Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-07 / 263. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! <a> ^ö/v^ ‘ Vap. Somogyi Néplap MSZMP MEGYE! BIZOTTSÁGA MEGYEI TANÁCS LAPJA KV. évfolyam, 263. szám. ARA 5« FILLER Péntek, 1958. november X Ü n I ÉLJEN NOVEMBER 7, | a Nagy Októberi Szocialista Forradalom J 41. évfordulója • liiititiwitiiiiiwtiiiwiitii: .............................................~ ~......................................... B ESZÉLGETÉS A NÉPPEL A választási csata utolsó szakaszához érkeztünk. Me­gyénk lakosságának kéthar­mada, mintegy 170 000 ember gyűlések ezrein, őszinte, bará­ti légkörben, a legdemokra­tikusabb módon jelölte ki ma­ga közül azokat az embereket, akik négy esztendőn át mint országgyűlési képviselők, ta­nácstagok intézik majd a köz­ség, a járás, a megye, az or­szág, az egyes ember és a tár­sadalom ügyeit Mint a statisztikai számada­tokból is kitűnik, az állam­polgárok még soha nem vet­tek részt olyan magas létszám­mal jelölőgyűléseken, mint a mostaniakon. Ez a tény egy­magában is sokat mond. Élő- szavas bizonyítéka dolgozó népünk politikai érettségének. Mert akik a jelölőgyűléseken részt vettek, azok egyszer­smind alaposan megnézték, kik lesznek jelöltjeik, mér­legre tették a javasoltak eré­nyeit és fogyatékosságait, s csak azok nevét vették fel a Hazafias Népfront listáira, akikben bíznak, akikről tud­ják, hogy szilárd hívei a nép­ihatalomnak, akik nem haj­ladoznak jobbra-balra, s akik jó barátságban éltek eddig is a dolgozókkal. Az emberek azt is vizsgálat alá vették, nem iszik-e kelleténél többet a jelölt, ura-e szenvedélyei­nek; s aki rosszul vizsgázott, annak azt mondták; te maga­dat sem tudod kellőképpen kormányozni, akkor hogyan bízhatnánk rád a mi sorsun­kat. Joggal állapíthatjuk meg: megyénk lakossága élt a de­mokratizmussal, és felelősség­gel vett részt a választások előkészítésében. De nemcsak az említettek jelzik a jelölőgyűlésiek ered­ményességét. Igen örvendetes, hogy ezek a gyűlések felráz­tak sok olyan embert is, akik eddig közönyösek vol­tak, s a köz ügyeit illetően azt szokták mondani, »majd elintézik mások, én úgysem sokat tehetek«. A baráti, szomszédi összejövetelek rá­döbbentették ezeket az embe­reket, a lehetőségnek mily fontos kulcsa van kezükben, hiszen ma már nem kevés pénz fölött a tanácsok gaz­dálkodnak, a tanács tagság a lakosság óhajának, akaratá­nak meghallgatásával dönt a rendelkezésre álló pénzössze­gek felhasználásáról. Vagyis a nép ma már felelős parla­mentet lát a tanácsban. Any- nyi bizonyos: azok a tanács­tagok mentek nyugodt szív­vel a jelölőgyűlésekre, akik­nek körzetében a községfej­lesztési összegeket jól hasz­nálták fel, a terveiket végre­hajtották. Több tízezer emberrel ta­lálkoztak a képviselőjelöltek, a párt- és tanácsi vezetők az eddig megtartott választási gyűléseken is. Az emberek­nek mindenütt legjobban az a nyílt, kertelés és ígérgetés nélküli őszinte hang tetszett, ahogyan a vezetők beszéltek velük. Azt mondják: a párt és a kormány egyenes, félreért­hetetlen programot tárt elénk a nehéz napokban, amikor talán népszerűbb lett volna ígérni. De nem ígért telj esi t- hetetlent, s amit ígért, azt nemcsak megvalósította, ha­nem az elvi programtól sem tért el. Igen, erre a politikára bátran támaszkodhatunk, mert ez a vezetés eléggé nagykorúnak tartja a né­pet áhhoz, hogy az esetleges nehézségeket sem titkolja el Hőié. A lenti vezetőktől i: azt várja a nép, hogy merje­nek minden helyzetben igent, vagy nemet mondani, ha az adott esetben talán nem is tetszik mindenkinek. Nálunk egy-egy választás célja és feladata nem merül ki a képviselők vagy a ta­nácstagok megválasztásában. Szavazatot kér a párt a nép­től: helyesli-e fejlődésünket, egész politikánkat. A mostani választás is egyben népszava­zás lesz: szavazás a felszaba­dulástól megtett utunk, fejlő­désünk mellett* különöskép­pen pedig arról mondja majd ki november 16-án szavát dolgozó népünk: helyesli-e, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kormány eré­lyesen, a nép forradalmi erői­re, a szocialista tábor rokon- szenvére és segítő kezére tá­maszkodva szembeszállt az eOenforradalmárokkal, és megvédte a munkás-paraszt hatalmat, a békét. Szavazni fog népünk no­vember 16-án a magasabb életszínvonalra és arra, hogy gyorsabb léptekkel, de türe­lemmel haladjunk a szocialis­ta jövő honába. Igaz, hogy a jövő, a szocializmus élharco­sai a kommunisták, ámde a szocializmusban nemcsak kommunisták fognak élni. Hogy az új világ minél előbb beteljesedjék, az nem­csak a kommunistáktól függ: kell ehhez a pártonkivüli tö­megek lelkesedése, akarata, egyetértése, le geslegjobban alkotó munkája, meggyőződé­se. Ehhez is kérjük dolgozó népünk szavazatát. Nos, hogy ezt és a boldog jövőbe vetett hitet, magabiztosságot bele­plántáljuk minden ember szí­vébe, leikébe, az kell, hogy a kommunisták legyenek az igazság magvetői. A jelölő- és választási gyűléseken sok em­berhez eljutottunk, de még nem beszéltünk mindenkivel. A választásokig már nincs sok idő hátra. De ha jól kihasz­náljuk ezt az időt, még eljut­hatunk azok szívéhez, értel­méhez is, akik a jelölőgyűlé­sekre vagy nem értek rá el­menni, vagy még nem tudták levetni magukról a közönyt. Sok jó alkalom kínálkozik, hogy minden választópolgár­ral megismertessük eddigi munkánkat és jövőbeni cél­jainkat. Kommunistáink ne sajnálják az ezzel járó több­letmunkát és fáradságot, az áldozat meghozza gyümölcsét. A kaposvári városi pártbizott­ság például több mint három­száz kisgyűlést szervez, s egy- egy ilyen gyűlésen szomszé­dok, barátok cserélik ki el­gondolásaikat, nézeteiket, ja­vaslataikat a vezetőkkel. Eze­ken vitatják meg a város há­roméves tervét, igénylik eh­hez a lakosság aktív támoga­tását. Beszéljenek az emberekkel otthonukban, az utcán, vagy másutt a kommunisták, keres­sék a lehetőséget az igazság terjesztésére, az emberek megnyerésére. S ha jól hasz­nálják fel a hátralévő időt, akkor olyan szavazatokat ka­punk november 16-án, ame­lyek mögött hit, akarat, tűz, lelkesedés van, s akik a nép­frontra adják szavazatukat, azok egyben kifejezik elszánt­ságukat: a munkában is a párt, a kormány, a jelöltek mögött lesznek. Ünnepség a Csiky Gergely Színházban november 7 előestéjén Tegnap este a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 41. évfordulója alkalmából az MSZMP megyei és városi vég­rehajtó bizottsága ünnepséget rendezett a Csiky Gergely Színházban, amelynek zsúfo­lásig megtelt soraiban már hat óra előtt ott ültek a párt- és tömegszervezetek képviselői, veteránok és a jelen harcosai. A diszelnökségben foglaltak helyet: Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára, He­vesi János, a megyei pártbi- • zottság másodtitkára, dr. László Istvánba megyei tanács vb. elnöke, Bogó László, Illés Dezső, Kisdeák József, Körtés Gábor, ‘Miseta György, Nagy Lajos, Sólyom Gábor, Takács István, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tag­jai, Szántó József, a Hazafias Népfront megyei titkára; Csák- vári János, a városi pártbi­zottság titkái’a, Szikszai László, a járási pártbizottság titkára; Horváth Sándorné, a megyei nőtanács titkára; Györ- fi Antal, Somogyi Pál, Vigh Pál, a munkásmozgalom régi harcosai; Ruttkai Ottó, a szín­ház igazgatója, Farkas Mihály rendőrőrnagy, Bogyin József honvédalezredes, Kiss József- né, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöke, Kere­kes Andrásné, a városi tanács elnökhelyettese, Kovács Má- tyásné tsz-elnök. Varga Mar­git, Kovács József, Szalai László, Kereki Istvánná az üzemek képviseletében. Jelen volt az ünnepségen a szovjet hadsereg két tisztje is. A szovjet és magyar him­nusz elhangzása után szavalat következett, majd Hevesi János elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára megnyitotta a gyűlést és átadta a szót az ün­nepi beszéd megtartására Nagy Lajos elvtársnak, a megyei párt-végrehajtó bizottság tag­jának, a megyei PTO vezető­jének. Az ünnepi beszédet magas­színvonalú kultúrműsor követ­te. Felléptek az est keretében a színház művészei, a Somogy megyei Állami Népi Együttes zene- és énekkara, a tanító­képző kultúrcsoportja, vala­mint a KISZ népi zenekara. A nívós kultúrműsor után bezá­rult a színházban megrende­zett ünnepi gyűlés. A megyei párt és tanács vb. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója al­kalmából este fogadást ren­dezett a KIOSZ székházának nagytermében. A NÉP JELÖLTJE GÁL JÓZSEF rendőrfőhadnagyot, alki azelőtt maga is dolgozó paraszt volt, a rendőrség és a lakosság kö­zötti kapcsolat elmélyítéséért jelölték a Nagyatádi járási Ta­nácsba. Védekezzünk NOVEMBER 1 lIVLniuLft HR •• # / | LLtltl£fLLeA£ a textilművek leányotthonáb an Szerdán este nagy sürgés­forgás volt a textilművek ba­rátságos, szép munkásszállá­sán. Ünnepre készülődtek a lányok. Ifjú gárdista egyenru­hás fiatalok kalauzolták a ven­dégeket; közöttük a gyár több idős nyugdíjasát, akiket szintén meghívtak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor­dulójának megünneplésére. Egész este vidám zeneszó töl­tötte be az épületet, a helyőr­ség fúvós zenekara játszott. Lassacskán megtelt a kultúr­terem, a színpad két oldalára felállt a díszőrség, és néhány perccel hét óra után megkez­dődött az ünnepség. Az üzemi pártszervezet nevében I n k e Sándor elvtárs üdvözölte a megjelenteket, majd pedig Csákvári János elvtárs, az MSZMP városi bizottságá­nak titkára mondott beszédet. Előadásának elején 1945-ös budai ostromemlékére utalt, majd rámutatott arra, hogy a negyvenegy évvel ezelőtt jelt adó »Auróra« vörösíenigerészei mennyivel masabb, igazi hősök az igazságtalan háborúiban maghalt katonákhoz képest. A fiatal szovjet állam Európa egyik legelmaradottabb, leg­sanyarúbb országát vette örök­ségül, s most a forradalommal együtt a szovjet népet is ünne­peljük, mely nemcsak felemel« kedett az elmaradottságból, hanem a világ legfejlettebb országává is építette ki hazá­ját. Ezután Lenin forradalmi sze­repéről ‘beszélt Csákvári elv- társ. Lenin értelmiségi volt, s élete példa az értelmiség szá­mára, hogyan kell a munkás­osztály szolgálatába állítani tudását, energiáját, akaratere­jét. Az agyvelő tekervényei- nek száma, az iskolázottság kevés: egyedül a munkásosz­tály képes arra, hogy lerázza a tőke igáját, s hogy vezesse a népet a felemelkedés útján. Az a munkásosztály, mely azután ki is pallérozódik, megszerzi a vezetéshez szükséges tudást is. Erre példa a Szovjetunió negyvenegy éves fennállása. — Az októberi forradalom a leghumánusabb forradalom volt, az anyagi és szellemi ér­tékek megőrzője és továbbfej­lesztője. Az elmúlt évek alatt a szocializmus világrendszerré terebélyesedett, hiszen a szo­cializmus nem nemzeti, hanem nemzetközi, a világ egész pro­letariátusának ügye. Szárnta- J lan támadás érte az eszmét, a I belső ellenség szocialistának | álcázva magát, bomlasztani | akarta erejét. Hogy mit jelent-1 hét a revizionizmus, erre példa ! az 1956-os magyarországi ellen- ♦ forradalom. A Szovjetunió se-| gített. Ahogy negyvenegy év ! előtt a magyar munkásosztály! igyekezett segíteni a szovjet! forradalomnak, úgy sietett se-| gíteni az erős szovjet hatalom | a válságos napokban, A mun~| kásosztálynak tudni kell küz- ♦ deni végig az átmenet idején,! hiszen az is forradalom. | Beszédének bőfejező részé-1 ben Csákvári elvtárs a Nagyi Októberi Szocialista Forrada- J lómról, mint a ‘történelem dön-f tő pillanatáról emlékezett meg. | Az emberiség elérkezett a J nagykorúsághoz. A technika % fejlődése válaszút elé állítja: | ha nem vigyáz, elpusztíthatja ♦ önmagát, de ha megteremti a? világ békéjét, ha rendbehozza | saját dolgát, mérhetetlen táv-« latokban nyűik meg előtte aj világmindenség, és elérkezhet f az emberiség aranykora. | A nagyhatású ünnepi beszéd | után Róna Imre elvtárs, a1 textilművek igazgatója át- { / nyújtotta az országos ver­senyen első helyen végzett tár­sadalmi női tűzoltó-csapat tag­jai számára a miniszteri dicsé- mleveleket, és Szálkái Fe­rencet, betanítójukat igaz­gatói elismerésben részesítet­te. Az üzemi bizottság és a gyár vezetősége ezután megvendé­gelte a nyugdíjas munkásokat és a meghívottakat. Meleg ba­ráti beszélgetés folyt le közöt­tük, miközben a nagyteremben állt a tánc, este 11 óráig szóra­koztak a munkásszállás lakói. (F. K.) a kukoricamoly-fertőzés ellen Az eddig végzett vizsgálatok során kitűnt, hogy az ország egész területén erős a kuko­ricamoly fertőzés. A jövő évi kártétel megelőzéséi-e a terme­lők a kukoricatörés után a szárat közvetlenül a föld fel­színénél vágják le, és a földről minél előbb hordják -be. A ku- koricaszárat lehetőség szerint silóznd kell, mert ezáltal ígéri nagy mennyiségű kukorica­moly-lárva pusztul el, egy­ben pedig értékes takarmányt is nyerünk. ROMAN DELEQACIÓ SOMOQYI ERDŐBEN Falakon behavazott téli tá­jak, lombjukat hullató őszi er­dők képe, berámázott vásznon lesben álló vadász várja pus­kavégre áldozatait. Nem nehéz kitalálni, hogy valamiféle er­dészlakban vagyunk: az Észak- Somogyi Állami Erdőgazdaság zamárdi épületében. A ven­dégfogadó teremben romén és magyar erdészeti szakembe­rek, mérnökök, igazgatók, ta­nárok és professzorok beszél­getnek. Zelnik István főmér­nök ismerteti a gazdaság főbb terveit. —1 Feladataink közé tartozik — mondja — 780 hek­tár erdőfelújítás, 80 hektár te­lepítés és 1Ó0 hektár fásítás, a Balaton környékét is beleért­ve. Ezenkívül tisztítunk 1060 és ápolunk 1850 hektárt. Cé­lunk még — folytatja — az ős­honos bükk és tölgy visszaho- zatala, valamint a homokos te­rületek fenyvesítéise. A szántóéi csemetekertben már a látnivaló a döntő. Ren­dezett parcellákban ezüstfe­szes — állapítják meg most már egyhangúlag: A továbbiakban megtudják még a vendégek, hogy a cse­mete kiszedése gépi erővel tör­ténik, és a kártékony rovarok — mint pl. a pajor — elleni védekezés hatásos, amit a kis »óriások« egészsége bizonyít legjobban. S végezetül, hogy a kert évi termelése 5 1 00 000 csemete. Az ebédnél Jónás Joan ételeinket meg a badacsonyit, Dinka Lucian, a gyergyó- szentmiklősi erdészeti hivatal főmérnöke pedig a magyar lá­nyok szépségét dicsérgeti. Belea Georg he, a nagy­váradi tartományi erdőgazda­ság igazgató-főmérnöke mond­ja: — Úgy fogadtak bennün­ket, mint testvéreket. Azért jöttünk, hogy megismerjük az önök erdeit, és tapasztalatain­kat felhasználhassuk. Mihai Gheorge professzor, a delegáció vezetője így nyilat­kozik hazánkban tett látogatá­Bő választék - olcsó árak a bizományi áruházban Hogy hol lehet, hol nem le­het olcsón vásárolni, arra igen hamar rájönnek a ve­vők, és így azt is tapasztal­ták már, hogy a kaposvári bi­zományi áruházban lehet. Az üzlet kétféle árut. tart, egy­részt behozott használt áru­kat. másrészt leértékelt, új al­kalmi áruféleségeket. Ezek a leértékelt ruházati cikkek, női fehérneműk, flanellek, férfi­ingek, öltönyök, télikabátok vagy pizsamák sokkal olcsób­ban kaphatók a bizományiban, mint akár a maradékboltban. Pedig anyaguk és minőségük ugyanaz, A (hűvösebb idő beálltával egyre többen keresik fel az áruházat, hogy téli ruhane­műeket vásároljanak. Készlet, választék van bőven, nemigen akad olyan vevő, aki üres kézzel távozna a pultok mel­lől. Nem is szólva arról, hogy sokszor igen értékes és szép holmit lehet találni, mely má­sutt sehol nem található meg — és ismét csak olcsón. A bi­zományi áruház kaposvári üz­lete az elmúlt hónapban, ok­tóberben összesen 393 606 fo­rint forgalmat bonyolított le. I nyak, jázminok és "buják sora- I koznak. ♦ — Ez itt ipedig — mutat írjjá- \ val egy újabb .részre Király | L a j o s párttitikár — Ecuador- jból importált vöröstölgy. — S ! aztán az előbb említett dísz- ! fa-fajokon kívül még találunk 1 bükköt, duglas-fenyőt és egyéb ! fenyőkülönlegességeket. ♦ — És milyen talajon á'Ha­♦ nak? — kérdezi az egyik őszes «hajú román mérnök. De mert, | a tolmácsolás sehogy sem tud- | ja visszaadni a pontos választ, »Mihai Gheorge, a román ♦ Sztálin városi (brassói) erdésze­jti egyetem talajtani professzo- i ra lép közbe. Ketté tört rögre ! sósavat csöppent és mosolyog. J Nem pezseg... Tehát nem ma­sukról: — Az elmúlt öt nap alatt megismertük a magyar fa-fajokat. Az ország különbö­ző vidékein járva megállapí­tottuk, hogy a magyar talajok nagyrészt hasonlatosak a ro­mániai talajokkal. Éppen ezért az itt tapasztaltak átültetése nem ütközik különösebb aka­dályokba. Láttunk továbbá nagy csemetekerteket, ilyenek nincsenek nálunk. Pedig a nagy kertekben jobban mód nyílik a gépi művelésre, s ez­által a termelési költségek csökkentésére. A nagy cseme- tekertek létesítését otthon szorgalmazni fogjuk — mond­ja búcsúzóul a .román profesz- szo­Sz.& 0100480001000002020023895353480102485348020000004823230223232389015353021400480090

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom