Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-26 / 279. szám
Hangontúli sebességek felé A legegyszerűbb levego-gázsugár motornál a levegő beszivása így történik: a szerkezet olyan gyorsan halad, hogy a haladás következtében előálló torho-nyomás nyomja be elöl, a haladás irányába néző nyíláson a levegőt. Ehhez persze először alaposan fel kell gyorsítani a repülőgépet, valamilyen más motorral vagy kilövő szerkezettel. Ilyen készüléket tervezett a francia Lorain és a két világháború között a mi Kossuth- díjas Fonó Albertünk is. Ennek a tarlósugár-motornak találóan adták a repülő kályhacső nevet, bár hivatalosan athodyd-nak is nevezik. Elülső nyílása kisebb keresztmetszetű, mint a hátsó, így elöl a szűkület okozta gyorsulás a gázok nyomását csökkenti a hátsó nyíláséhoz képest. Ez a nyomáskülönbség is segít megakadályozni azt, hogy az égéskor keletkezett gázok esetleg előre áramolva hagyják el a motort. Ezt a motortípust szándékoznak használni a hordóalakú, gyűrűszárnyú koleoptereknél, melyek szárnya gyűrűalakban veszi körül a hosszúkás törzset. Ennek a gépnek torlósugár-motorját a szárny, és törzs közötti üreg képezi, így a gép igen kicsiny lehet, és mégis, a hangsebesség többszöröséig gyorsulhat. Csupán arról kell gondoskodni, hogy valamilyen más motor segítségével kb. 1000 km/órás sebességre gyorsítsák. A torlósugár-motornak továbbfejlesztett formája a lüktető vagy pulzáló-üzemű sugárhajtömű. Ez is egy cső, de elöl egy. csapó-szelep van a csőben. Ezt a'szelepet az elöl beáramló levegő nyomása hátÖsszeállította: Szűcs J. rafele ki tudja nyitni, s levegő áramolhat a cső belsejébe. Oda most üzemanyagot fecskendeznek be, és azt meggyújtják. A robbanáskor keletkező nyomás a csapószelepet becsukja, így a gázok csak hátrafelé távozhatnak. Eltávozásukkor a haladás következtében előálló légnyomás újra nyitja a szelepet, és friss levegőt áramoltat be. Újabb robbanás következik stb. stb. ... A robbanások olyan sűrűn követik egymást, hogy szinte összefolynak, s így mintegy szakadatlanul gázlövedékeket köpködő ágyúként lökik előre a gépet. A hiba itt is csak az, hogy ezt a szerkezetet is először fel kell gyorsítani, hogy a levegő tor- lónyomása a csapószelepet kinyissa. Ezért az ilyen motorú Képeket másik gépről ledobva vagy katapultról indítják, mint az ilyen motorral felszerelt V-l német robotbombát is. A V-l nem rakéta, hanem lüktető-motoros, pilótanélküli repülőgép volt, mely terhével együtt a célra zuhant. A sugárhajtású motorok a dugattyúsok teljesítményének sokszorosát nyújthatják, így nemcsak hogy kiküszöbölik a légcsavar hátrányait, hanem olyan nagy teljesítmény elérését is lehetővé teszik, amellyel leküzdhető a hangsebességi gát megnövekedett légellenállása is. Előbb említett formájuk azonban a második világháborút megelőző években még nem volt alkamas repülőgép hajtására, mert szüksé- , gessé tette, hogy a repülőgépet először más módon felgyorsítsák, az 1 ilyen motorral felszerelt repülő- ( gépek nem voltak elég «-önállóak-«. ' A sugárhajtás ötlete önmagában } ,/ Ü, .... . fP , v A Tg??. 44 » fp®'* ' ' ' f ''v & 'Á A kélmotoros TU-104. Először 1956 májusában mulatták bt*. ni. nem új, sőt sokkal régibb, mint az alapos légerötani ismereteket igénylő légcsavarosé. Ezt a hajtást a természetben is megtaláljuk. Például a medúzák is ennek segítségével lökik magukat előre a vízben. Testüket lassan teleszívják tengervízzel, majd a vizet testük összeszorítása révén, hirtelen hátrafelé kilövellik. A víztc. íeg hátrafelé lövellésekor a vízsugárral ellentétes erő keletkezik. Hasonló jelenséget tapasztalhatunk, ha tavon lebegő csónak farából hátrafelé a vízbe ugrunk. Nemcsak mi ugrunk előre, de a csónak is megmozdul ellenkező irányba. Ezt •áthatjuk akkor is, ha korcsolyán allva, nehéz tárgyat lökünk el magunktól. Nemcsak a tárgy fog elrepülni, de mi is megcsúszunk ellenkező irányba. Legszembetűnőbb példáját láthatjuk ennek a hajtási' módnak az ágyú esetében. Amikor az ágyút a lőpor robbanása által kivetett lövedék elhagyja, hatalmas _ ellenerő, reakció-erő, reaktív-erő — magyarul visszaható-erő keletke- z.k, mely a kellően le nem rögzített ágyút fel is boríthatja. A reaktív-erő keletkezését Isaac Newton (ejtsd: Ny utón) angol fizikus fogalmazta meg először harmadik mozgástörvényében, mely kimondja, hogy minden érőnek a keletkezésekor keletkezik egy ugyanakkora, de ellentétes •.rányú ellenerő is. A repülőgépek esetében tehát készen áll máris egy újfajta hajtás, a reaktív-hajtás, csak minél nagyobb tömegű, súlyú anyagokat kell állandóan hátrafelé kilökni a gépből. Persze, minél gyorsabban A legcélszerűbb kilövellt anyag valamilyen gáz lehet, meri annak kiáramlását a legkönnyebb szabályozni és úgy irányítani, hegy minél nagyobb sebességgel hagyja el a repülőgépet. A gázt pedig legcélszerűbb valamilyen jól égő -«> ya- dók égéséből nyerni, de keletkezhet gáz szilárd anyagok, például puskapor égésénél is. De ha a légkörben akarunk közlekedni, kilövellt anyagként kínálkozik maga a, levegő is. Ugyanakkor a benne lévő oxigén rév.n — ha kell — égést is tápláltál. Ar.ok a próbálkozások, amelyek a repülőgép elején beszívott hideg levegő felmelegítésével, így térfogatának,, tömegének növelésével és hátul va- ió kiáramoltatásával akartak eiő- rehajtó ellenerőt termelni, bebizonyították ugyan az elmélet helyességét, de nem bizonyultak kielégítőnek. A vitaminok szerepe Állataink takarmanyozasAban Állataink szakszerű takarmányozásában a vitaminoknak igen nagy gazdasági jelentőségük van. Ha állataink takarmányában kellő mennyiségben szerepel vitamin, altkor fejlődésük meggyorsul, tej- vagy tojástermelésük fokozódik. Szem előtt kell tartanunk, hogy gazdálkodásunk egyik alapvető feltétele a minőségi termelés, és ennek a keretébe tartozik a vitamindús állati termékek előállítása is. Népélelmezési szempontból fontos a vitamindús téli tej előállítása, ez azonban csak megfelelő takarmányozással biztosítható. A termelő erre a feladatra csak akkor vállalkozhat, ha tisztában van a takarmányok vitamintartalmával, a vitaminok tulajdonságaival, valamint azzal, hogy mi lesz a vitaminok sorsa az állat szervezetében. Bizonyára felmerül a kérdés, hogy miért kell napjainkban a vitaminok adagolására különös gondot fordítani, hiszen akkor is tudtak egészéges állatokat fölnevelni, amikor a vitaminokat még nem is ismerték. Akik így vélekednek, nem gondolnak arra, hogy régen másként etették a jószágot, s az eredményt illetően is kisebbek voltak a követelmények. Napjainkban, az ipari melléktermékek felhasználásával bizonyos mértékben letértünk a természetes takarmányozás útjáról, azonkívül ma gyorsabb fejlődést követelünk meg állatainktól. amennyire feltétlenül szükség volna. Ilyenkor részleges vitaminhiányról, az tin. hipovitaminózisról i beszélünk.-.zért tehát több tápanyagra, több vitaminra Van szükségük. Az a vitaminmennyiség, amely a lassú fejlődéshez elegendő volt, a mai fokozott követelményekhez kevés. A vitaminok felfedezésére a kémia fejlődése nyújtott lehe- teséget. Vegyi vizsgálatokkal kiderítették, hogy a különböző takarmányfélaságek fehérjéből, j ... szénhidrátból, zsírból, sóból és akkor all lenn, ha vízből állanak. Ezeknek az fa-|many *?V€S méreteknek a birtokában áílí- ™fz- llyfn eset előfordulhat I télén es tavasz ideien, amikor nem áll módunkban friss takarmányt juttatni állatainkA hipovitaminózis oka kétféle lehet: Abszolút hipovitaminózis a takarmány kevés vitamint tártálJfiagt^ae leldßafai utazók hazájától nyugszik a dardsilingi temetőben. A sírja fölé emelt emlékoszlop hirdeti, hogy ő volt az, aki Tibetet a világgal megismertette. JeUemiző szerénységére és hazaszeretetére, hogy sok címe, rangja ellenére munkái elejére így irta fel nevét: Körösi Csorna Sándor, a székely magyar. Merőben más az életpályája Stein Aurélnak, a világhírű belső-ázsiai utazónak, nyelvésznek. Tanulmányait Bécsben, Lipcsében végzi. Az őshaza felkutatásának gondolata adta a vánderbotot Körösi Csorna Sándor kezébe is. Szegény családból származott. Mint iskolaszolga kezdte pályáját a nagy- enyedi kollégiumban. Később itt tanult, és tanára lett. Három évig Németországban, Göttingenben tanult. Itt hallotta egyik professzorától, hogy a középkori arab írók műveiben található utalás a magyarság korai történetére, vándorlására. Ekkor született meg benne a gondolat, hogy keletre megy, és megkeresi a magyarság őshazáját. Némely tibeti szó magyar hangzása adja azt a gondo- ISSS-ban már a lahorei egyetemen a szansz- latot, hogy valahol Tibet környékén kell ke- ! krit nyelv és irodalom tanára. Három e cpe- resni az őshazát. Elhatározását tett követi. ! diáért vezet a Kün-Ián-hegység vidékére, a Nyelveket tanul (szláv, arab). j Tdkla sivatagba, a Taring-folyó mentén a 1820-ban elhagyja nagyenyedi állását, elin- . ér obi-sivatagba. Jellemző tevékenységére, hogy dúl üres zsebbel, tudásszomjtól fűtve a nagy 1 harmadik expedíciója alkalmával három év útra. | alatt 18 ezer kilométer utat tett meg. Útvonalának fontosabb állomásai: Roma- /s , ...... nia, Bulgária, Alexandria, Palesztina, Bagdad, I ° ”*“■ mmt Korosx Csoma Sandor- Korost Teherán, Kabul, Lahcse, Kasmír, Tibet. A S2®eereyen, száz arannyal indult el, de első hosszú utat gyalog, kocsin, hajón, kereskedő karavánokhoz csatlakozva teszi meg, miközben nyelvelhet (perzsa, angol) tanul. India gyarmatosítói, az angolok felismerik munkájának jelentőségét, támogatják. De miért? Nemcsak a tudomány érdekében. Távoli céljuk Tibet megszerzése, csak ez ideig még nem sikerült Tibetről képet alkotni. Most itgy látják, itt az alkalom: Körösi Csorna Sándor révén ez sikerülni fog. Sajnos, Körösi Csorna Sándor kénytelen elfogadni az ajánlatot, hogy megfelelő honoráriumért tanulmányozza a tibeti nyelvet. tették össze a takarmánykeve ■ékeke.. Lunin orosz kutató ki sér ' keiből kiderült az, hogy ha a karmánykeveaíkhaz hasonló összetételű, : vegytiszta táplálékon tartották a kísérleti állatokat, akkor azok egy idő múlva elpusztultak. Ha azonban a vegytiszta keverékhez csak j néhány csepp tejet adtak, a ki- Relatív a hipovitaminózis sértett állatok állapota roha- akkor, ha a takarmány az átmossa javult, sőt idővel test- lagos vitaminmennyiséget tar- sűlvuk is gyarapodott talmazza ugyan, de az állatnak Ez az eredmény bebizonyí-! a vemhesség fokozott tes- totta azt, hogy a takarmány«- h omu"|ka’ foko“f tejtermelés tejekben az ismert vegyüle- bi™y™ ****** ™atr „i ! többre van szükségé. nak, vagy ha a takarmánykeverék célszerűtlenül van ősz- szeá’lítva, vagy az állat étvágytalanság miatt nem fogyaszt elég táplálékot, vagy gyomor és májbetegségek miatt tökéletlen a felszívódás. teken kívül dig ismeretlen clyan, ed- és csekély mennyiségben szereplő anya- \ ok is rejtőznek, amelyek az i A hipovitaminózis felismerésének gazdasági szempontból I nagy jelentősége van, hisz a étet fénntanálához felteaenül részl8g3s vitaminhiány követ- ^•>V<4es«k reiteuenul | keztében a fiatal áUat fejiődé' . I se visszamaradhat, a tej- és to. , :'í- a mennyiségben • jás termelés jelentős mértékben "-Ö-0 anyagokat neveztek el. csökkenhet, és az eülená.llókéVitam'ncknak. A vitaminok szerves vegyü- letek, amelyeket az állati szervezet. önerejéből felépíteni nem tud. Lét fontosságukra vatekintettel vagy készen vagy napfényen való tartózkodás ' elősegíti egyes vitaminok képződését. Van olyan állatfajta is, amelynek nincs szüksége egyik vagy másik vitaminféleségre, valószínűleg azért, mert tibeti útja után első teendője, hogy 450 aranyat küld haza a nagyenyedi kollégiumnak ösztöndíj alapítására. Stein Aurél 1909-ben Európába való visz- szatérésekor meghívásra látogat el Magyar- OTszagra. A Földrajzi Társaság felkérésére előadást tart. Kutatásainak eredményeit »Ho- moldoa temetett városok« és »Romvárosok Ázsia szívében« című könyveiben írja le. Mint könyveinek címe is mutatja, kutatásainak célja: mikor és miért pusztultak el a belső-ázsiai városok. A probléma az, hogy a Tibet területen buddha kolostorokban élt homok „ k- ar. + - - ’ , ,- 15 fokos hidegben, hiányos élelmezési kő- j eT^kói ^, T^J^’ menekültek rülmények között, égő mécses mellett gyűjti! tL any miatt hagytak el lari tibeti szavakat. Kb. negyvenezer tibeti szót f Var0st az ^ vas~ irt össze. Elkészítette az első tibeti nyelvtant { és az angol—tibeti szótárt. Munkájának el- I dobb tavat rajzolt a térképre, és később, ismeréséül az »Ázsiai Társaság« 1830-ban j második, illetőleg harmadik útja alkalmával tagjává választotta. Több évig Kalkuttában : neon találta a berajzolt helyen. Ez a jelenség időzik, közben tanul (szanszkrit. nyelvet). : „ ,.... . , ,,,,,, 1836-ban újból elindul észak felé, most már f Va^3°s taj<lk Jvainak »vándorlásánál« azért, hogy megvalósítsa útjának igazi cél- \ össze. A nagy párolgás és a vizutánpót- ját. Akkori meggyőződése szerint a dzsungar ' Ms hiánya következtében terjedelmük kicsi nevű nép lenne a magyarok őse, amely j lesz, esetleg csak sós, száraz anyag marad Lasszától északkeletre. Kína határán lakik. ................... A z eddigi küzdelmes munka legyengítette : í barazdakat vág. xgy jönnek szervezetét, megkapta a sárgalázt, és útköz- eUe a Kirdangok. b»Tt 1842-ben Dardsilingben megholt. Távol (Folytatjuk.) ló előanyagként az ún. provita- minként kell az áldatoiknak a takarmányban megkapniuk. Ha a vitamin a takarmányból hosszabb idáig hiányzik, akkor az állatok megbetegszenek sőt idővel el is pusztulnak. Az ilyen betegséget avitaminózisnak nevezzük. Az az eset is előfordulhat, hogy a takarmány hosszabb időn át tartalmaz ugyan vitamint, d-e nem annyit, mint csökkenhet, és az ellenállóké- pesség csökkenése miatt tömeges elhullás is bekövetkezhet. A vita-minkérdés kapcsolatban van a megfelelő tartás^ móddal is, mert a legelőn és a i szervezete ezeket önerejéből is elő tudja állítani. Pl. a szarvas- marha szervezetében az egyes B-vitaminokat a bélbaktériu- mok állítják elő. A vitaminokat felfedezésük sorrendjében az ábécé nagybetűivel jelölték meg, és általában két csoportra, a zsírban és vízben oldódó vitaminok csoportjára osztották őket. Zsírban oldódó vitaminok: A-VITAMIN Hatással van: 1. A fiatal állat fejlődésére. Hiányakor növekedési zavarok, gyakran súlycsökkenés tapasztalható. 2. A bőr- és nyálkahártyák sejtjei A-vitamin hiányában elfajulnak, a börsejtek elszaru- sodnak, a bőr kiszárad. A kiszáradt bőrben a bőr- és nyálkahártya sejtjei között apró hézagok támadnak, ezeken keresztül a baktériumok köny- nyen bejutnak a szervezet mélyebb rétegeibe. így keletkezhet aztán a hörghurut, tüdő- gyulladás és egyéb betegség. Ezért nevezik az A-vitamint hámvédelmi vitaminnak is. .Lányában a könnymirigyek tevékenysége is csökken, a szaruhártya helyenként elfo- lyósodik, végül a baktériumok a szemgolyót elgennyesítik, tönkreteszik. 3. Szürkületben való látásra. A kutatások során kiderült, hogy a szemnek a fényerősséghez való alkalmazkodása szorosan összefügg a szervezet A- vitamin tártaiméival. Ha a szervezet nem kap elegendő A- vitamint, akkor a szem nem tud a sötéthez jól alkalmazkodni. Nagyobb hiány esetén a szem az alkalmazkodó képességét él is veszítheti. Ilyenkor, ha beal'konyod-ik, hirtelen minden elsötétedik az állat előtt. Ezt nevezik farkasvakságnak. 4. Az ivarmirigyekre. Az ivarmirigyek szöveted igen gazdagok A-vitamdniban. Ha ez a vegyidet hiányzik, a nőivarú állat ivarzása szabálytalanná válik, vagy teljesen elmarad. A magzat lohórdásában is rendellenességek támadhatnak. Elfajulhat a méh- és a méhlepény nyálkahártyája, aminek következménye a magzat hiányos tápanyagellátása lesz. Ha az A-vitamin hiányának következtében a magzat a terhesség első félében hal el, akkor felszívódik, később elvetélés következik be. De ha mégis kihordja az anyaállat a magzatot, az újszülött ellenállóképessége gyenge, hamar elpusztul, vagy pedig rosz- szul fejlődik. A-vitamin hiányában az anyaállat tejtermelése is gyenge. A-vitamin hiányában lovakon hörgősség, nyírrothadás, törékeny pata és estéli vakság fordulhat élő. Malacok néha vakon vagy pontyháttal születnek, az idősebbeken bénulásos jelenségek, tántorgó járás, bélgyul- ladás és tüdőgyulladás látható. Juhokon legtöbbször estéli vakságot, kondícióromlást, mozgászavart, bárányok bélhurutját és hulllékonyságát tapasztalták. Baromfiakon a szemhéj megduzzad, összetapad, a. szájban és nyelőcsőben fekélyek rakódnak le, sok tojás befullad, a kelés! képesség romlik, a csirkék hullékonyak, tollúk csomósodik. AZ A-VITAMIN ELŐFORDULÁSA: A leggazdagabb állati eredetű vitaminforrás a csukamájolaj, kisebb mennyiséget tartalmaz a tejzsír, a tojássárgája és a máj. Növényi eredetű takarmányokban az A-vitamin eló- anyaga (provitaminja) a karótól található. Belőle képződik a vékonybélben A-vitamin. A sárgarépa és az összes zöldtakarmányok gazdagok karóimban. Érés alkalmával a levelek több karotint tartalmaznak, mint a szárak, ezért a dűsabb levélzetű pillangós szénák gazdagabbak karotinban, mint a sok szárat tartalmazó pázsitfűfélék szénája. A szárítás apasztja a karotinlkészletet, a silózás viszont jól megőrzi. Nyáron a jó zöldtakarmá- nyok, télen a rozsos repoeäege- lő, a szilázs és a jó zöld széna fedezi legjobban a szükségletet. A létfenntartás biztosítására a kísérletek szerint 100 kg élősúlyra számítva, naponta az alábbi adag szükséges: szarvasmarhának 70—90 rt fedező bikának borjúnak sertésnek jühnak baromfinak 100 mg 15 mg 40 mg 20 mg 100 mg Természetes, hogy vemhes és szoptató állat számára nagyobb adagot kell biztosítani. A karotint az Sllati szervezet tartalékolni képes. A téli és tavaszi időszak vitaminszegé- nyebb takarmányozását tartalékából 80—100 napig pótolni tudja. A tél vége felé azonban már észrevesszük, hogy a tartalék apad, mert a vaj elveszti szép sárga színét. (Folytatjuk.) Bernáth Erzsébet,
