Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-20 / 274. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Csütörtök, 1958. november 20. Kádár János elvtárs beszéde (Második oidraZ folytatása.) nácsválasztásokon a magyar nép megsemmisítő csapást mért az összes reakciós vágyálmokra. Figyelemre méltó tény, hogy a reakciós uszítás ellenére a jogosultak 98 százaléka leszavazott, és a leszavazottak kevés kivétellel a párt által vezetett Hazafias Népfront jelöltjeire szavaztak. Ez kétségtelenül hatalmas győzelme mind a magyar népnek, mind a Hazafias Népfrontnak, mind az éppen ma negyven évvel ezelőtt alapított pártnak. Nehéz évek után pártunk most ismét egy sor sikert tarthat számon. Mindenki érzi és tudja, hogy most a vitorlát kedvező szél dagasztja, és a szocializmus ügye jól halad előre. De éppen most kell minden párttagnak nagyon józannak lennie. A tapasztalat szerint az emberek jó része akkor józan, amikor nehézségeik vannak — amikor sikerek vannak, elbizabodottá válik. Az elbizakodottságot azonban éppen a tömegeknek a párt iránt megnyilvánuló bizalma tiltja meg mindnyájunk számára. Hálásaknak kell lennünk a tömegeknek a bizalomért. De ez nem elegendő. Ez a bizalom nagy felelősséget ró reánk, és az eddiginél jobb és több munkát kíván meg az egész párttól, a párt minden tagjától. Munkánkban a párt történelmi harcai során szerzett saját és nemzetközi tapasztalatokra támaszkodunk, szilárdan haladunk tovább a két évvel ezelőtt meghatározott és két év eredményei által igazolt helyes úton. Állhatatosan őriznünk kell marxista—leninista elveink tisztaságát a dogmatikus gondolkodásmódtól és a jelenleg fő veszélyt képező revizionista meghamisítástól. Valamennyi testvérpártunkkal együtt a leghatározottabban elutasítjuk a revizionizmusnak nemzetközi síkon a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének programjában kifejtett jelentkezését. Erősíteni kell továbbra is a párt vezető szerepét a munkásosztályon belül, az állami életben és a társadalmi tevékenység minden terén. A párt vezető szerepe, amint azt negyven év harcai és eredményei bizonyítják, a munkásosztály szilárd hatalmának, az egészséges munkás-paraszt szövetségnek, a munkás-paraszt állam helyes vezetésének, a szocialista kultúrának, a szocialista társadalom teljes — mind a városban, mind a faluban történő — felépítésének elengedhetetlen feltétele. Ugyanakkor minden párttagnak gondolkodásában tovább kell mélyíteni azt az egészséges szemléletet, amely mindig szem előtt tartja, hogy a párt vezető szerepe nem parancsszó útján, hanem a pár- tonkívüliek megbecsülése és a közöttük végzett állandó eszmei és politikai felvilágosító és meggyőző munkán keresztül valósul meg. Követjük a lenini tanítást, amely szerint a párt és a tömegek kapcsolata a kölcsönös bizalomra épül. Gondolni kell mindig arra, hogy minden siker, az elmúlt két év győzelmei is a milliós tömegek munkája eredményeként születtek meg. Egyik legfontosabb kötelességünk, hogy tovább erősítsük és bárki részéről jelentkező bomlási kísérlettel szemben védelmezzük a S*a erős egység van pártunkban, olyan egység, amely a súlyos megpróbáltatások és nagy nehézségek idején, harcban született. Ebben a teremben egyenlő jogú harcostársként és barátként együtt vannak régi kommunista és volt szociáldemokrata párttagok, olyan elvtársak, akik az 1918—1919-es harcok idején léptek a pártba, olyanok, akik a Horthy-rendszer idején és olyanok, akik a fel- szabadulás után léptek az eszme harcosai sorába. De legutóbb 1956-ban ismét kiderült, hogy az emberek megítélésénél kell, de nem elegendő az évszám, a pártokmány kelte és más adat. Mindenekelőtt elvi meggyőződés, szilárdság és az ügy iránti odaadás kell. Ez most párttagságunkban megvan. Őrizzük egységünket, s akkor eredménnyel tudunk dolgozni népünkért, hatásosan tudunk harcolni népünk ellenségei ellen, és mindig bátran nézhetünk saját osztályunk, népünk szemébe. Őrizzük egységünket, s akkor sohasem kerülhet sor arra, hogy meghátráljunk az ellenség előtt. Végül tovább kell mélyítenünk a tömegekben a népi haza iránti hűséget, hazaszeretetei és a proletár internacionalizmust. A szovjet—magyar barátság, a szocialista tábor egységéhez való hűség internacionalista pártunk lényegéből fakad, és pártunk eredményes munkájának, népünk boldogulásának, hazánk függetlenségének, békéjének a záloga. Eszméinkhez, egységünkhöz, népünkhöz, a nemzetközi munkásosztályhoz, internacionalista elveinkhez való törhetetlen ragaszkodással tudja csak betölteni pártunk azt a feladatot, amely rendszerünk további politikai erősítése, a gazdasági és kulturális építőmunka — átfogóan —: a szocialista haza felépítése terén reá vár. pórt egységét. Ezekkel a gondolatokkal emlékezzünk a Kommunisták Magyarországi Pártja negyven évvel ezelőtt történt megalakítására, dicső és harcos évtizedeire, pártunk jelenlegi és jövőbeli feladataira, küldetésére. A nemzetközi láthatár az imperialisták gonosz erői és szándékai ellenére is biztató. Az imperialisták a legnagyobb hangoskodással sem tudják elrejteni már azt a mély politikai-erkölcsi válságot, amelybe egész hidegháborús, népellenes politikájuk jutott. A Szovjetunió a világ leghatalmasabb állama, amely élenjár a tudományban és technikában — az épülő kommunizmus országa. A 650 milliós Kína napról napra növekvő eredményein ámul a világ. Bulgáriában, Csehszlovákiában befejezéshez közeledik a szocializmus alapjainak lerakása. Valamennyi szocialista ország válságmentesen, egészségesen fejlődik. A föld tekintélyes részén ma már a szocializmus az uralkodó, és nincs erő, amely a fejlődést visszafordíthatná. A fejlődés útján pedig, a néptömegek élén ott járnak a munkásosztály forradalmi pártjai, közöttük a mi kipróbált, edzett, harcos pártunk is. Éljen a magyar dolgozó nép és vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt! Ez a mi büszkeségünk és erre a becsületes küldetésre kell óvón és féltőn vigyáznunk, hogy ennek a feladatnak és megbízatásnak, amelyet valójában munkásosztályunk és népünk ruházott reánk, mindenkor becsülettel és tisztességgel meg tudjunk felelni. Éljenek testvérpártiaink, amelyek az egész világon, a Föld minden országában küzdenek, és éljen a bennünket összekötő nemzetköziség! Éljen és diadalmaskodjék a szocializmus és az emberiség által sóvárgott tartós béke ügye! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözlő távirata a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságához A Szovjetunió Kommunista Központi Bizottságának az or- Pártjának Központi Bizottsága szággyűlési és helyi tanácsi üdvözlő táviratot küldött a választásokon aratott nagysze- Magyar Szocialista Munkáspárt, rű győzelme alkalmából. CSAK A MI PARTUNK ÁLLTA KI A TÖRTÉNELMI PRÓBÁT Ünnepség a Csíky Gergely Színházban Szerdán este a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 40. évfordulója alkalmából az MSZMP városi és megyei bizottsága rendezésében ünnepség zajlott le a Csiky Gergely Színházban. A díszelnökségben foglalt helyet dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, megyénk országgyűlési képviselője, Hevesi János, a megyei pártbizottság másodtitkára, dr. László István, a megyei tanács vb. elnöke. Az elnökség tagjai voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Végrehajtó Bizottságának tagjai közül: Bogó László, Illés Dezső, Kisdeák József, Kör- tés Gábor, Miseta György, Nagy Lajos, Sólyom Gábor, Takács István. Ott ült Decsi József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Csákvári János, a városi pártbizottság titkára, Szikszai László, a járási pártbizottság titkára, Oravecz Ferenc századosi, a munkásőrség megyei parancsnoka, Kerekes Andrásné, a városi tanács elnökhelyettese. Az elnökségben foglaltak helyet az 1918— 19-es forradalmak részvevői, idős veteránok és régi munkásmozgalmi harcosok: Győrfi Antal, Boór István. Egerszegi János, Somogyi Pál, Völgyi József, Kelemen József, Kispeti László, Bizvurm Antal, Ferencz Gábor, Balogh Lajos, Orbán József, Tabák Lajos, Vigh Pál, Kovács János, Bencze Sándor. Az elnökség tagja volt még Kálazi József alezredes, Boros Gyula lakóterületi párttitkár, Vadál Ferencné, a Patyolat, Csihák László a színház párttitkára. A Himnusz elhangzása után Majakovszkij: Párt című versét szavalták, majd Győrfi Antal, az 1919-es forradalom egyik részvevője nyitotta meg az ünnepséget, utána dr. Nezvál Ferenc elvtárs emelkedett szólásra. Dr, Nezvál Ferenc elvtárs beszéde Nezvál elvtárs a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a KMP megalakulásakor a szocialista munkásmozgalom már félévszázados hősi múltra tekintett vissza Magyarországon. 1918 őszén napirendre került a szocialista forradalom, amelynek győzelliemre vitele megkövetelte a munkásosztály marxista forradalmi pártjának, a kommunista pártnak a megteremtését. A forradalmi szocialisták, a baloldali szociáldemokraták, az orosz hadifogságból hazatért magyar kommunisták 1918. november 20-én Kun Béla vezetésévél megalakították a KMP-t. A párt jelentőségéről a többi között a következőket mondta Nezvál elvtárs: A kommunista ipart a hatalom forradalmi úton történő meghódításának marxi—lenini eszméje jegyében született, olyan helyzetben, amikor a magyar proletariátus a hatalom meghódításának közvetlen feladata elé került. A kommunista párt a nemzetközi munkásmozgalom szerves része lett, egyben a nemzet túlnyomó többségéit alkotó dolgozók pártja, a nemzet igazi pártja. A Kommunisták Magyarországi Pártja megmutatta a nemzet válságos napjaiból kivezető utat, harcba indult a polgári‘demokratikus forradalom továbbfejlesztéséért, az üldözés és a szociáldemokrata árulás ellenére is megmutatta a munkásságnak, a szegényparasztságnak a jobb élet felé vivő utat. A tömegek nyomására a szociáldemokratákkal koalícióban lévő liberális burzsoá kormány tehetetlenségében lemondott, és 1919. március 21-én átadta a hatalmat a munkásosztálynak. Ez az egész világ számára bebizonyította, hogy a proletariátus diktatúrájának megteremtése »nem csupán orosz sajátosság«. A Tanácsköztársaság megteremtéséivel Magyarország rálépett a válságból kivezető forradalmi útra, a kizsákmányolás megszüntetésének, a nép felemelkedésének, a nemzet felvirágzásának szocialista útjára. Hatalmas vívmányokat teremtett a Tanácsköztársaság a nép számára. E nagy munka, amit a nemzet, a szocialista felemelkedés érdekében elindítottak, kiváltotta a hazai és nemzetközi reakció dühét. Az antant imperialistái azonnali támadást szerveztek az új, szocialista hatalom ellen. A hatalmuK^— megfosztott kizsákmányoló osztályok tagjai az országra törő imperialista seregek oldalára álltak, nyílt hazaárulókká váltak, kémkedtek az ellenség javára. Ellenforradalmi aknamunkát fejtettek ki a fiatal szocialista ország ellen, s míg a kommunisták és a baloldali szocialisták forradalmi honvédő háborúra, a függetlenség és szabadság védelmére hívtaia fel a mumkásosztálvit s a dicsőséges Vörös Hadsereg győzelmesen harcolt, addig a bukott uralkodó osztály hazaáruló csoportjai a revizionista osztályárulófckal együtt támadásba lendültek. A Tanácsköztársaság elbukott, de a magyar proletariátus végleg eljegyezte magát a kommunizmus ügyével. A Tanácsköztársaság megdöntése után Magyarországon féktelen fehérterror és nyílt diktatúra dühöngött A kommunista párt mégis szervezte sorait, s szervezte a fasiszta diktatúrával szembeni ellenállást. Horthyéik a párt legjobbjait bebörtönözték. Volt időszak, amikor a párt 340 tagja sínylődött börtönben. Mégis hallatta hangját az illegális kommunista párt. A baloldali szociáldemokratákkal együttműködésben sikerült .pozíciókat szereznie a szakszervezetekben, megszervezte a salgótarjáni bányászok 1926 áprilisi éhségfelvonulását, _ tüntetéseket, sztrájkokat szervezett. 1929. november 7-én a főváros utcáin 50 ezres tüntetést szervez a párt segítségével a KIMSZ; »munkát, kenyeret« követelve éltétik a Szovjetuniót a tömegek. Emlékezetes az 1930. szeptember 1-i százezres tömegtüntetés. E nagy tüntetésre, mely nemcsak a magyar munkásságnak, hanem a nemzetközi munkás- osztálynak is utat mutatott, így emlékszik vissza Nezvál elvtárs: — Szeptember 30-án reggel, az akkori András-sy úton és a körutakon Angyalföldről, Csepelről, a IX. kerületből, Erzsébetről és a többi munkásnegyedből a munkások tízezrei özönlöttek a gyülekezés színhelyére, a Hősök tere felé. A Hősök «tere előtt hatalmas rendőrkülönítmények zárták el az utat a felvonuló munkások előL A teret gépfegyverek, Io~ va&rendőrö'k és különleges alakulatok szállták meg. Háromnegyed tizenegykor a tömeg teljesen ellepte az Andrássy utat, és a lovasrendőrök a Székely Bertalan utcába akarták beszorítani a munkásokat. A munkások felbontottak két szenet szállító teherautót, felborították a villamosokat, lerángatták a rendőröket lovaikról, és valóságos forradalmi állapot keletkezett. Sajnos, ebben a harcban több elvtársat megsebesítettek, és egyet megöltek a rendőrök. A Ligetet és az Andrássy utat összekötő, úgynevezett Sóhajok hídján kb. fél 1 óra tájban megjelent Peyer Károly Kiár Zoltánnal, és az éppen akkor Angyalföldről beérkező munkások ellen uszította a rendőröket. Ekkor a munkások a lovasrendőrök sorvonala között berohantak, kirángatták Peyert és Kiárt az autóból, az autót felgyújtották. Ekkor újra sortüzet nyitottak a rendőrök, s újabb sebesültek maradtak a földön. Így viselkedett Peyer, aki a Horthy-fa- sizmus ideje alatt ismételten kimutatta, hogy soha nem volt a munkásosztály pártjának hűséges tagja, hanem az árulás és az uralkodó osztállyal való együttműködés útjára lépett. A kommunista párt a Hor- thy-fasizmus legkegyetlenebb üldöztetése ellenére is mindvégig hűségesen kitartott a szocialista forradalom eszméi mellett. Folytatta a függetlenségi mozgalomért folyó harcát a háborús terror idején is. Ezt a célt szolgálta a pártnak a háború elleni legális szervezete, a Történelmi Emlékbizottság, amely a párt kezdeményezésére alakult. Ennek és a Népszava szerkesztőségében dolgozó baloldali szocialistáiknak a közreműködésével jelent meg a Népszava 1941. évi karácsonyi száma, mely jelentős segítséget adott a hitlerellemes küzdelemhez. A kommunisták a párt két vezetőjének — Rózsa Ferencnek és Schönherz Zoltánnak — meggyilkolása, a hitlerista megszállás és a Gesr- taponak Magyarországra való költöztetése ellenére is megszervezik a hitlerellenes szövetséget, a Magyar Frontot a kommunisták, a szociáldemokraták és a kisgazdák tömörülésével,- A Szovjetunióban ez idő tájt megalakuló Kossuth oáddó szervezi a magyar nép partizánmozgalmát, szervezi az ellenállást, s a .párt ezek révén megakadályozza, hogy javainkat a németek elhurcolják. A vert hitlerista seregek visz- szavonulása ekkor már előrevetítette a magyar és német kapitalisták vereségét, utat mutatott a munkásosztálynak a szocialista haza megteremtéséért vívott eredményes harchoz. Hozzásegített ehhez a küzdelemhez bermünket a diadalmasan előrenyomuló szovjet hadsereg, amely 1944 szeptember végén megkezdte Magyar- ország felszabadítását. A felszabadulás után új szakasz kezdődött a párt történetében. Következett a leromlott, kifosztott ország újjáépítése, a termelés megindítása __ A k ommunista párt újjáépítési programjának megvalósítására mozgósítja az összes demokratikus és hazafias erőket. Meghátrálásra kényszeríti a jobboldalt, kiosztja a földet. Létrejön a reaikció elleni baloldali blokk, a párt kiadja a jelszót: »Nem a tőkéseknek, .a népnek építjük az országot«. A hároméves terv, a szocialista terygazdálkodás, a száznál több munkást foglalkoztató ipari üzemek államosítása — ezek a párt harcainak újabb állomásai, melyek győzelemre vitték a második szocialista forradalmat. Hatalmas átalakulások mennek végbe ez idő alatt a népgazdaság szerkezetében, megváltozik az ipar és a gazdaság struktúrája, s a marxi—lenini elvek alapján egyesül a két munkáspárt. Az ipari termelés öt év alatt megháromszorozódik, szapoÜnneplőbe öltözött fiúk és lányok gyülekeztek kedd este az iparitanuló-iskola gyönyörűen feldíszített tantermében. Az arcokon izgalom tükröződött, aminek oka: ifjúsági szervezet alakul az iskolában. Fülöp József, a szervező bizottság tagja köszöntötte a megjelenteket, majd felolvasta annak az ötvenkét fiatalnak a nevét, akit felvettek a KISZ-be. Ezután Nagyvári László, a városi KlSZ-bizott- ság szervező titkára emelkedett szólásra: — Szeretnénk néhány tanácsot adni, hogyan tehetnétek vonzóvá a KISZ munkáját — mondotta többek között. Rendezzetek tea-esteket, klub-esteket, tartsatok kérdezz- felelek órát, kérjetek fel idős szakmunkásokat, kommunistákat, beszéljenek a múltról, sportoljatok, szórakozzatok. Vigyázzatok azonban arra, hogy ne hanyagoljátok el azokat a fiatalokat, akik még nem tagjai szervezeteteknek. rodnafe a gyáraik, várost*, növekszik a termelőszövetkezeti mozgialom, továbbfejlődik szociális és egészségügyi intézményeink hálózata. A személyi kultusz eftata^- masodása, az irreális tervezés következtében azonban hibák is jelentkeznek a szocializmus építésében. Ezeket 1953 júniusában feltárta az MDP Központi Vezetősége és meghatározta kijavításuk útját. Ezt azonban fékezte és újabb hibákkal tetézte az áruló Nagy Imre-féle jobboldali politika előretörése, a Rákosi-vezetés következetlensége és egyre fokozódó tehetetlensége. Rákosi legfőbb hibája az volt — állapította meg Nezvál elvtárs, hogy képtelen volt harcba szánni Nagy Imre áruló politikájával, és a személyi nézeteltérések háttérbe szorították az elvi, eszmei harcot, amely pecfig az egyedül helyes módszer lett volna Nagy Imre árulásának és antimarxista nézeteinek leleplezésére; Nezvál eüvtáns ezután a Nagy ímre-csoport 1956-os árulásáról, az ellenfonradaaom kitörésének okairól szólott Ezután így folytatta: — Az árulást lelepleztük, mielőtt az ellenforradalom célkitűzéseit megvalósítottak volna. Véres küzdelemben kellett dönteni, miként tudunk kikerülni az ellenforradalom szörnyű viharából. De létrehoztuk az új forradalmi központot — Kádár János, Münnich Ferenc, Marosán György vezetésével —, és visszatérhettünk a békés szocialista építéshez; A szocialista országoktól kapott testvéri segítség, a népnek a párt és a forradalmi kormány köré tömörülése révén a bajt elhárítottuk fejünk fölül, helyrehoztuk a károkat, s a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a népi hatalom gyorsan helyreállt, a szocializmus tovább épüL — Győzelmes párttá fejlődött a magyar kommunista párt — mondta végezetül Nezvál elvtárs —, mely kiállt minden megpróbáltatást. Sok pártalakulást ismert a XX. század magyar története, de ezek közül csak a munkás- osztály forradalmi pártja állta ki a történelmi próbát. A mi pártunk maradt a magyar nemzet egyetlen pártja, mely mindvégig híven szolgálta a nép legigazabb érdekeit. Pártunk a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség támogatásával olyan eredményeket fog elérni a jövőben is, melyek a magyar nép minden becsületes dolgozója számára biztosítják a békét, a függetlenséget, a szabadságot és a jólétet — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Nezvál elvtárs. Dr. Nezvál Ferenc beszéde után a sizín/ház több művésze, a szimfonikus zenekar, a Táncsics Gimnázium, a honvédzenekar és a Somogy megyei Népi Együttes adott műsort. neveljétek őket. Mivél iskolai KISZ-ről van szó, elsőrendű feladatotok a jó tanulás megvalósítása. Aki erősebb, segítse a gyengéket Ebben és egyéb munkátokban támaszkodjatok a kollektív bölcsességre, a tanári kar segítségére. Nagyon fontos, hogy a szervezet állandóan foglalkozzék érdekvédelmi munkával. Legjobb lenne minél előbb érdekvédelmi bizottságot létrehozni. Bódis István, a városi párt- bizottság tagja üdvözölte ezután az új KISZ-szervezet tagjait, jó munkát kívánt a fiataloknak. Felhívta figyelmüket arra, hogy a munkásosztálynak olyan utánpótlásra van szüksége, melyre szikla- szilárdan lehet építeni. Az ipa- ritanuló-iskola KlSZ-szerveze- tének azt kell elérnie, hogy ilyen fiatalokat neveljen. Arató Árpád KISZ vezető tanár javaslatára nyolctagú vezetőséget és hat csoportvezetőt választottak a kiszesek. KISZ-szerveiet alakult az iparitanuló-isfeolában