Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-20 / 274. szám

Csütörtök, 1958. november 20. 4 SOMOGYI NÉPLAP Megyénk országgyűlési képviselői átvették megbízólevelüket Tegnap délelptt 11 órakor a megyei tanács termében gyűl­tek össze megyénk november 16-án megválasztott országgyű­lési képviselői és pótképvise­lői. Az ünnepségen megjelen­tek a megyei párt-végrehajtó bizottság, a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a megyei választási elnökség képviselői. Bevezetőként Nagy Lajos elvtárs, a megyei választási elnökség és a megyei párt- bizottság nevében köszöntötte a megválasztott képviselőket, majd hangsúlyozta: — Választási győzelmünk elsősorban annak az eredmé­nye, hogy Somogy megye dol­gozó népe egyetért a Magyar Szocialista Munkáspárt, a munkás-paraszt kormány po­litikájával. Népünk a jövőre szavazott, bízik és hisz abban, hogy pártunk és kormányunk továbbra is töretlenül ennek a helyes politikának szelle­mében munkálkodik. — A megye dolgozó népe megmutatta november 16-án, hogy többségében a párt és a kormány mellett áll. Minden erőltetés, minden szervezés nélkül ünnep volt ez a nap megyénkben. Aki ismeri a pa­rasztembert, tudja, hogy csak kivételes esetben, lakodalom­ra, keresztelőre hagyja el fe­leségével a házat; s ezen a napon szazával, ezrével lát­tunk házaspárokat karonfogva járulni az urnák elé. Nagy elvtárs a továbbiak­ban figyelmeztetett a válasz­tópolgárok már jelölőgyülése- ken elhar gzott kívánságára: a jelöltek, ha megválasztják őket, ne feledkezzenek el vá­lasztóikról, azután is járjanak el hozzájuk, érdeklődjenek gondjaik, eredményeik iránt. — Külön szólok Dögéi és Nezvál elvtársakhoz — foly­tatta —, akik a párt Központi Bizottságának, a kormánynak tagjai. Nem kérünk mi olyat, ami a szocialista törvényes­ségbe ütközne, de sokat segít­hetnek nehézségeink megoldá­sában, a megye iparának fej­lesztésében, s a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Nagy elvtárs ezután sok si­kert, jó egészséget kívánt me­gyénk képviselőinek, majd hosszan tartó taps közepette átnyújtotta a megbízólevele­ket. Képviselőink a felszólalások után baráti beszélgetést foly­tattak a megye gazdasági, po­litikai, szociáí's helyzetéről és legfontosabb feladatairól. H Magyar Népköztársaságban megvadult a dolgozók nagy nemzeti egysege Dr. Münnich Ferenc nyilatkozata a november 16-i választásokról A Magyar Távirati Iroda munkatársa felkereste dr. Münnich Ferencet, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnökét, hogy mondja el vé­leményét a november 16-i vá­lasztásokról. A Minisztertanács elnöke a következő nyilatko­zatot tette: — A november 16-i válasz­tások politikai jelentőségét mindenekelőtt az szabja meg, hogy ez az első választás az 1956-os ellenforradalom óta. A magyar nép impozáns egy­ségben . szavazott a Hazafias Népfront jelöltjeire. A választási eredmények cáfolhatatlanul bizonyítják, hogy a magyar nép egyet- < ért a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kormány politikájával, támogatja azt, és az ország vezetői élvezik a nép bizalmát. — A magyar dolgozó nép a november 16-i választásokon a népi hatalom megerősítésé­re, a szocializmusra adta sza­vazatát. Hitet tett a felszaba­dulás óta eltelt évek nagysze­rű győzelmei mellett. A vá­lasztások eredménye azt bi­zonyítja, hogy a magyar nép döntő többsége egyet ért azzal a politikával, amelynek alapvető vonalát a földosztás, az államosítás, a szocialista iparosítás, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése jelenti. A választások eredménye: az a tény, hogy a választójoggal bírók 98,4 százaléka leszava­zott, a szavazók 99,6 százaléka a párt és a kormány politiká­ja mellett foglalt állást, meg­mutatta, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány ki­vívta a nép megbecsülését és bizalmát. Ezt a politikát csak csekély, 0,4 százalék ellenezte. Népünk bízik a pártban és a kormányban, mert tudja, hogy igen nehéz po­litikai és gazdasági kö­rülmények között kezdte meg munkáját, és igen rö­vid idő alatt kivezette az országot az ellenforrada- * lom okozta zűrzavarból, rendet teremtett az ország­ban, megvédte szocialista vívmányainkat, helyes po­litikával felszámolta a gazdasági nehézségeket, sőt népünk áldozatos munká­jára és a testvéri szocialista országok segítségére támasz­kodva jelentékeny életszínvo­nal-emelkedést is biztosított. Az elmúlt két év alatt már nem­csak helyrehoztuk a károkat, hanem futotta erőnkből arra is, hogy továbbfejlesszük a szocialista építés eredményeit. A választási győzelem nagy­ságát a számszerű eredménye­ken túl aláhúzza az a körül­mény is, hogy a választás a legnagyobb rendben, a titkos­ság legteljesebb biztosításával zajlott le. Ezt a tényt nem­csak az ittlévő mintegy hatvan külföldi újságíró állapította meg teljesen egyöntetűen, ha­nem még olyan, irántunk ér­zett szimpátiával nem gyanú­sítható orgánumok is, mint a Szabad Európa Rádió, kény­telenek voltak szomorúan tu domásui venni. — A november 16-i válasz­tásnak nemcsak belső, hanem nagy nemzetközi jelentősége is van. Végérvényesen bebizonyo­sodott, hogy Magyarország dolgozó népe helyesli azt a politikát, amelynek alapja megbonthatatlan testvéri ba­rátságunk a Szovjetunió ve­zette szocialista tábor orszá­gaival. — A magyar dolgozók sza­vazatukkal vasárnap újabb súlyos csapást mértek ha­zánk ellenségeire, akik a nemzetközi porondon még mindig az úgynevezett ma­gyar kérdéssel operálnak. Eddig sem volt alapja az ENSZ-nek arra, hogy velünk kapcsolatos bármilyen kérdést napirendre tűzzön. De ha ma, a választások után az Egye­sült Államok nyomására is­mét sor kerül arra, hogy a közgyűlésre ráerőszakolják a »-magyar kérdés« tárgyalását, ki nem érti meg, hogy ezzel csak a világszervezet tekin­télyét rombolják. Milyen alapon merészelik kétségbevonni a magyar kormány törvényességét, miután a nép túlnyomó többsége titkos választáso­kon bizalmat szavazott a kormánynak? És hogy nem rés téli i ezt tenni éppen az Egyesült Ál­lamok kormánya, amelynek a legutóbbi amerikai választáso­kon a szavazók többsége fél­reérthetetlenül bizalmatlansá­got szavazott. Sajátosan értel­mezik ezek az urak a demok­ß TÜZÉP-telepek versenye Az állami kereskedelem fennállásának tizedik évfordu­lója alkalmából a 'kaposvári TÜZEP-telepek között az 1958-as év második felére »ju­bileumi verseny« indult, mely­nek feltételei felölelik mind­azokat a lehetőségeket és kez­deményezéseket, melyek se­gítségével az áruforgalmat nö­velhetik, a . költségeket csök­kenthetik, és a termelékenysé­get felfokozhatják a dolgozók. A legtöbb pontot elérő telep majd elnyeri a verseny zász­laját, és jutalmat kap, akár­csak az a dolgozó, aki a ver­seny idején a legjobb teljesít­ményt éri el. A »jubileumi verseny« első időszaka a harmadik negyed­év végével lezárult. Az elért eredmények az mutatják, hogy a telepek igyekeztek a lehe­tőségeket kiaknázni, mind a nehezebben értékesíthető áruk forgalmazásában, mind pedig a költségek csökkentésében. Első a siófoki, második a mar­cali, harmadik a balatonfeny- vesi telep leüt, míg az utolsó helyen Balatonboglár áll. A többi telep között lényeges pontkülönbség nincs. * ráciát. A mi szocialista de­mokráciánkban csak olyan kormány vezetheti az orszá­got, amelyben a nép többsége bízik. — A választások után a magyar nép még iinluda- tosabban és magabiztosab­ban halad előre a szocia­lizmus építésének útján. Az ellenforradalom leverése óta végzett kemény munkában igazolódott, hogy a Magyar Népköztársaságban megva'ó- sult a dolgozók nagy nem­zeti egysége. Ezért aratett döntő győzelmet november 16-án a párt vezette Hazafias Népfront. S ez a győzelem egyben az ellenünk áská'ódó antidemokratikus, imoerialis- ta erők súlyos vereségét is je­lenti. Az újonnan megválasztott tanácsok legfontosabb feladatai: olyan községpolitikát kialakítani, mely az adott terület lakosságának életkörülményeit megjavítja, és a községek arculatát megváltoztatja Interjú dr. László Istvánnal, a megyei tanács vb. elnökével Tanácsaink munkája évről évre javul. A javulás különö­sen szembetűnő volt az utóbbi két esztendőben. A javuló munka azt eredményezte, hogy megnőtt a tanácsok tekintélye, a tanácsok vezetőinek többsé­ge pedig élvezi a lakosság bi­zalmát. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a választási munka előkészítése során a lakosság t>ly nagy tömegeit sikrrült mozgósítani a jelölőgyűtésskire. a kisgyűlésekre és a választási nagygyűlésekre, amire az el­múlt években nem volt példa. Dolgozó népünk mind na­gyobb mértékben érdeklődik a tanácsok munkája iránt, és kapcsolódik be aktívan a köz­ügyek intézésébe. A lakosság 'ven irányú aktivitása arra kö­vezi tanácsainkat, hogy to­vább javítsák munkájukat. Mindent kövessenek el, hogy a lakosság érdeklődését fenntart- -ák. és további tömegeket von­janak be az állami munkába. Dr. L ás z 1 ó István az lOS'-es tanácsvá’asztások óta élnöko a Somogy megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak öt kértük meg, mondja el hegvan látja tanácsaink munkájának fellő'1 ését, és me- lvek tanácsaink legfontosabb 'eladatai. — Miben látja, elnök elv­társ. a tanácsok és azok ve­zetőinek fejlődését? — Az utóbbi kát esztendőben az államigazgatási, tehát a ta­nácsi munka visszanyerte szép­ségét. Tanácsaink munkája most arra irányul, hogy a la­kosság gazdasági, szociális és kulturális szükségleteit a lehe­tőségekhez mérten kielégítsék, a falusi életet kényelmesebbé tegyék. Azon munkálkodnak, hegy a falu és a város ’közötti különbségek mindinkább el­mosódjanak. Soha annyi kul­túrotthon, betonjárda, bekötő­út, óvoda, nanközi otthon, vil­lany nem épült, mint az el­múlt két-harom esztendőben, i geinket. 1961-re elérjük, hogy — A tanácsok javuló mun- Somogy minden falujában vil- kájának eredménye egyre szé- ' lány világít. Gomba módra lesedő tömegkapcsolatuk. Énei- szaporodnak nagy és kis köz­kül eredményes munkát nem végezhetnek. Scíkat javult ta­nácsaink vezetésének színvo­nala. Eredményesen folyik a vezetők szakmai továbbképzé­se. A járási tanácsok vb-veze- tői közül hatnak egyetemi vég­zettsége van, 15 járásíi vezető a tudományegyetem állam- és jogtudományi karán most vég­zi tanulmányait, és maholnap doktorrá avatják őket. A töb­bi járási vb-vezető pedig kivé­tel né'kül tanácsakadémián tanul. A választásokkal sok érettségizett vezető került a tanácsapparátusba. Ez évben több mint 60 községi vezető vé­gezte el az államigazgatási is­kolát. Jelenleg több mint hú­szán tanulnak a tanácsakadé­mia nappali és levelező tagoza­tán. Néhánv éven belül jól képzett tanácsi vezetők állnak majd a dolgozók szolgálatában. — Milyen eredmények bizo­nyítják szemléltetően a fej­lődést, a tanácsi munka ja­vulását? — Igen szép eredményt ér­tek el tanácsaink a községfej­lesztési tervek készítésében, végrehajtásában és mértéké­ben. Erre jellemző, hogy míg 1957-ben a községfejlesztési hozzájárulás 25 millió forint volt, 1958«ban ez az összeg 33 millió forint fölé emelkedett. A lakosság a forintban fizetett községfejlesztési hozzájárulá­son kívül lényegesen több tár­sadalmi munkát vállalt, mint a korábbi években. Községi ta­nácsaink ezenkívül nagy meny- nyiségű helyi anyagot kutattak és használtak fel, amellyel te­hermentesítették a központi készleteket. A társadalmi ösz- szefogásnak hatalmas eredmé­nyei vannak. Somogy megyé­ben, a többi között, hogy nagy ütemben villamosítjuk közsé­Kínai parasztok vitája: VAN-E ISTEN? f-fonan tartomány Keleti rés kínai orvosság, melynek “ Szél Népi Kommunája- különösen keserű az íze. — A nak munkás-paraszt egyetemén ford.), ha pedig valaki nem filozófiát tanulnak a kínai pa- hisz Buddhában, akkor háil- rasztok. Az anyagról, a létről gassajneg az ég dörgését? és a tudatról tartott előadás után élénk vita alakult ki ar­ról, hogy van-e isten? Vang Táj-po paraszt elmondotta, hogy hajdan a földesurak be­csapták a kínai parasztokat, s azt állították, hogy mindent, így kezdődött a vita ar- ról, hogyan keletkezik az eső. Vang Csen-an, a népi kommuna agrotechnikusa is beavatkozott a vitába, és el­mondta a vitatkozó parasztok­nak, hogyan keletkezik az eső, ami a világon van, az isten és hogy manapság már jó előre teremtette és, rendezett el. Az meg lehet mondani, lesz-e isten teremtette a földesurat esö vagy sem, kiadós eső lesz földesúrnak és a parasztot pa- vagy Csak futó zápor. Azt is rasztnak. A becsapott és sö- elmondta, hogy a kínai meteo- tétségben tartott nép isten csa- rológusok munkájának bizony pásénak tekintette a pusztító semmi köze az istenhithez, an- árvizeket és az aszályokat. A nál több köze van viszont a felszabadulás kellett ahhoz, természet tudományos tanul- hogy a kínai parasztok mégis- mányozásához és materialista merjék a természeti jelenségek megfigyeléséhez. S ki lehet igazi okait. Manapság a pa- 1 próbálni, hogy ki megbízha- rasztok eredményesen veszik több, isten vagy a meteoroló- fel a harcot az árvíz és az g!a> Aki istenben aisz, ké'.dcz- aszóly ellen, kiváló termés- ! ze meg istenétől, milyen idő eredményeket érnek el. Ez vi- iesz holnap, esni h g-e, vagy lapos bizonyítéka: ha az cm- napos lesz. 5 azután tessék bér szakít a balga istenhittel, összehasonlítani, az isten meg­felismeri az objektív igazságot, ! bízhatóbb vagy a terraérzet- kévéssé válik arra, hogy meg- ; tudomány? Mondanunk sem változtassa a világot, újjá for- j fceií, hogy a vit.atk.ozck eayike mólja a társadalmat maga kö-, sem vállalkozott az isten fenn­rül. Vang Táj-po véleményét so­kan helyeselték. Akadtak azon­ban a hallgatók között olya­nok is, akik másképpen véle­kedtek. Li Csien-ming például, aki katolikus hívő, a követke­zőképpen vetette fel a kérdést: Azt mondjátok, hogy nincs isten. Ha igaz, amit mondtok, mi teszi, hogy a gőz az egek. felé száll. Az ember nem ké­pes arra, hogy ezt megvalósít­sa. Szerintem isten az, aki felforralja a Keleti-tenger vi­zét, és ezáltal keletkezik az eső. Li- Shun buddhista paraszt mindjárt »megcáfolta« a kato­likus hivő fejtegetését, és ki­jelentette, hogy véleménye szerint nem isten, hanem a Sárkány-király csinálja az esőt. Vagy nem hallottátok az ősi kínai mondást, hogyha az ember nem hisz az orvosság keserűségében, akkor kóstolja meg a Távang orvosságot (ki­ben? A vitatkozó parasztok azonban hiába várták a fele­letet. Li Csien-ming, a kato­likus istenhívő nem tudott semmi bizonyítékot felhozni arra, hogy az isten létezik, és akár neki, akár más kínai pa­rasztnak javára van. Egy másik filozófiát tanuló paraszt elmondotta, hogy a régi társadalomban éjt nap­pallá téve dolgozott a földes­úrnak, mégsem volt annyi pén­ze, hogy megnősülhessen. El­ment a falu jövendőmondójá­hoz és megkérdezte tőle, mi az oka annak, hogy ő oly sze­gény, hogy semmije sincs, hiá­ba dolgozik annyit. A jövendő­mondó azt felelte neki, hogy szegénységének oka a követke­ző: őseinek sírja szerencsétlen, megátkozott földben van, s ezért arra kárhoztatták az is­tenek, hogy agglegényként hal­jon meg. A parasztok harsány nevetése közepette tette hoz­zá az »örök agglegénységre kárhoztatott« kínai paraszt, hogy a felszabadulás után föl­det kapott a kommunista párt­tól, megnősült, és már gyer­mekei is vannak. Igaz — mon­dotta —, hogy sem ő maga, I sem családja nem hisz isten­ben, s még kevésbé a jövendő­mondónak jóslásaiban, de azért szépen és boldogan él­nek a szocialista társadalom új rendjében. líícgkérdezték a parasztok Li Shunt, a buddhista sőbbségét bebizonyító feladat ra. A parasztok elmondották, hogy a múltban, a régi társa­dalom idején Li Csien-ming sokszor prédikálta, hogy sze­lídeknek és tűrőknek kell len­ni. Ha az ember jobb orcáját megütik, tartsa oda a balt, hogy azt is megüssék. Mi volt ­ez, ha nem a régi elnyomó ^ vot,^ hogyan élt a múltban, társadalom engedelmes, aláza- * fos kiszolgálásának politiká­ja? Természetes, hogy a földes­urak szívesen vették az ilyen hitet, hiszen őket senki sem verte. Az im.perialisták hitté­rítői is ezt a hitet, alázatot és tűrést hirdették, miközben gazdáik elnyomták és kizsák­mányoltak a kínai népet Egy paraszt felkérte L i Csien-minget, bizonyítsa be valamivel, hogy mégiscsak van isten. S ha van isten, mi jót adott valaha is Li Csien-ming- nek és családjának, hogyan se­gítette munkájában és életé­Természetesen nagyon rosszul Élete semmiben sem különbö­zött az istenben nem hívő töb­bi parasztétól. Azt is megkér­dezték, hogyan él most. Mind­annyian ismerik életkörülmé­nyeit, rendesen és boldogan él és dolgozik. De vajon ez Budd­hának köszönhető? Az érdekes vita azzal zá­rult, hogy a parasztok, akik ko­rábban vakon hittek, gondol­kozni kezdtek és a többség meggyőző logikájának hatásá­ra elismerték, hogy tévedtek. (Zhongguo Qingnian Bao) ségeinkben egyaránt a fcultúr­otthonoík. — A községfejlesztési tervek megvalósítása során különösen sok társadalmi munkát végzett Toponár, Őrei és Zimány la­kossága a három községet ösz- szekötő út építésekor, vala­mint Csököly, Szöllősikislak, Bolhó, Tótújfalu lakossága a különböző létesítmények meg­valósításakor. — Melyek tanácsaink leg­fontosabb feladatai a válasz­tások után? — A legfontosabb feladat, hogy az újonnan megválasztott tanácsok kettős szerepüknek jól megfeleljenek: legyenek ál­lami szervek és legyenek tö­megszervezetek. Ehhez az kell, hogy a tanácsok tagjai tartsa­nak szoros kapcsolatot válasz­tóikkal, a tanácsülésen és vb- ülésen mindenkor tolmácsolják választókerületük problémáit, és azok megoldásához nyújtsa­nak segítséget. Szervezzék vá­lasztókerületük lakosságát az állami munkára. — A másik feladat, hogy a tanácsnak legyen olyan fcözség- politiikai terve, amely legap­róbb részletekig tükrözi a köz­ség társadalmi, gazdasági hely­zetét és az e téren megvalósí­tandó feladatokat. — Az új tanácsoknak arra kell törekedniük, hogy tagjaik tevékenyen dolgozzanak a ta­nácsülésen kívüli időben is. Erre a munkára az állandó bi­zottsági forma a legalkalma­sabb. Minden tanácstag képes­ségének legjobban megfelelő állandó bizottságba kérje ma­gát, és a következő négy év alatt e bizottságban segítse az egész tanács és az egész terü­let problémáinak megoldását. — Tanácsaink vezetőinek arra kell törekedniük, hogy a tanácstagokon kívül a lakosság széles tömegeit vonják be a tanács munkájába, az állami munkába. Azokat az embere­ket, akik a választás során kü­lönböző választási bizottságok­ban dolgoztak, és elősegítették a választás eredményes lefoly­tatását, továbbra is foglalkoz­tassák. — Az új tanácsok tartsák éL só és legfontosabb feladatuk­nak a már megkezdett 1958. évi községfejlesztési tervek mara­déktalan teljesítését A lakos­ság mozgósításával, az anyagi eszközök rendelkezésre bocsá­tásával el kell érni, hogy a ki­tűzött feladatok megvalósulja­nak, hogy ez az 1959-es terv a község lakosságának terve le­gyen, ne pedig egy-két vezető elképzelését tartalmazza. A tanácsok év közben tölbb alka­lommal tárgyalják meg a terv végrehajtásának állását, és ne tűrjenek meg e téren semmi­féle hanyagságot. — Hogyan segítik a választá­sok során a tanácsokba ke­rült új tanácstagok fejlődé­sét? — Sok új vb-vezető került a választáskor a tanácsokba. Ré­szükre még ebben az évben kéthetes tanfolyamét rende­zünk Balatonbogláron. A tan­folyamon a legfontosabb veze­tési kérdésekről és egy-két fon­tos szakigazgatási feladatról kapnak tájékoztatást. — 1959 elején a Miniszterta­nács 6 hónapos államigazgatá­si iskolákat szervez, ahova a kevés gyakorlattal rendelkező vb-vezetők kerülnek. Ezen túl­menően időszakonként egy-két fontosabb rendeletet megvita­tunk a vb-ok vezetőivel, és ez­zel rendszeres továbbképzésü­ket is biztosítjuk. — A tanácstagok egy része még nem jártas a tanácstagi munkában. Szeretnénk elérni, hogy valamennyi tanácstag megrendelje a Tanácsok Lap­ját, mert az sok segítséget nvújt munkájukhoz. A megyéi és járási tanácsoknál lévő igazgatási szakemberek rend­szeres tájékoztatások révén, tapasztalataik, tudásuk átadá­sával is segítik majd az újon­nan megválasztott tanácsok, illetve tanácstagok munkáját — fejezte be nyilatkozatát a megyei tanács vb. elnöke. Szalai László

Next

/
Oldalképek
Tartalom