Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-17 / 245. szám
Péntek, 1958. október 17. 2 SOMOGYI NÉPLAP Kádár János elvtárs beszéde az angyalföldi nagygyűlésen (Az első oldal folytatása.) el, akkor ezért mindenki haragudna. Bocsássanak meg, hogyha nagy dolgokkal tréfál az ember, de van egy terület, ahol megint élenjáró szerepünk van. Miről van szó? Az egy főre jutó kalóriafogyasztás Olaszországban 2570, Hollandiában 2910, Ausztriában 2940, Angliában 3230, a Magyar Nép- köztársaságban pedig 3240. Ha 10 kalóriával is, de már megelőztük az Egyesült Államokat is, Angliát is — ha még nem is az egy főre számított termelésben, de az evésben. (Derültség.) Ismét komolyra fordítva a szót — az elért eredmény maga nagy, és megmutatkozik annak az elvnek az érvényesülése, hogy a szocializmus építésének együtt kell járni a dolgozók életszínvonalának emelkedésével. Nyugodtan állíthatom, hogy nálunk ez az elv gyakorlatban is megvalósult. Gazdasági előrehaladásunkban is két tényező volt a döntő: a Szovjetuniótól, Kínától és a többi testvéri országtól kapott segítség, valamint a magyar dolgozó nép becsületes és egyre lendületesebb termelőmunkája. Nem szabad azonban szem elől tévesztenünk a következőket: csak reális életszínvonal-emelkedést határoztunk el. Ez az év arra szolgál, hogy megtartsuk az 1957 decemberéig elért nívót, és megteremtsük a további előrehaladás feltételeit. A célt, amelyet erre az évre magunk elé tűztünk, elértük: stabilizáltuk az életszínvonalat. Kádár elvtárs ezután bejelentette, hogy a párt széleskörűen megvizsgálta, milyen kérdések foglalkoztatják a munkásosztályt. A kommunista és pártonkívüli társadalmi munkások körülbelül 45 000— 50 000 dolgozóval beszéltek. Azt kértük az emberektől, mondják meg véleményüket az egyes kérdésekről. A dolgozók elmondották: helyeslik a párt politikáját. Első és fő követelésük, hogy ezt a helyes politikát még következetesebben valósítsuk meg az élet minden területén. Ez igazságos és helyes követelés! Nekünk a központban az a dolgunk, hogy következetesen érvényt szerezzünk dolgozóink e fő követelésének. Van néhány olyan ismert szociális kérdés, amely a munkások jó részét foglalkoztatja. Ilyenek: a nyugdíjasok egy részének hátrányos helyzete, a sokgyermekes családok helyzete, továbbá az, hogy a dolgozók egyes kategóriáinak keresete más kategóriákhoz képest elmaradott, végül a lakáskérdés. A Központi Bizottság most megvitatta ezeket a kérdéseket és határozatokat is hozott. A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy — az idei év első kilenc hónapjának eredményei alapján és a további fejlődést figyelembe véve — a jövő évben végre kell hajtani azt az. általános életszínvonal-növelést, amelyet a hároméves tervben előírtunk. Ezenkívül a jövő év első felében néhány dolgot rendezni kell. Az a véleményünk, hogy segíteni kell a nyugdíjasok bizonyos kategóriájának helyseién, és gondoskodni kell arról, hogy a nyugdíjak megállapításánál az összes ledolgozott évek száma jobban érvényesüljön, mint jelenleg (Taps.) A jövő év első felében segíteni kell azokon A családokon is, ahol három vagy több gyermek van, és azokon a magányos asszonyokon, akiknek két vagy kettőnél több gyermek eltartásáról kell gondoskodniuk. (Taps.) Van olyan nézet, hogy várjunk az egésszel még egy—két esztendőt, hogy általánosan emelhessük a családi pótlékot. Ezt az álláspontot azzal indokolják, hogy mit fognak szólni, mondjuk a kétgyermekesek, ha csak a harmadik gyerek után emelik a családi pótlékot. Van azonban egy másik nézet, és ezt fogadtuk el. Azt mondottuk, hogy a kétgyermekes családoknak meg kell érteniük, hogy az ország gazdasági helyzete pillanatnyilag többet nem enged meg. De ha azt megengedi, hogy annak a körülbelül 110 000 családnak a helyzetén könnyesünk, ahol sok gyermek van, akkor nekünk mielőbb kötelességünk segíteni ezeken a családokon. Ezt meg fogják érteni az emberek. Majd amikor olyan helyzetben leszünk, hogy általánosan emelhetjük a családi pótlékot, nem fogunk várni egy hétig sem. Viszont már most sem szabad tétlenül néznünk azt, hogy magányos asszonyok négy—öt gyermekkel szűkösebben éljenek olyan országban, ahol a nép átlaga lassan a világrekordot éri el a táplálkozásban. (Helyeslés, nagy taps.) Ha világosan látjuk már az idei év eredményeit, akkor a jövő év elején bizonyos kategóriáknál emelni kell a fizetést. Oflyan kategóriákról van szó, amelyek nem a nehéziparban dolgoznak, de a munkások általános jóléte és nyugodt álma szempontjából fontos feladatokat végeznek. Az egészségügyi dolgozókra, valamint az általános és középiskolai tanítókra és tanárokra gondolok. (Taps.), mert fizetésük bizonyos mértékben elmaradt. Rendezni kell az ügyüket, hiszen ők gyógyítják a dolgozókat, ha betegek, és ők faragnak embert gyermekeinkből. Helyzetük további javítása össznépi, össznemzeti érdek. A lakáskérdésről többek között a következőket mondotta: A hároméves tervben 110 000 lakást építünk. Ez évi átlagban hatvan százalékkal több, mint az elmúlt években. Emellett a jövő év első felében olyan tervet kell törvényerőre emelnünk, amelynek végrehajtásával 15 év alatt alapjában megoldjuk Magyarországon a lakáskérdést. Ismeretes, hogy a második világháborúban és 1956-ban rengeteg lakás elpusztult. Az igények is megnövekedtek. Emlékezzenek csak 1930-ra, amikor egymás hegyén-hátán éltek a munkásemberek, de a fővárosban 8000 kiadó lakás volt. Senki sem rohant kivenni azokat, mert nem tudta, hogy a következő héten dolgo- zik-e még. Most nem kell félni attól, hogy nem tudják a lakbért fizetni, vagy a jövő héten nem lesz munka. Az igények megnövekedtek, s mi arra gondolunk, hogy megkétszerezhetjük, sőt megháromszorozhatjuk a lakásépítést, ha a lakásra váró dolgozók egy kicsit takarékoskodnak, szövetkezetei alapítanak, így saját tulajdonukként, saját maguknak előbb fognak lakást építeni. így az állami lakásépítésből is hamarabb jutnak lakáshoz a legjobhan rászorultak. A mai lakbérek mellett pincsi más út a lakáskérdés megoldására. A lakbérek a fenntartás 70 százalékát sem fedezik. Meg kell mozdulniuk tehát egy kicsit a társadalmi erőknek. A Horthy-rendszerben az emberek keresetük negyven százalékát adták lakbérre, most öt-hat százalék csupán. Komolyan szembe kell néznünk tehát a lakáskérdéssel, és kézbe kell vennünk a megoldását. Elhatároztuk, hogy 15 év alatt — a társadalom segítségével, mozgósításával — egyszer s mindenkorra rendbe kell hozni a lakáshelyzetet. I nyögjük. Mi a régi uraktól Nem lehet az unokákra örö- örököltük ezt az áldatlan hely- kül hagyni. Elég baj, hogy mi | zetet. A munka eredményeit arra fordítjuk amire kell A továbbiakban elmondotta, hogy az idén már decemberben jóváhagyják a jövő évi tervet. Készül az ötéves terv is, amelyhez az anyag- és energiaszükséglet nagyobbik részét már előre biztosítottuk. Foglalkozunk a 15 éves távlati tervvel, s már megkezdődött az előkészítő munka. A gazdasági élet fejlődése egészséges. Tovább kell javítani a gazdasági vezetést. A gazdasági vezető tartson rendet a maga portáján. A vezetők legyenek kicsit felelősebbek és igazságosabbak. Nem igazságtalanságot akarunk mi vagy gorombaságot, legyünk, hogy úgy mond jam, jó emberek azokhoz a munkásokhoz — a munkások 98 százalékához —, akik becsületesen dolgoznak, de ne legyünk jó emberek azokhoz, akik nem dolgoznak becsületesen. Követeljük meg tőlük a jó munkát. A munka eredményeit — láthatták két esztendő alatt — mi arra fordítjuk, amire kell. Felesleges dolgot nem építünk. Mindenkor a magyar—szovjet barátság mellett vagyunk és leszünk Kádár elvtárs ezután külpo- | Reméljük, hogy a jugoszláv litikai kérdésekről beszélt. I elvtársak változtatni fognak Megállapította: külpolitikánk : ezen a magatartáson, és arra mindenki előtt ismeretes, s az ; törekszenek — ami tényleg nem fog változni a jövőben j közös érdek, és amit jó volna sem. ! csinálni —, hogy általában jaBüszkék vagyunk arra, hogy ! vítsuk kapcsolatainkat, népünket barátjának mondja | Szolidárisak vagyunk a nagy az a szovjet nép, amely négy Kínával. Kína partmenti szigeteinek kérdése Kína bel- ügye, és az igazság a Kínai évtized alatt csodát teremtett az egykori cári Oroszország helyén. Milyen örömmel és büszkeséggel halljuk, hogy most az Egyesült Államokban hozzáértő emberek kétségbeesetten követelik, »érjük utol a Szovjetuniót a tudományos képzésben, a közoktatásban, az energia- kutatásban«. Azt az országot, ahol negyven , , . , , , esztendővel ezelőtt tömeges reméljük is, hogy kialakul a volt az írástudatlanság. Ilyen jószomszédi viszony. Nekünk eredményekre csak a szocia- j azonban az a benyomásunk, lizmus képes. Büszkék va- h°gy Becsben működnek bi- gyunk e nagy nép barátsága- zonyos az osztrák népén es ra, és rendületlenül, mindenkor a magyar—szovjet barátság mellett vagyunk és le- ! amelyek ^ nem akarjak szünk. (Hosszan tartó viharos ' Ausztria es Magyarorszag ko- taps.) Ugyanígy hívei és kö- , zótU jó viszonyt. Legutóbb pel- vetkezetes harcosai vagyunk a dául a Die Presse című újságszocialista tábor egységének. , ^an láttam egy cikket, amely Népköztársaság oldalán van Elítéljük és megbélyegezzük az amerikai imperialistákat, akik jogot próbálnak formálni arra, hogy egy hatalmas szabad nép, egy független ország belügyeibe avatkozzanak. Mi a békés egymás mellett élés hívei vagyunk — folytatta Kádár elvtárs. — Békében akarunk élni Ausztriával is Mostanában az osztrák kormány tényezői pár olyan kijelentést tettek, hogy elő akarják mozdítani a normális viszony kialakítását Ausztria és Magyarország között. Ezt üdvözöljük. Mindent meg fogunk tenni ezért, és őszintén talán még az osztrák kormányon is kívül álló — erők, az többek között azt mondja, hogy határőreink gépfegyvereinek csöve Ausztria felé néz. (Derültség.) Miféle felfedezés (Nagy taps.) A világ változik. A Szovjetunió az első szocialista ország volt a világon, de most, ezekben az években lerakták a szocialista társadalom alapjait' Bulgáriában, Kínában — és az nem akármekkora ország. Közel járnak a szocializmus felépítéséhez Csehszlovákiában, és az egész szocialista vi- Bár kissé nehéz velük jó világ gyors ütemben halad elő- szonyban lenni. Ennek egysze- re a szocializmus teljes felépí- rű okai vannak. Gondoljunk | csak egy dologra: 1924-ben az I Egyesült Államok kormánya ez? Az osztrák határőrség talán Becs felé irányítja géppuskáinak csövét? (Derültség.) Nem hiszem. Az ilyen hangulatkeltés is azt mutatja, hogy amikor semmi ok sincs rá, akkor is működnek Bécsben valamiféle olyan erők, amelyek — ha már mással nem tudják — ilyen, gyakran nevetséges ostobaságokkal akarják a Magyar Népköztársaság ellen hangolni az osztrák népet. Úgy gondoljuk, helyes lenne, ha az osztrák nép és a kormány utána nézne, hogy ilyen erők ne rontsák ott a két ország közötti jószomszédi viszonyt, s akkor mindjárt egyenesbe tudunk jönni, s ez — véleményünk szerint — mindkét országnak és mindkét népnek javára válik. Jó visxonyt akarunk az Egyesült Államokkal is tésánek útján. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy mi, magyarok is kicsit gyorsabb léptekkel haladjunk ezen az úton, csak egység keli, akarat kell, eltökéltség kell! A viszony javítását óhajtjuk Jugoszláviával Külpolitikánkat illetően egyik szomszédunkkal, Jugoszláviával nézeteltéréseink vannak. Ideológiaiak is, politikaiak is. A jugoszlávok például nem helyeslik, hogy a 12 szocialista ország egységes táborba tömörült. Nekünk viHorthy fasiszta rendszerének kormányával egész sor együttműködési megállapodást kötött — konzuli, fizetési, örök- ségi ügyekben. Ezeket a szerződéseket az Egyesült Államok kormánya 1946-ban a magyar nép kormányával szemben egyoldalúan felmondta, pedig a magyar nép és a Magyar Nép- köztársaság véget vetett a fasiszta rendszernek. Különös felfogás ez: a fasiszta Horthy-rezsimmel tudtak együttműködni, tudtak szerződést kötni, míg a demokratikus Magyarországot csak támadni, mocskolni és ócsárolni tudják. szont az a véleményünk, hogy Ennek ellenére az afrikai ha nem volna szocialista tábor, akkor mór béke sem volna a világon. A jugoszlávok mostanában olyasmit üzennek nekünk, hogy a viszony javítását óhajtják, mi ugyanezt akarjuk, és reméljük, hogy a jószomszédi viszony fejlődni fog. Hívei vagyunk ennek. Ha azonban vannak Jugoszláviában olyan emberek akik azt képzelik, hogy viszonyukat Magyarországgal úgy is javíthatják, hogy közben sajtójuk szidalmazza a Szovjetuniót, Kínát, Bulgáriát, Albániát — akkor ez az elgondolásuk hibás. A jugoszláv elvtársaknak meg kell érteniük, hogy a Szovjetunió, Kína, Bulgária, Albánia, Csehszlovákia és a Magyar Népköz- társaság álláspontja között hajszálnyi eltérés sincs az elvi kérdések megítélésében vagy a nemzetközi politika alapvető kérdéseiben. (Lelkes taps.) A szovjet, a kínai, a bolgár, az albán vagy a csehszlovák nép nekünk, magyaroknak testvérünk és szövetségesünk. A bajban mellettünk álltak. Nehezen tudjuk a barátkozást elképzelni a jugoszláv elvtár- sabkal, ha testvéreinkre szitkokat szórnak. néppel nekünk a világon semmi bajunk sincs, és ezen az alapon normálisan rendezni lehet a két nép és a két állam viszonyát is. Meggyőződésünk, el fog jönni az az idő, amikor az Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság viszonya jó lesz. Ehhez csupán egyetlen tényező kell: azok, akik az Egyesült Államok kormányrúdját a kezükben tartják, vegyék tudomásul, és törődjenek bele abba, hogy a Duna— Tisza mentén él egy nép, amely a szocialista társadalom híve, azt építi és attól nem fog tágítani soha. (Hosszan tartó nagy taps.) Dolgozó népünk számolhat azzal: alig lesz olyan hónap, hegy az imperialisták hol itt, hol ott ne igyekeznene« előidézni valamiféle feszültséget, mert a hadianyagokat gyártó multimilliomosok abban a különleges helyzetben vannak, hogy ha nincs feszültség, álékor tőzsdekrach és politikai csőd fenyegeti őket. Ezzel számolni kell. De erősnek és magabiztosnak kell lennünk, mert a szocialista tábor, a béketábor oldalán van az igazság, és ez a tábor erejében is hatalmasabb, mint a háborús gyújtogatok csoportja. (Hosszan tartó nagy taps.) A béke védelme, a szocializmus felépítése azonban nem lehet csak a párttagok feladata. A szocialista társadalomban az egész nép fog élni. Nemcsak párttagok élnek majd abban a társadalomban, és mint tudjuk, a szocialista társadalomban nem is csak munkások élnek majd, élnek ott majd parasztok is, értelmiségiek is. Tehát a szocialista társadalom felépítése nem is csak a munkások feladata. Az új társadalom felépítéséhez kell a párt és a munkásosztály vezetése — mert anélkül nem épül fel a szocialista társadalom —, de megvalósítása csak az egész nép közös müve lehet. Ezért mi azt gondoljuk, hogy a népi—nemzeti egység politikája a helyes politika. Az a helyes, hogy az egész nemzet egyesítse erőit az ilyen össznemzeti jelentőségű feladatokra. Ezért a Hazafias Népfront tevékenységére még hosszú ideig szükség lesz, hiszen a párttagok és a párton- kívüliek összefogása, a széles népi összefogás nélkülözhetetlen a szocialista társadalom teljes felépítéséig. Úgy gondolom, elvtársak, helyes, ha a nem párttagok tisztelik és becsülik a párt tagjait, a kommunistákat. Az élet azt mutatja, hogy a párt tagja többet vállal magára az élet nehezebb oldalából, a munkából, a fáradozásból. A párttagok megbecsülést érdemelnek azért a többletmunkáért, amelyet önként vállalnak a közösségért, az egész nép érdekében. Viszont a párttagok is becsüljék a pár- tonkívülit. Becsüljék, mert ha tudják, hogy egyetlen n"rv feladatot sem lehet csak a párttagok erejével megvalósítani, akkor úgy tekintenek a pár- tonkívüliekre, mint bajtársainkra, küzdőtársainkra, munkatársainkra. Közös a feladatunk és közös lesz az örömünk! A munkásosztálynál: különlegesen nagy a felelőssége további előrehaladásunkban. A munkásosztály a dicsőségét is, a felelősségét is viseli annak, hogy az új társadalom életét vezeti, irányítja. A munkásosztályban tovább kell erősíteni ezt a tudatot. Csak így tudja mine jobban betölteni dicső történelmi szerepét. Negyven év< annak, hogy a magyar munkásosztály először hallatití szavát az új világ kérdésében Az első szava is megreszket- tette az" ellenséget, az oros; munkások után a világon először hazánkban teremtettél meg a proletariátus diktatúrá ját. (Nagy taps.) A jövőbei bízni lehet, és bízni kell. Szocialista politika lesz ebben a: országban a jövőben is. Kedves elvtársak! Az elmúl két év során az ellenség különböző módszerekkel próbál bizalmatlanságot kelteni a pár politikája és a vezetés iránt Álnok, hazug hírveréssel mé? a pártvezetés egységét is megpróbálják kétségbevonni. Annak az új, baráti légkörnek — amelyet önök a pártszervezetekben tapasztalhatnak — a megfelelője a felső vezetésben is megvan. Mi most elvtársiasan, testvériesen vagyunk együtt, ami az! jelenti, hogy vitatkozunk, azután határozunk. Miután megvitattuk a dolgokat és határoztunk. a cselekvésben egységesek vagyunk! (Nagy taps.! A mi politikai vonalunk már nemcsak a párt, nemcsak a kormány politikai vonala, hanem a dolgozó magyar tömegek politikai vonalává lett, és ez a biztosítéka annak, hogy ez a politika nem változik. (Nagy taps.) őrizzük ezt az egységet — s pártban a pártegységet, a Hazafias Népfrontban a párt vezette népi-nemzeti egységet —, s a cselekvésben erősítsük és mélyítsük a dolgozó milliók egységét a helyes cél érdekében. Ez a legfontosabb feladat! Befejezésül arról beszélt Kádár elvtárs, hogy a magyar nép mindennapi helytállásával, munkájával támogatja a párt és a kormány politikáját. November 16-án, a választás napján szavazócédulájával is támogatni fogja azt. Meg vagyunk győződve: a választás eredménye olyan lesz, hogy az egész világon örülni fognak a szocializmus, a szabadság Ki- vei, és elkeseredhetnek a reakció emberei. (Nagy taps, percekig zúgó éljen.) A külpolitika hírei 1959. március 31-én a nyugatnémet hadsereg létszáma eléri a kétszázezret. A nyugatnémet hadsereg gyors létszám- növelésével párhuzamosan fokozott ütemben folyik a hadsereg felkészítése az atomfegyverek használatára. * * * A szabad algériai kormány kijelentette: »Mélyen sajnálja«, hogy megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok Tunézia és az Egyesült Arab Köztársaság között. A kormány nyilatkozata szerint ez a lépés »nem befolyásolja az algériai kormány jóviszonyát az Egyesült Arab Köztársasággal és Tunéziával«. * * 4c Az AP jelentése szerint Algír utcáin csütörtökön a hajnali óráktól kezdve hangszórós katonai tehergépkocsik vonultak végig. A hangszórók felhívták a lakosságot, ne tegyenek eleget az összalgériai köz- üdv-bizottság szerda esti sztrájkfelhívásának. * * * A NATO állandó tanácsa szerdán ülést tartott, hogy folytassa a ciprusi vitát. Az ülést azonban ismét el kellett halasztani, mert a görög küldött kijelentette, hogy nem kapott utasítást Athénből,
