Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-16 / 244. szám

Csütörtök, 1958. október 16. 6 SOMOGYI NÉPLAP A Balaton=part aelmez^-------—------------------------------------ megjavításáért A napokban Balatonlellén jöttek össze Somogy es Vesz­prém megye közegészségügyi vezetői, a különböző minisz­tériumok: illetékes szakembe­rei, az érintett vállalatok meg­bízottai, s megtárgyalták a Balaton-part élelmezés-egész­ségügyi helyzetét. Elsőnek dr. Sándor Ferenc, a siófoki járás főorvosa ismertette az üdülési évadban e téren szer­zett tapasztalatait. Hibák a minőség és a mennyiség körül *~ A Siófoki Te jüzem nem biz­tosít megfelelő mennyiségű és minőségű tejet a lakosságnak, az üdülőknek. Feltétlenül szükséges a tejüzem bővítése. A húst sokszor burgonya és más élelmiszerek között szál­lítják, amitől szennyeződik. Mivel a húst a ferencvárosi hűtőházból szállítják a Bala- ton-partra, és sok kézen megy át, szükséges lenne, hogy mi­előtt a fogyasztókhoz kearül, or­vos vizsgálja meg. Helyes len­ne az is, ha a Balatoin-parton húsipari vállalatot létesítené­nek, és a húst megfelelő hűtő­kocsikban szállítanák. —* A kenyérszállítással te baj van. A siófoki járásban .még mindig nyitott szekéren 'hordják ki a kenyeret. Az üz­letekben is sok a hiba: nincs megfelelő raktárhelyiség, a különböző iparcikkeket együtt tárolják az élelmiszerekkel. Az üzletek szakosítása kellene. Mivél a »gombák« nem rendel­keznek megfelelő ráktárral, el kellene látni őket hűtőszek­rénnyel. Van javítanivaló a fonyódi járásban is tok igen elszomorítóak — mondotta —, mert nagy szám­iban találtam minden tejmin- tában coliibaktériumokat, 'kü­lönösen a kakaós tejekben. Ennek oka az, hogy a palacko­kat nem mossák kellően. A tejüzemben fertőtlenítésre egyáltalán nem használnak nitrogénéit. A tejeskannákat ndtrogenolos fertőtlenítéssel nem tisztítják. De ezért nem­csak az üzem felelős. Felelő­sek az üzletek is, mert a ki­ürült üvegeket, kannákat sok­szor mosatlanul küldik vissza. Válaszolnak az illetékesek A Belkereskedelmi Minisz­térium Vendéglátóipari Igaz­gatóságának küldötte, Lan­ger István válaszában megígérte: ami tőlük telik, megteszik. Uj, korszerű sütő­gépeket adnak Siófokra, ellát­ják a Balaton-partot hűtőgé­pekkel. A jövő évadban már új, korszerű fagylaltgépek is működnek majd. de — ahogy mondotta — az előrecsomagolt fagylalt árusítására egyelőre nincs lehetőség. Hanig Ferenc, a Fejér megyei Tejipari Vállalat fő­mérnöke a Siófoki. Tejüzem­mel kapcsolatos hibákra el­mondotta, hogy azok azért adódtak elő. mert az üzemet eredetileg ötezer liter tej fel­dolgozására létesítették. Az üdülési idényben pedig napi 16—18 ezer liter tejet is kellett adnia. ígéretet tett, hogy a jö­vőben sokkal nagyobb gondot fordítanak a tisztaságra. Az Élelmiszeripari Miniszté­rium Húsipari Főigazgatóságá­nak képviselője, dr. Kökény elvtárs tájékoztatójában is­mertette: Kaposvárott korsze­rű húsüzem épül. melynek egyik fő feladata a Balaton- part hússal való ellátása lesz. Megfelelő hűtőkocsikat adnak a hús szállítására, s előrecso­magolt hússal, húsáruval is ellátják a Balaton-partot. Berecz Dénes, a Belke­reskedelmi Minisztérium Élel­miszeripari Főigazgatóságának osztályvezetője szerint a mi­nisztériumban már foglalkoz­tak a Balatan-parti üzletek szakosításával, s amint erre lehetőség lesz. meg te valósít­ják. A gyorsan romló élelmisze­reket ezután hűtőkocsikban szállítják, s megígérte, hogy sokkal nagyobb gondot fordíta­nak az üzletek dolgozód a kan­nák, üvegek tisztítására. Harmath Olga, az Egész­ségügyi Minisztérium főelő­adója bírálta a jelenlévőket, -hogy nem. működnek együtt az egészségügyi szervekkel. — Az egészségügyi szervek sokszor hiába tesznek javasla­tot, az illetékes minisztériu­mok, vállalatok nem valósít­ják meg azokat — mondotta. — Javasolták pl. a siófoki ét­terem megszüntetését, mert nem felel meg az egészségügyi követelményeknek, de még ma is működik. Ne csak ígér­gessenek tehát, hanem tart­sák is meg azokat. S a jövő­ben minden nagyobb beruhá­záskor. kérjék az egészségügyi szervek javaslatát, vélemé­nyét te. Több hozzászólás hangzott még el, majd a jelenlévők el­határozták, hogy a jövő évi üdülési idény megkezdése előtt újból összeülnek megbe­szélni az élelmezési és egész­ségügyi feladatokkal kapcso­latos teendőket. Szalai László Csak ki keli nyújtani a kezet... TJiába, visszavonhatatlanul itt az ősz. A nappalok órái gyorsan elrepülnek, s az emberek sietve engedelmes­kednek az, idő sürgető vezényszavának; préselik a hegy levét, törik a vidám-szemű tengericsöveket, hajladoznak, szorgoskodnak, mert már lépeget lassan a homály, az est előhírnöke. Beborítja halkan a kis falu házacskáit, s arra kényszeríti a hazatérő fáradt vándorokat, hogy kicsit meg­pihenjenek. Megtelnek meleg fénnyel a szobák, már pattog a tűz, fortyog a jószagú vacsora, s az elköltött estebéd után, a napi munkában elfáradt kéz egyszer csak keresi és meg­találja a szekrényen szerényen meglapuló jó barátot, a taní­tómestert, a vidám cimborát, a mesemondó kis mamát: a könyvet. S benépesül a szoba. Huncut mosollyal integet Svejk, a derék katona; nagy kucsmájában a tavasz leheletét hozza a csavaros eszű székely fiú: Ábel; csipkés zsebkendőjét fino­man lengeti az Uj földesúr gyönyörű lánya: Erzsiké; szilaj paripáján büszlcén száguld Decsi Sándor, eltiporva a szegény, kis sárga rózsát. Jönnek, jönnek sorban a vigasztaló, min­dent feledtető kedves regény- és mesealakok, megfogják azt a munkában megkérgesedett, kemény kezet, s elvezetnek túl az Öperenciás-tengeren, táltos paripán berepülik veled a nagyvilágot, s ha akarod, még a csillagot is lehozzák neked. Igen, csak ki kell nyújtani a kezet. Nyúljon ki hát a kéz. mert a szórakoztató, sírni és nevetni egyaránt megtaní­tó hűséges jó barát: a könyv ma már minden kis faluban megtalálható és elérhető. Szélesre tárulnak immár a falusi népkönyvtárak ajtajai, s hívogatva, szeretettel várnak ifja­kat, öregeket, bohó gyermekeket. Itt van a szekrényben — a sok-sok regény- és mesealak, csak jöjjetek, csak kérjétek őket, s ők boldogan lépegetnek veletek. S ha majd újra eljön az est homálya, ha a napi mun­kában megfáradva, pihenni tér a kis család apraja-nagyja, kilépnek bűvös rejtekhelyükről ők, a regény- és mesehősök, s rózsaszínű tündérországba, kincses szigetekre, a végtelen óceánokra és a magasságos felhők birodalmába röpítenek benneteket. ______MOHOS BÉLÁNÉ népkönyvtáros. G oethe műveinek 16 ~ 17 kötetre tervezett kiadása jelenik meg magyar nyelven, közte számos olyan írás, amely ebben a sorozatban jelenik meg először magyar nyelven. A Gcethe-kiadást megelőzően rendezik sajtó alá Heine mü­veinek kétkötetes gyűjtemé­nyét. A Német Demokratikus Köztársaságban ugyanakkor új Petőfi-kiadús, 15 tagú kollek­tíva fordításában József Attila- Izöltemények, Jókai, Mikszáth, Móricz, Illés Béla, Barta La­jos és Ortutay-könyvek je­lennek meg. Hollós Korvin Lajos: LELÉPÉS Bumburnyák Balambér há­zat épített. Annak rendje és módja szerint megszerezte az OTP-kölcsönt és megkezdte az építkezést. Emelkedtek a falak; egy vidám nyári reg­gelen pántlikacsokrot lenge­tett sarkukon a szél, aztán —< mintegy kalapként — hama­rosan rákerült a palatető te. Szép, tágas épület volt. A frissen festett falak, ajtók, ablakok, parkettás szobák hí- vogatóan várták létrehozóju­kat, Bumburnyák Balambért és b. családját. A költözködés azonban ké­sett. Elkészült a disznóól, a faház is, már csak a kutyaól felépítése hiányzott. — Hiába, ez a mai helyzet! — sóhajtott fel az újdonsült háztulajdo­nos —, nem vagyok képes anyagot kapni hozzá. Ablak nélkül pedig, fájdalom, de nem költözhetem be. Múlt az idő. A falak szépen kiszáradtak, az udvaron az utolsó gödröt is betemették, a lakók azonban nem szálltak be az új fészekbe. Maradtak az árendás lakásban. Ha va­laki megkérdezte tőlük, mi­re várnak, a Bödri lakosztá­lyának elkészítési nehézsé­geit emlegették: hogy még hiányoznak a szükséges be­tongerendák, fehér csempét nem lehet kapni, egy házőr­zőnek pedig nem lehet csak ilyen-olyan lakosztályt ren­delkezésére bocsátani. A költözködés halasztásá­nak igazi oka azonban nem a kutyaól volt, hanem egy igéből képzett főnév — ame­lyet tekintélyénél fogva illő nagybetűvel írni —: a Lelé- pés. Bumburnyák Balambér ugyanis nem csempére, nem is betongerendára várt, ha­nem Lelépésre a bérelt laká­sért. Hiába, igen sokféle mód­ja van a pénzszerzésnek;-»Pl — ÉRDEKESSÉGEK A maneken történ ele Beszámolt a tanácskozásom dr. Berend Ernő, a fonyó- di járás főorvosa is. Szavaiból kitűnt, hogy az ő járásában is van elég tennivaló. — A sütőüzemek közegész­ségügyi helyzete nagyon rossz. Nem megfelelő a balatoribog- lári és balatonberényi pékség. A tejellátás sem kielégítő. Ba- latonmáriára például Siófok­ról szállítják a tejet. A nagy melegben többször megromlott, megsavanyodott a tej. A pia­cokat is korszerűsíteni kellene, hogy ne a földön árulják a termelők termékeit, hanem megfelelő asztalokon. — A vendéglátóiparban — a nem megfelelő közegészség- ügyi viszonyok miatt — sincs minden rendben. Kevés az élelmiszert árusító üzlet a fonyódi járásban. — Javaslom — mondotta —, hogy külföldi mintára nálunk is vezessék be az előrecsomagolt fagylaltok árusítását. (Ezzel a javaslattal érdemes lenne foglalkozni, mert az előrecsomagolt fagy­lalt nemcsak a szennyeződés veszélyét hárítaná el, hanem meggátolná az esetleges súly- csonkítást is.) Több gondot a tisztaságra! Az üdülési idényben dr. Á1- mos József orvos többször végzett ellenőrzést a siófoki tej­üzemben és a tejet árusító üz­letekben. Erről számolt be fel­Amikor Charles Frederick Worth szabómester 1820-ban a párizsi Rue de la Paix-n lete­lepedett, nem sejtette, hogy műterme rövidesen világhírű lesz. A fiatal angolnak feltűnt, hogy egyik elárusítónője jóval több ruhaanyagot ad el a töb­binél. Amikor érdeklődőit si­kerének oka iránt, az ügyes elárusítónő mosolyogva felka­pott az asztalról egy csomó muszlint, ügyesen összeállítva karcsú alakjához illesztette és így szólt: »így csinálom. Sem a hölgyek, sem az urak nem tudnak ellenállni!« Akkoriban a vezető párizsi ruhaszalonok tulajdonosai pénzesebb vevőiknek a rajzo­kon és a divatlapokon kívül kicsiny, legújabb modell-ru- hákba öltöztetett babákat, úgy­nevezett »mannequin«-eket küldtek haza, amelyeken meg­vétel előtt jobban el lehetett bírálni a vuha hatását. Worth vezette be, hogy vevő-közön­ségének a kész modelleket az ügyes és bájos elárusítónő ter­metén mutatja be. Egyszeri­ben híres lett, amikor a »man­nequin kisasszonnyal« (akit nemsokára feleségül te vett) 1825-ben első ízben modell-be- mutatót rendezett. Charles Frederick Worth va­gyonát és hírét bizonyára ki­tűnő üzleti érzékkel rendelkező fiatal felesége kezdeményezé­sének köszönheti, valójában azonban a Wort'h-cég ötlete csak tökéletesítette a felöltöz­tetett babákkal már régóta folytatott eladási gyakorlatot. Ezeket a babákat egy 1472— 1517-ig élt és jelentős festő hí­rében állott firenzei dominiká­nus barát alkalmazta először. Fra Bartolommeo — mivel a rend szigorú szabályai til­tották az élő női modellekről való festést — fából, drótból és agyagból mozgatható babát készített, amelyen a különbö­ző mozdulatokat és a ruhák re- dőzését tanulmányozhatta. Rö­videsen más művészek te kö­vették a szerzetes festő példá­ját, ugyanis a húsból-vérbő! való modellek nem voltak olyan olcsók és türelmesek, mint a próba-babák, amelye­két az olaszok »Manichino«- nak, a hollandok »männeken«- nek, a franciák pedig »man- nequin«-nek nevettek. SÖTLAN ÉTEL — KOPASZ FEJ Amerikai orvosok megál­lapították, hogy az 50 évnél idősebb férfiak különösen akkor kopaszodnak igen gyorsan, ha sómentes diétán élnek. Ezzel szemben a bő­ségesen sózott és fűszerezett étel fokozza a haj növeke­dését. SZERÉNY PROGRAM Maurice Chevalier, aki nemrég ünnepelte 70. szüle­tésnapját, világkörüli búcsú­turnéra készül, amely a ter­vek szerint pontosan két évig tart. »És mit csinál majd azután?« — kérdezte egyik barátja. »Azután? Ad­dig bizonyára oly nagyot ha­lad a tudomány, hogy világ­űr-utazásokat rendeznek majd, s akkor a többi boly­góra megyek vendégszere­pelni!« Kzólalásában. — A tapasztala- illllllllll!llll!lil!lllll!lll!l!lllllllllllll!lll!!llllllllllll!lll!lllll!llllllllll!l!lllllilllll!llllllll!llllll!ll!llll!llll!!l!lllllli!!!lli!!!|ll!llllll!l!'!! A két jó pajtás: Laci és Mackó Illetlen vallomás Uj könyvemet elbeszéléseim válogatott darabjaiból állítot­tam össze. Az olvasó kelet­kezésük fordított sorrendjé­ben találja ezekgt a kötetben, az idén írt legújabbtól az 1935-ben írt A Textofilgyár című elbeszélésig, amellyel az akkori idők legelőkelőbb iro­dalmi lapja: a Nyugat novel­Hollós Korvin Lajot arcképe lapályázatát nyertem el. Né­hány olyan írást is tartalmaz e gyűjtemény, amely meg­írása idején meg sem jelen­hetett. Tudom, hogy nálunk ke­vésbé kedvelik a novella­gyűjteményeket, mint külföl­dön, ezért, hogy könyvem vonzóerejét fokozzam, mind­járt az elején három olyan új elbeszélést közlök, amelyet eddig sem folyóiratban, sem egyebbütt nem tettem közzé, tehát ebben a kötetben kerül először a nyilvánosság elé. Hiszem, hogy olvasóim, akik manapság hiába keresik a Hátsó lépcső és A vöröstorony kin­cse című regényeim újabb kiadását, szívesen /fogadják ezt a könyvemet is. Százéves a Gerbeaud Magyarország leghíresebb oukrászüzeme, a Vörösmarty cukrászda — az egykori Ger­beaud — szerdán ünnepelte alapításának századik évfor­dulóját. Milyen legyen a jó apa? Japánban Hyogo prefektúra északnyugati részében, Kaiba- ra városában minden feleség örül, és minden férj sértve ér­zi magát; E szokatlan jelenség óka, hogy a helyi rendőrség kinyo- mattatott és szétosztott a vá­ros családfőinek egy »maga* tartási útmutatót«; Elmondunk a »szempontok-* közül néhányat: az apa legyen demokratikus gondolkozásé, legyen mentes minden hiúság­tól, ne legyen féltékeny, le­gyen emberséges, Az apa tudjon olvasni gyer­mekei gondolatában, sohase kövessen el ostobaságokat, tartsa meg a családjának adott szavát, ne legyen zsarnok; Az apa legyen bátor, és ne elégedjék meg azzal, hogy jő kenyérkereső. Mindezek utón joggal tehet­jük fel a kérdést, vajon a kai- barai rendőrség tudja-e, hogy az apák sem szentek? gyorsfénykép egy lelkes fanífónőről A folyosón néhány kislány siet az egyik osztály ajtaja felé. Nyilván valamiért küldte őket a tanító­nő, de most üres kézzel térnek vissza. Egyéblcént csend van. Benyitunk a ta­nári szobába. Az asz­talnál fiolái lány horgol. — Igazgató elv­társ? Felkapja a fejét, elmosolyodik, s ba­rátságosan felvilágo­sít bennünket, hogy az igazgató Kaposvá­rott van. Bár nem kínál meg hellyel, le­ülünk. — Melyik osztály­ban tanít? A fiatal lány vé­gigsimítja szőke ha­ját, megigazítja a nyakában lengedező sárga nylon sálat, s szinte ünnepélyes arccal, áhítattal mondja ki: — Az elsősöket. — Szeret a ki­csinyekkel foglalkoz­ni? Nagy sóhajtás. — Azt el sem le­het mondani, meny­nyire szeretem eze- iket az eleinte olyan nehezen felengedő csöppségeket. Na­gyon nagy boldogság számomra, hogy én taníthatom meg az első betűre őket. — S mégis mi az, amiért az elsősök oktatását választatta? Hosszú szünet. — Eddig nem gon­doltam ennek meg- okolására, de azt hi­szem, azért, mert rajtuk mérhetem le legjobban munkám eredményét. Ujja fürgén for­gatja a horgolótűt. néha belenéz a min­tába, \kozben újra megszólal: — Mehettem vol­na a felsőbe is ta­nítani, de én megma­radtam az elsőseim­nél. — S hány nebulót tanít a betűvetés tu­dományára? —- Huszonnyolcat. — Mikor végezte a tanítóképzőt? — 1954-ben Zala­egerszegen. Zalai va­gyok, Nemeshetésre váló lány, de jól ér­zem magam So­mogybán. Amikor az elsősök­ről beszélgetünk, a kis tanítónő szeme tűzben égett, hangja remegett, még a hor­golótűt is megállítot­ta, hogy semmi se vonhassa el figyel­mét arról, amit elő­ad. Tagja a KISZ-nek is, de bizony nem is­meri a hetesi viszo­nyokat olyan jól, ta­valy még Csombár- don tanított, azelőtt pedig Igáiban. A ne­vét nem volt hajlan­dó elárulni, mond­ván, miért is írna róla az újság. Meg­tudtuk azonban a hivatását szerető ta­nítónő nevét: Szilvás Annának hívják. Hej, de örül mindenki Hetesen, hogy ő ta­nítja az elsősöket. A cigány tanulóklcal is nagy szeretettel fog­lalkozik, s szép ered­ményt ér el velük. Ha még egyszer elsősök lehetnénk, csak Szilvás Anna osztályában tanul­nánk meg a betűve­tést. ÍU G4

Next

/
Oldalképek
Tartalom