Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-16 / 244. szám

Csütörtök, 1958. október 16.

6

SOMOGYI NÉPLAP

A Balaton=part aelmez^-------—------------------------------------ megjavításáért

A napokban Balatonlellén

jöttek össze Somogy es Veszprém megye közegészségügyi vezetői, a különböző minisztériumok: illetékes szakemberei, az érintett vállalatok megbízottai, s megtárgyalták a Balaton-part élelmezés-egészségügyi helyzetét. Elsőnek dr. Sándor Ferenc, a siófoki járás főorvosa ismertette az üdülési évadban e téren szerzett tapasztalatait.

Hibák a minőség és a mennyiség körül

*~ A Siófoki Te jüzem nem biztosít megfelelő mennyiségű és minőségű tejet a lakosságnak, az üdülőknek. Feltétlenül szükséges a tejüzem bővítése. A húst sokszor burgonya és más élelmiszerek között szállítják, amitől szennyeződik. Mivel a húst a ferencvárosi hűtőházból szállítják a Bala- ton-partra, és sok kézen megy át, szükséges lenne, hogy mielőtt a fogyasztókhoz kearül, orvos vizsgálja meg. Helyes lenne az is, ha a Balatoin-parton húsipari vállalatot létesítenének, és a húst megfelelő hűtőkocsikban szállítanák.

—* A kenyérszállítással te baj van. A siófoki járásban .még mindig nyitott szekéren 'hordják ki a kenyeret. Az üzletekben is sok a hiba: nincs megfelelő raktárhelyiség, a különböző iparcikkeket együtt tárolják az élelmiszerekkel. Az üzletek szakosítása kellene. Mivél a »gombák« nem rendelkeznek megfelelő ráktárral, el kellene látni őket hűtőszekrénnyel.

Van javítanivaló a fonyódi járásban is

tok igen elszomorítóak — mondotta —, mert nagy számiban találtam minden tejmin- tában coliibaktériumokat, 'különösen a kakaós tejekben. Ennek oka az, hogy a palackokat nem mossák kellően. A tejüzemben fertőtlenítésre egyáltalán nem használnak nitrogénéit. A tejeskannákat ndtrogenolos fertőtlenítéssel nem tisztítják. De ezért nemcsak az üzem felelős. Felelősek az üzletek is, mert a kiürült üvegeket, kannákat sokszor mosatlanul küldik vissza.

Válaszolnak az illetékesek

A Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátóipari Igazgatóságának küldötte, Langer István válaszában megígérte: ami tőlük telik, megteszik. Uj, korszerű sütőgépeket adnak Siófokra, ellátják a Balaton-partot hűtőgépekkel. A jövő évadban már új, korszerű fagylaltgépek is működnek majd. de — ahogy mondotta — az előrecsomagolt fagylalt árusítására egyelőre nincs lehetőség.

Hanig Ferenc, a Fejér megyei Tejipari Vállalat főmérnöke a Siófoki. Tejüzemmel kapcsolatos hibákra elmondotta, hogy azok azért adódtak elő. mert az üzemet eredetileg ötezer liter tej feldolgozására létesítették. Az üdülési idényben pedig napi 16—18 ezer liter tejet is kellett adnia. ígéretet tett, hogy a jövőben sokkal nagyobb gondot fordítanak a tisztaságra.

Az Élelmiszeripari Minisztérium Húsipari Főigazgatóságának képviselője, dr. Kökény elvtárs tájékoztatójában ismertette: Kaposvárott korszerű húsüzem épül. melynek egyik fő feladata a Balaton- part hússal való ellátása lesz. Megfelelő hűtőkocsikat adnak a hús szállítására, s előrecsomagolt hússal, húsáruval is ellátják a Balaton-partot.

Berecz Dénes, a Belkereskedelmi Minisztérium Élelmiszeripari Főigazgatóságának osztályvezetője szerint a minisztériumban már foglalkoztak a Balatan-parti üzletek szakosításával, s amint erre lehetőség lesz. meg te valósítják. A gyorsan romló élelmiszereket ezután hűtőkocsikban szállítják, s megígérte, hogy sokkal nagyobb gondot fordítanak az üzletek dolgozód a kannák, üvegek tisztítására.

Harmath Olga, az Egészségügyi Minisztérium főelőadója bírálta a jelenlévőket, -hogy nem. működnek együtt az egészségügyi szervekkel.

— Az egészségügyi szervek sokszor hiába tesznek javaslatot, az illetékes minisztériumok, vállalatok nem valósítják meg azokat — mondotta. — Javasolták pl. a siófoki étterem megszüntetését, mert nem felel meg az egészségügyi követelményeknek, de még ma is működik. Ne csak ígérgessenek tehát, hanem tartsák is meg azokat. S a jövőben minden nagyobb beruházáskor. kérjék az egészségügyi szervek javaslatát, véleményét te.

Több hozzászólás hangzott még el, majd a jelenlévők elhatározták, hogy a jövő évi üdülési idény megkezdése előtt újból összeülnek megbeszélni az élelmezési és egészségügyi feladatokkal kapcsolatos teendőket.

Szalai László

Csak ki keli nyújtani a kezet...

TJiába, visszavonhatatlanul itt az ősz. A nappalok órái gyorsan elrepülnek, s az emberek sietve engedelmeskednek az, idő sürgető vezényszavának; préselik a hegy levét, törik a vidám-szemű tengericsöveket, hajladoznak, szorgoskodnak, mert már lépeget lassan a homály, az est előhírnöke. Beborítja halkan a kis falu házacskáit, s arra kényszeríti a hazatérő fáradt vándorokat, hogy kicsit megpihenjenek. Megtelnek meleg fénnyel a szobák, már pattog a tűz, fortyog a jószagú vacsora, s az elköltött estebéd után, a napi munkában elfáradt kéz egyszer csak keresi és megtalálja a szekrényen szerényen meglapuló jó barátot, a tanítómestert, a vidám cimborát, a mesemondó kis mamát: a könyvet.

S benépesül a szoba. Huncut mosollyal integet Svejk, a derék katona; nagy kucsmájában a tavasz leheletét hozza a csavaros eszű székely fiú: Ábel; csipkés zsebkendőjét finoman lengeti az Uj földesúr gyönyörű lánya: Erzsiké; szilaj paripáján büszlcén száguld Decsi Sándor, eltiporva a szegény, kis sárga rózsát. Jönnek, jönnek sorban a vigasztaló, mindent feledtető kedves regény- és mesealakok, megfogják azt a munkában megkérgesedett, kemény kezet, s elvezetnek túl az Öperenciás-tengeren, táltos paripán berepülik veled a nagyvilágot, s ha akarod, még a csillagot is lehozzák neked.

Igen, csak ki kell nyújtani a kezet. Nyúljon ki hát a kéz. mert a szórakoztató, sírni és nevetni egyaránt megtanító hűséges jó barát: a könyv ma már minden kis faluban megtalálható és elérhető. Szélesre tárulnak immár a falusi népkönyvtárak ajtajai, s hívogatva, szeretettel várnak ifjakat, öregeket, bohó gyermekeket. Itt van a szekrényben — a sok-sok regény- és mesealak, csak jöjjetek, csak kérjétek őket, s ők boldogan lépegetnek veletek.

S ha majd újra eljön az est homálya, ha a napi munkában megfáradva, pihenni tér a kis család apraja-nagyja, kilépnek bűvös rejtekhelyükről ők, a regény- és mesehősök, s rózsaszínű tündérországba, kincses szigetekre, a végtelen óceánokra és a magasságos felhők birodalmába röpítenek benneteket.

______MOHOS BÉLÁNÉ népkönyvtáros.

G

oethe műveinek 16 ~ 17 kötetre tervezett kiadása

jelenik meg magyar nyelven, közte számos olyan írás, amely ebben a sorozatban jelenik meg először magyar nyelven. A Gcethe-kiadást megelőzően rendezik sajtó alá Heine müveinek kétkötetes gyűjteményét. A Német Demokratikus

Köztársaságban ugyanakkor új Petőfi-kiadús, 15 tagú kollektíva fordításában József Attila- Izöltemények, Jókai, Mikszáth, Móricz, Illés Béla, Barta Lajos és Ortutay-könyvek jelennek meg.

Hollós Korvin Lajos:

LELÉPÉS

Bumburnyák Balambér házat épített. Annak rendje és módja szerint megszerezte az OTP-kölcsönt és megkezdte az építkezést. Emelkedtek a falak; egy vidám nyári reggelen pántlikacsokrot lengetett sarkukon a szél, aztán —< mintegy kalapként — hamarosan rákerült a palatető te. Szép, tágas épület volt. A frissen festett falak, ajtók, ablakok, parkettás szobák hí- vogatóan várták létrehozójukat, Bumburnyák Balambért és b. családját.

A költözködés azonban késett. Elkészült a disznóól, a faház is, már csak a kutyaól felépítése hiányzott. — Hiába, ez a mai helyzet! — sóhajtott fel az újdonsült háztulajdonos —, nem vagyok képes anyagot kapni hozzá. Ablak nélkül pedig, fájdalom, de nem költözhetem be.

Múlt az idő. A falak szépen kiszáradtak, az udvaron az utolsó gödröt is betemették, a lakók azonban nem szálltak be az új fészekbe. Maradtak az árendás lakásban. Ha valaki megkérdezte tőlük, mire várnak, a Bödri lakosztályának elkészítési nehézségeit emlegették: hogy még hiányoznak a szükséges betongerendák, fehér csempét nem lehet kapni, egy házőrzőnek pedig nem lehet csak ilyen-olyan lakosztályt rendelkezésére bocsátani.

A költözködés halasztásának igazi oka azonban nem a kutyaól volt, hanem egy igéből képzett főnév — amelyet tekintélyénél fogva illő nagybetűvel írni —: a Lelé- pés. Bumburnyák Balambér ugyanis nem csempére, nem is betongerendára várt, hanem Lelépésre a bérelt lakásért. Hiába, igen sokféle módja van a pénzszerzésnek;-»Pl —

ÉRDEKESSÉGEK

A maneken történ ele

Beszámolt a tanácskozásom dr. Berend Ernő, a fonyó- di járás főorvosa is. Szavaiból kitűnt, hogy az ő járásában is van elég tennivaló.

— A sütőüzemek közegészségügyi helyzete nagyon rossz. Nem megfelelő a balatoribog- lári és balatonberényi pékség. A tejellátás sem kielégítő. Ba- latonmáriára például Siófokról szállítják a tejet. A nagy melegben többször megromlott, megsavanyodott a tej. A piacokat is korszerűsíteni kellene, hogy ne a földön árulják a termelők termékeit, hanem megfelelő asztalokon.

— A vendéglátóiparban — a nem megfelelő közegészség- ügyi viszonyok miatt — sincs minden rendben. Kevés az élelmiszert árusító üzlet a fonyódi járásban. — Javaslom — mondotta —, hogy külföldi mintára nálunk is vezessék be az előrecsomagolt fagylaltok árusítását. (Ezzel a javaslattal érdemes lenne foglalkozni, mert az előrecsomagolt fagylalt nemcsak a szennyeződés veszélyét hárítaná el, hanem meggátolná az esetleges súly- csonkítást is.)

Több gondot a tisztaságra!

Az üdülési idényben dr. Á1- mos József orvos többször végzett ellenőrzést a siófoki tejüzemben és a tejet árusító üzletekben. Erről számolt be felAmikor Charles Frederick Worth szabómester 1820-ban a párizsi Rue de la Paix-n letelepedett, nem sejtette, hogy műterme rövidesen világhírű lesz. A fiatal angolnak feltűnt, hogy egyik elárusítónője jóval több ruhaanyagot ad el a többinél. Amikor érdeklődőit sikerének oka iránt, az ügyes elárusítónő mosolyogva felkapott az asztalról egy csomó muszlint, ügyesen összeállítva karcsú alakjához illesztette és így szólt: »így csinálom. Sem a hölgyek, sem az urak nem tudnak ellenállni!«

Akkoriban a vezető párizsi ruhaszalonok tulajdonosai pénzesebb vevőiknek a rajzokon és a divatlapokon kívül kicsiny, legújabb modell-ru- hákba öltöztetett babákat, úgynevezett »mannequin«-eket küldtek haza, amelyeken megvétel előtt jobban el lehetett bírálni a vuha hatását. Worth vezette be, hogy vevő-közönségének a kész modelleket az ügyes és bájos elárusítónő termetén mutatja be. Egyszeriben híres lett, amikor a »mannequin kisasszonnyal« (akit nemsokára feleségül te vett) 1825-ben első ízben modell-be- mutatót rendezett.

Charles Frederick Worth vagyonát és hírét bizonyára kitűnő üzleti érzékkel rendelkező fiatal felesége kezdeményezésének köszönheti, valójában azonban a Wort'h-cég ötlete csak tökéletesítette a felöltöztetett babákkal már régóta folytatott eladási gyakorlatot. Ezeket a babákat egy 1472— 1517-ig élt és jelentős festő hírében állott firenzei dominikánus barát alkalmazta először.

Fra Bartolommeo — mivel a rend szigorú szabályai tiltották az élő női modellekről való festést — fából, drótból és agyagból mozgatható babát készített, amelyen a különböző mozdulatokat és a ruhák re- dőzését tanulmányozhatta. Rövidesen más művészek te követték a szerzetes festő példáját, ugyanis a húsból-vérbő! való modellek nem voltak olyan olcsók és türelmesek, mint a próba-babák, amelyekét az olaszok »Manichino«- nak, a hollandok »männeken«- nek, a franciák pedig »man- nequin«-nek nevettek.

SÖTLAN ÉTEL —

KOPASZ FEJ

Amerikai orvosok megállapították, hogy az 50 évnél idősebb férfiak különösen akkor kopaszodnak igen gyorsan, ha sómentes diétán élnek. Ezzel szemben a bőségesen sózott és fűszerezett étel fokozza a haj növekedését.

SZERÉNY PROGRAM

Maurice Chevalier, aki nemrég ünnepelte 70. születésnapját, világkörüli búcsúturnéra készül, amely a tervek szerint pontosan két évig tart. »És mit csinál majd azután?« — kérdezte egyik barátja. »Azután? Addig bizonyára oly nagyot halad a tudomány, hogy világűr-utazásokat rendeznek majd, s akkor a többi bolygóra megyek vendégszerepelni!«

Kzólalásában. — A tapasztala- illllllllll!llll!lil!lllll!lll!l!lllllllllllll!lll!!llllllllllll!lll!lllll!llllllllll!l!lllllilllll!llllllll!llllll!ll!llll!llll!!l!lllllli!!!lli!!!|ll!llllll!l!'!!

A két jó pajtás: Laci és Mackó

Illetlen vallomás

Uj könyvemet elbeszéléseim válogatott darabjaiból állítottam össze. Az olvasó keletkezésük fordított sorrendjében találja ezekgt a kötetben, az idén írt legújabbtól az 1935-ben írt A Textofilgyár című elbeszélésig, amellyel az akkori idők legelőkelőbb irodalmi lapja: a Nyugat novelHollós Korvin Lajot arcképe

lapályázatát nyertem el. Néhány olyan írást is tartalmaz e gyűjtemény, amely megírása idején meg sem jelenhetett.

Tudom, hogy nálunk kevésbé kedvelik a novellagyűjteményeket, mint külföldön, ezért, hogy könyvem vonzóerejét fokozzam, mindjárt az elején három olyan új elbeszélést közlök, amelyet eddig sem folyóiratban, sem egyebbütt nem tettem közzé, tehát ebben a kötetben kerül először a nyilvánosság elé. Hiszem, hogy olvasóim, akik manapság hiába keresik a Hátsó lépcső és A vöröstorony kincse című regényeim újabb kiadását, szívesen /fogadják ezt a könyvemet is.

Százéves a Gerbeaud

Magyarország leghíresebb oukrászüzeme, a Vörösmarty cukrászda — az egykori Gerbeaud — szerdán ünnepelte alapításának századik évfordulóját.

Milyen legyen

a jó apa?

Japánban Hyogo prefektúra

északnyugati részében, Kaiba- ra városában minden feleség örül, és minden férj sértve érzi magát;

E szokatlan jelenség óka, hogy a helyi rendőrség kinyo- mattatott és szétosztott a város családfőinek egy »maga* tartási útmutatót«;

Elmondunk a »szempontok-* közül néhányat: az apa legyen demokratikus gondolkozásé, legyen mentes minden hiúságtól, ne legyen féltékeny, legyen emberséges,

Az apa tudjon olvasni gyermekei gondolatában, sohase kövessen el ostobaságokat, tartsa meg a családjának adott szavát, ne legyen zsarnok;

Az apa legyen bátor, és ne elégedjék meg azzal, hogy jő kenyérkereső.

Mindezek utón joggal tehetjük fel a kérdést, vajon a kai- barai rendőrség tudja-e, hogy az apák sem szentek?

gyorsfénykép egy lelkes fanífónőről

A folyosón néhány kislány siet az egyik osztály ajtaja felé. Nyilván valamiért küldte őket a tanítónő, de most üres kézzel térnek vissza. Egyéblcént csend van. Benyitunk a tanári szobába. Az asztalnál fiolái lány horgol.

— Igazgató elvtárs?

Felkapja a fejét, elmosolyodik, s barátságosan felvilágosít bennünket, hogy az igazgató Kaposvárott van. Bár nem kínál meg hellyel, leülünk.

— Melyik osztályban tanít?

A fiatal lány végigsimítja szőke haját, megigazítja a nyakában lengedező sárga nylon sálat, s szinte ünnepélyes

arccal, áhítattal

mondja ki:

— Az elsősöket.

— Szeret a kicsinyekkel foglalkozni?

Nagy sóhajtás.

— Azt el sem lehet mondani, menynyire szeretem eze- iket az eleinte olyan nehezen felengedő csöppségeket. Nagyon nagy boldogság számomra, hogy én taníthatom meg az első betűre őket.

— S mégis mi az, amiért az elsősök oktatását választatta?

Hosszú szünet.

— Eddig nem gondoltam ennek meg- okolására, de azt hiszem, azért, mert rajtuk mérhetem le legjobban munkám eredményét.

Ujja fürgén forgatja a horgolótűt.

néha belenéz a mintába, \kozben újra megszólal:

— Mehettem volna a felsőbe is tanítani, de én megmaradtam az elsőseimnél.

— S hány nebulót tanít a betűvetés tudományára?

—- Huszonnyolcat.

— Mikor végezte a tanítóképzőt?

— 1954-ben Zalaegerszegen. Zalai vagyok, Nemeshetésre váló lány, de jól érzem magam Somogybán.

Amikor az elsősökről beszélgetünk, a kis tanítónő szeme tűzben égett, hangja remegett, még a horgolótűt is megállította, hogy semmi se vonhassa el figyelmét arról, amit előad.

Tagja a KISZ-nek

is, de bizony nem ismeri a hetesi viszonyokat olyan jól, tavaly még Csombár- don tanított, azelőtt pedig Igáiban. A nevét nem volt hajlandó elárulni, mondván, miért is írna róla az újság. Megtudtuk azonban a hivatását szerető tanítónő nevét: Szilvás Annának hívják. Hej, de örül mindenki Hetesen, hogy ő tanítja az elsősöket. A cigány tanulóklcal is nagy szeretettel foglalkozik, s szép eredményt ér el velük.

Ha még egyszer elsősök lehetnénk, csak Szilvás Anna osztályában tanulnánk meg a betűvetést.

ÍU G4