Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-10 / 239. szám

Péntek, 1958. október 10. 6 SOMOGYI NÉPLAP Eleven a kultúráiét Rinyaszentkirályon Ä kétszáz házból álló kis so­mogyi falucskában járva ön­kéntelenül is felötlik a kérdés: vajon mit csinálhatnak itt az emberek télen, van-e művelő­désre, szórakozásra lehetősége a rinyaszentkirályi parasztok' nak. Erre a kérdésre kértünk választ a legilletékesebb em­bertől, a község kulturális éle­tének irányítójától, B e r é n y i Lajos tanítótól. m Milyen fejlődésen ment át az iskolai oktatás az elmúlt 13 esztendőben? — A felszabadulás előtt két felekezeti iskolában két tanító oktatta a gyerekeket. Termé­szetesen az elsőtől az utolsó osztályig egy tanteremben ta­nultak. Most három tanterem­ben három tanító végzi a 104 tanuló oktatását — három cso­portban. Így egy-egy tante­remben 30—35 tanuló van megfelelő egészségügyi körül­mények között. Az iskolák ál­lamosítása óta tízezer forint ér­tékű szemléltető eszközt kap­tunk ingyen. Azelőtt a szem­léltető eszközöket mi tanítók készítettük, persze csak a leg­szükségesebbeket. Most min­den tanterem falán ott függ a térkép, az asztalon ott áll a földgömb. A gyerekek jó ruhá­ban, cipőben járnak iskolába, a felszabadulás előtt így csak a jegyző meg a kulákok gye­rekei öltöztek. — Hol és hogyan szórakozik, művelődik a felnőtt lakosság? RÖVID ÉS VELŐS ' "Alfred Kerr, az ismert berli­ni színikritikus egy ízben a következő rövid bírálatot írta Schiller: «Orleans! szűz« című drámájának felújításáróll: »Az orleansi szűz született Dom- rémy-ben 1412-ben, elégették Reimsiben 1431-ben, és elte­mették színházunkban, a teg­napi este folyamán.« — Baj, hogy nincs kultúrott- honunk. Ezért vagy a tanács­háza egyik termében, vagy az iskolában kerülhet sor a kul­turális rendezvényekre, össze­jövetelekre, előadásokra. A községfejlesztési tervben azon­ban szerepel művelődési ott­hon létesítése is. De addig sem állhat meg a munka. Eltervez­tük a kiszistákkal, hogyan töltjük el hasznosan a hosszú téli estéket. A színjátszó gár­da »A vén bakancsos és fia, a huszár« című darabot tanulja meg. Az iskolások Móricz: »Légy jó mindhalálig« című művével a seregszemlén is sze­repeltek. Újabb táncokat tanu­lunk. A múlt vasárnap szüreti bált rendeztünk a KISZ-szel és a nőtanáccsal. Igen jól si­került. A jövőben előadásokat, műsoros teaestet rendezünk. Nem unatkoznak télen sem a község lakói. — Szeretnek-e olvasni a ri- nyaszentkirályiak? — Népkönyvtárunkban 350 kötet könyv van. A könyvtár elhelyezése igen jó. Hetente 30—35 kölcsönző mintegy hat­van—hetven kötet könyvet visz ki. Ezenkívül vásárolnak is könyveket, különösen az Ol­csó Könyvtár köteteit kedve­lik. 34 napilap, 90 Szabad Föld, 35 képeslap jár a községbe. A posta 118 rádióelőfizetőt tart nyilván — a felszabadulás előtt egyetlen rádió sem volt a faluban. — Milyen szórakozási lehe­tőség van még ezenkívül? — Amíg hozzánk nem láto­gatott el a vándormozi, heten­te körülbelül százan kerekez­tek át a szomszédos Görgeteg­re moziba. Most már nálunk is van filmvetítés. Az előadások­ra rendszerint annyian jönnek el, ahányan beférnek a terem­be, 100—-120-an. A Kaposvári Csíky Gergely Színház művé­szei gyakran ellátogatnak Gör­getegre. Ilyenkor egész kerék­párkaraván indul el, hogy meg­tekintse az előadást. • Eleven a kultúráiét Rinya­szentkirályon. Ez nagymérték­ben köszönhető a három taní­tónak, akik nemcsak az iskolá­sok oktatását, de a felnőtt la­kosság nevelését is szívügyük­nek tekintik. D. S. Sxüreti mulatság j Gálosfán Gálosfáu az utóbbi években nem * rendeztek szüreti mulatságot. A ♦ KISZ-szervezet tagjai ezért elha- ♦ tározták, hogy felelevenítik e szép X hagyományt. Persze sose szégyen ♦ a tapasztalatlanság, jó, ha segít- ♦ séget kaphat az ember, tehát arra ♦ kérték Pintér elvtársat, az ál- * talános iskola igazgatóját^ vállalja l el a rendezést, összehívták a köz- t ség fiataljait, és ismertették a tér- ♦ veket. Mindenki lelkesen helye- $ selte a szüreti mulatság megren- $ dezését. $ Szeptember utolsó vasárnapjára ♦ tűzte ki a KISZ-szervezet a mu- ♦ latságot. A felvonulást három fel- ♦ díszített kerékpáron karikázó fia- ♦ tál nyitotta meg és utána három | lovas léptetett magyaros ruhában. ♦ Őket a bíró és bíró kocsija követ- ♦ te és magyarruhás lányok széké- ♦ re. A sort a zsivajgó cigánypur- $ dék kocsija zárta be. A vidám me- ♦ net még a szomszédos Bőszénfára ♦ is ellátogatott. Amint a menet visszaért a kul- ♦ túrház elé* megkezdődött a ha- ♦ gyományos szüreti bál. Volt dől- ♦ ga a csőszöknek! Sokan szerettél; ♦ volna a gyönyörű szőlóiürtöket ♦ ellopni, de a csőszök elcsípték a ♦ próbálkozókat, és alaposan meg- ♦ bírságolták. A legérdekesebb per- * cek a tortasorsoláskor követkéz- * tek. Másfél órán át licitáltak a ♦ résztvevők, míg végül K ő n i g h ♦ István ígért legtoobet, s övé ♦ lett a torta. 1 A gálosfaí szüreti mulatság J olyan jól sikerült, hogy a kiszc- ♦ sek jövőre is megrendezik. J GULYAS JENO J A napköziseknek jólesik egy kis Iabdázás. Ha szép az idői tanulás után futja játékra is. Utána jobb az étvágy az ebédhez. Miután feleségem háromszo- sedő, várakozó táboron. Főleg zódni, de eddig valahogy még ri hatkor kelése és órákig tar- a bizalmatlanság volt szerfö- senkinek sem jutott eszébe tó várakozása kudarccal vég- lőtt kétségbeejtő. Többen tud- igazságot szolgáltatni. Egy szó ződött, a minap reggel ötkor ták már, hogy az elmúlt <regge- mint száz, a belopakodott pro- magam mentem hulladékdesz- leken milyen ádáz küzdelem tekciós pillanatokon belül ott kát rendelni a Cseri úti Tüzép- telepre. A félhomályban éppen arra gondoltam: »lám, én va­gyok az első«, amikor megszó­lalt egy hang: — Ez a nyolcadik! — Ügy van, a nyolcadik vágták rá egyszerre többen is. Utánam egyre gyakrabban mondták a számokat: kilence­illllllll!llllllll!lli|||l!lllllllllilll!llllllj||||||||||||lllllllllllll!llllll egszó­A póruljárt találta magát köztünk az em­berboly közepén. — Fiatalember! — szóltak hozzám —, adjon nelzi egy sor­számot! Kaján mosollyal le­téptem, és odanyújtottam neki az éppen következő harminc­hetest. Nem éppen ékes sza­vakkal intették nyugalomra a közben magához tért reklamá­ló belopakodót. De hát hiába, írott vagy íratlan a törvény, be kell tartani. Hogy maga csak telefo dik, tizedik, tizenötödik. Ilyen zajlott le a kapu előtt a hul­előzmenyek után nemcsak el- ladékdeszlcáért, amelyet mem­sőségre, de eredményre se na- csak tüzelőnek, de másra is le­gyem számíthattam, hiszen a hí- heű használni. Potom pénzért . ...... . rák szerint nemhogy tizenötö- adják. Az is lehet, hogy azzal 11071 S20. “ intézkedni, asszo­dik vagy huszadik, de még a a keáves kislánnyal, akivel nyom, és hogy nem szokott hatodik se igen esélyes. A éppen beszélgetek, kapunyitás- kozza a faradsághoz? bökö­szorongás, hogy vajon kik kor majd pofozkodunk. Ha­kapnák hulladékdeszkát, s ki- talmas gombóccá formálód­nék volt érdemes reggel négy­kor meg hatkor felkelni, elha­rapódzott az egyre terebélye­lődtek vele —, tessék, most itt az alkalom!... Mindenesetre tunk s már senki se tudta, ki ^győzték őt. Lehet, hogy csak azért. mert ne gyve­Negyvennyolcrendbeli csalás jutalma“: hatévi boriin magának. Őket kereste fel Saághy, és ígérte meg nekik, hogy épületfaanyagot és tető­fedő palát szállít, ha árát elő­re kifizetik. Száraz Lajostól 4000 forintot vett fel épületfára A Kapos­vári Textilművek dolgozóitól Laczkó János, Pócs József, Bá­náti Ferenc, Lukács József, Maris József, Pálfi István, Borbély Lajos és Horváth Istvántól összesen 15 180 forin­tot csalt ki azzal, hogy két héten belül szállítja az épület- fát. A bonyhádi Petőfi Tsz négy tagjától 20 000 forintot, Jusics Józseftől, Kovács Sán­dortól 3—3000, Somogyi Ödön­től 5000, Kovács Lászlótól 5600 forintot vett fel. 992 Saághy Tibor Kaposvár, Sörház utca 3. szám alatti la­kost sokan ismerik a városban. Az utóbbi időben egyre job­ban elhanyagolta munkáját, családját. Egyik munkahelyről a másikra ment, míg végül »nagyszerű« ötlete támadt: önállósította magát. A szennai bérfűrészüzem Elhatározta, hogy bérfűrész­üzemet nyit Szennán. Elhatá­rozásának megvalósítására azonban nem tett túl sokat. Csupán addig tevékenykedett, amíg egy bélyegzőt készíttetett »Bérfűrészelő üzem, Szenna* hangzatos felirattal, az OTP- nál csekszámlát nyittatott s felvett 15 000 forint önállósítá­sa kölcsönt. Közben összeismerkedett Koczván János szennai pa­rasztemberrel, s rábeszélte, hogy társuljon vele. 15 000 fo­rintot csikart ki tőle és egy telket, hogy az általa beszer­zett gattert majd arra állítják fel. A „munka“ megkezdődik. Saághy vett is néhány al­katrészt, s azokat társa szen­nai telkén helyezte el. Azon­ban ezekkel az alkatrészekkel soha nem lett volna képes ar­ra, hogy fát fűrészeljen; igaz, Saághy nem is törekedett erre különösebben. Megelégedett a bélyegzővel, az OTP csekk­számlával, s hozzákezdett az ügyfelek toborzásához. De nemcsak bérfűrészelő üzemével dicsekedett a bélyeg­ző és a csefeks zárol as zám fel­mutatásával, hanem azzal is. hogy jó összeköttetésben van a nyergesújfalui tetőfedő-pala készítő üzemmel, és a házépí­tőknek palát tud szállítani. Kisemberek a károsultak között Sok ember kuporgatja meg­takarított pénzecskéiét, hogyha Baódja nyílik, házat ^ építsen Azonban Saághy sem épület­fát, sem más anyagot nem szállított Súlyos, de igazságos büntetés összesen negyvennyolc kis­embert, üzemi dolgozókat, tsz- tagokat csapott be Saághy Ti­bor bérfűrész nélküli bérfűré­szelő, s közben még árdrágí­tást is követett el. Ugyanis a csökölyi fmsz-től vásárolt épületfát drágábban adta to­vább Péter László MÁV-ellen- őrmek. A becsapott, megtévesztett kisemberektől összesen 98 000 forintot csalt ki. A pénz nagy részét mulatozásra, szórako­zásra költötte. A bíróság, fi­gyelembe véve tettének sú­lyos, a társadalomra veszélyes voltát, azt, hogy dolgozó kis­embereket csapott be, s hogy a kicsalt összeg visszatérítésé­re nincs fedezet, a csaló bérfű- részelőt hatévi börtönbünte­téssel sújtotta. Az ítélet súlyos, de igazságos. Szalai László az első, ki a harmadik. Ekkor elővettem a zsebemből egy ré­gi levelet. Apró darabokra tép­tem, és számokat írtam rájuk. Mondanom sem kell, hogy a nen voltunk. De mint az eset mutatja, célra vezetett ez a kis népnevelés. Tálán két dolgot volna jó kiosztott sorszámok perceken ntegjegyezni tanulságként. Az belül nyugalmat s főként bi- egyik: sorcédula jó volna arra, zalmat teremtettek az addig h°gv riegyven-ötven ember egymásra acsarkodókban. A napja ne kezdődjék rosszul. A sunyi pillantások helyett most T'üzép-telep is alkalmazhatná nevetgéltünk, és mén a har- azt a módszert. A portás maga mincadiknak érkező is — ha- ts megoldaná. A másik: az így HALÁLLISTA Hegedűs néni csendesen, szerényen éldegél a faluban. A hét hat napján bajlódik a né­hány száz négyszögöl kerttel — ebből él —, vasárnap dél­utánonként pedig, ha nem fáj a lába, átmegy egyik vagy amelyiken összeírták, akiket ki akartak végezni ötvenhat­ban. Hegedűs Mihály már hat­hét éve a városban dolgozik az egyik üzemben. Ott is nősült, van egy szép kis lánya meg másik szomszédasszonyhoz egy egy fia. Betanított munkásként kis beszélgetésre. Nem zúgolódott soha: »En többet nem kívánok már« — szokta mondogatni, ha arra jártam, s érdeklődtem élete fe­lől. — Csak a lábam ne fájna néha annyira, meg sokszor a kezem — mutatja bütykös uj­jait. csuklóját, s végignyomo­gatja mindkét kezeszárát. — Hát az orvos? Miért nem gyógyítja? — Eh, nemigen használnak kezdte, aztán szakmunkás lett, s néhány év múlva az üzem párttitkárának választották; Az emberek megszerették a csendes, szorgalmasan dolgozó fiatalembert. Csak néha-néha lehetett hallani kiabálni, ha egyik vagy másik munkás pa­naszának elintézéséért kellett valahol az asztalra csapni. — Pedig olyan nyugodt vol­tam akkor. — Megremeg a hangja, megáll, aztán szipogva folytatja. — Mindenki azt már azok a patikaszerek — le- mondta a gyárban meg idehaza gyint, aztán másról kezd be- is, hogy a Miskának nem tör- szélni. Panaszkodik az esőre ténhet semmi baja, nem tett ő vagy a szárazságra — mikor senkivel semmi rosszat — tö- éppen mi van. Beszél az álla- rülgeti a szemét köténye szá­tokról — mind megismeri a lével. bár semmi esélye sem volt — úgy vélte, nem jött hiába. És ekkor ... ixilaki bepillantott a kerítésen, és elkiáltotta ma­gát: »Kihúzni onnét azt a pro­tekcióst/« Korábban is láttam már odabent valakit meghú­kialakitott rend kiveti a ren- detlenkedőket, a külön utat keresőket. Ez elősegítené, hogy az em­ber bosszúság nélkül kapjon hulladékdeszkát. (Szegedi) KENYÉRFOGYASZTÁS FRANCIAORSZÄGBAN Franciaországban naponta 19 millió kilogramm kenye­ret fogyasztanak. Ha ezt a napi kenyéradagot cipónként egymás mellé helyeznénk, 4209 kilométeres távolságot tenne ki. Ez a távolság meg­felel az Oslo—Johannesburg útvonalnak. gazdasszonyát, ha kukoricás tállal vagy moslékos vödörrel megy feléjük —; erről, arról, mi gondja-baja, kisebb-na- gyobb öröme van. Mikor legutóbb meglátogat­tam, nyugtalanul fogadott. Nem sokat kellett kémem, ha­marosan elmondta, mi bántja, mi nyugtalanítja egyszerű, ma­gányos napjait. — Hát, tudod, beszélgettem nemrégiben valakivel az én Miska fiamról. Azt mondja egyszer csak az az illető: »Tud­ja-e, Juli nőném, hogy a ma­ga fia is rajta volt annak ide­jén azon a listán«. — Milyen listán? — kérdez­tem. — Hat azon — mondja —, Mióta //Sért-hetet-lenek" a diplomaták ? 1708-at írunk. M. de Mate- Anglia nagykövete a cári ud- jev, Nagy Péter cár londoni varban nyilvánosan .bocsánatot nagykövete előkelő hintóbán kért a londoni esetért. — amely sajnos, nem az ő tu- Ezután Londonban a par- lajdona — igyekszik az angol lament mondkét háza haladék­királyi palota felé, hogy átad- talanul megszavazta a »diplo- ja Anna királynőnek visszaren- máciai előjogok törvényét«, delő levelét. Az excellenciás az indokolás szerint úr soha nem ért el a palotáig. *a jövőben hasonló szemte- Eg.v csipkekereskedő, akinek a fenségeket meg lehessen aka­nagykövet adósa volt, útköz­ben feltartóztatta, és az adó­sok börtönébe vitette... A krónika szerint a királyn< egyik államtitkárát küldte sze­mélyes bocsánatikérésével a nagykövethez, azzal az ígéret­tel, hogy megbünteti a keres­kedőt és a rendőröket is. A nagykövet viszont lemon­dott visszahívó levelének ün­nepélyes átadásáról és a ter­vezett búcsúünnepségről, el­hagyta a barátságtalan orszá­got. Elkerülhetetlen volt a két ország közötti elhidegülés. A királynő azonnal rendkívüli követté nevezte ki Lord Whitworth-t, Anglia pétervá- ri követét. A cár felháborodá­sem a kár miatt nem lehetett eljárni. Azt sem lehetett kide­ríteni, mi dühítette fel ennyi­re. Egy dél-amerikai állam lon­doni követségén egy diploma­ta agyonlőtt egy másikat. »Bel- ügy«, jelentette ki a rendőrség és nem léphetett fel. Nemrégen a holland nagy- követség egyik tisztviselője az utcán halálra gázolt egy öreg­embert. Az angol belügymi­niszter »nem talált okot« a vizsgálatra. S ki mondta ezt, Hegedűs néni? — Nem mondom meg, ő is úgy hallotta mástól, ő sem mondta meg, kitől. Ismertem én is a fiút még legény korából, mindig csak jót, elismerést hallattam róla, — Nem értem. Miért? — Mert kommunista ő is. — Ne törődjön vele, Hege­dűs néni, akármit mondanak — próbáltam vigasztalni. — Rendes, becsületes ember a fia, s szerencsére nem is tör­tént semmi baja. — Nem, de ha úgy maradt volna, ahogy azok akarták.. j — s még mindig törülgeti a könnyeit. V. P, élvez diplomáciai sért­hetetlenséget. Indiát 1198 sze­mély, Pakisztánt 452, Ausztrá­liát 353 személy képviseli Lon­donban, akik valamennyien a törvények felett állanak. Egyre több hang szól amel­lett. hogy ezeket a számokat csökkenteni kell. A Lordok Há­zában nemrégen éles szavak­kal szólaltak fel a privilégiu­mok túlságosan liberális al­kalmazása ellen. Miért élvez diplomáciai sérthetetlenséget az argentin nagykövetség pin­cemestere, az indiai diákott­hon gazdasszonya, a portugál nagykövetség lakája, a líbiai dályozni«. A törvénnyel Ang­lia biztosította a diplomaták sérthetetlenségét. A törvényt a későbbiek során a világ ösz- szes állama elfogadta. A diplomaták sérthetetlen­sége sok mindenre kiterjed. Amikor 1890-ben Sir Halliday Maccartney-nél, a pekingi an­gol követség beosztottjánál « „ -, r-ui uauozzaiü a nuveue i megjelent a végrehatjó — =. y~a^ab<í™ előtt szűkebb munkatársaira. a mert nem fizette ki bútorait viselt az ansol fővá^hlX,keP" meglévő törvény megváltozta- az angol diplomata magfi- nem könnyű, r _ követség köszönő-embere és re^áhh Yetvegy; Columbia, Haiti. Marokkó az embereknek30?«a i vagy Peru szobalánya? Az al­ma akik a törvénv2kCVOfSua+ ^házban erélyesen követelték, áífnak érvények felett hogy a diplomáciai előjogokat korlátozzák a követre és leg­A , , , , j __ misszió és 29 nemzetközi _ zette ugyan a tartozást, de az szövetség (az ENS2 különbö- összeg visszafizetesere pere te ző hivatalai) 6376 tagja élvez a kínai államot. Mivel diplo- diplomáciai sérthetetlenséget mata volt, visszakapta a pénzt, s viselték a perköltségeket is. Néhány évvel ezelőtt Lon­donban egy külföldi diploma­ta szállodájának ablakán ká­sában udvari borbélyát küldte dobta a szobában álló zongo- el az angol nagykövetért. A a zongora összetört egy borbélyt 20 hintóval az egész parkírozó gépkocsit. Az eset a diplomáciai testület elkísérte, parlament elé került, de a hogy még teljesebb legyen a fennálló törvény értelmében nagykövet megszégyenítése, a diplomata ellen sem tettéért, A sérthetetlenség kiterjed 898 követség! nőalkalmazottra, il­letve a külföldi diplomaták fe­leségeire, gyermekeire és a személyzetre. Az USA nagy- követsége 1938-ban 101 sze­mélyt alkalmazott Londonban, ma 600-nál több van. A 11 Common weal th-ország londoni képviseleténél 2634 személy — beleértve 869 félé­mért a rendelkezések kölcsö­nösek. Két évvel ezelőtt az angol hatóságok 21 állam 500 sze­mélyétől megvonták a diplo­máciai előjogokat, mert az illető diplomaták hazája meg­vonta az ottani angol misszió tagjaitól az előjogokat. Azóta például a spanyol nagykövet­ség szakácsa »diplomatának« számít, de a bolíviai szakács aeoa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom