Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-11 / 240. szám

Mai számunk tartalmából Jelölnek a szomszédok Levél szovjet barátaimnak Égess heti rádióműsor MegkezdSriött a városi tanácstagok jelölése Jelölt a 17-es kerület Az elmúlt napokban megkezdődött Ka­posvárott is a tanácstagok jelölése. A vá­lasztókerületekben összejönnek a polgárok, hogy kijelöljék maguk közül azokat a dolgo­zókat, akik leginkább megfelelnek érdekeik képviseletére. A 17-es kerület, mely a Kossuth Lajos és a Bajcsy-Zsilinszky utca környéké­nek lakóit foglalja magában, csütörtökön este a leánygimnázium egyik tantermében gyűlt össze tanácstagjelöltjük kiválasztására. Elsőnek He&edűsné elvtárs beszélt a vá­lasztókhoz. Vázolta Kaposvár város fejlődé­sét a felszabadulás óta, és ecsetelte a három­éves terv adta lehetőségeket.. Egyre inkább ipari várossá leszünk — mondotta —, és sor­ra megoldjuk a legégetőbb problémáinkat, beleértve a lakáskérdést is. Ezután megtette javaslatát a városi tanácstagjelöltre dr. Bor­sos Dezsőné, a kaposvári tüdőgondozó orvosá­nak személyében. Kérte a választópolgárokat, hogy szavazzanak bizalmat Borscsnénak, aki eddigi áldozatkész munkájával derekasan rá­szolgált erre: 1930 óta odaadó, fáradságot so­ha nem kímélő gyógyítója volt a régi nép-, betegségnek, a tüdőbajnak, s munkáján kí­vül is mindig szerepet vállalt a társadalmi életben, mint MNDSZ-tag, s mint a nőtanács aktivistája. A jelölőgyűlés résztvevői csupa szépet és jót mondtak el az orvosnőről. Ki személyes tapasztalatból, ki csak hallomásból ismerve, de mindenki alátámasztotta a javaslatot. Szavazáskor egyszerre emelkedtek fel a ke­zek, hogy őt válasszák a 17-es kerület ta­nácstagjelöltjéül. A szépen lefolyt jelölőgyűléshez egy kom­mentár is kívánkozik. Az új tanácstagjelölt egyik leglelkesebb szorgalmazója a Kapos­várott felállítandó tüdősebészetnek. Ezzel kapcsolatban pedig érdemes megemlíteni, hogy a felszabadulás előtt mindössze 3 tüdő­beteggyógyító intézmény volt Somogy megyé­ben 80 ággyal felszerelve s abban az időben, amikor Borsos doktornő Kaposvárra került, még röntgen-gépe sem volt a tüdőgondozónak. Ma nyolc tüdő-betegségekkel foglalkozó gyógyintézmény van megyénkben 380 beteg befogadására, s a legmodernebb orvosi eszközök állnak rendelkezésre. Ez is ékes bizonyítéka megváltozott életünknek, népi államunk erő­feszítéseinek a múltból örökölt népbetegségek leküzdéséért. Áss ÉDOSZ II, míísssahi konferenciáján ismertették áss éieímisseripnr 15 éves tervét Több fontos bejelentés hang­zott el az élelmiszeripar jövő­jét tárgyaló II. országos mű­szaki konferencián, melyet az élelmiszeripari dolgozók kul- túrotthonában tartottak pénte­ken délelőtt. Az egész ország területéről összesereglett élel­miszeripari szakemberek, mű- szaiki vezetők előtt Kovács Imre élelmezésügyi minisz­ter ismertette az ipar jelenlegi helyzetét és a jövp legfonto­sabb feladatait. Beszédében ki­emelte,- hogy a tavalyi első konferencia óta számottevő ja­vulás észlelhető az élelmezési iparban. — Különösen a mű­szaki fejlődésben van említés­re méltó erjedés — mondotta a miniszter. Majd részletesen kitért a 15 éves tervre és an­nak fontosabb feladataira. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy ezek a célkitűzések szo- lidabbak, megállapodottabbak, és nem tartalmaznak olyat, amelyhez nincs anyagi alap. Modern, új technológiára épülő, népünk igényeit kielégítő élelmiszeripart akarunk létre­hozni — mondotta a miniszter, majd számadatokkal érzékel­tette, hogy milyen mértékben növekszik az élelmiszeripar termelése. 1972-ben az export­igények a jelenleginek más- félszeresét teszik ki, a belföl­di fogyasztás pedig a követke­zőképpen alakul: a húsipar­ban 200, tejből 260, sörből 160, konzervből pedig 160 százalék­kal kell többet termelni a je­lenleginél. A fejenkénti fo­gyasztás pedig húsból 40-ről 55 kg-ra, tejből 132 literről 225 li­terre, tojásból 128-ról 236 da­rabra növekszik a 15 éves terv végére. Ez azt is jelenti, hegy mintegy 10 milliárd forintot keli beruházni új gyárak, mo­dern sütőüzemek, hűtőházak, malmok, borpinoék építésére. Gépesítés az élelmi­szeripar minden ágában Az összberuházás 35 százalé­kát. gépesítésre fordítják: egyes munkafolyamatok mechanizá- lásira, majd pedig az automa­tizálásra. Arra törekednek, hogy a kézzel végzett munkafolyama­tokat gépi erővel váltsák fel, és hogy a higiénia és az-egész­ségügy követelményeinek tel­jes mértékben megfeleljenek. Az új technológia bevezetése is • 15 éves terv feladata, é ma­lomiparban a pneumatikus szállítás teljesen átalakítja a malmokat, a tejiparban a sajt­érlelést kell gépesíteni, a do­hányiparban pedig az úgyne­vezett előkészítő műveleteket. Az ipar területi tervezésé­ben is változások lesznek; úgy­nevezett súlyponti területeket alakítanak ki. A malmok, sü­tőüzemek együttműködtetésé­vel kombinátokat építenek. Több húsféle, speciális csomagolásban A miniszter ezután a nép­élelmezésből fakadó fontosabb feladatokról beszélt, és elmon­dotta, hogy az iparpolitikának számolni kelt a húsfélék, a fe­hérjefogyasztás növekedésével. Valamint azzal is, hogy a mo­dern háztartások kulturáltabb igényeket támasztanak az ipar­ral szemben. Ezért nemcsak az áruk belső kialakítására, ha­nem a praktikus, szép csoma­golásra is törekszenek. Növek­szik a tisztított baromfi és vá­gott húsok mennyisége, és egy- kétszemélyes adagokat hoznak forgalomba különböző cikkek­ből. Erőteljesebben fokozzák a gyümölcsléből készített üdítő italok gyártását. Ésszerűbb elvek a beruházásban Ezután a fejlesztés igen nagy akadályáról, a megengedettnél nagyobb termelési költségekről, a pazarlásról szólt a miniszter és hangsúlyozta, hogy a terme­lés közgazdasági elemzése a következő hónapok egvik leg­fontosabb feladata. Felhívta a figyelmet a takarékosságra, majd így folytatta: — Óva intem az elvtársakat az olyantól, mint amit a do­hányipar az elmúlt évben pro­dukált, hogy a . dohányt kispó­rolta a cigarettából. Tegnap, pénteken este 7 órakor nyitotta meg ünnepé­lyesen a kaposvári Csíky Gergely Színház az 1958—59-es színházi évet Móricz Zsig- mond: Nem élhetek muzsiká­szó nélkül című négyfelvoná- sos színművének bemutatójá­val. A kedves Móricz-darabot Sallós Gábor, a színház főren­dezője rendezte, a főbb sze­repeket, így Balázs nyíri föld- birtokos szerepét Gálffy László; felesége, Pólika sze­Az élelmiszeripar beruházá­sainak elhelyezéséről szólva hangsúlyozta, hogy az iparpo­litikában figyelembe veszik a mezőgazdaság fejlődését és a különböző területi igényeket. Minden vállalatnak hosszú idő­re előre tudni kell, hogy mit, miért akar beruházni, és az új tervek készítői. felelősek műn: kéjükért. Többé nem fordul­hat elő, -hogy modern épületben száz évvel ezelőtti technoló­giát alkalmaznak, mint a sió­foki kenyérgyárban. Javítani kell a technikumok munkakörül ményeit. Többszörösére kell emelni a mérnökök, technikusok számát, és pénzt, időt, fáradságot kéll fordítani fiatal mérnökök, tech­nikusok nevelésére. A válla­latvezetők munkáját e szem­pontból is lemérik. A szakok­tatásról szólva a miniszter el­mondotta, hogy sok iskolában, tanulóotthonban az oktatás el­avult, s a régi technológiát ta­nítják. Hiányos a technikumok felszerelése is. Ezért átfogó műszaki oktatást kell tervezni az elavult helyett. Lényegesen több tanműhely kell az isko­láknak gyakorlati oktatás cél­jára. A tanulóotthonoknak ba­rátságosabb környezetet kell teremteni. Az élelmiszeripari gyárak, üzemi műszaki gárdá­járól szólva kiemelte, hogy sok helyen a vezető állású dol­gozóik műszaki képessége nem éri el a kívánt mértéket. Ezért bevezetik, hogy a jövőben bi­zonyos posztokat csak megfe­lelő szaktudású emberek tölt­hetnek be. Tehát a hiányos ké- pesítésűek vagy megszerzik ezt, vagy kiselejteződnek. Kovács Imre miniszter be­széde után hozzászólások kö­vetkeztek. K. E. repét Veszeley Mária játsz- szák. A néniket Gábor Mara, Remete Hédi, Mihályi Vilcsi; Birikét, a kotnyeles, csintalan fruskát Vári Éva alakítja. A bemutató előadás sikere arra enged következtetni, hogy a legközelebbi bemuta­tóig, október 24-ig ugyan­olyan telt házak előtt kerül estéről estére színre a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, mint első ízben a tegnapi premieren! Évadnyitó előadás a Csíky Gergely Színházban A kormány szóvivőjének sajtóértekezlete Gyáros László rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Plivatalának elnöke pénteken délelőtt sajtóérte­A kormány szóvivőjétől ez­után megkérdezték: i — Mi a véleménye arról, i hogy rövidesen atomrakéták j érkeznek Olaszországba, és j rakétakilövő bázisokat épí­tenek az ország területén. A szóvivő válaszában a töb­bi között kijelentette: A rakétabázisok határozott agresszív célokat szolgálnak, j és szervesen beleilleszkednek i a NATO-nak a szocialista or- ! szagok ellen irányuló támadó stratégiája egészébe. Figyelemmel arra, hogy Magyarország földrajzi fekvésénél fogva az Olasz­országhoz legközelebb lé­vő szocialista államok egyike, a magyar közvé­lemény és a magyar kor­mány a leghatározottab­ban elítéli ezeknek a ra­kéta-támaszpontoknak lét­rehozását, és csak úgy értelmezheti, hogy azok a mi országunk bé­kéjét és biztonságát is köz­vetlenül fenyegetik. A következő kérdés így hangzott: Mj a Magyar Népköztársa­ság' álláspontja az ideiglenes algériai kormány megalakulá­sával kapcsolatban? Ezt a kormányt már számos ország elismerte, köztük a Kínai Nép­köztársaság is. Magyarország el fogja-e ismerni? Gyáros László válaszában kijelentette: — Az algériai ideiglenes kormány megalakulásával az algériai nép szabadságharca új szakaszához érkezett, amelynek az eddiginél sokkal jelentősebb nemzetközi vonat­kozásai lesznek. Úgy gondo­lom, hogy ebben az új sza­kaszban az ideiglenes algériai kor­mány méltán számíthat to­vábbi elismerésre és ro- konszenvte. A Francia-Guinea szuverén állammá válásával kapcsolat­A nyugatnémet rádió mun­katársa megkérdezte, bővíthe- tők-e a Magyar Népköztársa­ság és a Német Szövetségi. Köztársaság közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok anélkül, hogy a két ország között diplomáciai kapcsolatok állanának fenn? A kormány szóvivője vála­szában kijelentette: — A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa 1955. má­jus 18-án törvényerejű ren­deletben szüntette meg a hadi­állapotot Németországgal. Ve­zető politikusaink azóta szám­talanszor kifejezésre juttattak, hogy készek vagyunk minden kezletet tartott, amelyen vá­laszolt hazai' és külföldi tu­dósítók kérdéseire. A szóvivőtől megkérdezték, mi a véleménye ban kapott hasonló kérdésre kijelentette: — A népek közötti kapcso­latok bővítését célzó külpoli­tikánk alapelveivel összhang­ban nem lesz semmi akadálya annak, hogy az önállóságát elnyert Guineával megfe­lelő kapcsolatok jöjjenek létre. A következőkben megkér­dezték Gyáros Lászlótól: — Van-e megjegyzése ah­hoz, hogy az osztrák kormány tárgyalásokat kezdett Habs­burg Ottóval; van-e ezekhez a hírekhez a szóvivőnek meg­jegyzése? Gyáros László a kérdésre a többi között a következőket válaszolta: — Egyébként olyan hírek is hallatszanak, hogy az osztrák kormány megadja a beutazási engedélyt Habsburg Ottónak, ha az lemond trón­igényéről. A jelek szerint te­hát Ausztriában jól áll a Habsburg-osalád szénája. Per­sze, az osztrák kormány, szu­verén joga, hogy mit csinál a saját portáján belül. Ami ben­nünket, magyarokat illet, mi a Habsburgokat úgy őriztük meg emlékezetünk­ben, mint a magyar sza­badságharcok kegyetlen hóhérjait, nemzeti függet­lenségünk konok és követ­kezetes elnyomóit, a ha­zánkat gyarmati sorsra kárhoztató rabszolgatartó­kat. Habsburg Ottó, e sötét em­lékű családfa baljós hajtása, ősei példáját követve legutóbb is akkor fejtett ki szembe­tűnő aktivitást irányunkban, amikor 1956-ban a külső és belső ellenforradalmi reakció orvtámadása fenyegette ismét népünk szabadságát. Ehhez a témához megjegyzésnek, — vagy ha úgy tetszik, véle­ménynek — azt hiszem, eny- nyi elég. irányú kapcsolatainkat ren­dezni a Német Szövetségi Köztársasággal. Mi volt a válasz nyugatné­met hivatalos körök részé­ről ? Kiderült, hogy a bonni uralkodó körök csakis olyan kapcsolatok létrehozásában érdekeltek, mint amilyen a Hitler-Ní» metország és a Horthy- Magyarország között fenn­állt. Ennek ellenkezőjét eddig egyetlen bonni lépés sem bizonyította. — Adenauer kancellár az 1958 januári parlamenti kül­ügyi vitában kijelentette, hogy a szocialista államokkal kap­csolatos külpolitikai törekvé­seknek a célja a kommuniz­mus visszaszorítása, a szocia­lista országok és a Szovjet­unió közötti ellentétek létreho­zása és szítása. Mi pedig az ilyen törekvéseket a leghatá­rozottabban visszautasítjuk. — Mi természetesen ' to­vábbra is készek vagyunk a Magyar Népiköztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság kapcsolatainak normalizá­lására a teljes egyenjogúság, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök alapján. A magunk részéről arra törekszünk, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság között a gazdasá­gi, kulturális és sport-kapcso­latok bővüljenek, mert úgy véljük, hogy mindez a két nép közötti megértést szolgál­ja. A bonni kormányon a sor, hogy ilyen irányú megfelelő lépéseket tegyen, és megfelelő magatartást tanúsítson. Kossuth esteméinek m eggya I ti sása Amerikában Gyáros Lászlótól ezután megkérdezték: — Legutóbbi értekezletén hosszan ismertette az Ameri­kai Egyesült Államok által a Magyar Népköztársaság ellen szervezett kém- és felforgató tevékenység különböző for­mált. Van-e ezen a téren va­lami változás az Egyesült Ál­lamok magatartásában? A szóvivő kijelentette: — Semmiféle változás nem tapasztalható. Ennek illusztrá­lására egy példát hozok fel: Szeptember 19-én az Egyesült Államok postaügyi miniszté­riuma Kossiuth-emlékbélyeget bocsátott ki. Ebben nincs semmi különös, hiszen a ma­gyar posta tó nem egy estei­ben bocsátott már ki kiváló külföldi személyiségek arcké­pével ellátott bélyegeket. Ezért semmi kifogásunk sem lehet­ne a Kossuth-eml ékbélyeg ki­bocsátása ellen, de — és ezen van a hangsúly — ez az egész bélyeghístória az illetékes amerikai tényezőknek lénye­gében csak ürügyül szolgál arra, hogy uszíthassanak a Magyar Népköztársaság elleni Ezt világosan láttatja az itt látható ünnepi meghívó, amely nemcsak azt harangozza be, hogy a bélyeg kibocsátása alkalmából rendezett emlék­ünnepségen Arthur E. Sum- merfield postaügyi miniszter fog szónokolni, de egyben használati utasítást is ad az emlékbélyeghez, amely a töb­bi között ezt tartalmazza: »A postaügyi minisztérium azt is megengedte, hogy a szent ko­ronával díszített angyalos cí­mer szintén ott legyen az ün­nepi borítékon«. Továbbá zá­rójelben: »Koronás pecséttel ellátott emlékboríté'kok azon­ban a vasfüggöny mögé sem­mi esetre sem küldendők!« A jelzett m. kir. címer egyéhként a meghívón is ott díszeleg és — uram bocsá1! — a kiadott instrukciók ellenére a vasfüggönyön túlra — értsd a Magyarországra küldött szá­mos borítékon is. Fonák dolog ez. Hát ép elmével el tudják képzelni ezek az urak, hogy nálunk egy ilyen hamisítatlan m. kir. bélyegző bárkiben is szimpátiát kelthet? Hiszen ezt a bélyegzőt ütötték Ma­gyarországon oly sok év­tizeden át a parasztnyúzó és munkástipró törvények­re, az utolsó vánkostól is (Folytatás a 2, oldalon^ a távol-keleti helyset legújabb fejleményeivel kap- Egyesült Államok diplomáciai csolatban? | képviselői között Varsóban Gyáros László hangsúlyozta: folyó tárgyalásokon is. — A múlt hét legfontosabb Ami a kérdés egészét ille- nemzetközi politikai eseményei , ti, nem vitás, hogy mindad- közé tartozik a Kínai Nép- | dig, amíg az Egyesült Álla- köztársaság kormányának az mok fel nem adja azt a stra- a döntése, amellyel hét napra ! téglái koncepcióját, hogy Taj- beszüntette a partmenti szige-; vant a Kínai Népköztársaság tek ágyúzását, és lehetővé tét- , ellen irányuló stratégiai tá- l te ezekre a szigetekre után- j maszpont és arzenál céljaira pótlás szállítását azzal a fel- j használja fel, amíg korlátlan tétellel, hogy ez a szállítás : segítséget nyújt mindenre ne történjék amerikai kísé- , kapható pojácájának, a nép- rettel. | áruló Csang Kaj-seknek és Mint mondotta, ez bizonyára i klikkjének, addig a kérdés éreztetni fogja hatását a Ki- ; békés rendezése problemati- nai Népköztársaság és az I kus marad. Véleménvü nk as egyéb etem set kiisi kérdésekről Viszonyunk Nyngat-Németországgal

Next

/
Oldalképek
Tartalom