Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-26 / 253. szám

. Vasárnap, 1958. október 26. SOMOGYI NÉPLAP Äs amerikai sajtó Dulles és Cseng ICaf-sek tárgyalásairól New York (TASZSZ). Az amerikai sajtó közleményei azt bizonyítják, hogy a tajpe- ji tárgyalások nem hoztak alapvető változást a Kínai Népköztársaság elleni katonai provokációk politikájában. A lapok megállapítják: a tajpeji záróközleményben szó sincs a Partmenti szigetek kiürítéséről. Ellenkezőleg, tajpeji körök szerint az amerikaiak és a csangkajsekisták hallgatóla­gosan megegyezlek, hogy a Dulles-interjú a londoni televízióban London (TASZSZ). Az Inde­pendent Television angol tele­víziós társaság csütörtökön közvetítette azt az interjút, amelyet Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere ok­tóber 16-án Washingtonban adott a társaság tudósítójának. Dulles válaszaiban indokolni próbálta az Egyesült Államok vezető köreinek külpolitikai irányvonalát, megkísérelte a Szovjetuniót és a Kínai Nép- köztársaságot hibáztatni a nemzetközi feszültségért. Az amerikai külügyminisz­ter az Egyesült Államokat fe­nyegető támadás »veszélyére« utalva hangoztatta, hogy az amerikai vezető körök folytat­ni kívánják az erőpolitikát, vagy amint ő mondotta, »a vi- szcntfenyegetések és a vissza­rettentő tényezők« politikáját. Dulles kijelentette, hogy az Egyesült Államok »tényként elismeri a kommunista Kínát«, mindazonáltal a Kínai Népköz- társaság diplomáciai elismerése ellen foglal állást. Dulles em­lékeztetett arra, hogy az Egye­sült Államok ugyanúgy nem hajlandó elismerni a Német Demokratikus Köztársaság reálisan létező kormányát sem. A Tajvan körüli feszültsé­get érintve Dulles beismerte: Az amerikai politika célja e térségben, hogy továbbra is el­lenőrzése alatt tartsa az elra­gadott kínai szigeteket. csapatok bármély jelentékte­len csökkentését korszerű fegyverek beállításával pótol­ják. Az első amerikai kommentá­rok aZt mutatják, hógy a taj­peji záróközlémény tartalma senkit sem téveszt meg és nem hallgattatja el a tiltako­zások viharát. O' Mahoney de­mokrata szenátor például ki­jelentette: »Türelmetlenül vá­rom, mit mpnd majd Eisen­hower elnök, akj mindössze néhány hónappal ezelőtt az egész nemzet előtt egy előre elkészített beszédében azt mondotta,' hogy Kimoj és Ma- cu nem lesz a béke akadálya«. A New York Times sem tit­kolja elégedetlenségét. Szer­kesztőségi cikkében megálla­pítja: »Mindaddig, amíg Csang Kaj-sek katonái a part­menti szigeteken maradnak, fennáll annak a lehetősége, hogy az Egyesült Államokat alkalmatlan időben alkalmat­lan helyen és rossz okok alap­ján bevonják a kínai háború­ba. Ez a záróközlemény nem húz ki minket a csávából«. Az Algériai Köztársaság ideiglenes hormonja elutasította de Gaulle javaslatai Kairó. Az AFP gyorshírben jelenti, hogy az Algériai Köz­társaság ideiglenes kormánya szombaton délután hivatalos nyilatkozatot tett a sajtónak és abban elutasítja de Gaulle tábornok francia miniszterel­nöknek azt a javaslatát, hogy kezdjenek tárgyalásokat az algériai tűzszünet megvalósí­tására. Az algériai választások előtt Párizs (MTI). Szombaton a francia hivatalos lapban meg­jelent a rendelet az algériai képviselőválasztások kiírásá­ról. A szavazás napját novem­ber 30-ra tűzték ki, de egyes megyefőnökök jogot kaptak, hogy november 28-án vagy 29-én rendezzék megyéjük te­rületén a szavazást, sőt a me- gyefönökök külön intézkedése alapján két egymást követő papon is folyhat a szavazás. Istpét alkalmazni fogják a népszavazáskor »bevált« úgy­nevezett »vándor-szavazóhelyi­ségeket«, azaz a teherautóra rakott urnákkal felkeresik a távol eső telepek, a »duárok« lakóit. A szavazás Algériában az anyaországtól eltérően lajst­romokra történik, nem pedig egyes jelöltekre. Az Algériából Párizsba ér­kező hírek nyomául még zava­ros a kép az induló pártokat és jelölteket illetően. Egyes helyeken a közüdv-bizottságok valóságos politikai leírttá ala­kultak át és saját embereiket kívánjak képviselőjelöltként felléptetni. A jelöltek, vagy »önjelöltek« száma egyre sza­porodik. A jobboldali Figaro algíri tudósítója szerint a je­löltek úgy nőnek ki a földből, mint az algériai fennsíkon az alfafű..; A francia belügyminiszter bűnvádi eljárást indított lyoni papok ellen Párizs (MTI). Ismeretes, hogy a napokban a lyoni rendőrség a város papnevelő intézetében leleplezte »az algériai nemzeti felszabadítása front szociális szolgálatát«. Két pap, aki el­len bűnvádi eljárást is indítot­tak az állam biztonsága elleni bűncselekmény címén, a rend­őrség szerint anyagilag segítet­te a fogva tartott algériaiak hozzátartozóit. A nyomozás során több abbét is letartóz­tattak. Carter on abbé, az egyik megvádolt pap kijelen­tette, hogy az arabokat a lyo­N egy ve né vés a leningrádi bábszínház A leningrádi bábszínház az idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. A színház a négy évtized alatt 150 darabot mu­tatott be. és több mint 20 000 előadást tartott. ni rendőrségen megkínozták és így csikarták ki tőlük terhelő vallomásukat. Dobi István távirata Adolf Schaerfhez Adolf Schaerf úrnak, az Osztrák Köztársaság elnökének Bécs. Engedje meg Elnök úr, hegy a magyar nép és a magam ne­vében átadjam az osztrák nép­nek és személy szerint önnek szívélyes üdvözletemet, jókí­vánságaimat az osztrák zászló napja és Ausztria örök sem­legessége kimondásának har­madik évfordulója alkalmából. Meggyőződésem, hogy a ma­gyar kormánynak és a magyar népnek, az országaink közötti jószomszédi viszony létrehozá­sára irányuló törekvései tel­jesen megfelelnek a magyar és az osztrák nép érdekeinek és erősítik az európai népek békés együttműködését. Dobi István, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsá­nak elnöke. Morse amerikai szenátor élesen bírálta Dulles tajvani politikáját New York (TASZSZ). Morse demokratapárti szenátor kije­lentette, hogy az a közlemény, amelyet Dulles tajvani tárgya­lásairól kiadtak, ismételten megmutatta »Dulles elköve­tett hitszegósét«. Hangsúlyoz­ta, hogy Dulles és Eisenhower elnök még 1955-ben megígérte: minden olyan szerződést, ame­lyet a Tajvani-szoros térségé­ben lévő területekkel kapcso­latban megkötnek, ratifikálás céljából a szenátus elé terjesz­tenek. »Eisenhower és Dulles — K ÜLFÖLDI H ÍREK mondotta — ismét az alkot- mánv fölé helyezte magát«. A szenátor ismételten köve­telte, hogy az elnök a tajvani válság megvitatására hív.ia össze a kongresszus rendkívüli ülésszakát. A Dulles—Csang Kaj-sek közlemény olyan benyomást igyekszik kelteni az amerikai népben, mintha Csang Kaj- sek megígérte volna, hogy nem alkalmaz erőszakot kínai cél­jainak megvalósítására. »Egy ilyen megállapodás azonban — fűzte hozzá a szenátor — még annyit sem ért, mint amennyi­be az a papírdarab kerül, amelyre leírták. Már sokszor bebizonyosodott, hogy Csang Kaj-sek szavai fabatkát sem érnek«. Ne MZETKOZI §Z EMLE Mozgalmas külpolitikai hét áll mögöttünk. Az érdeklődés és a figyelem központjában ál­ló kérdések közül töbo pozi­tív irányban fejlődött, válto­zatlanul aggodalomra ad ökot azonban a nemzetközi életnek súlyos problémája, a Tájvan körüli feszültség. Üe Gaulle új ajánlata A pozitív irányú megmoz­dulások közé tartozik de Gaul­le francia miniszterelnök csü­törtöki nyilatkozata. A nyilat­kozat lényege felhívás az al­gériai felszabadítási front kép­viselőihez: jöjjenek tárgyalni Párizsba a fegyverszünet meg­teremtéséről. Első pillanatra látható, hogy ez az ajánlat ke­vesebb annál, amely kielégít­hetné a négy éve harcban ál­ló algériai népet, s amely ön­magában nyugvópontra juttat­hatná ezt a tragikus és véres háborút. Mindezt szem előtt tartva mégis látni kell, hogy a francia kormányfő felhívá­sában legalábbis benne van­nak egy későbbi tágabb körű rendezés elemei. Nem érdektelen megvizs­gálni, mi vezethette de Gaul- le-t arra a lépésre, melyet a Frar^ia Kommunista Párt köz­ponti lapja, a l’Humanité is előrevivőnek minősített. A nyilatkozat mögött meghúzódó legfontosabb motívum a fran­cia uralkodóosztályok de Ga­ulle körül felsorakozó csoport­jának érdekei és meggondolá­sai. Ezzel összefüggésben ér­demes felidézni, hogy éppen az algériai kérdés volt az, amely kirobbantotta a IV. Francia Köztársaság válságát, és meg­teremtette a május 13-i algé­riai puccs előfeltételeit. A francia uralkodóosztály már akikor megoszlott az algériai kérdés rendezését illetően. Az egyik csoport — és ezek közé tartozott a de Gaulle-t megelő­ző »rendszer« utolsó miniszter- elnöke, Pflimlin is — érezte, látta és tudta, hogy valami­lyen módon, előbb vagy utóbb rendezni kell az algériai kér­dést. A »klasszikus francia jobboldal«-nak ezek a képvi­selői, noha világosan láttáik a helyzetet, nem mertek csele­kedni, és nem merték vállalni azt a »kockázatot«, hogy bát­ran támaszkodjanak a legszé­lesebb francia baloldalra. Be­leértve természetesen a kom­munista pártot is. A másik csoport — Bid-ault, Soustelle és társai — elvakult módon, a legszélsőségesebb gyarmati és katonai erők nézeteit tükröz­ve a »végső katonai megoldá­son« kívül minden más meg­oldást elutasított. Minden jel arra mutat, hogy de Gaulle az első csoport ér­dekeit és nézeteit teszi magáé­vá. A jelenlegi francia kor­mányfő talán úgy véli, hogy az »igen« szavazatok nagy szá­ma személyének szólott, é.s ily módom megpróbál esetleg elté­rő politikát folytatni azoktól a csoportoktól, amelyek valójá­ban hatalomra juttatták őt. Az új helyset — éppen az el­mondottak következtében —, számos ellentmondást tartal­maz, és több kérdőjellél terhes. Bárhogy áll is azonban pilla­natnyilag a francia—algériai rendezés lehetősége, a francia —algériai kapcsolatok veszé­lyes állóvize megmozdult. Mint a Li-bération című haladó lap írja: »Ha nem is szabad, túlzott illúziókat táplálni az al- géria felszabadítási front és a de Gaulle-kormány megbeszé­léseit illetően, elvben le kell .szögezni azt. hogy a párbe­szédnek mindig van pozitív vo­nása. Az első lépések kerülnek a legtöbbe, de mihelyt megtet­ték őket. messzebb is vihetnek. A dialógus még nem szükség­szerűen tárgyalás, de lehet a tárgyalások kezdete«. Az asszuani gát jelképe A Londonból érkező jelenté­sek arra vallanak, hogy az an­gol fővárost »drámai és meg­döbbentő meglepetésként« ér­te az a hír, hogy a Szovjetunió négyszázmillió rubel segélyt áz országos választási elnökség iilese Szombaton á parlamentben ülést tartott az országos vá­lasztási elnökség. Az elnökség tagjait Varga András tájékoz­tatta a választási előkészüle­tekről. Mini) elmondotta, az előkészületek terv szerint, rendben haladnak. Október 31 és november 3 között füg­gesztik ki országszerte a vá­lasztók végleges névjegyzékét. Varga András elmondotta, hogy október 22-vel ország­szerte befejeződtek a jelölő­gyűlések. A gyűlések, amelye­ken a választópolgároknak kb. a fele vett részt, az eleven po­litikai érdeklődés. jegyében folytak, a résztvevők gondo­san megvitatták a jelöltek sze­mélyét. Beszámolt Varga András ar­ról is, hogy rendben haladnak a választások technikai elő­készületei: időre elkészültek, illetve elkészülnek a szüksé­ges nyomtatványok. Az országos választási el­nökség tagjai elmondották az ülésen, hogy az elmúlt hetek­ben felkeresték mind g fő­városi, mind a vidéki válasz­tókerületeket és személyesen is meggyőződtek arról, hogy a Gromlko szovjet külügymi­niszter fogadta Lippmann ne­ves amerikai külpolitikai szem­leírót és elbeszélgetett vele. * * * 4 Novoszibirszk közelében 1200 hektáros területen megkezdték a Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai fiókjá­nak építkezését. A hatalmas területen 14 tudományos in­tézet, számos kutató laborató­rium, továbbá egyetemi épü­letek és lakóépületek is kap­nak helyet. A jövő évtől az építkezésre évente 300 millió rubelt fordítanak, vagyis mun­kanaponként csaknem egymil­lió rubelt. Jól tájékozott angol körök­ben szombaton kijelentették, hogy Franciaország, Nagy-Bri- tannia és az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat a NA- TO-n belül létesítendő három­hatalmi direktóriumról. E kö­rök szerint a tárgyalásokat de Gaulle tábornok Eisenhower elnökhöz és Macmillan angol miniszterelnökhöz intézett leg­utóbbi személyes levele alap­ján kezdték meg. * * * * t Vang Ping-nan, a Kínai Népköztársaság nagykövete és Beam amerikai nagykövet szombaton folytatta tárgyalá­sai^ EQY SZOVJET ÁTREPÜLTE A Mirnij (TASZSZ). Október 24-én a szovjet déli-sarki ex­pedíció II—12 típusú kétmo- toros szállítógépe átrepülte a Déli-sarkot. A repülőgép le­szállás nélkül tette meg út­ját az Indiai-óceántól a Ross- t enger ig. A repülőgép pilótája Viktor Perov, az expedíció légi rész­legének vezetője volt. A gép nem egészen 14 óra alatt REPÜLŐGÉP DÉLI-SARKOT több mint négyezer kilomé­tert tett meg. A gép utasai útközben ku­tatták annak a traktorvonat­nak kijelölt útját, amely a napokban indult el a viszony­lag megközelíthetetlen sark­vidék felé. Ezzel egyidőben több helyen megmérték a dél­sarki fennsík magasságát olyan vidéken, ahol ember még nem járt. választási előkészületek min­denütt a törvényes előírások szerint folynak. Ezt követően az elnökség megvizsgálta az országgyűlési képviselőjelölteknek a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa elnöksége által beterjesz­tett listáját és az ezzel kap­csolatos hivatalos okmányo­kat. Az országos választási el­nökség megállapította, hogy az országgyűlési képviselő jelölé­sek mindenütt törvényesen folytak le. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztató jelen­tése szerint a lottó 43. játék­hetére 2 481 798 szelvényt küldtek be a fogadók. Egy-egy nyerőosztályra 930 762 forint jut. öttalálatos szelvény ez­úttal sem akadt, ezért a négy- találatosok között két osztály­ra jutó nyereményt osztanak szét. Négy találatot mindössze 9 fogadó ért eil, nyereményük egyenként 206 816 forint. A háromtalálatos szelvények száma 936, ezekre egyenként 994 forint nyeremény jut. Két- találatcs szelvényre 26,70 fo­rintot fizetnek. Időjárásjele ütés Várható időjárás ma estig: kisebb felhőátvonulások eső nélkül, mérsékelt nyugati, északnyugati szél, néhány he­lyen reggeli ködképződés, köd- szitálás, a hőmérséklet kele­ten emelkedik;, máshol alig változik. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet 12—15 fok között. nyújt az asszuani gát építésé­hez. Talán nem túlzás azt állíta­ni, hogy az asszuani gát jel­képpé növekedett a modern Közéi- és Közép-Kelet törté­netében. Amikor annak idején az Egyesült Államiak, ponto­sabban szólva Dulles váratla­nul a legdurvább módon meg­szakította áz asszuani gát épí­téséhez szükséges hitelről fo­lyó tárgyalásokat. Ezt abban a reményben tette, hogy Nasz- szert ország-világ előtt meg­szégyenítheti, és remélhetőleg még is buktathatja. A dullest lépés indoka — mint ezt most a Daily Telegraph című kon­zervatív angol lap ironikusan megjegyzi — az volt, hogy Egyiptom »túlságosan a Szov­jetunióhoz kötötte magát«. (Egyes amerikai lapok azt is megírták, hogy a szóban forgó motívumon kívül szerepet ját­szott még a déli gyapotterme­lő államok felháborodott tilta­kozása is minden olyan lépés ellen, amely Egyiptom ver­senyképességét növelhetné.) Nos, a dullesi kiátkozást a Szuezi-csatoma államosítása, a kudarccal végződött angol— francia—izraeli támadás, az Egyesült Arab Köztársaság ki­kiáltása és most a 400 millió rubeles szovjet segítség követ­te. Dulles elgondolkodhat, mert ez a szovjet segélynyújtás nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság kapcsolatainak szorosságáról tanúskodik, hanem egészen bi­zonyos, hogy komoly mérték­ben befolyásolja a Szovjetunió és az egész arab világ viszo­nyának alakulását a jövőben. Tárgyalások Tajvan szigetén Dulles és Csang Kaj-sek taj­vani tárgyalásai arra mutat­nak, hogy a távol-keleti fe­szültség még mindig nem te­kinthető megszűntnek, és nem múltaik el azok a veszélyek, amelyek a Tajvani-szoros kör­nyékéről fenyegetik az embe­riség békéjét. A Tajvani-szoros kéthetes csendje reményt keltett arra, hogy az amerikaiak mégiscsak megpróbálnak kikerülni abból a veszélyes helyzetből, amely­be saját magukat juttatták. Az Egyesült Államok azonban nem használta ki a gyakorlati tűzszünetet arra, hogy megol­dást keressen, noha a kínai tűzszünet, amelyet a nemzet­közi közvélemény renikívül po­zitívan értékelt, szemlátomást kedvező feltételeket teremtett a békés tárgyalásokra és a megállapodásra a vitás prob­lémákról. A helyzet kétségkívül veszé­lyes, és veszélyes is marad mindaddig, amíg a Kuomin- tang-csapatok a kínai part­menti szigeteken tartózkodnak. Ez ma minden józanul gondol­kodó politikus számára világos kell, hogy legyen. »A helyzet a tárgyalások útján ugyan­olyan, mint előzőleg volt, sőt még továbbfejlődött ugyaneb­ben az irányban — jegyzi meg a londoni Daily Telegraph ve­zércikke. Dulles és az amerikai külpo­litika irányítói feltehetően ma­guk is tisztában vannak azzal, hogy a kínai politikájukkal tartós elszigeteltségbe kerül­tek. Bizonyára ez a magyará­zata annak, hogy a különben semmi pozitívumot nem tar­talmazó tajpeji közös nyilat­kozatba belevették azt a mon­datot, hogy Csang Kaj-sekék a »kínai nép szabadságának helyreállítását célzó feladatu­kat csak akkor teljesíthetik si­keresen, ha nem alkalmaznak erőszakot«, s ugyanide sorolha­tó az az amerikai forrásból ere­dő híresztelés is. hogy Csang Kai-sek 15—20 000 fővel csök­kenti majd csapatait a part­menti szigeteken. Ezek a gesz­tusok azonban önmagukban annyira halványak, hogy kör­vonalaikat is alig látni. Érté­kük csak akkor van, ha beve­zetői az ezután következő reá­lis lépéseknek. A Tajvani-szo­ros békéje és a távol-keleti fe­szültség alakulása pontosan ezen múlik: rálépnek-e az amerikaiak a reálpolitika út­jára vasy aena.

Next

/
Oldalképek
Tartalom