Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-21 / 248. szám

» SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1958. október 21. R bogiáriak apraja-nagyia becsüli őket Balatonbaglár apraja-nagy- ja ismeri a népszerű «-Rudi bácsit«, hétköznapi nevén Fé­kéit Rudolfot, a boglárt ktsz borbélymesterét. Ismerik és szeretik faluszerte. Ez a sze­retet legutóbb abban nyilvá­nult meg, hogy községi tanács­tagnak jelölték. A 6. sz. kör­zetben lakó dolgozók egy emberként javasolták Rudi bácsit tanácstagnak, mert lát­ják, hogy szeret és tud is a közért munkálkodni, hiszen tapasztalt és tekintélyes em­ber. Tudják róla, hogy milyen lelkesen, fáradhatatlanul dol­gozott a szülői munkaközösség­ben. Akár jegyeladásról volt szó, akár pénztáros kellett a diákok színházi előadásához, akár maszkírozni kellett a kultúrgárda szereplőit, Rudi bácsi mindig készségesen se­gített. Köztudomású, hogy Balaton- boglár sporttelepe az egyik leg­szebb ilyen létesítménye a Bala- ton-partnak. Két éve csupán, hogy Rudi bácsi a sportkör el­nöke, de máris szép eredmé­nyek dicsérik munkáját, mint pl. a tanács támogatásával épí­tett — 60 ezer forint értékű •— korszerű öthelyiséges sportöltöző. A bogiári teni­szezőknek — érdemeik elisme­réséül — segített, hogy a két régi (meglehetősen rossz álla­potban levő) teniszpálya mel­lé két új, minden igényt ki­elégítő, jól felszerelt pálya épüljön. Fekete Rudolf munkája, be­csületessége, áldozatkészsége ígéret arra, hogy megbízói nem csalódnak benne. * * * Alacsony, őszbe csavarodott hajú ember. Postás. Mindenki ismeri zöld «kincstári« kerék­párjával, távirataival és ex­pressz leveleivel egyetemben Epres Ferencet. Ötvenöt éves. Gyerekkora óta szíwel-lélek- kel támogat mindent, ami szép és jó. Énekelt a híres bogiári dalárdában Karácso­nyi Kornél néhai karnagy ve­zetésével. A művelődési ház énekkarában ma is a régi erő­vel zeng Feri bácsi tenorja Tanácstag volt eddig is. Har­colt a kérések igazságos elin­tézéséért. Hogy a Kolozsvári utcában végre a közeljövőben megépül a jó, széles út, abban nagy része van Epres elvtárs­nak. Mégis, az utca lakói kö­zül néhányan neheztelnek Fe­ri bácsira, mivel az út széle­sítése miatt néhány centis darabkát le kell vágni telkük­ből. Epres elvtársat — érthe­tően — 'bántja a meg nem ér­tés. Nem is akar újból tanács­tag lenni. Mégis azzá jelöl­ték, de más körzetben. Úgy történt a dolog, hogy az Erzsé­bet utcabelieknek régi bána­ta: rossz, sáros az utcájuk. A Kolozsvári utcabeliekkel szem­ben — gondolva egy meré­szet — most ők jelölték egy­hangúlag Epres bácsit tanács­tagnak. Biztosak vagyunk abban, hogy jól cselekedtek, és nem lesz sokáig sáros a bogiári Erzsébet utca! H. J. A forgalmi adó vizsgálatok tapasztalataiból Mit mutatnak a bevallások számadatai? A forgalma adó vizsgálatok rendszeres megtartását rende­let írja elő. Az a céljuk, hogy az adóközösségihez benyújtott bevallások adatait ellenőrizzék. Az adóközösség ugyanis -fél­évenként az előre várható for­galom megbecsülésével előle­get állapít meg, amelyet a fél­év végén az iparos köteles a tényleges bevétele után beval­lani. A végleges forgalmi adót pedig a bevallás alapján utó­lag vetilk ki­Ismeretes, hogy a forgalmi adót a kisipa­ros az általa /előállított áru árába »kalkulálja« be, és lényegében a vevőktől sze­di. Ezzel a beszedéssel az állam a kisiparost csak megbízza. Semmiképpen sem tarthatja meg azt magának, hanem kö­teles az adóközösség útján pontosan befizetni. Ha a for­galmi adót a saját céljaira használja fel, bűntettet, sza­bálysértést követ el. A megyei forgalmi adó vizs­gálatok több problémát vetet­tek fel. Akad olyan járás, ahol az adóköteles iparosság csak 59 százalékban tett eleget be­vallási kötelezettségének. Egy másik járásban, ahol csak al­kalomszerű vizsgálatok történ­tek, csupán 43 százalék adott bevallást. Ahol megindulták a vizsgálatok, a következő hó­Jó, ha tudják a gazdák Hogyan tartósítsuk a kukoricaszár tápanyagát? Sok gazda nem sokat ad a kukoricaszárra. Csak azok ismerik e takarmány fontos szere­pét, akiknek az elmúlt esztendők valamelyi­kében nem volt elegendő szénájuk, s a hiányt részben vagy teljesen kukoricaszárral pótol­ták. Ha a kukoricaszárat takarmányozásra alkarjuk használni, a 'benne lévő tápláló érté­ket meg kell óvnunk. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a cső törésével egyidejűleg vagy ezt követően legfeljebb 2—3 nap múlva vágjuk le a szárat. Csak így kaphatunk olyan takarmányt, amelynek tápórtékie veteíkszik a közepes minőségű réti szénáéval. A kukoricaszárat közvetlenül a föld felszí­nén kell levágná úgy, hogy nagy szárcsonk ne maradjon. A nagy szárcsomk a jó szántást akadályozza, megnehezíti. ­A levágott kukoricaszárat kévébe kötik, majd kúpokba rakják, és télen át így etetik. Arra kell vigyázni, hogy a ku­koricaszár a kúpokban ne penészesedjék meg. Ezért túl nagy kúpokat rakni nem ajánlatos. Kis kúpokban azonban a kukoricaszár gyor­san szárad, és veszít tápértékétül. A legmeg­felelőbb a 35—40—50 kévéből rakott kúp. A beázás ellen a jó tetőrakás védi a. kúpot. A beázott szár penészesedik és vegyi bomlási folyamatok is megindulnak, ami miatt takar­mányozásra alkalmatlanná válik a kukorica- szár. Aí rosszul összerakott, beázott és meg­romlott szár csak trágyaként hasznosítható. Az időben levágott, betakarított és helyesen összerakott kukoricaszár a tél folyamán táp­láló értékéből alig veszít. Késedelmes levágás esetén a szél és az eső leveri a levélzet nagy részét. A csaknem puszta kórón pen.észgombák és káros hatású baktériumok tömege tenyészik. Ez a szár ét­rendi hatását és ízletességét teljesen lerontja, így a kukoricaszár a legtöbb esetben értékte­lenné válik, vagy csak tűzrevalót ad. Egyhónapos késlekedés a szárvágással tete­mes kárt okoz. Ebben az esetben á keményítő értékben kifejezett takarmányértéke mintegy 46 százalékkal csökken, és tönkremegy — mondhatni — az emészthető fehérje meny­nyisége Is. Ha kevés a téli takarmányunk, akkor a ku­koricaszár másik tartósítási módjához, a silózáshoz folyamodjunk. A silózást az egyéni gazdák­nál a földművesszövetkezet közvetítésével végzi el a gépállomás. A silótakanmányt ép­pen olyan jól tárolhatjuk földgödörben, ároksilóban, mint a betonból építettben. Az őszi silózáshoz szükséges anyagok leg­nagyobb tömegét éppen a kukoricaszár ter­mése képezi. De a kukoricaszár csak akkor képvisel nagyobb takarmányértéket. ha an­nak betakarítása közvetlenül a csőtörés után megtörténik. Ha erre azonnal nincs lehetősé­günk, akkor rakjuk gondosan kúpokba, és esetleg fedjük is le szalmával, hogy táp­anyagából ne veszítsen a silózésig. A mosta­ni kedvező időjárás igéh" jő' lehetőségét ad a silótakarmány készítésére kukoricaszárból A kukoricacsövek letörésének idején a szár vízmentes anyaga .kereken 31 százalék cuk­rot tartalmaz. Ez foglalja magában a besá- vanyítás sikerét, mert a cukor a tejsavbak- tériumok fő tápláléka. Ha a késedelmes le­vágás miatt lényegesen csökken a cukortar­talom, a szár a silózásra gyenge lesz. Ezt szá­mos kísérlet igazolja. Az október 10-én levá­gott kukoricaszár száraz anyagában a cukor mennyisége 30,88 százalék, a 13 nappal ké­sőbb levágott kukoricaszár cukortartalma vi­szont csak 18,78 százalékos. Mérik kísérlet ta­núsága szerint a november 6-án levágott ku­koricaszár szárazanyagának cukortartalma 20,35 százalékra tehető, s ugyanazon table kukoricaszárának cukortartalma novermbe' 21-én pedig 18,89 százalékos. Ezek a kísérlet: eredményeik arra intenek, hogy fontos a szá­rat időben levágni. A kukoricaszárat leghelyesebb nedves cu­korgyári répaszelettel vagy éppen ugyanany- nyi csalamádéval, esetleg zöldleveles cukor­répa fejjel, ezeknek hiányában pedig önma­gában silózni. Besavanyításával nemcsak nedvdús, ízletes takarmányt kapunk, hanem elkerülhetjük azt a károso­dást is, amelyet a kukoricamoly évről évre okozni szokott. A silótakarmány elsősorban a szarvasmar­ha takarmánya. Ebből általában naponta egy- egy szarvasmarhának 10—30 kg-ot adjunk. A silótakarmányt jó étrendi hatása miatt más állat is szívesen fogyasztja, megfelelő adag­ban. Etetését kis adaggal kezdjük; és napról napra fokozatosan emeljük a STvánt mérté­kig. A kukorica a búza után a legnagyobb ve­tésterületet foglalja el hazánkban — mint­egy 20—25 százalékot. Szára az egyik legna­gyobb tömeget adó siló takarmány. Óvjuk meg tápanyag-tartalmát a hiányzó téli takar­mányszükséglet biztosítása végett. napban már háromszorosára emelkedett az iparosok pénz­tárkönyv szerinti bevétele a korábbiakhoz viszonyítva. Mit mondanak a bevallások számadatai? Két járásban — melyeknek egyike a Balaton mellett van — az asztalosok félévi brut­tó bevételként csupán fél festett hálószoba-bútornak megfelelő munkát vallot­tak be. S ezt épp a Balaton mellett, ahol az új épületek gomba módjára szaporodtak! A ková­csok ugyanitt bevallásuk sze­rint fél év alatt nem dolgoz­tak több értékűt 12 -pár ló első két lábára felütött patkó ellen­értékénél. A bevalló ívek sze­rint a cipészeknek nincs na­gyobb bruttó bevételük, mint félévenként fél pár cipő ára. Pedig csupán a KIOSZ-tói öt pár cipőre való anyagot, utal­nák ki félévenként. És ugyan ki patkolja meg a töbf»i lo­vat a járásban, amikor egy közepes községben több ló van, mint amennyi patkolá­sát a járás összes ková­csa bevallott? Mindebből helytálló az a kö­NOVEMBER 16-IG TILOS NYÚLRA LŐNI A somogyi vadászok tanácskozásáról Megyénk vadászai vasárnap értekezletet tartottak Kapos­várott Szöllősi József, a me­gyei tanács erdészeti és vadá­szati felügyelője ismertette a vadászati idény tennivalóit. — Elérkezett a mi aratásunk — kezdte beszámolóját Szöllősi József. — Mától kezdve (októ­ber 19-től) lőhető a fácánka­kas. A nyúl első szaporulatát tönkretette a kései kitavaszo­dás. Ezért a megyej mező- gazdasági osztály — élve a miniszteri rendelet adta jo­gával — a snyúlvadiászat ti­lalmi idejét november 2-fől november 16-ig meghosszab­bította. Aki ezt a rendelkezést meg­szegi, büntetésben részesül. A fácán- és fogolyállomány szépen gyarapodott az idén. De nincs annyi fácánunk, hogy ami csőre jön, azt mind ‘ elejtse a vadász. — A népgaz- ' daság legtöbb ágában dicső- 1 ség a terv túlteljesítése. Ez 'azonban ránk nem vonatkozik. Mi ne szárnyaljuk túl a vadkilövési tervünket — hangsúlyozta az előadó. Külö­nösen a védterületekre ügyel­jenek a vadászok: ott ne le­vetkeztetés, hogy egyes kisipa- 1 gyen sebzett vad, s maradjon rosok forgalmi adó bevallása j meg az elkövetkező vadászati nem őszinte, messze áll a va-( idények sikerét biztosító te- néhány figyelmeztetés: lóságtól, és a népgazdaság ré- nyészanyag. száré beszedett forgalmi adót j Ki a jó vadgazda? Az, aki saját céljaikra használják fel. gondoskodik a vadak téli ete- Akad olyan kisiparos is, aki " ~ egyáltalán nem tesz eleget kö le hatnak a kezükbe, amíg nem tették a szakvizsgát a megyénél. Fölösleges költség és fáradság, hasztalan időtöl­tés beutaznia Kaposvárra an­nak, aki nem tanulmányozta kellően a vadásztörvényt és végrehajtási utasítását, a va­dak, dúvadak és ragadozók természetrajzát, valamint a Magyar Vadászok Országos Szövetsége alapszabályát. A vadásztársaságok, vadászbri­gádok dolga a belépni szán­dékozók felkészítése a vizs­gára. Az állam iránti kötelezettség teljesítésére is nyomatékosan felhívta a figyelmet Szöllősi József. A haszonbérleti díj hátralékok rendezésének vég­ső határideje 1958. október 27-ének déli 12 órája. Aki ezután mutatja be a csekket a megyei vadászati felügyelőnél, az elveszti vadászati terüle­tét. A bábonymegyeri brigád 525, a bogiáriak, mintegy 1700, az ordacsehiek több mint 2000 forintnyi és mások bi­zonyos összegű tartozása sür­gős tisztázásra szorul. A va­dászjegyek kiváltásával sem lehet sokáig várni. Még telezettségénílk. Indokolatlanul fogy a termény a mezőről, lé- ttgága, zúgolódó, és nyugta- tesíteni kell etetőhelyeket. így lanságot kelt kisiparos társai szokik hozzá a terített asztal- körében. Ugyanakkor, nem riad hoz a vad. Ha például a fácán megbízható statisztikát a vad­állományról — ne kérjen ki- téséről. Ennek nem a hava- lövési engedélyt őzbakra az zás után van az ideje. Amint j olyan vadásztársaság, amely­Szabó Zoltán, a MÍESZÖV főagronómusa. Őszi mélyszántás homoktalajon A gyakorlat igazolta, hogy azok a homok­talajok, amelyeken ősszel elvégezzük a mély­szántást, tavasszal gyorsabban felmelegsze­nek. Az ilyen földbe vetett magvak erőtelje­sebben csíráznak és fejlődnek. Az őszi mély­szántásban részesített homokot a téli fagy még porhanyóbbá teszi, ezáltal tavasszal a munka sokkal könnyebben elvégezhető. A homoktalajokon ősz elején 18—20 cm mélyen végezzük el az őszi mélyszántást. Ha a homoktalaj minősége megfelelő, akkor a mélységet fokozhatjuk 25 cm-ig, de vigyázni kell, hogy a mélység-különbség évente ne legyen több 2—3 cm-n.él. Az őszi mélyszántás m homoktalajon is elősegíti a kész növény­anyaképződést. Erre nagy szüksége van a ta­vasszal elvetésre kerülő növényeknek, hogy a nyári meleg beállta előtt megerősödhessenek. A homoktalajoknál a talajréteg összekeve­rése is nagyon fontos, s ezt csak úgy érhet­jük el, ha mélyebben szántunk. Azokon a ho-v moktalajokon, ahol nem végezzük el az őszi mélyszántást, a tavasszal elvetett növények sokat szenvednek, és nehezebben viselik el a szárazságot. Homoktalajon csak akkor árúnk el számottevő hozamemelkedést, ha az őszi mélyszántást minőségileg jól végezzük *1 — írja szerkesztőségünkhöz küldött levélé­in Németh Lajos gigei mezőgazdasági felügyelő. virnza a spekulációtól, az ár­drágítástól. Természetesen szép számmal vannak derék, józanul gondol­kozó kisiparosok is, akik be­csületesen befizetik a kötelező forüclmi adót, s nem látnak ül ínséget a pénzügyi dolgozó­ban.- aki vizsgálat megtartása vé.trtt látogatja meg őket. Hi­szen a vizsgálatok nem azt je­lentik, hogy mindenkép­pen adéh'ányt kel! megál­lapítani. Sok kisiparos azzal védeke­zett az ellenőrzések folyamán, !y nem tudott a forgalmi a betakaródé® után is kap élelmet, nem kóborol el ötven kilométert jobb életfeltétele­ket keresve. Ott marad, ahol felnőtt, s a jövő tayasszal el­szaporodik ezen a helyen. Ré­páspusztán 320 fácán 35 má­zsa kukoricát kapott a múlt télen — nem volt ritka az idén a 14—15 tojásos fészek­alj s egy negyedével nőtt a 1 szaporulat a téli etetés jóvol nek jelentése szerint nincs ilyen vad az ő területén —; december 14-ig megszövegezni a jövő évi kilövési tervjavas­latot; értékesítési szerződést kötni a MAVAD-dal; meg­rendelni a vérfelfrissítő te- nyészanyagot; és hozzáfogni a tízéves távlati terv elkészítésé­hez. Az előadásból és a felszóla­lásokból megtudhatta tenni­valóit a Jákó és Vidéke Bé­ke, a nagyatádi Vöröslobogó, az Észak-Somogyi Alkotmány, a Kapos menti Szabadság, a milyen ennivaló van ezen a téli terített asztalon. Az őz elpusztul a réti szénán — pil­langós takarmány való neki. Az etetőhelyet, senki se vál­toztassa csapdává! A barcsi vadásztársaság területén a va- adó befizeti,-éné/k kötelezett- daknak kitett takarmány mel­tábó'. Nem mindegy, hogy . siófoki Olajbányász Vadásztár­TVMlirova Annitmln Trón a-7nvo o ! T , •<, 1 ■ , 'égíről. Hol voltak akkor, ami­kor a KIOSZ adóiközösságe és a megyei pénzügyi osztály tá­jékoztatta az iparosokat köte- ’ességeikről? Miért maradnak távol az ismertető előadások­ról, máért nem olvassák a KIOSZ értesítőjét, miért nem ;árnak gyűlésekre? A megyében lefolyt vizsga- 'átok egyharmadában sajnos, hibát találtak. A hibák és az utánuk járó büntetések meg­szüntethetek, ha a kisiparosok a pénztárkönyvet jól vezetik, ■s az igazságnak megfelelő, pontos lesz a nyilvántartásuk. Dr. Horváth Gyula lett a hóban sörétnyomokat talált az ellenőrzés. Egyesek az etetés orvén csőre csalták az orvtámadás veszélyét nem sejtő nyulat vagy őzet. A dúvadak irtása is vadászkötelesség. A foszfor­szörp, a sztrichnin rendelke­zésre áll. Mindenki tudja, hogy mérgezni kell. Ennek módját azonban kevesebben ismerik. Amikorra eljön a mérgezés ideje, megkapják a részletes útmutatást. A vadásztársaságoknál ál­landóan jelentkeznek új ta­gok. Addig puskát, nem kap­saság, de a többi is. K. J; Dohányzás és a tüdőrák A kanadai Országos Rákku­tató Intézet jelentést közöl az utóbbi 18 évben különböző országokban végrehajtott vizs­gálatok eredményéről, ame­lyekből kitűnik, hogy tüdőrák esetek 5—15-ször olyan gyak­ran fordultak elő dahányosok- sál, mint nemdohányzóknál. Az intézet szerint nem meg­állapítható, hogy a tüdőrák Icözvetlen oka a dohányzás, sőt még az sem mutatható ki, hogy a dohányzás előmozdítja a rák fejlődését, mindössze »statisztikai kapcsolatot« álla­pítottak meg a tüdőrák és a dohányzás *között. Hol legyen a kaposvári piac? Városunk minden dolgozója tisztában van azzal, hogy a piac mostani elhelyezése sem­miképpen sem megfelelő. Ki­csi a területe, és egészségügyi szempontból is kifogásolható. Szükséges annak áthelyezése. Arra kell törekedni — a város fejlődésének figyelembevételé­vel —, hogy végleges és meg­felelő helyre kerüljön. Feleljen meg az egészségügyi követel­ményeknek, lehetőleg ne le­gyen távol a város központjá­tól, és mivel az áruk jó részét a környező községek dolgozói lovaskocsikkal szállítják Ka­posvárra — gondolni kell a megközelítésre és a fogatok elhelyezésére is. Ilyen hely kijelölésének problémája foglalkoztatta a városi tanács végrehajtó bi­zottságát és a tanács érdekelt szakosztályainak vezetőit. A 3 éves te 'avaslat ismertetése alkalmával kértük a város dolgozóinak javaslatát e nagy- jelentőségű feladat megoldásá­hoz. A végrehajtó bizottság tag­jai bejárták a javasolt helye­ket, és a következőket állapí­tották meg: A vasútállomással szembeni múkőüzem helyéről: A terü­let oly kicsi, hogy azon a pia­cot elhelyezni nem lehet, fej­lesztésére, bővítésére pedig nincs mód. Több százezer fo­rintos költséggel sem nyerne megoldást a piac elhelyezése. A donneri városrészben lévő volt jégpálya területéről: Ha­talmas földmunkával megfele­lő nagyságú terület állna ren­delkezésre, mely két híd meg­építése után a város kisebbik részének közel is lenne. A vá­ros dolgozói nagyobb részének azonban nagy távolságról kel­lene hazavinnie a vásárolt árut. Az Április 4 utcában lévő üres telekről: Kicsi terület, s csak az igen forgalmas város­részen át közelíthető meg, a lovaskocsik elhelyezésére nincs lehetőség. Ez a véleménye a végrehajtó bizottságnak az Ez­redév utca folytatásában lévő telekről is. A legalkalmasabb helynek a Berzsenyi utcában, a TEFU mellett lévő üres telket talál­ták, mely jóval kisebb költség­gel egészségügyi szempontból megfelelő, bekeríthető, zárt piactérré alakítható. A lakos­ság két oldalról is elérheti. A végrehajtó bizottság a későb­biek folyamán kérelemmel fordul a MÁV illetékeseihez, hogy a cseri átjárónál megál­lót létesítsen. Ha ez lehetsé­ges, a vonaton utazó ősterme­lők a piac közvetlen szomszéd­ságában szállhatnak le és áruikat nem kell az állomástól messziről szállítaniuk. A piac mostani helyén az autóbuszállomást kívánja el­helyezni a végrehajtó bizott­ság. Arra kérjük városunk dol­gozóit, hogy az ezzel kapcso­latos esetleges észrevételeiket szíveskedjenek szóban vagy írásban megtenni a végrehajtó bizottság elnökhelyettesénél, vagy a városi tanács vb. ke­reskedelmi osztályán novem­ber 10-ig, amikor a végrehajtó bizottság a piac elhelyezésé­vel kapcsolatosan véglegesen dönt. A Kaposvári városi Tanács Végrehajtó Bizottsága.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom