Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-19 / 247. szám

SOMOGYI NÉPLAP a Vasárnap, 1958 október 19. KÉSZÜLNEK A ZÁRSZÁMADÁSRA 4 TABI JÁRÁSBAN har­1 “ mine termelőszövetke­zet gazdálkodik. Közülük ki­lenc ebben az évben alakult. Soroljuk fel az újakat: bá- bonymegyerj Petőfi, bedegkéri Uj Élet, nágocsi Béke, tengődi Kossuth, somi Béke Ore és az elmúlt két hónapban jött létre a somogymeggyesi Búzakalász, a sérsekszöllősi Augusztus 20, a zicsi Uj Élet meg a zalai Előre. E fiatal, kicsiny közös gazdaságokban ad legnagyobb gondot a könyvelés. Bábony- mégyeren például a tanácstit­kár, Zalán pedig a vb-elnök vállalta a tsz írásbeli munkái­nak elvégzését. Számos helyen akadozott a rubrikák kitölté­se, amíg a járásiak nem tud­tak hathatós segítséget adni. Ma már kifogástalanul ellátja teendőit például a bedegkéri Szabó József. A török- koppányi Rákóczi aktáit D i- busz Edit 'hozta rendbe. A somogydöröcskei November 7 Tsz fiatal könyvelője, Szőke Lajos, szintén jól érti már a dolgát. Maráz Gábor a miklósi Vörös Csillag, B a­logh Péter pedig a tabi Kossuth Termelőszövetkezet­ben könyvel úgy, hogy azt bárki megnézheti. A járási mezőgazdasági osz­tály két ezzel foglalkozó dol­gozója — Morvái Ibolya és Pál Anna — meg is néz­ték nemrégiben a felsorolt ter­melőszövetkezetek irattárát. Ezekben a napokban egyre alaposabban fürkészik egyszer itt, másszor ott, hogy milyen képet is mutat az a szövetke­zeti ügyvitel. Szükség van a még gondosabb segítő ellenőr­zésre manapság, mert végét járja az 1957—58-as gazdasági év. Október 31-i fordulónap­pal el kell készítem a zár­számadást. Mennyi a tsz ingó és ingatlan vagyona, mire használta fel a természetbeni és pénzjövedelmet, hogyan ját­szik a gazdálkodási mérleg — minderre a pontos könyvelés ad csak hiteles választ. Nemrég látott napvilágot a földművelésügyi miniszter ren­delkezése a zárszámadásokról. Részletes útmutatást merít­hetnek belőle a mezőgazdasági osztály dolgozói, hogy segítsé­get adhassanak a járás tsz- köny velőinek. 4 JÖVEDELEM FEL- -'*• HASZNÁLÁSA során elsősorban az állammal szem­ben fennálló tartozásokat és egyéb kötelezettségeket kell teljesíteni. Gondoskodni kell a közös vagyon további gyara­pításáról, s megállapítani a fel nem osztható szövetkezeti alap, a folyamatos termelést biztosító alapok és különböző tartalékok nagyságát. A tsz a jövedelem túlnyomó részét a végzett munka alapján osztja ki, kisebb részét pedig föld­járadék fizetésére fordítja. A tagok részesedését az 1958. ok­tóber 31-ig teljesített munka­egységek alapján állapítják meg — ezek a miniszteri ren­delkezés főbb irányelvei. Ér­vényre juttatásukban, az el­veknek a gyakorlat aprópén­zére váltásában a könyvelők­nek jut a legnagyobb szerep. TV EM LESZ FENNAKA­’ DÁS — mondják a ta­bi járás mezőgazdasági osztá­lyán. Már a tsz-könyvelők szeptemberi értekezletén hang­súlyozták: a zárszámadás ké­szítésének egyik fontos előfel­tétele az, hogy az ügyvitel naprakész legyen, s minden, de főleg a pénzügyi iratok ad­janak világos képet. A tabi Május 1 Tsz-nek még van mód­ja a mulasztás pótlására. Az ugyancsak tabi Uj Életben zűrzavart fedezett fel a nem­rég megtartott tételes vizsgá­lat. A Pesten eladott porté­káért kapott pénz útját most Keresik. Hol volt, mit csinált az ellenőrző bizottság? E vá­lasztott szervnek nem a bajok megállapításakor kellene fel­ébrednie, hanem meg kellene akadályoznia a közvagyon ká­rosodását. A hónap végéig Szabó Károly, a bankfiók revizora igyekszik elrendezni az Uj Élet írásos dolgait. A TABI JÁRÁS szövet- kezeti könyvelői is részt vesznek majd a szokásos megyei tanfolyamon. Ezenkívül járási tanfolyamot is szervez a mezőgazdasági osztály. Az elmúlt évek tapasztalatai iga­zolták, hogy nagyon is hasz­nos a zárszámadások elkészí­tésének mikéntjére — a le­hető legapróbb részletekre is — megtanítani a könyvelőket. Erre pedig a járási tanfolyam ad módot. Kukorica hordás i Kit község fejlődésének bizonyítékaikéi LADON Jó, ha tudják a gazdák A szüretnél dől el, miijen bort ihatunk égj érig Elérkezett a szüret ideje. A szüret helyes lebonyolításától, a borszőlő szakszerű feldolgo­zásától függ, milyen lesz az új­bor. A teljes érés előtt soha ne szüreteljünk, sőt, ha kivá­lóbb minőséget akarunk, vár­juk be a túlérés kezdetét is. Kivételt képez, ha csapadékos időjárás miatt a szőlőtermés a szürke- vagy egyéb pené­szektől rothad. A szőlő érését a hetenkénti próbaszüreteléssel kísérhetjük figyelemmel. A szüretnél ügyeljünk a legnagyob tiszta­ságra, mert ettől függ az újbor hibátlansága, egészsége, tiszta íze. A leszedett szőlőt zúzás után azonnal porrátört ká­li umme tabiszulíá t tál (hl-en- ként egy pasztilla) kezeljük, hogy a káros mikrobák a leve­gővel érintkező cefrében a saj­tolásig se szaporodhassanak el. Sajtolás után — még egész­séges szőlő esetén is — a musthoz hl-ként adjunk fél pasztilla borkén tablettát. A kierjedt újborhoz — lágyabb, fehér é.s vörös borok esetén is — ismét adjunk másfél pasz­tilla <15 gr) Pannónia borként, keményebb újboroknál pedig egy pasztilla (10 gr) borként, előzetesen porrá törve. A rothadt szőlőt időveszte­ség nélkül gyorsabban zúzzuk és sajtoljuk. A nyers mustot hűvösebb idő esetén hl-enként három pasztilla, melegebb idő­ben négy pasztilla Pannónia borkénnel kezeljük. Az erős kénadagok megakadályozzák az erjedés megindulását, a must tükörtiszta lesz, amit egy-két nap múlva gyengén kénezett hordóba kell áfejteni. A lenyálkázctt must beoltása érdekében nagyon helyes, ha erre az időre egészséges er­jedt musttal vagy még inkább fajélesztővel készített, erjedés­ben lévő anyaélesztővel ren­delkezünk. a felszabadulás előtt a földbirtokosé volt a szó. A község körüli birtoknak több mint a felével ő rendelkezett. De az Alföldön és Pest környékén is magáénak mondhatott »egypár« holdat. Távozását nem fájlalták a ladiak. Negy­venötben 180 gazda kapott földet a nagybirtokból. És a földesúr távozása után Ladon is új élet kezdődött. Csak né­hány kiragadott tény a tizenhárom év eredni ' iveiből. A magyar- és németladi részen is van villany. (1648 előtt még két falu volt Lad.) 61 új ház épült a felszabadulás óta. Negyvenöt előtt 93-an, ma 196-an járnak iskolába. Három tantermes helyett nyolctantermes iskola van. Egykor három pedagógus, ma pedig tíz nevelő oktatja a ladi gyermekeket. PATOSFÁN is tisztogatott a negyvenötös szól. Itt a változást kifejező legnagyszerűbb dokumentum a Petőfi Sándor nevét viselő új utcasor. Negyvennyolc csa'ád költözött új lakásba. A köz­ségfejlesztésre befizetett tíz százalékból minden évben épül valami. Természetesen nem könnyű a volt úri világ mocsa­rait lecsapolni, idő és akarat kell hozzá. A lakosság igyeke­zetétől is függ, hogy mikorra végeznek ezzel a feladattal. Jelenleg a legfontosabb tennivaló — erre takarítják a pénzt — a Gyöngyös-patak medrének megtisztítása négy kilométer hosszan. Több mint 190 hold rét szénatermését veszélyezteti a szabályozatlan patak. Utána a kultúrház létesítése kerül sorra. Gömbölyödnek a hízók A kaposvári Szabadságzászló Tsz-ben 23 fehér hússertést állítottak be hízóba. December végére elérik a 160 kg át­lagsúlyt. A hízott sertésekért 66 ezer forintot vár a tsz. i Jleyijeu a & cl felMtiivik Itt kezdődik a csapadékig* űj les a cukorrépa számára Az őszi mélyszántások ideje i— október második fele — elérkezett. Cukorrépaterme- löknek különösen fontos ez az időszak, mert az idei tavasz hitelesen bebizonyította, hogy az őszi szántás nem hazudik, tavasziba répát vetni vétek. A tavaszi szántás üreges, megjárja a szél, egy-kettőre kiszárad, hiába akarjuk hen- gerezni, tömöttebbé tenni, nincs meg a természetes ülepedése. Az idén tavaszi szántásba ve­tett répa — csaknem kivétel nélkül — vagy ki sem kelt, vagy elpusztult a szárazság miatt. Az is helytelen, hogy az ősszel megszántolt földet tavasszal a gyoonosodás elkerülése végett megszánt­juk. Tavasszal a földet még a legsekélyebben sem szabad forgatni, tavasszal sem ekének, sem tarosának nincs helye a répaföldeken. Csak porhanyiteuk ilyenkor meg­felelő talajművelő eszközzel, vagy nehezítékkel ellátott ne­héz fogassal, esetleg lókapá­val. Az őszi mélyszántás előtt szórjunk ki aJlapműtrágya- ként katasztrális holdanként 150 kg szuperfoszfátot és 80 kg kálisót. A tél folyamán minden bizonnyal kapunk annyi csapadékot, hogy a mű­trágyák vízben oldódó táp­anyagai feloldódnak. A tava­: * : ♦ szí csapadék erre -nem mindig » elegendő. Sokszor tapasztal- J hattuk, hogy műtrágyáztunk! tavasszal, de szárazabb időjá-1 rás mellett nem volt kellő ha- | tás, mert a kellő talajnedves- { ség nem oldotta fel a tápanya- ♦ got. : A szuperfoszfát és a kálisó ♦ mostani kiszórásának másik ♦ előnye, hogy a műtrágyát az S őszi mélyszántással a talaj ♦ mélyebb rétegeibe juttatjuk. J Tavasszal alig pár centiméter- x re kerülhet a műtrágya, holott i a répa gyökerei a mélyebb ré- t tegekben is keresnek nagyobb í mennyiségű, könnyen felvehe- | tő tápanyagot. A talaj ezeket a ♦ tápanyagokat megköti, a kilú- i gozástól ne féljünk. | Valóban mély, legalább 30 » centis legyen az őszi mély-1 szántás. Ha az egyéni gazda | nem rendelkezik nagyon erős t lófogattal, akkor, mint a tér- * melőszövetkezetek és szakcso- | portok, kössön a gépállomással * mélyszántási szerződést. A ♦ szántás egyenletes voltára | ügyeljünk. Nem baj, ha kissé! rögös a föld, jó az hófogónak. | A mélyen szántott talaj na- ♦ gyobb tömegű csapadékot ké-1 pes elnyelni, mint a sekélyeb- j ben szántott. A mélyszántás-» sál kezdjük el gyűjteni a tél t csapadékát soványabb, szára- | zabb időszakra. ♦ ♦ Varasdy Albert t R ójuk a kapolyi SZABADSÁG UTCÁT. Egyetlen teremtett lélek sincs kinn. A sűrű felhők a sötétség vastag takaróját dobták a fa­lura. Az imént csitult el a hirtelen támadt vihart kísérő égzengés. Cipőnk újra meg újra tócsába csobban. De ez még hagvján, mert kemény a gyalogjáró alja. Vége a léptek kopogásának. A lejtős-csú- szós-sáros út elveszi az ember egyensúlyát, amit csak a drót- és léckerítések megfo­gása pótol némiképpen. Banki Mihály pedagógus már a heverőn üldögél. Véber bácsi, a családfő, kiváltképp pedig a ház asszonya a szobá­ba tessékeli a látogatókat. Össze kell szedni minden ér­vet, hogy sáros lábbal a konyhában maradhassunk — kisebb fáradsággal hozható rendbe a cementlap, mint a szoba padlója. — Az elvtársak jöttek előt­tem zseblámpával? — toppan be utánunk egy szikár férfi. Kár, hogy nem találkoztunk a templom környékén. Meg­kértem volna magukat, intéz­kedjenek, gyújtassák fel az utcai villanyokat. Néhány napja nem is pró­bál megvívni az est sötétjé­vel a közvilágítás Kapolyon. — Csak hallanák a villanyo­sok azt a sok áldást, amit rá­juk küldenek a tejhordók. Én hallom a mérgelődést, mert én vagyok a csarnokos — mondja felénk fordulva Bá­lint János, aki az újságírók­kal akarja elfordíttatni a villanykapcsolót. A tanácsházán van az auto­mata, de gyakran elromlik. Az ott lakó vb-titkár sem mer hozzányúlni, mert már néhányszor megrázta. Vajon a nágocsi Kreska János szere­lő tud-e a kapolyi sötétség­ről? — A villanyszámlát mindig elhozza, da ha baj esik, ak­kor ... — Nem is vele kellene be­szélni, hanem a parancsnoká­val, Schneider Istvánnal. Iga- Ion lakik. — A tanácsnál van a pa­naszkönyv. Abba írja az em­ber, hogy segítségre van szüksége. Napokig vakoskod- hat, amire megjavítják a villanyt. Jobb, ha telefoná­lunk ilyen esetben. Én is ezt tettem a múlt héten. Hiába forgattuk a kapcsolót. A biz­tosíték jó volt. Az oszlopra nem mászhattam fel, ez a szerelő dolga. Mondom, tele­fonáltam neki. Még azon a napon megcsinálta — mondja a házigazda. — Villanyfénynél akarnak visszamenni az elvtársak? Várjanak tizenegy óráig. Mert van úgy, hogy amikor letakarodik a falu, akkor ki­gyulladnak az égők az utcán. Holdvilágos éjjeleken is min­dig égnek. Sőt néha napköz­ben is működésbe lép az automata. T réfára fordul a SZŐ. Ha falubeliek össze f a 1 ál kozna k a sötét ut­cán, fel kell világosítaniok egymást: ez és ez vagyok. Ha pedig pofont kap az ember, nem tudja, kinek köszönje meg. Előfordul, hogy Ukös Jóska az utca közepére állít­ja a traktort. A haza vagy a szomszédba igyekvők neki­mehetnének a gépnek a sötét­ben. Talán az ilyen közleke­dési balesetektől akarja meg­óvni a járókelőket a trakto­ros: ha »nem biztos a dolgá­ban« — mármint abban, hogy reggel elindul a Hofherr —, akkor egész éjjel huppogtatja a motort. Ilyenkor »kottára alszunk« — mondják a kör­nyékbeliek. A sötétség dolgának megvi­tatása után a járda sorsa ke­rül terítékre. A leghosszabb utca végén, a falu szélén va­gyunk. Ez a szakasz minded­dig kimaradt a község járda- építési tervéből. Pedig meny­nyi betonlapot hoztak Ka- polyra! — En bárkit elvezet­nék ní 'ány helyre. Ott meg­láthatná, hogy istálló, disznó­ól vagy valamilyen épület- tartó oszlop alapja kapta meg a járdalapokat — szól erélyesen egyikük. Várakozással telnek, de nem szállnak el haszontala­nul a negyedórák, — Hát a kultúrházzal mi lesz? Egy év óta tető alatt áll, de a mun­ka is áll, pedig milyen jó­szándékkal mozgatta az ügyet Kurucz elvtárs, a tanácstit­kár. Pénz kell hozzá, sok tíz­ezer forint rámegy még aira. A kisközben — amely két párhuzamos utcát köt össze — hasig jár a ló a sárban. Alig fér el egy szekér az úton, mert kétoldalt benőtte a gyepű — ágat ér a kocsi lőcse. — Nem igaz, hogy az érdekelt gazdáiéra nem lehet­ne ráparancsolni: fejszét, ásót, kapát, lapátot a kézbe — ezt is a tejátvevő állapítja meg. E ' LÉNK EZ A BE NEM TERVEZETT BE­SZÉLGETÉS. Sőt: egyben program is a Szabadság utca végén lakók leendő tanács­tagja számára. De csakugyan, ki képviselje majd a község népét az államhatalom helyi szervében? Ez a kérdés no­vember 16-án, a választás napján kap feleletet. Ám azt megelőzi valami: a jelölés. Ezért vannak itt ma nyolcán. Kilencre jár az óra, nem ér­demes tovább várni, aki akart, eljött. Banki Mihály népfront-titkár minden for­maságot mellőzve adja elő mondandóját. — A munká­ban, az állampolgári kötelesség teljesítésében és a közügyek intézésében egyaránt példa­mutató embert javasoljanak a tanácsba — erre kéri őket. — Maga kit tud ajánlani tanító úr? — kérdi az egyik gazda. — Megmondom. A Szende Laci bácsira gondoltam. — Hát még. Mert egy közül nem lehet választani. — Jelöljenek maguk közül mást, ha az én javaslatomat nem tartják jónak — így a tanító. — Miért nem maradhat a régi képviselőnk, a tanácsel­nök? — kérdi Bálint János. — Városi elvtársat (ő a vb- elnök) másik kerületben je­lölték. Önkéntes vállalkozó megy át Szendéékhez. Egyedül tér vissza. — Lefeküdt az öreg, fájlalja a derekát. — Semmi kifogásunk a Szende bácsi ellen, de hát be­teges szegény. Meg amúgy is sok dolgot ad a tisztsége: a cukorborsó, a len, s a iraktor- munka szerződtetéssel foglal­kozik a íöldművesszovetke- zetnél — vélekedik egy férfi. — Akkor mondok én vala­mit — szól a házigazda. — Legyen a János a jelöltünk. A tejátvevő — mert róla van szó — először vonakodik. — Eddig nem voltam bent a tanácsban. A csarnokban nagy az elfoglaltságom. — Jó szóböséged van, te­hetséged is van hozzá, fiatal is vagy, meg tudod is, mit kell csinálni az érdekünkben. Fogadd el János. Hajnalban és este a csarnokban leszel, napközben pedig eljársz a ta­nácshoz — kérleli egy koro­sabb parasztember... A Z 1909-BEN KAPO­LYON SZÜLETETT Bálint János tejipari dolgo­zót egyhangúlag községi ta­nácstaggá jelölte a 15-03 vá­lasztókerület a Szabadság ut­ca 49-es számú házban, Véber Imrééknél megtartott gyűlé­sen. A jelölt, a népfronttit­kár, a hitelesítők — köztük Szarvas Ferenc — sorjában aláírják a jegyzőkönyvet. A választókerületi bizottság el­nöke és titkára — a házigaz­da és Horváth János —, a két őszhajú földműves ember kezének nem akar engedel­meskedni a töltőtoll. Üggyel- bajjal bár, de oda kerülnek a nevekké kapcsolódó betűk a papír kipontozott vonalkáira — a saját elhatározás szen­tesítéséül. Él és éltető erőt sugároz a mi törvényünk de­mokratikus szelleme — érző­dik ez itt, a faluszéli paraszt­ház ceir.entlapos konyhájában is. Akinek szavazati joga van, az nemcsak választó, de vá­lasztható is — és nemcsak jelölő, de jelölhető is, a vá­lasztópolgárok akarata sze­rint. Kutas József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom