Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-03 / 207. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Sserda, 1958. szeptember 3. Mielőtt a pártoktatási év elkezdődne... Még öt-hat hét, és megkezdődik az új pártoktatá&i év. A pártszervezetek most nagy munkával vannak elfoglalva, kezükben az oktatási óvad sikerének egyik fontos záloga: a hallgatók és a propagandisták kiválasztása. Az ezzel kapcsolatos munkáról, tapasztalatokról beszélgettünk Dombóvári László elv társsal, a Kaposvári járási Pártbizottság osztályvezetőjével. Mint Dombóvári elvtárs elmondta, az idén nemcsak nagyobb követelményeket állítanak a tanfolyamok hallgatói elé, de okulva a múlt évi tapasztalatokból, úgy akarják megszervezni a kommunisták és pártonkívüliek marxista— leninista továbbképzését, hogy fegyelem-ben és tanulmányi eredményben az idei óv valóban példa legyen. inkább kevesebbet, tie jobbat Dombóvári eivtárs szerint a járási part-vegrenajtó bizottság elve: iniKaiQD xevesaDoel, de jobbat. IxukáDD legyen ne- hannyal kevesebb tanfolyam a járasoan, üe ahol lesz, ott a hallgatok valoDan sajanisain el azt, amire képesek. Felmérték a lehetős egemet: hány megjelelő propagandas tavai rendelkeznek, s nol, milyen eredménnyel zárult tavaly a pártoktatás. Ennek alapján határoztak meg, hol milyen tanfolyam induljon és ki, milyen oktatásban vegyen részt. Az oktatás fő formája az idén is az időszerű kérdések tanfolyama lesz. Negyven párt- szervezetben a tavalyinál tízzel kevesebbet szerveznek ilyet A tapasztalatok igazolják, hogy jelenleg ez a tanfolyam érdekli legjobban a párttagokat Ez az oktatási forma változatos, mindig az adott helyzetnek megfelelő, időszerű témakörrel foglalkoznak a hallgatók, tehát év közben dől el, mely kérdés szorul ; leginkább vitára, magyarázat- ; ra. A pártbizottság ezen a tan- < folyamon a propagandistákra $ bízza annak eldöntését, mi-, lyen tanulási módszer a leg-; eredményesebb. Azt ugyan ja-J vasolják a tanfolyam-vezetők-1 nek, hogy a foglalkozásokat | kiselőadással kezdjék, de ahol; például azt mondják, előbb vi-j ta legyen és csak utána az| összefoglaló, ennek a módszer-; nek sem vetnek ellent. A fő; oéd, hogy az időszerű kérdése-* két minél magasabb szinten, | helyesen vitassák és értés- ; sék meg a tanfolyam hallgatói- í val. Egyébként érdemes meg-| jegyezni, hogy a tanfolyam t vezetőit tapasztalt elvtársak | közül válogatták ki, s legtöbb-; jük öt-hat éve, vagy ennél is ♦ régebb ideje .propagandistája J a pártnak. A huszonöt falusi J propagandista közül hét kom-J munisia pedagógus, négy .ta-* nácselnök, három tanácstitkár, hat pedig párttátkár. Kilenc elvtárs 1945 óta tagja a pártnak, s négy közülük ötihóna- posnál magasabb pártiskoiai végzettséggel rendelkezik. Az üzemekben, intézményekben induló időszerű kérdések tanfolyamának vezetői között megtalálhatók kommunista igazgatók, üzemegység- és művezetőik, hivatásos pártfunk- cionáriusok: a marxista—leninista ideológiával bíró, pártmunkában jártas és példamutató elvtársak. Az időszerű kérdések tanfolyamait vezető propagandistákat a pártszervezetek jelölték ki, velük beszélgettek a pártbizottság vezetői, és a járási párt-végrehajtó bizottság 4 már valamennyiük megbízását ‘ jóváhagyta. Csak, aki szívesen tanul A pártszervezetek a propagandistával közösen végzik a hallgatók kiválogatását. Bár e munkának csak szeptember 15-én kellene megkezdődnie, jó néhány községben már túl vannak rajta. A somogyszili pártszervezet vezetői minden párttaggal beszélgettek, s megkérdezték őket, részt akarnak-e venni a pártoktatásban. Csak azokat írták be a hallgatók névjegyzékébe, akik szívesen vállalták a tanulást Az így elkészített névsort taggyűlés elé vitték. A tanfolyamra 23 hallgató iratkozott be, közülük öten pártonkívüliek. Az igali pártszervezetben már hónapokkal ezelőtt — minden felsőbb instrukció nélkül — tűzték napirendre a pártoktatás előkészítésének feladatát. A kaposvári járásban ezenkívül kilenc helyen: a járási székhelyein és a gócközségekben Marxizmus—leninizmus- tanfolyamot szerveznek, ezeket főként tanácsvezetők, pánt- titkárok, igazgató-tanítók részére. A felső oktatás egyik formája lesz a Kaposvárott létrehozandó kétéves Politikai gazdaságtan-tanfolyam, melyen a járási tanácsvezető munkatársain kívül a járáshoz tartozó üzemek vezetőit, a Gazdaság- politikai ismeretek mezőgazdasági tagozatára pedig termelőszövetkezeti, állami gazdasági vezető kádereket irányítanak. A megyei pártbizottság által szervezendő filozófiai tanfolyamra négy-öt, a Magyar munkásmozgalom történetének tanfolyamára öt-hat elvtársat küld a járási pártbizottság, heten pedig a Marxizmus —leninizmus esti egyetemén képezik magukat tovább. Ezeken a tanfolyamokon a pártonkívülie'kkel együtt mintegy 1100-an tanulnak, vagyis megvalósul a pártbizottság ama célkitűzése, hogy a párttagság mintegy hatvan százaléka szervezett pártoktatásban vegyen részt. Ám ez még nem zárja be a sort. A tavalyihoz hasonlóan a pártbizottság abban a negyven községben, ahol szervezett oktatás nem lesz, előadássorozatot indít. Ezeken központilag és helyileg mégha, tározott témák alapján tartanak történelmi, irodalmi, politikai és szakmai tárgyú előadásokat. Hogy a pártöktatás hatékonyan és szervezetten folyjék, létrehoztak egy 21, illetve egy 3 tagból álló oktatási bizottságot, s az ezekben részt vevő elvtársak elvi tanácsokat, segítséget adnak a propagandistának, a tanfolyam hallgatóinak. A tervek helyesek és reálisak, s a kaposvári járás kommunistái minden bizonnyal győzelemre viszák az oktatási évet. V. J. Tovább a megkezdeni helyes ú£on zfl MEGYEI ÉS JÁRÁSI párt- és tanácsszervek mind hatékonyabb intézkedéseket dolgoztak és dolgoznak ki a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítására és továbbfejlesztésére. Ezek az intézkedések helyesnek bizonyultak, éreztetik hatásukat nemcsak a szövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági erősödésében, hanem azok taglétszáma, földterülete növekedésében, valamint új közös gazdaságok létrejöttében is. Az idén a már meglévő termelőszövetkezeteinkbe sok dolgozó paraszt kérte felvételét, s 24 új termelőszövetkezet alakult. Csupán júliusban és augusztusban 270 taggal, 1437 kát. hold földdel erősödött a mozgalom. A legtöbb egyéni gazda a tabi, kaposvári és oar- csi járásban választotta a közös gazdálkodás útját. A tabi járásiban pl. két szövetkezet — a somogymeggyesi és sérsek- szöllősi — alakult meg nemrégiben, s öt előkészítő bizottság is működik. Másutt is van eredmény. A Böhönyéhez tar tozó Balogd-pusztán és a siófoki járásbeli Nagycsepelyen szintén jött létre tsz. Somogybán jelenleg 124 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 6 termelőszövetkezeti csoport gazdálkodik csaknem 4 ezer taggal, mintegy 36 ezer kh. földön. Ezenkívül a földművesszövetkezetek keretében 57 szakcsoport és társulás is működik. * Igaz, messze vagyunk még ahhoz, hogy elérjük a 327 mezőgazdasági termelőszövetkezet 140 ezer holdas területét — amellyel az ellenforradalom előtt rendelkeztünk —, de elmondhatjuk azt, hogy jó úton haladunk. Erőnket nem kímélve tovább kell haladnunk az ellenforradalom után megkez~™- -.........””” (Jett helyes úton. A megyei párt-végrehajtóbizottság ebből _ a felismerésből kiindulva kül- ; dött mintegy száz elvtársat a Vauaiat dolgozói pL a visnyei je jobb életet biztosító mezó- inepnaoseieg xsz-neK e^y gazdasági termelőszövetkezet tort javítottak Ki tansauauni előnyeit, megvan a lehetőségűk munxavaL Ugyanígy segítenek j ahhoz, hogy az alacsonyabb a Textiimuvek dolgozói a nagyoerenyi, a Kaposvári riis- iierüSKeaeimi Vauaiat dolgozol a xanyai /UKounany lermeio- szov._uivcztri.ei. t.’Ar űrt le a .J.u- i-OKi naiaszau vanaiai is, meiy formába lépjenek be. 2. Termelőszövetkezet létrehozásához megyénk mintegy 40—50 községében adva Valinak nagyüzemi épületek, ennél több helyen a 100 és 200 a baiaionoszócu varus usinag holdat is meghaladó tagosított opuieieinaK vmamosiuasat ve- tartalékterületek. gézié el. a megyei tanács tsz-politikai1 csoportjanaK dolgozol neiyes miezKeoeseKet aoigozuak kj a gyenge termeioszoveikezeiek vezeucsenaK megjavítására. 17 lermeiuszovetkerei Kapóit ag- vononiusi — akinnek a nzeto-1 3. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek többsége ma már példamutatóan gazdálkodik, s a gyakorlatban bizonyítja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Ezenkívül az elmúlt években több mint 15 ezer, azóta kilépett somosenez az állam is hozzájárul, gyi parasztcsalád mintegy 140 járásokba, községekbe, hogy segítsék erősíteni, fejleszteni a tsz-mozgalmat. M A MAR A PARTBIA marcali járásban Szőkcdencs egyike azoknak a községeknek, ahol az adót minden negyedévben zálogolással, transzferálással kell beszedni. Az önkéntes adófizető a legnagyobb felvilágosító munka ellenére is nagyon kevés. A fa- lu lakói nem értik meg: ha adójukat pontosan rendezik, ak- * ZOTTSÁGOK és taná kor mentesülnek a kamat és a zálogolási költség fizetése ♦ esi szerveken kívül a tömeg- alól. ; szervezetek, a Hazafias NépKultúrotthon, a falu déli részén teljesen új földműves- l front, üzemek, hivatalok és szövetkezeti bolt, italbolt, autóbuszmegálló van a községben, és a terv szerint még e negyedévben új tüzoltószertár építősét kezdik meg. A felszabadulás előtt két-három évtized alatt nem létesült annyi középület, mint az utóbbi két évben. Látegyéb vállalatok kommunistái • és egyes pártonkívüli dolgozói is mind nagyobb szerepet vállalnak a mezőgazdaság szociaják ezt a'községJíakói, mégis Horváth Páí, Papp Á. Ferenc, ! *j®ta Tamás János felső 4674, 9640, *etve 5113 forinttal tartoznak; ^Lmek vaHaratok pafronhh “ Haz idézés, a zálogolás. Mikor pedig kényszerintezkedesre kerül sor, elegedetlenkcdnek. | adna,k a szövetkezet vezetöiA felsorolt adóhátralékosok és még sokan masok is pel- ; nek & tagjajnaki hanem gazdát vehetnek Papp Pál alsó, Péter Vendel, Varga Lajos, Lu- ♦ das£gj nehézségeik leküzdésékács Károly, Katona János, Nagy Sándor és a többi pontos í ^en -s segítségükre sietnek, adófizetőről, akik felszólítás nélkül eleget tesznek állampol- j anélkül hogy ez az üzemek gári kötelezettségüknek. fvagy vállalatok gazdálkodásáSZANYI ISTVÁN adófelügyelő. ♦ nak rovására menne. A MÉH Kérjen szól, s beszéljen hangosan A teremben megszűnik a mozgás. A gyűlés elnökének bejelentése után az új vezető áll jel. Szót kér, s most nyugodtan, de valami olthatatlan belső tűzzel beszélni kezd. — Nem tudunk másként dolgozni, nem érhetünk el eredményeket, csak ha őszinték vagyunk egymáshoz... Egy szék reccsen, s aki ül rajta, halkan, morogva megszólal: — Az volt a baj..., hogy őszinték voltunk... Ez nem igaz! — kellene rávágni azonnal erélyesen, de nem lehet a rendet megbontani. Várjunk csak, hátha a mellette ülő munkatársak majd szép csendesen megmondják véleményüket, bizonyítják az ellenkezőjét. De nem, egy szó sem hangzik el körülöttük, mindössze valaki ismét megmozdul, és sóhajt egy nagyot. Mi ez? Mi ennek az oka? Talán személyi sérelmek, megbántátok, amiket még a régi vezető követett el, s amiket eddig nem tudtak elfelejteni? Jó volna azért megmagyarázni az elvtátrsnák, hogy itt most új élet kezdődik. Félre kell tenni, el kell tépni a •vádlajstromot«, s epés megjegyzések helyett hitet kell tenni, vagy így, vagy úgy. Az új igazgató érthetően beszél. Célja nyílt, világos. Aki szeret dolgozni, az most megmutathatja, mit tud, mire képes, s ha bizonyított, minden másként lesz, mint eddig. A gondolatokat új felszólaló hangjának csengése szakítja meg. Az eddigi bajokról, né- hányuk magárahagyatottságá- ról beszélt. — Sokszor szerettünk volna tanácsot kérni párttagoktól, régi szakemberektől eddigi munkánkban. Elzárkóztak. Azt hitték, nekünk tetszik a helyzetünk, s az a célunk, hogy őket kirekesztve mindent magunk csináljunk, mi néhányan vezessünk. — Úgy is volt az! — az előbbi hang most már sokkal határozottabban mordult. Furcsa valami. Itt ül csaknem száz ember, párttagok. Szakmai vezetők és beosztottak, s valahányan szinte pisz- szenés nélkül figyelnek mindenre, ami körülöttük történik. Ók tudják, miért. További munkájukról, az eddigi rossz módszerek elvetéséről, új körülmények megteremtéséről van szó. Kinek a számára nem fontos ez?! S akkor egy közülük ilyen megjegyzéseket tesz. Nagyon rossz volt a régi vezetés, és nem hisz abban, hogy az új másként akar munkához fogni — így is magyarázhatók halk közbeszólásai. De ha ez áll, máris rossz úton járunk. Hát hogyan bizonyíthatná jóindulatát, helyes cselekvőkészségét az új igazgató, ha már eleve bizalmatlanok iránta az emberek? A párttagok! — Uj, a bizalmon alapuló munkastílust kell kialakítani — fejezi be mondanivalóját a felszólaló —, s kérem az elv- társakat, hogy ez alkalommal legfőként erről beszéljenek. Az utolsó szó még el sem hangzik, a válasz máris megérkezik: — Minek? ügy sincs értelme. .. Már megint ez az ember! Kicsoda ő? Egy fontos poszton dolgozó vezető. Értékek, nép- vagyon, s ami a legfőbb, a holt anyagon kívül emberek vannak rábízva. Oly jó volna most kimenni vele a teremből, félrehúzódni egy csendes sarakba, s beszélgetni. Valahogy ilyenformán: — Mondja meg, elvtárs, mi a baja. őszintén, kertelés nélkül. Ne itt, ahol csak ketten vagyunk, hanem benn, a nyilvánosság előtt. Ha a többség igazat ad, helyesel magának, tanulhatnak belőle a vezetők, j tapasztalhat az az ember, aki felelősséggel tartozik mindenért,': ami a jövőben itt történik. S ha munkájában biztos segítőkre van szüksége, ugyan ki-; hez fordulhatna, ha nem első-: sorban a párttagokhoz? Azért is beszélt itt most a kommu-: nisták előtt oly nyíltan, őszin-: tén, hogy megismerhessék tér- \ veit, elképzeléseit. Gondolkozzék csak! Itt áü maguk előtt ez az ember, s azt hiszi mindnyájan mellette állnak majd az elkövetkezendőkben. De nem. Csalódnia kell, mert itt ül ön, és halkan megjegyzéseket tesz olyan hangon, mint aki már nem hisz semmiben, s ezért nem is munkálkodik a cél érdekében. Pedig kár. Kár csalódást okozni olyan valakinek, aki szívvel, lélekkel kezd annak végrehajtásához, amit rábíztak. S kár önért, aki a kommunisták pi- gazdálkodási formára, a xuzt a heiyes kezciemenyerest továDD kell folytatni, s a megye mintegy 2u gyenge terme- .oszoveiKßZfcieneK vezetését szakemberek beállításával keli megjavítani. | lat SZILÁRDUL MEG-* a szövetkezetek beuau uci.uje, ami a további be.c-pe- seiuieK egyik alapvető íeiteie- j.e. Ezt igazolja a somogycsicsóí kertészeti szövetkezet példája: oda a vezetésében beállott változás után már több dolgozó paraszt kérte felvételét. A termelőszövetkezetek további politikai, szervezeti és gazdasági megerősödésének el- j engedhetetlen tényezője a jó könyvelés meghonosítása. Az elmúlt telet jól használtuk fel j erre a célra. Farkas József elv- ] társnak, a megyei tanács tsz- főkönyvelőjének vezetésével mintegy 40 könyvelő gyarapította szakmai tudását a bala- tonboglári öthetes tanfolyamon, ami után javult a könyvelők gyakorlati munkája. Az a tennivaló, hogy a könyvelésben jártas szakembereket, közgazdasága technikumot végzett hallgatókat kell küldeni azokba a tsz-ekbe, ahol rájuk szükség van. A gyenge szakmai képzettséggel rendelkező könyvelők részére a télen továbbképző tanfolyamot kell szervezni, ahol politikai és szakmai tudásukat egyaránt továbbfejleszthetik. Termelőszövetkezeteink többsége jól használta fel a 3004-es kormányrendelet adta lehetőségeket a termelés fokozására, állatállománya növelésére és a hozamok emelésére. A rendelet megjelenése óta 780 szarvasmarhát, 535 anyasertést, valamint hizlalásra 591 szarvasmarhát, ezenkívül 11 500 baromfit vásároltak kedvezményes áron a megye tsz-ei. Tervük szerint ez évben még mintegy 1000 szarvas- marhával, 400 anyasertéssel és 1100 juhval gyarapítják állományukat. De tovább kell szorgalmazni a baromfitenyésztést is azoknál a termelőszövetkezeteknél, ahol ennék az üzemágnak a létesítésére máris megvan a mód. A műtrágya felhasználási kedvezményt az újonnan alakult szövetkezetek 'kivételével már ebben az évben élvezni fogják termelőszövetkezeteink, mivel 1 fch-ra 100 kg-nál több műtrágyát szórtak ki. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy szélsőséges, száraz időjárás ellenére kenyér- és takarmánygabonából holdanként másfél-két mázsával, helyenként három- négy mázsával többet termeltek a tsz-ek, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. Az idén különösen a kapásnövényeknél lesz nagy az eltérés a nagyüzemi gazdaság és a parcella-gazdaságok terméseredményei között, az előbbiek javára. Cukorrépából és burgonyából 25—30, csöves kukoricából 10—15 mázsával várható magasabb hozam a termelőszövetkezetek táblásán művelt földjein. E számadatok paran- csolóan diktálják, hogy fokozatosan át kell térni a kisparcel- lás gazdálkodásról a dolgozó parasztok és az egész népgazdaság számára egyedüli helyes szoros könyvecskéjét hordja a zsebében. Légióként azért, mert egykori sérelmeket, meg- bántásokat nem tud félretenni, s így nem látja, mi az, amit mi el szeretnénk érni, amiben minden párttag, ko- munisha szívének, eszének, kezének segítenie kell... WEIDINGER cialista nagyüzemi gazdálkodásra. Megvannak-e a feltételek és a lehetőségek ahhoz, hogy a jelenleginél gyorsabb ütemben fejlődjék t6Z-mozgal- munk? Igen, megvannak. ELYEK EZEK A FEL- 1YA TÉTELEK? 1. Ha a dolgozó parasztok egy része még nem ismerte fel a magasabb forma, a számára ezer kh. földön ismerkedett meg a közös gazdálkodással. A szövetkezetben szerzett tapasztalatok nem tűntek el az emberek emlékezetéből. 4. A jelenlegi állami kedvezmények minden eddigit felülmúlnak. Mi gátolja a szövetkezetek egészséges és gyorsabb ütemű fejlődését? 1. A Nagy Imre-féle politika kétszer is nagy megrázkódtatásba sodorta és ingadozásba vitte szövetkereti mozgalmunkat. Az ellenforradalmat követő eszmei zűrzavarban még egyes magasabb párt- és állami tisztséget viselő elvtársak is nehezen találtak magukra. Ez fokozottabb mértékben hatott és hat az alacsonyabb beosztású funkcionáriusokra, s a dolgozó parasztokra. 2. Található még néhány gyengén működő szövetkezet a megyében, s ezek bajait rendszerünk és szövetkezeti mozgalmunk ellenségei hatékonyabb agitációval tárják az egyénileg dolgozó parasztok elé, mint ahogy hirdeti a sok jól dolgozó szövetkezetünk tagsága az általa elért kiváló eredményt. 3. A termelőszövetkezet megsegítésére hozott sok rendelkezés gyakorlati végrehajtása helyenként késedelmet szenved; 4. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségességét és elkerülhetetlenségét bizonyító érveink közül számosat nem használunk fel az egyéni gazdák meggyőzésére. 5. Akad sok gépállomás! traktoros és brigádvezető, aki ugyan elismeri és tudja is azt, hogy olcsóbb és jobb munkát csakis a nagyüzemi táblákon végezhet a gép, de ha van saját földje, nem lép be azzal a tsz-be. Hozzátartozóikat sem igyekszenek meggyőzni arról, hogy válasszák a termelőszövetkezeti gazdálkodást. A gépállomásoknak tehát sokat kell tenniük avégből, hogy betöltsék a falu szocialista átalakításában rájuk váró politikai szerepet is. 6. Sök esetben találkozunk földdel rendelkező kommunista tanácselnökökkel, párttitká- rokikal, akik hirdetik a párt helyes agrárpolitikáját, elismerik a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét, de gátlóivá válnak - az átalakítás meggyorsításának azzal, hogy nem az elsők között teszik azt, amire másokat buzdítanak. Az ilyen párttagok, tanácsfunk- cionáriusok szavainak nem sok hitele van a dolgozó parasztok előtt. mAIT KELL TENNÜNK, zrM. hogy előbbre jussunk? 1. Minden szövetkezetünket vonzóvá, példamutatóvá kell tennünk a rendelkezésre álló erők és eszközök felhasználásával. 2. A dolgozó parasztsággal meg kell ismertetnünk a termelőszövetkezetek jó eredményeit sajtón, rádión, szemléltető tablókon keresztül. A legcélravezetőbb módja ennek a tapasztalafszerző látogatás. 3. Tegyük társadalmi üggyé a mezőgazdaság szocialista átszervezését. A termelőszövetkezetek tagjait neveljük arra, hogy elsősorban ők agitáljanak saját szövetkezetük megerősítéséért, továbbfejlesztéséért. _ A párt, a tanács és egyéb szervek dolgozói, akik pártmunkára mentek a falura, segítsék a helyi erők megszervezését, hogy nagyobb lépésekkel haladhassunk előre az elkezdett helyes úton. Miseta György