Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-05 / 209. szám

SOMOGYI NÉPLAP

3

Péntek, 1958. szeptember 5.

A taranyiak és az adófizetés

Tarany a nagyatádi járás egyik legnagyobb községe, s ennek folytán lakóinak magatartása, fegyelmezettsége

nagyban befolyásolja a járás adózási eredményét.

A községben az adófizetés — bár erre a lehetőség mindéin évben megvolt — vontatottan halad. Fisli László és Csizmadia Béla adóügyi előadók számtalanszor figyelmeztették a gazdikat: a késedelmes fizetés sok felesleges kiadást jelent — mégis nagy a lemaradás.

De nemcsak az adófizetéssel van haj. A föld és a házhely megváltási árát és a földmérési költséget is ki kell fizetni. Ne keressenek különböző kifogásokat a taranyiak, s ne okolják a zálogolmi kijáró adóügyi dolgozókait, mert azok a kötelességüket teljesítik. Nem kívánhatják, hogy az állam ezt a nagy kiadást jelenítő munkát teljes egészében magáira vállalja, a földmérés így is többe kerül, mint amennyit a taranyiak fizetnek. Az állam pénzt ad a taramyd parasztok szerződéses tenmelvényeiért is. Példa rá a konzervgyár által kifizetett több százezer forint.

Alti alkarja, az tudja is rendezni tartozását. Plecskó Mihály Bezerédi utcai adózó — bár beteg és idős ember — idejében kifizette adóját, ösz- szesen 4500 forintot. Frumen György Zrínyi utca 10. szám

alatti lakos egész évi adóját rendezte: a 10 573 forint után 431 forint kamattérítésben részesült özv. Melicz Györgyné sem tartozik. 8200 forintot fizetett ki.

A kevés jó példa mellett azonban több a rossz. Szabó Ferenc Szent István utcai tanácstag fizetési kötelezettségének soha nem tesz önként eleget. Esedékes tartozása 2000 forint. Mindig felszólításra vár. Hogyan tud példát mutatni választódnak? Magyar Ferenc, a legeltetési bizottság elnöke havonta tiszteiletdíjat is kap, ennek ellenére 2000 forint esedékes tartozása van. Rácz Imrének a falu egyetlen asztalosának van munkája, jövedelme. Az egyik leghanyagaibb adófizető. Vresics Imre, a Ter- ményforgalmd Vállalat telepvezetője is a hátralékosok közé sorolható. Ebben az évben még nem fizetett adót. 3216 forintos tartozás van a neve mögött, i Rácz Imre Zrínyi utca 9. szám alatti lakosnak 550 forint, Druzsin Józsefné Szénit István utcai lakosnak 450 forint kamatot számítottak fel eddig.

A községi tanács rendszeresen és többet foglalkozzék a hátralékosokkal. S ha a jó szó nem segít, az adócsoport dolgozói késedelem nélkül szerezzenek érvényt a törvénynek.

Fodor Gyula.

járási pénzügyi osztályvezető.

Gazdag termést ad a

MERKÚR

A kamlósdi Terv Termelőszövetkezetben találkoztunk Varga Sándorral. Ült az egyik raktár ajtajának lépcsőjén, s szorgalmasan számolgatott Mellette Nagy Ferenc, a szövetkezet elnöke kuporgott. Figyelte, hogyan telnek meg a kis papírlapok számos zlopok- kal, s a végén mi kerül a nagy sárga ívre: milyen minőségű s mennyi értékű a közös gazdaság burgonyája.

Jó negyedóráig kellett vára koznia, amíg Varga Sándor végre feltekintett jegyzeteiből, s kimondta:

— A tíz hold Merkur burgonya 120 ezer forintot jövedelmez ebben az esztendőben ...

Nagy Ferenc elnök is számolni kezdett.

— Nem rossz — mondta ki a

— Figyelje meg, Varga elvtárs, jövőre sokkal szebb lesz a burgonyánk. Okosabbak leszünk. Nem tavaszi szántásba ültetjük a burgonyát, hanem már az ősszel előkészítjük a talajt.

— Ez helyes — vágja rá Varga Sándor —, de szuper- foszfát műtrágyát és kálisót is adjanak a szervestrágyához. Ha így készítik elő a talajt, jövőre valóban gazdagabb termésre számíthat a szövetkezet.

S ez a tanács megszívlelendő. Varga Sándor, a Vetőmag- felü.gyeűösóg átvevője ugyanis csak a burgonyaszedés idején dolgozik ennél a szervnél. Egyébként »civilben« a Darányi Gépállomás laboratóriumának vezetője...

végszót néhány perc múlva — bár ha arra a területre tud-,

tűk volna vetni a burgonyát,! ÍZ' EGYETLEN KÍNZÓ tud

amelyikre szerettük volna, na-i ■**- lenni a lelkiismeret. Uz, gyobb jövedelemre számíthat- a kerget, nincs előle menekvés. pánk. jHajthatatlan, szigorú ítélőbíBefejeződött a hivatalos el- f ró. Hallottam emberről, aki járás; az elnök ós a Vetőmag- J egyszer felindultságában

felügyelőség embere kölcsö- a olyan cselekményre ragadtat- nösen aláírtak minden ívet, ; ta magát, amiért a törvény fémzároltak a Budapestre kül-J őrei hosszú esztendőkre tegy- dendő mintaburgonyát. Most $ házba tanácsolták. Megölte a már egy kis »nem hivatalos« f feleségét, mert megcsalta őt. beszélgetésre is szakíthatnak i Ember és törvény előtt talán időt \megszenvedett bűnéért, de

— Milyenek a burgonyák a \saját lelkiismerete előtt élete barcsi járásban? — teszi fel alvégéig sem tudta tisztára tapogatózó kérdést az elnök, ^ mosni önmagát. Amikor kicsik azért, hogy tájékozódjék, \jött a fegyházból, nem bírt az milyen munkát végzett Varga emberek szemébe nézni, érez- Sándor szerint a Terv Tsz a tó hogy amit elvesztett, soha tagsága. \ többé nem szerezheti vissza.

_Nem rosszak ——- húzza egy , Enyhülést csak a halai hozott

k

icsit össze a szemét a szűk-^ neki. Egy fán találták meg ember, aztán hozzáteszi: —,alácsüngő testét egy ködös

Egyes helyeken lényeges a / bili reggelen. Felakasztotta javulás. Különösen ott ahoi '^magát.

Merkúrt és Aranyaimat ter-^ Ez a gyerekkoromban hal- meinek. A Gülbaba és Kisvár- e lőtt keserű történet elevene- dai rózsa fajtáról már nem le- , dett fel bennem a minap, hét elmondani ugyanezt. Esz-t amikor^ az egyik járási párt- tendöről esztendőre romlanak, j bizottságon kezembe adtak Az elnök helyeslőén bólogat. {eQy levelet, olyan ember Tudja ő is, -hogy ha gondosan ' levelét, akit magam is jól is- kezelik és jó földbe vetik, a; mertem, ^ s akiben többszörö- Merkur bizony nagyon gazdag:*®™ csalódnom kellett. tempóst ad. Azt mondja: 4 Halk szavú, kevés beszédű----------— Mim ------------ i fiatalember volt, amikor

J m

egismertem. Katonaidejének Hány SZOP volt látható letöltése után bekerült a váll ill. szputnyik? * rosba, szorgalmasan dolgoz- ” a gatott, csendességben, visszaA harmadik szputnyik es hor- $ hxmultan éldegélt. Sokáig dozó rakétája hosszú ideig Aegyetlen barátja sem volt volt szabad szemmel látható f munkahelyén bár kollégái kö- Magyarország felett. Budapes- izeiedtek hozzá, és nemegyszer ten az elmúlt hetekben négy-£ostorozták a kollektívától való venikétszer észlelték a mester- fhúzódozása miatt. Jól emlék- séges holdat. Több esetben si- i szem, hogy egyik tréfás ked- került műszereikkel megáila-} va munkatársa még humo- pítand a hold pozícióját és ajjros verset is költött szendesé- magasságot is. Legközelebb 5 4 géről a hivatali faliújságra. —6 hét múlva isimét szabadi a már meghonosodott hiva- izemmel lehet majd látni az $ tali szokás szerint akármelyik átvonuló szputnyikot és hordo- ^munkatársat érintő családi só rakétáját i esemény el nem múlhatott,

200 hold cukorrépára kötöttek termelési szerződést a marcali járásban

A Városi Népi Ellenőrzési Bizottság segít a népvagyen lierdáióinak

leleplezésében

A marcali járás cukorrépa- termelési terve 580 katasztrá- lis hold. Az elmúlt évben több mint 110 százalékra teljesítette szerzödtetési tervét ez a járás. Pedig tavaly sokkal több nehézség volt, mint az idén. A földirnűvesszövefkezetek szakemberei, a mezőgazdasági üzemágak dolgozód és a termelési felelősök jól végzik feladatukat.

Szeptember 1-ig 200 hold területre leszerződtek már a gazdák. A legjobb eredményt a nagyszakácsi fmsz érte el, ahol a 32 holdas tervvel szemben már 26 katasztrális hold leszerződött terület van. Itt a nagy helyi ismeretekkel rendelkező Bencsik Ferenc irányítja a munkát. Az ő szorgalmán kívül az is nyomott a latban, hogy a cukorgyár hozzájárult a répa helyiben való átvételéhez.

A tapsonyi fmsz húsz holdra kötött szerződést. Pusztakovácsiban a tervnek 50 százalékát teljesítették. A pusztakovácsi gazdáknak sem kell már a 12 kilométerre lévő Öreglakra szállítaniuk a répát, a gyér megbízottja helyben átveszi-. Helyi átadásra adott lehetőséget a Sárvári Cukorgyár a so- mogyzsitfaioknak is.

A szervezettség, az fmsz-i szervek s a cukorgyár közti jó kapcsolat meghozza az eredményét a marcali járásban: a terveket december 31-e előtt

A Városi Népi Ellenőrzési Bizottság április elején alakult meg Kaposvárott. Az azóta eltelt időben a dolgozók megismerték munkáját, megszerették a népi ellenőröket, és bíznak tevékenységükben. Megkértük Kanalas László elvtársat, a Városi Népi Ellenőrzési Bizottság ügyintézőjét, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit az utóbbi időben végzett munkájukról. _ \

— Megalakulásunk óta több eredményes vizsgálatot folytattunk le, azonban nem ezekről szeretnék először beszélni, hanem arról, milyen nagy fejlődésen m'ent át bizottságunk a megalakulás óta. Először csak 29 népi ellenőrünk volt, ma már azonban 66-an végezzük a bejelentések kivizsgálását. Népi ellenőreink 40 százaléka ipari, 25 százaléka pénzügyi, kereskedelmi kérdésekben jártas, a többiek szaktudása igen megoszlik. A jövőben szeretnénk megerősíteni sorainkat alapos tudású szakemberekkel.

— Hány bejelentés érkezett eddig a bizottsághoz?

— Körülbelül húsz. Ezek közül azonban néhány nem a mi hatáskörünkbe tartozott, ezért átküldtük a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz. Feltétlenül meg kell mondanom, hogy munkánk nem merül ki a bejelentések kivizsgálásában, terv szerint vizsgálatokat tartunk kereskedelmi, tanácsi és egyéb vállalatoknál is. Sokán még nem merik jelenteni a Népi Ellenőrzési Bizottságnak a munkahelyükön vagy másutt tapasztalt visszaéléseket. Ezúton is szeretném felhívni a város dolgozóit, hogy támogassák a bizottságot a népva- gyon herdálóinak leleplezésében. Szívesen vesszük bárki segítségét.

— Milyen bejelentésekkel

foglalkozott az utóbbi időben a bizottság?

— Érkezett egy bejelentés, hogy a Zalka Máté u. 2. szám alatti háznak évek óta nincs gazdája, a lakók senkinek sem fizetnek lakbért. Azonnal megvizsgáltuk a különös esetet, s a következőt állapítottuk meg: A Könnyűipari Minisztériumnak cipőipari üzeme volt a házban. 1950-ben szabályszerűen leadták az épületet, de az igazgatási osztály hibájából nem került a KIK kezelésébe.

így aztán hiába kilincseltek maguk a lakók is, mig bele nem untak, senki sem volt hajlandó a lakbért elfogadni tőlük. A bizottság javaslatára most intézkedés történik.

Vagy itt van egy másik: a Cseri úti óvodában a konyha dolgozói nap mint nap hordták haza az ennivalót, amit csakis a gyermekek kosztjából spórolhattak el. Azonnal javasoltuk a városi tanács művelődésügyi osztályának, indítson fegyelmit azok ellen, akik felelősek ezért. Ez meg is történt. A következő eset a Cseri úti TÜZÉP-telepen történt. Egy dolgozó 5 mázsa szenet rendelt. Hazaszállításkor gyanúsan kevésnek találta a tüzelőt. A szomszédok segítségével lemérte egy kis mázsán, s kiderült, hogy a szén 90 kilóval kevesebb az öt mázsánál. Az ügyet a városi kapitányságnak adtuk át. Még egy eset: a Tatarozó Vállalat egyik dolgozója június 23-tól betegállományba került. Közben azonban, mint a bejelentés nyomán kiderítettük, maszek-munkákat végzett építkezéseken. Az ügyet átadtuk az SZTK megyei alközpontjának. Kötelezték az illetőt a táppénz visszafizetésére, ezenkívül meg is büntették.

— Ezek a példák is azt bizonyítják, hogy a Népi Ellenőrzési Bizottság a lakosság bejelentéseinek segítségével eredményesen harcolhat a visszaélések elkövetői ellen. S bár nem nagy múltra tekinthetünk vissza, mégis sokat tettünk, s ezután is igyekszünk lelkiismeretesen őrködni a népvagyon felett — fejezte be nyilatkozatát Kanalas elvtárs. L. G,

Bírósági hírek

200 forint pénzbírsággal sújtották Mészáros Jánost, a siófoki Tünde presszó fizetőjét, mert a vendégeiknek többet számolt, a visszajáró pénzt eltette, és számolócédulát sem adott.

* * *

A lengyeltóti járásbíróság nógyhónapi börtönre és 600 forint pénzbüntetésre ítélte Bognár István viszi lakost földbintoikirendezéssel kapcsolatos bűntette miatt. Az ítélet foganatosítását háromévi próbaidőre felfüggesztették. Az ítélet jogerős.

teljesítik.

Búgon György, a somogyszentpáli Béke Tsz alacsony növésű, de nagykeresetű sertésgondozója. Júliusban szerzett munkaegységére 2700 forint előleget fizettek ki. Keresetének másik részét — s ez sem lesz kevesebb — a zárszámadáskor kapja majd kézhez. Mellette a községi mezőgazdasági felügyelő.

ÉGŰ lelkiküierrt

mig áldomást nem i.ttak egy- egy ilyen alkalomkor. Nagy volt hát a megrökönyödés, amikor a kollégáknak mástól kellett megtudniuk — mert barátjuk még csak nem is szólt arról —, hogy kisfiúval ajándékozta meg őt a felesége. De megbocsátották neki túlzott szerénységét, s utólagosan mindenki gratulált neki kisfiához. Mint mondani szokás, minden csoda három napig tart, a faliújságra kitett versikéről is idővel másra terelődött a munkatársak figyelme. Dolgozgatott tovább a tőle megszokott csendességben, egyetlen hivatali értekezleten sem szólt, ritkán hívta fel magára a figyelmet.

TVENHAT DEREKÁN azon ban egy n érne ly

kollégának feltűnt, hogy emberünk esténként gyakrabban bennmarad a városban — tudniillik mindennap úgy járt be az egyik, városhoz közel eső faluból —, és ilyenkor különös baráti társaságba keveredik. Őszi szél lengedezett, nem a legjobb áramlattal volt tele a levegő, majd úgy falták az Irodalmi Újságot, a Hétfői Hírek cikkeit, s látszott rajtuk, ezek az írások tetszenek nekik, kezdtek meg- ittasulni tőlük.

Akkor már látni lehetett barátunkról, hogy nem jó társaságba keveredett. Tévútra is csalták, s az eddig zárkózottságban élő fiatalembert, amikor az erős akaratúaknak is nehéz volt a lábonállás, karrierista, s feltűnési mániában szemvédő emberek közé vitte a szenvedélye, azok közé, akik azt mondták magukról, hogy Kaposvárott ők csinálják meg

a forradalmat. S ő, aki a hivatalba való felvételét paraszti származásával és szocialista gondolkodásával indokolta meg annak idején, most, ha nem is nagy hangon, másokat iúlkiabálva, de szent hevülettel bizonygatta, hogy ami pedig Pesten végbemegy, az színtiszta forradalom, s akik azt fújják — így mondta —, hogy ellenforradalom zajlik odafönt, »azok értetlenül állnak az események előtt«. Meg is fújta a harci riadót: — Vt- gyázat, mert a forradalomnak ina még sok ellensége • van — vallotta. — Kik azok? Hát a kommunisták, »akik a becsületes magyar lelkesedést akarják megnyergelni, hogy átmentsék funkciójukat a holnapba. Nézzük meg jól a kokárdákat, az embereket.«

S amikor az általuk élesztgetett i*forradalom«• vívmányaként az üzemeket, hivatalokat kezdték »megtisztogatni« a kommunistáktól, persze, hogy ő, az ifjú »forradalmár« megmaradt a hivatalban. Így telt el pár nap, ámde fordult a kocka, s a kétszínűekről, ha nem is teljesen, de lehullt a lepel. November 8-át írhatott a naptár, amikor barátunkban felébredt az önérzet, s jobbnak látta, ha önként távozik helyéről.

TJ AZ AMENT. Otthon, a falujában mit sem tudtak itteni dolgairól. Az esetleges későbbi felelősségrevo- nástól való félelemből-e, vagy más okból, a kibontakozás tavaszán belépett a pártba. A három párttag közül ő lett a párttitkár a faluban. 'Milyen érzések hatása alatt vállalta magára ezt a funkciót? Azt hiszem, hihetnek neki, amikor

azt mondja: álmatlan éjszakát okozott, míg kimondta az igent. Mondjam, hogy ezzel még inkább csalódást okozott? Mert hogy szive ellenére tett, amikor a pártba felvételét kérte, arra a leghűségesebb vallomás saját levele, melyet a járási pártbizottsághoz küldött fegyelmi tárgyalásáról való kimentése végett. O mondja el a háromoldalas levélben, hogy tétlenségével valósággal megbénította a párt- szervezetet, semmit sem csináltak. Pontonként felsorolja összes hibáit, azokat is, amelyekért nem is gondolta felelősségre vonni a pártbizottság.

íme, néhány idézet belőle:

»Nem tudok megjelenni a kitűzött időben és helyen..., mert... amíg élek, van ami meggátol, hogy felemelt fővel kommunisták közé mehessek. ..«

»Megölne a szégyen, ha oda kellene állnom az elvtársak elé, akik tiszták és úgy kommunisták. Elvtársak — kimondhatom ezt a szót? — én fehérkönyves vagyok...«

»... eladtam tisztességemet, becsületességemet...«, ».. Még annyit kérek, hogy ne hívjanak maguk közé, én nem tudok az elvtársak előtt megállni. ..«

1T± GOLÖK e sorok, de het-e hinni nekik? Lelte hinni annak az embernek, i sohasem volt őszinte a pá hoz? Tele idegen nézetekkel fejében »örömmel lépett« pártba, de csalással, m senkinek sem mondta el: » másként is gondolkoztam : latok, s úgy döntsetek: alk

más vagyok-e a párttagságraA A némaságot, a tétlenséget fogadta útitársul. Elhisszük, hogy lelkiismerete nem hagyott nyugtot neki, félt, rettegve várta, mikor tudják meg róla az eltagadott igazságot. Azt is elhisszük, hogy nem bírt dolgozni, nem volt bátorsága az emberek szemébe nézni, félt a nyilvánosságtól. Persze, akad, aki, hogy múltját takargassa és feledtesse, aktívan »belemerül« a munkába, hogy azt higgyék róla, »kicsit balos«, forradalmár, ö ezt nem tudta megtenni, nem volt elegendő bátorsága, »tehetsége:« hozzá, de a másik utat sem merte választani. Nem volt ereje, becsülete, hogy őszintén a párt elé álljon, és megmondja mindazt, amit érez, amint azt most tette. Talán ha ezt választja, van némi mentség bűnére. De így? 0 maga vallja: a községben megbénult a közélet, semmi sem megy. Persze nem azért, mert — saját szavait idézem — »oly messze vannak az itteni emberek a munkás- mozgalomtól, mint a mesebeli Afrika« — ez nem lehet igaz. Inkább oka az, hogy ők hárman sem értették meg egymást, s ő, akinek lángra kellett volna gyújtani az emberekben az igyekezetei, béna volt, félt saját lelkiismeretétől.

TVJI VIGASZT LEHET ■LTJ- számára mondani? Talán azt, hogy most megköny- nyebbült a lelkét nyomó tit- kök viselésétől. Ám nekünk, akik a hadseregben továbbmenetelünk, mégis akad tanulság: legyünk mindig igazak, és legyünk éberek, akkor sem a csalódástól, sem a kínzó lelkiismerettől nem kell félni.

VARGA JÓZSEF