Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-05 / 209. szám

Péntek, 1958. szeptember 5. 2 SOMOGYI NÉPLAP flz amerikai parancsnokság fijabb provokációt készít Kína ellen Rangun (TASZSZ). A Ran­gúdban tfrtózfeodó nyugati új­ságírók egy Tajvanról érkezett jól tájékozott személytől tudo­mást szereztek arról, hogy az amerikai katonai vezetőség a közeljövőben a Kínai Népköz- társaság ellen újabb katonai provokációkra szándékozik felhasználni a csangfcajsekistá- fcat. Ez a személy egyebek között elmondotta, hogy a Tajvan tér­ségében állomásozó amerikai erők parancsnoka kidolgozott és megbeszélt Csang Ka j-sek­kel egy tervet, melynek értel­mében az amerikai és csang- kajsekista haditengerészeti és légierő szeptember elejére ter­vezett közös hadgyakorlatai al­kalmával a Kínai Népköztár­saság felségjelével ellátott csangkajsekista repülőgépék­nek támadást kell intézniük amerikai hadihajók ellen. A provokáció szervezőinek véle­ménye szerint ezt ürügynek lehetne felhasználni arra, hogy az Egyesült Államok közvet­len hadműveleteket indítson a népi Kína ellen és az Egye­sült Államok az amerikai kongresszus előtt felvethesse »a Tajvan és a partmenti szi­getek védelmét célzó kényszer- intézkedések« kérdését. Ä kínai kormány közleménye Kína felségvizeiről Peking (Uj Kína). A. Kínai Népköztársaság kor­mánya nyilatkozatot adott ki Kína felségvizeiről. A Kínai Népköztársaság kor­mánya kijelenti a következő­ket: 1. A Kínai Népköztársaság felségvizei 12 tengeri mérföld­re terjednek ki. Ez vonatkozik a Kínai Népköztársaság összes területeire, beleértve a kínai anyaországot, a partmenti szi­geteket, Tajvant és a Tajvant körülvevő szigeteket, valamint Penghu-szigeteket (Pescadores- szigeteket), a Tungsa-szigete- ket, a Hszisa-szigetekct, a Csungsa-szigeteket, a Nansa- szigeteket és valamennyi más olyan szigetet, amely Kínához tartozik, vagy az anyaországtól és a parti szigetektől a tenger választja el. 2. Kína felségvizeinek meg­határozásánál kiinduló vonal­nak tekintendő az a vonal, amely a szárazföld meghatáro­zott pontjait a külső Övezet szigeteinek meghatározott pontjaival összeköti. Ettől a vonaltól kifelé számítva 12 ten­geri mérföld a Kínai Népköz- társaság felségvizeinek tekin­tendő. A kiinduló vonalon be­lül eső tengerrészek — bele­értve a Pohai-öblöt és a Csiungcsou-szorost — kínai belvíznek minősülnek. A kiin­duló vonalon belül eső szige­tek, úgymint a Tungyin-sziget, a Kaoteng-sziget, a Macu-szi- getek, a Pejcsuang-szigetek, a Hucsiu-sziget, a Kimoj-szige- tek, a Tatan-sziget, a Tung- ting-sziget — a kínai belvízi szigetek. 3. A Kínai Népköztársaság- kormányának engedélye nélkül Kína felségvizeinek határát nem lépheti át katonai célra használt idegen hajó, és idegen repülőgépek nem hatolhatnak be a felségvizek felett elterü­lő légitérbe. Valamennyi olyan idegen hajónak, amely a kínai felségvizeken hajózik, meg keli tartania a Kínai Népköztár­saság kormánya által hozott idevonatkozó törvényeket és rendelkezéseket. 4. A második és harmadik pontban foglalt elvek érvénye­sek Tajvanra és a Tajvant kö­rülvevő szigetekre is, a Peng- hu-szigetekre, a Tunsan-szige- tekre, a Hszisa-szigetekre, a Csungsa-szigetekre, a Nansa- szigetekre és valamennyi Kí­nához tartozó más szigetekre. A tajvani és penghui terü­letet még mindig az Egyesült Államok fegyveres ereje tart­ja megszállva. Ez a Kínai Nép- köztársaság területi integritá­sának és függetlenségének tör­vénytelen megsértését jelenti. Tajvant, Penghut és a többi ilyen területet még ezután kell visszaszerezni és a Kínai Nép- köztársaság kormányának jo­gában all, hogy ezeket a terü­leteket a megfelelő időben minden megfelelő eszköz igénybevételével visszaszerez­ze. Ez Kina belügye, amelybe nem tűrünk külföldi beavatko­zást — fejeződik be a kínai kormány nyilatkozata. NÉHÁNY GONDOLAT AZ ANGOL-AMERIKAI TÁMADOK ESZMEI FEGYVERÉRŐL, A GEOPOLITIKÁRÓL Irta: VISNYEVSZKIJ Az amerikai és az angol tá­madó körök mostanában azon mesterkednek, hogy minden­áron ideológiai bázist talál­janak az Arab-Kelet népei el­leni fegyveres intervenció tisztázására. Előkotorásszák tehát a történetiem lomtárából az ideológiai expanzió régi­régi fegyverét, az úgynevezett geopolitikai elméletet, amely kimondja, hogy egy állam politikáját nem az ott kiala­kult társadalmi rend, hanem a földrajzi adottság határozza meg. Az állam olyan organiz­mus, amelynek, ha fejlődni akar, élettérre van szüksé­ge. Ezek a teoretikusok kije­lentik, hogy a világ szűk, az emberiség túlságosan el­szaporodott, s aránytalanul né­pesíti be a Földet, mert míg a fejletlen népek természeti kincsekben gazdag, nagy ki­terjedésű területekkel ren­delkeznek, a fejlettebb népek bizonyos mértékben meg van­nak fosztva e javaktól. ’ A modem amerikai geo­politikusok a földrajzi adott­ságot országuk imperialista támadó köreinek szemszögé­ből nézik. Az amerikai dip­lomaták és stratégák cinikusan és nyíltan megmondják, hogy miután Szovjet-Oroszország olyan óriási hátországgal és nyers­anyagforrásokban oly gazdag területtel rendelkezik, mint Szibéria, akkor az Egyesült Államok számára egy elkö­vetkezendő világháborúban az Fehérek és négerek verekedése Angliában London (AFP). Londonban már harmadik napja valósá­gos harcok folynak azokban a városnegyedekben, amelyek­ben főként négerek laknak. Nem egy esetben több száz főnyi tömeg vett részt a ve­rekedésben, amelyeket fehér bőrű fiatalok négerek ellen intézett támadása indított el. A négerek kénytelenek voltak elbarikádozni magukat. A támadó fehérekről így ír a Times szerdai száma: »ugyan­azokról az ostobákról van szó, akik nem olyan régen az íre­ket, vagy a lengyeleket tá­madták. A verekedéseket gyakran teddy boy-ok és ted- dy-gril-ök vezetik, ezek az an­gol jampecek.« Gaitskell nyilatkozata Gaitskell, az angol munkás­párti ellenzék vezetője szerda esti nyilatkozatában megál­lapította a londoni zavargá­sokról, hogy »semmi sem iga­zolhatja a közelmúlt napok­ban lezajlott összetűzéseket, a huliganizmust.« Remélem, hogy az angol közvélemény szigorúan állást foglal az ut­cai erőszakoskodásnak e siral­mas megnyilvánulásai ellen. Kivándorlás Nyugat­Németországból Berlin (MTI). A Neues Deutschland jelentése szerint a fokozódó politikai és gazda­sági bizonytalanság, az ár­emelkedések és a mind túl- terheltebbé váló kizsákmányo­lás miatt naponta átlag száz- huszan vándorolnak ki Nyu- gat-Né.metországbál elsősorban a tengerentúlra. Hivatalos ada­tok szerint 1951 és 1957 között 403 890 személy vándorolt ki csupán az Egyesült Államok­ba. E számok nem foglalják magukba azokat az ezreket, aikifc a Német Demokratikus Köztársaságba jöttek át, hogy megtalálják boldog és biztos jövőjüket. A kivándorlók szá­ma az utóbbi hónapokban laeg'növekedett. A nemzetközi atomértekezlet munkája Rendkívül érdekes adatok a Lenin jégtörő atomhajóról Genf (TASZSZ). Az atom­energia békés felhasználásával foglalkozó második nemzetközi értekezlet szerdán főleg azok­kal a kérdésekkel foglalkozott, amelyek a rádióaktív izotópok­nak a tudományos kutatások­ban, az iparban, a mezőgazda­ságban és az orvostudomány­ban való felhasználásával kap­csolatosak. Szovjet, amerikai, angol és finn tudósok tartottak e kérdésekről előadást. Dr. Libby amerikai tudós ki­jelentése szerint az Egyesült Államok 1957-ben ötszázmillió dollárt takarított meg azzal, hogy a gazdaság legkülönbö­zőbb ágaiban rádióaktív izotó­pokat használt fel. Ezután Topcsijev szovjet akadémikus számolt be a rá- dióaktiv izotópok felhasználá­sáról. A professzor előadása sze­rint a Szovjetunióban meg­szervezték több mint kilenc­ven rádióaktív és több mint 170 stabil izotóp előállítását, ezenkívül több mint 360 féle izotóppal jelölt vegyületet ké­szítenek. Több mint százféle sugárforrást állítanak elő ko­baltból, stronciumból, irídium­ból, europiumból és másokból. A termelés mennyisége nem­csak a Szovjetunió belső szük­ségleteit fedezi, hanem sok más országét is, s a Szovjet­unió növelheti izotóp-kivitelét. Ebben az évben megkezdik a további 170 izotóp és 165 izo­tóppal jelölt vegyület előállí­tását is. Topcsijev akadémikus rész­letesen ismertette, hogyan használják fel a szovjet szak- emberek a .rádióaktív izotópo­kat a vegyészeiben, a vaskó-' hászatban, az olajiparban és a biológiában. A tudománynak önálló új területét alkotja azoknak a; folyamatoknak vizsgálata, me- ’ lyek a polimer-anyagokban j magsugárzás hatása alatt men- 1 nek végbe. E területnek gya­korlati szempontból igen nagy jövője van. Topcsijev akadémikus is­A délutáni ülésen Alekszand- rov akadémikus ismertette a szovjet tudósoknak a Lenin jégtörő alomhajóról készített beszámolóját. Ezt a beszámolót már az értekezlet megnyitásá­tól kezdve \ nagy érdeklődéssel várta minden szakember. A Lenin jégtörő atomhajó évekig járhatja a tengert anél­kül, hogy reaktorának aktív zónáját újra töltenék. Ez lesz I a világ legnagyobb jégtörő ha- mertette azokat a naev sike- * jója' Turboelektromos motor­“ameSet "a AdióakUv i á? • , - ’ , ,, , , , . ,, ezer lőerő. Rendeltetése az, izotopok alkalmazás aval eler- , , ., , tek ^ | hogy hajokaravanokat vezes­Befejezésül Topcsijev aka- S“ h^y^af ^riXkvfdéki démikus közölte, hogy a szov- es „V®?.,az esz?*‘ sarkvidéki jet tudósok olyan műszereket í expedíciók vezetője legyen. Ez dolgoztak ki, amelyek lehető- ! az.flásl hajó mintegy harminc „a ; meter szélességű utat vaghac a jegbe, s szabadon futhat két ve teszik, hogy gyakorlatilag minden stabil-izotóp tartalmú elemet nagy mennyiségben fel­bontsanak. Jelenleg tudomá­nyos kísérletek folynak mág­lyaépítéshez való izotóp anya­gok létrehozása végett. méternyi vastagságot megha­ladó tömör jégpáncélon át. A hajó személyzetének egészségvédelme a lehető leg­jobban biztosítva van. Néger lelkész üldözése az Egyesült Államokban New York (TASZSZ). Az Associated Press jelentése sze­rint az Alabama állambeli Montgomery város néger la­kossága élesen tiltakozott a rendőrhatóságok túlkapásai miatt. A rendőrség ugyanis nemrég »csavargás« vádjával letartóztatta Luther King né­ger lelkészt. Letartóztatására az adott okot, hogy King a helyi bíróság épületében vára­kozott egy néger személyiség perének tárgyalására, akit a faji megkülönböztetés ellen folytatott küzdelme miatt ál­lítottak bíróság elé. Minthogy King »bűnét« nem tudták bizonyítékokkal alátá­masztani, a bíróság óvadék el­lenében szabadlábra helyezte. King szabadonbocsátása után adott nyilatkozatában kijelen­tette, hogy a börtönben több ízben megverték, el akarták törni a kezét, sőt fojtogatták. ezt afrikai kontinensnek kell a szerepet betöltenie. Akaratlanul is eszünkbe jut Lenin mondása: Az amerikai imperializmus az összes kis és gyenge népeket elnyomó, legreakciósabb es legdühöd- teoo imperializmus az egész világon, Sohasem voit íga- zabb ez a lenini meghatáro­zás, mint a mai nemzetközi helyzetben. Az Egyesült Államok egész fejlődése erőszakos hódítások, raolások és háborúk hosszú láncolata. A tőkés világ új reakciós és agressziós köz­pontja a második világháború után az Egyesült Államokban öltött testet. Most innen fe­nyegeti a fő veszély a békét, a népek szabadságát és a nemzeti függetlenségét. Az amerikai geopolitikusok nagyon sokat átvettek a né­met f.asiszta ideológusoktól. Haushofer német fasiszta geo­politikus szerint Németorszá­gé az a történelmi küldetés, hogy az állítólag földrajzi egy­séget képező Eurázia hatal­mas területét egységes élet­térré változtassa. A német fa­sizmus azzal támasztotta alá világuralomra-törését, hogy Németországnak, amint fej­lődése megkívánja, teljes jogá­ban áll változtatni határain. A pán-amerikanizmus, az amerikai monopoltőke világ­uralmának hirdetése, katonai és gazdasági szempontból ma­gyarázható. Az Egyesült Ál­lamok közgazdászai össze­állították a világ földrajzi erő­forrásainak térképét, amely szerint a múlt században Európa volt a legnagyobb erő­központ. Ám a XX. század­ban új erőközpontok szület­nek, melyek közül a legfonto­sabb az észak-amerikai. És az amerikai geopolitiku­sok arra a következtetésre jutnak, hogy feltétlenül regionális tömböket és szövetségeket kell összehozni. Speekman amerikai geopolitikus java­solja Európa népeinek, hogy mondjanak le nemzeti szuve­renitásukról. A kis- és kö­zépállamok (beleértve Fran­ciaországot és Olaszországot) jelenleg életképtelenek és »politikailag kellemetlenek«. Speekman azt javasolja, hogy Európában három föderációt hozzanak létre: a brit-skandi- náv, a földközi-tengeri, vala­mint a közép- és délkelet-eu­rópai országokat magában teljesen cinikus, nyílt és cátian védelmezése? Az amerikai és angol politikusoknak van ar­geo­meg egy vesszőparipájuk. Azt mondják, hogy az Egye­sült Államok es Anglia a gaz­dasági értelemben vett bizton­ság erósítesehez szükséges stratégiai nyersanyagok ma- nyában szenved, s ezeket a nyersanyagokat csak haooru- val tudja oiztosítani magának; Bowman geopolitikus lelve­tette a földrajzi erőközpontok tézisét Ezek az erőközpontok a legfontosabb stratégiai anyogokat — kőolaj, kaucsuk, ólom, uránérc, stb — foglalják magukban. Browman szerint e stratégiailag fontos terü­leteknek feltétlenül az Egye­sült Államokhoz keli tartoz­niuk. A geopolitikusok azzal ma­gyarázzák az amerikai im­perialisták vonzódását a nyersanyag-tartalékok felé, hogy igen ám, az Egyesült Ál­lamok más országoknak se­gítséget nyújt, és így ter­mészetesen jobban kimeríti nyersanyag-tartalékait. Joga van tehát hasznosítani az el­maradt és fejletlen országok természeti kincseit. Ez persze közel sem jár az igazsághoz, mert az Egye­sült Államok egyáltalán nem a más országoknak nyújtott hírhedt segítsége következté­ben merítette ki és meríti ki természetes nyersanyag-tarta­lékait. Ezek a tartalékok a tő­kés monopóliumok tervszerűt­len rablógazdálkodása folytáp merültek ki. Az Egyesült Ál­lamok rendszerint erőszakkal, akaratuk ellenére tukmálja rá más népekre »segítségét«, és ez csak az Egyesült Államok monopol-tőkéjének hasznos. A geopolitika az imperializ­mus korszakában a burzsoá ideológia végső hanyatlásának kifejezője. Minden tudományos alapot nélkülöz. foglaló nagy európai föderáci­ót. Természetesen mind a hár- i tenyegetőzésre építik mat az észak-amerikai erő-! litikájukat, nyíltan Olyan áltudomány ez, amely az imperializmus rabló-hódító politikáját szeretné igazolni, Az amerikai—angol imperia­listák háborús irányzatú po­litikai stratégiája a világura­lom megszerzésére. Az im­perialista államok, elsősorban az Egyesült Államok ural­kodó körei, az* erő kultuszára, a nukleáris fegyverekkel való külpo- készül­központ irányítása alá kell ne^ a totális háborúra, há- helyezni. | borús pszichózist szítanak, fo­Az erőközpont elméleteken I kozzák a fegyverkezési ^ haj- kívül még több más elmélet szát, újabb és újabb támasz- igyekszik szolgálni és indokol- pontokat szerveznek idegen ni az imperialista expanziót. | területeken. Az Egyesült Ál- A »mozgó biztonsági határ« j lamok támadó körei és nyu­1 gat-európai partnereik egyik Sikerre vezetett a burgonyabogét irtási akció A Földművelésügyi Minisz­térium Növényvédelmi Szolgá­lata most értékelte az idén el­ső ízben elrendelt általános burgonyabogár elleni védeke­zés eredményeit. A zárójelen­tés megállapítja többek kö­zött, hogy 1957 nyarának és 1958 tavaszának rendkívüli meleg időjárása kedvezett a burgonyabogár nagyarányú el­szaporodásának és terjedésé­nek. 1958 májusában és júniu­sában a szokásosnál sokkal gyorsabban fejlődtek a lárvák, ezért egyes helyeken — ahol a védekezést nem hajtották végre idejében — kisebb fol­tokban tarrágást is észleltek. Az 1958. évi egyszeri, álta­lános vegyszeres védekezés céljára 290 vagon porozószert és 132 vagon permetezőszert osztottak szét a megyékben. A példátlanul nagyarányú burgo- nyabogár-irtás előkészítése és végrehajtása sikerrel járt. A védekezés nemcsak a termelő­ket, de szinte az egész ország népét mozgósította a közös cél érdekében. Az állami védekezés terüle­tein sikerült meggátolni a kár taltak. A bogarak és lárvák a porozás vagy permetezéa^után 78 órával szinte teljes szám­ban elpusztultak. Az általános védekezés ide­jén az egyéni .termelők mint­egy 17 200 holdon nem hajtot­ták végre a vegyszeres véde­kezést az előírt időpontban, vagy pedig a vegyszeres keze­lés helyett csupán a gócok le­fogására szorítkoztak. Ezekben tevők továbbterjedését. Egyút-; az esetekben a községi taná­tal az is megállapítható, hogy a burgonyabogár az egész or­szágban meggyérült, úgyhogy számottevő gazdasági kár se­hol sem esett. Szükséges azon­ban, hogy a továbbiakban is rendszeres legyen a védekezés. A DDT-szerekkel szemben re­elmélete szerint ma, az atom­korszakban, a hatalmas bom­bázó légierők korszakában véglegesen elavultnak tekint­hető az államhatárokról al­kotott minden eddigi elkép­zelés. Ez a körülmény az ál­lamhatárok megoldásának alapját képező új elvek al­kalmazását sürgeti. Az amerikai geopolitikusok előjöttek a globális földrajz koncepciójával, amely ki­mondja, hogy az Egyesült Ál­lamok biztonsága a jelenlegi viszonyok között nem garan­tálható az USA világuralma ! veresége és csődje. kísérletet a másik után te­szik, hogy meghiúsítsák a nor­mális nemzetközi viszony ki­alakulását, és élezzék a fe­szültséget. A közel- és közép-keleti in­tervenció az Egyesült Álla­mok és Anglia nemzetközi presztízsének további hanyat­lását hozta magával. És ez a politikai vereség ezzel egy­idejűleg a fegyvert csörtető imperializmus, a . nemzetközi rablóhódítás és agresszió ide­ológiája, a geopolitika újabb csők közérdekű védekezést ren­deltek el, s a növényvédő ál-, lomások, • vagy a községi nö­vényvédelmi brigádok a mu- j lasztók költségére végezték el! az irtási munkákat. A megyei tanácsok jelentése szerint ösz- szesen 6839 termelő ellen indí­zisztenciát sehol nem tapasz-. tottak szabálysértési eljárást. nélkül. Ezzel a hamis jelszó­val az idegen országok bel- ügyeibe való beavatkozás jo­gát szeretnék indokolni, illet­ve megszerezni. Weller geopolitikus, az ame­rikai katonáknak írt »Tenge­rentúli bázisok« című köny­vében így oktatja őket: »Tu­dom, nem tetszett nektek, amikor az elnök azt mondta, hogy a határ a Rajnánál van. Én azt mondom nektek, hogy a határ sokkal keletebbre van, mint gondolnátok. A határ a Dunánál, a Balkánon, a Bosz­porusznál van. Ott van, ahol ejtőernyőseink a földre száll­hatnak. Több ezer mérfö’dnyi- re van a legjobban előretolt repülőterektől. Ahová ame­rikai bomba elérhet — ott van a határ.« Mi ez, ha nem az amerikai militaristák agresszív tetteinek 4444^444^ Pénzjutalom a kiváló munkát végző tanácsi kereskedelmi osztályoknak A Belkereskedelmi Minisz­térium a megyei, a megyei jo­gú városi tanácsok kereske­delmi osztályainak 1958. else félévi munkáját megvizsgálva a legjobb eredményt elérőket jutalomban részesítette. A me­zőgazdasági megyék közül Vas, Szabolcs és Somogy, to­vábbá Győr és Pest megye ért el első, illetve második he­lyezést. A belkereskedelmi mi­niszter az első helyezetteket hatezer, a második helyezet­teket négyezer forint pénz­jutalomban részesítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom