Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-05 / 209. szám

C' iií < & \ KÖ/Vj. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYEStTLJETEIC* '^APQS^ *> Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPŰA XV. évfolyam, 209. szám. Ara 50 fillér Péntek, 1958. szeptember 5. Mai számunk tartalmából A kínai kormány közleménye OTTHONUNK A mai Somogy népművészete kiállításon Termelőszövetkezet alakult Zalán és Ziesen Ziesen Uj Élet, Zalán Előre néven alakult meg a termelő­szövetkezet. Működési engedély-kérelmük már beérkezett Tabra, ahonnan továbbítják azt a megyéhez. Zalán hét csa­lád 13 tagja, Zicsen nyolc család 19 tagja választotta a fejlet­tebb gazdálkodási formát. Mindkét községben hagyománya van a tsz-mozgalomnak. Zalán 1957 őszén növénytermelő szakcsoport alakult. A szak­csoport tagjai a napokban eggyel tovább léptek: átvették a tanácsi kezelésben lévő tehén- és lóistállót, sertésfiaztatót, kukoricagórét és a darálót. Földterületük 107 katasztrális hold. Elnöknek idős Kövesdi István választották. A zicsi Uj Élet tagjai is dolgoztak már a közösben. Jő néhányukban 1956 óta érlelődött az újra-szövetkezés gondo­lata. Hétfőn kifejezésre is juttatták szándékukat: 19 tag aláírta a belépési nyilatkozatot. A zicsi Uj Élet Tsz tagjai ifjú Alimov Péter irányításá­val a 176 holdas birtok egy részén már munkához is láttak. Szovjet jegyzék az Egyesült Államok kormányához Moszkva (TASZSZ). A rendezések között voltak szovjet kormány jegyzékben automatikusan működő fény- tiltakozott az Egyesült Álla- képezőgépek a területek fény- mok kormányánál amiatt, képezésére, rádióvevőkészülé- hogy amerikai léggömböket kék és így tovább. A készü- bocsátanak a Szovjetunió légi- lékek vizsgálata kimutatta, terébe. A jegyzék szerint a hogy azokat az Egyesült Ál­szovjet kormány elvárja, hogy lám okban készítették és hogy a az Egyesült Államok kormá­nya haladéktalanul intézkedik az amerikai hatóságok ilyes­féle akcióinak beszüntetésére. Az utóbbi időben — mondja a jegyzék — a Szovjetunió lé­giterében több amerikai ere­detű léggömböt fogtak el. A léggömbökre függesztett be­léggömböket az amerikai légi­erő bocsátotta feli. Az Egye­sült Államok kormánya 1956. február 8-i jegyzékében kije­lentette, intézkedni fog, hogy a továbbiakban ne bocsássa­nak fel olyan léggömböket, amelyek a Szovjetunió légite­rébe kerülhetnek. TAKARÉKOS KAPOSVÁRT! A kezdeményezés Ceglédről induit el. Az ot­tani nőtanács asszonyai elhatározták, hogy ta­karékossá teszik varosaikat. Az elgondolás si­kerrel járt. Cegléd ma már a »takarékos vá­ros« jelzőt viseli. S ami e jelző mögött van, arra büszkék lehetnek a ceglédi nőtanács asz- szonyai. Sok száz család nem a fiókban, haris­nyaszárban, párnában gyűjti össze megtakarí­tott forintjait, hanem a takarékban. S e tet­tükkel nemcsak az államot segítik, hanem ma­gukat is, mert közelebb jutottak sok kedves terv megvalósításához, rádió, motor, mosógép, kerékpár stb. megvásárlásához, házépítéshez. Az az ötlet, hogy tegyük takarékos várossá Kaposvárt, az Országos Takarékpénztár So­mogy megyei vezetőjének fejében született meg. Megbeszélésre hívták össze a városi nő- tanács vezetőit, az üzemek, hivatalok nőtaná­csának asszonyait. A megjelentek érdeklődéssel, helyesléssel hallgatták a takarékpénztár helyettes igazga­tójának, Égető elvtársnak, valamint Nagy elv-, társnak a feladatokat ismertető szavait. — Ötszáz—ezer takarékbetétkönyvet kelle­ne szerezni, hogy a várost megillesse a taka­rékos jelző. Minden jelenlévőnek két-két is­merősét és azoknak a legközelébbi barátait kellene bevonni a takarékossági mozgalomba. Tíz forinttól fölfelé bármilyen összeget ’be le­het tenni a takarékba, és bármikor ki is ve­hetik azt — ismertették a takarékpénztár ve­zetői. Valamennyi jelenlévő készséggel vállalta a segítségadást. Járányi elvtársnő a városi nő­tanács nevében ígérte meg a támogatást. A Vízművek küldötte a maga példájával ismer­tette, hogy milyen jó takarékban gyűjteni a lülíl pénzt, s megígérte, hogy másnap öt dolgozó­társát beszervezi. A Kefeüzem képviselője vállalta, hogy ők sem fognak elmaradni a többiek mögött, a Ruhaüzem küldötte pedig arra tett ígéretet, hogy náluk is eredménnyel folyik majd ez a munka. Ezt ígérték a cseri pedagógusok, a Patyolat, a városi tanács s még egy sor üzem, hivatal küldötte is. A következő napokban a nőtanács asszonyai felkeresik majd az üzemekben, hivatalokban s az otthon tevékenykedő, asszonyokat. Szép terv Kaposvár takarékossá tétele. Se­gítsen ebben mindenki, hiszen a takarékosság az egyik legfontosabb feladat ma az ország­ban, s ha ez megvalósítható nagyban, akkor megvalósítható és hasznos kicsiben is. Lehet, hogy az első látogatáskor nem min­denütt fogadják szívesen a takarékosság érde­kében tevékenykedő asszonyokat, de nem kell emiatt visszarettenniük. Arra kérünk minden­kit, gondolkodjék. S ha ezt cselekszik, rájön­nek: a nő tanács, az OTP és államunk vezetői minden embernek jót akarnak, amikor taka­rékosságra intenek. Cegléd takarékos várossá lett, azzá válhat Kaposvár is. Csak az első száz forint elhelye­zése nehéz, a többi már könnyebben megy. A leányok kiházasítása, vagy a fiúgyermekek se­gítése megoldható lesz, ha apránként gyűjtik össze a pénzt. Postán vagy a takarékban, de az üzemékben járó aktívák útján is el lehet majd helyezni a megtakarított pénzt. Szeretnénk rövidesen hírt adni arról, hogy városunkban több százzal növekedett a taka­rékbetétkönyvek száma, bizonyítékául annak, hogy itt is gondolkodva takarékoskodó embe­rek laknak. Gsangkajsekista ügynököket ítéltek halálra Kínában Peking (TASZSZ). A kvan- tungi tartományi népbíróság és a hangcsoui városi népbíró­ság halálra ítélte a Csang Kaj-sek-klikk kilenc ügynö­két. Az ügynököket Csang Kaj- sek hongkongi kémszervezete küldte a Kínai Népköztársa­ságba felforgató cselekmények végrehajtása és kémkedés vé­gett. Hammarskjöld Jordániái tárgyalásairól A Pravda cikke Moszkva (TASZSZ). A Prav- hogy »az angol csapatokat da csütörtöki száma »A szabo­tázs politikájára kudarc vár« cím alatt kommentálja Ham­marskjöld ENSZ-főtitkár Husszein jordámiai királlyal folytatott tárgyalásait. A tár­gyalásokról kiadott záróközle­mény — mutat rá a cikkíró — sok mindenről beszélt de egyetlen szóval sem tesz emlí­tést a legfőihb dologról, arról, hogy nükar vonják ki az angol csapatokat. Mit alkar a jondámiai király? — teszi fel a kérdést a cikkíró. E kérdés válasza nem titok. A Times tudósítója megírta: a jordániai miniszterelnök tájé­koztatta Hammarsíkjöldöt, nem fogják Jordánia elhagyá­sára felkérni.-« Husszein ki­rály álláspontja érthető. Bor­zadással gondol arra a napra, amikor szembe kell állnia sa­ját népével. Világos, hogy Husszein ki­rály felhatalmazása alapján beszél így, és »'bátorságát« ten­gerentúli pártfogóitól kapta. Husszeinnek az a kísérlete, hogy akadályozza az ENSZ- főtitkárság tevékenységét, ki­zárólag azzal magyarázható, hogy összeszűri a levet az ENSZ-hatáirozatokat szabotáló Egyesült Államokkal és Ang­liával. Egyiptomi lap Hammarskjöld látogatásáról Kairó (AFP). Hammarskjöld szerdán érkezet Kairóba, és három-négy naipot tölt Egyip­tomban — mondják jól tájéko­zott körökben. Az A1 AÍkbar című lap úgy tudja, hogy Hammarskjöld megtárgyalja Háromszázezer gyümölcsfát telepítenek az ősszel a termelőszövetkezetek és szakcsoportok A ‘■“FöldiíHivelésúgyi Mi­nisztérium gyümölcstermesz­tési osztályán adott tájékozta­tás szerint az idei őszön már több mint 2600, holdon tele­pítenek új gyümölcsöst a ter­melőszövetkezetek és a szak­csoportok. Különösen nagy területeket ültetnek be a nyír­ségi és a duna—tiszaközi ho­mokvidékeken. Az új telepíté­seknek mintegy 50 százaléka lesz téli alma — többsége Jo­nathán és Starking —, és ha­sonlóképpen sok kajszit és szilvást ültetnek. A telepíté­sekhez szükséges mintegy 300 ezer csemetét a Földművelés- ügyi Minisztérium bocsátja a termelők rendelkezésére. Az egyéni termelők között is növekvőben van a telepítési kedv. Az idei őszön körülbelül 2,5—3 millió jó minőségű faj­taazonos gyümölcsfacsemete kerül a lerakatokba. Nasszer elnökkel azokat a módozatokat, amelyekkel siet­tetni és megkönnyíteni lehet az amerikai és angol csapatok kivonását Libanonból és Jor­dániából. Megtárgyalják to­vábbá a közép-keleti országok gazdasági fejlődésével kapcso­latos kérdéseket is. Az A1 Abram című lap pe­dig azt írja, hogy kairói láto­gatása után Hammarskjöld Irakba, Libanoniba, Szaud- Arábiába és Jordániába uta­zik. Lehet, hogy Izraelbe is ellátogat. Angol rakétatámasz­pontokat építenek az NSZK-ban Berlin (TASZSZ). Az angol katonai hatóságok a bonni kormány beleegyezésével megkezditek a Ruhr-vidéken. egy rakétakilövő-támaszpont építését T J TOLJ Ara a tavasszal jártam Bedegkéren. Az akkor alakult Uj Elet első nekigyürkőzéséről beszélget­tünk, D. Horváth József tsz- elnökkel. — A határba nem érdemes kimenni, ott szét­szabdalt parcellákat láthatna a szem, mert még semmit sem tettünk közösen — így hang­zott a felvilágosítás. Ezért telepedtünk le Horváthék asz­tala mellé, a jövőt latolgatan­dó. Szó esett itt földről, állat­ról, új istállóról — és bocsá­nat a sorrendért —, a legfon­tosabbról: az összefogó embe­rek gondolkodásáról. Horváth- né, a beteges fiatalasszony közbe-közbe szólt, majd zo­kogás nyelte el aggódó hang­ját. — Kellett neked megint elkezdened a szervezést?... Azt akarod, hogy szájára ve­gyen a falu? Nem törődsz a családod nyugalmával? — pa­naszolta. Próbáltuk vigasztal­ni a holnap békességében, si­kerében bízni még nem tudó asszonyt. Amikor kikísért a kapuig az elnök, búcsúzóul a telkem­re kötötte: — Nagyon kérlek, egy szóval se említsd meg az újságban, hogy sírt a felesé­gem. Azóta fél esztendő szállt el. A minap ismét ellátogattam a faluba. Amit hallottam, lát­tam, érdemes papírra vetni. A szövetkezet istállóiban huszonöt üsző és tinó növek­szik, hízik. Decemberben ér­tük szép pénz, helyettük pe­dig megannyi tenyészállatnak való jön. A negyvenhat hold rét sarju szénája is kazalba került. Száz köbméter zöldsi­ló .savanyodik a gödrökben. Huszonöt hold búza 13 mázsa 69 kilós átlaggal fizetett, ízemben az egyéniek hét-nyolc MINDENNAP SZÉLESEDIK A TÁBLA, , S NÖ A TAQLETSZÄM mázsás termésével. Igaz, nem közösen vetett az Uj Elet, de a mag csupa volt szövetkezeti földbe hullott, olyanba, ami »még mindig tartja a talaj­erőt«. AflNDEZT egy vidám, csillogó szemű, az eredményeknek szívből örülő fiatalasszonytól — D. Horváth József nétől — hallom... — Most már egészen megnyu­godtam — feleli kérdésemre. Ha ő vidám, akkor férjéről azt mondhatni: szíve színültig tele van boldogsággal. Azért is, mert a közös javára dőlt el a családon belüli harc, s meg­született az egyetértés, meg azért is, mert látja, mondhat­ja: érdemes volt újra elkez­deni. Persze, gondot sem kell kölcsönkérniük. — A közös munka? Megy, mint a vízfolyás. Most a 103 holdnyi őszi kalászosnak és takarmánynak készítjük a ve­tőágyat. Egy traktor szánt, a másik gyűrűshengerrel zár­ja le a talajt, a Zetor meg műtrágyát szór és tárcsáz. De nem lehet a traktorosokat lá­tatlanul hagyni. Mert hogyan jártam Tóth Jánossal, a szán­tógép vezetőjével? A terv­ben meg a szerződésben az van, hogy 20—22 centi mélyen kell vetőre szántani. Tóth elvtárs pedig csak 17—18 cen­tire engedte le az ekét, mert — amint említette — máskü­lönben nem keres. Megmond­tam neki, hogy vegye le á harmadik eke fejet, akkor — előhántóval — rendes mely­ségben megszánthatja a földet. Meg kellett ezt értenie, hiszen ő is tagja, a szövetkezetnek — nyomja meg a szót az elnök. Az állatok körül tesz-vesz Sütő László fogatos. — Laci, fogd be a lovakat, aztán hozd el a csigatriőrt — így az el­nök, A kocsis meg a siltes sapkát a tarkójára tolja, s egyszeriben rávágja: — Hiszen tudod, hogy nem­rég jöttem meg Tabról. Ennyi elég volt mára a lovaknak. Inkább ide tolom talicskán a triőrt... Félre hív a borostás állá, markáns arcú, jó barnára sült bőrű Sütő László. — Hallotta, mit akar az elnök. Annyi ba­ja senkinek sincs vele. mint nekem. A lovak miatt, mert azokat én szörnyen szeretem. Azt kívánná, hogy megállás nélkül hajtsam a jószágot. Pedig az egyik ló, az a fekete ott a sarokban, az övé volt. En bizony meg-megmondom ne­ki; hogy Jóska, te — mert csak így szólítom, hiszen én kilencben vagyok, ő pedig, ha jól tudom, tizennégyes — le­gyen szíved, hagyd nyugodni azokat a szegény állatokat. De ha feleselünk is, azért meg­készül minden dolog. Ezt mondja később az el­nök is., i A Z UJ ÉLET formálódó ~ majorjában szemlé ö_ dünk. A széna zömét már ide hordták, hogy kéznél legyen: a télre benépesül az ötven fé­rőhelyes istálló. A falakat már felhúzták. Most a padlás be­tonozásán dolgoznak a szak­emberek. Az ácsok a kazlak mellett szabdalják, illesztik te­tővé a gerendákat, szalufákat. — Kitesz magáért a tatarozó vállalat — mondja az elnök. — Jó volt egy kicsit megszel­lőztetni az újságban a ha­nyagságukat. (A munkakezdés szerződésben rögzített nap­ján ugyanis még hirük-ham- vuk se volt itt a tatarozók­nak, ezért íródott róluk bí­ráló cikk.) Az épületen túl lengyel ku- Icoricás, mellette pedig rici­nus. Csupa gondozott, jó ter­mést ígérő növény. Kilenc család szövetkezett a tavasszal. Most jóval többen vannak. — Mennyi a földetek, s há­nyán vagytok hozzá? — Kérdezz könnyebbet — mosolyog D. Horváth József. — Ezt én fejből pontosan meg nem mondhatom. Négyszáz hold körül van a szántónk, s negyvenre tehető a létszám. Mert mindennap szaporodik a föld, s nő a családok száma. Hozzáfogtak a dűlőn belüli tagosításhoz. Békességben megy az önkéntes földcsere. Az egyéniek egyezségre jut­nak a szövetkezettel. De van a magángazdák között olyan, aki azt mondja: »Hat a Ró­zsása gyepi vagy a Szedrest dűlőbeli pár holdam az Uj Élethez kerül, akkor én is odaállok.« őri István egyéni gazda a tanácsházán jelentet­te ki: »En bizony bele nem vágom az ekémet másik par­cellába. .. Adjanak egy be­lépési papírt, hadd írom alá«. így tett Pintér József is. Ezért mondja a tsz-elnök, hogy nap mint nap erősödik az Uj Elet. — Van nálam belépési nyi­latkozat, menjünk, vigyük el ide a közeibe az egyik ház­hoz. Már megbeszéltem velük a dolgot — szól D. Horváth elvtárs. Csizmadia Antaléknál csak a háziasszonyt találjuk ott­hon. TJOGYAN HATÁROZ- TAK, Rozi néném? — kérdi az elnök. — Tegnap azt mondta az uram, hogy beáll hozzátok — feleli. — Nem neki való már az örökös mászkálás Hékútra — ott dolgozik most is. Meg­gondozza majd a szövetkezet állatait ebben az istállóban — mutat az új épületre, ami egy dobásnyira van innen. — Ha kiáltok neki, hogy »apja, kész az ebéd, gyere haza enni«, meghallja — mondja derűs jó­kedvűen Rozi néni. — A nyilatkozatot? Hagyd itt. Estére jöhetsz érte. Ad­digra aláírjuk — említi a há­ziasszony. Búcsúznánk, s vennénk utunkat a falu felé, de egy iparos-forma ember lép lopa­kodva mellénk, s marasztal bennünket. — Csizmadia Joachim ko­vácsmester vagyok, az Antal­nak a testvére — mutatkozik be Misefa György elvtársnak, a megyei pártbizottság tag­jának és e sorok írójának. Az­tán puhatolózva kérdi az el­nököt: — Mit intéztetek a bá- tyáméknál? — Tudja azt maga jobban* mint én — felel kissé élcelőd- ve D. Horváth József. — Tudni tudom, beszéltem vele az este... Ha már itt vannak, jöjjenek be egy szóra hozzám is — invitál bennün­ket. A műhely hatszor hat mé­teres. Istálló volt, s május óta a fujtatónak, fúrógépnek, sa­tupadnak és üllőnek — a ko­vácsfelszerelésnek — ad he­lyet. A falon szegekre akasz­tott, élesített ekevasak, s raj­tuk krétával rótt nevek: Vas­kó Péter, Petrik András, Vell- ner Imre — nehogy elcserélőd­jenek e földhasítók. — Magam dolgozom. De el­férnénk itt ketten is — szól bátortalanul az öreg mester. — Úgy értem, hogy a ti ko­vácstok is idejöhetne, ha be­vennétek közétek. Tudhatod, hogy a régi szövetkezetnek is tagja voltam... Hogy miért is kellett abból elszélednünk... Igaz, jó magam sem szóltam semmit azon a bomló gyűlé­sen: se azt, hogy maradok, se azt, hogy kilépek. Vártam a többire. Amit azok határoztak, ahhoz kellett nekem is iga­zodnom. .. De mondom, be- állnék újra, ha szükség van rám. Most már a bátyámék döntöttek, én se akarok kívül maradni.. ■. — sorolja egy- szuszra. — Nyilatkozat nincs ná­lam, majd estére hozok —« mondja az elnök. / ÖL VAN, DE GYERE AM, mert várlak — szól a velünk távozó D. Horváth elvtárs után Csizmadia Joachim, az ötvenhat eszten­dős, de erős, izmos, szövetke­zeti taggá válni, akaró ko- vácsmester. KUTAS JÓZSEF

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom