Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-04 / 208. szám
Csütörtök, 1538. szeptember 4, 6 SOMOGYI NÉPLAP Orosz nyelvtaRfBlyamtk, eiftadásssrezatok, baráti körök létrehozása M-l-N-D-E-N-F-t-L-E MERRE KUNKORODIK A DISZNÓ FARKA? Deresedő fejjel?! — Karcolat — az MSZBT terveiben Kiss Józsefnét, a Magyar— Szovjet Bánáti Társaság Somogy megyei titkárát kértük meg, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit a társaság őszi, téli terveiről. — A nyár a mi munkánkat is hátráltatta — hangzik a válasz. Főleg a községekben lévő baráti körökre szól ez, de a városban és a járási székhe- helyeken lévő körökben sem folyt jól a munka. Talán egyetlen eredményként lehet megemlíteni a néhány helyen tartott élménybeszámolót és azt, hogy a szakszervezettel közösen a megye húsz legnagyobb üzeméiben különböző szakmáikkal kapcsolatosain előadásokat rendeztünk a Szovjetunió életéről. Ezért első legfontosabb feladatunknak tekintjük a meglévő baráti körök munkájának megindítását. De új baráti körök létrehozását is tervbe vettük. Minden olyan üzemiben, hivatalban, községben alakítunk baráti kört, ahol a magyar—szovjet barátság elmélyítéséért tevékenykedni akarnak, s közelebbről meg akarják ismerni a szovjet kultúrát és tudományt. — Milyen feladatok várnak a baráti körökre? — A baráti körök eddig öntevékenyen dolgoztak. Baráti találkozókat, élménybeszámolóikat, könyv- vagy film-anké- tokat és különböző rendezvényeket tartottak a körök tagjainak javaslatai alapján. Most központilag hét témakörből 4 ■—6 előadásiból álló sorozatot indítunk a megyei tanács, művelődésügyi osztálya és a MÉSZÖV közreműködésével. Előadást rendezünk például a Szovjetunió mezőgazdasági helyzetéről, a nagyüzemi gépesítésről, a szovjet mezőgazdasági szakemberek fizetéséről, munkájáról, életéről. A megye tíz legnagyobb szövetkezetében tartunk e témakörből- előadássorozatot, s ereken nemcsak a szövetkezet tagjai vésznek részt, hanem meghívunk tsz-tagokat, egyénileg dolgozó parasztokat is. A Szovjetunióról ipari és irodalmi jellegű előadásokat is tervezünk. A TIT-tel közösen műszaki előadássorozatot indítunk a szputnyikok jelentőségéről, az atomenergia békés felhasználásáról. Járási székhelyenként négy-négy témakörből tartunk előadást. Az üzemekben lévő baráti körök tagjai megkérdezik dolgozó társaikat, s azok kérésed alapján, kívánságaik szerinti témakörből tartunk majd részükre előadásokat. — Hány orosz nyelvtanfolyam létrehozását vették tervbe? — A megyében összesen tíz orosz nyelvű tanfolyam megkezdését terveztük kezdő, haladó és társalgási tokon. Járásonként általában egy-egy orosz nyelvtantoiyamoit szeretnénk indítani. A tanfolyam időtartama hét hónap, havi nyolc óra. A részvevők hozzájárulásként havi húsz forintot fizetnek. Egy-egy tanfolyamra 15—20 hallgatót kívánunk felvenni. — A korábban létrehozott szakosztályok betöltik-e feladatukat? — Az orvosi és pedagógus szakosztály eredményes munkát végez. Az orvosi szakosztály őszi, téli tervében például havonta egy-egy előadás megtartása, ezenkívül a nagyobb járási székhelyeken hasonló orvosi szakosztályok létrehozása szerepel. — A pedagógus szakosztály a megalakulása óta eltelt nyolc hónap alatt a szakosztályok között legeredményesebben dolgozott. Másítaná terveik: járási székhelyeken pedagógus szakosztályok létrehozása, vi- tadéluitánok, előadások, kiállítások rendezése, üzemekben a pedagógus tömegpropaganda kiszélesítése, apák gyűlése a városban és minden járási székhelyi iskolában a megyei könyvtárral közösen irodalmi estek, könyvankébok sibb. rendezésié. A műszaki szakosztály nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s hogy műszaki téren eredményesefbb munkát végezhessünk, a szakosztályt át kell szervezni. — Egyéb terveik? — A legfontosabb feladataink között szerepel: tovább szélesíteni a párt-, és a tömeg- szerveretekkel együtt kialakult jó kapcsolatot A TIT-ted, a Nőtanáccsal, a KISZ-srel, a szakszervezettel, a megyei tanáccsal .továbbra is együttműködünk, s több közös rendezvényt tartunk. A nyáron szovjet turista csoportok jártak az Állami Biztosítónál, a kórházban, az agyagiparosoknál, és a répás-pusztai Első ötéves Terv Tsz-ban. A baráti találkozókat továbbra ás napirenden tartjuk, mert az a tapasztalatunk, hogy a személyes érintkezés sokat segít a barátság elmélyítésében. A Moziüzemi Vállalat révén hat üzemben filmismerteteket tartunk. Legközelebb a Csendes Don című szovjet filmalkotást ismertetjük meg az üzemek dolgozóival. Szeptember 25-én orosz és szovjet zeneszerzők műveiből hanglemez- estet rendezünk. S már most megkezdtük a készülődést november 7 méltó megünneplésére. Sz. ti. Miért szeretik Nyugaton a „borzalmai“ l'Umektt? A reklámszakértők Nyugaton új fogáshoz folyamodtak: ingyen biztosítást kínálnak azoknak, akik a moziban egy »borzalom«-film bemutatása alatt szívszélhűdést kapnak a rémülettől. Az edzett kritikusok, akik végignézték az ocsmány fantázia-filmekeí, azt mondják: sokkal valószínűbb, hogy az ember a nevetéstől hal meg a láttákra, Nem vitás azonban, hogy az efféle filmekhez tolong a közönség. Azokban a filmszínházakban, ahol ezt az undorító menüt tálalják, az elmúlt néhány hónapban a bevétel rekordot ért el. Egyik-másik filmterjesztő vállalat már arra vetemedett, hogy csak akkor fogadják el a normális filmeket terjesztésre, ha »-kapcsoltan-« grand- guignol-t is kapnak. így például a Rank Organisation, amely eddig nem foglalkozott ilyen filmekkel, most szívesen látja azokat. Kevés az olyan felnőtt, aki átélte a második világháborút, és mégis élvezetet talál abban a látványban, hogy embereket szörnyű félelemnek és szenvedésnek tesznek ki, vagy hollywoodi mintára, »tudatalatti« hagymázas látomásaik vannak. A fiatalok közül azonban, úgy látszik, sokan találnak örömet a brutális, szörnyű látványokban, mint ahogyan habzsolják az olyan filmeket és könyveket is, amelyek a világháborút vetítik elébük, amelyről ők »lemaradtak«. Vajon mi okozza az erőszaknak ezt a vonzerejét, amikor pedig a mozi termén kívül, a világ amúgy is telve van erőszakkal és szörnyűséggel? Felmerül a kérdés, hogy azok, akik sorba állnak a jegyekért a borzalom-filmekhez, nem akarnak-e tulajdonképpen menekülni egy olyan világból, ami nehezen elviselhető, és ezért próbálják elhitetni magukkal, hogy mindez csak a zord képzelet játéka, s a valóságos borzalmak összekeverednek a vászon szörnyűségeivel? Nehéz erre pontos feleletet adni. Kétségtelen azonban, hogy a filmgyártó nagytőkések a tömeglélektannak egyik rejtett mozgatóját ismerték fel és használják ki. ÖRVÉNYBEN Stefano csinos, vonzó (külsejű fiatalember, becsületes család gyermeke. Szeméből azonban cinizmus fénye villan, arca jéggé fagyott, mosolyát nem látni. Gondjai vannak: hiába, nem könnyű a dolga egy bandavezérnek, aki újabb és újabb betörés tervét dolgozza ki és hajtja végre társaival. Az akciókat olykor halál követi. Aid megzavarja őket, nem beszélhet többé. A rendőrség erélyes nyomozást folytat. Marcello, a detektív egy véletlen folytán megismerkedik Stefano szép húgával, Luisával. Amikor Marcello tudatára ébred, hogy a banda vezére azonos Luisa fivérével, veszélybe kerül a két fiatal szerelme. A detektív végül is dönt: nem térhet ki az ügy befejezése elől, el kell fognia Stefanat... A kiváló olasz filmszínész-rendező, Pietro Garmi az ifjúság bűnözésének problémájával foglalkozik, s legfőbb érdeme, hogy mindvégig feszült, izgalmat árasztó jelenetek tanúi lehetünk. Lépésről lépésre egy kérdés fészkeli be magát a nézőbej vajon tragédiához veret-e a lejtőre jutott fiatalember útja. A film várható nagy sikeréhez hozzájárul a kiváló szereplő gárda, élén Stefano megszemélyesítőjével, Jacques Sernas-szal, a Marcello szerepét alakító Massimo Girottival és Luisa szerepében Carla Del Poggióvaű. Az örvényben című érdekfeszítő olasz filmet mától játssza a Szabad Ifjúság mozi. »Igaz-e, hogy a koca farka az óramutató irányában kunkorodik, a kané pedig ellenkező irányban? És ha igen, miért?« Ezt a kérdésit olvashattuk a napokban a brit Hentesek és Mészárosok Lapjában, mégpedig a szerkesztői üzenetek rovatában. A levélíró legnagyobb meglepetésére azonban a lap — bizonyára jól tájékozott rovatvezetője nem tudott választ adni. Mire a levélíró azt tanácsolta a henteslap szerkesztőjének, aki, úgy látszik, nem ismeri eléggé a farkkunko rodás történetét, hogy mielőtt a szükséges megfigyelések megszerzése miatt ellátogatna a< disznóólakba, győződjék meg arról, vajon a vizsgálat alá vett disznó nem herélt-e, mert ez befolyásolja a farok mechanizmusát«. A szaklap rovatvezetője így válaszolt: »Tudomásom van arról, hogy ha egy disznónak nem kunkorodik a farka, ez azt jelenti, hogy beteg. Viszont arról nincs tudomásom, hogy a koca farka ellenkező irányban kunkorodik-e, mint a kané«. A szerkesztőség különben felhívja Nagy-Britanrűa összes henteseit és mészárosait, figyeljék alaposan a disznófarkok kunkorodását és tegyenek erről jelentést a lapnak... MISTER HENDERSON — A REPÜLŐ »POSTILLON D’AMOUR« Mister Paul Henderson chicagói lakos azzal foglalkozik, hogy szerelmesleveleket ir. Mégpedig nagyapáink módjára ilyeneket: »Szeretlek«, vagy »Légy a feleségem, édes«. Csakhogy a ( szavakat nem tollal írja le, j hanem az égbolton füsttel. 1 Mister Henderson ugyanis repülő, s amikor valamelyik I szerelmestől megbízást kap, beül kétüléses gépébe, a címzett lakása felé repül, s ott műrepüléssel leírja a kívánt szöveget. Egyébként egy-egy betű 5 dollárba kerül. Egy üzenet minimális ára 40 dollár. Nem olcsó mulatság az ilyenféle levelezés — a repülő »szerelmeslevélíró« mégis megél belőle. Ma reggelre virradóra Ga- más termelési csoportvezető odavágta sapkáját a sarokba. Deresedő feje pucéran állt közszemlén ezen a napon. A munkások azt mondják, hogy ami miatt Gamás sapkája ma kíméletlenül a sarokba repült, nagyon is várható volt. — Fene határozott gyerek ez a Gamás — mondogatták. Hogy is mondjam csak.. . ? Igen, igen, régóta a maga útját járja, három szemellenzőt hord, pedig annak idején az igazgató megmondta, hogy »Gamás, Gamás! Ej, ej...!« S most itt van ni! A 40 éves, deresedő fejű műszaki lépett egyet a ranglétrán, hat év óta ezúttal először — lefelé. De a bajok mélységes fenekét nem is abban vélte Gamás, hogy az üzem vezetősége megfelelő szakmai továbbképzésének hiányolásával nem őt tette meg a felfejlődött üzem szerszámkészítő részlegvezetőjének, sőt egy beosztással lejjebb sorolta, hanem az nem ment a fejébe ezen a tragikus reggelen, hogy aszongya, mégiscsak pártsze- rűtlen és erkölcstelen dolog, hogy őt, Gamást az igazgató havonta csak egyszer figyelmeztette: képezze tovább magát a műszaki tudnivalókban. Mert igaz, hogy mondta: »Ej, ej, Gamás«, de az is igaz, hogy nem duruzsolta minden reggel a fülébe: ami tegnap még megfelelt az üzemben, az ma már esetleg elavult, és ami ma jó, az holnap lehet, sőt biztos, hogy már a tegnapé. Meg kellett volna őt erről győzni! Megmondani, hogy elmarad; kérlelni, könyörögni kellett volna, hiszen van itt egy pártszervezet, egy üb., egy igazgató, és ha még a munkások is szóltak volna egyenként, hogy: »Te, Gamás, a tudásod felett eljár az idő«, altkor talán-talán sikerült volna rábírni őt, hogy elvégezze a technikumot... Nahát! Most itt van ni! Majd mindenki azon röhög, hogy az ő 2400 forintját »saját szakmai fejlődésének érdektelensége« címén egyik napról a másikra lesrófolják kétezerre. Leült egy székre, és arcvonásai a sértett ember ábrázatáról tanúskodtak. Maga is tudta, hogy ez a sértődöttség nem helyénvaló, de azért csak kibuggyant a száján: — így eldobni engem, a hatéves munkást, aki ringatta az üzem bölcsőjét. Persze, most már nem kellek a négy elemimmel, mert rendben a széna. Hogy a technikumok? Ez máma már követelmény? Hát a fene beléjük... Negyven éves fejjel csak nem kezdek tanulni, mert az anyag- normák így, meg a prototípusok úgy... Hogy a Vincze szaki 45 éves korában is elvégezte? Hát azt olyan fából faragták...! Hirtelenül felvillanyozódott, és ravaszkásan csettintett az- ujjúval. — No de azért nincs ám olyan nagy vész — gondolta, amikor leporolta a sapkáját. — Kétezer... kétezer... hajtogatta — eddig csak a főmérnöknek volt egy-két százzal több a fizuja. De a fiatal mérnök, hajajaj... ö az ezcrkilencszáz forintjával még mindig az enyém alatt van! No, ugye, hogy negyven évvel is lehet azért karriert csinálni, csak nem keli mindjárt beugrani a tudományra noszogatásnak. Megtanított engem az élet! Itt van két ősz hajszál, csak nem kívánják, hogy érdekeljen a technikum, meg hogy a KGM- ben milyen új eljárást agyainak ki a mérnök urak... Öklével megvakarta a szeme gödrét. — Egyszer majd rájönnek ám ezek, hogy mégiscsak jó lett volna a szerszámkészítő üzemrész vezetőjének ezt a Gamást megtenni! Bizony elhiszik majd, hogy még most is jók azok a termelési módszerek, melyeket annak idején az én jő Kugler kisiparos komámnál megtanulgattunk. No, nem? Hát bizony nem! (Szegedi) Jelentkezés kisipari mestervizsga tanfolyamra A KIOSZ Somogy megyei titkársága felhívja a megyében lakó asztalos, cipész, férfiszabó, kovács és női szabó szakmában működő mestervizsga letételére kötelezett és nem kötelezett, de mestervizsgát tenni szándékozó kisiparosokat, kisipari termelőszövetkezeti és vállalati dolgozókat, hogy legkésőbb szeptember 15-ig megyei titkárságunknál (Kaposvár, Beloiannisz u. 18.) írásban jelentsék be: az említett szakmában e hónapban Kaposvárott meginduló mestervizsga előkészítő tanfolyamon részt kíván-e venni. A tanfolyamon való részvétel díjazással jár. KIOSZ Somogy megyei titkársága. ÉLŐ SZEIZMOGRÁF VOLT.. Néhány hónappal ezelőtt Kaliforniában meghalt Edward Peterson, az eleven szeizmográf. Több ezer kilométer távolságból »megérezte<% a földrengéseket. Néhányszor előre megjósolta a földrengés időpontját és helyét, megszégyenítve a legtökéletesebb műszereket is. Oritosok és tudósok ismételten próbát tettek vele, s meggyőződtek róla, hogy Petersonnak mindig igaza volt. Az utolsó években hivatalos fórumok előtt jegyzőkönyvbe vették kijelentéseit.. Ezzel minden kétséget eloszlatott. Peterson 1906. április 17-én adta először tanújelét szokatlan képességének. San Franciscóban egy kis házban lakott, s éjszaka furcsa érzés ébresztette fel. Valami erős nyomást érzett. Izzadság ütött ki homlokán. Nem tudott elaludni, felöltözködött, és magánkívül rótta az utcákat. Kisétált a városból egy dombra. Ekkor föld alatti morgást hallott a város felől. Megindult alatta a föld, és ő elesett, miközben nem messze tőle kártyavárként kezdtek összeomlani a felhőkarcolók. Porfelhő takarta el a várost. Tűzvész tört ki, és elpusztította azt, amit a földrengés még meghagyott. 1928. december 28-án Peterson New York-ban tartózkodott. Akkor újra ugyanilyen félelemérzet fogta el. Másnap az újságok hírül adták, hogy az olaszországi Messina várost földrengés döntötte romba, s nyolcvanezer ember vesztette el életét. Peterson megdöbbent. Eddig azt hitte, hogy annak a félelemérzetnek, amely sok évvel azelőtt San Franciscóban elfogta, semmi köze sem volt az utána bekövetkezett katasztrófához. De ezúttal felismerte az összefüggést. Nyilván megvan az a rendkívüli képessége, hogy előre tudja jelezni a földrengést. Elhatározta, hogy ellenőrizni fogja feltételezését. A következőkben nyilvánosság előtt mondta el jóslatait, hogy eloszlasson minden kétséget. Okmányok bizonyítják, hogy előre megjósolta az 1915. június 3-i olaszországi földrengést, amelynek harmincezer áldozata volt. Négy évvel később, 1919. május 13-án »jelezte« a katasztrofális kínai kanszoni földrengést, amely kétszázezer emberéletet követelt. Szinte hihetetlen eset történt vele 1923 augusztusában, amikor hajón utazott Indiából Honkongba. Egyszerre csak szörnyű félelemérzet fogta el. Rohant a kapitányhoz. — Valahol rettenetes katasztrófa fog bekövetkezni... Tenni kell valamit... Értesítse rádión az összes japán kikötőket — lihegte. A kapitány azt hitte, hogy lázrohamában fantáziáid malarias beteggel van dolga, s hogy megnyugtassa, mindent ráhagyott, de esze ágába se jutott, hogy tegyen valamit. Ez reggel nyolc óra körül történt. Négy órával később a szeizmográfok jelezték az első földlökést, amelyet követett a többi, s Tokió majdnem teljesen elpusztult. Körülbelül százhatvanezer ember vesztette életét. Sok tudós próbálta megfej« teni e szokatlan képességgel megáldott ember titkát. Nem sokra mentek. Az egyik magyarázat szerint Peterson szervezete megmagyarázhatatlan módon fel tudja fogni a távolból érkező földrengés-hullámokat, amelyek a föld felszínén és a föld mélyében egyaránt terjednek. Peterson előre megérezhette a földrengés bekövetkezését, mert az erősebb földlökéseket megelőzően enyhén megremeg a földkéreg, s ezeket a rengés- hullámokat egyes állatfajták is fel tudják fogni. Görögországban például nemrég a gólyák mentették meg egy falu lakosságát. A gólyák egyszerre csak minden látható ok nélkül menekülni kezdtek fészkeikből. Ezen a vidéken gyakori a földrengés, és a parasztok hallgatnak az állatvilág előéfzeteire. A gólyák nyomában ők is elmenekültek a faluból. Néhány óra múlva csaknem minden ház összeomlott. A santiagói (Chile) állatkert igazgatója érdekes adatokat közölt az állatok ilyen elöérzeteiről. Az oroszlánok, bölények, antilopok, gazellák és szarvasok mindig nyugtalanok voltak, valahányszor bármilyen távoli földrengés be- köi ctkezett. Ezzel szemben a majmok és a medvék egyáltalában nem reagálnak erre. »Peterson titkának« is valami ilyesféle a magyarázata. Ugyanazzal a rendkívüli képességgel rendelkezett, mint egyes állatfajok.
