Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-31 / 205. szám

Vasárnap. 1958. augusztus 31. 5 SOMOGYI NÉPLAP Tokaj hegyaljai furmint, szekszárdi vörös, asztali fehér 5000 hektoliter a negyedévi borkeret — jugoszláv hordókban tárolják majd az új bort Ezerkilencszáznegyvenkilenc óta van nagyobb borpin­cészete Kaposvárott a Me- csekvidéki Állami Pincegaz­daságnak. Azóta évről évre ez a pincészet látja el a külön­féle búfelejtő italokkal a me- féle búfelejtető italokkal a megye vendéglőit, kocsmáit, az ország különböző területé­ről érkeznek ide. Ahhoz azon­ban, hogy a vendég egy po­hár szekszárdi után csettint­mert például házasítani csak a minőségnek megfelelő boro­kat szabad. A házasítás egyébként úgy történik, hogy hatalmas cementhordókba töl­tik az italt, ha szükséges, a színét javítják, és megállapít­ják az átlagfokot, és csak az­után fejtik össze. Van-e műbor? Pár évvel ezelőtt, de még a közelmúltban is különféle hí­resztelések és viccek terjed­Egy 9135 literes hordóóriás, melyre csak létrán lehet fel­jutni. pott, mely 11—13 Maligán- fok szesztartalmával és ízével vidéken igen kedvelt, mivel az ára sem magas. Viszont a tokajhegyaljai furminttól már fázik egy kicsit a vevő. Nem csoda, hiszen ennek literje harminc forintba kerül. De rejtenek még másfajta boro­kat is a hasas hordók, me­lyek hosszan húzódnak a pin­ce tágas alagútjaban. Van ba­latoni fehér, szekszárdi vörös, és hogy a legolcsóbbakat em­lítsük, asztali fehér és asz­tali siller. A pince-vezető el­mondása szerint ebben az esztendőben főleg a pecse­nyeborokból értékesítettek legtöbbet. Természetesen azért, mert a vidéki kocsmák­ban sokkal szívesebben fo­gyasztják az olcsó borfajtát az ízben nem sokkal, de ár­ban lényegesen különböző bo­roknál. Óriáshordók érkeznek Jugoszláviából A pincészet megalakulása óta az idén végeznek nagyobb mértékű hordócserét éspedig a 2200 hektoliteres fahordó­állomány hatvan-hetven szá­zalékát újítják fel. Számok­ban kifejezve ez azt jelenti, hogy összesen 1800 hektoliter űrtartalmú öreg hordót cse­rélnek át Jugoszláviából im­portált 40—50—60 hektós hor­dókra, melyeknek nagyságára jellemző, hogy a pincébe csak szétszedett állapotban tudják leszállítani. Az új hordókkal nemcsak a régi állományt újítják fel, hanem a befoga­dóképesség is nő pár száz hektoliterrel. Egy évvel ez­előtt pedig négy uj cement- hordót építettek 1200 hekto­liter befogadóképességgel, me­lyeknek segítségével minden akadály nélkül el tudják lát­ni a bor készre kezelését. hessen, hogy »ej, ez de jól­esett!-«, hozzátartozik a pincé­szetnek a munkája is, me­lyet csak igen kevesen ismer­nek. Amint Tóth József pin­ce-vezető elmondja, ide a bo­rok nyers állapotban érkez­nek, azaz csak egyszerűen ke­zelték őket. Lent az óriáshor­dók világában viszont iskolázó kezelésnek vetik alá, vagyis tipizálják, házasítják, derítik és szűrik a bort. A boros szakmában járatlan embert talán meg is tévesztenék ezek a kifejezések, mondván azt, »•minek a bort ennyit kezelni, hiszen jó az, ha nem is vég­zett iskolát«. Nincs igazuk ezeknek, mert a minőség nem romlik, sőt érik, javul. Házasítás, iskolázás Minden borfajta, melyet italboltokban, éttermekben árusítanak, keresztülmegy a pincészetek kezelésén. Ennek egyik igen lényeges mozza­tek széltében, hosszában a »János vitéz«, »szérüskertek királynője« és egyéb műbő­rökről. Az egyik legilletéke­sebbhez, Tóth József pince­mesterhez fordultunk a hírek valódiságának, vagy alapta­lanságának eldöntéséért. O azt mondta: — Én kilenc éve vagyok ennek a pincészetnek vezető­je, de itt ezalatt semiféle bor- hamisítás nem volt. Se szal­ma-, se alma- vagy másféle gyümölcsbor, sőt direkttermő borokat sem hoztunk forga­lomba! Az egyedüli Othello az, amit színezésre felhasznál­hatunk, de azt is csak tíz százalékban házasítjuk el. Minket törvény kötelez a szakszerű és becsületes mun­kára, az 1936-os bor törvény, és mi teljesen ennek az alap-“ ján dolgozunk. Viszont a ter­jedő híresztelésekhez el kell mondanom, sajnos több eset­ben előfordult már, hogy a kocsmárosok manipuláltak a Lesz ehég bor a jövőben A vidéki pincészeteknek az állami pincegazdaság adja meg a mennyiségi és minő­ségi keretet, azt, hogy egy- egy negyedévben melyik bor­fajtából mennyit bocsáthat­nak az italmérő helyek ren­delkezésére. Tóth elvtárs el­mondotta, hogy a harmadik negyedévben 5000 hektoliter bor áll a kocsmák, vendéglők rendelkezésére, és ugyanennyi lesz a negyedik évnegyed ke­rete is, és ez ki is elégíti a keresletet. Az idei jó termés és a már lekötött új borok azt ígérik, hogy a jövő évben nem lesz borhiány. Király Ernő Nem tudom, öröme vagy meglepetése volt-e nagyobb a mű­velődésügyi osztály- vezetőnek, amikor ta­vasszal kezébe vett egy különös tartalmú iratot. Két fiatal ta- ranyi pedagógus fo­galmazta a bead­ványt. »Kérjük, hogy a következő iskolai evben Kutaskozmán taníthassunk.« Befe­jezésül energikus toll­vonással rótt szavak: Varga József képesí­tés nélküli nevelő és női kéz rajzolta be­tűk: Varga Józsefné tanítónő. Kevesen vannak, akik ellenvetés nélkül fogadják az utasítást: városról —,. falura. Még kevesebben azok, akik lelkendez­ve cserélik fel a falu­si iskolát pusztaira. Hát még olyanok, akik önként választ­ják a tanyai életet, sőt kérik — tán még követelik is —, hogy engedjék őket a leg­elmaradottabb világ­ba! Igaz, a puszta osztatlan iskolája na­gyobb darab kenyeret ad, mint a falué. Hi­szen a kötelező óra­számba nem fér bele mindennek a megta­nítása, kezdve az ábc-töl, Európa föld­rajzán át, egészen az atom szerkezetéig. Még akkor is kevés ehhez az idő, ha a hat—tizennégyéves gyerekek agyába két nevelő hintegeti a tu­dás magvát. De nem a havi párszáz forint­tal többet magában foglaló boríték lehet a pusztára húzó mág­nes. Más erőknek kell itt hatniuk. Olyanok­nak, melyek belső pa­rancsot osztogatnak: vállald a dolog nehe­zebbjét, te, a nép fia, leánya. Menj a tiéid közé, akik közül vé­tettél, akik közül ki­emelkedtél. És hang­zik a proletár-ész in­tő szózata: vigyázz, nem az a küldetésed, hogy visszahullj a porba, hanem az, hogy akiket ott ta­lálsz, emeld fel ma­gadhoz, minél maga­sabbra. S vezesd őlcet a szellem tegnapelőtti sötétjéből a mai, hol­napi fény irányába. Ne várd közeledésü­ket, te lépj feléjük, te nyújtsd a kezed, amit bizton megszorítanak. A tarany i iskola igazgatója azt mond­ja a Varga-házaspár­ról: nyert velük a puszta. Nyert ezzel a tettvágytól égő, piros­pozsgás arcú, har­mincon inneni fiatal­emberrel. A szegény­sorból jött, s már tíz­éves korában nyáron át nem rágta az út porát, hanem nyelte a cséplőgépből ömlő pelyvát, hogy keres­sen ruhára valót. Az ötvenes évek elején érettségizett, s irodá­ba került. Téli tanfo­lyamok előadójává nevezték ki. Itt döb­bent rá, hogy nem üres rubrikák kitöl­tésére, hanem más emberek lelkében tá­madt tudásszomj ol­tására termett. Utat tévesztettél, engedel­meskedj hivatásérze­ted szavának — ez a hallhatatlan hang hajtotta a nevelői pá­lya felé, különösen az­után, hogy Vámos Rózsa tanítónőt így hívják: Varga József­né. Kilincselt a me­gyénél, járt a minisz­tériumban, s tavaly ősztől kezdve tanulva tanított. Készült a különbözeti vizsgára, s képesítőre, és min­den órára, hogy meg­szerezze az oklevelet, és. hogy a taranyi harmadikosok megta­nuljanak szorozni egy számot kétjegyűvel. Nem ismert elveszett gyereket. H. Pista az olvasásban haladt szépen előre vezetésé­vel: otthon nem, ha­nem az iskolában őrt után gyakorolta a be­tűk egymás mellé ra­kását. B. Feri jóeszű gyerek — róla a csa­ládlátogatás hámoz a le a hanyagságot... A csaknem zárkó­zottság-számba menő szerénység és a több­re ösztönző jószán­dék jellemzi Vargá- nét, ezt a törékeny fiatalasszonyt. Felsős diákjai voltak tavaly, pedig az első négy osztály oktatására ké­szítette fel a tanító­képző. A síkidomok szerkesztéséne k, avagy a Toldinak a megtanítása szakos nevelő dolga vol­na — ő azonban mer­te vállalni ezt a fel­adatot. Petricsevics Margit vagy Gerlecz Erzsi vajon segítet­ték-e, hogy amikor ők már az igazak ál­mát aludtak, tanitó nénijük akkor még az igeneveket csopor- tosítgatta, holnapra készülődvén. Most üt van a há­zaspár Kutaskozmán. Úgy hete költöztek. A legközelebbi falu­tól idáig öt kilométer hosszan verte fel a port a földúton annak a gépkocsinak a ke­reke, amely őket hozta. Gazda után kiált a giz-gazzal be­nőtt iskolaudvar. De Varga József lelki szemei már látják a ZTÁIN majd viruló rózsali­getet, amely jövőre éke lesz a pusztának. A kert csinosítása nem óhaj csupán, ha­nem erős elhatározás: az őszi erdő vadró­zsatövekkel haza . a igyekvő kozmái nebu­lók után küld mosoly­gós pillantást. Amott, az a téglarakás sem maradhat sokáig: az iskola új tanítója szól lóla az állami gazda­ságnak. kút is cárt fedelet kap, hojy egészséges vizet ad­hasson a fél pusztá­nak ... A feleség szintén! azon van, hegy ne ér­je váratlanul a szep­tember. Ezen az auguszáus-végi dél­utánon a két szem el­sős — Gelencsér Ist­ván és Margit — egész évi tananyagát méri szét hetekre, napokra. Aztán a zsebkendő rajzolás, a domborúság fogalmá­nak megalkotása ke­rül a maga időrendi helyére a másik osz­tály tanmenetében. Még játszadozik, él­vezi a tovaillanó va­káció örömeit a hu­szonhat kozmái és cseri gyerek, de két új nevelőjük már ja­vában búcsút mondott a nyári szünetnek. Temérdek munkájuk közepette arra is fu­totta idejükből, hogy kiterveljék: felnőttek részére kézimunka szakkört szerveznek és ismeretterjesztő előadásokat tartanak a télen. Hiszen erre szól önkéntes külde­tésük: fényt gyújtani nemcsak a festéket sohsem látott padok­ba beférő generáció, hanem az egész pusz­ta szeme, értelme előtt. Kutas József ai sßmßqtiadiiailidqL eddq is a. puu'q ói Lóriit qi ( először visz növényeket a kiállításra ) Párbeszéd az utcán A tűző nap égette homok fé­nyesen csillog Ne^esdéd ut­cáján. Elő lelket nemigen lát­ni a faluban bandukolva, csak azt. akit halaszthatatlan dolga visz a tanácsház felé vagy a boltba. De a posta előtt mint­ha valakik kiabálnának, hang­juk messze hallik a mozdulat­lan csöndben. Kicsit megsza- porázzuk lépteinket, had lás­suk, miféle veszekedés zene bonája száll a légben? A két »►veszekedő-« egyikéről, ha nem figyelném ruházatát, akkor is meg tudnám, hogy ö a hely­beli postás kézbesítő. -Szemére is veti- ezt a másik -vesze­kedő-, aki az imént szállt le a vadonatúj női kerékpárról, Gyönyörű burgonya terem ebben az esztendőben a So­mogy udvarhelyi Ady Tsz föld­jén. A kolorádó bogár ellen jól megvédett bokrok alatt annyi a gumó, hogy holdan­ként 120 mázsás termésre szá- ^ onthatnak a tagok. Egy szem ^'fajtaidegen sem található a J kiváló minősítésű Merkúr kö- \ zött. Mind mehet vetőburgo- f nyának, mind alkalmas to­vább szaporításra. Ezt állapí­tották meg róla a szakembe­rek, s ennek alapján javasol­ták az Országos Mezőgazdasá­gi Kiállításon való részvételre IS tak kezdeményezni, sajnos eredménytelenül. Bár a ver­senyt nem sikerült megindíta­ni, a csurgóiak azért gondosan vigyáztak erre a növényre, s most májusi morzsolt kukori­cára számítva 19 mázsás - hol­danként! átlagtermést várnak. A Zrínyi-beliek már készü­lődnek a kiállítás megtekinté­sére. Négy tagot jó munkájuk jutalmaként a tsz költségén küldenek fel a fővárosba, raj­tuk kívül azonban még leg­alább tízen szeretnék megnéz­ni az itt öszegyűjtött legszebb állatokat, növényeket. S tit­kos gondolatuk: a továbbiak­ban úgy dolgozni, hogy már ebben az esztendőben elérhes­sék az állattenyésztésben a 3000 literes tehenenkénti tej­hozamot, s jövőre a növények mellett állatokkal is szerepel­hessenek a kiállítás nagy nyil­vánossága előtt Budapesten. Mit tud tenni egy ilyen el- , ismerés! A bemutatásra szánt J burgonyát még útnak sem in- J fűtötték, de a tagság máris _ J számítgat. A burgonyán kívül » \ kukoricájuk is szépnek ígérke- !t J zik az idén. Májusi morzsolt- ' ban számolva 15 mázsát vár- \ nak holdanként. De jövőre hib- f ridkukorica termelésre akar- f nak szerződni, s ha minden jól \ megy, a következő kiállításra ö kiáltja a postásnak, noha J a remélhetőleg ugyancsak ki- csupán pár lépés körtük a tá- f váló burgonyájuk mellett már volság: - Bátyám, aztán szép f ebből is szeretnének küldeni. Első kóstoló a legújabb szállítmányból... nata a házasítás, amely abból áll, hogy minőségileg kiválo­gatják és osztályozzák a kü­lönféle területen termett bort. Az ország területét hat osz­tályra osztották a következő­képpen: 1. Tokaj, Badacsony egyes vidékei, 2. Kőröshegy, Szólád, Villány, Szekszárd, 3. általában a Balaton környé­ke, 4. az ország fel nem so­rolt területei, 5. Othello, 6. Noha-borok. Ez az osztályo­zás minőségi megkülönbözte­tő jellegű is, és ebből indul­jak ki a bor házas ításánál, tőlünk elvitt borral és a fo-i gyasztok reklamációinál a fe-i lelősséget a pincegazdaságra i kenték. A későbbi nagyobb |* borválgíztékunk azonban iga-f zolt bennünket, mint ahogy most is különféle minőségűi borokat tudunk adni a fo-i gyasztóknak. 1100 hektoliter bor Romániából A pince legújabban nagy^ mennyiségű román bort ka­csinosan jár maga, mikor ölt- hetett alakjára ilyen tetszetős öltönyt? - A másik közbevág­na, de a kerékpáros nem en­gedi szóhoz jutni. — Ne is akp.rjon mentegetőzni, hiszen tudom, együtt hordtuk a zsá­kokat az uradalomban. — Na persze, te sem panasz­kodhatsz, mert mikor voltál ilyen kövér, én is emlékszem ám, vékony teremtés voltál, alig bírtad dobálni a kévét az asztagra. Meg mikor járhattál volna hétköznap olyan ünnep- lősen, mint most? Még mondanak egymásnak néhány szót, aztán a kövérebb felpattan a Jterékpárra, s ta­lán mikor a második ház el<- lenében hajt, akkor kiált visz- sza: — £n nem panaszkodha­tok a demokráciára ... Hát Igen, ők tudják. <▼. j.) J Ugyanígy tervezgetnek a \ csurgói járás másik ismert ? szövetkezetében, a csurgói Zrí- f nyiben is. Mint a somogyud- ' várhelyiek, ők is először vesz- \ nek részt növényekkel az Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­táson, s az eltérés csak annyi, ’ hogy egy helyett már most há­rom féle növényt mutatnak be. Az egyik ugyancsak Mer­kúr vetőburgonya, aminek ter­melésével három esztendeje foglalkoznak. A másik 1202-es Bánkúti búza, amely 10 holdon , 12 mázsás termést adott, s egy része vetőmag minősé­Í gű, 83,5 hektoliter súlyú. Har­madik növényük heterózis ku- J korica, aminek termelésére an- 4 nak idején a megye többi tsz-ét felhiva, versenyt próbál­II búzaföPdatió is tartozás-fizetni keil! A balatonszárszói és szólá- di parasztok legtöbbje már rég eleget tett búza-földadó kötelezettségének. Juhász Gyula terményfelvásárló 1420 mázsát könyvelt el eddig. Szeptember 30-a a határidő. Ekkorra minden gazdának ren­dezni kell búza-földadó tarto­zását. Halogatásnak, huzósz- kodásnak nincs értelme. Szár­szón, Szóládon is ártott a ká­nikula. A kintlévőség — a felvásárló szerint — mégsem több 300 mázsánál, de ez is bejön a határidőig. A papí­rok tanúskodnak: majd négy vagon búzával több van a raktárban, mint amennyinek ütemterv szerint lennie kelle­ne. Kovács Sándor igali felvá­sárlónak nehezebb a dolga. — Én nem is tudom, milyen község a miénk — panaszko­dik. — Felszólításra, küldött­ségre várnak az emberek. Az itteniek csak aratni szeret­nek. Kazsok, Szil nem esik nagyon messze tőlünk, s a környék talajai közt nincs nagy különbség — szorgalom dolgában látom én a hibát, hiányzik a törekvés az itteni emberekből. S az eredmény: alacsony termésátlag. Igaion 123 gazda tartozik még gabonával. 248-an ki­egyenlítették már a számlát; Várnak, hallgatnak a többiek; Hátha mást is lehet adni he­lyette. Igen, van mód erre is. A pénzügyminiszter rende­leté értelmében, ha az adózó a vetőmagon és a személyes szükségletén felül búzával nem rendelkezik, földadó-fi­zetési kötelezettségének búza helyett rozzsal, árpával, vagy borral is eleget tehet. 100 kg búzának megfelel: 110 kg rozs, 100 kg árpa, 80 kg sör­árpa, az I/A. árcsoportba tar­tozó területről származó bor­ból 25 liter, az I/B. árcsoport­ba tartozó területről szárma­zó borból 28 liter, a II. árcso­portba tartozó területről szár­mazó borból 33 liter, a III. árcsoportba tartozó területről 40 liter, a IV. árcsoportba tartozó területről 45 liter 11,5 Maligán-fok alkohol tartalmú hazai fajtájú (oltvány) szőlő­ből származó, egyszer fejtett bor. Direkttermő szólóból elő­állított borral földadót ki­egyenlíteni nem szabad. Amivel tartozunk, azt előbb, utóbb ki kell fizetni. A köte­lességét tudó gazda a köny- nyebbet választotta, s nem tett potya utat: az államnak járó gabonát a raktárba, ■ nem a padlására vitte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom