Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-31 / 205. szám
Vasárnap. 1958. augusztus 31. 5 SOMOGYI NÉPLAP Tokaj hegyaljai furmint, szekszárdi vörös, asztali fehér 5000 hektoliter a negyedévi borkeret — jugoszláv hordókban tárolják majd az új bort Ezerkilencszáznegyvenkilenc óta van nagyobb borpincészete Kaposvárott a Me- csekvidéki Állami Pincegazdaságnak. Azóta évről évre ez a pincészet látja el a különféle búfelejtő italokkal a me- féle búfelejtető italokkal a megye vendéglőit, kocsmáit, az ország különböző területéről érkeznek ide. Ahhoz azonban, hogy a vendég egy pohár szekszárdi után csettintmert például házasítani csak a minőségnek megfelelő borokat szabad. A házasítás egyébként úgy történik, hogy hatalmas cementhordókba töltik az italt, ha szükséges, a színét javítják, és megállapítják az átlagfokot, és csak azután fejtik össze. Van-e műbor? Pár évvel ezelőtt, de még a közelmúltban is különféle híresztelések és viccek terjedEgy 9135 literes hordóóriás, melyre csak létrán lehet feljutni. pott, mely 11—13 Maligán- fok szesztartalmával és ízével vidéken igen kedvelt, mivel az ára sem magas. Viszont a tokajhegyaljai furminttól már fázik egy kicsit a vevő. Nem csoda, hiszen ennek literje harminc forintba kerül. De rejtenek még másfajta borokat is a hasas hordók, melyek hosszan húzódnak a pince tágas alagútjaban. Van balatoni fehér, szekszárdi vörös, és hogy a legolcsóbbakat említsük, asztali fehér és asztali siller. A pince-vezető elmondása szerint ebben az esztendőben főleg a pecsenyeborokból értékesítettek legtöbbet. Természetesen azért, mert a vidéki kocsmákban sokkal szívesebben fogyasztják az olcsó borfajtát az ízben nem sokkal, de árban lényegesen különböző boroknál. Óriáshordók érkeznek Jugoszláviából A pincészet megalakulása óta az idén végeznek nagyobb mértékű hordócserét éspedig a 2200 hektoliteres fahordóállomány hatvan-hetven százalékát újítják fel. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy összesen 1800 hektoliter űrtartalmú öreg hordót cserélnek át Jugoszláviából importált 40—50—60 hektós hordókra, melyeknek nagyságára jellemző, hogy a pincébe csak szétszedett állapotban tudják leszállítani. Az új hordókkal nemcsak a régi állományt újítják fel, hanem a befogadóképesség is nő pár száz hektoliterrel. Egy évvel ezelőtt pedig négy uj cement- hordót építettek 1200 hektoliter befogadóképességgel, melyeknek segítségével minden akadály nélkül el tudják látni a bor készre kezelését. hessen, hogy »ej, ez de jólesett!-«, hozzátartozik a pincészetnek a munkája is, melyet csak igen kevesen ismernek. Amint Tóth József pince-vezető elmondja, ide a borok nyers állapotban érkeznek, azaz csak egyszerűen kezelték őket. Lent az óriáshordók világában viszont iskolázó kezelésnek vetik alá, vagyis tipizálják, házasítják, derítik és szűrik a bort. A boros szakmában járatlan embert talán meg is tévesztenék ezek a kifejezések, mondván azt, »•minek a bort ennyit kezelni, hiszen jó az, ha nem is végzett iskolát«. Nincs igazuk ezeknek, mert a minőség nem romlik, sőt érik, javul. Házasítás, iskolázás Minden borfajta, melyet italboltokban, éttermekben árusítanak, keresztülmegy a pincészetek kezelésén. Ennek egyik igen lényeges mozzatek széltében, hosszában a »János vitéz«, »szérüskertek királynője« és egyéb műbőrökről. Az egyik legilletékesebbhez, Tóth József pincemesterhez fordultunk a hírek valódiságának, vagy alaptalanságának eldöntéséért. O azt mondta: — Én kilenc éve vagyok ennek a pincészetnek vezetője, de itt ezalatt semiféle bor- hamisítás nem volt. Se szalma-, se alma- vagy másféle gyümölcsbor, sőt direkttermő borokat sem hoztunk forgalomba! Az egyedüli Othello az, amit színezésre felhasználhatunk, de azt is csak tíz százalékban házasítjuk el. Minket törvény kötelez a szakszerű és becsületes munkára, az 1936-os bor törvény, és mi teljesen ennek az alap-“ ján dolgozunk. Viszont a terjedő híresztelésekhez el kell mondanom, sajnos több esetben előfordult már, hogy a kocsmárosok manipuláltak a Lesz ehég bor a jövőben A vidéki pincészeteknek az állami pincegazdaság adja meg a mennyiségi és minőségi keretet, azt, hogy egy- egy negyedévben melyik borfajtából mennyit bocsáthatnak az italmérő helyek rendelkezésére. Tóth elvtárs elmondotta, hogy a harmadik negyedévben 5000 hektoliter bor áll a kocsmák, vendéglők rendelkezésére, és ugyanennyi lesz a negyedik évnegyed kerete is, és ez ki is elégíti a keresletet. Az idei jó termés és a már lekötött új borok azt ígérik, hogy a jövő évben nem lesz borhiány. Király Ernő Nem tudom, öröme vagy meglepetése volt-e nagyobb a művelődésügyi osztály- vezetőnek, amikor tavasszal kezébe vett egy különös tartalmú iratot. Két fiatal ta- ranyi pedagógus fogalmazta a beadványt. »Kérjük, hogy a következő iskolai evben Kutaskozmán taníthassunk.« Befejezésül energikus tollvonással rótt szavak: Varga József képesítés nélküli nevelő és női kéz rajzolta betűk: Varga Józsefné tanítónő. Kevesen vannak, akik ellenvetés nélkül fogadják az utasítást: városról —,. falura. Még kevesebben azok, akik lelkendezve cserélik fel a falusi iskolát pusztaira. Hát még olyanok, akik önként választják a tanyai életet, sőt kérik — tán még követelik is —, hogy engedjék őket a legelmaradottabb világba! Igaz, a puszta osztatlan iskolája nagyobb darab kenyeret ad, mint a falué. Hiszen a kötelező óraszámba nem fér bele mindennek a megtanítása, kezdve az ábc-töl, Európa földrajzán át, egészen az atom szerkezetéig. Még akkor is kevés ehhez az idő, ha a hat—tizennégyéves gyerekek agyába két nevelő hintegeti a tudás magvát. De nem a havi párszáz forinttal többet magában foglaló boríték lehet a pusztára húzó mágnes. Más erőknek kell itt hatniuk. Olyanoknak, melyek belső parancsot osztogatnak: vállald a dolog nehezebbjét, te, a nép fia, leánya. Menj a tiéid közé, akik közül vétettél, akik közül kiemelkedtél. És hangzik a proletár-ész intő szózata: vigyázz, nem az a küldetésed, hogy visszahullj a porba, hanem az, hogy akiket ott találsz, emeld fel magadhoz, minél magasabbra. S vezesd őlcet a szellem tegnapelőtti sötétjéből a mai, holnapi fény irányába. Ne várd közeledésüket, te lépj feléjük, te nyújtsd a kezed, amit bizton megszorítanak. A tarany i iskola igazgatója azt mondja a Varga-házaspárról: nyert velük a puszta. Nyert ezzel a tettvágytól égő, pirospozsgás arcú, harmincon inneni fiatalemberrel. A szegénysorból jött, s már tízéves korában nyáron át nem rágta az út porát, hanem nyelte a cséplőgépből ömlő pelyvát, hogy keressen ruhára valót. Az ötvenes évek elején érettségizett, s irodába került. Téli tanfolyamok előadójává nevezték ki. Itt döbbent rá, hogy nem üres rubrikák kitöltésére, hanem más emberek lelkében támadt tudásszomj oltására termett. Utat tévesztettél, engedelmeskedj hivatásérzeted szavának — ez a hallhatatlan hang hajtotta a nevelői pálya felé, különösen azután, hogy Vámos Rózsa tanítónőt így hívják: Varga Józsefné. Kilincselt a megyénél, járt a minisztériumban, s tavaly ősztől kezdve tanulva tanított. Készült a különbözeti vizsgára, s képesítőre, és minden órára, hogy megszerezze az oklevelet, és. hogy a taranyi harmadikosok megtanuljanak szorozni egy számot kétjegyűvel. Nem ismert elveszett gyereket. H. Pista az olvasásban haladt szépen előre vezetésével: otthon nem, hanem az iskolában őrt után gyakorolta a betűk egymás mellé rakását. B. Feri jóeszű gyerek — róla a családlátogatás hámoz a le a hanyagságot... A csaknem zárkózottság-számba menő szerénység és a többre ösztönző jószándék jellemzi Vargá- nét, ezt a törékeny fiatalasszonyt. Felsős diákjai voltak tavaly, pedig az első négy osztály oktatására készítette fel a tanítóképző. A síkidomok szerkesztéséne k, avagy a Toldinak a megtanítása szakos nevelő dolga volna — ő azonban merte vállalni ezt a feladatot. Petricsevics Margit vagy Gerlecz Erzsi vajon segítették-e, hogy amikor ők már az igazak álmát aludtak, tanitó nénijük akkor még az igeneveket csopor- tosítgatta, holnapra készülődvén. Most üt van a házaspár Kutaskozmán. Úgy hete költöztek. A legközelebbi falutól idáig öt kilométer hosszan verte fel a port a földúton annak a gépkocsinak a kereke, amely őket hozta. Gazda után kiált a giz-gazzal benőtt iskolaudvar. De Varga József lelki szemei már látják a ZTÁIN majd viruló rózsaligetet, amely jövőre éke lesz a pusztának. A kert csinosítása nem óhaj csupán, hanem erős elhatározás: az őszi erdő vadrózsatövekkel haza . a igyekvő kozmái nebulók után küld mosolygós pillantást. Amott, az a téglarakás sem maradhat sokáig: az iskola új tanítója szól lóla az állami gazdaságnak. kút is cárt fedelet kap, hojy egészséges vizet adhasson a fél pusztának ... A feleség szintén! azon van, hegy ne érje váratlanul a szeptember. Ezen az auguszáus-végi délutánon a két szem elsős — Gelencsér István és Margit — egész évi tananyagát méri szét hetekre, napokra. Aztán a zsebkendő rajzolás, a domborúság fogalmának megalkotása kerül a maga időrendi helyére a másik osztály tanmenetében. Még játszadozik, élvezi a tovaillanó vakáció örömeit a huszonhat kozmái és cseri gyerek, de két új nevelőjük már javában búcsút mondott a nyári szünetnek. Temérdek munkájuk közepette arra is futotta idejükből, hogy kiterveljék: felnőttek részére kézimunka szakkört szerveznek és ismeretterjesztő előadásokat tartanak a télen. Hiszen erre szól önkéntes küldetésük: fényt gyújtani nemcsak a festéket sohsem látott padokba beférő generáció, hanem az egész puszta szeme, értelme előtt. Kutas József ai sßmßqtiadiiailidqL eddq is a. puu'q ói Lóriit qi ( először visz növényeket a kiállításra ) Párbeszéd az utcán A tűző nap égette homok fényesen csillog Ne^esdéd utcáján. Elő lelket nemigen látni a faluban bandukolva, csak azt. akit halaszthatatlan dolga visz a tanácsház felé vagy a boltba. De a posta előtt mintha valakik kiabálnának, hangjuk messze hallik a mozdulatlan csöndben. Kicsit megsza- porázzuk lépteinket, had lássuk, miféle veszekedés zene bonája száll a légben? A két »►veszekedő-« egyikéről, ha nem figyelném ruházatát, akkor is meg tudnám, hogy ö a helybeli postás kézbesítő. -Szemére is veti- ezt a másik -veszekedő-, aki az imént szállt le a vadonatúj női kerékpárról, Gyönyörű burgonya terem ebben az esztendőben a Somogy udvarhelyi Ady Tsz földjén. A kolorádó bogár ellen jól megvédett bokrok alatt annyi a gumó, hogy holdanként 120 mázsás termésre szá- ^ onthatnak a tagok. Egy szem ^'fajtaidegen sem található a J kiváló minősítésű Merkúr kö- \ zött. Mind mehet vetőburgo- f nyának, mind alkalmas tovább szaporításra. Ezt állapították meg róla a szakemberek, s ennek alapján javasolták az Országos Mezőgazdasági Kiállításon való részvételre IS tak kezdeményezni, sajnos eredménytelenül. Bár a versenyt nem sikerült megindítani, a csurgóiak azért gondosan vigyáztak erre a növényre, s most májusi morzsolt kukoricára számítva 19 mázsás - holdanként! átlagtermést várnak. A Zrínyi-beliek már készülődnek a kiállítás megtekintésére. Négy tagot jó munkájuk jutalmaként a tsz költségén küldenek fel a fővárosba, rajtuk kívül azonban még legalább tízen szeretnék megnézni az itt öszegyűjtött legszebb állatokat, növényeket. S titkos gondolatuk: a továbbiakban úgy dolgozni, hogy már ebben az esztendőben elérhessék az állattenyésztésben a 3000 literes tehenenkénti tejhozamot, s jövőre a növények mellett állatokkal is szerepelhessenek a kiállítás nagy nyilvánossága előtt Budapesten. Mit tud tenni egy ilyen el- , ismerés! A bemutatásra szánt J burgonyát még útnak sem in- J fűtötték, de a tagság máris _ J számítgat. A burgonyán kívül » \ kukoricájuk is szépnek ígérke- !t J zik az idén. Májusi morzsolt- ' ban számolva 15 mázsát vár- \ nak holdanként. De jövőre hib- f ridkukorica termelésre akar- f nak szerződni, s ha minden jól \ megy, a következő kiállításra ö kiáltja a postásnak, noha J a remélhetőleg ugyancsak ki- csupán pár lépés körtük a tá- f váló burgonyájuk mellett már volság: - Bátyám, aztán szép f ebből is szeretnének küldeni. Első kóstoló a legújabb szállítmányból... nata a házasítás, amely abból áll, hogy minőségileg kiválogatják és osztályozzák a különféle területen termett bort. Az ország területét hat osztályra osztották a következőképpen: 1. Tokaj, Badacsony egyes vidékei, 2. Kőröshegy, Szólád, Villány, Szekszárd, 3. általában a Balaton környéke, 4. az ország fel nem sorolt területei, 5. Othello, 6. Noha-borok. Ez az osztályozás minőségi megkülönböztető jellegű is, és ebből induljak ki a bor házas ításánál, tőlünk elvitt borral és a fo-i gyasztok reklamációinál a fe-i lelősséget a pincegazdaságra i kenték. A későbbi nagyobb |* borválgíztékunk azonban iga-f zolt bennünket, mint ahogy most is különféle minőségűi borokat tudunk adni a fo-i gyasztóknak. 1100 hektoliter bor Romániából A pince legújabban nagy^ mennyiségű román bort kacsinosan jár maga, mikor ölt- hetett alakjára ilyen tetszetős öltönyt? - A másik közbevágna, de a kerékpáros nem engedi szóhoz jutni. — Ne is akp.rjon mentegetőzni, hiszen tudom, együtt hordtuk a zsákokat az uradalomban. — Na persze, te sem panaszkodhatsz, mert mikor voltál ilyen kövér, én is emlékszem ám, vékony teremtés voltál, alig bírtad dobálni a kévét az asztagra. Meg mikor járhattál volna hétköznap olyan ünnep- lősen, mint most? Még mondanak egymásnak néhány szót, aztán a kövérebb felpattan a Jterékpárra, s talán mikor a második ház el<- lenében hajt, akkor kiált visz- sza: — £n nem panaszkodhatok a demokráciára ... Hát Igen, ők tudják. <▼. j.) J Ugyanígy tervezgetnek a \ csurgói járás másik ismert ? szövetkezetében, a csurgói Zrí- f nyiben is. Mint a somogyud- ' várhelyiek, ők is először vesz- \ nek részt növényekkel az Országos Mezőgazdasági Kiállításon, s az eltérés csak annyi, ’ hogy egy helyett már most három féle növényt mutatnak be. Az egyik ugyancsak Merkúr vetőburgonya, aminek termelésével három esztendeje foglalkoznak. A másik 1202-es Bánkúti búza, amely 10 holdon , 12 mázsás termést adott, s egy része vetőmag minőséÍ gű, 83,5 hektoliter súlyú. Harmadik növényük heterózis ku- J korica, aminek termelésére an- 4 nak idején a megye többi tsz-ét felhiva, versenyt próbálII búzaföPdatió is tartozás-fizetni keil! A balatonszárszói és szólá- di parasztok legtöbbje már rég eleget tett búza-földadó kötelezettségének. Juhász Gyula terményfelvásárló 1420 mázsát könyvelt el eddig. Szeptember 30-a a határidő. Ekkorra minden gazdának rendezni kell búza-földadó tartozását. Halogatásnak, huzósz- kodásnak nincs értelme. Szárszón, Szóládon is ártott a kánikula. A kintlévőség — a felvásárló szerint — mégsem több 300 mázsánál, de ez is bejön a határidőig. A papírok tanúskodnak: majd négy vagon búzával több van a raktárban, mint amennyinek ütemterv szerint lennie kellene. Kovács Sándor igali felvásárlónak nehezebb a dolga. — Én nem is tudom, milyen község a miénk — panaszkodik. — Felszólításra, küldöttségre várnak az emberek. Az itteniek csak aratni szeretnek. Kazsok, Szil nem esik nagyon messze tőlünk, s a környék talajai közt nincs nagy különbség — szorgalom dolgában látom én a hibát, hiányzik a törekvés az itteni emberekből. S az eredmény: alacsony termésátlag. Igaion 123 gazda tartozik még gabonával. 248-an kiegyenlítették már a számlát; Várnak, hallgatnak a többiek; Hátha mást is lehet adni helyette. Igen, van mód erre is. A pénzügyminiszter rendeleté értelmében, ha az adózó a vetőmagon és a személyes szükségletén felül búzával nem rendelkezik, földadó-fizetési kötelezettségének búza helyett rozzsal, árpával, vagy borral is eleget tehet. 100 kg búzának megfelel: 110 kg rozs, 100 kg árpa, 80 kg sörárpa, az I/A. árcsoportba tartozó területről származó borból 25 liter, az I/B. árcsoportba tartozó területről származó borból 28 liter, a II. árcsoportba tartozó területről származó borból 33 liter, a III. árcsoportba tartozó területről 40 liter, a IV. árcsoportba tartozó területről 45 liter 11,5 Maligán-fok alkohol tartalmú hazai fajtájú (oltvány) szőlőből származó, egyszer fejtett bor. Direkttermő szólóból előállított borral földadót kiegyenlíteni nem szabad. Amivel tartozunk, azt előbb, utóbb ki kell fizetni. A kötelességét tudó gazda a köny- nyebbet választotta, s nem tett potya utat: az államnak járó gabonát a raktárba, ■ nem a padlására vitte.