Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-30 / 204. szám
Szombat, 1958. augusztus 30. 2 SOMOGYI NÉPLAr Mozgalom Franciaországban az alkotmány reform ellen Összeülnek a politikai pártok vezető szervei Párizs (MTI). A francia államtanács csütörtökön befejezte a de CJaulle-féle alkotmány- reform tervezetének megvitatását. Az alkotmányreform végleges' elfogadás céljából szombaton kerül a francia minisztertanács elé. A? alkotmányrefarm tervezetének nyilvánosságra kerülésével fellángol a választási harc Párizs (TASZSZ). Mind őjabb francia társadalmi szervezetek kapcsolódnak be a de GauUe-kormány kidolgozta al- kotm án yref orm - tervező t elle n indult mozgalomba. Az Huma- nité közlése szerint a volt frontharcosok köztársasági szövetségének vezetősége felhívta'tagjait, hogy a népszavazáson az alkotmányrefonm ellen, a személyi diktatúra megteremtése ellen foglaljanak állást. Párizsiban szerdán ülést tartott a CGT vezetősége. A vezetőség felhívta a CGT-hez tartozó szakszervezetek összes tagjait, utasítsák el az alkotmánytervezetet. A francia főváros haladó társadalmi szervezetei megkezdték az előkészületeket a szeptember 4-ére tervezett párizsi tüntetésre, ^mely a köztársaa szeptember 28-án megtartandó népszavazás előkészítéseként. Szeptember első napjaiban egymás után ülnek össze a francia politikai pártok vezető szervei. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságát szeptember 6-ára hívták össze a Párizs »vörös övezetéhez« tartozó munkáslakta Gennevilliersbe. sági rendszer és a demokratikus szabadságjogok védelmét fogja követelni. resszusa Isay-Les-Moulineaux- ban szeptember 11-e és 14-e között ül össze. A szocialisták megoszlanak a de Gaulle-féle alkotmányrefarm kérdésében. A belső pártellenzék növekedni látszik. De Gaulle tábornok szeptember 4-én lép először nyilvánosan a párizsiak elé. A Köztársaság téren kíván beszédet mondani. Az antifasiszta ellenállási bizottság kiadta a jelszót, hogy a köztársaság hívei ellentüntetéssel adjanak kifejezést a köztársasághoz való ragaszkodásuknak, ugyanPítja, hogy de Gaulle afrikai útján a Fekete-Afrika népei elítélték a gyarmati rendszert és kifejezték függetlenségi törekvésüket. A Francia Kommunista Párt parlamenti csoportja leszögezi, hogy még tevékenyebben veszi ki részét az algériai békéért indított tömegmozgalomból. Az ülésen elhatározták, hogy fokozzák a harcot az alkotmánytervezet elutasításáért.-------i------------A haladó társadalmi szervesetek állásfoglalása csak a Rápublique téren. A Francia KP parlamenti csoportjának ülése Párizs (TASZSZ). A Francia I Kommunista Párt parlamenti j csoportja augusztus 27-én j Jacques Duclos elnökletével ülést tartott. Megvitatták az alkotmánytervezettel kapcsolatos szeptember 28-1 népszavazás előkészületeit. Az ülésen megjelent Maurice Thorez, az FKP Központi Bizottságának főtitkára is. Az ülésről kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy országszerte fokozódik az ellenállás az alkotmányreform tervezésével szemben. Az FKP A szocialisták országos kongAngol katonai vezető támadta az Egyesült Államok kínai politikáját London (Reuter). Sir John Slessor repülőmarsall, aki a földközi-tengeri angol légierő főparancsnoka volt, pénteken a Daily Telegraphban megjelent levelében hevesen bírálta az Egyesült Államok kínai politikáját és indítványozta, hogy a tajvani problémát az Egyesült Nemzetek Szervezetének segítségével oldják meg. Slessor levelében a következőket írja: »Bízvást beismerhetjük, hogy a háború óta a közel-keleti nehézségeinket nem kis mértékben az amerikaiak ama gyermeki rögeszméjének köszönhetjük, hogy az angol »kolonializmus« javíthatatlanul gonosz. Szovjet expedíció keresztülvág a Déli-sarkvidéken Moszkva (MTI). A Nemzetközi Geofizikai Év különbizottságának legutóbbi moszkvai ülése a többi között elhatározta, az Antarktiszon megkezdett nemzetközi kutatómunka folytatását. A Szovjetunió tudósai máris kidolgozták a további kutatóprogramot. A Déli-sarkvidéken jelenleg a harmadik szovjet expedíció tagjai tartózkodnak. A harmadik expedíció tudósait főként az a kérdés foglalkoztatja, hogy a sarkiAdék önálló földrészbe, vagy több különálló szigetet borító, összefüggő jégtakaró. A kérdés megoldása érdekében még az idén nagyszabású kutatómunkát, jégvastagság-méréseket végeznek. A sarkvidék nyarán újabb szovjet expedíció indul maid egy évre az Antarktiszra A. G. Dralkin kandidátus, kiváló szovjet sarkkutató vezetésével. Az új expedíció tagjai trak- torvontatású szán-vonatukkal át akarnak kelni az egész kontinensen a szovjet kutató-központtól, Mimi)-teleptől a Bel- lingshausen-tenger partjáig. Áthaladnak a Déli-sarkon is. A jövő évben két újabb szovjet kutatóállomást létesítenek az Antarktiszon: az egyiket a hatodik földrész keleti térségében, az úgynevezett »Maud királyné földjén«, a másikat pedig á Bellingshausen-tenger partján. fl szociáldemokrata vezetők térdat-fejet hajtanak Adenauer előtt Berlin (MTI). A Német Szociáldemokrata Pártban vita folyik arról, hogy a párt folytassa-e az atomhalál ellen megkezdett tevékenységét vagy eleget tegyen a karlsru- hei alkotmányjogi bíróság döntésének és mondjon le a népszavazásról s az atomfegyverkezés ellen vívott harcról. Herbert Wehmer, a szociáldemokrata balszérny vezetője a párton belül a harc továbbfolytatása mellett foglalt állást, míg Heitzner szociáldemokrata képviselő a Bruecke című lap hasábjain hangoztatja, hogy a szociáldemokrata párt »tévedett, amikor az átomfegyverkezés ellenzőinek sorait erősítette«. A jobbszárny tehát világosan a be- hódolás mellett /foglal állást s a gyakorlati példák azt mutatják, hogy a szociáldemokrata pártvezetők ezt a kényelmes utat választják. Időjárásjelentés Várható időjárás szombaton estig: keleten több, máshol kevesebb felhő, néhány helyen kisebb eső. Mérsékelt, keleten élénkebb északi szél. A nappali felmelegedés keleten kissé gyengül, máshol alig változik. Legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton: a Tiszántúlon 21—24, máshol 24— 27 fok között. Mert a bőrük íekete?j^űveiődés Washington (AP). Az Egyesült Államok legfelső bírósága csütörtökön úgy határozott, hogy szeptember 11-re halasztja el ama döntés meghozatalát, hogy elkülönítsék-e vagy sem a szeptember 15-én kapuit megnyitó Little-Rock-i főiskolában a fehérbőrű tanulókat a néger tanulóktól. » * » Montgomery (AP). Illetékes hatóságok augusztus 28-án közöltek, hogy csütörtökön késő este az Alabama állambeli Montgomeryben egy vendéglő közelében egy rendőr agyonlőtt egy fiatal négert. A gyilkosságra azt kővetően Került sor, hogy a rendőrség értesítést kapott arról, hogy egy néger randevút akar megbeszélni egy fehér asszonnyal. A néger fiú 20—21 év körüli lehetett, jóllehet a temetésen 17 évesnek nyilvánították. A megyei halottkém -jogos emberölesről*- adott Jelentést. I CT-zórakozás Vörös Csillag: Feketeszem éjszakája. Szélesvásznú. 5, 7, 9 órakor. Szabad Ifjúság: Első örömök. 4, 6, 8 órakor. Dózsa kertmozi: Mindig veled. 8 órakor. Balatonlellei szélesvásznú I mozi: Utolsó paradicsom. Fél 9 órakor. Rippl-Rónai Múzeum: Ösré- gészeti, várostörténeti, néprajzi, természettudományi kiállítások, és a Rippl-Rónai képűd - állitás. Nyitva: 10—14 óráig. Megyei Könyvtár: Könyvkölcsönzés és .olvasótermi szolgálat 9—11 óráig. Ifjúsági Könyvtár: Könyv- kölcsönzés 9—11 óráig Hammarskjöld ammani tárgyalásai Amman (Reuter). Szamir Ri- fai jordániai miniszterelnök közölte Hammarskjöld ENSZ- főtitkárral: a jordániai kormány csak akkor kéri fel az angol csapatokat az ország elhagyására, ha úgy látja, hogy már megszilárdult az ország biztonsága. Sső lő prések 420 Ft-tól 3100 Ft-ig Sxőlőxúxók 750_FMól_d050_Ft4g Forgalomba hozza: MEZŐSZÖV V. Kaposvár, telefon: 24-39. Re££egés A MERIKABAN nemrégiben különös " könyv jeleni meg: beszámoló a »Gazdaságfejlesztési Bizottság« 1957. november 21-én, Washingtonban tartott üléséről. A beszámoló megjelenése természetesen az illetékes szervek engedélyével történt. A »Gazdaságfejlesztési Bizottság« nevű szervezet 1942-ben, tehát a háború idején alakult az Egyesült Államokban. Bár a háborúnak már reges-régen vége, a bizottság máig sem szűnt meg. A »Gazdaságfejlesztési Bizottságnak« 150 tagja van: tekintélyes személyiségek a kormányból, a kongresszusból, amerikai tudományos és üzleti körökből. A bizottság munkájában minden valószínűség szerint közvetlenül részt vesz az amerikai hírszerző szolgálat is, melynek vezetője, Allan Dulles, ugyancsak felszólalt a bizottság szóbanforgó ülésén, de beszéde nem került nyilvánosságra. Vajon milyen probléma foglalkoztatja most legjobban az amerikai politikusokat, üzletembereket és tudós lakájaikat? Elsősorban a kapitalista világ és a szocialista világ versengésének kérdése. Az ülésen ezt a problémát természetesen más szavakkal fogalmazták meg, mégpedig a következőképpen: »A szovjet haladás az amerikai vállalkozószellem ellen«, de a dolgok lényegén mitsern változtat a burzsoá terminológia. A »Gazdaságfejlesztési Bizottság« ülését eredetileg jubileumi ülésszaknak szánták a bizottság fennállásának 15. évfordulója alkalmából. De amíg az ünnepségre készülődtek, olyan esemény történt, ami bizony alaposan elrontotta az ünnepi hangulatot. Megkezdődött a szovjet szputnyikok korszaka. A szputnyikok teljes egészében megcáfolták azt az állítást, miszerint a »szabad vállalkozás« kapitalista rendszere fölényben van a szocialista gazdasági rendszerrel szemben. Az ülésszakon elhangzott beismerések a szovjet társadalmi rendszer kimagasló sikereiről — amiket nemrégen még álmunkban sem lehetett volna várni amerikai személyiségektől — többé nem vonhatók vissza. »Az előttünk felszólaló hat szakértő — írja A szovjet haladás az amerikai vállalkozószellem ellen című könyv előszava — bebizonyította nekünk ..., hogy a Szovjet-Oroszországgal folytatott verseny sokkal több, mint pusztán a világ két legnagyobb állama között folyó fegyverkezési versengés. A szakértők teljes világossággal bebizonyították, hogy ez a verseny tudományos, gazdasági és ipari téren valószínűleg még sokkal fontosabb lesz«. Azok az emberek, akik ilyen kijelentéseket tesznek, cseppet sem félnek attól, hogy a kommunizmus iránti szimpátiával fogják vádolni őket. Ezek mind dühödt ellenségei az emberiség szocialista haladásának és gyűlölik a Szovjetuniót. 1957 novemberében azért jöttek össze, hogy kiutat keressenek ebből a veszedelemből, amibe — véleményük szerint — a kapitalizmus került a szocializmussal folytatott békés versenyben, s arra törekedtek, hogy tőlük telhetőén kisebbítsék a Szovjetunió sikereit és rózsásabbnak ábrázolják a kapitalizmus helyzetét. A »GAZDASÁGFEJLESZTÉSI bizottság« ülésén beszámolók hangzottak el a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a termelés területén folytatott versenyéről, a tudományos kutatómunka helyzetérők a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban, a haditermelésről, a gyengén fejlett országokkal való gazdasági kapcsolatokról. Nixon alelnök kincstári optimizmust árasztó bevezető beszédet mondott s ezt az optimizmust megpróbálta ráerőszakolni az ülés többi résztvevőjére is. De próbálkozása hiábavaló volt. Az első szovjet szputnyik fellövéséről any- nyit mondott az alelnök, hogy »a szputnyik felbocsátása a Szovjetunió óriási tudományos, gazdasági és ipari potenciáljáról tanúskodik«. A továbbiakban beismerte, hogy az Egyesült Államok »tudományos és katonai területen« elmaradt. Nixon beszédének befejező része valóságos siránkozásnak hatott. »Készen kell lennünk — mondotta —, hogy nemcsak katonai téren, hanem más olyan területeken is szembeszálljunk a Szovjetunióval, amelyeken a múltban eredményesen tevékenykedett, s amelyeken — ez várható — a jövőben is folytatni fogja sikeres tevékenységét«. Az ülés többi felszólalójának beszédei közül elsősorban Wisnernek, a massachusettsi technológiai főiskola professzorának a Szovjetunió tudományos-technikai haladásáról, továbbá Allannak (központi hírszerző szolgálat) és Easonnak (a princetoni egyetem közgazda- sági és szociológiai fakultása) beszédei vonjak magukra a figyelmet. Ezek a felszólalások a következő témával foglalkoztak: »Csatát nyer-e a Szovjetunió a termelés területén?« Wisner kijelentette, hogy amíg az elmúlt időszakban műszaki téren az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Németország vezettek, addig most a Szovjetunió »erélyes intézkedéseket tett, hogy műszaki viszonylatban a világ vezető országa legyen«. Wisner rendkívül elismerő hangon szólt a szovjet -tudományos kutatómunka megszervezéséről, s említést tett arról, hogy az Egyesült Államokban nincsenek olyan tudományos intézetek, mint a Szovjetunióban, s hogy az amerikai tudósok a szovjet tudósokkal összehasonlítva »másodrendű emberek«. Wisner beszédének • befejezésében siralmas humorral mondotta: »Amikor rossz hangulatban vagyok, arra gondolok, hogy ők (a Szovjetunió r—. Szerk. megj.) öt év múlva nyilván minden téren elhagynak bennünket. Amikor optimista hangulatban vagyok, úgy érzem, hogy tíz év kell nekik ennek megvalósítására«, TEHAT ILYEN VÄLASZT ADOTT a2 * egyik szakértő a kérdésre, hogy ki nyer csatát a termelés területén Wisner kollégái — Allan és Eason — igyekeztek megédesíteni az orvosságot, s gondosan felsorolták az összes olyan meglévő és kitalált nehézségeket, amelyek felmerülhetnek a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megoldása útján —, Ijogy az egy főre eső termelés területén utolérje és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat. Allan mégis arra a következtetésre jutott, hogy »valamikor 1980 körül elveszítjük (mármint az Egyesült Államok — Szerk. megj.) a megnyugtató biztonságot... « Eason érdekes kijelentést tett arról, hogy a szovjet népnek Amerika utolérésére és túlszárnyalására irányuló törekvése »a világköz- vélemény jelentős részében« tiszteletet és megértést kelt. Eason ezt a gondolatot így magyarázza: »Elsősorban a Szovjetunió határain kívül élő emberekre gondolok, akik nem feltétlenül szovjetellenes beállítottságúak, de országaik gyors gazdasági fejlődésére törekednek: a szputnyikok jelentősége a gazdasági lehetőségeket figyelembe véve abban rejlik hogy módot adott az embereknek közelebbről megvizsgálni a szovjet gazdasági módszereket, sőt, talán a politikai rendszert is, ha úgy gondolkozunk, hogy ezt a két tényezőt el lehel választani egymástól. Másodsorban az embereknek arra a meglehetősen széles rétegére gondolok, akik kifejezett elégedettséget éreznek, amikor látják, hogyan hagyja el a Szovjetunió a mindenható Egyesült Államokat«. Az amerikai vezetők rendkívül nyugtalan- kodnak amiatt, hogy a szovjet gazdasági haladás nagy befolyást gyakorol más országokra, elsősorban a gazdasági segítségre szoruló ázsiai és afrikai államokra. És igazuk van, méltán nyugtalankodnak, a Szovjetunióval való együttműködés, a vele fenntartott kölcsönösen egyenlő és kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok olyan távol vannak a politikai és katonai zsarolással járó, lealázó amerikai »segélyektől«, mint az ég a földtől. C. B. Randoll, az Egyesült Államok elnökének különleges gazdasági tanácsadója, az amerikai monopóliumok megbízottja, három olyar okot nevezett meg az ülésen, amely miatt a/ Egyesült Államok »nyugtalanságot érez« a gyengén fejlett országokkal kapcsolatban. Először is az amerikai imperializmus katonai bázisokat akar cserébe a »segélyért«; másodszor az amerikaiakat vonzzák a feltáratlan nyersanyagtartalékok; harmadszor az Egyesült Államoknak piacra van szüksége, hogy el tudja helyezni áruit. Randoll emellett világosan kifejtette, hogy az amerikai monopóliumoknál a legkevésbé sem érdekük az úgynevezett elmaradott országok hazai iparának fejlesztés« és az ipar fejlesztéséhez szükséges berendezd sek szállítása. Az Egyesült Államok nen akarja elősegíteni, ellenkezőleg, igyekszi) megakadályozni, hogy ezek az országok olyar árukat exportáljanak, amelyek versenyezhet nek az amerikai árukkal. Randoll végül arró beszélt, hogy az amerikai monopóliumok »jo gosan« törekednek a profit növelésére, tőke- befektetési szférájuk bővítésére, jogosan pró hálják megtartani a kapitalista élősködésnel ezeket a lehetőségeit az amerikai üzletemberei »jövendő nemzedékei« számára. Randoll ezután panaszkodott amiatt, hogy i Szovjetunió aláássa az Egyesült Államok po zícióit. Vajon miképpen? Nagyon egyszerűen. »Elsősorban a szovje gazdaság és a gyengén fejlett országok gaz dasága kölcsönösen kiegészíti egymást, viszon a mi gazdaságunk (az amerikai — Szerk megj.) ellentétben áll velük. Másodszor, « szovjet külkereskedelmi szervezetek sokkal ol csobban adják áruikat. Rendkívül kedvező fel tételek mellett adnak hitelt, pl. negyven évre évi két százalék mellett«. Randoll beszédénei ennél a részénél egy kis kitérőt tett, amiko így szólt: »Látok itt közöttünk egy bankári Nem árulná el nekem a titkot, hol kaphatná) kölcsönt negyven évre, évi két százalékos ka mat mellett?« Randoll végezetül beismerte: a szovjet gaz dasági segítség azt jelenti, hogy ipari bérén dezést szállítanak a gyengén fejlett országok nak és megtanítják, hogyan kell azokat ke zelni. Eknellett a szovjet gyártmányok — au tök, emelődaruk, exkavátorok, szerszámgépei stb. — »sok viszonylatban megfelelőbbek* mint az amerikaiak. Randoll szavai szerint az önálló gazdaság fejlődés útjára lépett országokban ez a mon dás járja: »Amerika csodálatos ország, nagy szerű eredményeihez 175 évre volt szükség« Oroszország viszont negyven év alatt elért ugyanezt. Jobb lenne az iránt érdeklődnüní' hogy mit csinál Oroszország«. A »GAZDASÁGFEJLESZTÉSI BÍZOTT SAG« üléséről közzétett beszámoló is mét csak arról tanúskodik, hogy a Szovjet unió és a többi szocialista ország vitathatai lan sikereket ért el a kapitalizmussal folyta tott békés versengésben. A beszámoló az*, i tanúsítja, hogy az amerikai kapitalizmus el vesztette régi biztonságát, s ma már fél békés versenytől és annak kimenetelétől. E a félelem — kétségtelenül — a jövőtől val rettegés, hiszen nyilvánvalóan a s20cializmu világáé a jövő.
