Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-11 / 162. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Péntek, 1<*58. július M. Megszívlelték az idő sürgető szc v it (Tudósítónktól.) A háromfai határ­ban mindenütt szor­gos aratókkal talál­kozunk. Vágják a gabonát, a jövő évi kenyérnekvalót. Az egyik búzaföldön ta­lálunk rá az Uj Ba­rázda Tsz szorgal­mas tagjaira, vannak vagy tizennégy-tizen- öten. A férfiak keze- nyomán rendre dől a kalász, az asszony­népség pedig fürgén szedi a markot. Siet­nek. Még ma végez­ni akarnak ezzel a táblával. — Hogy állnak a munkákkal? — kér­dezzük nagy érdek­lődve. — Sürget fiz idő, a sok esőzés miatt egybeestek a fontos munkák: a kapálás, töltögetés, de javában itt van már az ara­tás is. Minden ga­bonánk beérett Előtte 23 hold kuko­ricánkat megtisztítot­tuk a gyomoktól és a 20 hold burgonya töltögetését is befe­jeztük. Az őszi árpát már levágtuk, smost a búzát aratjuk. Az­tán csak a rozs ara­tása lesz hátra — adja tudtunkra Kuz­ma József tsz-elnök. — Milyenek a ter­méskilátások? — 7)7. idei szeszé­lyes időjárás miatt az elmúlt évinél ke­vesebb lesz a termés, de a vártnál mégis többre számíthatunk már. Idejében és szakszerűen végez­tük el a növényápo­lást, megfelelő meny- nyiségű istálló- és műtrágyával javí­tottuk földjeinket. Burgonyából például a tervezett holdan- kénti kilencven má­zsás átlagtermés he­lyett közel 150 má­zsás termést várha­tunk az eddigi jelek szerint. Burgonyabo- gár-kár földünkön nem esett — Hogyan vesznek részt a közös munká­ban a tagok? — Kis családi kö­zösségünk megértőén és szorgalmasan dol­gozik. A tagok tud­ják, hogyha több te­rem, akkor több jut majd a zárszámadás­kor is. A növényápo­lásnál különösen so­kat dolgozott Lukács Gyula bácsi és Frid- rich Ferenc, család­jával együtt. — Tudjuk, hogy Kuzma elvtárs ta­nácselnök, majd szö­vetkezeti ügyvezető volt. Hogyan érzi magát ebben a ta­vasszal alakult tsz- ben? — Jól. Megszeret­tem a földet és a ta­gokat is. Közösek gondjaink, közösek örömeink is. Igaz, hogy voltam havi »fixes-« állásokban is huzamosabb ideig, de úgy érzem, hogy valójában most ta­láltam meg helye­met. Végezetül még egy kérdés: várhatók-e újabb belépők? — A község dol­gozó parasztjai fi­gyelemmel kísérik munkánkat és ter­méseredményeinket. Bízunk benne, hogy az idén újabb csalá­dok állnak közénk. JEGYZI A % agronómua tanácsa Hogyan címerezzük a hibrid-kukoricát? . Fajta hibrid-kukoricavető- magot az anyanövény virágpo­rával való megtermékenyítés­ből nyerünk. Az anyasorból még a virágzás előtt eltávolít­juk a hímvirágot, vagyis a címert. E fontos művelet el­végzésétől függ a hibrid-kuko- ricavetőmag minősége, ér­téke. A kukoricanövé­nyeken a különnemű virágok rendszerint nem egy időben jelennek meg, hanem a hím­virágok 4—5 nappal korábban bújnak elő. Ez lehetővé teszi, hogy az anyanövények címe­reinek időbeni eltávolításával megakadályozzuk az öntermé- kenyülést. Az anyasorokat a címerhányás közeledésekor, a korai fajtákon már július ele­jén állandóan figyeljük, s a címerezést azonnal kezdjük meg, mihelyt a címer hegye a felső levél tölcséréből előbukkan és kézzel már meg­fogható. Az anyasorok között halad­va mindkét kézzel dolgozha­tunk. A címert erélyes kéz­mozdulattal felfelé rántsuk ki. Kést, ollót, sarlót, ne használ­junk, mert a címert csak fe­lületesen tudjuk eltávolítani vagy nagyon megsértjük a le- vélzetet. A címerezést a reg­geli órákban végezzük, hogy elejét vegyük a virágpor • hul­lásának. A címerhányás fő idején na­ponta, a kezdetén és a végén kétnaponként járjuk a soro­kat és címerezzünk. Az anya­növények címerhányásának befejeződése és az összes cí­mer eltávolítása nem jelenthe­ti a megfigyelés, illetve a cí- merezés végét, mert a fattya­kon, vagy rendellenes helye­ken (például: csövön) újból képződhet hímvlrág. A címerezést csak akkor sza­bad abbahagyni, ha az anya­sorok magkötése befejeződött, vagyis a csövek haja és a nő­virág száraz. Meleg, száraz időjárás ese­tén a növények egy része már akkor virágzik, amikor címer még nem bújt ki egészen. ! Ilyenkor a hímvirágokat a tölcsért alkotó levelek lefejté­sével még kibújás előtt el : kell távolítani. NÉMETH LAJOS, ‘ mezőgazdasági felügyelő. Most látszik meg, mit ér a iá agretedmika Gazdaságunkban — a Tengődi Állami Gazdaságban — az aratásit június 21-én kezdtük és július 6-ig 380 kh őszi ár­pát, 276 hold búzát vágtunk le. Hékuti üzemegységünk 50 hold őszi árpája 20,6 mázsát fizetett átlagosan. Ez a termés­hozam vitathatatlanul a szakszerű és tudományos nagyüze­mi gazdálkodási forma igazolása. A célszerűen megválasztott elővetemény, az jdőben elvégzett talajmunka, a foszfor-, ká­li- és nitrogéntartalmú műtrágya megfelelő (kát. holdanként 3 mázsa) mennyiségben való adagolása nem keltett csaló­dást. További célunk: a gabonafélék lehetőleg veszteség nél­küli betakarítása, magpergés, csírásodás megakadályozása. Az aszály miatti terméskiesést pillangósnövények — a terve­zettnél nagyobb — magfogásával, pótoljuk. Köztudomású, hogy közepes aprómagtermés esetén is egységnyi területről a szénatermés értékének három szorosát kapjuk. A zöldbimbós állanáiban lévő, magfogásra kijelölt lucerna és vöröshere táblákon a legfontosabb tennivaló: védekezni az ápion-fer- tőzés ellen. Mi HCH tartalmú védőszerrel porozzuk be fer­tőzés-veszélyes területeinket. Gyurákovics János igazgató. A VÁROSKÁNAK IS RE- ILLŐ Nagyatád szívé­ben helyezkedik el a szó mind­két értelmében a járási műve­lődési ház. Tehát nemcsak a telekkönyvi bejegyzés szerint, hanem amúgy is; látogatott­ság, kedveltség szempontjából is. Szeretik az atádiák a kultúr- házukat — ők már csak így nevezik —, büszkék rá, tulaj­donuknak vallják, akár csak időszakos látogatói, akár szo­rosan odatartozók — értjük alatta, hogy szakköri tagok, klubtagok, vagy a tanfolya­mok hallgatói. Spártai rövid­séggel: a nagyatádiaknak szív­ügyük a kultúirház, pedig nem is tudják róla, hogy a járási kultúrházak között igen előke­lő helyet foglal el, mint a leg­jobb járási kultúrotthonok egyike. Mert valóban otthont nyújt azok számára, akik a napi munka után művelődni, szórakozni kívánnak. Ha nem így lenne igaz, nem állna olyan diadalmas egyszerűség­gel’ a statisztikai naplóban a tiszteletet ébresztő számadat, mely arról beszél meggyőzően, hogy az elmúlt fél évben a kultúrház látogatóinak száma 75 700 volt. Beleértve termé­szetesen a kultúrház kebelén belül működő filmszínház lá­togatóinak számát is. A fentieket véve alajpul, s téve mérlegre, jó népművelési munkát mutat a mérleg nyel­ve. El kell ismernünk, hogy a kultúrház megfelel funkciójá­nak. Öt szakkör működött és mű­ködik jelenleg is a művelődési házban. Valahányat a látoga­tók igénye hozta életre. Innen van, hogy Atádon ismeretlen az »uborkaszezon« fogalma. Nyáron sem üres a kultúrház! 'T'ANULNI VÁGYÓ idő- . sebb és fiatalabb fér­fiak, nők kívánságára indul­tak a nyelvtanfolyamok is: orosz, angol, német és eszpe­rantó. Május végén, június elején lezajlottak a vizsgák, de mindenki úgy búcsúzott még a nagy diákoknak is ki­járó nyári szünet küszöbén: viszontlátásra ősszel. S bizto­síték nélkül is hisszük, hogy mindenki szívből mondta ezt a búcsút és a hetvenkét hall­gatóból egy sem fog hiányozni ősszel a kultúrházból. Áprilisban alakult meg a szimfonikus zenekar Kisasz- szondi János pedagógus veze­tésével. Egyelőre tizenöt tagja van, s számosán jelentkeztek olya­A Péter-Pál erődben Fenséges, de mindamellett komor — e két jelző illeti legjobban Leningrad, első épületét, a Péter-Pál erődöt, amelyet 1703. május 3-én kezdtek el építeni. Először védelmi célt szolgált, később pedig ide gyűjtötték össze, s tartották fogva a politikai elítélteket. Hétszáz cella van az erődben. Mennyi szenve­désről, kínról tudnának me­sélni, ha beszélhetnének. De így is sokat mondanak a hi­deg, vastag kő falú, apró ablakú zárkák, melyekben egyetlen vaságyból állóit a bútorzat. Ezekben csak az erős akaratú emberek ma radhattak élve,.. Hogy akadtak ilyen embe rek, azt bizonyítja a börtö folyosóján található jelzés rendszer, mellyel a foglyol nemcsak beszélgettek egy­mással, hanem még elöadá sokat is tartottak. Példáu Kropotkin egy kétórás elő­adását két hétig kopogtattál sorba egymásnak... Az else emelet 47-es számú cellájá ban az idősebb Uljanovot, Lenin bátyját tartották fogva akit a harmadik Sándor cát elleni merénylet miatt ítél­tek el, s végeztek ki. Néhám méterrel odébb, a RO-as cél Iában Gorkijt zárták be az 1905-ös forradalom után. Morozov híres orosz anarchis­ta 25 esztendőt sínylődött eb­ben a börtönben, az összesen 2045 politikai fogoly között. 1917 óta ez a börtön már csak műemlékként szerepel... Az erőd udvarán emelke­dik a híres Péter-Pál székes- egyház. 122 méter magas tor­nyának tetején kiterjesztett szárnyú (a szárny 4 méter széles) angyal, mely állandó­an jelzi a szél irányát. Ha­talmas toronyórája naponta négyszer eljátssza a Szovjet­unió himnuszát. (Egyetlen ilyen a Szovjetunióban.) Hí­res a székesegyház arról is, 7 ~0y finH (J CÓS’Ol? fr>-rr> kezö helye. Nagy Péter, 11. Katalin cárokon kívül 14 másik cár pihen itt márvány- kriptájában. De híres arról is a székesegyház, hogy írói munkásságáért itt átkozták ki Leo Tolsztojt. A távolban Kronstadt... Leningrádból rövid kirán­dulást tettünk Péter Hoofba (udvar), Péter cár nyári kas­télyához. Hajóval mentünk a Néván egészen le a Finn­öbölig. Szeles, viharos idő volt, s az öbölben lévő ha­talmas hullámok már érez­tetni engedték a közeli ten­npf 0rp '.ó+ A rfp f" ­ként az öböl partjáról szür­kés ködön keresztül a távol­ban látni lehetett Kronstad- tot... Olyan volt így messzi­ről, fenséges, hatalmas, óriás, mint azok a tengerészek, akik kitörölhetetlenül belevésték nevüket a szovjet forradalom történetébe... A kastélyt és a parkot rö­viden így lehetne jellemezni: a szökőkutak ligete. Százhar­minc szökőkút kápráztatja el a naponta oda érkező több száz látogatót, s kápráztatott el bennünket is. Van olyan szökőkút, ahol 500 csőből »víz-erdő« emelkedik a ma­gasba, másutt pedig fának leveleiből, ágaiból árad a sok száz vízsugár. Láttunk mesterséges vízesést, megnéz­tük a gyönyörű kastélyt és feledhetetlen élményekkel gazdagodva érkeztünk visz- sza Leningrádba. Hazafelé . .. Búcsúzunk tőled Lenin- rád, Moszkva, búcsn 'unk öletek szovjet emberek. A vonat már hazafelé repít bennünket. Rövid egy nap­ra megállunk még Kijevben gyönyörködni a zöldellő vá­rosban, mely tele van par­kokkal, fákkal, virágokkal. Az állomástól széles sugárút vi$z a város szívébe, mely­nek közepén fákkal, bokrok­kal teleültetett sétány. A vá­rosban már nem látni a há­ború okozta sebeket, újjáépí­tettek mindent. S a hatalmas házak nem típusházak, ha­nem rr*mJ-'nyik valósággal építészeti remekmű, ukrán Leiui,y i au: rí Sz iiujliuj epUíei>e. a Nagyatádi járási Művelődési Ház féléves munkájáról nők js, akiket itt tanítottak meg a kottaolvasás tudomá­nyára nagy türelemmel, oda­adással. Kik a nagyatádi szim­fonikusok? Idősebb .munkás- emberek, pedagógusok, és fia­talok. Kitartó szorgalommal készülnek hetenként kétszer novemberi bemutatkozásukra. Addig sok víz elfolyik a Ri- nyán, addig összeforrt együt­tessé válhat a zenekar. Mint látni, sok szín, frisse­ség jellemzi a kultúrház hét­köznapjainak életét. Meglepően nagy érdeklődést ébresztett az első félévben megrendezett öt kiállítás. Leg­nagyobb sikere a járás nép- művészeti kincseiből megren­dezettnek volt, de az olyan közhasznú kiállítás, mint a villamossági kiállítás volt, az sem panaszkodhatott látoga­tottság szempontjából. A KULTURHÄZ VEZÉ­1 * TÓI — igen helyesen — Nagyatád életének ütőerén tartják kezüket, meghallják a leghalkabb szívhangokat is, ha tömegében jelentkeznek. Helyt kap minden kívánság, ha keresztül vihető. Egyfelől helyes ez, másfelől buktatót is rejt. A kultúrával lehet és kell is politizálni, de a közönségre való túlzott »odahallgatás« eb­ben meggátolta a kultúrházat. Mire gondolunk? Nagyatá­don is fennáll az a veszély, ami valahány kultúrházunk esetében fennforog ... • Kis színházzá vált az atádi kultúr­ház is. Az elmúlt esztendőből összesen 18 színházi előadást tart számon a statisztika. 1958 első félévében máris túltelje­sítette vendégfogadási »tervét« a kultúrház, amennyiben ti­zenkét színházi előadást foga­dott, hivatkozással a közönség kívánságára. Ezzel szemben az öntevékeny színjátszás haló­dófélben van, a saját rendez­vények száma egyre csökken. Pedig vitathatatlan tény, hogy sem járási, sem, falusi kultúr- házaink nem azért vannak ki­zárólagosan, hogy vidéki ka­maraszínházakká váljanak. A nagyatádi színjátszók ko­rábbi jó hírnevé-hez, tehetsé­géhez ma sem fér kétség, jól­lehet hosszú ideje pihennek babérjaikon, vélt sérelmeiket hangoztatva. Honnan a sére­lem? Nem dicsérte meg őket senki Molnár Ferenc: Olim­pia című színművének bemu­tatásáért. sem pedig azért, hogy ezzel a darabbal elláto­gattak néhány községbe. Nem tehettük, nem dicsérhettünk, mert járási kultúriházaink kerámiával díszítve. Egy pil- Umatra megállunk a Vlagyi­mir hegyen, s az ismeretlen katona emlékművénél, gyö­nyörködünk a Dnyeperben, a Komszomol szigetben, aztán tovább robog velünk a vo­nat a Kárpátokon keresztül, haza... Elszállt a két hét, mintha egyetlen nap, egyetlen óra lett volna. Mégis e két hét alatt rengeteget láttunk, s nagyon sokat tanultunk. Láttuk Moszkvában a Mau­zóleum előtt álló ezreket, akik mérhetetlen hálával őr­zik Lenin és a Szovjetunió többi vezetőjének emlékét. Láttuk Moszkvában és amerre jártunk, az épülő házak százait, láttuk a mező­gazdasági kiállítást, a szovjet ember alkotó munkáidnak eredményeit, köztük a har­madik szputnyikot is. Be­szélgettünk szovjet emberek­kel, akiknek szavaiból, ter­veiből a béke utáni vágyat éreztük kicsendülni. Utunk során találkoztunk csehszlo­vák békeküldöttekkel, ro­mán turistákkal, lengyelek­kel, kínaiakkal, angol dele­gációval, nepáliakkal és több más nemzet fiaival. Ezek a találkozások arról győztek meg bennünket, hogy a Szov­jetunió barátként tiszteli, s fogadja mindazon nemzetek fiait, amelyek a béke jelsza­vát tűzték zászlajukra. Ez a két hét arról győzött meg bennünket, hogy a szovjet nép békében kíván élni, al­kotni. (Vége.) SZALAl LÁSZLÓ minden rendű tevékenysége példa a járás többi kultúrhá- zai előtt. Az Olimpia előadása nem volt jó példa, a faluhelyen sok esetben állásfoglalást je­lentő múltba menekülés pél­dája volt csupán, ami kultu­rális forradalmunktól idegen. A Z ATÁDI SZINJÁT- SZÓK jelenleg csak villám tréfákkal, jelenetekkel foglalkoznak. Alkalmi ünnep­ségekre tartogatják ebbeli tu­dásukat. Természetesen így nehéz saját rendezvényre sort keríteni. De kevés színjátszó csoport került he vidékről (leszámítva a kultúrverseny hivatalos be­mutatóit!) a járási kultúrház színpadára, pedig ennek máso­dik funkciója, hogy eszmei, gyakorlati, sőt erkölcsi segít­séget nyújtson az arra érde­mes községi kultúrházak ön­tevékeny művészeti csoport­jainak. S igen értékes segítsé­get jelent az is, ha nagyobb nyilvánosság előtt szerepelhet­nek a kisebb községek színját­szói. Persze az öntevékeny együt­tesek műsoraira sokkal nehe­zebb közönséget szervezni, mint a hivatásos művészek vendégszerepléseire. Innen, hogy július 14-én, az eddig ismeretlen »Budapest Melody 24 (?) tagú« jazz tánc- revüjének, augusztus 7-én Bo- goszlovszkij: Nyári kaland c. vígjátékának előadásán tap­sol a nagyatádi kultúirház kö­zönsége. Hangsúlyozzuk, hogy nem emelnénk szót ellene — feltételezve, hogy mindkét elő­adásra a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának engedé­lyével kerül sor —, ha az len­ne korábhi tapasztalatunk, hogy a Budapestről vidékre ömlesztett kultúra valóban kultúra, és szocialista kultúra! De az a tapasztalat, hogy leg­több esetben annyit sem ér művészileg és eszmeileg a fő­városi vendégművészek ven­dégjátéka, mint egy jóravaló, tehetséges falusi kultúregyüt­tes szereplése! Az igazság az, hogy amit ízlésben javítanak a közönségen a Csiky Gergely Színház tájelőadásai, azt leg­többször lerombolják a fővá­rosból érkezők, akiknek még ma is furcsa fogalmaik van­nak a vidéki nézőről. Tisztelet a kevés kivételnek! H A MINDEZEKTŐL EL­TEKINTÜNK, jó a Nagyatádi Művelődési Ház féléves munkájának mérlege. Ami szépséghiba akad, követ­kezetes munkával el lehet tün­tetni. Legyen színház is a kul­túrház, de csak okos mérték­kel. Különösen hangsúlyozva az »is«-t! Forintokban gondol­kodva nem oly jövedelmező saját rendezvényekből gazdál­kodni, mint a színházi előadá­sok után járó 15 százalékos te- rembérből. De nemcsak helye, hanem haszna is van a saját rendezvényeknek. Erkölcsi ér­téke, amit nem szabad lebe­csülni! László Ibolya „Ziffglkerctet“ kap a Balaton víztükre Elkészítették a Balaton-kör- nyék fásításának távlati ter­vét. A 15 éves terv szerint a Balaton környékét hat sza­kaszra osztották, s ennek megfelelően hat csemetekertet létesítenek. A terv szerint a különböző jellegű területek fásítását 1975-ben fejezik be. Elsősorban a kopárosokat, így a Tapolca mögötti legelőt, a Szentgyörgyhegy és Csobáne- hegy kopáros részét, a bala­tonfüredi nagy mezőt ültetik be facsemetékkel. Ez. a terü­let meghaladja az 1800 hol­dat. Az üdültetési érdekei­nek megfelelően a Balaton víztükrét az erdőgazdaság »zöld keretbe« foglalja. ' A tó partvonalán az északi ol­dalon 270 hold, a délin pe­dig kb. 50 kilométer hosszú­ságban, 1200 holdon ligete­ket alakítanak kk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom