Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-15 / 140. szám

______ ^POSNl^ T ILÄG PROLETÁRJÁT EGTESGLJBTBIC! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI Bl IZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 140. szám. Ara 60 FILLÉR Vasárnap, 1958. június 15. r Mai szőnünk tartalmából: A kommunista helytállásról és példamutatásról Nemzetközi szemle Arcok a műhelyből Riport a kettős könyvezőkről ^*7/ •• m m • •• t jLasLZ&íil^uli MEGYÉNK ÉPÍTŐIPARI DOLGOZÓIT az immár hagyományossá váló építők napján, amelyet álla­munk — elismerve az építőipa­ri munkások áldozattal és be­csülettel végzett munkáját — 1952-ben törvényesen is ün­neppé nyilvánított. Építőmunkásaink többsége már a felszabadulás előtt is ebben a szakmában dolgozott, és jól emlékszik még a Hor- thy-fasizmus sötét esztendei­ben nyakukra szakadt nyomor minden keservére. Emlékszik az építési vállalkozók »-kutya- szövetségére«, amely tömörí­tetté a kapitalisták dühödt tá­madásait az építőmunkások el­len, akiknek hétfőtől szomba­tig batyuzniuk kellett hazulról a hideg élelmet, félig kész épü­letekben, istállókban kellett tölteniük az éjszakát, és akik az elnyomatás közepette fel­emelték szavukat a bérek eme­léséért, az emberibb életért, jo­gaikért. Különösen rossz volt a nők helyzete, ök a férfi mnnkások bérének csak hat­van százalékát kapták ugyan­azért a munkáért. Nehéz kö­rülmények között dolgoztak az ifjúmunkások is. Többször megtörtént, hogy a munkanél­küli családapa egészen fiatal lányának, fiának kellett dol­goznia, mert szüleik helyett őket vette fel a vállalkozó. Hi­szen a védtelen, kiszolgáltatott fiatalokban olcsó munkaerőre talált. Ezek a fiatalok a felnőt­tek munkabérének már csak ötven százalékát kapták. De a vállalkozók agyafúrt manipulációi, fizetett ügynö­kei sem tudták megtörni az építőmunkások becsületes több­ségét A dolgozók összefogtak, szervezkedtek: as építőipari munkások szakszervezetébe, a MEMOS Z-ba tömörültek. A MÉMOSZ-ban illegálisan dol­gozó kommunista párt vezette a harcot olyan kommunisták­kal az élen, mint Bokányi De­zső, Rózsa Ferenc, Apró Antal, Rónai Sándor, Németh József, Somogyi Miklós, akik közül többen ma is élnek, és a meg­kezdett úton továbbhaladva dolgoznak az ország népeitek, az építőmunkások jobb élet- ( körülményeinek a megteremté­séért. A felszabadulás után gyöke­resen megváltozott az építő­ipari munkások helyzete. A kormány rendeletekkel bizto­sítja a dolgozók jogait. Meg­szűnt a munkanélküliség az építőiparban is. A megyében is korszerű munkásszállások, für­dők, üzemi konyhák és ebéd- | lök állnak az építőipari dolgo­zók rendelkezésére. Díjtalanul használják a vállalatok kultu­rális és sportfelszereléseit, könyvtárakat stb. Az üzemek­ben és a szálláshelyeken he­tenként többszöri filmvetítés és egyéb műsoros rendezvény szórakoztatja a dolgozókat. Az építőipari munkások helytállásukról biztosítják a pártot, a kormányt, az ország népét. Tudják, hogy fegyelme­zett, a takarékosságon, a tár­sadalmi tulajdon védelmén ala­puló munkájukkal saját jólétü­ket is növelik. Megértik és megfogadják, hogy tervüket mindig teljesítik. Ehhez építő­ipari munkásainkban megvan a jószándék és megvan hozzá a gazdasági előfeltétel is. Csütörtökre összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. pa­ragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1958. június 19-én, csütörtökön dél­előtt 11 órára összehívta, Képek a Szigetvári utcai téglagyárból Munkában a bányász brigád egy csoportja. Gőgös István kihordó. A LA TINKA -SZOBORÉR7' Városunkban lelkesedéssel folytatódik a Latinka-szobor- ra történő gyűjtés. A Kapos­vári Áramszolgáltató Vállalat dolgozói 2915, a Baromfifel­dolgozó Vállalat dolgozói 4790, a Somogy megyei Malomipari Vállalat dolgozói 1450, a So­mogy megyei Moziüzemi Vál­lalat központi dolgozói 667 fo­rint jegyzésükkel támogatják a Latinka-szobor elkészítését. Magyar—német ifjúságcsere A Szabad Német Ifjúsági Szövetség nemrég felikérte a KISZ vezetőségét, hogy ta­pasztalatcsere céljából küldje­nek el egymáshoz bizonyos számú fiatál szakmunkást. A két ország ifjúsági szervezeted kölcsönösen 30—30 fiatal szak­munkást fogadnak két hónapi időtartamra. A magyar fiata­lok a rostocki tengeri kikötő építkezésénél dolgoznak majd előreláthatólag szeptembertől kezdve, s ugyanannyi fiatal bányász jön az NDK-ból a magyar bányákba földalatti ? munkára, Állítsuk munkánk homlokterébe a termelőszövetkezetek megszilárdítása mellett a tsz-ek számszerű fejlesztését Beszámoló a megyei termelőszövetkezeti tanácskozáson A Magyar Szocialista Mun­káspárt Somogy megyeti Vég­rehajtó Bizottsága és a So­mogy megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága június 14-én Kaposvárott termelőszövetke­zeti tanácskozást tartott A tanácskozáson részt vettek ter­melőszövetkezeti elnökök és tagok, a megyei, járási, közsé­gi párt- és tanácsszervek, a gépállomások és állami gazda­ságok vezetőd. Megnyitót Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első tit­kára mondott. Dr. László István megyei ta­nácselnök tartotta a beszámo­lót »A termelőszövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzete és ezzel kapcsolatos feladataink Somogy megyében« címmel. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a beszámolót. Tisztelt tanácskozás, kedves elvtársak! ^ — Az ellenforradalom előtt Megyénkben és országosan egyaránt vitatott kérdés még ma is, hogy Somogy megyében a szövetkezeti mozgalmat az ellenforradalom előtt csak a helytelen, erőszakos szervezés vagy pedig az eredményes gazdálkodás is jellemezte-e. A mi véleményünk az, hogy me­gyénk szövetkezeti mozgalma a fejlesztésnél elkövetett hi­bák ellenére is helyesen, egész­ségesen alakult. Éppen ezért nyugodt lelkiismerettel állít­hatjuk: ha nincs ellenforrada­lom, akikor ma Somogyiban igen sok erős, gazdaságilag szi­lárd termelőszövetkezet mű­ködne. Az előadó a továbbiakban ismertette a somogyi tsz-moz- galom számszerű eredményeit a kezdettől fogva 1956 őszéig, s beszélt arról a kárról, amelyet az ellenforradalom okozott és utána is sokat vitatott kér­dés volt a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek helyzete. A vitás kérdéseikre és nézetekre félreérthetetlen és helyes vá­laszt adtak a Magyar Szocia­lista Munkáspárt tavaly meg­jelent agrárpolitikai tézised. Az agrártézisek meghatároz­zák azokat a tennivalókat', amelyeknek végrehajtásával megvalósíthatjuk a mezőgaz­daság szocialista átszervezését, és vele egyidejűleg emelhet­jük a mezőgazdasági terme­lésit. • A maii tanácskozásunk­nak is az a célja, hogy a ter­melőszövetkezetek vezetőivel, tagjaival, a párt- és az állami szervek vezetőivel értékeljük az agrártézisek alapján a me­zőgazdaság, különösen a ter­melőszövetkezeti mozgalom helyzetét, megvitassuk és meg­határozzuk az e téren előttünk álló feladatokat — kezdte be­számolóját László elvtárs. szövetkeze,teinkben. A továb­biakban így folytatta: — 1956 végére 32 termelő­szövetkezetünk maradt meg. Erről a mélypontról indult el szövetkezeti mozgalmunk az ellenforradalom leverése után. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a forradalmi munkás- paraszt kormány megalakulá­sának pillanatától kezdve igye­kezett a tőle telhető leghaté­konyabb politikai, erkölcsi és gazdasági segítséget adni a s(zövetkezetek (megvédéséhez, továbbfejlesztéséhez. Határo­zott eLvd útmutatása, gazdasá­gi segítsége és intézkedései alapján a párt és a tanács me­gyei, járási és községi szerved, ha kezdetben kevésbé is, de később mind jobban megértet­ték: egyik legfontosabb feliada­tuk az adott körülmények kö­zött a meglévő termelőszövet­kezetek védelme, azok meg» szilárdítása, és ezzel egyidő- ben a lehetőségekhez mérten a moagalom számszerű fej­lesztésének elősegítése is. A termelőszövetkezetek tagsága soha nem tapasztalt munka- kedvvel és szorgalommal dol­gozott az ellmúüjt gazdasági év­ben. Mindezek hatására a tsz- ek gazdasági megszilárdításá­ban és számszerű fejlesztésé­ben jelentős eredményeket ér­tünk el az ellenforradalom óta. Ma 121 termelő- szövetkezetünk van Az elmúlt óv végén 101 ter­melőszövetkezetünk volt, me­lyekben mintegy 2000 család, csaknem 3000 tag gazdálko­dott közösen a 27 000 hokin yi földön. Zárszámadást tavaly 97 termelőszövetkezet készített. Növekedett az elmúlt évben a szövetkezeti alap és a tiszta vagyon is. 1955-ben a szövet­kezeti alapból 5505, a tiszta vagyonból pedig 9479 forint jutott egy tagra. A múlt évben viszont átlagosan tagomként 12 619 forintnyi szövetkezeti alappal és 17 374 forint érté­kű tiszta vagyonnal rendel­keztek szövetkezeteiink. Ked­vezően alakult a részesedés is. A megye szövetkezetei a múlt évben átlagosan 45,44 forint értéket osztottak munkaegysé­genként. Beruházásra összesen 16 946 000 forintot fordították, amelyből 6 258 000 forint érté­kű volt a saját erőből történő beruházás. A szövetkezetek a múlt év­ben számos növényféleségből magasabb hozamot értek eü, mint az egyéni gazdák. Búzá­ból pl. 2,5, rozsból 0,5, zabból 2 mázsával többet takarítottak be egy-egy holdról, mint a megye egyéni parasztjai. A példamutatás, a vitatha­tatlan gazdasági eredmények (Folytatás a S. oldalon.) Az ellenforradalom súlyos károkat okozott a mozgalomnak De Gaulle rádióbeszéde Párizs (MTI). De Gaulle francia miniszterelnök péntek este rádióbeszédet mondott, igyekezvén megmagyarázni kormánya megalakulásának körülményért, majd arról be­szélt, hogy bár »az algériai dráma« robbantotta ki a vál- ! ságot, véleménye szerint »az mindenképp kirobbant volna«, i Bírálta a parlament működé- i sét, s kijelentette, hogy a kor­mányok néhány havi vagy né­hány heti létre voltak ítélve, s óriási problémákkal álltak szemben anélkül, hogy lehe­tőségeik lett volna azok meg­oldására. De Gaulle ezután felsorolta, hogy véleménye szerint e problémák a következők: Al­géria helyzetének rendezése, mégpedig olyképpen, hogy az továbbra is »egy test és lélek legyen Franciaországgal«. Szö­vetségi mintára megszervezni az anyaország kapcsolatait Afrika és Madagaszkár tár­sult népeivel. »Rendezni kap­csolatait Marokkóval, Tuné­ziával és az indokínai álla­mokkal«. »A nyugati világban, amely­hez tartozunk — anélkül, hogy abba bele kellene zár­kóznunk — el kell foglalnunk sajátos pozíciónkat, s olyan akciót kell folytatnunk, amely a mi akciónk, hogy így egy­idejűleg a haza és a bizton­ság érdekeit szolgáljuk« — mondotta ezután D<* Gaulle. »Az országon belül igen ke­mény, de okvetlenül szüksé­ges erőfeszítéssel újból egyen­súlyba kell hoznunk pénzügyi és gazdasági életünket« — mondotta. Majd arra kérte a franciákat, »biztosítsanak győ­zelmes sikert« a kölcsönnek, s »ezzel nyívánítsák ki bizal­mukat önmaguk és a kor­mány iránt«. flz algériai közlidv-blzottság együttműködéséről biztosította De Gaulle tábornokét Algír (AP). Az algériai köz- üdv-bizottság szűkebb — negyvenhat tagú — csoportja, amely az összalgériai junta magvát alkotja, egy órával De Gaulle tábornok, francia miniszterelnök pénteki rádió­beszédének elhangzása előtt közfelkiáltással egyhangúlag határozatot fogadott el. A ha­tározat a bizottság »odaadásá­ról« biztosítja De Gaulle tá­bornokot, s felkéri a bizottság elnökét, Massu tábornokot, hogy tolmácsolja Salannak; -A bizottság megbízik benne, és kész őszinte és tisztelettel­jes együttműködésre.« A közüdv-bizottsag szóvivő­je De Gaulle rádióbeszédének elhangzása után kijelentette: »Itt az ideje, hogy megmutas­suk, egységesen felsorakozunk a kormányelnök mögött. Az idő most nem alkalmas civa- kodásra és polémiákra«. Összefoglaló a ciprusi helyzetről Athén (MTI). Az AFP je­lentése szerint az athéni egye­temista szervezetek és a cip­rusiak országos szövetsége el­határozta, hogy nagy tüntetést rendez a törökök ciprusi van­dalizmusa ellen-. Nicosia. Temiszitoklesz Der- visz, Nicosia görög polgármes­tere pénteken este felhívással fordult a ciprusi görögökhöz, amelyben nyugalomra intefte őket. »A görögöket ért barbár mészárlás ellenére nyugalom­ra intek — hangzik a felhívás — abban a reményben, hogy az áldozatok hozzátartozóit a legmesszebbmenőkig kártala­nítják, és a felelősöket példás módon megbüntetik«. Sír Hugh Foot ciprusi kor­mányzó pénteken este bejelen­tette: utasítást adott, hogy ha­ladéktalanul kezdjék meg azoknak a körülményeknek a kivizsgálását, amelyek közgjlrt csütörtökön este Guenyeli köz­ség közelében törökök meggyil­koltak hat görögök

Next

/
Oldalképek
Tartalom