Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-04 / 130. szám
«SOMOGYI NÉPLAP 3 Szerda, 1958. Június 4. ■bwqkv umi Segítőink a növényvédelemben: az éiiMJi m/idamh Éneklő madaraink leginkább rovarokkal élnek. A madarak rovarirtó jelentőségének magyarázata, hogy igen nagy a táplálékigényük. Apróbb rovarevő madaraink napi rovartáplálékának súlya saját testsúlyukat is elérheti. Nagy étvágyuk kielégítése érdekében a madár jóformán egész nap szinte szünet nélkül táplálék után jár. A nagy mennyiségű élelem megszerzését pedig csak gyors helyváltoztató képességével, a repüléssel tudja biztosítani. Ezért ott, ahol valamely rovar vagy mezei pocok elszaporodott, rövid idő alatt messze környékről összetömörül, számarányát megsokszorozza, s mivel a rovartáplálékban nem válogat, sok madárfaj segíthet az elszaporodott kártevők megritSításában. A madarak rovargyűjtése a természet nyújtotta legjobb védelem a növényvilág számára a rovarok és apró rágcsálók kártevései ellen. Ma már nincsen annyi madarunk, amennyire szükségünk volna, mert a földművelés kiterjedése, ennek nyonján a gazdasági növények tömegtermesztése a kártevő rovarok és rágcsálók elszaporodásának kedvezett. Az erdők, a bokros területek kiirtása, a rétek művelés alá vonása pedig a rovarevő és pocokirtó madarakat megfosztotta természetes fészkelőhelyüktől. Másrészt a légpuskások is rendkívül érzékeny károkat okoztak és okoznak az ingyen napszámosoknak mondható igen hasznos madarainkban. Amíg tehát a kártevők száma megszaporodott, a madaraké csökkent. A megszaporodott kártevők ellen úgy védekezhetünk sikeresen, ha gondoskodunk a madarak védelnüjről, leghaszno- sabbjaikat pedig parkjainkban, gyümölcsöseinkben és a mező- gazdasági területeken megtelepítjük, lehetővé tesszük számukra, hogy elszaporodjanak. Parkjainkban és gyümölcsöseinkben a madártelepítés eszköze a mesterségesen előállított fészekodú. Leghasznosabb rovarirtóink, az odúlakó madarak megtelepítésére szolgáló fészekodú mintadarabjait a Közép-Somogyi Állami Erdőgazdaság Kaposvárott már el is készítette. Kívánatos volna, ha elsősorban a nagyobb gyümölcsösökkel és parkokkal rendelkező állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek, kísérleti-, tan- és célgazdaságok, kórházak, iskolák és egyéni termelők a szükségletnek megfelelő meny- nyiséget rendelnének a mesterséges fészekodúkból, hogy a hasznos madarak mielőbbi elszaporodását elősegíthessék. A gyümölcsösökben főleg a rovarevő madarak megtelepítésére és elszaporítására kell törekednünk. A rovarirtó madarak munkájának biztosításával — mint biológiai védekezéssel — a mesterséges védekező módot előnyösen kiegészíthetjük, velük a rovarirtást tökéletesíthetjük. A gyümölcsösben elsősorban, az odúlakó madarak fontosak, mert a gyümölcsfák rovarkártevőit ezek pusztítják legeredményesebben. Legjelentősebb közülük a széncinke. Nemcsak azért, mert a leghasznosabb és mert állandó (nem vándor) madár, tehát rovarirtó tevékenységére egész éven át számítani lehet, hanem azért is, mert leggyakoribb, s rovarirtó munkásságának nemcsak minőségi, hanem mennyiségi értéke is van. S ami legfontosabb, az összes odúlakók közül a gyümölcsösökben legkönnyebben megíe- Iepíthetö. De oda szoktathatjuk a szürke légykapót, kerti rozsdafarkút, seregélyt, búbos- óankát, barázdabillegetőt, csúszkát, nyaktekercset, fókuszt, barátcinkét, kékcinkét, szalókát, baglyot, harkályt stb. is. Természetesen nem elég •tak fészkelési lehetőséget teremteni. A madarak egyik legnagyobb ellensége, a házimacska távoltartására nagy gondot kell fordítani. Ahol a macska kártevése fenyeget, ott a fészekodúk tetejét verjük tele hegyes szögekkel. Fontos az ivóvíz biztosítása is különösen a homokos területeken létesített gyümölcsösökben. Ha a közelben nincs állandó vízfolyás vagy tó, akkor a tavaszi és nyári hónapokban létesítsünk madáritatót, mert ennek hiánya, különösen csapadékban szegény időjárás esetén, a fészkelő- hely elhagyására készteti a madarakat. A madarak védelmével, hasznos munkájuk mesterséges megtelepítése útján való helyhez kötésével értékes gyümölcsöseinket, növényeinket védjük a rovarok és rágcsálók kártételétől. Gyümölcsöseink és növényeink fejlődését ezzel biztosabbá, a termelést pedig olcsóbbá, jövedelmezőbbé tehetjük, mert a mesterséges madártelepítés igen kevés munkát, csekély anyagi befektetést igényel. Növényvilágunk megvédése károsodástól, pusztulástól, mindnyájunk javát szolgáló fontos érdek. SZÖLLÖSI JÓZSEF, megyei erdészeti és vadászati felügyelő. — A járásbíróság 6 hónapi 10 százalékos bércsökkenés es javitónevelő munkára ítélte Hufnägel Károly pécsi lakost, aki 1958. február 3-án Böszén- fa és Antalszáilás körött nekd- hajitott a vele szembe jövő tehergépkocsinak. Hufnägel Károly 50 000 forintes kárt okozott a népgazdaságnak. Az ítélet jogerős. levelek panaszok Válaszok M. N.-né Andocsról a község kulturális viszonyaira panaszkodik. Hiányolja, hogy nem áll könyvtár a dolgozók rendelkezésére, pedig sokan szeretnek olvasni az andocsiak közül. A továbbiakban a mozi elhanyagolásáról ír. Jó lenne, ha kime- szeltetné a tanács a mozihelyi- séget. Szakembert vagy segítséget! Kása Imre Rinyaszeutfcirályról 406 földtnűvesszövetkezeti tag nevében küldte el levélét. «-A szövetkezetnek beépített szik- vízüzeme van, elegendő üveggel, oxigénpalackfcal felszerelve, de még mindig nem tudjuk helyben készíteni a szódavizet, s 1,10 forintos áron adni; Nagyatádról vagy Láibodról vagyunk kénytelenek beszerezni, s 1,60 forintért árusítani. Mi az oka annak, hogy kihasználatlanul állnak a gépek? A víz! Seregnyi mintát küldtünk már a kút vizáiból, de még mindig nem engedélyezték a szákvíz gyártását. 1056-ban Pécsre küldtünk mintát. Újra tisztítatfruk, klóroz tattuk a kutat, mert a vizsgálat szerint coli bacilus volt benne. 1957- ben újra kezdtük a kálváriát. Idén Kaposvárra küldtünk mintát a kórházba, óvatosságból azonban két teáiból vettünk mintát, az italboltéból, s a szövetkezet egyik tagjának szivattyús kútjából. Hosszú hetek után az üvegek megjöttek, I de eredménylap nélkül. Sok telefonozás után az asszisztensnő felvilágosított bennünket, hogy a víz nem jó, mert sok benne a nátrium. Inni ugyan szabad belőle, de szódavizet tölteni nem! Ha megértőbbek lennének az egészségügyi szervek, s kiszállnának, vagy legalább egy szakembert küldenének a községbe, aki tanácsot adna, melyik kút használható, hogyan oldjuk meg a szikvízgyártást, mihamarább megindulhatna a szódavíz gyártása Rinyaszent- fciráiyon. Az értékesítési szövetkezet első hónapjai A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ a MÉSZÖV választmányának márciusi határozata értelmében április elsején önálló szövetkezetté alakult. Egyidejűleg — mint a földművesszövetkezetek — igazgatóságot, felügyelő bizottságot választott, amelynek tagijai a földszövök igazgatóságából, ügyvezetőiből, felvásárlással foglalkozó szakembereiből, tsz- etnökökből áll. — Hogyan szerveződött az új szövetkezet? — Az új szövetkezet részjegyeket is bocsátott ki, egyenként kétezer forint értekben. Eddig mintegy 80 földműves^ szövetkezet kérte felvételét a MÉK-be, közülük több 3—4 részjegyet is vásárolt. A bö- hönyeiek, a kaposváriak 10 000, illetve 12 000 forint értékű részjegy tulajdonosai lettek — mondotta Küher János, a MÉK igazgatója. — Mivel MÉK? foglalkozik a — Sokan nem is gondolnák, mit rejt magában ez a három betű: MÉK, hogy mennyi tennivalót adnak a földművesszövetkezetek és termelősrövetke- , zetek. Mert tsz-ek is léptók sajnos, szomszéd, vagy távorad számára a 8—10 százalékos árrés. — Milyen előnyöket élveznek az értékesítési szövetkezet tagjai? — A MÉK szövetkezeti tagjainak éppoly kedvezményeket biztosítottunk, mint az fmsz-tagoknak — folytatta az igazgató, — Szerződéseik kötése után előlegeket adunk, szak- tanácsadással szolgálunk, minőségi vetőmagot szerzünk be számukra. A tagok — látva a kedvezményeket — sokan kötöttek 'termelési szerződéseket Őszi burgonyára miár most megkezdtük az értékesítési szerződés kötését. Előlegként a Gülbaba- és Rózsa-fajtákért 30 forintot fizetünk mázsánként, a fehér fajta után 25, az ipari burgonyánál pedig 15 forintot adunk. — A primőrökre is kötöttek szállítási szerződést? — Igen, bár Somogyiban kevés az olyan primőr, amely most keresletnek örvendene. Első primőrünk, amelyből nagy mennyiséget tudunk piacra adni, az előcsíráztatott burgonya. Ebtől az idén 320 vagonnyit exportra is küldünk. Más növényeket viszont több esetben, már be szövetkezetünkbe. Szám szerint tíz. Példájuk nyomán újabb közös gazdaságok kérik felvételüket. A földszövök és termelőszövetkezetek ugyanis egyre jobban megbizonyosodnak arról, hogy a MÉK-nek milyen jelentős szerepe van a mezőgazdasági növények értékesítésében. Mi ti. átvesszük a terményeket tőlük. és tovább adjuk a kereskedelmi szerveknek. Ez az egyik feladatunk. A másik — és ennek nagy szerepet kell kapnia a jövőben —: közvetítünk is üzleteket tagjaink és a kereskedelem körött. Tehát a tsz-nek vagy fmsz-nek nem szükséges átadnia nekünk áruját, hanem közvetlenül szállíthat a KÖZÉRT-nek vagy más kiskereskedelmi vállalatnak is. Ennek előnye, hogy megmaA FÉLTÉKENYSÉG JOGLYA A z asszony reszket az idegességtől, az állandó rettegéstől. Nappal dolgozik, este meg várja az otthoni munka, mert a három gyerekre sok a tennivaló. Ám szót sem ejtene erről, hiszen tudja: ez a kötelessége. De szivét mázsányi kő nyomja. Valahogy nem akaródzik hazamenni, mintha valami sejtés folyton arra biztatgatná: kár hazamenned, otthon úgy sem vár rád a szeretet, csak ütés, rúgás, szidalom. És ami a verésnél százszorta bántóbb, sértőbb, amit bevezetésként kap szinte rendszeresen gyermekeinek apjától: az az állandó, oktalan szekálás, molesztálás, amit köznyelven féltékenységnek hívnak. Az asszony alig több harminc évesnél, a férj valaminél idősebb. Kilenc éve házasodtak össze, úgy mondják, szerelemből. Nehéz volna tisztázni, meddig volt szerelmük, házaséletük felhőtlen, meddig voltak boldogok, annyi bizonyos, hogy már régóta nem azok. A férj az asszonyt bűnösíti, az asszony a férjet. A kívül állók tűzbe tennék kezüket az asszony becsületességét bizonyítván, s akik együtt dolgoztak a férjjel, azt mondják: V. József mór- mór betegségnek számitó féltékenysége a családi élet megrontója. Néhány év óta — rendszerint éjszaka — mind gyakrabban rendez odahaza féltékenységi jeleneteket; először kígyót-békát szór feleségére, s ha az hallgat — mert a tisztességes asszony nem tudja magát az igaztalan vádak alól kimagyarázni, csak a hamis —, akkor V. József ezt a hallgatást szavai elismeréséül veszi, viszont, ha felesége lázadozik az alaptalan gyanúsitgatá- sok ellen, akkor a férj ezt a hitves iránti lázadásnak tekinti, s ez alapot szolgáltat neki a további veszekedéshez. C ami a legvisszataszítóbb az egészben, V. József a feddhetetlen magánéletit ember pózában tetszelegve oszt erkölcsi prédikációt ütés-verés kíséretében, pedig rá is vonatkozik a közmondás: ~ki mint él, úgy ítél«. S ö éppen saját magáról ítéli meg feleségét. Hiszen mindenki, főként volt munkatársai tudják róla legjobban — korholták is érte épp eleget —, hogy vidéki útjain (az pedig sok volt, és mindig más és más faluba vitte hivatása) majd mindenütt kivetette hálóját (no nem a tavak lakóira!), és ami igaz, az igaz — nem is sikertelenük S mivel ő maga számtalanszor megszegte a házastársi hűséget, azt gondolja: minden asz- szony olyan, következésképpen a feleségéről sem tud mást képzelni. Pedig érdemes volna önmaga szemében keresni azt a bizonyos gerendát.. Engesztelhetetlen bizalmi válság honol a férj és feleség között. A járási pártbizottság titkára — aki vagyon dicséretesen az emberek családi ügyeivel is törődik —, nemrégiben beszélgetésre hívta magához a féltékeny férjet, aki ugyanis kommunista párttag, és jelenleg is járási funkciót visel. A beszélgetés eredménye az lett, hogy V. József fogadkozott: többé nem ismétlődik meg a veszekedés, sőt kérte a pártbizottság titkárát: beszéljen az akkor már válni akaró asszonyával, ne szakítsák meg a házasságot. A becsületességében annyiszor megrágalmazott feleséget akkor az okos beszéddel sikerült eltéríteni válási szándékától, bár váltig hajtogatta: rosszabb sora, mint a férje mellett, már úgysem lehet. A férj azonban nem sokáig tartotta magát ígéretéhez. A családi élet egén újabb felhőhegyek bodrozódnak. Pár napig vagy hétig valóban megállta, hogy nem bántotta feleségét, de ez csak amolyan tiszavirág életű volt. Egy este táncmulatságra mentek a helyőrségi tiszti klubba. Míg a férj mással táncolt, feleségét magához hívta egy másik asztaltársaság, munkahelyén dolgozó kollégái. Nosza, lett is ebből vihar. Igaz, hogy csak a mulatság végén, de már az utcán, a kapu alatt csattantak a pofonok — az asszony arcán. S odahaza folytatódott a többi. A gyerekek sikoltozására — mint már annyiszor —. felébredtek a szomszédok... A múlt héten ott jártam a járási székhelyen, s ismerősök megszökmgattak az utcán: tenni kéne már valamit, mert ez így nem élet annak az asszonynak. S főként, mit látnak a gyerekek? Miért kell nekik megízlelni a keserűséget? Milyen apa az, aki nem gondol erre? Aki egy hónap óta már nem ad haza fizetéséből egy fillért sem, de az ínyére való falatokat megköveteli. Senki sem akar V. József családi életében vájkálni. De úgy hiszem, közünk van a V. Józsefekhez, s jogunk és kötelességünk figyelmeztetni: nem vagy gyerek már, térj észhez, viselkedj rendes emberhez méltóan. A gyerekek, a család védelmében meg kell ezt tenni. Amikor a féltékeny férj szószegése eljutott o pártbizottság vezetőinek fülébe, ismét magukhoz hívták őt, újra megmosták fejét. Az egyik elvtárs férfiasán szemébe mondta: »Vedd tudomásul, a leghitványabb dolog férfire nézve, ha megveri feleségét, a gyengébbet. Szégyelheted magad’« Kemény szavak? ■— Azok. De jóllehet V, Józsefet csak így lehet észre téríteni, Tpelesége most végleg válni akar tőle, * azt mondja, ő már nem hisz semmilyen szép szónak. Meg lehet érteni őt. Vajon V. labbi megyéből kell hoznunk, hogy a Balaton partjának ellátását is biztosíthassuk. Az ellátás terén mutatkozó nehézségek megszüntetésére azt tervezzük, hogy akár tsz-szel, akár földművesszövetkezettel felhasználtatjuk a csokonyavi- sonitai meleg vizet, amelynek segítségével nagy mennyiségű palántát tudunk előreneveűni. — Minden téren ilyen körültekintően gondoskodnak az áruellátás javításáról? — Amennyire tőlünk telik, igen. Tavaly például több helyen kéritek a dolgozó panaszotok gyümölcsfákat. Több mint ötezer darab csemetét szállítottunk, idén azonban 20 000 iát szándékozunk szétosztani. — A tapasztalatok alapján milyen tennivalók várnak a közeljövőben a MÉK-re? ■— Nagyon sok sürgős feladatunk van. A felvásárlásiban, szállításban az elmúlt esztendő eredményeivel is dicsekedhetünk, hiszen összes szállításunk 9000 súlyvagon volt. Mégis elsőrendű tennivalóink közé tartozik a termelési szerződések számának növelése. Itt gondolok a termelőszövetkezetekre is, amelyeknek jövedelmét jelentősen emeli a szerződéses növénytermelés. Az értékesítés körül is még jócskán van javítanivaló. Meg kell értetnünk a termelőkkel: nem okvetlenül szükséges minden árujukat a mi révünkön eljuttatni a kiskereskedelemihez. Sokan méltatlankodnak, hogy miért nem lép ki a MÉK a sóik áruszállításból — és igazuk van. Közbeavatkozásunk drágítja az árukat, ezt pedig nem szívesen veszi senki. Többször megmondtuk már tagjainknak, hogy szerzek SuLa vevőket, és onalloan Segíthetnek de úgy nem mernek ehhez ni. Azt gondoljak. biztos, gjgt «“SSSt &£?*&** her János igazgató. A beszélgetés fény derült tehát arra, milyen komoly, felelösrógteU^ kát végez a megy megy®1 Tanács ve* Ä »»StfSSÄÄ ülésén másít is me^u Mégpedig“1c-úb0fy hibákkal meglehetősen közSSftSífiSasss tos problémákat “kérdezte: 5611 az értékesítési Felvásároljam az■ -öjösrövetkezet ugyanhagymát. A■ indokoftta is azt mutatja hogy sehol. nincs kereslet burugyanár JT^-Ste gonyából sem ^ piacra SKVÍSwiS w» Kmegdöbbentek ^ Mert éppúgy, mm* az álütása « MÉK iSazgf°^ a keresellenére ige™? *«gya d let mind rótt P^’^ii^váltalán nem délután pedig ^^gymát. A lehetett meg nem ugy^tezik, & k^onyamal gondoskodtak. háziaszis ez a helyzet. ^^ken, szörny panaszkodott ^11^^,.,. hogy burgonya »elKim Stémie a Piacról- _-s mint a vb. ülésén helyett a röMlWSr*. t^százatóinkábbfwetné ^mblcknék. tzént, mert nem iSSt °S£’bSvS' !^Ky £ "ÍXfSX melönek ttóan ^^-^jéskötéssét szépen helyettesite‘k-ett ily módom ívesed ,, 5* intjük. Jó tenne tót, » ezeken a marabb véljük még eredmenyeseooe na. I (Weidinger) Józsefet kineveli-e ez az eset féltékenysége kávás betegségéből? ! viráglevelet bármilyen VARGA JÓZSEF ■ nyiségben. Fontos gyógynövény a gyöngyviráglevél A gyógyszerkutatás vizsgálatai során megállapították, hogy a gyöngyvirág levele igen értékes hatóanyagot tartalmaz, mely a szívműködés szabályozására és erősítésére használható eredményesen. A gyöngyviráglevél fontos exportcikk is, melyért a népgazdaság jelentős valutát kap. A Herbaria Országos Gyógynövény Központ idén korlátlan mennyiségben vásárolja a földművesszö vetkezetek útján a gyöngyvirág levelét A gyöngyvirág erdőkiben, cserjésekben nagyobb mennyiségben terem, ezenkívül a kertészetek területén, valamint kertekben is termesztik — bár kisebb területen — ezt a kellemes illatú virágot. Az úttörőcsapatok indítsanak versenyt egymás közt, melyik csapat gyűjt több gyömgy- vdráglevelet. A vánágtermelés- sel foglalkozó termelőszövetkezetek, virágkertészetek felvehetik a kapcsolatot a Herbaria Gyógynövény Központtal, s azonnal átadhatják a gyöngy- menyDrága 'szórakozás' Aki lottózik, nyerni akar, vagy legalábbis bízik szerencséjében, hogy előbb-utóbb majd az ő számait is kihúzzák. Ez rendjén is van mindaddig, amíg nem igyekszik maga. «korrigálni-« a szienemcséjét. Márpedig elvétve és ritkán, de akadnak olyanok is, akik a szelvényüket vagy be sem küldték, vagy kevesebb találatot értek ed, mégis 4, sőt 5 találatot óvnak. Pedig az óvások igen sokba kerülnek, hetenként mintegy 15 000 forintba. A Sportfogadási és Lottó- igazgatóság fáradságot és költséget nem kímélve ilyen esetekben a legnagyobb gonddal vizsgáltatja meg az ügyet. Ilyen «óvó« volt a 20. játékhéten Portás Gábomé somogy- geszti lakos is, aki a beküldött szelvényein egy találatot sem ért el, mégis megóvta a P 6 242 984 és P6 242 982 számú szelvényét Követelte, hogy 4-4 találat ellenértékét fiessék ki egyikre is másikra is. A vizsgálat kiderítette, hogy a megóvott szelvényeken egyetlen találata sem volt. Portás Gálbomé szórakozása tehát igen sokba került a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságnak.
