Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-04 / 130. szám

i, 1958. június 4. X «SOMOGYI NÄWLA* A francia nemzetgyűlés megszavazta De Gaulle alkotmányreform javaslatát Párizs (Reuter). A francia nemzetgyűlésben a keddre virradó éjszaka a kormány ál­tal beterjesztett alkotmányre­form törvényjavaslat vitájá­ban De Gaulle tábornok má­sodszor is felszólalt, hogy ki­fejtse, miért ellenzi azt a kom­munista módosítási indítványt, amely szerint a maid előkészí­tendő alkotmány reform-ter ve­zetet előbb a nemzetgyűlésnek kell beterjeszteni jóváhagyás végett, mielőtt azt a népsza­vazásra bocsátanák. A nemzetgyűlés a vita be­fejezése után áttért a szava­zásra. A kommunista módosító in­dítványok elutasítása után az előzetes alkotmányreform tör­vényjavaslatot módosítás nél­kül tették fel szavazásra. A francia nemzetgyűlés 350 sza­vazattal 163 ellenében elfo­gadta a De Gaulle tábornok által benyújtott alkotmányre­form törvényjavaslatot. A kormány által beterjesz­tett alkotmányreform törvény- javaslat tehát megkapta a szükséges kétharmad többsé­get. A nemzetgyűlés ülése éjjel háromnegyed egykor ért véget. Algír (Reuter). Hétfőn este Algírban ötezres tömeg gyűlt össze a főkormányzói épület előtt A tömeghez beszédet inté zett Jacques Soustelle, han­goztatva, hogy viseltessék bi­zalommal De Gaulle tábornok és vezetői iránt. »Célkitűzéseink nem vál­toztak — mondotta Soustelle. De Gaulle tábornok ellenségei még mindig erősek, és a tájé­koztatásnak több forrása még mindig a tábornok ellenségei­nek kezén van. Ezek egyenet­lenséget igyekeznek kelteni. Sorainkban azonban nem lé­tezik egyenetlenség. Az a tény, hogy Massu tábornokkal együtt állok itt ezen az erké­lyen, bizonyítja a hadsereg, a közüdv-bizottság és Algéria népének egységét.« Massu tábornok a tömeghez Intézett beszédében azt ál­lította, hogy rövidesen dön­tésekre kerül sor, amelyeket május 13 óta várnak. A tá­bornok hangoztatta, hogy ha­marosan megszűnik majd min­den esetleges borúlátás. Az Algírban hétfőn este, tartott sajtóértekezleten Neu-’ wirth hadnagy, az összalgériai közüdv-bizottság szóvivője an­nak a véleményének adott ki­fejezést, hogy szerdán esté­re — vagyis De Gaulle tá­bornok algíri látogatásának napján — megoldódik minden Algériával kapcsolatos kér­dés. Lacheroy ezredes, az algé­riai tájékoztató szolgálat ve­zetője hangoztatta, hogy az algériai közüdv-bizottság »tel­jes fegyelmezettséggel és lel­kesedéssel« akarja támogatni De Gaulle-t. Arra a kérdésre, hogy mit Nagygyűlés Algírban Soustelle és Massu felszólalása ért »éberség« alatt, az ezredes így válaszolt: »Egységesek ma­radunk és figyelemmel kísér­jük az eseményeket«. Hozzá­tette: »Gondolom, önök tud­ják, hogy mi történne, ha De Gaulle tábornok kénytelen lenne visszatérni Colombeybe. Ebben az esetben különösen ébereknek kellene lennünk.« Az antifasiszta ellenállási bizottság felhívást bocsátott ki Az antifasiszta ellenállási bi­zottság köszönetét mondott a köztársaság híveinek, akik jú­nius 1-én méltóságteljes tün­tetésben fejezték ki akaratu­kat, hogy megvédik a köztár­saságot és a demokratikus sza­badságjogokat. Az antifasiszták ellenállási bizottsága a vasárnapi össze­tűzésekben megsebesültek felé fordul, kifejezi együttérzését velük és mielőbbi felépülését kívánja. Felhívja a köztársasági bi­zottságokat, legyenek a se­besültek segítségére, nyújtsa­nak támogatást családjuknak Eisenhower jóváhagyta a Szovjetunióhoz intézendő választ A Köztársasági Tanács elfogadta a teljhatalomra vonatkozó törvényjavaslatot Párizs (AFP). A köztársasági tanács 260 szavazattal 48 el­lenében módosítás nélkül el­fogadta azt a törvényjavasla­tot, amely teljhatalmat ad a kormánynak. Zoli válaszolt Hruscsovnak Moszkva (TASZSZ). A moszkvai olasz nagykövet a napokban átnyújtotta a szov­jet külügyminisztériumban Zoli olasz miniszterelnök vá­laszát Hruscsov április 4-i üzenetére, amelyben a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke értesítette az olasz miniszterelnököt, hogy a Szov­jetunióban megszüntettek mindennemű atomfegyver-kí­sérletet. Zoli miniszterelnök válaszá­ban kifejti; az olasz kor­mány »sürgősnek és szük­ségesnek tartja, hogy konkrét és realitásokkal számoló meg­egyezés jöjjön létre a leszere­lés kérdésében.« Washington (Reuter). Eisen­hower hétfőn jóváhagyta a Szovjetunióhoz intézendő vé- laszjegyziék szövegét a nukleá­ris kísérletek felfüggesztése el­lenőrzésének kérdésében foly­tatandó szakértőd megbeszélé­sek megindításáról. Dulles külügyminiszter az elnökkel folytatott egyórás megbeszélése után bejelentet­te Eisenhower döntését és hozzáfűzte: »Az Egyesült Álla­mok ésszerű derűlátással ítéli meg azt a kérdést, hogy a szakértői tanácskozások jú­nius hónapban megkezdődhet- nek-e«. Nincs ellenvetésünk azzal szemben, hogy a Szovjetunió más országok szakértőit is be­vonja a maga oldalára, felté­ve, ha a szóbaníorgó szemé­lyek megfelelnek a követélmé­nyeknek — válaszolta Dulles arra a kérdésre, hogy az Egye­sült Államok hajlandó-e elfo­gadni az%a szovjet javaslatot, hogy a lengyel és csehszlovák tudósok is vegyenek részt a szakértői tanácskozásokon. Tuniszból jelentik: Tunisz (Reuter). Hétfő esti jelentések szerint Remada tér­ségében francia és tunéziai csapatok ismét összetűztek. . A tunéziai kormány szóvi­vője elmondotta, hogy egy na­gyobb francia egység kitört a körülzárt remadai helyőrség­ből, és hat mérfölddel arrébb tűzharcba került tunéziai csa­patokkal. Más francia egysé­geié szintén kitörtek. A harcok egész éjszakán át tartottak. Hammarskjöld sajtóértekezlete Oslo (Reuter). Dag Hammar­skjöld, az ENSZ főtitkára, aki vasárnap háromnapos látoga­tásra Norvégiába érkezett, hétfőn este sajtóértekezletet tartott Oslóban. Sajtóértekezletén annak a véleményének adott kifejezést, hogy »jónak ígérkezik« az előrehaladás a nukleáris kí­sérletek felfüggesztésének el­lenőrzési rendszeréről foly­tatandó szakértői tárgyalások előkészítése terén. Hammarskjöld hozzáfűzte: »A légkör ilyen megjavulásá- nak javítania kell a csúcs- értekezlet kilátásait«. A „LEOMLÓ ' I,ondon (MTI). A francia New Statesman írja vezér­cikkében a fenti címmel: A francia demokrácia harc nélkül hal meg. Ha a leg­több francia munkás látszó­lag félreállva is nézi, hogyan veszik el szabadságjogát, ez még nem jelenti, hogy érzé­ketlen szemlélője az esemé­nyeknek. Mint párizsi tudó­sítónk jelentette, a szerdai párizsi tüntetés sikere meg­mutatta, hogy a szocialista vezetőség mekkora mulasz­tást követett el, amikor nem szólított harcra. Valóban, Mollet és társai bekapták azt a csalétket, hogy De Gaulle beveszi majd őket kormányába. Pártjuk tagsá­gának zöme azonban tudja, hogy elszalasztottak minden alkalmat a francia demok­rácia megmentésére, mert a vezetők nem voltak hajlan­dók az egész munkásosztály — a kommunistákat is bele­értve — erejéhez folyamod­ni, még korlátolt célok érde­kében sem. Nem sok kétséget kell táp­lálni az iránt, hogy ez az új rendszer milyen formát ölt majd, bár valószínű, hogy csak fokozatosan veszik le az álarcot. Hindenburghoz hasonlóan, De Gaulle is »fa­lábú óriás«, ereklye a múlt­ból, amely csupán arra szol­gál, hogy elrejtse a »sors embereit«, akik az árnyéká­ban rejtőzködnek. Az öt hitleri védenc még nem lé­pett ki a színre, de máris tudjuk, miféle ember lehet. A szélsőséges telepesek, akik már gyakran ráerőszakolták politikájukat határozott pá­rizsi miniszterekre is, nem sok ellenállást várnak ettől az öregedő primadonnától, aki hatalmi nyárutóját csak az ő erőfeszítéseiknek kö­szönheti. De Gaulle jelszavai homályosak, s a demokraták Franciaországban és a kül­földön is éppen ebben a két­Spaak televíziós nyilatkozata Ottawa (AFP). Púul Henri Spaak, a NATO főtitkára hét­fői televíziós nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy »a Szovjetunión kívül más kommunista orszá­gok is részt vehetnének a csúcsértekezleten.« Arra a kérdésre, mi a véle­ménye arról, hogy Moszkya ragaszkodik a paritás elven alapuló értekezlethez, Spaak azt válaszolta, hogy »lehetsé­gesnek tártja olyan országok részvételét, mint Lengyelor­szág és Csehszlovákia, »anél­kül, hogy szóba jönne a pari­tás elvének élfogadása.« KINEK VAN IGAZA? Az »igazmondásáról« híres Szabad Európa rádió nagyvo­nalúan azt állítja, hogy kár nekünk a mezőgazdaságban végbemenő nagyüzemesítésnél nyugati példákra hivatkozni, mert a kisüzemű gazdálkodás éppen most éli ott virágkorát. Szerinte a nyugati országokban nincs tőkés földtulajdon-kon­centráció, tehát kisparaszti üzemek kiszorulásától nem kell tartani: Tekintve, hogy az imperia­listák hírharangjának munka­társai elmulasztották saját gaz­dáik hivatalosan publikált té­nyeit és adatait tanulmányoz­ni, a számokra támaszkodva lebbentsük csak fel a függönyt eme nyugati kisparaszti para­dicsomról, egyesült Államok 1935-től 1950-ig a farmergaz­daságok száma közel 1 500 000- rel csökkent. Ebből 737 000 20 hektárnál kisebb, 398 000 20—40 (hektárral, és 347 000 40—200 hektárral rendelkező gazdaság szűnt meg. Ez a folyamat 1950 után sem állt meg. Tovább folytatódott a kisüzemek ki­szorulása, 1950—1955 között Összesen 599 500 farm, vagyis a farmok 11 százaléka szűnt meg. Ezen belül a kisfarmok (20 hektár alatt) száma 22,5 százalékkal csökkent, a közép- farmoké 12,5 százalékkal. A 400 hektár feletti nagyfa rmok száma viszont ugyanebben az időszakban 9000-rel növekedett. De ugyanez a jelenség ta­pasztalható a farmok átlagos nagyságának alakulása terén is. 1920-ban a farmok átlagos nagysága 60 hektár volt, 1940­ben 70, 1950-ben pedig 87 hek­tár. A mezőgazdasági terme­lés döntő részét a nagyfarmok szolgáltatják, hiszen a búzater­melés 87, a cukomádtermelés 76, a gyapottermelés 47, a ha­szonállat 67 százalékát nagy- farmok állítják elő. Érdemes megemlíteni az el­adósodási folyamatot is, a kis­üzemek élet-halálharcát a fennmaradásért. Természete­sen azok a farmerek, akik nem tudják korszerűsíteni, növelni gazdaságukat, alul maradnak a versenyben, és tönkremennek. Ezt bizonyítja, hogy a farme­rek jövedelme 1948—1954-ig 16,7 milliárd dollárról 11,9 mil­liárd dollárra csökkent, adós­ságuk pedig 1946—1954-ig 8 milliárd dollárról 17,2 milliárd- ra nőtt. De igen tok olyan far­mer van, aki még a földjén gazdálkodik, de valójában a föld valamelyik pénzintézeté, amely már annyi hitelt folyó­sított, hogy a földjáradékot a kamatok formájában teljes egészében ő élvezi. Ilyen eset­ben teljesen a bankokon mú­lik, hogy mikor árverezik el az elaidósodott farmerek birtokát. 1956-ban a földek kb. egyhar- mada volt elzálogosítva. Jel­lemző, hogy 1945-höz viszonyít­va 1956-ban a farmerek adós­ságterhe több mint három és félszeresére emelkedett. Ezen belül a jelzálogadósság több mint kétszeresére, az egyéb adósság pedig csaknem hat­szorosára. ANGLIA, FRANCIAORSZÄG A birtokok és a termelés leg­nagyobb fokú koncentrációja Angliában figyelhető meg. Itt az összes földterület 75 száza­léka nagybirtok, míg a 2—8 hektáros gazdaságok a földte­rületnek mindössze 4,9 száza lékát művelik meg. Arra nézve, hogy a tőkés or­szágok hitel-, adó- s főleg ár­politikája a nagyüzemeknek kedvez, jó példa Anglia is, ahol a kormány az ártámoga­tással nem pusztán az árak stabilitását, hanem a nagyter­melők védelmét, vagy ahogy ők megfogalmazzák, »a gaz­dálkodás színvonalának ellen­őrzését« is igyekszik biztosíta­ni. Jellemző erre, hogy bízó nyes minimális jövedelmet ál­lapítanak meg, illetve minimá­lis árutermelési szintet. És azo­kat a gazdaságokat, amelyek nem érik el a meghatározott minimális árutermelést, kire­keszük a támogatásból. Franciaországban a föld kon­centrációja a következőképpen ment végbe: nem egészen har­minc év alatt (az egy hektár alatti proletárgazdaságokat fi­gyelmen kívül hagyva) kereken 756 800 gazdaság szűnt meg. Ezek zöme (kb. 745 800) az 1— 10 hektár közötti kis- és kö- zépparaszü üzemekből került ki. A 20 hektár feletti gazda­ságok száma lényegesen nem változott, területük azonban jelentősen (1,7 millió hektár­ral) nőtt. A NÉMET SZÖVETSÉGI köztársaság Más nyugat-európai orszá­gokhoz képest lassúbb ütemű i a koncentráció, de a folyama' ! lényege itt i* "«vnr«z ' 111" tógazdasági üzemek száma | 1949-tól 1955-ig 'kereken 95 000- rel csökkent. Ez a csökkenés zömmel a 10 hektár alatti gaz­daságokban következett be. De akkor sem biztató a kép, ha a Szövetségi Köztársaság dolgozó parasztságának jöve­delmét vizsgáljuk. A Rends burgban megjelenő »Bauern Blatt« című újság a követke­zőket írja: Schleswig-Holstein tartomány 5300 parasztgazda­ságának csak 11 százaléka zár­ta úgy az esztendőt, hogy több volt a jövedelme, mint az adós­sága. A gazdaságok 89 száza­léka viszont eladósodott, hek­táronként átlag 975 márka tar­tozás nehezedik rájuk. Egy nyugatnémet márka 8 forintot ér, tehát az egyik leg­nagyobb nyugatnémet tarto­mányban 4717 gazdaság min­den kát. holdjára majd 4000 forint adósság jut De az or­szágos statisztika sem mutat jobb képet, mivel a bonni föld­művelésügyi kormányzat hiva­talos adatai szerint 1957-ben mintegy 800 millió márkával növekedtek a paraszti adóssá­gok, most mintegy 10 milliárd márkát tesznek ki. A 10 milliárdos kölcsönt a gazdák nem gépvásárlásokra, nagyobb beruházásokra vették igénybe. A 10 milliárd márká­nak nagyobb része rövidlejára­tú tartozás, melyet főleg 500 meg 1000 márkaként vettek fel azok a kisparasztok, akiknek az előző esztendőben nem volt elég jövedelmük ahhoz, hogy az újig megéljenek. DÁNIA, HOLLANDIA, SVÉDORSZÁG Dániát sokan a kisüzemek '■szagának taráik * tények ,,-dig ott is azt mutatják, hogv Dánia mezőgazdasága szinten erősen koncentrálódott, s a termelés nagyobb részét gazda­ságilag erŐ6 kuláküzemek, nagyüzemek adják. Az összes gazdaságok 48 százalékát ki­tevő 10 hektár alatti kisüzemek a földterületnek csak 16 száza­lékán gazdálkodnak, és szá­muk, valamint területük az utóbbi 10 évben is csökkenést mutat. Még Hollandiában, Nyugat­Európa leginkább »kisüzemi« országában is, ahol a 10 hektár alatti kisüzemek a mezőgazda­ságilag hasznosított terület több mint 30 százalékéval ren­delkeznek, a fejlődés tenden­ciája a nagyüzemi koncentrá­ció. Az utóbbi 10 évben az —5 hektár közötti gazdaságok te­rületi aránya 3 százalékkal csökkent. Az 50 hektár feletti gazdaságoké pedig 6,5 száza­lékról 8 százalékra növekedett. Érdemes még röviden kitérni a svéd mezőgazdaságra is. A racionalizálási programnak megfelelően a kormány jelen­leg a 10 hektár alatti gazdasá­goknak nem nyújt támogatást. Ugyanakkor intézkedéseket tesz a 10 hektárnál nagyobb földterületű üzemek kialakítá­sára Az üzemek megnagyob- bítását a 10 hektár alatti gaz­daságok k'.egészítése, egybeol­vasztása és felvásárlása útján igyekeznek ejerni. A 10 hektár alatti gazdaságok felvásárlá­sára hitelt biztosítanak. 1955 végéig a racionalizálás kereté­ben 6500 gazdaságot vásárol­tak fel, ebből 4000-et a 2—10 hektár közöttiekből. Hát így néz ki a kisüzemek perspektívája Nyugaton. Bak István A »Belpohtikai Szemle« májusi számából.) értelműségben igyekeznek vi­gaszt találni, de elfelejtik, hogy Soustelle és Massu fog­ják e jelszavakat értelmezni. A francia »nemzeti újjá­születés« papíron ragyogó szólam, a gyakorlatban azon­ban jelenthet-e mást, mint Audin meggyilkolását, a sza- kieti asszonyok és gyerme­kek bombázását, a sajtó- és a szólásszabadság megszün­tetését? Sok brit kommen­tátor megkönnyebbülését fe­jezte ki, hogy elkerülték a polgárháborút, és a tábor­nok tiszteletben tartotta az alkotmányjogi előírásokat. Az igazi hangot azonban a korzikai felkelés vezére ütöt­te meg: »vége annak, hogy zsidók és értelmiségiek kor­mányozzanak« — ujjongott. Magában véve is katasztró­fa az, hogy ledől a szabad­ság francia bástyája. A fran­cia demokrácia döntő fon­tosságát nem lehet azzal mérni, hogy a francia nem­zet gazdasági és katonai ere­je viszonylag hanyatlott, s immár kisebb szerepet ját­szik a világ ügyeiben. Fran­ciaország mindig jelkép volt, nemcsak egy országot jelen­tett, hanem egy civilizációt. Ha Párizsban kioltják a sza­badság lángját, a szabadság védelmezői mindenütt el­csüggednek — ellenségei pe­dig felbátorodnak. A háború óta túlságosan is félvállról vettük a fasizmus újjászüle­tésének esélyét. A fasizmus csupán azért szunnyadozott, mert nem volt olyan támasz­pontja, amelyről friss hódí­tásokra indulhatott volna, mert Hitler egyedül életben maradt társai, Salazar és Franco elszigeteltek és tehe­tetlenek voltak. Most azon­ban Európa szívében rende­zi be fellegvárát. így tehát, bár De Gaulle visszatérésének sokféle ki­számíthatatlan nemzetközi következménye lehet (a há­ború kiterjedése Tunéziára, válság a NATO-ban), döntő tény az jnarad, hogy a fa­sizmus fiaratta első jelentős győzelmét a háború után, hogy nagy és hatalmas or­szágot foglalt el, amely ha­marosan atomfegyverekkel is rendelkezni fog, így tehát megvannak az eszközei, hogy segítse és felfegyverezze kül­földi híveit. A demokraták­nak már most fel kell ké­szülniük mindenütt a véde­kezésre. MEGYÉNK HÍREI — A balatonkiliti Dózsa Tsz befejezte a tizennyolc vagonos új magtárának építését. Sajót erőiből alakítottak át egy volt cselédházat erre a célra. Az anyagköltségen kívül (38 000 forint) minden munkát maguk végeztek el. — A legnagyobb balatoni üdülőkben júliusban és augusztusban képzőművészeti tárlatokat rendeznek. A keszt­helyi Festetich-kas télyban ugyanakkor a világhírű He­likon-könyvtár legértékesebb köteteit tekintheti meg a kö­zönség. — 150 férőhelyes hizlalda építését kezdték meg a bala- tomfciliiiti Dózsa Termelőszövet­kezetben. Nemsokára megkez­dik egy 50 férőhelyes marha- istálló építését is. — Modem fagylaltgépet kap a fonyódi vendéglátóipart rész­leg. A fagylaltgép kapacitása napi 3,5—4 /mázsa.- 3600 méteres salakjárdát épít beton szegéllyel a bala- tonszabadi tanács idén a köz­ségfej,lesztési alapból. Nyolc 'kutat is fúrnak, ezenkívül bő­vítik és tatarozzák a kultúr- otthont is. Időjárásjelentéé Várható időjárás szerda es­tig: változó felhőzet, néhány helyen záporeső, zivatar. Mér­sékelt szél, meleg idő. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet szerdán 20— 29, helyenként 29 fok felett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom