Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-04 / 130. szám

.T SPECIALIS GÉPEK A RUHAÜZEMBEN Böhle Margit speciális lyukkötő-gépén első negyedévi tervét 118,5 százalékra teljesítette, Táskái Lajos uaraboió szabász. Nárai J enőné specialis gombozó munka közben, YSLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Néplap XV. évfolyam, 130. szám, ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1958. június 4. Mai számunk tartalmába Kinek van Igaza? A féltékenység foglya Mit hozott a posta? Az amulett fl Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának FELHÍVÁSA megyénk mezőgazdasági dolgozóihoz A csapadék nélküli időjárás az egész megyére kiterje­dően károsan befolyásolja a terméshozamok alakulását. Min­den termelőnek közvetlen érdeke, de népgazdasági érdek is, hogy a vetések időszerű munkáit idejekorán, a leggyorsabban végezze el, és a várható terméscsökkenés miatt jóval nagyobb területen termeljen másodvetésű növényt. 1. A növényápolási munkákat — egyelést, kapálást — ahányszor a talaj tömődöttsége és gyomosodása szükségessé teszi, el kell végezni, mert a kultúrnövények fejlődésének elő­segítése csak így biztosítható. Ahol az egyelés és első kapálás nem történt meg, ott azonnal el kell végezni ezeket a mun­kákat. Minden napi késés jelentős kárt okozhat. 2. A szántóföldi szálastakarmányokat és a réti füveket a virágzás kezdeti időszakában kell lekaszálni, mert ezek ké­sőbbi betakarítása esetén takarmányértékük mennyiségben és minőségben csökken. 3. Minél nagyobb területen termeljünk silókukoricát, hogy ezáltal a kiszántásból vagy egyéb ok miatti terméscsökkenés­ből származó takarmányhiányt pótolni lehessen. A kiszántás során felszabadult területeket minden termelő rövid tenyész­idejű növényekkel vesse be. Az ehhez szükséges vetőmag­vakról elsősorban saját készletéből gondoskodjék, de intézke­dés történt, hogy a földművesszövetkezeteknél, is álljon ren­delkezésre vetőmag. 4. A meglévő és betakarításra kerülő takarmányok taka­rékos és legkorszerűbb felhasználását kell biztosítani. Minden takarmánytermő területet, útszegélyeket, árkokat, erdei ka­szálókat az illetékes közúti és egyéb szervek idejekorán ka- száltassák le. A mélyebben fekvő, sásos és egyéb területeket, amelyek termését takarmányozási célra normális évjáratok­ban nem hasznosítanak, le kell kaszáltatni és lehetőség sze­rint besilózni. Minden lehetőséget ki kell használni, hogy fej­lődő állatállományunk részére a megfelelő takarmányalápot megteremtsük. ^ 5. Aszálykár vagy rovarkár miatt ipari és egyéb növé­nyeket kiszántani csak a községi mezőgazdasági felügyelők által előzetesen helyszínen felülvizsgált területen, a községi tanács engedélye alapján lehet. 6. Olyan kalászos gabonát, amelyiknél a kiszántás indo­kolt volna, azonban a felülvetett vöröshere, lucerna vagy egyéb pillangós virágú növény még életképes, kiszántani nem szabad, és erre kiszántási engedélyt a községi tanács nem adhat! 7. Gépállomásaink mind a termelőszövetkezeteknek, mind az egyéni termelőknek a növényápolási, betakarítási és a szántási munkákhoz segítséget tudnak adni. Vegyék igénybe ezt a segítséget mindenütt a munkák időbeni elvégzése ér­dekében. 8. A növényi kártevők ellen — mivel azok kártétele ép­pen az időjárás következtében nagyobb veszélyt jelent — a termelők kötelesek védekezni. A burgonyabogár szedését és a lárvák elleni vegyszeres védekezést a községi tanács által meghatározott napon — az egyéni védekezésen kívül — kö­zösen is tartoznak a termelők elvégezni. Aki a községi tanács felhívásának nem tesz eleget, az ellen szabálysértési eljárást kell indítani. A népgazdaság érdeke megköveteli, hogy a terméscsök­kenés ellenére is biztosítsuk a szükségletek kielégítését. A fel­hívásban közölt irányelvek alapján végzett munkával pótol­hatjuk a terméskiesést. Ez minden termelőnek egyéni érdeke is. Fejlődő állattenyésztésünk okszerű takarmányozását, ipari növényeink kielégítő termését ugyanis csak gondosabb, gyor­sabb és alaposabb munkával lehet megteremteni. Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága De Gaulle kalandja megkezdődik... Francia sajtószemle Párizs (MTI). A francia polgári sajtó általános vé­leménye, hogy a francia tör­ténelem könyvében fordítot­tak egy lapot, mint azt a Figaro írja. A jobboldali lap egyébként a sorok között kifejezésre juttatja némi aggodalmát, amikor aláhúz­za, hogy amit a nemzetgyű­lés évek óta nem tudott megtenni, az tegnap este há­rom óra alatt megtörtént: megszavazták az alkotmány­reform elvét. A Paris Journal igyek­szik az embereket megnyug­tatni, hogy »a negyedik francia köztársaság nem halt meg«. A parlament ma­ga küldi szabadságra saját magát október 7-ig. Siet megnyugtatni olva­sóit, hogy De Gaulle a hat­hónapos teljhatalom idején sem hozhat olyan rendelete­ket, amelyek a gyülekezési szabadságot, a szakszerveze­ti szabadságjogokat, a vá­lasztójogi rendszert megsér­tené, és még ha szándéká­ban volna is, akkor sem lenne például joga feloszlat­ni egy politikai pártot vagy betiltani ezt vagy azt az új­ságot. A Libération megállapítja, hogy a nemzetgyűlés a hat­hónapos teljhatalom meg­szavazásával lemondott ha­talmáról. De Gaulle kaland­ja megkezdődik. A sajtó általában azt vár­ja, hogy De Gaulle mint­egy három napig lesz Algé­riában. A Libération fel­veti a kérdést: mit csinál majd De Gaulle Algériában? Hallgatása nyitva hagy­ja az ajtót a legkülönbözőbb feltevések előtt. A cenzúra megszüntetésé­vel a lapok szabadabban ír­nak az algériai hangulatról, szinte valamennyi párizsi lap közli, hogy az algériai fó­rumon a vitatkozók kijelen­tései közt megismétlődik: «Talán még egyszer meg kell rohannunk a miniszté­riumot?« Kiemelik a lapok, hogy a fórumon összegyűlt tömeg előtt hétfőn este Massu tá­bornok türelemről beszélt. Jacques Soustelle is hang­súlyozta, hogy a De Gaulle- korn^ány kiegészítése még hátra van, ami eddig tör­tént, az csak első lépés. Va­lamennyi lap beszámol arról, hogy Algírban csalódottság tapasztalható. Az Humanité a nemzet- gyűlés hétfői szaímzásairól megállapítja: »A demokrati­kus intézményeket új csa­pás érte.« A törvényhozási jogától megfosztott nemzet- gyűlés sajátmagát szabad­ságra küldi. De Gaulle el­indított egy olyan gépezetet, amely, ha nem őrködik ébe­ren, a halálba viszi a köz­társaságot. Nem kétséges, hogy mindez különösen a nemzet eleven erejét, a mun­kásosztályt támadja. Jellem­ző, hogy a kormány eluta­sított egy módosító javas­latot, amely a dolgozók szo­ciális jogainak biztosítását követelte. De Gaulle szu­verén módon rendelkezni fog azokkal az eszközökkel, hogy lesújtson a munkások­ra, és ellenük hozzon ren- deleteket, ha éppen ez ked­vére való. De Gaulle lemondással fenyegette meg a nemzetgyűlést Részletes jelentéseink a franciaországi eseményekről: Párizs (MTI). A francia nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottsága a hétfő esti órákig tárgyalta a kormány alkot- mányreform-módosító javas­latát. A bizottsági tagok »-köz­társasági frontja« ismét ki­alakult, és végül 21 szava­zattal 11 ellenében — kilencen tartózkodtak a szavazástól — jelentős módosítások árán fogadta csak el De Gaulle alkotmányreform-tervét. A kommunisták, a radikáli­sok és az MRP bizottsági tag­jai szavaztak együtt. A kor­mány javaslatát csupán a bal­oldali függetlenek és a köz- társasági szocialisták tették magukévá. A szocialisták tar­tózkodtak a szavazástól. Az alkotmányjogi bizottság módosításai közül legjelentő­sebb az, hogy a parlamentnek kell megvitatnia az alkot­mány reformját De Gaulle elgondolása az volt, hogy a parlamenttel megszavaztatja az alkotmányreform elvi el­fogadását, és azután a parla­ment ellenőrzése nélkül ma­ga dolgozza ki, hogy milyen előírásokkal váltsa fel a je­lenlegi alkotmány szakaszait. A nemzetgyűlés 21 óra 30 perckor összeült. A kor­mány padsoraiban ez alka­lommal már helyet foglalt De Gaulle is. De Gaulle tábornok hétfőn este a nemzetgyűlésben ki­jelentette: »•Ha önök nem adják meg nekem a felhatalmazást és az eszközöket az alkot­mány megreformálására, akkor a kormány nem ma­radhat fenn ma éjszakánál tovább«, A tábornok a zsúfolásig telt nemzetgyűlésben mondott öt­perces beszédével választás elé állította a képviselőket, hogy vagy elfogadják javasla­tát az »»előzetes« alkotmányre­form« törvényjavaslatára, vagy »visszamegy falujába«. De Gaulle tábornok a be­szédet a nemzetgyűlés elnöke felé fordulva mondotta mik­rofonba, úgyhogy közben hát­tal állt a teremnek. Le Troquer, a nemzetgyűlés elnöke, aki az elmúlt válsá­gos napokban nem titkolta, hogy határozottan ellenzi De Gaullq kormányalakítását, nyomban félbeszakította e tábornokot, és így szólt: »Sza­badna egy technikai- tanácsot adnom? Úgy gondolom, job­ban tenné, ha a pad felé áll­na és szembe fordulna a hallgatósággal.« De Gaulle beleegyezóen bó­lintott, és helyéről előlépve, a nemzetgyűlési képviselőkkel szembe fordulva mondotta el beszédét. De Gaulle beszéde világo­san azt jelenti, hogy ha a nemzetgyűlés az éjszaka nem szavazza meg a törvényjavas­latot olyan formában, ahogyan azt benyújtották, akkor kor­mánya azonnal lemond. De Gaulle tábornok rövid beszédének elmondása után ismét elfoglalta helyét a kor­mány tagjainak! padsoraiban, és az ezután megnyíló vitá­ban felszólaló képviselők be­szédeit hallgatva időnként jegyzeteket készített. Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt nevében hangoztatta, hogy De Gaulle tábornok beik­tatása a köztársaság el­árulása volt. A beiktatás ellen szavaz­tunk tegnap — mondotta —, mert az tűrhetetlen táma­dást jelent a szabadságjogok ellen. Ugyanígy fogunk sza­vazni a kormány alkotmány- reform törvényjavaslatának is.« Az általános vita után az ülést felfüggesztették. Sztrájkok Észak-Francia­országban Hétfőn főleg Észak-Francia- országban voltak jelentősebb sztrájkok. A sztrájkoló mun­kások a munkabeszüntetéssel tiltakozni kívántak De Gaulle tábornok hatalomra kerülése, a személyi hatalom bevezetése ellen. Douai körzetében igen sok bányász lépett sztrájkba. A Nord megyei Denain vasasai közül is több ezren sztrájkol­tak. Villerupt vasipari üze­meiben is több ezer volt a sztrájkolok száma. Allier me­gyéből szintén érkeztek sztrájkhírek. A CGT-hez tartozó dolgo­zók indították el mindenütt a sztrájkot. Csatlakozott hozzá­juk több keresztényszocialista és szocialista munkás is. Az Egyesült államok szívélyes kapcsolatot akar fenntartani De Gaulle kormányával Washington (Reuter). Az Egyesült Államok reméli, hogy szoros és szívélyes kapcsolato­kat tantihat fenn a De Gaulle tábornok vezette új francia kormánnyal — jelentette ki Duties amerikai kűlügy-minisz­ter hétfőn. Dullies hétfőn Eisenhower amerikai elnök­kel tárgyalt a Fehér Házban, és közölte, hogy megvitatta ve­le a legújabb nemzetközi fej­leményeket A Szocialista Internacionálé a francia helyzetről London (MTI). A Szocialista Internacionálé londoni iro­dája megvitatta a francia helyzetet, amelyet — a Press Assotiation értesülése szerint — olyan súlyosnak talált, hogy a tanács jövő héten Brüsz- szelben tartandó teljes ülése elé utalták annak megvitatá­sát. összetűzések Portugáliában Guimaraes (Reuter). Hétfőn este újabb összetűzésre került sor a rendőrség és Delgado el­lenzéki ellenjelölt hívei kö­zött. A rendőrök puskatussal és gumibottal oszlatták szét a tüntetőket. A tüntetők kőzá­port zúdítottak a rendőrökre, a rendőrség a levegőbe lőtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom