Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-24 / 147. szám

A s n z IT1K Nagyobb gondot a tanulók képzésére A somogyi földművesszö­vetkezetek kereskedelmi, ven­déglátóipari és ipari üzemei­ben csaknem 150 tanuló dol­gozik, igyekszik elsajátítani az egyes szakmák ismereteit. A szakoktatók többsége szívügyének tekinti a rábí­zott tanuló szakmai fejlődé­sét, vannak azonban ettől el­térő esetek is. A legnagyobb baj, hogy a megye több bolt­jában a boltvezető sokszor változik. Mivel az oktató leg­több esetben a boltvezető, ez a változás nincs jó hatás­sal a tanulók fejlődésére. fiU példa erre a textilszakos leánytanulók vizsgája. A szakmai vizsgán tíz tanuló­lányból négy nem felelt meg. Vagy pL a felszolgáló tanulók vizsgáján egy tanuló csak »kegyelemmel-« kapta meg a segéd! oklevelét. Nagyobb gondot kell for­dítani a tanulók oktatására! Negyedévenként több mint 20 000 forintot fizet ki a MÉ­SZÖV, hogy az oktatók a ta­nulókkal külön is foglalkoz­zanak. Hátráltatja a tanu­lók oktatását, hogy a SZÖ- VOSZ nem adott még meg­felelő útmutatót a szakokta­tóknak, amely tartalmazná, hogy milyen tantárgyakkal keH behatóbban foglalkozni a különböző szakvonalakon. Sajnos több helyen nem segítik megfelelően a tanu­lók erkölcsi nevelését sem. így Balatonszárszóról lopás miatt el kellett távolítani a tanulót. Mernyén azért fi­gyelmeztették a bolt tanuló­ját, mert sokszor ittas volt. Böhönyéről a cukrásztanulót erkölcsi magatartása miatt mozdították el. Mindezek a példák bizonyítják, hogy van javítanivaló a fiatal szak­emberek nevelésében, bár a tanulók nagyrésze becsületes, igyekszik helytállni. Minden tanulóval foglalkozó oktató tartsa kötelességének mind az erkölcsi, mind a szakmai nevelést a földművesszövet­kezetek szakembereinek jó utánpótlása céljából. A PÉNZ­ES HITELGAZDÁLKODÁSRÓL A földmű vess zövetikezeteknéi a tagok érdekében és az ő tevékeny közrem űködésükkel folyó sok irányú gazdasági munka állandóiul nagy összegű pénzforgalommal jár együtt. A szükséges pénzmennyiség első­sorban — bár jelenleg még ki­sebb összegben — a tagol: lérz- jegylieíi7etéseiböl és az ered­ményes munka alapján éven­ként jelentkező nyereségből származik. Az alapszabály szerint a nyereségnek iegalább 60 százalékait kell a tartalék- alap növelésére fordítani. így a részjegyalap és a tartalék- alap — amely a tagok összes­ségéneik, tehát a szövetkezet­nek a tulajdonát 'képezik — azt a lehetőséget nyújtja, hogy fel- használásával gazdálkodjék az fmsz. A pénzigényes gazdasági fel­adatok — mint pl. a kiskeres­kedelemnél a bő áruválaszték biztosítása vagy a termény- és termékkínálatok felvásárlá­sa — gyorsabb ütemben növe­kedtek és bővültek az elmúlt évek alatt, mint ahogy gyara­podott az fimsz-ek saját alap­ja. Ezért a nagyobb pénzszük­séglet kielégítése végett a szö­vetkezeteknek banki 'hitelt is kell felvenniük. Mivel a leg­több szövetkezetnél a pénz­szükséglet nagyobb részét, né­melyik fmsz-nél túlnyomó ré­szét jelenleg még a bankhitel képezi, ezért minden szövetke­zetnek arra kell törekednie, hogy a részjegy- és tartalék­alap állandó növelésével a ban­ki hitel igénybevételét fokoza­tosan csökkenthesse. Elsősor­ban népgazdasági szempontból kívánatos, hogy az állami hi­telek a bővített újratermelés menetében újabb üzemek és létesítmények megvalósítását szolgálják. Az elmúlt évtized még rö­vid idő ahhoz, hogy a megye összes földművesszövtetkezeté- nek vagyoni helyzete a kívá­natos képet mutassa. Bár már vannak olyanok, amelyeknél a tulajdoniban lévő értékeknek nagyobb fele a saját forrá­sokból származik. Ilyenek a toponári 62, a büssüi 62, a nagyberki 56, a csökölyi 55, a nemesvidi 51 és a lengyeltóti szövetkezet 50 százalékkal. Ezek és több más fmsz-ek is a tagok összefogásának, a ta­karékos költséggazdálkodás és a társadalmi tulajdon éber vé­delmének köszönhetik állandó erősödésüket. Eléggé jelentékeny azonban még az olyan fmsz-ek száma, amelyeknél a korábbi felelőt­len gazdálkodás és főleg az elkövetett bűncselekmények miatt a vagyoni erősödés lassú ütemű. Mivel általános érvé­nyű előírás az fmsz-ekre néz­ve, hogy a jövő évben legalább a 15 százalékos fedezeti több­letet el kell érniük, ezért a gyenge vagyoni státusszal ren­delkező szövetkezeteknél foko­zott figyelmet kell fordítani a takarékosságra, az arányos nyereség elérésére és a tartan lókalap növelésére. A szövetkezetek szabályszerű pénzgazdálkodása nagy körül­tekintést és szakértelmet igé­nyel. Fontos, hogy a kereske­delmi dolgozók is ismerjék munkájuk pénzügyi kihatásait. Az eladási forgalommal pár­huzamosan haladó beszerzés és a forgalomképes árukészlete­zés olyan követelmények, ame­lyek betartása a pénzügyi egyensúlynak szintén igen fon­tos biztosítéka, A tervszerűség­től, így a hiteltervezés előírá­saitól is az eltérés a bank ré­széről büntetések alkalmazá­sát vonja maga után. Még mindig elég gyakran előfordul, hogy egyik-másik fmsz a meg­állapított hitelkeretet túllép­ve, ún. sorbanállásba kerül, ennek következménye a maga­sabb kamattal való terhelés. A sorbanállások a hónapok vé­gén magas összegű kiugrásokat mutatnak. Minden forintos többletkamat viszont emeli a költségeket, ezzel velejáróan apasztja a jövedelmet. Ezen a téren tehát még sokat kell javítani. Szigorúan be kell tar­tani a hiteltervezés felső hatá­rát, hogy a túllépés költségnö­velő hatása megszűnjék. Prigly Béla Hírek a marcali járásból — A marcali járás fölclmű- vesszövetkezetei megkezdték a gyűjtést a Latihka-emlékmű felállításához. Az FJK 13 dol­gozója 260, e beszerző szövet­kezet 13 dolgozója 225, a so- mogysámsoni fmsz 42 dolgozó­ja 690, a vésed fmsz 30 dolgo­zója 325 — a felsorolt fmsz- nek 98 dolgozója összesen 1500 forintot adományozott. A gyűj­tés tovább folyik a járásban. — A böhönyei fmsz legutób­bi kibővített vezetőségi ülésén részt vettek az fmsz dolgozói is. Az ülés az Országos Föld­művesszövetkezeti Tanács két határozatát — a vagyonvéde­lemről és az összeférhetetlen­ségről szólót — tárgyalta meg. — A kéthelyi szőlőtermelő szakcsoport tagjainak kérésé­re szőlőtermelő tsz látogatás szervezését kezdte meg a marcali FJK. A látogatás cél­ja a magasabb fokú termelési formával való megismerkedés. — A marcali szőlőtermelők szakcsoport alakítását határoz­ták el. Céljuk a kártevők elle­ni közös védekezés megszerve­zése, fejlettebb termelési mód­szerek alkalmazása, több és jobb áru termelése, valamint termelvényeik előnyösebb ér­tékesítése. A szakcsoport elő­reláthatóan nemsokára meg­alakul; FMSZ-HÍREK A BALATONLELLEI SZAK­CSOPORT 5 holdat közösen telepít be szőlő- oltvánnyal. Elhatározták a tagok, hogy borukat közös pincében tá­rolják.-sabidj uuT eaeöaxt CSÁSZÁR JÓZSEF, A CSISZTA- PUSZTAI BÜFÉ VEZETŐJE 25 üveg palackozott sört felbon­tott, és az üvegek tartalmát meg­vizezte. Szabó Istvánnak, a fonyó- di FJK szövetkezetpolitikai elő­adójának is jutott a vegyített ital­ból. Felelősségrevonásakor hiányá­ra hivatkozott a boltos. Vesztesé­gét vízzel akarta pótolni — a fo­gyasztók rovására. A hamisított árut az ellenőr lefoglalta. Jelentések a kaposvári járásból BEFEJEZIK A KAPOSMÉRÖI BOLT ÉPÍTÉSÉT. Előreláthatólag még ebben a hónapban megnyitják a kor­szerű vegyesboltot. Az épít­kezést a Mezőcsokonyai KTSZ végzi, a berendezést ugyancsak a Mezőcsokonyai KTSZ asztalos részlege ké­szíti. JÓL DOLGOZTAK A KAPOSVÁRI JÁRÁS BOLTVEZETŐI a második negyedévben. Az időarányos tervet június 15- ig a kiskereskedelem 87, a vendéglátóipar 87,7 százalék­ra teljesítette. Minden re­mény megvan arra, hogy a negyedévi tervet túlteljesí­tik, A HARMADIK NEGYEDÉVBEN KORSZERŰ ÜZLETHAZ épül SOMOGY8ÁRDON. A földművesszövetkezet eh­hez a munkához 150 000 fo­rintos beruházási hitelt ka» pott. Az üzletház egy ipar­cikk- és egy élelmiszer- szaküzlet foglal magában. A KADARKUTI FMSZ-EK RÉGI PROBLÉMÁJA volt a megfelelő vas- és mű­szaki szaküzlet hiánya. Most a szövetkezet vezetői segítettek a bajon, »szerez­tek« az élelmiszernek egy külön bolthelyiséget, s meg­oldották a szakosítást. A harmadik negyedévben már működik Kadarkútan a vas­es műszaki, s a különálló élelmiszer-szaküzlet. A MÁSODIK NEGYEDÉVBEN TÖBB DIVATBEMUTATÓT rendeztek a kaposvári járás femsz-ei. A legjobban az Igáiban megrendezett divat- bemutató sikerült. SZERETIK A SÖRT a kaposvári járásban. Az fmsz-ei. A legjobban az kenyeret« adtak el április 1-e óta. KAPOSVÁR KÖRNYÉKÉN NINCS MEGFELELŐ KIRÁNDULÓHELY, ahova a város dolgozói mun­kaszüneti napokon pihenni és szórakozni mehetnének. Képek a siófoki földművesszövetkezet bútor- és lakberendezési üzletéből Az FJK javasolta az fmsz- nek, hogy kaposszentjakatod italboltját rendezze át. Itt minden lehetőség megvan ahhoz, hogy szórakozást ta­láljanak a kirándulók. Az fmsz vezetőd, bár egyetértet­tek ennek létrehozásával, ed­dig azonban nem sokat tet­tek a javaslat megvalósítá­sáért, A GABONAFELVASARLAST a járás néhány községében már a múlt évben is a föld­mű vesszővetkezeték végez­téit A Terményforgalmi Vállalat most hét újabb községet adott át termény- felvásárlás szempontjából a földművesszövetkezeteknek. Többek között Bőszéníát, Kercseligetet és Őreit. HAT UJ SZAKCSOPORT ALAKULT az idén a járásban. A nagy- bajomi fmsz működési terü­letén kettő; egy állattenyész­tő és egy burgonyatermelő, Zimánybam, Büssüben szer­ződéses növényeket termelő; Gigében, Mezőcsckonyán burgonyatermelő szakcso­port jött létre. A szakcsopor­tok az alapszabály szerint dolgoznak. Jövedlelmülk 5 százalékát közös alapra ad­jál:. Jelenleg a kaposvári já­rásban a méhész szakcsopor­tokkal együtt 16 ilyen • ala­csony fokú szövetkezet mű­ködik; 122 LELTART VETTEK FEL a járásban ebben a félév­ben, és összesen 144 000 fo­rint volt a hiány. 122 000 fo­rint meg is térült a szövet­kezetekben. A legtöbb hiá­nya — 15 000 forint — Diósi Károlynafk, a somodon bolt vezetőjének volt, MAR ÉVEK ÓTA ÉPÜL A SZÖVETKEZET ŰJ BOLTHELYISÉGE a szentbalázsi fmsz-hez tar­tozó Hajmás községben. Mél­tán mondják a hajmási dol­gozó parasztok, hogy ez a bolt úgy készül, mint a luca- szélc A szövetkezet vezetői is hibásak az építkezés el­húzódásában. Megkezdték az építkezést anélkül, hogy a telek tulajdonjogát tisztáz­ták volna. Később kiderült, hogy a telek a legeltetési bi­zottságé. Még nem tudott megegyezni az fmsz és a le­geltetési bizottság. Helyes lenne, ha a szövetkezet ve­zetői végre pontot tennének a telek tulajdonjogának kér­désére, befejeznék az építke­zést és megnyitanák a boltot, A LATRANYI SZŐLŐTERMELŐ SZAKCSOPORT 1957-ig a bor értékesítésén kívül mást nem Végzett közösen. A tag- 1 ság elhatározta, hogy az idén egy- időben szüretelnek, s a termel- vényt már must állapotban a kö­zös pincébe szállítják. A jövedelem öt százalékát közös alapra fordít­ják. A NAGYATÁDI FMSZ ARUHAZA | a nőbizottság közreműködésével jól sikerült divatbemutatót rende- I zett, melyen 500 főnyi közönség vett részt A sikerre jellemző, hogy | nlvel a bemutatón árusítás nem olt, másnap, június 16-án sok ve­vő kereste fei as áruházat. FÖLD

Next

/
Oldalképek
Tartalom