Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-06 / 105. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1958. május 6. A nagybajom! kastély-műemlék Csokonai Vitéz Mihály itt lakott egy évig, és itt írta Dorottya c. művének jelentős részét A kastélyt most eredeti alakjában állítják vissza, és hat család talál magának benne meleg otthont Utazási kedvezmény az ipari vásárra A május 23. és június 2 között rendezendő Budapesti Ipari Vásár alkalmából a hazai közlekedési vállalatok ismét jelentős menetdíj kedvezményben részesítik a vásár vidékről érkező látogatóit és kiállítóit. A kedvezményeket a Budapestre utazó látogatók május 23- ának 16 órájától junius 5-ének 12 órájáig, visszautazásnál május 23-ának 16 órájától június S-énak 24 órájáig, a kiállítók pedig Budapestre utazásnál május 12-től június 2-ig, visz- szautazásnál május 23-tól jú- nius*13-ig vehetik igénybe. A vidékről érkezők a MÁV vonalain az odautazásnál használt vonataemnek és 'osztálynak, valamint a felutazási útvonalaknak megfelelően - díjmentesen visszautazhatnak az eredeti kiindulási állomásukra. A Magyar Légiforgalmi Vállalat (MALÉV) térti jegy váltása esetén oda- és visszautazásnál 20—20 százalék menetdíjkedvezményt nyújt, amely május 23-tól június 2-ig vehető igénybe. A vásár vidéki látogatói, illetve kiállítói, ha a vásár tartama alatt Budapestről alz ország bármely vidéki helységét akarnák felkeresni, 33 százalék díjkedvezményt élveznek mind a vasúti-, mind a hajóutazásnál az oda-visszautázáskor egyaránt. A részletes feltételeket az utazáshoz szükséges és 10 forintért beszerezhető »Vásárigazolvány« tartalmazza. Vásárigazolvány kapható a MÁV, a MAHART, MALÉV jegypénztárainál, az IBUSZ ki- rendeltségnél és a községi tanácsoknál. „Nehézsúlyú" özvegy Jugoszlávia »legsúlyosabb* asszonya a 25 éves özvegy P. Cavricné. Százharminc kilója egy csöppet sem akadályozza rendes háziasszonyi tevékenységében, vagy a mezei munkában. Amikor moziba megy, saját ülőalkalmatosságot visz magával. Textdüszükr séglete is tekintélyes, mert pontosan kétszer annyi anyagra vám szüksége, mint más nőnek. A tiszteletre méltó özvegy legjobb egészségnek örvend és állandó . víg kedélye miatt közszeretetben áll. Az első negyedévi mérleg Hadd fogyjon az utolja is ezen serénykednek a répási tsz krumpliválogató asszonyai. I A járásban a legnagyobb tíz község tartozik hozzá, eredménye döntően ronthat vagy javíthat az átlagon, tehát nem közömbös, hogy milyen munkát végez a marcali földmű- vesszövatkezet. A legutóbbi termelési értekezleten ezzel a kérdéssel is foglalkoztak, miután a vezetőség ismertette azi elsői negyedév eredményeit. A háromhónapi munkát mérő és kifejező számok nem a legjobbak, elbizakodottságra meg éppen nincs alap. Az értékeléskor minden főbb üzemág munkája sorra került. — Elmaradtunk, nem tudtuk teljesíteni a tervet, bár a feltételek adva voltak. így kezdte beszámolóját Üst József, a szövetkezet elnöke. A kiskereskedelemnek 7 millió 970 ezer, a vendéglátóiparnak egymillió 300, a felvásárlási és értékesítési üzemágnak egymillió 400 ezer forintos forgalmat kellett volna lebonyolítani. Nem sikerült. 500, 155, 240 ezerrel kevesebbet mutat a mérleg. Hasonlóképpen baj van a jövedelemmel is: 132 ezer forint tiszta haszonra számítottak és nem 97 700-ra. A felvásárlás és az ipar, e két üzemág produkált a várakozásnak megfelelő eredményt, sőt túl is szárnyalta: 32 ezer helyett 55 ezer, illetve 4 ezer helyett 27 500 forinttal gazdagította a szövetkezet kasszáját. A vendéglátó részlegnél sürgős intézkedésre van szükség. Nyereség nem volt, sőt 17 200 forint veszteséget mutattak ki. Van ugyan magyarázat a defi-. citre, de ez nem változtat a tényeken. Megállapítás szerint az 1. számú vendéglő a bajok okozója. Napi 16 órán át tart nyitva ez az üzem, de kicsi a forgalom. S van több engedő-} lyezett és illegálisan működő borkimérési hely is a faluban. Ez rontja az esélyeket. Nem ritka, hogy annyira se rúg al napi bevétel, amennyit a ven- f déglőben szerződtetett hattagú zenekarnak ki kell egy-egy estére fizetni. Valamit tenni kell. Legjobbnak az a megoldás kínálkozik, amit már-már el is határozott a vezetőség: csak szombat és vasárnap este muzsikáltatnak az étteremben. Évente így 50—60 ezer forint- jj hoz jutnak. De kérdés, hogy a(| község irányító szervei és ma-,i guk a vendégek helyeslik-e ezt} az elgondolást. Mit kell tenni, hogyan továLb? Ez a kérdés foglalkoztatta a mérleg ismertetése után nemcsak a vezetőket, hanem a dolgozókat is. A vagyonvédelem * érdekében tett erőfeszítések sikerrel jártak. Az értekezletek, a fegyelmik, a kár megtérítésére hozott intézkedések nem maradtak eredmény nélkül. Tavaly a kisker. üzemágban (egész évben, kerekített számok) 67 000 forint leírás történt. Ebben a 'negyedévben csak kétezer. Felvásárlásnál 1957-ben 129 ezer, 1958-ban az év első három hónapjában pedig mindössze 2000 forint. Hogyan tovább, hogyan tovább? A munka sok, az utak szerteágazók és szélesek. Jó pár főt számlál a szövetkezet, s egy ember nem hídja megváltani a világot, összefogás, egymás munkáját kiegészítő cselekvés, a közös cél felisme- i rése, a tervek valóra váltására } törekvő állandó szándék — t csak ez teheti jobbá a szövet- i kezet munkáját, csak így lehet / korrigálni a hibákat. A látszó- t lag apró és cseprő dolgoknak / is több figyelmet. Hogy mik f ezek? Van ezerféle. Ha csak egy töredékét is | vesszük csokorba, az ért Rieten felsoroltaknak, akkor is f számottevő a kájr, melyet' ki- i esi mulasztás, csöppnyi felelőt- t fenség, nemtörődömség oltoz- J hat. A boltosoknál is — <ssak például — az áru megrendelé- . sétől az eladásig sók-sok moz- ^ zanat van. Kezdhetjük mind- ^ járt az elején, Mennyi árut, rendeljen a kereskedő? A logika azt diktálja, hogy a keresletnek megfelelő mennyiséget. S ha nem így történik, »fekszik« az áru, a pénz nem forog. Arról nem is beszélve, hogy a hosszú ideig való tárolás ront a portéka értékén, főleg, ha azt nem is jól kezelik. Az áru raktározása külön egy sor feladatot ró a boltosra. A göngyöleg időben történő visz- szaküldése is fontos. De hallgassuk meg Isztl Ferenc főkönyvelőt, mit mond ezzel kapcsolatosan. — Az áru és a pénz forgási sebességének növelése egyik feltétele az eredményesebb gazdálkodásnak. Törekedni kell az árukészletek helyes kialakítására. Ahol fölösleg van, jelentsék, s küldjük oda, ahol abból az áruból éppen nincs. A boltosnak, de a felvásárlónak is illik tudni, mennyi göngyölegre van szüksége. Sem többet, sem kevesebbet! Ez összefügg a takarékossággal is. A kisker. egységeiben 80 000 forint értékű idegen göngyöleg van. Napi kamatot fizet utána a szövetkezet. Ha a szükségesnél tovább »tárolják«, pénzt dobnak üd az ablakon, A göngyölegek óvásáról is lehetne beszélni. Nem szabad például a zsákokat sokáig vizes állapotban a raktárak sarkában felejteni. Minden üzemágnak megvan a maga problémája. Kisebb vagy nagyobb, de van. Hogy a kérdőjelek eltűnjenek, ez elsősorban a szövetkezet dolgozóitól és a vezetőktől ff függ. Az állam nem adhat mindent, tudják ezt a marcaliak, s nem is kérnek fölöslegesen. Övék a szövetkezet, nekik kell csinosabbá, szebbé varázsolni a boltokat. Tőlük függ, hogy kapnak-e prémiumot, és az is, hogy Marcali és a környék parasztjai mit mondanak a mezőgazdasági lakosság életében nagy szerepet betöltő szövetkezeti kereskedelemről. A marcali földszöv. dolgozóinak igen nagy többsége becsületesen végzi a munkáját. Ezt bizonyította a beszámoló iránti aktív érdeklődés, a hibákon javítani akaró őszinte szándék, s nem utolsósorban az egyes üzemágak kiugró jó eredménye is. A felszólalók valamennyien a szövetkezetét magukénak érző, a hozzá való ragaszkodás hangján szóltak. Kutasi János a vevőkkel való bánásmódról beszélt. Nem elég a kurta »nincs«-csel felelni, ha hiányzik valamilyen áru a polcról. Udvariasság, figyelmesség; nem mintha ennek hiányával vádolt volna valakit, de nincs olyan szekér, amelyre ne férne. Majd az új kereskedő generáció kérdésével foglalkozott. A lehető legtöbbet vevőink érdekében! Ennek á gondolatnak adott hangot Vaditz Zoltán felvásárlási üzemágwezető, amikor azt mondta: »Küldjünk időiben és még jobb, több árut a tatai bányászoknak, ők dicsérjék a mi munkánkat, ez a legnagyobb elismerés.,« Több termelési felelős elmarasztalta a gépállomást: Bo- ronkán két hét óta keresik a vontatót... Nem tárcsáznak Nikién ... Tapsonyból talán sohasem ér Gadányba a napok óta poroszkáló vontató ... Segítsen ezeken, tegyen meg mindent a vezetőség — mi még hozzátesszük: az illetékes gépállomások is, hogy a parasztok ne csalódjanak. Hogyan tovább? Már a második negyedévből is elmúlt egy hónap. Időarányosan az eredmények nem rosszak. A szerződtetést tervvel nincs hiba. Zöldségfélék — karfiol, kelkáposzta kivételével — száz százalék. Az aprómaovaj'- a cukorrépa, szarvaskor r csii- lagfürt stb. szerződtetéséből is megvan a »norma«. De meg kell fogni a dolgot minden beosztásban és mindenkinek, különben baj lehet. — Összefogás, céltudatosabb munka. Marcalira nemcsak a járás, hanem a megye is figyel. Dicsérjenek, bíráljanak, ha kell, büntessenek is a vezetőik.., Jó gárda van itt együtt, szakképzettek a dolgozók, s ha tudásuk legjavát adják, akkor lesz forgalom, lesz jövedelem — mondotta Horváth János, a MÉSZÖV elnöke. Hogy mennyire volt hasznos a marcaliak termelési értekezlete, azt csak a kö' - ző üzemi gyűlésen leh*1 ; i pontosan lemérni, amiken ra játszik a mérleg, s meg tatja, melyik serpenyőben van több. Reméljük, hogy jobbra s nem balra billen ... (Göbölös) Őrizzétek becsülettel... Kettős ünnepet köszöntöttek május í-én Csurgón. Köszöntötték a proletariátus harcos seregszemléjének napját és a járás munkás- őrszázadát, mely ezen a napon tartotta névadó- és zászlóavató ünnepségét... Mire a felvonulok, az ünneplők a sportpályára értek, ott már felsorakozva álltak a szürke egyenruhába öltözött munkásőrök. Mellettük a határőrség, honvédség, valamint kiszisták és úttörők egyenruhás dísz-szakasza. A sportpálya szélén díszemelvény... A járás vezetői között helyet foglal Farkas János 1919-es kommunista özvegye, Pavlov elvtárs, a bolgár nagykövetség másodtitkára és más vendégek. Kürtszó harsan. Megérkezett a Munkásőrség Országos Parancsnokságának kiküldöttje. Fogadja a jelentést, majd ellép a tisztelgő munkásőrök előtt a munkásőrség megyei parancsnokának kíséretében. Elfoglalják helyüket a díszemelvényen. A csurgói munkásőr- század parancsnoka lép elő. Parancsnok elvtársi Kérek engedélyt, hogy a csurgói munkásőrszázad felvegye Farkas János elvtárs 1919-ben mártírhalált halt kommunista nevét, és átvegye a Faüzem dolgozói által adományozott zászlót. Rajnai József elvtárs, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának kiküldöttje felolvassa az erre vonatkozó díszparancsot. Azután a vezényszó már így hangzik: — Farkas János munkásőrszázad, vigyázz! Fogadás jobbról! Zászlónak tisztelegj! És a Faüzem dolgozói hozzák a hatalmas, gyönyörű, vörös selyemzászlót, melyet á munkásőrök vesznek át, s díszmenethen .visznek el a feszes vlgyázzban álló, hajrázó munka sőrszá- zad előtt... Rudies József elvtárs, a járási pártbizottság első titkára emelkedik szólásra. Azokról a kommunistákról beszél, akiket 1919-ben és 1956-ban az ellenforradalmárok embertelenül meggyilkoltak. Egyszerű munkás- és paraszt- emberek voltak azok a mártírok, olyanok, mint a munkásőrök legtöbbje. Farkas János elvtárs is egyszerű munkásember volt. Zákányba^ a vasútnál dolgozott, ott érte a Tanácsköztársaság kikiáltása. Meggyőződését, elveit követve, azonnal a járás kommunistáinak élére állt, é.j vezette őket az új élet megteremtéséért vívott harcban. Ezért őt is, mint a többi kommunistát elfogták a Tanácsköztársaság leverése után, és Iharosberénybe hurcoltak. Ott kínozták Ádám és Dohány elvtársakkal, majd mindhármukat az utcán egy eperfára felakasztották. Ennek az eperfának a tuskó ja a három mártír emlékműve mellett Iharosbcrényben ma is megvan és flgyclmez- tet... Majd Pavlov ejvíárs, a bolgár .nagykövetség 'másolmMsra szol' a * mutrkásőrökhöz. — Barátaim! A bolgár nép ismeri a magyar szabadságharcosok nevét, Kossuth Lajost, Petőfi Sándort. De ismeri és tiszteli a kommunista mártírok nevét is. Népeink egy célért harcolnak. Legyenek meggyőződve, hogy a bolgár nép, melynek fiai részt vettek a magyar nép felszabadításában, vérüket hullatták, életüket áldozták, mindenkor testvérként, igaz barátként áll a magyar nép mellett. Nagy tapssal fogadott szavait magyarul fejezi be: — Éljen a magyar és bolgár nép barátsága. A Faüzem dolgozóinak küldötte arra kéri a munkásőröket, hogy őrizzék becsülettel a zászlót, legyenek méltók a névhez, melyet viselnek. Oravecz Ferenc elvtárs, a Megyei Pátbizott- ság és a Munkásőrség Megyei Parancsnoksága nevében kíván a munkásőröknek a kiképzéshez sok sikert. Eskühöz szól a parancs. Erős, messze szálló hangon mondják az eskü szövegét munkásőreink. Fegyvereimet, zászlómat, a népi vagyont megőrzőm. Ha pedig eskümet megszegem, sújtson pártom, osztályom megvetése. Ezután az üzemek, falvak küldöttei szalagot kötöznek a zászlóra. Mielőtt Farkas János özvegyének szalagját a zászlóra felkötnék, fia előbb üdvözletét tolmácsolja: — Vegyétek úgy, mintha ezt a zászlót Farkas János adná át nektek. Vegyétek ügy, mintha ő is közietek menetelne, s ő vezetne benneteket... És lehet-e csodálni, hogy e szavak hallatára a mártír özvegyének szeméből könnyek bukkannak ki? De ebbe 'a, fájdalomba most már öröm is vegyül, mert tovább él férjének, Farkas Jánosnak neve, s ott ragyog a munkásőrszázad zászlaján. Egymás után kötik fel szalagjaikat a járási pártbizottság, a tanács, a KISZ-bizottság, az úttörők, a Hazafias Népfront, a Nőtanács, a békebizottság, a gimnázium, a technikum, a ktsz-ek, a Szorgalom és a Zrínyi Tsz, a MÄV, * tűzoltók, a Tejüzem az iharosberényiek. a !)"rz»nceiek. a szentaiak. a comneybiikkös- dlfk. a gyékényesiek kíildii'fel Vegvvcófl* vörös és kék selyems-a " >« ' t«!’1 a "ászlőr* Proletárhaíalmunk ismét »t-ő^bb lett Erő sebb lett a Farkas János nevét felvevő zászlót avató csurgói munkásőrszá-eddal. Őrködjetek e név tisztaságán, őrizzétek zászlótokat becsülettel munkásőr elvtársak! Ne feledjétek soha! Farkas János eh ' - - akinek nevét felvettétek, mindig ott van közöttetek. De ott vannak azok a munkások e’- k fegyvert adtak kezetekbe, zászlót ajándékoztak nektek, és szalagjaikat zászlótokra felkötötték. Azt várjuk tőletek, hogv mindenkor vigyétek győzelemre ezt a zászlót azokkal a fegyverekkel. amelyeket a nép bizalma, sze- retete adott kezetekbe ... SZALAI LÁSZLÓ
