Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-24 / 121. szám

SOMOGYI NÉPLAP a Szombat, 1958. május 24. FEJLŐDIK MEGYÉNK ÁLLATTENYÉSZTÉSE A megye járásainak főáilLat­tenyésztői a minap értekezle­tet tartottak, amelyen Czeg- lédi Lajos megyei főáliatte­nyésztő mondott beszámolót. Rövid idővel ezelőtt a Föld­művelésügyi Minisztériumban a megyei főállattenyésztők, főál­latorvosok és törzskönyvi fel­ügyelők megbeszélték azokat a tennivalókat, amelyek előt­tünk állnak állattenyészté­sünk továbbfejlesztését ille­tően. Ugyanakkor szó esett az elmúlt esztendő eredményedről is. Amint a megyei értekezletein kitűnt, Somogybán is szép közös gazdaságokban ma 500 eredményekről lehet beszá­Veszteségünk az egész megyé­ben mindössze két szarvas­marha volt. A tehénállomány az el­múlt évben 5,6 százalék­kal, a sertésállomány pe­dig 18 százalékkal emelke­dett megyénkben. A tsz-efcban a 100 holdra jutó állatállomány így 1957 eleijéhez viszonyítva, amikor például szarvasmarhá­ból 6,5 darab jutott ekkora te­rületre, most 10,6-na, sertések­nél 26,2-re, juhnál 33,3-ra, ba­a tavalyi, rendkívül kedvezőt­len időjárás ellenére is az egy csalódra eső méztenmelési átlag 6,5 kg. Az elmúlt esztendei ered­ményjavulások természete­sen azt is magukkal hozták, hogy ebben az évben még na­gyobb gondot kell fordítani az állattenyésztés fejlesztésére. Járási főátettenyésztőimlknek sok olyan dologra kell ügyel­niük, amelyek az állomány minőségi és mennyiségi növe­kedését, jobb tafcarmányellá- tását segítik elő. Eredményt molnd. Fejlődés mutatkozik a szarvasmarbatenyésztésben, a törzskönyvezésben és a gyapjúmennyiség növelé­sében egyaránt. Ezzel szemben az 1957. évi baromfitenyésztés nem mond­ható sikeresnek, főiként ha az export-lehetőségeket vesszük tekintetbe, amiket nem tud­romfinál 15,7-ne növekedett. A . csak akkor tudunk elérni, ha ' támogatják őket a járási ta- zal több tehén, 100-zai több ló,' ruácsok. Jó útmutatásul szoil- 2000-rel több sertés, 150-nel gál számúikra a megyei tanács több koca, 4500-zal több juh végrehajtó bizottsága április és 8000-red több baromfi van, mint tavaly ilyenkor. A tejtermelés az 1956. évihez képest emelkedett. A tejipari vállalat az előző évhez viszonyítva 15 000 hektoliterrel több tejet vá­sárolt fel. 9-i határozata. Ez a többi kö­zött a minőség javítása érdeké­ben felhívja a figyelmet a zúgfedezteícsek megelőzé­sére,’ előírja a fokozatos áttérést a fehér hússerté­sek tenyésztésére, ami a tájjéllLegnék leginkább megfelel. Természetes azon­ban, hogy ha akadnak olyan helvek, ahol a feltételeket még nem tudják kellőképpen biz Ehhez azonban hozzá kell tér­tünk megfelelően kiaknázni, j ni, hogy nem teljes a kép, Nagy megelégedést váltott ki mert a kötelező beadás meg­azoniban az a tény, hogy az szüntetése után nagyon sok állatbetegségek megelőzéséiben egyénileg gazdálkodó a sza­és gyógyításában örvendetes a badpiacon értékesítette tej- [ tosátani, nem szabad erőltetni javulás. Az elmúlt évben pél- termékeit, s ez a mennyiség 1 ez új fajta tenyésztését. Ahol dául Somogy megye két hely- ebben a számiban ezért nincs azonban lehet, nagy hasznot ségében erősen jelentkezett a benn. Az évi istállóátlag is szarvasmarháknál a száj- és szépen növekedett, s ez 1958 körömfájás, ám a járvány — első három hónapja után a elismerés jár érte áldozatkész szakembereinknek — nem kö­vetelt különösebb áldozatokat. tsz-e&nél 6,2 liter. A tsz-ek méztermelését ösz- szesítve megállapították, hogy jelent a fehér hússertés, mert sokkal rövidebb idő alatt hiz- | laiható, mint más fajták, ami azt jelenti, hogy táplálásához kevesebb takarmányra van szükség. Az agronómun tannc»a A lentripsz károsítása és az ellene való védekezés A rendkívüli száraz, meleg tavaszi időjárás a különféle kártevők elszaporodását segí­tette elő. Megyénkben is tö­megével megjelentek olyan kártevők, amelyek egyébként szórványosan szoktak előfor­dulni. így a lenvetésekben nagymértékben károsít a len­tripsz. A lentripsz a talajban telel át. Miután a telelés! helyéről, a talajból előjön, különféle gyomnövények virágain táplál­kozik, majd a lent lepi meg. I Különösen a maghozamot A növény felsőbb részein rág, csökkenti erősen, és tojásait is ide, a tenyészkú- ^ lentripsz ellen a leghatá- pot tartalmazó rügyekbe rakja sosabb védekezési mód a HCH- le. Mind a kifejlődött tnpszek, vaj (Agritox-szal) való poro- mind a tojásokból kikelő lár­vák károsítanak a lenen. A lentripsz károkozása kö­vetkeztében a főrügyek el­pusztulnak, a növények növe­kedésükben megállnak, rövi­dek maradnak, a fertőzött le­gelek összezsugorodnak. Meg­figyelhető a bimbók leszáradá- sa, majd később a lehullása is. Nagyszabású gyermeknap lesz Nagyatádon (Tudósítónktól.) A nagyatádi iskolákban, üzemekben és hivatalokban lázas készülődés előzi meg a gyermeknapot. Selmeczi Miklós iskolaigazgató az ün­nepségről a következőket mondta: — Az iskolások részére szombaton rendezzük meg az ünnepséget egész napos ki­rándulással egybekötve. Reg­gel autóbusszal és teherautók­kal szállítják ki az ünnepei­teket a kivadári tölgyesbe. Itt hadijátékot rendeznek, majd ünnepi csapatgyűlés lesz. Ezen a gyűlésen adják át két kiváló úttörőnek az országos úttörő elnökség kitüntetését. Délben finom ebéddel ven­dégeljük meg a gyermekeket, a menüt már összeállítottuk, (csaik nem áruljuk el előre!). Ebéd után tovább tart a já­zás. E szerből katasztrális holdanként 10 kilogrammot kell felhasználni. A gazdák el­kérhetik a községi gazdasági felügyelőktől a háti porozó gépeket és ezekkel saját ma­guk elvégezhetik a porozást. Nagyobb területen a növény­védő állomás nagy motoros gépekkel elvállalja a len po­rozását tsz-eknek 20, egyéni­eknek 28 forintos kát. holdan­ként! munkadíj ellenében. A termelők kísérjék figye­lemmel lenvetéseiket, és ha a lentripsz károsítását észlelik, akkor a védekezést haladékta­lanul végezzék el. A len je­lenlegi fejlettségi foka ugyan­is olyan, hogy most még káro­sítás nélkül belemehetünk, de 8—10 nap múlva már a tiprás által nagy kárt tehetünk ben­ne. CSONTOS LAJOS ték. Délután a tanács ünne­pélyesen megnyitja a kiva­dári strandfürdőt, elsőnek a gyerekek fürdenek meg benne ingyen. A földművesszövetke­zet sok édességet, fagylaltot készít Nagyatád társadalma össze­fogott a gyermeknap sikeré­ért. A községi nőtanács 500, ....................... ...... for intot, a szülői munkaközös-• ség pedig 1200 forintot ad aí költségek fedezésére. A hon-; . A ballagások, ide- védség konyhai felszerelést és maT ve9e* ® , ’ autókat, a TEFU és a BEL-S az érettségiző dia­SPED kocsikat biztosít. ; kokra kémény na­‘ pok várnak: az iras- A járási tanács dolgozóinak . beli és a szóbeli ne- gyermekeit vasárnap délután * f,éz napjai. Ilyenkor vendégelik meg tortával, sü-t jobbára a tanulás- teménnyel és fagylalttal. Szí- J szentelik az nes mesefilmet is vetítenek.; lööt s legfeljebb Ezekhez hasonló ünnepsége- \ egymás között jón­két tartanak a járás közsé- j nejc össze. Már aki. A VB-haitározat értdbnébem a baromfimeigbetegedések megelőzésére az ősszel az ún. mintaközségektoan megkezdik a baromfiak vérvétélezését. A termelőszövetkezetekkel is meg kell beszélni, hogy te­nyésszenek több száimyasálla- tot. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hoigy e térem még nagy az idegenkedés közös gazd asá gaiinkbam. A járási főállattenyésztők­nek kell megértetni mindené tt, hogy a rántani való csirke pél­dául nagyon szép jövedel­met ad. A szövetkezetnél egyébként nagy gondot kell fordítani a közös állatállomány kialakí­tására, de légióként a talkar- mámyalap biztosításiára. Nem szabad még egyszer előfor­dulni olyan esetnek, ami a gyugyi Április 4 Tsz-ben tör­tént, hogy nagy gondatlanul egy munkaegységre 6 kg szé­nát is szétosztottak a tagok­nak az ősszel, s tavasszal már úgy kellett vásárolni takar­mányt az állatoknak. Különö­sen most kell óvatosan eljár­ni a talkarmánytemielésben, amikor a májusi száraz idő­járás alapján nem biztos, hogy gazdag lesz takarmánynövény- termésünk. Éppen ezért intéz­kedni kell, hogy minél hamarabb megkezd­jék a kaszálást, mert a ta­karmánynövény most már úgy sem nő tovább, csak elöregszik, viszont ha most lekaszálják, még van remény arra, hogy egy kiadós esőzés után bő­vebb termést ad. Az értekezleten sok szó esett a mesterséges megterméke­nyítésről. Az elmúlt esztendő­ben 14 500 szarvasmarhánál alkalmaztak mesterséges meg­termékenyítést. Ebben az év­ben újabb területeket kap­csolnak be ebbe a hálózatba, ezúttal a siófoki és tabi járás­ban. Az apaállatok gondozása még sok kívánni ya^ót hagy maga után. Elsősorban sók még a rosszul elhelyezett, nem megfelelően ápolt apaál­lat, másrészt nagyobb gon­dossággal kell! elvégezni a jö­vőben a selejtezés munkáját, A megye főállattenyésztői értekezletükön elhatározták: ebben az esztendőben több tsz-ben gépesítik a takarmányelőkészítést, a takarmányszállítást, a fe­jest, itatást és trágya- szállítást. így sor kerül a balatonőszö- ii, a barcsi Vörös Csillag, a tabi Kossuth, a somogyvári, böhönyei, répás pusztai, ráksi és somogygeszti termelőszö­vetkezetek istálló-munikáiinak gépesítésére. (Weidinger) Kulturális gondok — Egy vita és tanulságai — Balatonbogláron nemrégiben alakult meg a járási művelő­dési ház tanácsa. A cél közis­mert: szélesebb társadalmi ala­pokra helyezni a vezetést, azaz nagyobb, hozzáértő emberek közösségével szervezni és irá­nyítani az egész járás kultu­rális életét. Kétségtelen, hogy ez az elgondolás elvileg nagy­szerű, célravezető. Gyakorlata azonban még nem kristályoso­dott ki. Ahol ennek előtte kul­turális bizottságok alakultak, alig jutottak túl a megalaku­lás tényén, s a függetlenített vagy társadalmi vezetők ugyan­úgy magukra maradtak, mint előbb. Talán ebből a tapaszta­latból fakadt, hogy maguk a tanács tagjai is kissé értetle­nül és fenntartással fogadták új munkájukat.; > A megbeszélés baráti légkör­ben zajlott le, s a tanácsba ja­vasolt, illetve kinevezett sze­mélyek — főként bogiáriak — Hook János szavaiból tájéko­zódták a létesítmény rövid, de tartalmas múltjáról s a jövő terveiről; Eltévelyedés A hozzászólások mindjárt az elején helytelen vágányra te­relődtek. Érthetetlenül arról folyt a vita, hogy járási avagy községi a kultúrotthon, járási vagy községi feladatokat kell-e ellátniuk a tanács tagjainak. Voltak, akik meggyőződéssel állították, hogy a működési szabályzat szerint kizárólag a helyi művelődési otthon mun­káját hivatott segíteni a tanács. Mások így politizáltak: a já­rás irányítása a járási tanács művelődésügyi állandó bizott­ságának és a művelődésügyi csoportnak a feladata. A most megalakult tanács legyen a községé. Újabb vélemények szerint — és ezek közelítették meg legjobban az igazságot — a bogiári kultúrotthonnak be kell töltenie a községi kultúr­otthon szerepét is. De azzal még nem lesz járási, hogy élenjáró községi kuítúrotthon- nak neveztetik. Ezt a vitát nagyon könnyű lett volna lezárni, hisz megál­lapított tény, hogy a bogiári művelődési otthon járási léte­sítmény, tehát annak tanácsa is csak járási lehet. Más kérdés — és ebben iga­za van egyik-másik felszóla­lóinak —, hogy mégis a helyi kulturális munka az alap, Bog­láron kell elsősorban minta­szerű életet teremteni s a jót kisugározni, vele segíteni a községi kultúrotthonokat. Ter­mészetesen nem sztárként kell •-kiugratni« Boglárt, hogy a nagy igyekezetben még csak tel nélkül minden­kit megbuktatok. Érettségiző diákok és nem ismerik a helyesírást! Hal­latlan dolog! vetkezett a barnára pácolt fatablók, ké­sőbb a csak üvegből készülök divatja. Pestről elterjedt a si­ma kartonlap, keret geiben is. Kártevés Az utcákat szépítő pázsit fűszálai üdezöld színbe öltöz­tették a várost. Azt mondják a városunkban járt átutazók, hogy a ka­posváriak méltán büszkék szépen gondozott virágos tereik­re, utcáikra. A városi tanács nem kis összegeket áldoz er­re a célra. Németországban jártomban azt hallottam a berliniek­től, hogy a forradalom ideje alatt mindent legázoltak, de a tereken a pázsit épen maradt, egy fűszálra se léptek rá. Hogy igaz-e ez, nem tudom. De hogy nálunk más a helyzet, erről meggyőződhet bárki. Gyakran akadnak lelketlen em­berek, akik rágázolnak a zsenge fűszálakra, virágokra. Tegnap a Kossuth Lajos utcában három lépésre az át­járótól egy trabális férfi ráhágott a fűre; nehéz, durva tal­pai alatt szétmállott a pázsit. Nem bírtam ki szó nélkül: — Van magának szíve ilyent cselekedni? — mondtam jóindulattal. — Ha magának fáj, kösse be — válaszolta kajánul vi­gyorogva. Tudjuk, lehetetlen minden lélektelen ember mellé el­lenőrt állítani. Ezért városunk dolgozói nyitott szemmel jár­janak, vegyék észre, utasítsák rendre az ilyen kártevőket. * társadalmi presszió hatásos eszköze a nevelésnek. S. P. ♦ Mert nem könnyű ; dolog a randevúkast | sem feláldozni. Az Í ügyes diákot nem kell félteni. Megta­lálja módját, hogy a * moziba is elmehes- <'sen, és a felkészülés- ' sei se maradjon el. hiszen az érettségi ‘.nem tréfadolog. A l kirakatokban lévő $ tablóképek is ezt a jkomolyságot bizonyít- | jók. { Hanem mi megjár­juk vele. A kész tab- 5 lót diadalmasan a {vállunkra helyeztük, {s úgy vittük ki a fő • utca egyik legszebb J kirakatába. Másnap * a korrepetáláson * elénk áll magyar • tanárunk, és amúgy ! magyarosan hely- 1 benhagy mindany- j nyiunkat: j — Vegyétek tu­domásul, hogy kivé­SSkLkkkkkkkkkkkkÁkkkkkkhkkkkkkkkkLkkkLS I cA tahid vrVWTWTTTYTTTTTTTTTTTTVVWVTTTVVVVTTTT Rohantunk óra után a kirakathoz, és meg is találtuk a hibát: »ÁLLT. GIM­NÁZIUM-«. így, két L-el. A főbűnös a címfestő volt, mi csak annyiban, hogy nem vettük észre. Emiatt is éppen elég­gé szégyelltük ma­gunkat. Átfestettük ugyan a felírást egy L-re, de sajnos, már le volt fényképezve, s nálunk ilyen hibás szöveggel maradt meg emlékül. A tablónak kul­tusza, sőt divatja van Magyarországon. Né­hány év előtt mind­egyik magyar motí­vumokkal tűzdelt iparművészeti remek­mű volt. Azután kö­nélkül, cifrázás nél­kül+ csak névaláírá­sokkal. Vidéken meg újabb ábrák kerül­tek a régiek mellé: mérnök, amint rajz­asztalra hajol, re­pülő, hajók, villany­vasút, fogaskerék, orvos, és nehéz len­ne felsorolni, még hányféle ábrázolása a különböző hivatások­nak. Elnézegettem a csurgói gimnazisták három tablóját. Szép, rendes, szolid, mind a három. De a »hu­manistáké« a legér­dekesebb. Ezek a gyerekek olyan tab - lót csináltattak ma­guknak, amilyen apá­iknak, nagyapáiknak volt. A kemény kar­apró morzsáik se jussainak köz­ségeinknek. Nagyobb baj, hogy a tulaj­donképpeni feladatról vajmi kevés szó esett ezen a megbe­szélésen. Tudvalévő, hogy a művelődési otthon az eddigi jó munka ellenére sem vált még a járás kulturális központjává, hogy a látogatottság nem ki­elégítő, hogy nem teljesített kí­vánságok sora vár megvalósí­tásra. De ezek mikéntjéről hallgattak a jelenlévők. Szó sem esett például az ellenfor­radalmi ideológia maradvá­nyainak leküzdéséről, a kultu­rális munka helyenként rossz minőségéről, az anyagi gon­dokról, melyekből a községi tanácsnak is illene valamit ma­gára vállalná és így tovább. És ebben rejlik a tanácskozás leg­főbb tanulsága,«« Ágyonszervezés A művelődési ház tanácsa különböző bizottságokat alakí­tott. Tudjuk, hogy mindezek szerepelnek a minta-szabály­ban. De vajon ragaszkodnunk kell ehhez akkor is, ha nem látjuk értelmét? Aligha! A következő bizottságok ala­kultak: ismeretterjesztő, ter­melési és propaganda, szemlél­tető propaganda, művészeti, gazdasági és pénzügyi, vala­mint falusi művelődési ottho­nokat segítő bizottság. A hat bizottságot minden további nélkül háromra lehetett volna csökkenteni. A két propaganda bizottság összevonható, a gaz­daságira — véleményünk sze­rint — semmi szükség nincs; És vajon miért kell falusi mű­velődési otthonokat segítő bi­zottság, amikor teendői azono­sak a járási művelődési ház tanácsának feladatával? Meggyőződésünk, hogy túl­szervezik a kulturális munkát; Papírformára nincs szükség. E bizottságok közvetlen hatására pedig aligha számíthatunk. Azt írtuk az imént: a tanács létrehozásával szélesebb tár­sadalmi alapokra helyezzük a vezetést, Csakhogy ez nem így igaz! A szereplő személyek nagyon ismerősek. A párttit­káron, a pártbizottság munka­társán, az iskolaigazgatón, a tanácselnökön és tanácstitká­ron kívül megtaláljuk a műve­lődési otthon tanácsában a já­rási KISZ-titkárt, könyvtárve­zetőt, a járási tanács elnökhe­lyettesét, a járási művelődési előadót stb. A személyek tehát nem vagy alig változnak. Az­zal a különbséggel, hogy most eggyel több helyről bízták meg őket hivatali kötelességük, sa­. Íját munkájuk ellátásával. így ionból kivágták at . .. , , képek helyeit, s mö-Ínagyon fonaJc ^ alakul gé ragasztották azo- | ki. kát. Szép, régies be- \ A járási KISZ-titkár például volna, ha a fiataléra- bizottság tagja. Azt bér eket kemény gal-xm ondja: így jobban tudja biz­lérban ábrázolja ajtositani, hogy a KISZ-fiatalok felvetek Valami azon-i. , . , . ban nem stimmel: ♦10 kapjanak a községi nagyapáink tablóin X kulturális bizottságokban. De nem ^ voltak diáklá- ♦ miért nem tudta biztosítani nVHát akkor méais-í™111 KlSZ-tilfcár? Az új meg- csak mai ez a tabló. {bízatás aligha ad több tekin- Szép diákhagyo-1 télyt, beleszólást, intézkedési mánj/ az érettségi; lehetőséget, mint a KlSZ-tit- tablo. Igaz, hogyt, ... a divat majdnem ki-*kan funkcio, szorította, mert ugye- J Röviden: helyezzék társa­bár mostanság tab-1 dalmi alapokra a kulturális lót készíttetnek azt ... . , , .. általános iskolások, a|e ^ rran .Vitásat, U1 etn'^J€” sportegyesületek, a l refckel, akiknek nem tartozik különböző tanfolya- z közvetlen feladatukhoz e mun- mok, s ilyenkor má-; jusban a kirakatok-» * ban mást sem leheti A művelődési ház tanácsá- látni, mint tablót, —jnak megalakulása helyes. Re­f íí. fi y.présnél cwhÁ.* .......... m éljiiik, ők tovább jutnak, fűszeresnél, szabó- i nál, textilesnél, cipő-1 . , ..... „ „ boltnál. Egyedül íe-;minit az eddigiek. De Bogláron metkezésnél nem lát- ♦ csakúgy, mint más helyeken, am még soha. | üdvös levonni a tanulságokat. Ami azt jelenti, ♦ T .. , , ,, hogy a tabló még- fJobb' ha kevesebbet marko­séin az elmúlás em-fiunk, és sokat fogunk, jobb, lékezetére szolgál, ha-; mintha a nagy szervezés kö- nem kezdetet jelent,i „ , . . .. ... , az életbe való be-j^pette kicsúszik lábunk alól lépést jelenti. |a talaj; (FEHERJ ♦ Jávori Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom