Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-24 / 121. szám
.a HIT megyei s^eive^eie ©a a bomoyy. Nepiap aáexa.óa^tot)uoitaaga összeállítása Van=e elég érc A VILÁQON! Egy pillantás a világstatisztikára meggyőz, hogy az ércek s belőlük a fémek termelése rohamosan, mondhatni ►►ijesztően-« emelkedik. Ahol 100 évvel ezelőtt négy nulla volt a termelési adat végén (pl. a réznél 20 000 tonna évenként), ott ma már hat van. Millió körüli számok! Az alumíniumot száz éve még nem ismerték, legfeljebb kevés tudós találkozott vele a laboratórium lombikjában. 1934-ben a világ aluminiumtermelése 170 000 tonna volt, azóta több mint tf/.sze- , resére emelkedett. Van olyan fém, amelynek termelése öt- 1 évenként megkétszereződik. Mi lesz enneik a vége? Birjuh-e a* iramot ? A fém az ipar egyik legfontosabb alapja, nem fog-e egy bizonyos időn beliül ez az alap a további’fejlődéshez hiányozi- > | . »moly szaíkmunikák, becslések, érc vagyon mennyiség- megáHapítások jelentek meg évről évre. Van ennyi réz, enhyi vas, ennyi ólom és eny- nyi egyéb ércünk a világon, j Fogyasztásunk ennyit és eny- nyit tesz ki, érc vagyonunk tehát eltart ennyi évig. Azitán v ge — ijesztgették az emibe- , ív két. Ne legyünk olyanok, mint a zsugori. Számoljuk az aranyat' a ládafiában, nem költünk, ; n nm építünk, fogunkhoz ver- ; j.k, nehogy elfogyjon... Helyes, hogy készleteinket számon tartjuk, hogy a becs- . ksek megjelentek. Ma is meg- ' jelennek, csakhogy éppen az ' ijesztgetést már elhagyták. | Látták, hogy úgysem ijedünk < meg. A jó gazda időnként szám- j ba veszi, amije van, de nem j azért, hogy zsugori módjára számitgasson: meddig bírja, hanem azért, hogy szükségleteinek kielégítésére becsületes munka árán újabb és újabb készletről gondoskodjék. így vagyunk mi is az érccel. Találtunk elég dús ércet, elmentünk a szegény mellett régen. Ma már nem megyünk el. kitermeljük az öregek “bányáit-, ahová kevésbé dús ércet mint használhatatlant kidobták. Az ércelokészátés tudományának fejlődésével megoldottuk, hogyan dúsítható fel a zúzóérc. Kifogy a jó bauxit? JVem kell félni, sclkáig nem fogy kri! Akikorra, megtalálja majd a bányász a módját annak, hogy csináljon a rosszabból jót. Hiszen tudjuk, hogy kevés kivétellel minden kőzetben van alumínium. A földkéregnek tizen- harmadrésze alumínium. Ha ma a bauxit is az alumínium egyedül használatos érce, ez nem jelenti, hogy nem lehet kinyerni más kőzetből. Lehet, sőt szülés,ég esetén meg is teszik. Csak éppen hogy ma még általában laboratóriumi méretekben, mert különben drága mulatság lenne. De kinek jutott volna eszébe ezélőtt 50 évvel 1 százalékos rézércet bányászni? Nem tudtak volna mit kezdeni vele, ma pedig egészen jó minőségű ércnek számít. Biztosra vehető, hogy a technika haladásával és az évek múlásával a bauxit sem lesz egyedül uralkodó alumíniumérc, s az agyag kőzeteket fogjuk kohósítemi, ha ez ma még távolinak Játszik is. így van mindem érccel, a földkéreg bőven rejti ezeket magában. Legfeljebb szét vannak benne oszolva. Majd összefogjuk, ha kell, ami összefogható. Nincsenek még ismeretlen, vagy alig ismert földrészek, ahova elmehetünk kutatni? Vannak. Csak esetleg nem a felszínen, hanem lejjebb, més leiiebb a földben. Hiszen csak csekély mélység az, amelyben a világ jelenlegi bányászata folyik. Kevés bánya mélyebb ezer méternél, ha egyes helyeken lementek háromezer méterig is. Nagy meleg van ott? Lenne, ha a bányász nem hű- tené a munkahelyeket, és nem alakítaná ki a megfelelő bányaklímát olyanra, amilyenre akarja. Tehát ha kell, lefelé terjestxkedunk A föld barát, nem ellenség. Meghódítjuk a tengert, fémet csinálunk belőle, érccé tesszük. Nem várjuk meg, amíg a tengerben oldott sők éreteleppé alakulnak, hanem szolgálatunkba állítjuk a tudást, a leghatalmasabb erőt, kitermeljük a tenger sóit, mielőtt maga a természet készen nyújtaná át. Megtaláljuk a módját annak, hogy a hatalmas óceánok vízében végtelen kis eloszlásban, mégis mérhetetlen mennyiségben meglévő könnyűfémet a magnéziumot olcsón kivonjuk, és folyton növekvő szükségleteink kielégítésére felhasználjuk. Érccé tesszük a dolomitot, van bőven, hegyek vannak belőle. Ki fogjuk vonni, ha kell, a ma haszmosítihatatlan kőzetek érotartalmát, összegyűjtjük végtelen kicsi uráni- umját, ráparancsolunk: válj fémmé, energiává. A szakemberek ennél nehezebb feladatokat is sikerrel oldottak már meg, és nem kétséges, hogy ezzel a feladattal is meg fogunk birkózni. A világnak tehát elegendő az ércvagyona, és nem kell attól tartani, hogy elfogy. A Balaton rövid története in. KIS HÍREK az élelmiszerkémia területéről A Balaton szabályozása után az eddig területek lassan kezdtek kiszáradni. mocsaras A Délivasút megnyitása viszont megrövidítette az utat, időben mérve, a város, főleg Budapest és a nyaralóhely, a Bálaton között. Kezdetben áronban csak a gazdagok nyaralhattak, akik eleinte egyszerű falusi szobákat vet- 'ek igénybe, később pedig villákat építettek a tó partin. így kezd kiépülni a balatonpart. A századforduló fürdőzése azonban némileg kü- önbözött a maitól. A nők még kalapban fürödtek, fűr- Söruhájuk fodrokkal gazdagon díszített, hosszú ujjas volt, a buggvos nadrág térden alul ért. A keresztbecsi- kos fürdőruha a férfiak divatja, melynek szárat térdüket verdesték. A csónakázás is divatban volt, melyhez a nők nyakig zárt, díszes öltözéket hordtak, csipkés napernyőkkel védték arcukat a lebarnulás ellen. Lóczy Lajos világhírű geológusunk vezetésével intuit meg a Balaton tudományos feldolgozása. 1891-Sen i Magyar Földrajzi Társaság Balatcm-blzottsáya mcg- lakulása után a tó sokféle érdekességét tudományosan tezdik feldolgozni. A fejlődés tovább tart az első világháború előtt, majd kisebb arányban a második világháborúig. Napúinkban pedig a balatoni fürdőkultúra és a tó látogatottsága óriási méreteket öltött. Ma a dolgozók üdültetésével párhuzamosan, a látogatottság növekedésével — amely belföldi és külföldi viszonylatban is nagy méreteket öltött — újabb problémák is vannak. A Balaton hatalmasan mozgalmassá vált fürdőkultúrája, férőhelyek, szórakozóhelyek biztosítása még több épületet követel. A fürdövendégek nagy száma a balatoni strandfürdők befogadóképességének növelését, korszerűsítését sürgetik. Ezzel párhuzamosan fontos a további tudományos kutatás, mert Czúczor Gergely ugyan találóan Írja: “Lelked szép erejét a sors hullámai edzik, E tó testednek nyújt vidor életerőt-—", de a balatoni fürdőzés nem veszélytelen, melyet a modern fürdőkultúra fokozott kiépítése és a tudományos kutatás csökkenthet A balatoni jelenségektől A tó medencéje a Bakony és a somogyi dombság között DNY—EK irányban húzódik. Hossza 78 km, szélessége a másfél és IS km között váltakozik. Legkeskenyebb a tó Tihany és Szántód között. Területe 600 négyzetkilométer, átlagos mélysége 3 m, de a tihanyi kútban 11 m mély. A mai balatoni kép kialakulása hosszú, de földtani idővel mérve mégis rövid idő alatt jött létre. A hajdani Balaton a mainál sokkal nagyobb volt, de e kép kialakulása talán már az ember szeme előtt ment végbe. (Folytatjuk.) A sugárzások mellékíze’ Az angliai Cambridgé-ben nemrégen megtartott kongresszuson rámutatták, hogy nincs messze az idő, amikor majd bizonyos sugarakat alkalmaznak különböző élelmiszerek konzerválására. A hús vagy baromfi besugárzásával jelentősen meghosszabbítható a hidegen való konzerválás élettartama. Ami az árta’mat- lansá-got illeti, a kísérletek, melyekre az Egyesült Államokban került sor (hadseregbeli önkéntes jelentkezőkkel) i-gen kedvezőek voltak: semmiféle kellemetlen mellékhatást nem észleltek. Az egyetlen nehézség gasztronómiai jellegű; a kemény sugarak ugyanis többé-kevésbé átalakítják az élelmiszereket, és bizony az átlagfogyasztó rendkívül érzékeny az ízekre. Nagy óvatossággal kell majd végezni a besugárzásokat, ha azt akarjuk, ho-gy a háromhetes hal friss legyen, és főleg, hogy — ha/líze legyen. ! Fagyasztott borkoncentrátumok Most fejeződtek be Francia- országban azok a több évig tartó kísérletek, amelyek arra irányultak, hogy magas mali- gánfoikú borkoncentrátumok előállításával csökkentsék a tömegborok felhasználási és szállítási költségeit Fagyasztása eljárással a borból kivonják a vizet, és azután a fennmaradó folyadékot desztillálják. Az így keletkező termék barnásvörös szörpszerű massza, amely mind a fémeket mind a műanyagokat megtámadja, és csak üvegben vagy hordóban szállítható. Alkoholtartalma 63 százalék. Magas alkoholtartalmánál fogva jobban és hosszabb ideig eláll, mint a közönséges bar, mely e termékből vizes hígítás útján újra előállítható. A francia katonai hatóságok nagyfokú érdeklődést tanúsítanak az eljárás iránit, amely tetemes megtakarításokkal kecsegtet a csapatoknak szállítandó nagymennyiségű bor költségeivel kapcsolatban. SIKERÜL-E LEGYŐZNI A NEHÉZSÉGI ERŐT? Dr. Emilio Segré amerikai atomfizikusnak a California egyetemen a világion először sikerült fényképezés útján bebizonyítania az úgynevezett anitianyag létezését. Már egy év óta tudják, hogy az eddig ismert anyag mellett — amelynek atomja pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll — vannak ellenkező töltésű részecskék is. Ebben az úgynevezett anti- anyagban az atommag negatív töltésű protonokból tevő* * E Q Y KIS CSÍLLAQÁSZAT * Mi a rádiócsillagászat? I?öldi fogalmaink szerint a Napon furcsa világ van. A rettentő hőség miatt az összes anyagok gőzállapot- ban hömpölyögnek egymáson. A színképelemzés kimutatja, hogy a Földön is létező anyagok: nátrium, vas, kalcium, nikkel stb. a Napban gőzalakban szerepelnek. Fenséges színjáték lehet, ahogy ezek a nehéz fémgózök egymás felett forrnak, robognak, zuhognak. Sajnos, éppen a magas hőmérséklet miatt a Nap azok közé az égitestek közé tartozik, melyeknek megközelítése az űrhajózás segítségével sem oldható meg. Mégis a Nappal kapcsolatos észlelések a csillagászatnak egy egészen új útját nyitották meg, melynek egyre nagyobb szerep jut a kutatásban. Egy Janszky nevű amerikai rádiómémök készülékével az 1—20 cm-es hullámhosszak tartományában nem földi forrásból eredő jeleket észlelt 1931-ben. .4 megfigyeléseibe és kutatásaiba bekapcsolódó tudósok megállapitotWz, hogy az észlelt különös jelek a világűrből származó és Földünket is érő rádiósugarak. A felfedezést megerősítette az angol légelháritók észlelése, akik 1944-ben radarkészülékeikkel a német »csodafegyverek« kilövéseit figyelték, és ugyancsak ilyen rövid hullámhosszon rendkívül szokatlan zajokat észlellek. Eleinte azt gondolták, hogy a készülék hangja talán a németek újabb titokzatos tevékenységeitől ered, később azonban megállapították, hogy a jelek nem a Földről, hanem a Napról származnak és végeredményben a nap rádiósuA csillagászat helye a tudományokban dik össze, míg körülötte pozitív elektronok keringenek. Az amerikai tudósnak úgy látszik sikerült bebizonyítania az anti anyag létezését. Nagy jelentőségű problémák merültek fel ezáltal a kutatók előtt Vajon síkerül-e az embernek valaha nemcsak ainitiprotonoicat, hanem antineutrónokat vagy ain- tielektronokat is külön-külön előállítani, hogy azután a három részecskét egy zárt »a.n- tiatomba-“ fogja össze? Ha ez sikerülne, valószínűleg a meglévő világot feje tetejére lehetne állítani. Feltehető ugyanis, hogy a Föld nehézségi ereje az antianyagra ellenkezőleg hat, minit a közönséges anyagokra: míg ez utóbbiakat vonzza, az elsőt taszítja. Ilyen módon lehetővé válnék az, amire olyan régóta törekszenek: a nehézkedési erőtér legyőzése. A csillagászat ma már 1 Arról egyelőre még fogai- nem elszigetelt terület, maink sincsenek, hogy mi van amelyen csak pár kivételes még elrejtve, és ml vár még tudós elégítheti ki tudásszom- megfejtésre a világmindenség gárzáTa'Vkőzza. A^feiudezést' iÄt. hanem * legszélesebb nép- energia-háztartásában. a háború alatt titokban tar- rétegeknek is módjukban van | A hivatásos és műkedvelő tották és csak 1946-ban hoz- elsajátítani azokat az Ismere- csillagászok ezrei gyűjtik ták nyilvánosságra, s ezzel egy teket- melyek nélkűlözhetetle- megfigyeléseiket, tapasztala- újabb tudományág a ma még "eh mindazok számára, akik taikat, melyekből az elméleti beláthatatlan perspektívát ígé- : a* emberiségnek a létezés csillagászok fejtik meg azokat a rő rádiócsillagászat született j összességében elfoglalt helyze- »titkokat«, melyek még nem meg. Azóta szerte a világon tét Ismerni kívánják. Mégis tisztázódtak. Sokszor ez nem több nagy teljesítményű rádió- ho' van a csillagászat helye a egyszerű dolog, hiszen eddig teleszkóp épült, melyeknek tudományokban? j csak egyetlen ismeretforrás működése és eredménye igen | A meteorológia, a fizika, a állott rendelkezésre, a fény- sokoldalúan egészíti ki az matematika, a földrajz, sőt a sugár. A rádiócsillagászat optikai távcsövek és más csil- történelemtudomány csillaga- eredményei azzal biztatnak. lagászati műszerek megfigye- szati összefüggései közismer- hogy ezek a sugárzások új léseit. telj. Ma már a kozmikus su- eszközök alkalmazásával, új i Mint érdekességet meg kell gárzás egészségtani hatásával Ismeretek tárházát nyitják említeni, hogy az eddig ész-, kapcsolatban a csillagászat és meg. Mindenesetre a csillagaiéit legerősebb rádióforrás a az orvostudomány összefüggő- szókra van bízva, hogy czek- Kassiópeia csillagképben, tő- selről Is beszélnek. Napjaink- bői kielemezzék azokat a tétünk 1000 fényévnyi távolság- ban pedig, amikor az emberi- nyékét, erőket és törvényeket, ra van. A rádiócsillagászat ség arról álmodik, hogy el- melyeknek az egész világmin- érdekes felfedezése az is, hogy hagyja a Földet, és rakétájá- a Hattyú csillagképben két vai kirepül a világűrbe, egy lépést sem lehet tenni csillagászat nélkül. Ne gondolja senki, hogy a csillagászati problémák kutatása semmilyen kapcsolatban extragalaktika (tejútrendszer) összeütközőben van, amit az eddig belátott térben (30 000 millió fényév) nem észlelt a csillagászat. A világűrből olyan távolságról is érkeznek nincs a való élettel, tehát az erőfeszítés céltalan és felesleges. A valóság az, hogy a világmindenségben ható erők és törvényszerűségek hatása alól nem kivétel a mi Földünk sem. A világmindenség energiaforgalmában olyan erők működnek, melyeknek beláthatatlan lehetőségeiről ismerőin túlra. Ez pedig a rádió- i reteink ma, az atomfizika hajrádiósugárzások a Földre, mely távolságokról a legnagyobb ma működő óriás távcső sem tud fényt felfogni. A kutatási lehetőség tehát. kitolódott az optikai műszerek teljesítőképességeinek hatácsillagászat érdeme. nalán még csak derengenek. denség, így Földünk is alá van vetve. Ha a tudósok nagy álma. az űrhajózás végleges megoldást nyer, és a tudósoknak megadatik a lehetőség az eddigi csillagászati eredmények helyszínen való tanulmányozására. ellenőrzésére a kihűlt égitesteken, az új ismeretek szerzése nyomán a technikai fejlődés, ennek következtében a tudás, a megismerés ugrásszerűen tovább fog emelkedni, melynek eredményeként az emberiség anyagi és szellemi jóléte ma még elképzelhetetlen színvonalra emelkedhet. LEIDECKER JENŐ Sóto tanított tengervíz Az óceánon hányódó számtalan hajótörött halt szomjan annak ellenére, hogy óriási víztömeg vette körül. A tengervíz sótartalma miatt élvezhetetlen. Ha iszunk belőle, gyulladásba jön a torok és a gyomor, s a szomjúságérzet csak fokozódik. A modern hajók mentőcsónakjait éppen ezért sótalanító berendezésekkel látták el. E berendezések legtöbbnyire a felmelegítés cs párolgás elvén nyugszanak. Az elpárologtatás után visszamarad a só, a gőz lecsapódik, és így sómentes vizet nverünk. Az 'lyenformán desztillált víz azonban ugyancsak káros az egészségre. Aki csak ilyen vizet iszik, elkerülhetetlenül elpusztul, a halál azonban csak huzamosabb *dő után következik be. Franciaországban gyógyászati célokra legújabban más tenger- vfz-sótalanító eljárást alkalmaznak: mesterségesen megfagyaszt- iák a tengervizet, a fagyasztás közben különleges készülékek kiválasztják a vízben oldott különböző anyagokat. E készülékekkel azt is szabályozhatjuk, hogy mely anyagokat és milyen mértékben vonjuk ki a tengervízből. Az ilyenformán kezelt víz továbbra is tartalmazza a tengervízben eredetileg is oldott szerves anyagokat, amelyek bizonyos gyógycélokra szükségesek. A beteg nagyobb mennyiségeket is ihat az így sótalanított vízből, és ezzel meggyorsul a gyógyulás.
