Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-13 / 87. szám
Vit AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Al MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 87. szám. ARA 60 FILLÉR Vasárnap, 1958. április 13. Vf a J £záimt.»k lat*;almából i Háború vagy béke? Vasárnapi tárca Nemzetközi Szemle Leleplezett üzérek n Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata az orszaggyüiís összehívásáról A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1958. április hó 16. napján — szerdán — délelőtt 10 órára összehívja. DOBI ISTVÁN sk., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. járási átlag: — Ennyire számíthatunk, bár a községek közül _ kettő még nem küldte be a jelentést — teszi le a ceruzát Jakab István, a siófoki. járás pénzügyi osztályának főkönyvelője. — Különösebb lemaradás nincs sehol, javult az adómorál, a gazdák megértik... — és maga elé terít egy kimutatás szerű papírost. — A legjobb Nagycseipely. 115 százalékra teljesítette negyedévi adótervét. De Szólád, Zamárdi, Teleki is túl léo'ek a százon: 6, 9,1, 6,1 százalékkal — ol vassa hangosan ... Balatonkiliti 95, Kőröshegy 98,5 százalék. Bálványos csupán egy tizeddel maradt el a száztól. Több községnek még csak egy nap kellett volna ahhoz, hogy együtt legyen a pénz. Na, majd a másik negyedév. — Ez?... — Nem, ez sem volt annyira nehéz. Annak örülünk; legjobban, hogy transzferálás nélkül is teljesítette járásunk az adótervet. Nem fordu.lt elő egyszer sem, hog|y vaiameKRISTÓF ISTVÁN sk., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára é százalék lyik községben a gazdák padlásáról kukoricát, vaigy egyéb terményt elvittek volna adótartozás fejében. Tehenet, lovat sem kötöttek el a jászol élői. Erre nem volt szükség. — Zálogolás? — Ezzel a szankcióval élni kellett több községi adóügyi dolgozónak. Van olyan adófizető, aki eltűri, sőt várja is, hogy kimenjenek hozzá. Dolgozzanak ők is — így vélekednek. Azt azonban nem várják meg, hogy kocsi is menjen, inkább fizetnek. —• Banktartozásból az előirányzottnál -több befolyt — fordít egyet a szón a főkönyvelő. — Balatonszárszón (igaz, meglehetősen kicsi volt a terv is) 3000 helyett 54 ezer forintot, Kötésén 30 ezer volt a kivetés és kereken 56 ezret adtak postára. — Járások között hányadik a siófoki? — Még nem tudjuk, csak ezután kapunk hírt az értékelésről. Utolsók talán nem leszünk ... Július 1-én éleibe lép ax új vendéglátóipari üzleti szabályzat A Belkeres kedelmi Minisztérium hivatalos lapja közli a miniszter utasítását a vendéglátóipar üzleti szabályzatáról. Az utasítás értelmében az üzletek nyitvatartását szigorúbban veszik: sem előbb, sem később nem lehet az üzletet zárni. Meleg ételeket zárás előtt 15 perccel nem lehet kiszolgálni, ha annak elfogyasztása az említett időnél tovább tarthat. Hideg étel és poharas ital kiszolgálását záróra előtt megtagadni nem szabad. Nyereségrészesedés a Nagyatádi Fonalgyárban (Tudósítónktól.) Az üzemi hangoshíradó már a kora reggeli órákban megkezdte a zene szolgáltatását. A munkában kimagasló eredményeket elért dolgozóknak küldtek hanglemezeket. Délután öt órakor kezdődött az ünnepség a kultúrteremben. A bensőséges ünnepségre meghívták a nagyatádi járási és községi párt- bizottság munkatársait is. Eljött és felszólalt a nyereségrészesedés osztó ünnepélyükön az újpesti anya- vállalat igazgatója is. Beszédében köszönetét fejezte ki a Fonalgyár dolgozóinak eredményes munkásságukért és' egyben kérte őket, hogy továbbra is végezzenek jó munkát. Ezután került sor a nyereségrészesedés kiosztására Nyereségrészesedést kaptak azok, a dolgozók, akik 1957 június 31.—december 31-ig a vállalatnál dolgoztak és nem hiányoztak munkahe lyükről igazolatlanul. Az üzem 400 dolgozója közöv 369 ezer forintot osztották szét. A dolgozók átlagosan 22 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak, fejenként mintegy ezer forintot. A részesedés- összegét emelte a szolgálatban eltöltött évek szánva is Mayer Lajos, aki 35 éve a.: üzem megbecsült szakmunkása, 2024 forintot kapott. Ti zenkét dolgozót részesítettek 200—200 forint jutalomban, ezekniek ugyanis még nem volt meg a félévi szolgálati idő. A nyereségkiosztása után kitűnő vacsora várta az ünneplő dolgozókat, majd a késő esti órákig tartott a tánc. A asorjet pártén kormány- küldöttség búcsúztatása a férihez yi repülőtéren ver m u hel ye Csendes hely, egyáltalán posvári kórház véradó alköz- nincs agyonpropagálva. De pontja. Naponta negyven-ötven férfi, asszony keresi fel az épületét, hogy a saját vérével adjon bizonyosságot emberakik tudják létezését és élvezték már munkájának gyümölcsét, azok nem felejtkeznek meg róla soha Ez a hely a kaIVTTTTTTYTTTTTirrTTTfTTTTTTnrTTTTMTTTMT'IfTITTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTffTTTTT'riTTTTITTTTT’rVTTTTTTTTTTTTVTfTTTTTTVTTTTfTTT'rtTTTYTO Az attalai általános isfoüu egyik termének pirosra festett padjaiban húsz pmber szorong. Nem nejeik szabták a padokat, meg az időpont is jelzi (délután 4 óra van), hogy ők nem igazi diákok. De kezük mégsem írástól élszolcott kéz, ujjaik gyakran fogták a tollat, ceruzát, s forgatták a könyvek lapjait. 1956 szeptemberében vetődött fel bennünk a gondolat: indítsunk ezüstkalászos tanfolyamot. A szemezésbe Bánfai Ferenc iskola- igazgató is bekapcsolódott. Az októberi események miatt az oktatás csak az új év januárjában kezdődhetett. Az alairat, szorgalom, tud- nivágyás azonban rövid idő alatt is jó eredményt hozott. Elvégezték az első évfolyamot. Most itt ülnek, ünneplőbe öltözötten, arcukon egy kis vizsgaizgalmi pír, de nagy magabiztosság. ftezdődik a záróvizsga. A dobogón igazi tanárok. A tanfolyamvezető: Sándor Lajos, a viisgáztató bizottság elnöke: Fehér István, — mindketten a lcaposvári Mezőgazdasági Technikumban tanítanak, hivatásszerűen. Itt vf.n még Bánfai Ferenc igazgató, Turula Sándor, járási főagronómus. Nem lehet akárhogyan felelni! Sándor Lajos a papírok fölé hajol, s a nagy csendben elhangzik az első kérdés, majd a második: A szarvasmarha fajtákról, tejtermelésről, a tej zsírszázálé- káról beszéljen... Megnyikkannak a szűk ZARÓVIZSQA NYITÓ ÜNNEPÉLY padok, s a szólítottak egymás után emelkednek fel. Ki-ki simít egyet a haján, vagy kezét — annak helyét nem: találva — hátul kulcsolja össze. A válaszok a lehető legpontosabbak. Még az irodalomtanár sem találna hibát a mondatokban. Helyes minden kiejtett, s mondattá formált gondolat. Valamennyi hallgató biztos a dolgában. Hiába próbálkozik a tanfolyam vezető, a vizsgabizottság elnöke, nem lehet megtéveszteni őket. — Hol helyezkedik el a tehén felső metszőfoga? — Mikor ezt kérdezik Csullag Imrétől, arra gondoltak — hátha sikerül megtéveszteni. — Felül nincs metszőfoga — válaszol nevetve a .kérdezett. — És az újszülött borjút sem sózzuk meg, mert a só dörzsöli, marja az állat bőrét. Nyalja a tehén anélkül is. Hát ez a tréfa sem sikerült. Ennek a kérdezők örülnek a legjobban. Az ilyen kudarc bizonyítéka annak, hogy a diákok tudnak, s a tanárok munkája nem volt hiábavaló. A második év anyaoa is nehéz volt. De az előadásokra járók simán vették az akadályokat: estéről estére gyarapodott a tudásuk. Amit kimértek, elvégezték. Óéihoz értek. Elsajátították az állat- tenyésztés, a növénytermelés és sok más, a gazdálkodáshoz szükséges alapismereteket. Kalocsa József, Kovács Mihály, Király József, Kovács János, Király Ferenc, Tdth Sándor, de a többiek is, kivétel nélkül sikeresen vizsgáztak. Most egymás után lépnek a dobogóhoz. Az elnök átadja az oklevelet, a tanfolyam vezető kitűzi az ovális alakú jelvényt... »Ezüstkalászos gazdává avatom«.,. — erős kézszorítás. S a padokba visszatérők büszke-szégyenlősen tekintenek hol a papírra, hol a jelvényre. Szép munka, nagyszerű eredmény! 12 jeles, S jó osztályzat. Az utolsó hallgató is elfoglalja helyét. Csönd lesz. Sándor Lajos, a fiatal pedagógus végignéz tanítványain, külön-külön szemügyre vesz minden arcot... Búcsúzik... — Szerettem idejönni, s nem megyek el végleg... Köszönöm a szorgalmai, a figyelmet, á megbecsülést... Amit tettünk, a maguk javára van, -maguk, s az ország is gazdagabb lesz, ha,, az itt hallottakat kamatoztatják a 'mindennapi munkájukban... Két év óta ismerjük egymást — kicsit remeg a hang, a hallgatók szeme is mintha —. .. .csak azt kérem, hogy a mezőgazdasági szakkörbe minél több gazdát hozzanak magukkal, hadd győződjenek meg ők is arról, hogy hasznos az itt töltött idő. Kísérleti parcellákat létesítenek majd az attalaiak, úgy akarják, megmutatják, hogyan lehet többet termelni. .. Az ezüstkalászos tanfolyam záróvizsgája legyen a mezőgazdasági szakkör nyitóünnepsége. .. — javasolja a tanár. Tóth Sándor, c. legidősebb hallgató lép a dobogó elé. Ajándékot nyújt át Sándor Lajosnak, megköszönve az előadó munkáját, a párt, a tanács segítségét, s izo.la- mennyiük nevében Ígéri, hogy tudásukat gyümölcsöz- tetik a maguk, a falu, s az ország hasznára... Fehér István ezekkel a szavakkal zárja le a vizsgát: »Kívánom, hogy gyakorlati munkájuk eredménye mázsákban és literekben mutatkozzék meg, s kérem, hogy soha ne mondjanak le a jobb, több termés forrásainak kereséséről.« » * * Vizsga után nem mennek házaikba az emberek. Feleségek, édesanyák gondoskodtak arról, hogy a jól vizsgázó diák-fiak, diák-férjek ünnepé vacsora mellett beszélhessék meg a két óra izgalmát. Már napokkal. szeretetéről. Precíz, pontos, .tévedésmentes munkát igényel a vérrel való bánásmód. Ha egyetlen alkalommal, egyetlen széria rossz vér hagyná el a véradó állomást, abból a tragédiák sorozata születne. Pedig havonta kétszáz liter vér konzerválását végzik el tökéletes laboratóriumi vizsgálatokon keresztül, A—B—0 csoportokra való bontással és Rh kategorizálás szerint, vagy csak a plazmát vonva ki belőle. Ahogyan feldolgozásra kerül a sok-sok vér, úgy indul gyó gyító útjára egész Délnyugav Dunántúlra, kezdve Kaposváron, Somogy járási szülőotthonaiba, kórházaiba, Szigetvárra Dombóvárra, a pécsi kórházakba, egészen Siklósig. A gyógyító vér, amely hatalmas lendületet adott a sebészet tudományának. Emberek, akik' azelőtt a baleset következtéiéi órák alatt elpusztultak, szüli nők, akik azelőtt nem élték tú gyermekük világrajöttét és betegek, akik olyan műtéten estek keresztül, melyet régei nem mert megkockáztatni < sebészet,,, ma heteli leforgást- alatt, gyógyultan térnek visz- sza szeretteiikhez. (f- k.) ŐSBEMUTATÓ BOGLÁRON Hétfőn este tartja a Déryné -Színház (Állami Faluszín- ház) a -balatonboglári járási művelődési házban Hunyadi József: Galambos 'korsó című háromfelvonásos népszínművének ősbemutatóját. A darab szerzője, Hunyády József, a kiváló fiatal író akinek neve, több kötete, darabja és legutóbb megjelent. Hunyadi Jánosról szóló regénye, a Hollós vitéz -révén lett országszerte ismert. A szerző a Galambos korsó című darabján keresztül napjaink falusi életébe pillant, ahol í hagyományok és napjaink jelenségei találkoznak. A fiatal író új darabjának zenéjét Voliy István, az ismert népzenekutató komponálta. A nagy érdeklődésre szá mottartó boglári bemutató érdekessége, 'hogy a darabot — mint vendég —. Sallós Gábor, a Kaposvári Csiky Gergely Színház főrendezője rendezte. • • Ötezer hold talajjavítás Az állami gazdaságokban az idén is nagy gondot fordítanak a brmvkos. savanyú talajok előbb készültek erre. Vön ! megjavítására, a talajerő fo- itt minden; pörkölt rizzsel, ' hozására. Ebben az eszten-dősiixemény, csapolt- és üveges sör, akinek meg bor kell, hál ihat azt is. A zenészek Kaposvárról jöttek. Ki gondolta volna? Már húzzák is. Mennek, menjünk mi is — táncolni. GŐBÖLÖS SÁNDOR ben ötezer kataszteri hoid-m végeznek meszelést, tőzegezést. Vannak olyan -gazdaságok is, mint például a bárdibükki, három,fai és a kutasi, ahol rigo- Hrozéssal az agyagot felszínre hozzák. Ily módon 300 kataszteri holdnyi területet forgatna* meg 65 centiméter mélységig, alu-l-felül meszezik a talajt, fé ístállótrágyát szórtnak rá szintén alul és felül, majd nagyobb adag műtrágyát, tőzege korpát adnak, a földnek. A meszezésen kívül hatezei kataszteri hold őszi-tavaszi, kalászoson végeznek lóherével* lucernával, szarv askereppol é? nyúlszapukával felfüvetést
