Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-12 / 86. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Szombat, 1958. április 12. läem mosolyogni a káromkodó gyereken! NINCS SZÓ VÉSZHARANG KONGATÁS- RÓL, csupán egy mellékesen odavetett kér­désről inkább. Észrevették-e a nevelők, a szü­lők, hogy milyen gyakran káromkodik az if­jú nemzedék? Pöttömnyi emberkék, óvodás­korúak, vagy szalagot viselő érettségiző diá­kok szidják egymást természetes hangon és csúf szavakkal az utcán, — minden zavar nél­kül. Mi, felnőttek, legfeljebb jóízűen megmo­solyogjuk őket. És itt a baj. Ezért mellékes kérdés ez, ha az ifjúság problémáiról beszé­lünk, s válik fő dologgá, ha a neveléséről. Bennünk van a hiba, akik nem igyekszünk a példamutatással. Aa »-Ifjú figyelő« rovatában most a fiatal­ság viselkedéséről folyik a vita. A hozzászó­lók igen hajlamosak mindent a serdülőkre fogni, s aligha jut eszükbe, hogy végső soron ma, felnőttek, szülők és pedagógusok nevel­jük őket, s minden fiatalember, bakfis lány­ka tükörkép, a mi vetülésüruk. Alaposan gör­bítő tükörként mutatja magunkat: nesze ne­ked apuka, miért mondtad a forró levesre, hogy szentségit neki, de megégette a számat! Ugyanez a mondat a négyéves kisfiú szájá­ból «-édesen« hangzik, hiszen selypagve ejti ki a szavakat, közben összecsücsöríti piciny száját. De tíz év múltán tényleg megégeti apulka száját a dolog, amikor nem másra, mint esetleg félé célozza a gorombaságot. Akkor már hiába az összeráncolt homlok, sőt hiába a csattanó pofon is. Késő. Olyan nagy veszedelem a káromkodás? Le­het attól még rendes ember bárki. Ha néha- néh'a káromkodik egyet, legalább meglátszik rajta, hogy magyar és nem hottentotta, s nem fél kimondani, ami a szívén fekszik. Tehát káromkodás lenne a magyar ember szívében. Bizony, az volt évszázadokon keresz­tül. S ezért terjedt el széles e világán híre, hogy a magyar káromkodó fajta. Az volt, mert tehetetlen volt az úrbérrel, a dézsmával, az éhbérrel, a tizenhatórás munkaidővel, a nyo­morral szemben. A tehetetlen ember pedig mi egyebet csinálhat? Kanyarít egy szép ma­gyarosat. Ranyaríteon most is? A nyolcéves Pista gyerek is, amiért eltörött a ceruzája hegye és Erzsiike, ha elvesztette a játékbabája kezét? S mosolyogjunk rajba, hiszen jól áll néki? Valahogy úgy van, hogy ha egy olajos ove- rállú férfi szájából szalad ki a káromkodás igéje, észre sem igen venni. Csakhogy ugyan­ez az ember manapság szombat este sötétkék ruhát ölt és színházba megy. Ha akkor jön­ne elő szájából az a cifra mondáit, tán még önmaga Is ímegbotránkozna. VIGYÄZAT! A KÁROMKODÁS INTEL­LIGENCIA JELZÉS. Hétköznapi és ünneplő ruha létezik, de md benne mindig ugyanazok vagyunk! S gyermekeink is ugyanazok az iskolában, az utcán, vagy otthon. Ha az isko­la nem tűri falai között a trágár beszédet — mert nem tűri —, mi se mosolyogjuk meg az utcán, mi se engedjük meg a családi tűzhely környékén. Ne engedjük meg és ha kell, ma­gunkon kezdjük a nevelést. Ne (káromkodjunk. De a gyermekeink előtt éppenséggel soha! A kis gyermek nem tudja még a szavak ér­telmét, amit hall, azt mondja. Ha észre sem vesszük, mikor csúf szót használ, elfe'ejti, többé nem igen ejti ki száján. A nagyobbak- kal pedig már lehet értelmesen beszélni. A gyermeki lélek roppant fogékony a szép, a nemes iránt Nem lesz nehéz megmagyarázni, hogy káromkodni nem szép. Csak nem mo­solyogná, mert ez a mosoly áz elkeseredés fin­torává görbülhet, ha a felnövő ifjúsággal elénk tárul önmagunk tükre. Fehér Kálmán AZ ELŐADÁSOKRÓL, SZÓNOKLATOKRÓL — Üdvözlöm a megjelente­ket és felkérem X. Y. elv- társat, tartsa meg előadását — hangzik az elnök szava. És a felkért elvtárs fel­áll, kezében a 8—10 oldalas gépelt, vagy sokszorosított, valahonnan a »központból« küldött anyag és olvasni kezd. Az idegen szavak kiej­tésével nincs tisztában, gyakran vét a magyar nyelv szabályai ellen is. No, és a másfél órás felolvasás után az elnök a hallgatóság ne­vében megköszönd az elő­adást. (Én — ha tehetném — ki­vonnám masam a »megkö­szönök« táborábóL Valahogy úgy érzem, hogy az illető analfabétáknak néz bennün­ket, hallgatókat és azért ol­vassa fel n°künk a Vömon- tilag összeállított brosúrát.) Azt hiszem, bátran állítha­tom, hogy akár ismeretter­jesztő előadásokról, akár ün­nepi beszédről van szó, az eset tipikus. Az utóbbi idők­ben ugyanis eléggé elburján­zott az a gyakorlat, hogy a kiküldött előadók felolvasók­ká válnak. (Aj1 félreértések elkerülése végett hangsúlyo­zom: politikai, társadalmi, állami vezetőtestületék ta­nácskozó fórumain a legtöbb esetben igenis helyes és szükséges az előre megírt beszámoló felolvasása, mert leginkább így biztosítható a tárgyalt anyag teljes átfutá­sa.) Hogy a felolvasás mit jelent, azt csak azok a hall­gatók tudnák megmo'i'lani legjobban, akik hiába gyako­rolják minden figyelmüket összpontosítani, s 30—40 perc után azt veszik észre, hogy a hangsúlytalan felolvasástól zsibbadt agyuk másfelé ka­landoz. Hiába próbálják kö­vetni az előadó (illetve a brosúra) szavait, képtelenek rá. Mivel e jelenség mai éle­tünk velejárója, érdemes fog­lalkozni vele: ki a hibás, mi- a megoldás? Elsősorban a különböző irányító szerveket, az un. »központokat« kell hibáztat­nunk. a,melyek — jóhiszemű­en — meg akarják könnyí­teni az 'előadók munkáját. Ez sikerül is. de a kívánt célt, a hallgatók ismeretei­nek bővítését nem nagyon érik el. Az előadók felkészü­lése, feladata ugyan leegy­szerűsödött. de a bő 1"«» eresztett felolvasásból vajmi keveset tudnak maguknak elraktározni a részvevők. De nem kevésbé hibásaik az egyszerűbb megoldást vá­lasztó előadók, szónokok is, akik ahelvett, hogy saját el­gondolásuk szerint maguk ál­lítanák . össze az előadás anyagát, egyrészt kényelmi okok, másrészt politikai bi­zonytalanságuk miatt egy­szerűen felolvassák a köz­pontilag kiküldött anyagot. Egyik politikailag képzett, művelt, széleslátókörű falusi iskolaigazgató nem »merte« a nőnap alkalmával megkül­dött 12 oldalas beszédjavas- ilatot megcsonkítani, sem a maga elgondolásai szerint csoportosítani, kiegészíteni, arra hivatkozva, hogyha szó szerint felolvassa, abból biz­tosan nem származhat baj. Mondanom sem kell, mennyi­re nem illik e gondolkodás- mód rendszerünk politikai légköréhez. Ugyanez a hiba mutatko­zik meg a különböző — fő­képpen politikai témákkal foglalkozó — ismeretterjesztő előadások formáiban is. A minap »A magyar hadifog­lyok szerepe az Októberi Forradalomban« címmel iratégy másfél órás felolva­sást hallottam. Az »előadó« — éppen rossz módszere miatt — nem tudott meg­felelő kapcsolatot teremteni hallgatóival, akik a 30. perc után főképpen azt figyelték, hogy hány darab van még vissza a sűrűn teleírt. sok­szorosított lapokból. A fel­olvasó a székek nyikorgásá­ból valószínű következtetett a hallgatóság (figyelmének csökkenésére, mert meggyor­sította a különben is mono­ton felolvasás tempóját, csak­hogy minél előbb túl legyen rajt. Vége volt, a részvevők szétszéledtek anélkül, hogy az eltöltött idő arányában gazdagodtak volna. Ma már ott tartunk, hogy számosán vonakodnak el­menni egy-egy előadásra, ép­pen a fentiek miatt. Mit tegyünk? Kapcsoljuk ki az is­meretterjesztés e formáját? Ezt nem tehetjük, de nem is szabad tennünk. Elleniben Csiky Gergely Színház: Horváth Jenő: Tavasa kerin­gő. Este 7 órakor. Tájelőadás Nagyberkiben: Víg özvegy. Nagyatádi Járási Művelődési (láz filmszínházának műsora: A költő. Szovjet film. 6, 8 órakor. nagyon alaposan, körültekin­tően kell eljárni egy-egy előadás megszervezésénél. Elsősorban ügyelni kell az előadó személyének meg­választására: tekintélyénél politikai^ szakma) és r | « utolsósorban módszertani fel­készültségénél fogvla alkal­mas-e a kitűzött téma elő­adására. Másodszor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a hallgatóság egy felolvasás­ból, egyszerű előadásból nem sokat tanul. (Természe­tesen a felolvasást nem le­het teljesen kikapcsolni, de e formának főképpen akkor van létjogosultsága, ha az anyag a felolvasó tollából származik.) Természetesen elsődleges az élő szó, a be­széd ereje, de ez önmagában legtöbbször nem elégséges. Az előadást minden lehető eszközzel változatossá, élénk ké kell tenni, úgyhogy mi­nél több érzékszervünkkel felfoghassuk- Pl- jóformán semmit nem ér az olyan külpolitikai előadás, ame­lyen nem használnak térké­pet. Még akkor is elenged­hetetlen a segédeszköz hasz­nálata, ha mondjuk a fran­cia munkásmozgalomról van szó. Vagy lehetetlen el­képzelni hasznos egészség- ügyi előadást ábrák, esetleg d'iafilm nélkül, vagy fizikai (kémiai előadást kísérletek hiányában. És végül még valamit az ünnepi szónoklatokról. Ha rajtam állna, javasolnám, hogy az előadó maga állítsa össze mondókáját és néhány szavas vázlat segítségév0-! mondja el. Ezzel kettős célt érnénk el: egyrészt megtaka­ríthatnánk néhány mázsa pa­pírt, másrészt feltételezhető­en jobban erezné magát az ünnepségre összegyűlt kö­zönség, mivel valóban »be­szédet« hallana. P. L Vörös Csillag: Hajsza 5, 7, 9 órakor. Szabad Ifjúság: Karneváli éjszaka 4, 6, 8 órakor. Rippl-Rónai Múzeum: ös­régészeti, várositörténeti nép­rajzi, természettudományi ki­állítások. Gadányi Jenő kép- kiállítása és a Rippl-Rónai emlékkiállítás. Megyei Könyvtár: Könyv­kölcsönzés és olvasótermi szolgálat 13—19 óráig. Ifjúsági Könyvtár: Könyv­kölcsönzés 13—18 óráig. PORT Egy nagyot már lépett, de mikor teszi meg a következő lépést a fonyódi stadion építkezés ügye? Egyszer már lázban éget' Fonyód. Ez abban az időbe volt, amikor a sajtó, a rá dió, no meg a Dióshegyi Ei nő tervező mérnök stadion tervét ábrázoló képeslapo az ország minden részébe h rül vitték, hogy Fonyódo valami rendkívüli nagy do loghoz fogtak hozzá a spot barátai. Igen, Dióshegyi mé nők a szakember szemüvegé át meglátta a lehetőségét ar nak, hogy a fonyódi mólót< a Várhegyre kanyargó b- tGnút mellett van egy pon pás völgykatlan, ahol az szemei előtt már kibontak zott az akkor még távoli jf vő: a fonyódi sportstadio Az a nap, amikor Hegyi Gyt la, a Magyar Testnevelési f Sport Tanács elnöke elvégé: te az első kapavágást, örü! ké emlékezetes marad a f< nyódiak előtt. Aztán, ha la san is, de megindult a mun ka, omlott a hegyoldal és ei készült a labdarúgó pálya. Azonban az is kiderült, hogy a fonyódiak többet markol­tak, mint amennyit fogni lehetett. | No meg közbejött egy-két »objek­tiv akadály« s a fonyódiak nem jutottak tovább a labdarúgó pálya építésénél. Pedig már kezdték bontogatni szárnyaikat a kis sport­körnél az atléták meg a röplab- dézók, akik szintén helyet köve- , teltek maguknak a sporttelepen. ! Lassan-lassan azokról a nagyszerű tervekről, amelyekben a pálya mellett egy, a nemzetközi forga­lom számára Is megfelelő sport- szálló létesülne, már le is mond­tak a fonyódiak. Mindenki azonban mégsem mon­dott le. Volt a községnek egy igen lelkes sportbarát orvosa, dr. Máté Sándor. Az ő »rögeszméje« volt a fonvódi mélyfúrás, meg a fonyódi stadion ügye. Mindkét tényező szinte korlátlan lehetőségeket nyit­na meg Fonyód fejlődése előtt - hangoztatta a fiatal körorvos. Emlékezetes, hogy másfél évvel ezelőtt a fonyódiak ismét munká­hoz láttak. Hajba József úttörői meg Borbély Gyuri bácsi és mun­katársai Ismét nekivágtak a hegy­oldalnak és egy nyár folyamán mintegy ezer köbméter földet vág­tak le a hegyoldalból. Sok ez az ezer köbméter, ha ki kell bányász­ni és csUlékbe kell rakni, de ke­vés, ha a fonyódiak futópályát akarnak létesíteni a labdarúgó pá­lya körül. Az elinduláshoz azonban elég volt. S amikor a fonyódiak is túljutottak 1956 őszének viha­rán, akkor ismét előtérbe került a pálya ügye. Most igen erős segítség áUt a fonyódiak szinte makacs követe­lése mellé: a Balatoni Intéző Bi­zottság. A BIB vezetői áttanulmá­nyozták és magukévá tették Diós­hegyi mérnök korábbi terveit, sőt még előbbre tekintettek, mint an­nak idején Dióshegyi. Megtehették. Azóta ugyanis országos program lett a Balaton környékének szebbé Itt épül fel a fonyódi stadion. tétele. Ebben a Balaton rendezési : tervben komoly helyet kapott a fo­nyódi stadion. A labdarúgó pálya mellett nemzetközi versenyekre Is j alkalmas atlétikai, röplabda pá-1 lyák készülnek majd. A hegyoldal lefaragásából keletkezett 20—25 ezer köbméter földdel feltölthető a kat­lan eddigi mélyebb része, s ott el­készülhet még egy fedett uszoda is. Ugye még álomnak is szép? i Es á fonyódiak álmodoztak. Nem úgy ringatták magukat álomba, h '«V behunyták szemeiket. Sőt!! Újból megfeszültek az izmok. Most i már nemcsak társadalmi munká-j val, hanem a megyei tanácstól, a községi és a járási tanácstól ka­pott pénzbeli segítséggel Borbély | Gyuri bácsi mellé sikerült szak-1 embereket is beállítani. így a múlt ősz folyamán egyik hónapról a másikra mintegy "7—8 ezer köbmé­ter föld gördült alá a csilléken. Akinek manapság Fonyód felé vezef.az útja, az már látja a ki­alakuló stadion képét. Pedig való­jában a BIB-nél csak most terve­zik (kb. 100 ezer forintos költség­gel 1) a fonyódi stadiont. A múlt évi sikerek türelmetlen­né tették a fonyódiakat. ök a gyors munka hívei. Szerették vol­na, ha most, már a tavasz kezde­tén neki is álltak volna a dömpe­rek, a száUftószalagok, s mielőbb elkészülne a fonyódi sportstadion. Csakhogy minden azért nem megy úgy, mint a karikacsapás. Azt is tudomásul kell venni, hogy máról holnapra nem valósítható meg egy ilyen hatalmas terv. Pillanatnyilag csend honol a fo­nyódi pályaépítkezés körül, s ma­napság a pesszimizmus lett úrrá Fonyódon, ahol azt mondják, hogy megint minden abbamaradt, mint annak idején. Vannak olyan vé­lemények is, hogy meg is akad az építkezés, mert annak Rét fontos motorját, dr. Máté Sándort és Jä­ger György volt járási tanácsal- nökhelyettest időközben elhelyez­ték. Le kell azonban szögezni, hogy a fonyódi stadionépítkezés nem bukhat meg és nem is fog meg­bukni egy-két ember személyén. Való igaz, hogy veszteség Máté dr. meg Jäger György távozása, «1» mint az lenni szokott az életben, a stafétabotot mindig akad, aki át­vegye. így van ez jelenleg Is. A fonyódi stadion ügye ma központi kérdés a járási tanácsnál. A köz­ségi tanács is a maga ereiéhez mérten segíti az építkezést. Aztán vannak továbbra is lelkes pálya­építők. Olyanok, mint Magyar László, Gazda Lajos, Bogdán Já­nos, Házenbauer József, no meg Borbély Gyuri bácsi, aki ott volt az első kapavágástól kezdve. Igaz, ők is türelmetlenek, de úgy véljük, hogy nincs ok a türelmet­lenkedésre. Lehet, hogy a fonyódi stadionépítkezés üteme lassúbb, mint ahogy a fonyódiak szeretnék. De azért az idei esztendő is egy újabb lépést jelent majd előre. A járási és a községi tanács anyagi támogatásán kívül a megyei test- nevelési és sporttanács is 13 ezer forintot ad ezldén a fonyódi pá- lyaépítkezöknek. Eddig is nagyot lépett már elő­re a fonyódi stadionépítkezés ügye. Mikor teszi meg a kővetkező lépést? A BIB-nél úgy mondják, egv-két esztendő. Szeretnénk remélni, hogy való­ban így is lesz. Hogy a hajdani fonyódi álmok valóra válnak. Me­gyénk, de az egész magyar sport gazdagabb lesz egy hatalmas sport- létesítménnyel, amelyen majd nemcsak a somogyi városok és falvak ifjai sportolhatnak, hanem az komoly nemzetközi sportese­mények színhelyévé is válhat. Kovács Sándor A KMTE II, Babócsa és a K. Téglagyár vezet továbbra is a megyei 11. osztályban Balatoni csoport: 1. KMTE II. 14 11­3 54:14 22 2. Buzsák 14 30 1 S 38:18 21 3. Nagyberek 14 9 2 3 43:31 20 4. Karád 14 6 4 4 36:28 16 5. Kéthely 13 6 3 4 25:18 15 6. Somogyvár 14 6 2 6 43:30 14 7. Táska 14 5 3 6 34:35 13 8. öreglak 14 5 3 6 24:32 13 9. B.-szemes 14 6 1 7 26:36 13 10. B.-szentgyörgy 14 4 3 7 18:28 11 11. B.-kiüti 14 3 3 8 18:44 9 Drávái csoport: 1. Babócsa 14 13 ­1 56:19 26 2. Kaposmérő 14 8 5 1 53:17 21 3. Nagyatád II. 13 8 2 3 36:20 18 4. Háromfa 14 7 3 4 24:22 17 5. Kadarkút 14 6 4 4 23:24 16 6. Felsőbogát 14 6 2 6 22:34 14 7. Lábod 13 5 3 5 20:30 13 8. Csurgó II. 13 6 1 6 18:36 13 9. S.-tamóca 10. Herzence 13 3 4 6 27:37 10 11. Heresznye 13 3 2 8 24:34 8 12. Dózsa II.* 22 1 1 20 11:41 3 » K. Dózsa visszalépett. Kaposi csoport: 1. K. Téglagyár 14 12 1 1 51:14 21 2. M.-csokonya 14 8 3 3 41:25 19 3. Somogyszil 14 9 1 4 32:22 1» 4. Somogysárd 13 8 ­5 53:29 1» 5. Kaposfüred 14 7 2 5 33:32 16 6. Nagyberki 13 5 4 4 42:28 14 7. Gázló 14 5 4 5 32:28 14 8. Zics 14 5 2 7 25:25 12 9. Nagytoldi 14 5 2 7 30:40 12 10. F.-mocsolád 13 4 3 6 25:41 11 11. Kai 14 3 3 8 24:37 1 12. Ecseny 13 3 2 8 34:38 8 13. Somodor 14 1 1 12 17:80 2 Ebben a csoportban szerepel a IC Honvéd is, amelynek eredmé­nyei nem számítanak bele a baj­nokságba. A Honvéd eddigi ered­ményei alapján a következőképp áll: 12. Tapsony 13. Kötésé 3 19 17:40 3-11 16:38 6 A szombat-vasárnap sportműsora SZOMBAT: Teke: NB II.: KMTE—Székesfehérvári Meteor, Spartacus-pálya, 14 ó. Jv: Demeter. Területi bajnokság: K. Dózsa—Pécsi Bőrgyár, Epítők- pálya, 15 ó. Jv: Németh F. K. Pe­tőfi—Pécsbányatelep, Petőfi-pálya, 15.30 ó. Jv: Horváthné. VASABNAP: Teke: NB I.: K. Építők—Soproni Építők, Épí- tők-pálya, 7.30 ó. Jv: Horváthné. NB II.: KMTE-Beloiannisz, Spartacus- pálya, 9.30 ó. Jv: Demeter. Labdarúgás: NB IL: KMTE-Szekszárdi SC, Dózsa-pá- lya, 16 ó. Jv: Kiss L. Nagykanizsai Bányász—K. Kini­zsi, Nagykanizsa, 16 ó. Jv: Gombás. NB ÜL: K. Textiles—Mohács, Kinizsi-pá­lya, 10.30 6. Csurgó—Nagyatád, Csurgó, 16 6. K. Dózsa -S imontornya, Dózsa­páva, 14.15 ó. Megyei I. osztály: Zamárdi—Barcs, Zamárdi, 14.30 ó. Jv: Dobszai. Marcali—Lengyeltóti, Marcali, 16 ó. Jv: Horváth G. Tab —Somogyszob, Tab, 15.30 ó. Jv: Te- mesi. Böhönye—Fonyód, Böhönye, 16 ó. Jv: Fenyvesi. Siófok—Nagy­bajom, Siófok, 15.30 ó. Jv: Gadá- nyi. Taszár—Balatonlelle, Taszár,- 15.30 ó. Jv: Nyári. Balatonboglár —K. Kinizsi II.. Balatonboglár, 16 ó. Jv: Zalából. Gyékényes-KH Vasutas, Gyékényes, 16 ó. Jv: Za­lából. Megyei II. osztály: Balatonszemes—Karád (Zalából), Kéthely—Balatonszentgyörgy (Za­lából), Kötésé—Nagyberki (Kani­zsai), Tapsony-Táska (Böröcz), Balatonkiliti—Buzsák (Dombrov- szki), öreglak—KMTE II. (Koller), Mezőcsokonya—Somodor (Schram- mer), Zics—K. Téglagyár (Huber), Ecseny—Somogyszil (Kozári), So- mogysárd—Kaposfüred (Reichardt), Igal-Nagyberki (Borsi), Nagytoldi —Felsőmocsolád (Porcsa), K. Hon­véd-Gázló (Zsalakó), Felsőbogát— Babócsa (Pusztai dr.), Lábod—Ka- posmérő (Juhász), Heresznye—Ber- zence (Zalából), Háromfa—Csurgó n. (Zalából), Somogytamóca- Nagyatád n. (Simon). K. Honvéd 2 2 - - 8:1 4 Borr* és Csurgó reset as ifiknél Megyei csoport: l. Barcs 13 11 ­2 «0T3 23 2. Siófok 14 11 ­3 58:28 23 3. Marcali 13 9 2 2 38:22 20 4. Lengyeltóti 14 10 ­4 57133 20 5. B.-lelle 14 9 ­5 «5:28 li 6. Somogyszob 13 8 1 4 88:20 17 7. Tab 12 8 1 1 36:20 17 8. Fonyód 13 3 2 0 10.-21 2 9. B.-boglár 14 3 1 10 25:50 7 10. Böhönye 13 2 1 10 15:81 1 11. Zamárdi 13 1 2 10 20:70 4 12. Gyékényes 14 14 3:88 ­NB-s csoport: 1. Csurgó 8 7 1- 25:7 19 2. K. Kinizsi 8 7 • 1 36:8 14 3. KMTE 8 4 1 J 21* • 4. K. Dózsa 8 4 1 1 24:13 • 5. 6. Nagyatád K. Textiles 8 2 1 i 12:1« 9 7. KH Vasutas 8 2 1 * 15:25 * 8. Nagybajom 8 « Í-J7 •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom