Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-12 / 86. szám
■»«■JöST* '"T-V; / V«|rpy ‘‘í. A TTIT megyei szervezete és a Somogyi Néplap szerkesztőbizottsága összeállítása Elhízás — soványság A testsúly divat, rágj egészség kérdése? Az elhízás és soványság még nem is olyan régen inkább esztétikai probléma, mint orvosi kérdés volt. Emlékszünk azokra az időkre, amikor a telt női idom volt a divat, de az sem olyan nagyon régen volt, amikor a kifejezetten sovány nők aratták a sikereket. A férfiak egy része pedig még mostanában is büszke kis pocakjára, mint a ■►polgári« jólét látható megnyilvánulására. A kövérség é- soványság ilyen szempontból való megítélése ma már jórészt a múlté, mert a modern orvostudomány az elhízást és bizonyos határokon túl a soványságot is betegségnek, vagy legalábbis kóros lapotnak tartja, amit gyógyítani, de méginkább megelőzni kell. A kettő közül az elhízásnak van nagyobb jelentősége, mert gyakrabban fordul elő és jobban veszélyezteti az életet, mint a soványság. Nőknél az elhízás lényegesen gyakoribb, mint a férfiaknál. Egyes országok kutató orvosai nagy statisztikai adatokra hivatkozva odáig mennek, hogy az elhízást népbetegségnek tekintik, ami ellen éppúgy küzdfeni kell, mint a tuberkulózis, vagy egyéb fertőző betegség ellen. Ha az elhízás és nagyfokú soványság betegség, mint ahogy valóban az, akkor önként adódik a kérdés, hogy mekkora az a testsúly, mely normálisnak, azaz egészségesnek mondható. Mennyi a normális testsúly? A kérdésre válaszolni nem is olyan nagyon könnyű.. Az biztos, hogy amíg a fejlődésben lévő szervezetet a testsúly gyarapodása jellemzi, ad dig a kifejlődött szervezetet a testsúly állandósága. Az egészséges felnőtt szervezet igyekszik a számára leginkább megfelelő testsúlyt tartani, aminek kilókban kifejezett értéke függ az illető nemétől (nőknél alacsonyabb, mint férfiaknál), testmagasságától csontozatától, izomzatától & azért egy kicsit — valljuk be -, a divattól is. (Jelenleg a telt-karcsú női alak és a kisportolt férfialak a «divat«.) Viszont a normális testsúly általában független az életkortól. Hangsúlyozva azt, hogy mindig a fejlődés határán felüli életkorra gondolunk, tehát a nőknél a 18—20. férfi oknál a 20—22 éven felüli idők re Éppen ezért, mert az egyes egyén normális testsúlyát h több körülmény szabja meg. nehéz volna olyan formulát megadni, amely általános ér vényű volna, tehát kiterjedten lehetne alkalmazni a normális testsúly megállapításához. Ennek ellenére több ilyen formula van és ezek közül a legegyszerűbb és egyben leg ismertebb az, amely szerint az egészséges ember testsúlya annyi kiló, ahány centiméter az illető magassága 100 centiméteren felül. Például, ha valaki 160 centiméter magas, akkor a testsúlya 60 kiló kellene, hogy legyen. Ez a formula azonban az elmondottak alapján annyira nem megbízható, hogy orvosi szempontból a noi-mális testsúlyt csak egyéni elbírálás alapján állapítjuk meg. vek működési zavarát Tehát sajnálunk: ez a súlyos zsír- a zsír túltengés már maga is terheket cipelő, szuszogó, nee-íőKi hízott el? Elhízás alatt a test zsírszövetének kiterjedt, vagy körülírt felszaporodását értjük, függetlenül attól, hogy okoz-e panaszt, korlátozza-e a szervezet teljesítőképességét, vagy élőidéül-* a különböző szerbetegség, illetve annak futárja. Az elhízás hihetetlenül nagyfokú lehet. Az orvosi irodalomban ismeretes egy több, mint 300 kg-ra és egy 490 kg-ra meghízott ember. A gyakorlatban azonban általában -csak« 80—110 kg testsúlyú kövér nőkkel, illetve 90— 120 kg testsúlyú elhízott férfiakkal találkozunk. Igen érdekesek azok a statisztikák, melyek az elhízás és az elhalálozás közti összefüggésekre mutatnak rá. így kimutatták, hogy a középkorú amborek közül több kövér hal meg, mint normális testsúlyú és minél nagyobb a testsúlya, annál nagyobb a valószínűsége, hogy meghaljon valaki életének delén. De nem is az általános testsúlyú- ak közül hal meg a legkevesebb életének ebben a szakaszában, hanem azok közül, akiknek a testsúlya 5—10 kg- dl az átlag alatt van. Más statisztikák arra világítanak rá, hogy egyes betegségben mennyivel több kövér ember hal meg, mint normális testsúlyú. így idült vesebetegsógben kétszer any- nyi, cukorbetegségben négyszer annyi, szívbajban kétszer annyi, autószerencsétlenség következtében majdnem másfélszer annyi kövér ember pusztul el, mint normális sú lyú. Az autóbaleset következtében elhaltak nagyobb számát valószínűleg az elhí zott emberek nehézkessége, ügyetlensége és csökkent ellenállóképessége magyarázza. Az öngyilkosok közt viszont kövér emberek aránylag kis számmal szerepelnek. Az elhízás okai és formái Az elhízás okai közt az örök lésnek komoly szerepe van. Kövér szülőknek gyakran el ráznak a gyermekei is. Ugyan csak lényeges szerepet ját szik a túltáplálás, kevés mú ■,ás As lustaság is. Vannak foglalkozások, melyekkel szín te velejár a sok evés és így az elhízás is. Ilyen a vendéglős, hentes, szakács stb. Mindazon esetben a szervezet ka lória-felesleggel dolgozik, aká azért, mert többet vUzünlt be, akár azért, mert kevesebb használódik fel és a feleslege.' '<alória zsír formájában raJc ározódik el. A feleslegesen bevitt kalória napi mennyisége kevés le net, de bizonyos idő alali mégis Jtekmtélyes többlete* jelenthet. Ezért híznak el azok akik a kalória szükségletükön lelül naponta rendszeresen fogyasztanak édességet, vág szeszesitalt. Az elhízottak ezn csoportjánál a zsír lerakódat főleg a törzsön, hason, háton aikótájon történik. Az elhízottak másik nagy csoportjánál az okot az ideg- rendszer, illetve a belső él- választású mirigyek működé si zavarában kell keresnünk .Az id*e tartozó betegségeknél a zsír lerakódás gyakran nem egyenletes. Például a zsír csak a hason, csípőkön, combokon karokon halmozódik fel. Idő tartoznak a »babaarcú«, karcsú csuklójú és bokájú elhízottak is. Gyakran találjuk meg náluk az idegrendszer és a belső elválasztásé mirigyek egyéb működési zavarát is. Szellemes az elhízottak egy másik, inkább esztétikai szempontból történő beosztása. Ez háromféle elhízottat különböztet meg. Azt, akit kinevetünk: ez a fürge, jókedvű, kedélyes kövér, azt akit irigylünk: ez a hatalmas, jól megtermett, egészségtől duzzadó típus; végül azt, altit hézkesen mozgó, szinte már magával tehetetlen kövér ember. Ez a beosztás már csak azért sem jó, mert az, akit ma kinevetünk, vagy irigylünk, néhány nap múlva esetleg a szívpanaszai, vagy érelmeszesedése miatt sajnálatra méltóvá válik. TENGEREK KAPUI Az elhízás következményei Első helyen kell megemlítenünk a szív károsodását A szívizom tömege nem tart lépést a testsúly növekedésé vei, sőt inkább csökken. A szívburokra lerakódó zsír mechanikusan is akadályozza a szív munkáját és így előbb- utóbb szívelégtelenség fejlődhetik ki. Az elhízottakon gyakori az érelmeszesedés, a magas vérnyomás betegség, a nagy has akadályozza a légzést. gyakori a hörghurut, a sérvképzódés és nem ritka a szekszuális működés zavara sem. Az elhízottak gyakran flegmák, derűs kedélyűek, jó akaratúak, szellemi tunyaságra hajlamosak. Ennek ellenére nem ritka az olyan elhízott sem, aki nagy szellemi teljesítményekre képes, tisz- *ánlátó elme és erős akarattal végzi el a reá háruló feladatokat A soványság A soványság lényegesen ritkábban előforduló orvosi Drobléma. mint a kövérség. Vonatkozik ez elsősorban azokra, pitiknél a soványság saládi jellemvonás, akik izonkívül, hogy soványak, pa- aaszmentesek, egészségesnek h-zik magáikat Az ilyen so ány ember kezelésre nem szorul, annál Is inkább nem nort az életkilátásai jók. Az ■gészséges sovány emberek tlagos életkora valamivel a tormális súlyúaké felett van! A soványak másik csoport- áriái a soványságnak külső ►kai vannak: csökkent táp- álék bevitel, vagy a testi munka fokozása. Ezeknél a <ezelés nem orvosi feladat: avitani kell a táplálkozásukat, vagy csökkenteni a végett munkát. A harmadik' csoportnál a oványság okát — éppúgy, nint a kövérek hasonló cso- ►ortjánál — az idegrendszer ►s a belső elválasztásé miri- 'yek zavart működésében keli eresnünk. Ezek megfelelő ■rvosi gyógykezelésre szorullak. Végül a negyedik csoport- iái a lesoványodást más be ‘egség okozza, például rosszindulatú daganat, tuberkuló is, vagy a gyomor-, bé! •endszer betegsége. Ezeknél ormészetesen elsősorban az lapbajt kell kezelnünk. Az elhízás gyógyítása és megelőzése Az elhízás gyógyítása, mely fogyókúrából és esetleg megfelelő gyógyszeres kezelésből ill, orvosi feladat Fogyókúrát csak orvosi előírás szerint és csak rendszeres orvosi ellenőrzés mellett szabjad végezni. Az elhízás megelőzése viszont elsősorban egyéni feladat. Eszköze a testsúly rendszeres ellenőrzése. Ha a sok éven át tartott testsúly emelkedést mutat és a »zsírpárnák» növekedése észrevehetővé válik, helyes minél előbb orvoshoz fordulni és kikérni a tanácsát a további táplálkozásra, esetleg egyéb kezelésre vonatkozólag. Dr. WIRTH FERENC, főorvos, a TTIT megyei eü. szakosztályának elnöke, Földünknek csak alig egy- harmad része szárazföld. Erős kerekítéssel földünk 510 millió négyzetkilométer területéből 150 millió négyzetkilométer a szárazföld, 360 millió négyzetkilométer a tenger. Az emberi élet elsősorban a szárazföldhöz kapcsolódik és az egyes kontinensek egymásra vannak utalva a világ gazdasági életében. A kontinenseket egymástól a tenger választja el. A tenger kapocs a szárazföldek között. A tengerek -kapui a kikötők. Itt történik a kontinensek áruinak cseréje, illetőleg annak közvetítése a szárazföld belseje felé. A lexikonok csak szűkszavúan, pár szót írnak a kikötőkről: ...a kikötők a hajók kiürítésére, ki- és berakására alkalmas helyek. Kikötő lehet természetes, vagy mesterséges, Esetleg még pár példát sorolnak fel, pedig mi sem mutatja jobban a kikötők jelentőségét, mint az a tény; hogy földünk 400 nagy városa közül 100 tengeri kikötő. A kikötőkön keresztül bonyolódik le a mögöttes táj (ország) ki- és behozatala, vagy legalábbis annak igen jelentős része. Ahhoz, hogy kikötő jöhessen létre, különleges földrajzi adottságokra van szükség. Ezek a következők: Ott jön létre kikötő: 1. Ahol olyan öböl, vagy partmélyedés van, amely kiugró földnyelv, vagy félsziget által védve van » hullámtöréstőL 2. Lehetőleg egész év folyamán jégmentes. 3. Könnyen megközelíthető legyen mind a szárazföld, mind a tenger felől. 4. Állandóan mély vizzcl rendelkezzék, legalább 9,5 méter mély víznek kell lenni (ez a Szuezi csatorna mélysége is). 5. Tenger- áramlás, apály és dagály kis mértékben változtassa vízszintjét. 6. Kellő technikai berendezésekkel rendelkezzék (tárházak, raktárak, mólók, hajójavító üzemek, daruk, dokkok). De ezek még csak földrajzi és szakfeltételek, ezek mellett ott jöhet létre kikötő, ahol jelentős mögöttes gazdasági táj van felesleggel, vagy hiánnyal. Vannak különleges kikötőik (hadikikötők, Szén, víz felvevőhelyek), amikor nincs szükség mögöttes gazdasági tájra. Kikötőkkel kapcsolatban beszélünk még előkikötőkről. Az előkiikötő mindig a személyi forgalom kikötője, a tulajdonképpeni kikötő a teherforgalom kikötője. Ez azért van így, mert a személyforgalomban az a fontos, minél tovább a szárazföldön történjék a közlekedés. A szárazföldi közlekedő eszközök, vasút, autó, sokkal gyorsabbak, mint a hajó. A személyforgalomnál pedig ez a fontos. Míg teherforgalomnál nem a gyorsaság az elsődleges (kivétel: a primőr áru. orvasság), hanem mivel a tömeggel dolgozunk, az olcsóság. A vízi út pedig olcsóbb, mint az autó, vagy akár a vasút így magyarázható, hogy minden nagyobb kikötő rendelkezik előfcikötővel PL Hamburg előkikötője Cuxhaven, Lenin-grádé Kronstadt, Nantesé St Nazaitre, Bor- deauxé Le Verdon, hogy csaik a legnagyobbak közül párat említsünk. Jellegzetes az Is, hogy a folyók torkolatánál lévő kikötők nem közvetlenül a tengerparton helyezkednek él, hanem beljebb, ott, ahol a folyó kezd kiszélesedni és még ott, ameddig a tengeri hajók is fel tudnak hatolni. Ilyen -példa: London, Hamburg (100 kilométerre van a tengerparttól), Antwerpen, Buenos Aires, Montevideo, Calcutta. A kikötők forgalmát Bruttó register tonnával mérjük. 1 register tonna = 100 angol köbláb = 2,83 köbméter. Kikötők jellegét, karakterét legtöbb esetben áruforgalma határozza meg. így beszélhetünk gyapotkikötőről, szénkikötőről. A legjellegzetesebbek közül párat megemlítek. Narvik: (Norvégia) ez a sarkkör vidéki fciru- nai svéd vasérc téli kikötője, mert svéd földön a Botteni- öböl partján fekvő Lulea befagy és így csak nyári kikötő. Cardiff: (Anglia) szénkiviteli kikötő; Sfax: (Tunisz) foszfátkiviteli kikötő; Iqine: (Chiliéi) salétrom; Accra: (Aranypart, Afrika) kakaó; Santos: (Brazília) kávé; New Orleans: (USA) gyapot; Calcutta: (India) juta; Sbjerg: (Dánia) hús, szalonna. Egyes -kikötök szerepe idők folyamán növekedhet, avagy csökkenhet Ez következhet esetleg országhatár változása oól: példa erre a lengyelországi Gdynia esete. Lengyel- országot az első világháború után megfosztották kikötőitől, akkor valóságos nemzeti üggyé vált Gdynia felépítésé. A második világháború után Lengyelország visszakapta Anzin-Danzigot, s most Gdynia osztozkodik vele a tengeri forgalomban és így jelentősége sokkal kisebbé vált, mint a második világháború előtt. De csökkenhet a kikötő jelentősége földrajzi okokból is; ei- homokosodás (Honén), mögöttes gazdasági táj hanyatlása, így ma már a kikötők sorrendjében valahol egészen hátúi van Pálosz (Spanyolország), pedig a felfedezések korában egyik jelentős kikötő volt, innen indult Kolumbus Kristóf hajóival Amerika felfedezésére. Vagy pL: Sanghaj, ez még a századfordulón egy kis halászfalu volt, ma pedig előkelő helyet foglal el a kikötők ranglistáján és Ázsia második legnagyobb városa Tokió után. A kikötők száma és nagysága nincs egyenes arányban az ország nagyságával és jelentőségéveL Példa erre Norvégia. Norvégia kis állam, mégis jelentős kikötőkkel -rendelkezik, a kereskedelmi flottáját tekintve a harmadik helyen áll a világon. (1. Nagy-Britannia 7,7 mill. BRT. 2. USA 7,3 nüll. BRT. 3. Norvégia 5,9 mill. BRT. — 1953-as adatok.) Norvégiában ezer lakosra 1957 BRT hajótér jut. E tekintetben a világon első helyen állnak a norvégek, a világ -hajósai, ök bonyolítják le a tengeri forgalmat pL: Ausztria és Chile között. Vagy egy másik példa: Genua forgalmát tekintve, nem annyira olasz (kikötő, hanem inkább svájci és délnémet. Ugyanez a helyzet Rotterdammal is (Hollandia), amelyen a svéd vasérc, Ruhr-vidék készáru hatalmas forgalma német jelleget kölcsönöz A kikötök földrajzi helyzetükből, történelmi fejlődésükből kifolyólag különleges jelleggel rendelkeznek. Ahogy Budapesttől elválaszthatatlan a Gellért-hegy, úgy ad jelleget Nápolynak Rio de Janeiro cukorsüveg- hegy, Gibraltárnak a majmok. Ugyanis az alig 5 négyzetkilométer területen fekvő (kisebb mint a pesti Margit-sziget) hadikikötőben a 3000 angol katonán kívül jelentős számú majom is él, amire nagyon vigyáznak az angolok, mert a babona szerint addig lesz Gibraltár az angoloké, míg ott majom található. Ádennek kereskedelme, mert Áden-ben akkor nyitnak az üzletek, ha hajó érkezik, lehet az éjjel vagy nappal. Hamburgnak éjszakai élete, Velencének, Stockholmnak cölöpépítménye. A tengerparttal rendelkező nemzetek sokat tesznek azért, hogy a földrajzi lehetőségeket kihasználva -kikötőik révén a nemzetközi forgalom szerves részévé váljanak. Miklós Endre a balAta gerinces Állatvilága »Minden ország kutatógárdájának kötelessége es reá nézve valóban nemzeti önérzet kérdése, hogy országa természeti viszonyait, a mi esetünkben az állatvilágot alaposan kikutassa, felderítse, feltarja«. Ezzel a Dudich Endrétől származó idézettel kezdte a »Balúta gerinces állatvilága« c. tudományom ismertetésének bevezetőjét Mariái. Miklós tudományos kuiató. A Balata tó 302 holdat kitevő természetvédelmi terület, Somogy- szobtól északnyugatra 11 kra-ri fekszik, a jégkorszak utáni idők bot fennmaradt ritka természeti kincsünk. A tónak és környezetének, mist jelentős természeti emléknek lápi növényzetét és madár világát már több kutató vizsgálta. A homokos, berkes területen jelenleg élő allatlajok feletti seregszemlét Marián Miklós tudományos kutató végezte el. Munkájával a hazai állatföldrajz gyarapodását, az állattani honismeret teljesebbé tételét mozdította elő. A lel évtizedes, 1952-1957-ig tartó vizsgálatai alatt 98 napot töl lőtt a lapon, hogy feltárhassa ói azután megismertethesse a természetvédelmi terület ritka növény és állatvilágát. A Balata sajátos éghajlati viszonyainak ismertetése mellett rendszertani csoportosításban kapjuk meg a védett területen élő állatfajok ismertetését. Munkája jelentőségét nagyban emeli sz Is, bogy olyan, ás állatok életmódjára vonatkozó ismereteket is kozol, melyek hazai irodalmunkban eddig még ieldolgo- zatlanok voltak. Nagy részletességgel Ismerteti pl. a kétéltueket. Leirja a pettyes gőte, az ásó béka stb. tartózkodási helyeit, életmódját, viselkedését. A hüllők közül az ún. somogyi vipera jellemző bélyegeiről és a vetik kapcsolatos vizsgalati eredményeiről is tájékoztatást ad. Szc- inte önnek az északi eredetű, en- jclfogva hűvösebb éghajlatot .géuylö fajnak a fennmaradását a ■Uűeg homoktalajú, berkes, lápos .őrület hűvösebb mikroklímája teszi lehetővé. A megélhetési területük egyre kisebbeülk, Így számuk Is fokozatosan csökken. A viperákkal kapcsolatos félelem miatt megnyugtatásul meg Kell jegyezni azt, hogy a keresztes vipera általában igyekszik elme oekiiliil az ember elől, ritkán történt meg az, hogy dühös fújásokkal védekezett volna. Az aránylag kis kiterjedésű természetvédelmi terület 23 családba tartozó 68 madárfaját, tehát a hazánkban fészkelő madaraknak több mint cgyharmadát ismerteti Marián Miklós. Bár a fajok számaránya nagy, a madárnépesség kicsi. A madáriauna népességét lényegesen befolyásolja az időjárás. Ritkán előforduló madarak közül leírást ad pl. a cigányrécéről, zöld küllőről, erdei iáiról, erdei szalonkáról stb- M Itt «I« madarak mindegyikéről megtudunk valamit. Hol rak fészket, mikor hallhatjuk hangjukat, éneküket. A madárvilág összetétele különösen érdekes azért, mert az őslápot hatalmas összefüggő erdők zárják körül, Így erdei és vízimadarak élnek egymás mellett A lápi faunára Jellemzően megtaláljuk három nagy vadunkat; a vaddisznót, gímszarvast és őzet E két utóbbinak ismertetéséből megtudjuk, hogy a környezeti, nedves viszonyokhoz való alkalmazkodás szinte egy »lápi szarvas« típust alakított ki. A természetvédelmi területen 12 családba tartozó 24 emlős fajt figyelt meg, vagy gyűjtött be a könyv szerzője. A természetvédelem feladata és érdeke, hogy a ritka növény- és állatfajokat igyekszik megőrizni a tudomány számára. Marián Miklós könyve bő Ismertetését adja az ósláp állatfaunájának. Alapos, széles skálájú munkájáért köszönettel adózunk. 0, mint kutató, megtette a kötelességét, feltárta nekünk Baláta állatvilágát. Úgy gondolom, hogy a további feladat ránk, olvasókra hárul. Mivel e természetvédelmi terület szükebb hazánkban, 8o- mogyországban van, hazaszeretet kérdése az Is, hogy a Jégkorszak utáni időből fennmaradt ritka természeti kincsünket legalább leírásból megismerjük. BERNATH ERZSIBB1 itaktitiur
