Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-09 / 83. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! omogyi AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS L A P) A XV. évfolyam, 83. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1958. április 9. Mai számunk farialmábál t Hruscsov eív társ besxécíe Cegléden FÖLDÉHSÉG Mit hozott a posta? Mindannyiunk gondjáról Szovjet vendégek Szegeden A szovjet párt- és kor­mányküldöttség három tagja, F, R. Kozlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese, V. V. Grisin, a Szovjet Szak- szertínzetelk Központi Taná­csénak elnöke és A. Bojkova, a Szovjetunió Kommunista Pártja Leningrádi Városi Bi­zottságának másodtitkára hét­főn Szegedre látogatott el. A szovjet vendégek Kállai Gyu­lának és Kiss Károlyinak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárainak, a Politikai Bi­zottság tagjainak kíséretében érkezett a városba, amely­nek határában Csongrád me­gye és Szeged párt- és tanácsi vezetői fogadták őket. Az üdvözlésék után a tisz­teletükre jrendfazett nagygyű­lés színhelyére, a Szegedi Textilművekbe látogattak el. A gyár főbejáratánál vi­rágcsokrokkal fogadták őket a dolgozók és az üzem vezetői. Az üdvözlésnél Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja is jejen volt. Paróczi Pálnénak, az üzemi MSZMP szervezet titkárának köszöntő szavaira F. R. Koz­lov válaszolt, s tolmácsolta a gyár dolgozóinak a szovjet textilmunkások szívélyes, ba­ráti üdvözletét. A küldöttség tagjai ezután Moczán Lajos gyárigazgató vezetésével meg­tekintették az üzemet, majd a gyár udvarán elhelyezett díszemelvényhez vonultak., amely előtt mintegy 15 0,00 ember, a textilművek és a többi szegedi gyár munkássá­ga hosszan tartó tapssal és vi­haros éljenzéssel köszöntötte a testvéri szovjet nép küldöttei'' A nagygyűlést a magyar és a szovjet Himnusz hangjai után if j. Komócsin Mihály, a Szegedi Pártbizottság első titkára nyi­totta meg. Forró szeretettel köszöntötte a kedves vendé­geket, majd F. R. Kozlov szó­lott a megjelentekhez. 'TVVTVVVT» Kiváló vállalat cím, jutalom és nyereségrészesedés Március derekán az orszá qos elsőséget ünnepelték i Somogy megyei Állatforgalmi Vállalat dolgozói. Akkor több, mint húszezer forint verseny jutalmat osztottak: el maguk között. Április 3-án ismét ünnepélyes termelési ér­tekezletet tartottak. Az el­múlt esztendő második felé­ben 29,2 százalékkal túltelje­sítették tervüket. Ezért kap­ták meg a »Kiváló Vállalat-' megtisztelő címet, s az élel­mezésügyi miniszter és az Elelmezésipari Dolgozók Szak szervezete Központi Vezető­ségének vándiorzászlaját. Ti­zenötezer forint újabb juta­lom ütötte mintegy, huszonöt legjobb dolgozó markát. Ré­szesültek belőle a, kaposvári, fonyódi és tahi járási kiren­deltségek, a hizlaló telepek vezetői — mint például Ga- dányi Tibor Ságvárról —, bri­gádvezetők, adminisztrátorok és gévkocsivezetök, — köztük Kőműves László és Újlaki László. Négyszázhúszezer forintot takarított meg a második fél­éviben a vállalat. A felvásár­lás költségeit egész esztendő­ben lényegesen csökkentette. Ebből és a terv túlszárnyalá­sából csaknem háromszázezer torint nyereségrészesedés származott. Háromszáznyolc- xinöten kaptak belőle átla- josan mintegy 16 napi friun- cabérnek megfelelő össze- iet. Gadácsi Sándor barcsi elvásárló 1620 forintot kapott. Izanyadi József igali felvá- ■árló 1550, Bödő György fel- iőtapasidii! brigádvezető- 1000 Izabó Lajos — aki ugyanott íllatgondozó —, 949 forint •réjéig részesült d nyereség­ből. A több pénz, a jó munka el- smérésé, a csökkentett ösz- zeg pedig figyelmeztető: gycnes úton járni, emberek, mert a félrelépés rombolja a vállalat tekintélyét! Takács Károly, a siófoki járás egyik felvásárlója né­hány szálast eldobott magá­tól, mivel tizenkét napot igazolatlanul mulasztott. Egy napra három százalék a le­vonás — így 779 forinttal kel­lett beérnie. Bálint István bonnyai átvevőnek az erszé­nyét 1170 forint nyereségré­szesedés duzzasztotta, ö is kellemesebben tölthette volna az ünnepeket — ha az a bizo­nyos húsz százalék is a zsebé­ben lenne, nem pedig — a szabálytalanság miatt — a le­vonás rovatában. Kár lenne megpihenni a szerzett babérokon. Ez az év mintegy hatvan százalékkal magasabbra állította a köve­telmények mércéjét, — amint Mihalusz Ferenc, az igazgató lyettes. A takarékosság, a nép vagyonának óvása olyan pa­rancs, amellyel csak egyet lehet csinálni: végrehajtani — csendült ki Gáncs János mi­nisztériumi párttitkár szavai­ból a helyénvaló figyelmezte­tés. Ne engedjenek a tisztes­ségtelen haszonszerzés csábí­tásának, vessék ki maguk kö­zül a korrupt egyéneket — szólt Csanádi József, a szak- szervezet területi bizottságá­nak elnöke. A ,jó munka (anyagi és erkölcsi jutalmazása, a laza­ságok feltárása, ösztönzése a hibák kijavítására — ezt vit­ték haza magukkal az ün­nepség részvevői. Senkin má­son, csakis rajtuk áll, hogy ne engedjék elhervadni az el­ismerés virágát — öntözzék azt további derekas munká­jukkal. Az országos elsőség mondta. Az ország hússellátá- után a kiváló vállalat cím sa gondjának egy része a \ elnyerése — erkölcsi hajtó- váUalat dolgozóinak vállát ■ erő, amely ösztönözze őket nyomja — idézte emlékezetbe a sikerek bebiztosítására, ál- a tennivalókat Hornyák Mi- landósítására és felfrissitésé- hály megyei tanácselnökké- re is. K. J. Qiaaaiz a Kaposvári Állami Gazdaságban Nem arany napsugaras, ka­bátlehúzó meleg a Kaposvári Állami Gazdaság földjein sem az időjárás, mégis a serény te­vékenység bizonyítja: végér­vényesen megérkezett a tavasz. Errefelé ugyanis teljes erővel megindult mindenütt a mun­ka, a szántókon, vetésterülete­ken. Még az ünnepek előtt meg­kezdték 50 holdon a fajta bor­só vetését, s végeztek 15 hold zab vetésével is. A hatvan hol­das, cukorrépának szánt terű létből már csak öt holdon nincs a földben a mag, azért, mert kísérletképpen ide olyan magot vetnek, amely nem csők rosan -kel, hanem egy csírát nevel, ami könnyebbséget je­lent majd az egyeiésnél. Ezt a fajta magot azonban, — mi vei kevés van belőle —, majd csak a véglegesnek ígérkező melegebb napok megérkezése­kor adja ki a Cukorgyár. A gyümölcsöst is megszáll­ták néhány nappal ezelőtt a gazdaság dolgozói. Az esőmen­tes, megfelelő időszakot ki­használva megkezdték a 41 holdas terület fáinak permete­zését, s ezzel a munkával ma már végeznek is. A gazdaság egyébként az ünnepeikre meg­lepetéssel szolgált a háziasz- zonvöknak. Április 4-én meg­kezdte az idei fejessaláta pia­ci árusítását. Kedden 900 fejet, a MEZÖKER-nek adtak át a friss zöldségféléből. Dolgoznak tehát a Kaposvá­ri Állami Gazdaságban, de az időjárással, azért nincsenek ki­békülve, Hiába kezdték meg a vetések megindulásával egy- időben a kukorica alá a talaj­előkészítést, hiába végeztek már ennek a munkának egy- harmadával, egyelőre nem is sejtik, mikor lesz végre olyan meleg a talaj, hogy a kukori­ca földbe rakása is megindul­hasson. Ismét élüzem lett i Nsgybereki Tőzeg­kitermelő Vállalót" Az a 190 holdnyi terület, ahol jelenleg a nagybereiki Tő­zegkitermelő Vállalat dolgozol végzik munkájukat, hajdaná­ban a Balaton medre volt. A visszahúzódó magyar teng?? árterületét aztán később egy tekintélyes nagyságú láp fog­lalta el, amelyet az emberi al­kotó erő hasznos termőfölddé varázsolt. E terűlet ma az or­szág egyik legnagyobb állami gazdaságához, a Balatonnagy- bereki Állami Gazdasághoz tartozik. E gazdaság mellett szeré­nyen húzódik meg egy kis vál­lalat. Fonyódon, mint tőzege­teket emlegetik őket. A pontos nevűk az, amit a címben is fel­tüntettünk. A Nagybeireki Tőzeglkiterme- lő Vállalat munkáját nem so­kan ismerik. Központja Feke- tebézsenyben székel. Olyan he­lyen, ahova télvíz idején vagy az ezt követő tavaszi esőzések során bizony leginkább csak gyalogszerrel lehet bejutni. A vállalat maradék nélkül teljesíti a népgazdasági terv­ből rájuk háruló feladatot. Mi ez a tervfeladat? Feltárni az egykori mocsár, és láp kincseit, kiaknázná az itt rejlő tekinté­lyes mennyiségű tőzeget és lépi meszet. Az előbbi, a tőzeg ma már nem a szegény emberek tüze­lője, hanem mint dúsított tő­zeg, a nagyüzemi mezőgazda­ság céljait szolgálja. A Jápi meszet az úgynevezett, sava­nyú földek feljavítására hasz­nálják. A feketebézsenyi vas­úti rakodón évente több ezer j vagon dúsított tőzeg és lápi mész kerül elszállításra. Jól dolgoznak a tőzegesek. Erre bizonyíték, hogy munká­juk elismeréseként 1955. ne­gyedik negyedévben egyszer már elnyerte az élüzem cí- j met. 56-ban, majd az ezt kő- I vető 57-es esztendőben külön- j böző objektív nehézségek aka- | dályozták meg az üzemet ab- i ban, hogy továbbra ás itt ma- I rád jón a kitüntető jelvény Most, 58 tavaszán azté» ez út> ,ra sikerült. Péter Irtván igaz­gató és a vállalat főmérnöke Szörényi Béla, fáradságot nem ismerve végezték munkájukat I Ahol csak lehetett gépesítet- í ték a munkát, s ma már aj j egykori, bizony igen keserv«^ j és fáradságos tőzegszúrásS I marógépek végzik el A helyet j munkaszervezés bizonyítja-, j hogy a vállalatnál megszűnt 2 j korábbi nagy fluktuáció, öt* j hat éve szinte változattlen gáav I da látja el a munkát Olyanok, ; mint Bencze János, meg Szen- I te Ferenc rakodó csapata, mey I olyan kiváló dolgozók, műid Nagy Lajos műbelyfőnök. A jó kollektíva kialakítása nemcsak a mennyiségi terme­lés növelésében mutatkozott meg, hanem a vállalat pénz­gazdálkodásában is. 4,9 száza-> Iákkal- sikerült csökkenteni as önköltséget, s míg 1956-bair az egy főre, egy órára eső ter­melési érték 15,12 foafintot tett ki, ez az összeg 1957. év vé­gén már 22,74 forint volt. Je­lenleg pedig ennél is maga­sabb az érték. A helyes gazdálkodás jóté­konyan éreztette hatását a vállalatnál, ahol a most más- - tanács kebelében működő tő­zegesek a megyében az egy» legnagyobb összegű nyereség- részesedést kapták. A nyere­ségrészesedés összege egy-egy dolgozónál meghaladta a 2i munkanap bérösszegéit Csak nemrégiben kapták meg a doh gőzök ezt a pénzt és ezt kö­vette az örvendetes hír, hogy a Nagyberek i Tőzegkitermeié Vállalat ismét elnyerte az KEh üzem« címet. Április 3-án kettős önnept, volt a tőzegeseknek. Hazánk felszabadulásának előestéjér, ünnepelték, s ekkor kaptát» meg hivatalosan az élüzem Ki­tüntető jelvényét, ekkor osz­tották ki az ezzel járó 550f forintos egyéni jutalmakat is Megkezdte munkáját a kaposvári népi ellenőrzési bizottság Kaposvár Város Tanácsa március 24-én tartott tanács­ülésén a végrehajtó bizottság javaslata alapján egyhangú­lag megválasztotta a városi el­lenőrzési bizottságot. A bizott­ság elnökévé Vigh Pál elvtár­sat. elnökhelyettesévé Kovács Mátyásné elvtársnőt, tagjaivá: Petre László, Ságvári Kálmán és Takács György elvtársakat választotta meg. A bizottság tagjai a tanács­ülésen letették az esküt. A bizottság székhelye — mely máris megkezdte munkáját — a városi tanács épületében lesz. Van botén vetőmag ax fmsz-holtóiban sóból 350, keserű-csnllagfürt- ből 1600 -takarmányrépából 370 és fűmagból 60 mázsa kész­let áll a .termelők rendelkezé­sére. Van hajdina, somkóró, „„„ , . , ... , nemesített mák. mindenfajta 280, tavaszi bükkönyből 100, fcertimag< fűmagok és napra­napraforgóból 250, tavasd bor- forgó vetőmag is. A jól szervezett munka ered­ményeként a megye min­den fmsz. boltjában korlátlan mennyiségben van vetőmag. Lucernából 160, ivörösheiréből Megnyílt a siófoki „Balaton“ Hírt adtunk arról, hogy a ^ siófoki földművesszövetkezet f Balaton cukrászdájában gáz-, palack robbanás történi, f melynek következtében mint- ? egy 60 ezer forintos kár esett. .\ A robbanás ereje felemelte a j cukrászda tetejét, s a bérén- í dezésben nagy károkat oko- \ zott. A kár megállapítása i után nyomban hozzákezdtek a j helyreállítási munlzálatokhoz. i A helybeli ktsz minden más f munkát abbahagyott, hogy c# »Balaton« minél hamarább J megnyílhasson. Mát'l ismét a* régi szépségében várja vendé-f geit a cukrászda. t Képek az április 4-i budapesti nagygyűlésről

Next

/
Oldalképek
Tartalom