Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-30 / 76. szám
Vasárnap, 1958. máreius 39. 5 SOMOGYI NÉPLAP Veszteség helyett másfélmillió tisztes bevétel Megyénk híreiből Az öreglak! Kertimag- és Qyógynövlénytermelő (Gazdaság valamennyi dolgozója vár- ja a nyereségrészesedést. Nem is olyan régen csak ►‘-gáztermelő vállalatnak« titulálták az öraglakit. Azonban az 1956 —57-es gazdaságii éviben jól billent a mérleg: a tervezett 7Ö9 ezer forint veszteség helyett másfélmillió forint lett a tiszta jövedelem. Ebből :10 ezret osztanak majd ki a dolgozóknak, ha a minisztérium is jóváhagyja, s az ellenőrző sBervek az évi mérleg felülvizsgálásakor nem találnak különösebb hibát. A legutóbbi, s az azt megelőző évek terméseredményeinek összehasonlításakor meglepődik az ember: hogyan lehet esztendőről esztendőre ekkorát fordítani a gazdálkodás kerekén? Hogyan csinálták ezt? Ördöngösség nincs a dologban. Völgyesi János, a gazdaság vezetője nem titokról rántja le a leplet, amikor a jobb eredmények elérésiéért tett erőfeszítésekről beszél. — A nyereség egyik szülője elsősorban a jó termés. A máit évben nagyon kedvezett az időjárás. Ezt legjobban a holdankénti hozamok igazolják. Az összterület (1019 kh.) negyven százalékán kertimagot termeltünk. Ez volt jövedelmünk fő forrása. — fordít egyet jegyzetfüzetének lapjain Völgyesi János. — A paprika mag mázsájáért. 18 ezer forintot fizettek. A húsát külön értékesítettük. Tíz holdról 20 kiló híján 11 mázsa magot szállítottunk ed. Egy hóid paprika kereken 24 ezer forintot hozott a házhoz. Hasonlóképpen jól fizettek a többi magféleségek is. A tervezettnél mindenből nagyobb volt a hozam. — Egy pillanat — szakítja meg a beszéd fonalát az igazgató és átlép a szomszéd irodába. Matd János, vezetőkönyvelővel tér vissza. — Nézzük csak: sárgarépa mag 33 és fél hold. Termés 136 mázsa. Az érte járó pénz 387 065 forint. Egy holdra 11 730 forint esik. J hagymamag termelése is megérte. 72 holdat vetettünk, ebből :8 holdon póré hagymát a franciáiknak. A 185 mázsa termés értéke 623114 forint, egy holdra pedig 8654 forint jut — Jó a kalászosok és a kapások átlaga is — veti közibe a könyvelő. — Búzából 85 holdon 15 mázsa, kukoricából (májusi morzsáidra számítva) 20 mázsa 21 kiló volt az átlag, s a kenyérgabona önköltségét a tervezett 143 forintról 122-re szorították. — Természetesen a kedvező idő még nem minden. Ha nem jó a munkaszervezés, ha a dolgozóik neon érdekeltek a termelésben, s a pártszervezet, szakszervezet és a szakmai vezetés munkájában nincs összhang, akkor nem zárhat nyereséggel egy évet sem a gazdaság — veszi vissza a szót a vezető. — Nálunk az előző években az egyetértés hiányzott. összefogás helyett széthúzás volt. A három fél közül mindig akadt egy, akit a másik kettő gáncsolt és támadott. S az állandó torzsalkodás nem hagyott időt sem az ellenőrzésre, sem a helyes és módszeres irányításra. De ennek vége! Megszűnt a személyeskedés, jó a munkafegyelem. A fizikai dolgozók napi átlagkeresete — a kiosztott 182 ezer forint prémiumot nem is számítva — eléri a 68 forintot. A gazdaság indulási helyzete most sokkal jobb, mint tavaly. A földek gondosan előkészítve várják a tavaszi magokait és több gép dolgozik majd, mint 57-Joen. Császár Lajos építésvezető alig várja a jó időt. Szeretnének .minél előbb hozzáfogni a víztorony alapjainak lerakásához, a villany, vízvezeték beszereléséhez. — A gépműhelyt betonoszlopokkal kerítjük körül, kijavítjuk a megrongálódott épületeket. Ezer tennivaló lesz itt, ha kisüt a nap — mondja, s nagy kört ír le kezével. Horváth Géza párttitkár szerint jövő ilyenkor még több forint is lehet a mérleg serpenyőjében, csak akarni keli. A feltételek megvannak, mert a dolgozók is magukénak érzik érzik gazdaságot... Ágoston József, Sutyor Katalin, Erdélyi József munka— Uj tejtermék került kereskedelmi forgalomba Kaposvárott, ahol az Élelmiszerkis- j kereskedelmi Vállalat boltjai - csapata dereik as munkát vég- j ban megjelent a csomagolt zett tavaly is. Az idén talán i túró, a kimért tejfel és a pa- még szívesebben ápolják a nő- | ladkozott pasztörizált tej. vényeket, hisz jiut nekilk is a | — Megkezdték a nyenstég310 ezerből Tiszták lesznek a! la gyártását a balatonszent- rendek, olyan tiszták, hogy a I györgyi, zákányi, csurgói, belgazdaságról rosszat mondóik I csapusztai és rinyaújlaki ta- irigykedve néznek a hagyma,! nácsi téglagyárakban. A Bá- paprika táblákra .. .s idejön- J nya- és Építőanyagipari Egyenek tanácsért, mint már eddig i sülős többi téglagy árai a köze- is jópáran ... J li napokban szintén megkez(Gőbölös) dák a tóglagyártási munkát. Kapottvári Kiskereskedelmi Vállalat ajándék-sorsolása A Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat folyó hó 29-i ajándék sorsolásán a következő nyereménytárgyakat nyerték az alábbi számok: 1 db lámpa á 90 25/29 637 1 db ébresztőóra á 86,60 13/74 719 1 db egylapos rezsó zsinórral á 74,40 13/73 050 1 db nőd csomag á 64,10 45/99 767 1 db férfi csomag á 62,30 22/07 731 1 db hőtartó á 63,50 26/29 636 2 db Gamma öngyújtó á 60 8/02 254—43/26 053 2 db női kombiné á 60 37/99 754—27/03 940 2 db női nylon nadrág á 58 37/02 253—47/09 307 3 pár ikreppnylon zokni zsebkendővel á 54 30/09 903—19/09 907— 12/02 259 2 db Eke gömblámpa á 50 8/02 252—35/23 588 5 dib tisztaselyem nyakkendő á 50 6/06 570—39/99 793 22/09 903—36/02 253— 6/29 636 3 pár nylon harisnya á 72 21/29 636—33/09 306— 7/99 767 Kedvezményes díjú szántás A földművesszövetkezetek kötik a gépi munkára a szerződést a szakcsoportokkal, társulásokkal és egyéni termelőkkel. A szakminiszter és a SZÖVOSZ elnöke együttes utasítást adott ki a közelmúltban a szerződtetés egyes szabályainak kiegészítéséről. Eszerint, ha a traktoros legalább 12 kát. holdat fel tud szántani, s az első és utolsó földparcella között megtett út nem haladja meg a két kilométert — és a szerződött munkát előre így utalványozták —, akkor a szántást kecktezményes díjúnak kell minősíteni. Ebben az esetben a földmúvesszövetkezet a megrendelőtől előzetesen normálholdanként 128 forintot szedhet be. A kisüzeminek nyilvánított szántás normál- holdjáért a megrendelő 140 forintot fizet ki a szerződés megkötésekor. Ha a munka elvégzései sarául megvalósulnak a kedvezményes díjszabás feltételei, akkor a föld- múvesszöv&tkezet 'a szántás befejezésétől számított 14 napon belül köteles 12 forintot visszaadni a termelőnek. A munka kedvezményes jellegét a gépállomás brigádvezetője és a földszöv. megbízottja közösen állapítja meg. Vitás esetekben a traktoros is szóhoz jut: az ő részvételével felmérik a területet és a távolságot. A szántógépek kormányosának anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy az említett feltételeknek megfelelő, közeleső földeken dolgozzék. Ha kifogástalanul forgatott az eke, akkor két-két forint jutalék üti a markát a felszántott föld minden normálholdja után. Jóljámak a termelők is, ha kisüzemi helyett kedvezményes díjú, kisüzemi munkát végeztetnek. Még nagyobb a hasznuk, ha úgy szerződnek, hogy a szántást nagyüzeminek minősítheti a földszöv. és a gépállomás. Egy hold szántás 120 forintba kerül, ha egy nagyüzemi műszaknorma egy táblában teljesíthető. Harcban Magyarországért Irta: N. Mihajlov, a Szovjetunió Hőse, gárdavezérőmagy Tizenhárom esztendővel ezelőtt szabadult fe! Magyarország, s ezzel megva V ült a magyar nép legjobbjainak évtizedes vágya. A magyar proletariátus hosszú évek során, rendkívül nehéz helyzetben küzdött szabadságáért és függetlenségéért. A Horthy-féle véres diktatúra a kommunisták ezreit vetette börtönbe, a nacionalista és soviniszta propaganda pedig megbénította az emberek gondolatait, éleslátását. Ezután a Ilorthy-Szá- lasi féle fasiszta csoport Ma- gyarorzságot a Szovjetunió elleni háború szakadékéba taszította és alkalmat adott a hitleri Németországnak, hogy a magyar nép hazáját »Németország stratégiai védelmi vonalává« építse ki. A fasiszták a magyar nép szenvedésein keresztül akarták elodázni a pusztúlás idejét. E rendkívül súlyos időben a magyar dolgozók képtelenek voltak saját erejükből lerázni a német megszállók és horthysta bérenceik igáját. A kommunisták legjobbjai mindent megpróbáltak, hogy az országot megmentsék a pusztulástól, de a kegyetlen terror minden igaz szót elnyomott. A felszabadulást tehát csak a Szovjetunió hadserege hozhatta meg, amely 1944 őszén kezdte meg hadműveleteit Magyarország felszabadításáért. A 2. ukrán front «©.patai szétverték a 6. fasiszta német hadsereget és elfoglalták Debrecen városát. A szovjet csapatok hamarosan tovább indultak a Duna vonala felé. Ugyanakkor a 3. ukrán front, a dunai hadiflotta és a jugoszláv népi felszabadító hadsereg segítségével, Magyarország déli területein harcolt. A két front főerői északról, keletről és délnyugatról közelítették meg a magyar fővárost, s 1944. december 26-án, a fasiszták több mint 10 hadosztályából álló budapesti védősereget teljesen körülzárták. Parancsnokságunk meg akarta kímélni Budapest lakóit a nagyarányú pusztulástól, s ezért ultimátumot intézett a fasiszta seregek vezérkarához. A nácik azonban, reménykedve Hitler által nagyképűen hangoztatott segítségben, visszautasították a javaslatokat és felháborító módon meggyilkolták a szovjet parlamentereket. Megkezdődött Budapest ostroma. A 2. ukrán front csapatai egymás után számolták fel a körülvett ellenséget, s 1945. február 13-án, a magyar fővárost teljesen megtisztították a német-nyilas csapatoktól. Március elején a Balaton környékén csapataink erős német védelmi állásokkal találták szembe magukat. A hitleri parancsnokság célja az volt, hogy csapataink déli szárnyának szétverésével megállítsák a Vörös Hadsereg előrenyomulását. A német hadvezetés hatalmas erőket vont össze erre a csatára. Több mint 30 hadosztály és az egész 4. német légiflotta harcba indult. A szovjet hadsereg ereje azonban kudarcba fullasztotta a németek utolsó próbálkozásait is, s március 16-án, 17-én a 2. és a 3. ukrán front feltartóztathatatlanul elindult Bécs felé. Előrenyomulása során megsemmisítő csapásokat mert a megszállókra és 1945. április 4-én teljesen felszabadította Magyarorszá-; got. Mint a magyarországi harcok egyiy részvevője, őszintén kijelenthetem, hogy minden magyar városban a lakosság körében igaz barátokra találtunk. Éppen ezért a felszabadulás évfordulóján mindig erre az igazg barátságra emlékezünk. Büszkén tekintünk a magyar nép nagyszerű sikereire a szocialista építés területén. Úgy érezzük, hogy mi, szovjet katonák valóra váltottuk mindazt, amelyről a magyar nép és az egész haladó emberiség legjobbjai álmodoztak. Éppen ezért a Szovjetunió kötelességének tartotta, hogy a magyar kormány kérésére segítsen leverni azokat az ellenforradalmi erőket, amelyek 1956 októberében a népháta- lom ellen fordultak. Hiszen az ellenforradalmárok azokat a vívmányokat akarták meg- j semmisíteni, amelyeket a ma- ! gyár dolgozók 12 eszendő áldozatkész munkájával létrehoztak. Április 4-én, a magyar nép nemzeti ünnepén, nemcsak azt ünnepeljük, hogy Magyar- ország elindulhatott a szocialista fejlődés útján, hanem azt is. hogy létrejött a magyar és szovjet nép soha el nem múló barátsága. N/A QYSZAKÁCSI JEQYZETEK A „válópera villany, meg a tej szövetkezet hívatlan-váratlan látogató nem tudja, miért van a szócsata a tanácselnök irodájában. A másik irodában a helyi vezetők tájékoztatnak az eszmecsere okáról, céljáról, önállósulni akar a földművesszövetkezet. A szándék megérlelődésének története van. ötvenháromig saját szövetkezete volt a községnek. Akkor »házasságot kötött« a szomszédos faluval. Az így született »gyermek« »Tapsony és Nagyszakácsi Egyesült Föidművesszövetkezet« névre hallgatott, de csalt pár évig. ötvenhatban volt a »bérmálás«: ezután »Tapsony és Vidéke Körzeti Földművesszö- vetlkezet« lett a neve. — Nem elég, hogy Tapsonyban van a közpon, most már községünk nevét is lehagyták a bélyegzőről — méltatlankodtak a szakácsiak. Némi elégtételt nyertek azzal, hogy az egyik értekezletet itt, a másikat ott tartották. Valami nehezen belenyugodtak abba is, hogy az idén Tapsonyban lesz a vezetőségválasztó, mérlegbeszámoló közgyűlés. A hirdetett időpontban, március 16-án délután sokan meg is jelentek e fontosnak ígérkező rendezvényen. De beütött a baj ... A díszelnökség elfoglalja helyét a pódiumon. Köztük van pl. az ügyvezető, a főkönyvelő, két járási kiküldött és egyetlen szakácsi föld- mfívesszövetkezeti tag. Erre meggyullad a nézeteltérés tüze. Két ember fennhangon feleselget. A szakácsiak szószólója így beszél: »Annyian üljenek az elnökségbe közü- lü&k is, mint a tapsonyiak közül...« Mire az ülés tapso- nyi elnöke ezt válaszolja: »Akinek kifogása van a díszelnökség összetétele ellen, az hagyja el a termet.« Szinte egy pillantás alatt megmozdulnak a szakácsiak és testületileg kivonulnak. Nincs az a békítő szó, amelynek Íratása lenne. A kisebbségben maradt tapsonyiak is lassan széledezni kezdenek. A járási központ minden igyekeztével azon van, hogy március 31-ig a körzeti földművesszövetkezet székhelyén megtartsák a közgyűlést. Ezért vannak ma itt a marcali FJK képviselői és a tap- sonyi ügyvezető. A vita még tart. A »válópert« nem vonta vissza Nagyszakácsi. Hiszen a mintegy 1170 szövetkezeti taö ötvenegynéhány százaléka itt lakik. Miért is vonultak ki a múltkori gyűlésről? Attól tartottak, hogy az elnökség akarata lesz a szent az önállósulás megszavazásánál, vagy elvetésénél. Különösen a járás egyik kiküldöttét nézték rossz szemmel a pódiumon: ő ugyanis gyakran azt hajtogatta, hogy az egyesült szövetkezet az erősebb. És e szavakon nem ártana elgondolkodni. * * » falu népe nagyon várja az elekromos áramot. Meg kellene szavaztatni a villamosítási hozzájárulást, de Paróczai József vb-elnök egyszerűen nem meri összehívni a tanácsülést. Teszi ezt pedig azért, mert... A dolog úgy kezdődött, hogy tavaly ősszel behívták Paróczai elvtársat a Megyei Tanács Tervosztályára. — Kaptok villanyt, de adjatok kétszázezer forintot, meg kétszáz oszlopot — mondták neki. ö ezt tolmácsolta a falu népének. Megszavazták a hozzájárulást. A villamosítási bizottság munkához látott, megszabta, ki mennyit fizessen. Az összegnek mintegy húsz százalékát be is küldték még újév előtt Kapós- varra. Később úgy határozott a megye, hogy háromszázezer forint és száz oszlop kell. Ezt is megszavazták. Újabb számvetés következett. Jóformán nem is végeztek vele, amikor a Somogyi Néplap — téves információ alapján — megírta, hogy Nagyszakácsi villamosítási költségeit az állam viseli. Nehéz volt megmagyarázni, hogy nem így van, hogy hozzájárulást minden községben kell fizetni. Értettek a mondott szóból a szakácsiak. Február 14-én megint levelet ír a megyei tervosztály: nem kell faoszlop egy darab sem, s a község külterületét is villamosítják, négyszáz- ezer forintos hozzájárulás ellenében. Tanácsülés és határozat — ez kellene, de ennyiféle módosítás szükségességének megértetéséhez kevés erőt érez magában Paróczai József. Már arra is ráadta fejét, hogy meghívta gyűlésre a tervosztály illetékesét, aki ismeri a dolog hátterét — de nem jött el... A baj attól nem szűnik meg, ha hallgatunk róla. Hiba csúszott a számításba. Az Országos Tervhivatal tavaly ősszel megadta a megye hároméves villamosítási tervének előzetes irányelveit. Amint a példa mutatja, azóta egyéb gondok bukkantak elő. Nem árulunk el titkot, ha megmondjuk: a faluvillamosítás költségeinek nagyobb hányadát az állam, a kisebb részét pedig a fényt váró község lakossága viseli. Az idei terv sorsa még nem dőlt el végérvényesen. Remélhetőleg nem várat sokáig magára az érvényesítés. Utána nem kell számolni az esetleges lényeges módosításokkal, s a nagy- szakácsi tanácsülés meghozandó határozata valósággá válik. Az egymást újra meg újra keresztezett tájékoztatásokból okuljanak az érintett szervek. Egyetlen határozat, vagy biztató ígéret se kerüljön nyilvánosságra addig, amíg a változtatás veszélyét el nem hárították. * * * miikor a tejszövetkezetre terelődik a beszéd, egymás szájából veszik ki a szót a jelenlévők. Itt van a tanácselnök és helyettese, meg a vb-titkár és mások. A rögtönzött eszmecserére áthívják a másik irodából Ga- rai Imrét, a marcali FJK szövetkezetpolitikai előadóját is, minthogy neki nagy része volt a szervezésben. Iratokat nem vesznek elő, csaló emlékezetükre támaszkodva mondják: fél évvel ezelőtt alakította meg harminc gazda a tejszövetkezetet, mivel a párt is, a kormány is buzdítást adott ehhez. Garai Imre magyarázólag hozzáteszi: — Nagyszakácsi a járás egyik legjobb állattenyésztő községe. A titkár a tavalyi statisztikát idézi: 699 szarvasmarhát és mintegy 30 anyakocát írtak össze egy évvel ezelőtt. A tehenek száma 345-ről 550-re, a kocáké pedig legalább 80-ra nőtt. A pillangósok területe megsokszorozódott. Van tenyésztési kedv. Soványtej kellene a malacoknak, borjaknak. Hogyan is mondta G er gye Jenő középparaszt, akit a faíu legjobb gazdálkodójának tartanak? — A borjú a leválasztásig sok édestejet elpazarol. Néhány hetes kora után megelégedne a vegyes tejjel — fölözött és teljes tej keverékével is. Olvastam, hallottam, hogy az állami gazdaságokban ilyen »italt« kapnak a borjak. (Jó jel: az okosan gazdálkodó parasztember kezdi ellesni a mezőgazdasági nagyüzemektől a kisgazdaságban is alkalmazható módszereket.) — Sóval újjáalakultunk — veti közbe egyikük —, mert a harmincas évektől működött a tejszövetkezetümk. Kilincseltünk sok helyen, jártuk a hivatalokat, a tejipar emberei el is jöttek hozzánk, jegyzőkönyvet írtak, de más nem történt. Nyílt szóval vagy írásiban nem utasították el fölözési kérelmünket, csak hallgatólagosan mondták, hogy nem. A régi szeparátor évek óta itt áll tétlenül a raktárban. egköszöntem a tájékoztatást és búcsúzni készültem, amikor nekem szegezték a kérdést: »Működhet-e a tejszövetkezetünk?« — Zörgessenek ismét az engedélyért és szerződésért. Ha a tejipar azt mondja: kell a teljes tej a sajtgyártáshoz, akkor válaszolják neki, amit itt őszintén elmondtak. Azt, hogy így kevesebb kanna telik meg teljes tejjel, mert a borjak nem ihatnak fölözött tejet: Invitálják meg magukhoz ismét az érdekelteket — a szövetkezet életre keltésének megaikadályozóit. A látogatók bizonyára felvilágosítás nélkül is rájönnek: mitől fehérük a malacok moslékja. Édestejtől, ami nem a disznóvályúba, hanem a gyermekek bögréibe való. Pártunk agrártézisei előírják: »A földművesszövetkezetek keretében kell — a jelenleginél sokkal kiterjedtebben — létrehozni... a tejszovet- kezeteket«. Vajon mit értenek a tejipar illetékes vezetői e módhatározón: J elterjedtebben? A válasz kiviláglik abból, hogy a tézisek megjelenése előtt egyetlen tejszövetkezet sem működött a marcali járásban, utána létrejött kettő, de egyiknek ereiben sem keringhet az éltető tej. Kutas József
