Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-14 / 62. szám

Jó cipő, jó közérzet

iuÄuAi.ÄÄ.ÄwiA»

A vendéglátó gazdasszony

A fő fogás

z ebédnek, a gerince. Ez tar- ilmazzon mindenféle táp- nyagot, rendszerint nehezebb úsok, sültek, sertés- vagy orjúsült, liba-, kacsa-, vagy ulykasüit a hozzátartozó lártásokkal és köretekkel, sírban sült burgonya, párolt áposzta, párolt zöldborsó, tb. Ezekhez adunk savanyú- igot és kampótok A fő étel, az ebéd első része, e is fejeződött. Utána pár ere kellemes beszélgetéssel 1 töltött szünet után következek az édességeit A sós ételek ígerlően hatnak a gyomorra, z édességek megnyugtatják.

,z édesség egyben elveszi az lobbi ételek ízét is.

Az ünnepi asztal

Az édességeket aszerint vá- isszuk ki, hogy milyenek vol- ik az előbbi fogások. Nehe- obb fő étel után könnyű kré- íet vagy fagyiakat adunk önnyebb fő étel után tortát, íjszinhabos süteményt.

Az ünnepi asztal elenged he- 2tlen kiegészítője a szépen el- észíteütl gyümölcsös tál. A yümölcs frissítőleg hat a szerezette, letakarítja a nyelvről, fogakról a zsíros maradéko- at. Gyakran még a gyümölcsléi együtt jó minőségű sajtot ; tálalnak, de ez főleg inyen- Btknek való.

A bőséges étkezés kifáraszt1 a gyomrot, a vért elvonja

2 agytól, álmossá, fáradttá tsz. Ennek ellensúlyozására az oéd végén feketekávét szolgáink fel, mely elűzi a fáradt- igot.

Az ünnepi ebéd kiegészítői: jó bor, sör, cigaretta.

Terítés, tálalás, felszolgálás

Ételeink élvezeti értékét ;en nagyban emeli az ízléses írítés és tálalás, valamint a ondos felszolgálás. Mire a endégek megérkeznek, várja két a szépen terített ünnepi sztál. Erre is tegye meg a azdasszony az előkészületeket. íz edényeket előre gondosan negtörölgeti és a tálaló szek- ényre, vagy ha nics, egy er- e a célra beállított asztalra elyezi, melyet fehér térítővel sterilt.

Terítés: Legelső követelmény . 'kifogástalan, tiszta, szépen avasait abrosz. Az abrosz alá lelyezzünk valami puha teri- őt, amely felfogja az edények aját. Az abrosz fölé helyei iünk egy fehér, hímzett terí- őt. Minden személyre egy la- >os és egy mély tányért tejünk. A terítékek ne legyenek úl közel egymáshoz, mert ez akadályozza, a felszolgálást. 3al kéz felől tesszük a villát, óbb kéz felől a kanalat, mel- éje a tányér felől a kést. A ányér elé kis kanalat vagy illát helyezzünk a fogásoknak negfelelően. A tányér elé óbb felől helyezünk el egy vizes :s egy boros poharat. A tá- íyér közepére helyezhetjük a izalvétát, ami lehet papír szalvéta is. Utána következik az isztal virággal való díszítése. 3z ne legyen túlzsúfolt, de íz- éses. Lehet virág vagy levél- iüzér a tányérokon belül vagy rúnden tányér elé helyezzünk jgy kis csokor ibolyát, egy ró- »át vagy szökfűt. Az asztal cözepére ds tehetünk virágot, le lehetőleg alacsonyan elhe- yezve, hogy a vendégeket lá- ásíban ne zavarja. Az asztalra ründen két-három vendég közé teszünk egy boros és egy vizes kancsót, sótartót. Előre felrakhatjuk a szépen feldíszített salátás tálakat is. Fő elv, hogy ninden kifogástalan, ragyogó tiszta legyen.

Ha hosszabb ételsor kerül az isztalra, sokan menükártyát készítenek. Kártya nagyságú, egyszerű rajzzal, vagy festéssel ellátott fehér kartonlapra

bőségesebben, amit a legjobban szeret. Ezt a kártyát rendszeresen a vendégek magú lkai viszik. Nem csekély gondja a vendéglátóknak a vendégek ültetése. Ha több vendégünk van, már a terítésnél előre kijelöljük mindenkinek a helyét, hogy mindenki az őt megillető helyre kerüljön. Az idősebbeket az asztal fő helyeire, a fiatalokat az asztal végére ültetjük.

A tálalás: Az ízlésesen felterített asztal fokozza az étvágyat. Az ételek feitálalása is eppen olyan fontos követelmény. A legízletesebben elkészített ételek is veszítenek értékükből, ha a tálalást nem kellő hozzáértéssel végezzük, imaijuk az eleieket melegen, ezert a tálaló edényeket, tala- las ekm/t jo nebany perccel, helyezzük meieg nejyre. A levest a leneto iegiorroooan adjuk mi leveses natoan, vagy a tata- .oaszialnal önyuk ki egyenként a tanyerokua, vagy csé- -zekDe. Minden etelfaj'iát a •negieielo edényben találjuk. -mgj.untosaOD a pecsenyéit taia- -aad. A íeiszedeuelt, egyoesuit ausokat suru sorokoan rakjuk a taioa, karéje ízléses csamak- oa a megieielo körítéseket. Nagyon szép itatást vált ki a íe- aer burgonyanao, vizoe mártott kanállal formázva, melierte a párolt sárgarépa- és zoldoovsó- ivOi’ec. Uisznsuk a tálat forró zsírban megfonnyasztott petrezselyem levelekkel. A tál széfet azonban ne díszítsük. Minden díszítő anyag enecó legyen. A felszeletelt oaromíit úgy rakjuk össze, mintna egészben .enne. Az elére elkészí tett sa- laiákat díszítsük paradicsom es citrom szeletekkel, főtt tojással. A gyümölcsös tál aljára tisztára mosott szőlőlévéje- ket helyezünk, vegyesen rakjunk fel almát, körtét, szőlőt, diót lazán megtörve. Az almát uényesre törölgetjük. A szőlőnél gondoskodjunk külön szc- iőmosó vízrőil.

Nosrvégmintás sport- pulóver fiatalabbak részére

Anyaga: kb. 45 dkg. közepes vastagságú gyapjúfonal; 2 1/2- es kötőtű. Mintája: 1. sor: 3 sima és 1 fordított váltakozása a soron végig. 2. sor: végig fordított. Munkánkat a csípőnél kezdjük, majd szabásminta szerint dolgozunk. A ö. ábra norvégmintáját az egyenesen befejezett nyákkivágás szélére kötjük. A nyaikiklvágás szélét ,-isszahajtva leszegjük. Ujjasnak patent kötését utólag készítjük.

Lábunk bőrére legalább ügy kellene vigyáznunk, mint a cipőnkére. Sajnos, sokan nem így teszik. Gyorsan megmossák, méq gyorsabban megtörök, esetleg siatve le.ágják lábujjkö. műket, .ztán, ha nem kellene járni rajta, elfelejtenék, hogy lábuk Is /an, pedig az elhanyagolt láb bőre hamar megbetegszik. Akkor pedig nagyon fájdalmasan hívja fel magára a figyelmet, azért ia lehet, ezt inkább kerüljük el.

Viseljünk kényelmes cipőt

Uj cipő vásárlásánál, akárhogy vigasztal Is az eladó, ne higgyük el, hogy majd kitágul. A cipő előbb árt a lábnak, mint kitágul a bőr.

Ne vegyünk meg túlságo , •an bő cipőt sem. A szűk ül nagy cipő egyaránt óbbat bőrkeményedést, fáj dal más tyúkszemet. Emellett méj a láb és a lábujjak termesz, es helyzete Is megváltozi 'ltorzul hosszabb ideig tar’ ;zűk cipő viselése után. /ízhólyag azonban — a ny< nás vagy dörzsölés helvén fél óra múlva is megjelenhe* Jj cipőben ne is induljun nosszú sétára vagy táncmu latságra. A vfzhólyagot ped'i ninéi előbb meg kell nyitr (Előbb természetesen mossunf lábat és egy kis ollót fertőt lenítsünk alkohollal vagy húz zuk át néhányszor láng felett.

A hólyag alapjára szórjun! kevéske ultraseptylt, tegyüni föléje néhány gézlapocskát rögzítsük ragasszal, s hogy a seb levegőzni tudjon, lábmosás előtt és éjszakára vegyük le ezt a kötést is.

Addig ne is viseljük továbl a szűk cipőt, amíg ki nem tágítottuk, mert csak így gyó gyűl meg gyorsan a vízhólyag

A tyúkszemet már nehezebb rendbehozni. Előzzük hát in kább meg azzal, hogy lábázta tás után eltávolítjuk a bőrke

mónyedéseket. A kezdődő tyúkszemet alapos áztatás után igyekezzünk kikaparni A kivágás csak ideig-óráig segít, amellett apró sérülések, s abból fertőzések támadhatna1' Lelyesebb hát, ha lábáztatá' itán a tyúkszemre — alakj á iák és nagyságának pontosam megfelelő darabka — 10—40 zúzalékos salycil-tapaszt ra tunk. Utána töröljük szárazrr i bőrt. A felragasztott lapocs tát 1—2 napig fenthagyjuk. / lámlasztó eltávolítása után ic nét lábáztatás következik najd pedig ollóval 1—1 rété tét könnyedén le tudunk ka pami.

Többszöri alkalmazás, keik' ürelemmel, célhoz vezet. Sze -encsés esetben a szoros lábbe i elhagyása után a tyúksze- s elmúlik. Ha szükséges, akái elektromos kihegesztósse' vagy sebészi úton is meg ke' szabadulni a tyúkszemtő1 Nemcsak azért mert megkese ríti az életet, hanem a láb tar *ását és a járását is károsa- befolyásolja.

Kellemetlen a benőtt körör' is. Főképp a nagyujjakon gya kori. A betegséget a túl rövid re vágott köröm okozza. Olda Ián elsimul a redő, amiben • köröm szélének feküdnie kel lene, s így a növekvő körön nem talál utat Ne vágjuk fr ki a köröm széleit inkáb'

vágjuk gyakrabban a körmöt. A körömágy szélének fájdalmas gyulladását megszüntethetjük, ha naponta — óvatosan — váltogatva, egy kis vattát- nyomkodunk a köröm lemez és a bőr közé. Ezzel ugyanis a lenőtt körmöt kiemeljük.

Lábápolás

KÉREK EQY DUPLÁT

A tálalás művészete nagy gyakorlatot 'kíván, ezért nemcsak ünnepélyes alkalmakkor, nanem mindennapi étkezésnél is alkalmazzuk. A díszítésben Kerüljük a túlzsúfoltságot, eb- oen is a kor egyszerű, de ízléses vonalvezetése érvényesüljön. Az ízléses terítés és tálalás azonban nemcsak az ünnepi, hanem a mindennapi étkezésünk fontos követelménye.

Felszolgálás: Ha kevés vendégünk van és nones a felszolgálásra alkalmas személy, akkor a tálakat az asztalra helyezzük. Töob vendégnél már felszolgálóra van szükség. Szokás szerint a családhoz 'tartozó fiatal lányok végzik ezt a kedves feladatot. A gazdasz- szony nem szolgálhat fel, neki a vendégek között van a helye, ő csak szemével irányítja a felszolgálás menetét. A felszolgáláshoz is ügyesség és gyakorlat kell. Öt-hat vendégre számíthatunk egy felszolgálót. Elengedhetetlen a felszolgálók -tiszta, csinos öltözéke, lehetőleg sötét ruha, fehér díszkötény. A tálakat alulról, tiszta fehér kendővel fogjuk, a felszolgáló a tálat bal kezében tartja, a vendég bal oldalánál kínál, az elhasznált tányérokat jobbról szedi le. Minden tálba kanalat és villát teszünk a szedéshez. A tortához tortalapá- :ot vagy széles kést adunk. Az italt is jobbról töltjük. Az üres tányérokat és 'tálakat azonnal le kell szedni, mert ez gusztustalan látványt nyújt. Minden vendéget kétszer kell megkínálni mindenik fogásiból.

Ha az étkezés befejeződött és a vendégek a fehér asztalnál töltik az időt, a felszolgálók ügyes mozdulatokkal az abroszt megtisztítják a morzsáktól, leszedik a felesleges tálakat, de fennhagyják a csemegéket, italokat és felszolgálják a feketekávét. Egy jól megszervezett ünnepi ebéd, vagy vacsora után vidám, hangulaEGY CSÉSZE GÖZÖLGÖ, illatos fekete mellett emlékezünk a kávé »pályafutására«.

A kávé őshazájából Brazíliáiból az 1600-as években került Európáiba, s azóta szinte szakadatlanul vitatják: hasznos vagy káros?

Eleinte, mint a legtöbb újdonság ellen, a kávé ellen is szervezett hadjárat indult. Amikor a XVII. században megnyitották az első kávéházakat, felhördültek a parlamentek urai; Az angol nők az országgyűléshez intézett feliratukban követelték ezen »búntanyák« bezárását. Attól féltek ugyanis, hegy a kávét fogyasztó kísérleti egerekhez hasonlóan az emberek is korcs utódokat hoznak majd a világra. Gusztáv svéd király maga akart meggyőződni a kávé hatásáról. Egy halálraítélt bűnössel az orvosok által halálosnak mondott fcávémemnyiséget itattak meg. Miután szívdobogáson kívül egyéb baja nem történt a bűnözőnek, naponta megkapta nagy adag kávéját. Mégis megérte a 83 évet.

Hogyan hat a kávé a szervezetre? Az agy ban az ereket kitágítja, az agysejtek így több vért kapnak, ezáltal a szervezet felfrissül Fokozza az idegrendszer érzékenységét, növeli a szív munkateljesítményét, a pulzus meggyorsul, a szívverés kiadósabb lesz. Élénkíti a bélmozgást, ezáltal enyhe hashajtó hatást van. Bélgörcsökre hajlamos egyének ezért tűrik rosszul a feketét Növeli a gyomor sav el választását, ezért akinek egyébként is foko zott a gyomorsav termelése, annak a kávé kellemetlen gyomorégést okoz. Egészséges em bemek azonban kifejezetten előnyös — különösen kiadós étkezés után.

Mi hat a kávéban? A koffein. Kiderült azonban, hogy az olyan kávé, amelyből a koffeint előzőleg kivonták, a teljes kávéhoz hasonló hatást fejt ki. Mai ismereteink szerint a kávé ösztönző ereje a koffeinnek és a pörköléskor keletkező un. pörk anyagoknak tulajdonítható.

TÖBB ÉVSZÁZADOS TAPASZTALAT,

hogy egészséges embernek a mértékletes kávéfogyasztás nem árit. Mivel a kávé iránti érzékenység egyénenként változik, mindemk maga döntse el, mekkora az az adag, amelyei ártalom (erős szívdobogás, fejfájás! nélkül fogyaszthat

A beteg ember azonban az orvos megkérdezése nélkül ne igyon feketét.

A láb bőrének ápolása a »endszeres lábmosással kezdődik. Aki sokat jár, vagy álló foglalkozású, jól teszi, ha a ’ábmosást áztatással köti ösz- sze. Ajánlatos ilyenkor a vízien lábsót feloldani. A kime- •űlt lábizmokat pedig enyhén nasszírozgassuk, nyomkodjuk. Még fontosabb a láb gyakori nosása és áztatása azoknak, ikik erősebb fokú lábizzadás- -ól panaszkodnak. Az izzadság hamar bomlik, ettől támad a »ossz szag. A bomlást a savi »eTyhatás gátolja, azért ajánlatos a lábmosáson, gyakori barisnyaváltáson felül az ecet- ■av-oldattal való áttörlés. Kü- önleges összeállítású hintőpor íz izzadás mértékét is csökkenti. Hasonló a hatása a közismert formaiinnak. Ebből egy evőkanállal tegyünk egy liter •ízbe. A naponkén+i lábázta- lást azonban idejében abba 'ell ha^vni, hogy túlságosan ki ne szárítsuk a bőrt. Arra is "vádoljunk, hogy némely em- ver ekoémát kap a formalin- ől. Akinek viszont túl száraz a bőre, dörzsölje be zsíros -enőccsel, vagy faggyúval, hogy be ne repedezzen.

Gumi lábbeli

A gumicsizmától és a sár- ’ipő viselésétől nyirkossá vá- ;ik a láb bőre. Sárban, la- vakos időben, nedves bányában., mosókomiyhában nem adnánk meglenni gumilábbe- i nélkül, de csak addig vi- eljük, amíg feltétlenül szükséges. Amint lehet, vessük le. \ gumi ugyanis megakadá- 'vozza a párolgást. Megelőzés- ',’éppen húzzunk gumicsizma ■>lá puha kapcát, vagy harisnyát. Mivel pedig a nyirkos bőrön a gombák is könnyen elszaporodnak, szórjunk a 'ábujiak közé és a harisnyába szárító és fertőtlenítő hatású hintőport.

Átnedvesedhet a láb másként is, például lyukas cipőben^ vagy nedves Időben a hibátlan bőrtalpú cipőben. Vigyázzunk ilyenkor, mert vönnyen megfázhatunk. Az átnedvesedett cipőt Vessük le •s sámfával, vagy újságpapírul szorosan kitömve lassan •zárítsuk meg, mielőtt újra 'elvesszük. Okosabb fél na- oot harisnyában tölteni, mint egetleg hosszabb időt betegen az ágyban.

díszítő írással felírjuk az étel- tos időtöltés, életünk legkelle- snrt. hottv ki-ki abból esften I mesebh omtékoi VMtó tartozik

Egyszer volt, hol nem volt, aki látta mind megholt, olyan régen volt, mégis volt, volt egyszer egy híres mézeskalá- csos mester Debrecen városában. Ez a mester Így szólt élete alkonyán:

— Nemsokára meghalok és nem alkottam semmit, mert legszebb munkáimat mind összetörték, megették, semmibe vették. Valami olyat szeretnék remekelni, ami túlél engem, a fiamat és az unokáimat is.

Ezt kigondolván az öreg, addig mesterkedett, míg varázslatos mézeskalácsos szíveket formált. Külsőre egy sem volt más, mint a többi hasonló mézeskalács, de tükrében bárki annak a szívébe látott, aki neki a legkedt>e- sebb volt.

Akkor elment a mester a nekeresdi vásárba, eladni csodálatos portékáját. Elsőnek egy kislány vette meg az igazlátó szívet. Szépen meg- törölgette annak pici tükrét a kötője csücskével, hadd lássa jól, mi lakozik annak a szívében, aki neki a legkedvesebb. Jaj, de kár voti a tükröt megtörölni, mert köny- nyeivel úgyis összemaszatol- ta. Hiszen ezt olvasta benne: Szabad égben száll a fecske, az én babám öregecske. El lennék én nála nélkül, pénzét veszem feleségül.., Zokogott is a kislány, köny- nye patakja úgy megeredt, mintha sosem akarna megál'a- ni. Így sirdogált tenger fájdalmában:

leli /J/i «Mx»0Wa m 4-stn* .

ke, beh gonosz vagy szép szí- vecske. A szívemre bánat száll, de megszomoritottál...

— Bíz én összetörlek, mert nem akarok több szomorúságot olvasni belőled. — Es összetörte az igazlátó remeket. Még fel sem ocsúdott a mester, jött egy legény, csúf is, kancsal is, bice is. Vele jött egy lány, de az csodaszép volt.

Szeme csillagos éjszaka, haja napsugár aranya. Arca hajnal pirossága, liliomszál hamvassága.

A legény belenézett a mézeskalács tükrébe, mintha gyönyörű kedvese szívébe tekintett volna. De amit abban látott, már csöppet sem volt gyönyörű. Ezt olvasta benne: — Apám, anyám, mi a vétkem, hogy e csúfot szántad nékem. Nyalka huszár szeret engem, őt rejtem én a szivembenl

— Netene! — kacagott a legény. Ekkorit hazudni égy prókátortól is sok lenne. Ugyan bolondos dolgokat remekelsz, te öreg.

— Aztán honnan gondolod, hogy hazudott a portékám? — kérdé a mester.

*■» Honnan-e? Hát még a bolond is látja, hogy ez a lány hozzám illő, így csak

Szívek

És földhöz vágta a csodálatos remeket. Még elmenté■» ben Is nevetett, de úgy, hogy könnye is kicsordult.

Könnyezett a lány is szegény, de hogy miért, azt csak ő tudta, meg az összetört szív.

A harmadik vásárló, egy szép sudár lány, boldogító hírt olvasott távoli kedvese szívéből: hogy szereti nagyon és várjon rá, mert ö lesz az élete párja, vagy senki más. S a lány az igazlátó szívet nagy boldogságában úgy a maga szívéhez szorította, hogy a mézeskalács menten ketté tört. A szép lány előbb elszomorodott, de aztán mosolygásra fakadt. Igen sajnállak kis szívecske, Köszönöm a biztatást, de amit belőled olvastam, tudtarp én azt magamtól is.

A ketté tört vásárfiát apróra zúzta és szétosztotta a játszadozó gyerekeknek.

— No, még egyet megpróbálok — gondolta a mester, aki mérgében pirosabb volt már a pirosra festett szíveknél. És már jött is az új pár, vőlegény, menyasszony, szép is, mosolygós is mindkettő, hogy mézeskalácsból se formálhattak különbet. Megvettek egy szép szívet.

körbe? — méltatlankodott az öreg.

— Minek nézzünk mi tükörbe? Szívesebben nézünk mi egymás szémébe.

— De ez a tükör nem olyan ám, mint a többi. Szerencsés aki ebbe beleláthat, mert nem a saját képébe tekint, hanem annak a szívébe, aki neki a legkedvesebb.

— Ugyan, minek néznénk mi egymás szívébe, hiszen minden varázstükömél jobban tudjuk, mi lakozik benne.

Azzal vidáman továbbmentek. De úgy bele voltak gyönyörködve egymásba, hogy a lány észre sem Vette, mikor egy kutya oldalgott mellé, kikapta kezéből a szépséges portékát és olyan boldogan eliramodott vele, mintha májashurka lett volna. A lány a legénnyel egyet se bosszankodott, inkább úgy nevettek a dolgon, hogy egymásnak dűltek a kacagástól.

Annyira megmérgesedett ezen az öreg mézeskalácsos, hogy nyújtófával ízzé-porrá törte mind az igazlátó szíveket.

De idővel megcsendesedett, s megnyugodva árulta a mézeshuszárt a kisfiúknak, a mézesszivet a szerelmeseknek és a szépséges remekeivel még sok boldog percet szerzett az embereknek, önmagát pedig így mosolyogta:

— Micsoda vén bolond is voltam én. Elvarázsolt játékszívvel akartam nevem emlékezetessé tenni, holott Igazi szívekben állíthatok emlé-