Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-02 / 52. szám
KŐ/\/u lu A-z VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 52. szám. ÁRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1958. március 2. Mai számnak tartalmából: MUNKASARCOK Mint a vadak Utón, falun, tanyán ZENEI ÉLET NYILATKOZAT es a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a Román Népköztársaság kormánya és a Román Munkáspárt küldöttségeinek tárgyalásairól 1958. február 20. és 28. között a Román Népköztársaság kormányának és a Román Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége látogatást tett a Román Népköztársaságban. E látogatás folyamán a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság kormány és pártküldöttségei megbeszéléseket folytattak Bukarestben. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségében a következő elvtársak vettek részt: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, államminiszter, Apró .Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökének első helyettese, Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, állam- mimisztar, Szirmai István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, Sebes István, a külügyminiszter helyettese, Keleti Ferenc, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A Román Népköztársaság kormánya és a Román Munkáspárt küldöttségében a következő elvtársak vettek részt: Gheorghe Gheor/. ghiu-dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének tagja, Chivu Stoica, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Petre Borila, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettese, Nicolae Ceausescu, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Alexandra Moghoiros, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettese, Avram Banaciu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, Paul Niculescu-Mizil, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja. A tárgyalások folyamán a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást kormányaik és pártjaik tevékenységéről, behatóan elemezték baráti kapcsolataik továbbfejlesztésének kérdését és a két országot érdeklő legfontosabb nemzetközi kérdéseket. A baráti együttműködés szellemében folytatott széleskörű véleménycsere során a két küldöttség megállapította, hogy nézeteik az összes megvizsgált kérdésekben azonosak. regének atomfegyverrel való felszereléséről. Mindkét nép életbevágó érdeke, hogy a német militarizmus ne veszélyeztethesse ismét Európa népeinek biztonságát és a világ békéjét. A magyar kormány helyesli és támogatja a román kormánynak a balkáni országok kormányaihoz intézett felhívását, amely nemcsak a délkelet-európai országok, köztük Magyar- ország érdekeinek felel meg, hanem nagy- jelentőségű kezdeményezés az általános béke szempontjából is. A két kormány teljes egészében egyetért a lengyel kormány ama javaslatával, hogy a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság, valamint a Német Szövetségi Köztársaság területén létesítsenek atomfegyvermentes övezetet. A Magyar Népköztársaság és a Román Nép- köztársaság kormányai üdvözlik a Kínai Nép- köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányainak a kínai önkéntesek Koreából való kivonására vonatkozó kezdeményezését. 3z értékes hozzájárulás a koreai kérdés békés úton való rendezéséhez, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a beke megszilárdításához. A felek együttérzésüket és szolidaritásukat fejezik ki az arab népeknek, valamint más ázsiai és afrikai népeknek a gyarmati iga A magyar és román barátságnak mély történelmi gyökerei vannak. Bár a magyarországi és a romániai volt uralkodó osztályok nemzeti elnyom« politikát folytattak és nacionalista gyúlöHwídést szítva egymásra uszították a magyar és a román dolgozókat, ennek ellenére a magyar és a román nép legjobb fiai egyesítették erőiket és forradalmi harcokat vívtak a két nép közötti barátságért, a szabadságért és a társadalmi haladásért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására mind Magyarországon, mind Romániában megalakultak a kommunista pártok és a munkásosztály a haladó erők élén tudatos harcot kezdett a két nép testvéri együttélését zavaró és mérgesé sovinizmus ellen, az igazi barátság megteremtéséért. \ két ország munkás- osztálya sok vértanúi áldozott a közös ügyért vívott küzdelemben. Miután a magyar és a román nép felszabadult a fasiszta iga alól és saját kezébe vette sorsának irányítását, a szocializmus építésének útjára lépett és örökre véget vetett a kizsákmányoló osztályok által szított gyűlölködésnek. A két nép között tartós barátság jött létre, amely a proletár nemzetköziség, a kölcsönös megbecsülés, a területi épség tisztelet- bentartása, a szuverenitás és a belü gyekbe való be nem avatkozás, az együttműködés és a kölcsönös testvéri segélynyújtás elveire épül. A magyar—román barátság kiállta a nehéz idők próbáját is. Amikor Magyarország függetlenségére és szocialista vívmányaira tört az ellenforradalom, a román nép az elsők között nyújtott testvéri segítséget, amelyre a magyar nép hálával gondol, A román nép örül, hogy a magyar dolgozók az ellenforradalmat leküzdötték, annak súlyos következményeit felszámolták, s az ország politikai, gazdasági és kulturális fejlődésében sikereket értek el. Mindkét fél hangsúlyozza: határozottan fel kell lépnünk az imperialista erőknek a szocializmust építő országok belügyeibe való minden beavatkozási kísérletével szemben és szüntelenül fokoznunk kell az éberséget az osztályellenség minden olyan próbálkozása ellen, amelynek célja aláásni, gyengíteni a népi hatalmat. II. Szocialista országaink kapcsolatait méltóan fejezi ki a* 1948. január 24-én kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, a sokoldalú magyar-—román együttműködés történelmi okmánya. E szerződés szellemében a két ország kapcsolatai eredményesen fejlődtek. A két fél a tárgyalások során megegyezett abban, hogy tovább szélesíti és fejleszti a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság gazdasági együttműködését. Az elkövetkező években növeli a két ország közötti árucsereforgalmat és e célból az 1958—60. évi időszakra kereskedelmi egyezményt köt. A két küldöttség megállapodott abban, hogy magyar—román vegyes gazdasági együttműködési kormánybizottságot létesít. Ez a bizottság irányítani és fejleszteni fogja a kétoldalú gazdasági együttműködést, figyelembe véve a kölcsönös gazdasági segítség tanácsának ajánlásait. Mindkét küldöttség megelégedéssel állapítja meg, hogy a két ország kulturális kapcsolatai a Magyar Népköztársaság és a Román Nép- köztársaság között tíz éve megkötött kulturális egyezménynek megfelelően eredményesen fejlődnek. A kulturális élet minden ágában, különösen a magyar és a román nép szabadságáért és nemzeti függetlenségéért közösen vívott történelmi harcainak tanulmányozásáért és a közös forradalmi hagyományok ápolásáért és tanításáért az együttműködést a jövőben is fejlesztik. A felek elhatározták, hogy elősegítik a szocializmus építésének minden területén elért eredményeik kölcsönös jobb megismertetését. A Magyar Népköztársaság és a Román Nép- köztársaság, mint a Szovjetunió vezette szocialista tábor testvéri nagy családjának tagiai, kifejezik szilárd elhatározásukat, hogy a jövőben is minden eszközzel hozzájárulnak a szocialista tábor egységének erősítéséhez. III. A magyar és a román kormány, amelyek a szocialista tábor többi országával együtt következetesen valósítják meg a békés együttélés politikáját, megelégedéssel állapítják meg, hogy e politika alapelveit jelenleg a világ közvéleményének legszélesebb körei tevékenyen támogatják. Ezeket' az elveket sikeresen alkalmazzák a szocialista országok és számos európai, ázsiai és afrikai nem szocialista ország között. A Magyar Népköztársaság és a Román Nép- köztársaság nemzetközi kapcsolataiban következetesen alkalmazni fogják a jövőben is az ENSZ alapokmánvának elveit, amelyek árra kötelezik mind a nagy, mind a kis államokat, ho~” az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet alapján egyesítsék erőfeszítéseiket a béke és, a nemzetközi biztonság megőrzéséért. A felek támogatják a Német Demokratikus Köztársaságnak azt a javaslatát, hogy a két német állam kezdjen közvetlen tárgyalásokat Németország egyesítéséért, vonják ki a külföldi csapatokat Németország, valamint a többi nyugat- és kelet-európai ország területéről, s hogy a két német állam mondjon le hadsevégleges lerázásáért, a teljes nemzeti függetlenségért és szuverenitásért folytatott harca iránt. Mindkét kormány támogatja a szovjet kormány javaslatát egy magas színtű kormányfői értekezlet összehívására, mert úgy véli, hogy ez megfelel a béke és a népek biztonsága életbevágó érdekeinek. Ez az értekezlet megnyitná az útat más, bonyolultabb nemzetközi kérdések megoldására is. Ugyanakkor a két küldöttség nem hagyhatja figyelmen kívül azt a veszélyt, amelyet a nyugati hatalmak, s elsősorban az Északamerikai Egyesült Államok kormánykörei által továbbra is folytatott erőpolitika jelent. A fegyverkezési hajsza és a hidegháború, a szocialista országok körüli katonai bázisok rendszei'ének megteremtése, az Északatlanti Szövetség (tagállamai területén atomtölteíű rakéták kilövésére szolgáló berendezések létesítése a népek jogos aggodalmát váltja ki. A magyar és a román kormány népünk akaratának megfelelően visszautasítja az Amerikai Egyesült államok kormányának azon próbálkozásait, hogy egyes európai szocialista országok társadalmi rendjét nemzetközi tárgyalásokon vitassa. Az ilyen kísérleteket szuverén államaink belügyeibe való megengedhetetlen beavatkozásnak teliintik. Amíg fennáll a támadó jellegű Északatlanti Szövetség és nem valósul meg az európai kollektív biztonság, a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság a fenyegetett béke védelmében rendületlenül erősíti a varsói szerződés szervezetét. Ez a szervezet védelmezője a szocialista országok biztonságának, függetlenségének és Európa békéjének. IV. A Magyar Népköztársaság és a Román Nép- köztársaság baráti kapcsolatai elmélyítésének és fejlesztésének alapvető biztosítéka az a gyümölcsöző együttműködés, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Munkáspárt között megvalósult. Pártjainkra hárul az a történelmi feladat, hogy a két ország népeit a szocializmus építésének útján vezessék. A két párt közötti véleménycsere megmuBukarest, 1958. A Magyar Népköztársaság kormány- és pártküldöttsége részéről: KÁDÁR JÁNOS talta, hogy a nemzetköze kommunista mozgalom alapvető kérdéseibe» álláspontjuk azonos. A két küldöttség hangsúlyozza a kommunista és munkáspártok képviselőinek » Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából Mass&vában megtartott értekezletének történelmi jelentőségét. Az otl hozott határozatok nagy segítséget nyújtana! pártjainknak és a »lemnetiközi rtuinkasasoz galomnak. A két pártküldöttség rendkívül fontosnál tartja a két párt közötti együttműködést, as elvtársi kapcsolatokat és a jövőben is meg tárgyalja közösen a szocializmusért és a hé kéért folyó harc legfontosabb kérdéseit. A Magyar Szocialista Munkáspártot és » Román Munkáspártot egész tevékenységében a szocializmus építésében a marxista—Senfinis- ta elmélet vezérli. Tanainak a Szovjetünk Kommunista (Pártjának és a többi kommunista és munkáspárt gazdag tapasztalataiból, alkotó módon, a nemzeti sajátosságok figyelembevételével alkalmazónk a marxizmus— lenin izmus általános elveit. A két párt megerősíti *»t az elhatározásai hogy következetesen harcol a marxizmus— lcninizmus revíziójára irányuló minden kísérlet ellen, a dogmái,izmus és a szektájáulí»- mus felszámolásáért. A jelenlegi szakaszba!- a revizionizmus jelenti a legfőbb veszélyt s> nemzetközi munkásmozgalom számára. A két párt küzd a kapitalizmus felmagasztalól a reformista és opportanisía nézetek, a húr- zsoá ideológiai befolyás ellen, a párt vénétó- szercpének ‘növeléséért, a gazdasági, politikai és kulturális életben. A két párt a magyar ős a román népet * proletárnemzetköziség szellemében neveli éj határozottan visszaveri a borzsoá nacionalizmus bármilyen formát öltő megnyilvánulásait. ,f- |43!J A Magyar Szocialista Munkáspárt és & Román Munkáspárt hangsúlyozza, hogy '• munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megszilárdítása a munkásosztály vezetésével, a tömegekké való kapcsolat szakadatlan erősítése, a párt egysége és vasfegyelme, a pártmunka lenini elveinek következetes alkalmazása biztosítja az elért ereó- mények megszilárdítását, mindkét ország dolgozóinak újabb sikereit. A Magyar Szocialista Munkáspárt és * Román Munkáspárt képviselői elhatározták, hogy bővíteni fogják a kéi párt kapcsolatait, kiterjesztik a küldütteserét, a pártmunka kölcsönös tapasztalatainak tanulmányozását, valamint a pártokmányok és pártsajtő cseréjét A tárgyalások /eredményei teljes mértékben igazolták, hogy a két ország vezetőinek közvetlen kapcsolata és a két országot közösen érintő kérdésekben folytatott vélemény- csere szükséges és hasznos és az ilyen kapcsolatokat a jövőben is fenn fogják tartani A Magyar Népköztársaság kormány- és pártküldöttségének a Román Népköltársaságban tett látogatása, a teljes sikerrel zárult tárgyalások a két népet összekötő mélységei tisztelet és szeretet érzésének hatalmas megnyilvánulásai voltak, jelentős mértékben hozzájárultak a barátság megszilárdulásához ét fejlődéséhez. Ä Magyar Népköztársaság és a Rámán Népköztársaság minden erőfeszítést megfess a közös és fennálló testvéri szocialista együttműködés fejlesztésére és elmélyítésére, i> Szovjetunió vezette nagy szocialista tábor országai barátságának és megbonthatatlan egységének megszilárdítására és minden eseleSip- detével hozzájárul a béke és a népek között) együttműködés neme« ügyéhez. február 26. A Romén Népköztársaság kormány- és Pá*£ küldöttsége «észéről: GHBORGHSS GHéORGfHtr-BBJ
