Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-27 / 73. szám

Csütörtök, 1958. március 21. 5 SOMOGYI NEPLAV A második évnegyed új filmjei A MOKÉP országos köz­pontjában negyedévenkénti tervezéssel készítik a mozimű­sort. Három hónapra előre je­lölik ki azokat az új filmeket, amelyeket a budapesti és vi­déki mozik bemutatnak. A második negyedév, melynek filmújdonságai felől érdeklőd­tünk a MOIÍÉP (központban, változatos műsort ígér. Az áp­rilisi műsorból kiemelkedik a Zola regényéből készített Pat­kányfogó c. francia film, Ma­ria Scliell-el a főszerepben. Április 21-én, Lenin születés­napján mutatják be az ifjú Leninről szóló szovjet játék­filmet, az Uljanov-esalád-ot. Igen érdekesnek ígérkezik még a Karlovy Wary filmfesz­tiválon díjnyertes lengyel film A csatorna, mely a lengyel el­lenállási mozgalomból meríti témáját. Ebben a hónapban mutatják be még a Kicsik és nagyok című jugoszláv fil­met is. Sokféle téma és széles nem­zetközi műsor jellemzi május és június új filmjeit. A Múló •évek című szinkronizált szov­jet film két család életét mu­tatja be újszerű ábrázolásban. Hasonlóképpen társadalmi problémával foglalkozik a másik szovjet film is az Em­ber született. Egy leányanyá­ról szól, arról, hogy miként ta­lálja meg helyét és boldogulá­sát a világban. Igen izgalmas­nak ígérkezik az Egy halálra ítélt megszökött című francia film. Az lángol filmművésze­tet egy Cronin novellából ké­szített színes film, A spanyol kertész képviseli a tavaszi be­mutatókon. Nagj' érdeklődés­re tarthat számot az olasz— francia koprodukcióban ké­szült Becsületrablók című film is, mely sajtógengszterek te­vékenységét leplezi le, miután ugyanis egy zúglap a szenzá­ciót hajszoló cikkeiben egy be­csületes asszony életét teszi tönkre. Bűnügyi témával fog­lalkozik a Több mint gyanú cí­mű csehszlovák film is. Az olasz film kedvelői A bigámis­ta című filmet láthatják Mar­cello Mastroiannival a fősze­repben. A Polónia express cí­mű NDK film a fiatal szovjet állam ellen indított interven­ciós támadás megakadályozá­sára létrejött nemzetközi mun­kásszolidaritásnak állít emlé­ket izgalmas történet formá­jában. Fernandelnek, a nagy francia komikusnak Négy lé­pés a fellegekben címmel mu­tatják be egy filmjét. Kuprin szovjet író novellájából ké­szült a Párbaj című film, melynek története a század elején játszódik, s a cári tisz­tek léha életét mutatja be. Más színt és főleg sok neve­tést ígér az Apák és fiúk cí­met viselő olasz film Vittorio de Sica szereplésével. A ko­mikum abból származik, hogy a serdülőkorú gyermekek a »feddhetetlen« apákat akar­ják utánozni cselekedeteik­ben. Igen érdekes témához nyúltak a franciák a Lelkiis­meretem szavára című film megalkotásánál. A történet ugyanis Vietnamban, Saigon­ban játszódik, s hőse egy ide­helyezett francia fiatalember, aki üldöztetése során megis­merkedik egy félvér nővel — zaja verte fel a csendet Siófoik utcáin. A nemrégiben megépí­tett Balaton cukrászdában tör­tént a baj: mulasztásból kifo­lyólag felrobbant egy kisebb butángáz-paJaök, s szinte hi­hetetlen rombolást vitt végbe a pazarul berendezett cukrász­dában. A robbanás okozta kárt hatvanezer forintra becsülik. és a vietnami nép életével. Olyannyira, hogy lelkiismere- íére hallgatva felrobbant egy gátat a parasztok érdekében, s a végén saját maga is életét áldozza. A második asszony című csehszlovák film a mai élet erkölcsi kérdéseivel, míg a* Éjjeli őrjárat című szovjet film bűnügyi problémával fog­lalkozik. Yves Montand és fe­lesége Simone Signorét játssza a XVII. században történő bo­szorkányper misztikummal te­lített film, A salemi boszorká­nyok főszerepeit. Egy kicsit a fantáziából ered Az időzár cí­mű angol film témája: szom­battól hétfőig automatikusan lezáródó szobába bekerül egy kisfiú, akinek a kiszabadítá­sáért való harcról szól a film. Az 1905-ös orosz forradalom kommunista agitátorlányáról szól A fecske című szovjet film. A jugoszláv filmesek vi­szont Ne várd a májust cím­mel elkészítették a nagy sikert aratott Tavasz című film foly­tatását, s ezt szintén június­ban mutatják be. A (szélesvásznú filmszínhá­zakban pedig Az utolsó para­dicsom című olasz film lesz a júniusi újdonság. K. E. Azonnal megjelentek az Álla­mi Biztosító emberei is a kár színhelyén, s mivel a cukrász­da biztosítva volt, így a föld- művesszövetlkezetet anyagi kár nem éri. Bizony ez az eset is arra int: vigyázni kell a háztartásban is a gázzal, mert elegendő egy kis feledéikeny- ség, s tönkremegy a családi ház. Butángáz robbant — a kár 60 OOO forint A múlt hét végén robbanás Csalavári Csalavér — Bemutató az Állami Bábszínházban — A BÁB MŰVÉSZEI ezúttal Móra kedves, tanulságos és fordulatokban, lehetőségekben gazdag meséjét jelenítették meg. A történet ■egyszerű, mégis megkapó. Róka-család, a ma­ga agyafúrt ravaszságával, különböző fondor­latok segítségével beköltözik Mackó úr há­zába. Csalavári Csalavér, a család fejének uralkodni akarása, könnyű élet iránti vágya már-már kielégítést nyer, ám az erdő apró állatai összefognak a betolakodók ellen, fel­kutatják Mackó urat és értesítik a gálád cse­lekedetről. Az erdő ura hazatér, és rendet te­remt birodalmában. Mint minden mese írója, így Móra is a jó és a rossz küzdelmét állítja középpontba, s a jó győzelme adja a mese mondanivalóját, ta­nulságát. Az előadás — bár nem hálás dolog össze­hasonlítást tenni — az eddigi produkciók leg­jobbja nemcsak lehetőségekben, megoldások­ban, de rendezésben és színészi játékban Is. Hibákat természetesen itt is találhatunk, de az előadás egésze a színház fejlődését, előre­jutását bizonygatja. A rendezés — Csutorás Márta — sok ötlet­tel, közbeiktatott játékkal, precíz logikai ösz- szefüggést teremtvén, gazdagította az írói el­képzelést. Mindez külsőségekben, (melyek a mesejáték hangulatát hivatottak megterem­teni) művészi elképzelésben, az érdeklődés fo­kozásában, színészi játékban is kifejezésre jut. Általában minden történés mozgással és hanggal egyaránt indokolt, s ez a rendezés egyik legfőbb érdeme. Az első felvonás gyönyörű színpadképe, a sápadt hold világította hullámzó víztükör, a hangulatos, csillagos éjszaka képe meghök­kentően szép, s e perctől a mese világába köl­tözik a néző. (A pirkadás világítási megoldá­sában fokozatosabb átmenetet várnánk.) DICSÉRENDŐ a rendezés azon törekvése, hogy szinte emberi tulajdonságokkal ruházza fel az erdő állatait. A figurák jelmezét gyer­mekek is viselhetnék, s mondókájuk nem kü­lönbözik a gyermeki csacsogástól. Ezzel köze­lebb hozza a szereplőket a nézőhöz, intenzí­vebb kapcsolatot teremt közöttük. Ügyes az első felvonás reggeli tornája. Ez is, mint sok más, az író által szabadon hagyott űrt igyek­szik kitölteni. Mégis úgy érezzük, a cselek­mény hullámzását, szaggatottságát még nem sikerült teljesen kiegyenlíteni. Nagyon ötletes a gyászoló róka-család bevonulása, a rókapár tánca; a nyúl-iskola jelenet megrendezése magával ragadó, az előadás tetőpontja. A jel­lemek kicsik számára is érthetően bontakoz­nak ki előttünk. Nemcsak a jó képviselői; a negatív figurák is kedvesek, szimpatikusak, nem félelemkeltők, de az adott helyzetben el­lenszenvet váltanak ki, s éreztetik, hogy rá­juk haragudni kell. Talán Mackó urat kellene még jobban bemutatni és Darázs Balázs revü­függöny előtti jelenései alkalmával szövegben is bekapcsolni a nézőt a cselekménybe. A szereplő művészek többszörösen nehéz feladatot vállaltak, hisz két-három, egymástól teljesen elütő figurát kellett megjeleníteniük, természetesen hangban és mozgáskultúrában is másként, a jellemeknek megfelelően. Vál­lalkozásuk általában sikerült. Regőczy Zsóka Csalarózsika szerepében bájos,játékos kis ró­kafióka. Gyermeki csacsogása, nagyoktól elle­sett mondásai, kitűnő játéka (különösen az is­kolajelenetben) őszinte elismerést érdemlő. Huhogó és Cincogi mester alakítása ellen sem lehet kifogásunk. (A rókagyerekekben azon­ban még nem érezzük eléggé az apjuktól örö­költ ravaszságot.) Szabó István Csalavárija mozgásban, játékban, hangban egyaránt kifo­gástalan. Mókussal folytatott párbeszédében csokorba kötve nyújtja át a róka összes jel­lemvonásait, hízelkedését, tettetett alázatát, gonoszságát, s mozgása oly hiteles, hogy — enyhe túlzással — az igazi róka is megirigyel­hetné. Csupaszem mesteréről hasonlókat mondhatnánk. Hordóst Józsefet örömmel üd­vözöljük Kaposvárott. Darázs Balázs, Mackó úr és őzbak, a tanfelügyelő szerepében mu­tatkozott be igen bizalomkeltőn. Közönség szempontjából — talán a Mackó urat kivéve — egyik figurával sem érhetett el olyan si­kert, mint a rókák, mert bábui kevéssé moz­gathatók, igazi állatok. Művész felfogása azonban átsegítette e nehézségeken. A legnagyobb fejlődésről Családi Ilona játé­ka tanúskodott előbbi produkcióihoz viszo­nyítva. Legjobban a Mókuska megformálása tetszett. Bájos, kedves, szeretetre méltó volt, s a fejlődés különösen mozgásában tapasztal­ható. Megnyerő Tapsikája és Nyúlanyója is. Énekszámain még van javítani való. A Csalavári-család rakoncátlan csínytevő­je Cselefendi: Kiss József. Ügyes, rendkívül mozgékony, meggondolatlan figura, amilyen­nek az író képzelhette, ügy éreztük, nagyobb artikulációra kellene törekednie, mert e'őbbi figurái is előtűnnek képzeletünkben. Kiss Bálint a színház új »felfedezettje«- örömünkre szolgált, hogy Csalaváriné asz- szonyság szerepében Kaposvárott is bemutat­kozott. Tartása rendkívül jó, s meggyőződé­sünk, a jövőben nagyobb szerepekre is vál­lalkozhat. Mint mondottuk, művészi és technikai szempontból is_ előrejutott a színház. A szín­p,aí szViklt,ó.s előny°s> a gyönyörű, mesébe illő stilizált díszletek hangulatosan emelkednek ki a kórfüggönyből. A bábúk szinte tökélete- sek s a világítás — ha még lehet is némi ki­fogásunk — örvendetesen javult. NEM KÍVÁNUNK megsérteni senkit, mégis ide kívánkozik: úgy éreztük, most lett igazán színház a színház, s további fejlődését bizto- sitani valamennyiünk kötelessége. JÁVORI BÉLA Márcias 29-éa iádul a Somogy ^megyei háiastaféta Moszkvába' ­A KISZ voit a kezdeményező. A IQSZ-fiatalok határozták el azt, hogy április 4, hazánk felszabadu­lásának ünnepe alkalmából eljut­tatják a magyar fiatalok hálájá­nak jelét a szovjet fővárosba. Mi jelképezi a hálát? Somogy megyé­ben egy gyönyörű, hímzett, se­lyem zászló, rajta sok-sok szalag, melyet a somogyi falvak fiataljai, az üzemek, vállalatok, ezeknek KISZ-szervezeíei kötnek a zászló- rúdra. Mielőtt elküldik a zászlót, egy kicsit megsimogatják, mert mindegyik KISZ-fiatal azt szeret­né, hogyha az ő üdvözlete is el­jutna a nagy felszabadítókhoz. Igaz, április 4. még messze van, de messze van tőlünk, somogyiak­tól a szovjet főváros is, ezért a mi hálastafétánk már március 29 én útnak indul. E napon a kora reggeli órákban a járási székhelyeken: Marcaliban, Nagyatádon, Barcson, Csurgón meg Fonyódon elindul a járási staféta, átszeli a járás községeit, s így érkezik meg Kaposvárra. A tabiak és a siófokiak nem küldik a stafétáikat a megyeszékhelyre, mert hisz járásukon úgyis keresz­tül halad a staféta útja. A siófo­kiak azért mégis megrendezik a hálastafétát, ők Balatonlellétől Sió­fokig teszik meg az utat, ott csat­lakoznak majd a megyei stafétá­hoz. A járási székhelyekről induló staféták március 29-én 11 óra 45 perckor érkeznek meg Kaposvár határába. Innen ünnepélyes me­netben vonulnak fel a szabadság­parki szovjet hősi emlékműhöz. Itt rövid ünnepség lesz. A járások szalagjai rákerülnek most már a megyei hálazászlóra, s aztán 12 óra 15 perckor a Somogy megyei mo­toros staféta útnak indul Kapos­várról. Útirány: Toponár, Magyar- atád, Ráksi, Igái, Andocs, Tab, Darány, Som, Ságvár, Balatonki- liti, Siófok, Baiatonszabadi, Lep­sény ... Lepsényben már várják a So­mogy megyei kiszistákat a Fejér megyei fiatalok. Ök viszik tovább a zászlót a fővárosba, majd in­nen a staféta Záhony irányában indul tovább, s április 3-án érke­zik a magyar határhoz. Ezután a szovjet fiatalok gondoskodnak ar­ról, hogy április 4-én, hazánk fel- szabadulásának ünnepén Moszk­vában . legyen a magyar fiatalok és ezen belül a somogyi ifjak zász­laja, melyet a somogyi kiszisták hálastafétája indít el. Ehhez mérhető nagyszabású sta­féta nem vonult meg végig me­gyénkén. Voltak már hasonló, ke­vésbé jól megszervezett, kisebb- nagyobb staféták. Az előjelekből ítélve azonban a KISZ megyebi­zottság most alapos munkát vég­zett, így minden bizonnyal meg­felelő külsőségek közepette indul majd el a somogyi háiastaféta végcélja, Moszkva felé. A falusi dolgozik VIL országos spartakiádja Az idén hetedszer rendezik meg tagozatának hallgatói. Városban a falusi dolgozók országos sparta- vagy községben működő üzemi, kiádját. A verseny célja: alkalmat hivatali sportkörök (klubók) iga­adni a tehetséges falusi sportolók zolt versenyzői (MEDOSZ verseny- megismerésére, megszerettetni zők sem). A néphadseregnél vagy újabb falusi dolgozókkal — külö- a belügyi hatóságoknál szolgálatot nősen lányokkal - a rendszeres teljesítők. Továbbá azok, akik - ,„11K „„„„„ sportolást, biztosítani a felkészü- a sakk kivételével - bármely Ecvéni ' múszabartgvakoríát l lésl és versenyzési lehetőséget at- 1 sportágban XI. osztályú minősítés- | E^'vüttes .íabartovaimna V lélikai, torna, kerékpár és röp- uek megfelelő, vagy ennél jobb pH,"“orlat' két há?mas és két labda sportágakban a falun élő ; eredményt értek el. Testnevelő ta- tog-" Férfiak előírt evallüflatai•1 fiataloknak. Elősegíteni a közsé- í nárok, akik a TF-en vagy a Pe- ERvéni műs^^adlvtkortat ­gekben működő sportkörök, sport- ; dagógiai Főiskolán nappali vagy -- • muszacaagyakorlat. Kerékpár egyéni verseny: kizá­rólag közhasználatú kerékpárok­kal. Nők a községi és járási ver­senyen 15 kilométeres, a megyei és országos döntőn 20 kilométeres távolságon versenyezhetnek. Röplabda: a járási és megyei versenyeken a mérkőzések két nyert játszmából állnak. Az orszá­gos döntőn a férfi és női mérkő­zéseken három játszmát kell a győztesnek nyernie. Torna. Nők előírt gyakorlatai: 1. csoportok, KISZ sportcsapatok megalakítását, a már sportoló fia­talok eredményeinek javítását. A verseny célja még, hogy kiválasz- sza és eldöntse, kik a község, a járás, a megye, az ország legjobb falusi sportolói, csapatai. A spartakiád versenyeket a köz­ségekben a sportkörök, sportcso­portok, KISZ sportcsapatok 1958. április 15-től május 31-ig rendezik meg több fordulóban. A pontos dátumot a községi rendező bizott­ságok állapítják meg. A járási spartakiádot június 1-től előrelát­hatólag június 3l-ig két forduló­ban, a járási rendező bizottságok által majd később meghatározan­dó időben és helyen rendezik. A megyei döntőt Somogy megyében július végén rendezi meg a szer­vező bizottság. Az országos döntő augusztus 22—23—24-én lesz Szolno­kon. levelező tagozaton szerezték meg oklevelüket. Röplabdában, akik 1956-ban II. osztályú vagy annál magasabb szintet értek el és akik az 1957—58. évi bajnokságban NB I.» II-, Ill-ban részvevő csapatok­ban szerepeltek. V ersenyszámok: Atlétika. Női: 100 m síkfutás, 400 m síkfutás, magasugrás, távolug- I legjobb eredményeket elért járá­Együttes szabadgyakorlat. 3. Gúla- gyakorlat: két hármas és két ha­tos. A járási, megyei és országos döntőn a helyezettek éremdíj ázás­ban részesülnek. A pontversenyben győztes megye a KISZ Központi Bizottság vándcrzászlaját kapjs meg egyéves Időtartamra. A leg­nagyobb tömeget megmozgató és rás, súlylökés. Férfi: 100 m sík­futás, 400 m síkfutás, 1000 m sík­futás, magasugrás, távolugrás, súlylökés. sok KISZ é3 sportvezetőit az or­szágos ifjúsági sportbizottság kü­lön j utalómban részesíti. A komlói fiú és a kaposvári női tornász­csapat jutott az ipari tanulók tornászbajnokságának döntőjébe A spartakiád versenyeken részt vehetnek az 1943-ban vagy koráb­ban született - elsősorban mező- gazdasági - dolgozók, továbbá községi tanítók, ipari, kereskedel­mi, tanácsi dolgozók, ha 1958. áp­rilis 15-ig betöltötték a 15. élet­évüket és az előbbi időpontban a község bejelentett lakói, ha meg­felelnek a verseny egyéb követel­ményeinek. Az 1942—43-ban született verseny­zők valamennyi versenyen csak egy számban, az 1941-ben vagy ko­rábban született versenyzők két számban indulnak. (Például 100 méteres síkfutás és távolugrás, vagy súlylökés és röplabda stb.) az 1942—43-ban született verseny­zők nem indulhatnak férfi 1000 méteren, súlylökésben és kerékpá­rozásban, női 400 méteren, súlylö­késben és kerékpározásban. A versenyeken nem vehetnek részt: diákok, akik 1958. április 15-ig bármilyen iskolatípus nappali Kaposvárott rendezték meg a dél-dunántúli ipari tanuló sport­köröd területi tornász csapatbaj­nokságát, .amelynek győztesei jo­got szereztek, hogy a március 30-i országos döntőn részt vegyenek. A nagyszabásúnak ígérkező verseny­be végül is beleszólt a zord idő­járás, melynek következtében a pécsi fiú- és leány csapat nem ér­kezett meg Kaposvárra. Eljöttek viszont a komlói fiú tornászok, akik ezen a versenyen bebizonyí­tották, hogy náluk magasabb fej­lettségű fokon áll a torna sport, mint a mi megyénkben. A terü­leti bajnokság, amely így Komló és Kaposvár vetélkedését hozta, mindennek ellenére jól sikerült. A kaposvári fiúk sokat tanultak kom­lói sportbarátaiktól. A leányok pe­dig, akik egyedül indultak, arány­lag jó teljesítményt nyújtottak. Az 503. ITSK tornászait már csak azért is dicséret illeti, mert szereplésükkel segítenek feltámasz­tani ezt az érdemtelenül elhanya­golt szép sportágat. Eredmények: Fiúk csapatversenye: 1. 601. ITSK (Komló) 2(37,3 pont, 2. 503. ITSK (Kaposvár) (Nagy, Fonai, Gölöncsér, Horváth, Drahos, Gi- mesi) 236,6 pont. Leányok csapatversenye: 1. 603. ITSK (Kaposvár) (Bíró, Ambrus, Földvári, Kromják, Varga, Pócs) 150,3 pont. Egyénileg a komlói csapatnak szinte valamennyi tagja jól kép­zett tornász. A kezdő kaposvári fiúk közül Gimesi István teljesít­ményét kell külön kiemelni, aki a verseny legjobb egyéni teljesít­ményét nyújtotta. Az 503. ITSK női tornászai kö­zül Pócs Ilona és Varga Irén tel­jesítménye érdemel külön is em­lítést. Arató Árpád testnevelő tanár A K. Dó s ti a ökölvívócsapata hist osan tartja első helyét A délnyugati NB II. ökölvívó csapatbajnokságban véget ért a harmadik forduló is. Már beszá­moltunk a K. Dózsa komlói sze­repléséről. Kissé késve kaptuk a többi találkozók eredményeit. Ba- ián a Pécsi VSK csapata küzde­lem után 12:8 arányban győzött a Bajai Építők ellen. Dombóváron 14:6 arányban bizonyult jobbnak a Szekszárdi SC csapata, mint a Dombóvári Vasutas ökölvívók. A harmadik forduló eredményei alapján néhány változás van a bajnoki táblázaton. A K. Dózsa szilárdan tartja első helyét. A A szabadságparki iskola torna­termében mintegy 60 úttörő rész­vételével atlétikai versenyt ren­deztek, amelynek során tavolug- rás, helyből magasugrás, medicin­labda lökés és ugrálókötél hajítás szerepeltek. A versenyen aránylag 1ó eredmények születtek, pedig közhely, hogy a kaposvári általá­nos iskolák igen szűkiben vannak a tornateremnek, s így bizony a kis úttörő sportolók jóformán fel­készülés nélkül kellett kiálljanak a versenyre. Sok tehetséges fiatal atléta tűnt fel ezen a versenyen. Ezeknek számára egyetlen vigasz, ha a sportkörök nem. is teremte­nek számukra sportolási lehető­séget, az úttörőház szakköre védő­szárnya alá veszi őket. A verse­nyen öt iskola tanulói vettek részt, a legnagyobb számú indulót a Május 1 utcai, a Petőfi utcai és a Szabadságparki iskolák küldötték. A pontverseny végeredménye: Fiúk: 1. Horváth G. (Szabpark) és Szentes L. Május l u.) 170-170 ponttal', 2. Szegfi László (Petőfi) 120 p, 3. Hajnal László (Május 1 u.) 100 p. Komlói Bányász veresége xoiyian lecsúszott a 2. helyről. Úgy lát­szik, a szekszárdiak magukra ta­láltak, s a rossz kezdés után egy­re inkább javuló formát mutat csapatuk. Változatlanul gyengél­kedik a hajdan nagy múltú dom­bóvári ökölvívás. A bajnoki táblázat állása: 1. K. Dózsa 3 3 — — 49.T1 6 2. Pécsi VSK 3 2 — 1 35:25 4 3. Komló 3 2 — 1 32:28 4 4. Szekszárdi SC 3 1 1 1 26:34 3 5. Bajai Építők 3 — ■ 1 2 25:35 1 6. Dombóvár 3 — — 3 13:47 — Leányok: 1. Walter Zsuzsa (Szab­park) 140 p, 2. Szita J. és Jegesi A. (Szabpark) 90 p, 3. Fekete Anna (Szabpark) 70 p. Tarnóczai István testnevelő tanár Újra 12:0-ra győztek a Tipográfia tekézöi! A legkisebb sportkör Kaposvá­rott a K. Tipográfia, amelynek je­lenleg mindössze egy szakosztálya működik, a teke szakosztály (re­méljük, hamarosan megalakult az asztalitenisz és sakk szakosztály is). A Tipográfia tekézöi a me­gyei bajnokságban szerepelnek, egyre nagyobb sikerrel. A múlt héten, amikor hírt adtunk 12:0 arányú győzelmükről, azt hittük, hogy egy véletlenül kicsúszott eredményről van szó. De kitűnt, hogy ez korántsem így van. A Tipográfia tekézöi ugyanis újabb abszolút győzelmet arattak. Ez al­kalommal a K. Útfenntartók ellen értek el szép sikert. K. Tipográfia-K. Útfenntartók 12:0 Peltzer 399, Farkas 389, Orosi 386, Felczán 384, Nagy 381, Negye- des 359 fát dobott és legyőzte el­lenfelét. * Csak így tovább, Tipográfia te- kézők! ÍGY TIPPELNEK A KÜLÖNBÖZŐ LAPOK A—Népsport, B—Népszabadság, C—Népszava, D—Magyar Nemzet, E— Somogyi Néplap. A B, C D E l. Dorog-Csepel X 1 2 1 2 X 1 1X2 X I 2, Ferencváros—Diósgyőr 1 1 1 1 1 3. Salgótarján-Bp. Honvéd X 1 1 x 2 1 1X2 X 1 4. Komló—Pécs X 1 1 1 2 1 X 1 5. Tatabánya—Szombathely 1 1 1 1 1 b. PVSK—Győr X 2 1 x 2 x 2 X 2 x 2 7. Bükkalja—BVSC X 2 X 1 2 2 X 2 X 1 8. Csepel Autó—Egyetértés 1 1 1 1 1 9) Baja—ETTE X 2 2 1X2 1 2 X 2 10. Vác-BVSC X 1 X 2 X 1 x 2 x 2 _ \ 11. Gázművek—Cegléd X 1 2 X 2 1 2 1 12. K. Lombik—Pénzügyőrök Pó (mérkőzések: X 1 1 X 2 1X2 2 2 X 13. Nyíregyháza-Szállítók X 1 1 1 X 1 1 i 14.’ Baglyasalja-NVSC X 2 1 1 1 1 2 15. B. Honvéd—MMTE X 1 1 o 1 X 16. SzVSE-Jászberény 1 I X 1 1 Jól sikerült az Úttörőház terematlétikai bajnoksága

Next

/
Oldalképek
Tartalom