Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-27 / 73. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 1958. március 27. Szívből fakadó panasz Bébik feketepiaca Franciaországban Irta: Alexos Danan 0) Az Egyesült Álamokban van egy »iparág«, amelyet semmiféle válság nem fe­nyeget: az, amely drága pénzért ellátja a gyermek nélkül maradt otthonokat. Egészen helytelenül fekete piacnak nevezik, holott a fe­kete piac hivatalos piac létét is feltételezi. Szükségszerűén »maszekhez« kell fordulnia a vevőnek. Ott pedig a tarifa — Miss Mildred Arnold ér­tesülései szerint —, 1000—4500 dollár között mozog. Tévedés azt hinni, hogy ez mai keletű dolog, öt eszten­dővel ezelőtt járt nálam egy New York~i ügyész, aki Euró­pában töltötte a szabadságát, hogy a gyermekpiac problé­máját tanulmányozza. Szak­embere volt a gyermekkeres­kedés felfedésének és biztosí­tott róla, hogy munkája nem pusz'a szórakozás. Egyetértettünk abban a te­kintetben, hogy az Egyesült Államokban úgyszólván elke­rülhetetlen a »fekete piac« ezen a téren, minthogy ott nincs hivatalos és ingyenes Wcínálat«, mint Franciaország­ban. Ha nem is lehet azt állítani, hogy Franciaország­ba n az Assistance Publique válogatás nélkül odaadja vé­denceit azoknak, akik kíván­ják —, mert hivatalosan el­lenőrzik, hogy az örökbefoga­dó gyermektelen-e — s hogy az új családtag egészséges és becsületes helyre került —, de mindenesetre lehet »legálisan« gyermeket szerezni. — Ennek ellenére Francia- országban is van »fekete lyTTVVVVTVTTTTVVTVVTVTTVVTTTYTTV' piac« — jegyezte meg huncut mosollyal a New York-i ügyész. És ez igaz is. Annál is nehezebb volna letagadni, minthogy a minisztertanács alig két hónappal ezelőtt szi­gorította meg a bébi-kereslce- delemért kiróható büntetése­ket. De miért van szükség erre olyan országban, amely­ben szabadon és ingyen sze­rezhet magának kisgyereket mindenki? — Az egyik ok az, hogy vég­eredményben az Assistance Publiquenek joga van vissza­utasítani a kérelmet és a tü­relmetlen örökbefogadók, ha nem is szívesen, de előbb- utóbb rászánják magukat a vásárlásra. Másrészt az örök- befogadók egy része nem szí­vesen fordul az Assistance Publiquehez, minthogy az onnan származó gyermekek feltehetőleg a kicsapongás és a nyomorúság gyermekei. Ezért inkább zúgón.’bsokhnz és diszkrét bábaasszonyokhoz mennek, biztosítva magukat azellen, hogy »kígyót melen­gessenek a keblükön .« A New York-i ügyész véle­ménye szerint az egyetlen megoldás az volna, ha »álla­mosítanák az örökbefoga­dást«, »Nemzeti Örökbefoga­dási Hivatal«-t létesítenének, amely rendelkezne az Assis­tance Publique által össze­gyűjtött örökbefogadható ár­vákkal és csak ez a hivatal adhatna gyermeket annak, aki kér. De azt ingyen adná. Ha a kereskedőknek nem volna mit -ladniuk, megszűnne a kereskedelem. Panaszkodnak a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat ve­zetői. Mégpedig nem másra, mint a városi tanácsra. Az elmúlt napokban ugyanis kurtán-furcsán intézték el egyik üzletük sorsát. Arról van szó, hogy a Mezőgazda- sági Technikum előtti csúnya épületet le akarják bontani, mert eltakarja a mögötte hú­zódó műemléket. Felhívták telefonon a vállalatot, érte­sítvén őket arról, hogy a bon­tást húsvét után megkezdik. Csak így, egy telefonnal in­tézték el mindezt... A Kisker vezetői most fog­ják a fejüket. Mit csinálja­nak? Nincs a kezükben egy írás, ami indokolná a kiköl­töztetést. Az ezzel kapcsola­tos kiadásokat nem tudják éppen ezért majd hova elszá­molni. S mi lesz a bolt áru­készletével, a berendezéssel? Hová tegyék? Az egyetlen megoldásnak a következő lát­szik: a Május 1 utcában lé­vő nagy húsbolt melletti pa­pír-író szerbolt helyére köl­töztetni a lebontásra utalt házban lévő üzletet, a papír­nak és az írószereknek pe­dig helyet szorítani az utca másik felén lévő sport- és já­tékáru boltban. — Miért van erre szükség? — kérdezhetné bárki. Miért e sokszoros költözés? Hát a megszűnő üzlet helyett nem adott másik helyiséget a ta­nács a vállalatnak? Hát nem. Ki tudja, ad e majd egyál­talán? Ez a vállalat másik — s nem valami kicsi gondja. A vezetők néha eltűnődnek: mi lenne, ha például a városi tanács nagy ritkán a Kiske­reskedelmi Vállalat igazgató­ját is meghívná egy-egy olyan megbeszélésre, értekez­letre, amelyen éppen róluk esik szó. Biztosan nem for­dulnának elő az ilyen »ki tudja hova« kilakoltatások­hoz hasonló esetek. A panaszokból az is kitű­nik, hogy nem csak ezt az egy esetet fájlalják a kiske­reskedelem vezetői, hanem mást is. Például: már hosszú idő óta nem jutnak dűlőre az Ingatlankezelő Vállalattal egyes — számukra nagyon szükséges — javításokkal kapcsolatosan. Segítséget kér­tek felsőbb szerveiktől, a vá­rosi tanácstól is — eredmény­telenül. Most tehát a nagy hóesés után, az olvadás meg­indulásakor lavórban, veder­ben fogják fel az átázott mennyezetről lecsöpögő vi­zet a Kossuth téri áruházban, nehogy az árukban, berende­zésekben kár történjen. Ha valaki végigmegy ezek­ben a napokban a Május 1 utcán, nem kis csodálkozás­sal veszik észre, hogy a kiske­reskedelem boltjainak több­sége előtt már leeresztették a napvédő ernyőket. Pedig a nap ereje még nem tenné ezt szükségessé. A rossz ereszcsatornák azonban an­nál inkább. A boltosok ugyanis úgy gondolták, inkább a naper­nyőket engedik le (azok pony­vája megszárad, ha vége lesz az olvadásnak), minthogy hagyják becsurogni a kiraka­tokba a tetőkről — jó eresz­csatorna híján mindenütt útat keresve leinduló hó le­vét. Ez elég sok árut tenne használhatatlanná a konfek­ció boltban, a méteráru üz­letben, s a divat és kötöttáru részleg kirakataiban egyaránt. Szívből fakadnak mindezek a panaszok a kiskereskedel­mi vállalatnál. Érthető is. Hiszen kis gondossággal, na­gyobb körültekintéssel segít­hetne a bajok megszüntetésé­ben a városi tanács és az In­gatlankezelő Vállalat egy­aránt ... KÉT JÁRÁS — Kedden reggel indultunk Kaposvárról a Kanizsai úton. A város szélétől Kapós- újlakig maga mögé kény- szerített bennünket egy_ te­herautó. Ekét tolt, szántotta a havat, hogy szélesebb titat hódítson vissza a közlekedés számára a tavasz beköszön­tésekor rakoncátlankodott téltől. Nagybajomig több mé­ter magas hófalak között is utaztunk. A téli tájat elhagyva fo­kozatosan beléptünk a »tör­vényes;« évszakba. Idébb sa­— Hirdetmény! A kaposvári sertés hetivásárokra további intézkedésig, fertőző sertésbe­tegség miatt, sertések nem hozhatók be, illetve nem hajt- hatók fel. Városi Tanács VB Mezőgazdasági Osztály. (x) — A járási művelődési fel­ügyelőség és a Pedagógus Szakszervezet járási elnöksége a közelmúltban sikerült ifjú­sági találkozót rendezett a fo- nyódi járás fiatal pedagógusai számára, melyen .tapasztalatai­kat cserélték ki a meghívot­tak. — Felkészülten várja a ta­vaszt a háromfai földműves- szövetkezet. Raktárukon kb. 160 mázsa műtrágya van, me­lyet korlátlan mennyiségben vásárolhatnak meg a dolgozó parasztok, tsz-tagolk. Mezőgaz­dasági kisgépekben sincs hi­ány. Boltjaikban megtalálha­tó az eke, borona és egyéb fon­tos cikkek. — A Nagyatádi Konzervgyár kultúrcsoportja szombaton műsoros estet ad Mike község­ben. A műsoron vidám jelene­tek, népi táncok, szavalatok és magyar nótáik szerepelnek. KÉT ÉVSZAK rat fröccsentelek, odébb pedig porfelhőt kavartak a gumikerekek. Hófoltot csak keveset találtunk. Marcaliban pedig így fogadott bennünket Takács András, a gépállo­más igazgatója: »Dolgozunk, dolgozgatunk. Traktoraink szántanak a járás északi ré­szén.,« Furcsa márciusi tréfát űz a természet. Pedig a mar­cali járásban is ugyanaz az 'ddőjátás-felefős-«, fnint. a megyeszékhely környékén.- - kj ­Csiky Gergely Színház: Ja­cobi: Leányvásár. Este 7 óra­kor. Tájelőadás Dombóváron: Shakespeare: Víakereszt. Es­te 7 órákor. Vörös Csillag: Égi madár. 5, 7, 9 órakor. Pénteken, 28-án matiné: Sza­kadék. Szabad Ifjúság: Falu réme. 4,. 6, 8 órakor. KIOSZ Béke-mozi március 26—27-én 4, 6, 8 órakor: Egy ember frakkban. Hippi-Rónai Múzeum: Ös­régészeti, város,történeti, nép­rajzi, természettudományi ki­állítások, valamint Gadányi Jenő képkiállítása és a Rippl- Rónad emlékkiállítás. Nyitva: 15—19 óráig. Megyei Könyvtár: Könyv- kölcsönzés és olvasótermi szol­gálat 13—19 óráig. Ifjúsági Könyvtár: Könyv­kölcsönzés 13—18 óráig. A il!llll!!lllllllllllllllllllllllllllilll!!llllllllllllllll:ll!!lll!!IIIIRll!illl!l!!lllll!!ll!lllll!!!llllllllllllllllllllll!llllli!ll!ll!llllPili!ilf . Apróhirdetésiek BÚCSÚ VOLT a kis dél-somogyi faluban. Evett, ivott, mulatott a nép. Majd minden háznál vendé­gek szaporították az asztal körül ülők társaságát. Ebéd után a kocsmában folytató­dott a vigalom. Estére kel­ve már oly vidám volt a hangulat a füstös kocsmá­ban, hogy a sarokban szor­galmasan munkálkodó ci- gá.nvz'mekar köré sereglett kurjongató legények hangjá­tól az ember már a saját szavrt sem értette meg. A többség a helyzetet felismer­ve — és lehet, hogy más egyéb okoknál fogva is —, éj­fél felé már egymással nem beszélt, csak inkább muto­gattak egymás felé. Dicsére­tükre legyen mondva, így is igen jól megértették egy­mást. Rozsos Laci már táncra is csak intéssel hívta a lányo­kat. Ebből aztán néha félre­értés is származott. Mert ugyebár volt rá eset, hogy egyszerre három lány is fel- emelkedett a fal mellett nyújtózkodó hosszú pádról. Ilyenkor aztán a legény, hogy igazságot tegyen, így igazította helyre a dolgot: nem te, hanem az-e — s fe­jével a kiválasztott lány fe­lé intett S máris minden ment a maga rendje, módja szermt. Éjfél után három óra felé már zenekarostól »kiborult« a kocsma népe. A lányok és a kedves maimák hazamen­tek, a .férfiak egy részét — a papucshősöket — pedig a fele­ségek .rendezték haza. Úgy, hogy már csak az »igazi hős« férjek és néhány edzett le­gény maradt. Rozsos Laci két hasonszőrű cimborájával, Kávási Laj- csival és Balogh Janival együtt akkor volt a legjobb kedvében. Egy sarokba lökött asztal­nál üldögéltek. — Nem vala­mi sokat ér ez a bál — dör- rnögték egymásnak. Még csak be sem rúgtunk úgy is- tenigazából, mint a tavalyi búcsúban, s máris vége vnru — Hát igaz is, semmi olyant nem tettünk, amiért emléke­zetes maradna ez a búcsú — dürmyögött keserűen magá­ba roskadva Balogh Jani. — Pedig a mi búcsúnk mindig nevezetes szokott lenni. Máskor csak akadt egy kis verekedés, ha nem is olyan nagy. De máma.— s kezé­vel lemondóan legyintett. — Kocsanéros, három fél kevlertet — szólt a rozoga kocsmai pult mögött támasz­kodó, vérágas szemű csapos­hoz Jani. — Jó, jó, máris viszem, csak ne kiabálj annyira. Eközben Kávási Lajcsi gondjaiba merülve lógatta bozontos üstökét. Látszott rajta, hogy valami nagy dologban töri a fejét. A féldeciket leöntöttek és Lajcsinak mintha csak az esze kerekét olajozta volna meg a méreg: erős lötty, egy­szerre fejéhez kapott. — Megvan — szólt társaihoz. — Megvan, megvan — újjonsott, mintha legalábbis új világot fedezett volna fel. — Ml van meg, te eszte­len — bámultak rá társai meredt szemekkel. Többel már nem lehetett hallani, összedugták fejüket, 4—5 percig tanácskoztak, aztán se szó. se beszéd, nekivágtak a sötét éjszakának. — Gyorsan, .gyorsan — no­szogatták egymást, mert ha­mar virrad. Már kukorékol a kakas. — Meggyorsították lépteiket és Kovács Gábor házáig, aki a felvégen lakott, meg sem álltak. Gábor gaz­da kiskapujában kissé tana­kodtak, aztán szép lassan be­osontak a portára. Egyene­sen a kocsifészerhez irá- rnyf+nt+úk lépteiket. A házi­gazda kocsijából kiszereltek két kereket és a templom­térre cipelték. Egy fél óra leforgása alatt ugyanezt a még másik 6 gazda portáján. Szinte valamennyi kocsi- •’.melv a templom-tér­re került, azoké volt. akik valamilyen oknál fogva ha­ragudtak e?vmá«ra. Közülük jó páran, már hajba is kap­tak a .mezsgyehatár elszántá- sa miatt, va.gy hogy egyikük jószága útm^répszkedett a .másik portájára. MIRE MEGSZÓLALT I a hajnali harangszó. 8—10 különböző fajta kocsikerék hevert halomban a templom­téren. Volt köztük jó is, rossz is, sőt a pontosság kedvéért, még egészen új is. A cimborák a jól végzett munka után hazamentek, de nem lefeküdni, csak az ün­neplő ruhájukból átöltözni. Reggel hét órakor mind­hárman a templomkert körül őgyelegtek, várták a hatást. S íme, csodák csodája, min­den úgy történt, ahogy ki- fundálták. A gazdák, amikor észre­vették a »lopást«, elkesere­dett káromkodások közepette szidták a tolvajokat, azok le- és felmenő rokonait. Ge- réb Vince éppen az utcán istentelenkedett, amikor ar­ra jött a kisbíró. — Mi baj, Vincze bátyám — szólt, mintha mit sem tudna az esetről, pedig 1 liter borért ő vállalta, hogy valamilyen formában egyidőben hozza tudomáséira’ a »károsultak­nak«, hogy hol látott kocsi­kerekeket. A cimborák ugyanis úgy tervezték, hogy valamennyi kereke után futó gazda egyszerre talál­kozzon, a templom-téren. Vince bácsi oly ékes és cifra szóáradat közepette mondta el felindultságának okát, hogy a sok szent — köztük több eddig még egy­házi vonalon ismeretlen — felsorolása egy papnak is dicsőségére válhatott volna. A kisbíró vakangatta a ku­páját és nagy gondba me­rülve emigyen szólott: — Hát, ez bizony nagy baj, de most jut eszembe, mintha én va­lami kerekeket láttam vol­na a templom-téren, ahogy arra jöttem. Nézze csak meg, Vincze ( bátyám, hátha ott van a m agáé. — Máris megyek, szólt kissé mesk.ö'r*,vMr.o,^v,iii ’-o» e gazda — és rohanni kezdett a templom felé. ‘A kisbírónak ez volt az utolsó háza. Ez­zel teljesítette feladatát, jól megszolgálta az 1 liter bort. M>»-e Geréb gazda a temiplöm-térre ért, »károsult« társai már mind ott voltak: nagyhangom válogatták a ke­rekeket. Karsai Béni éppen egy új kereket tartott a ke- _ Ez az enyém — mondta azzal a reménnyel, hogy most legalább sikerül egy új kocsikereket szerez­nie. — Kendnek életében nem volt ilyen kereke. Ez az enyém, a minap csináltattam a Kálóczi bognárral — így Geréb gazda — és ezzel a ke­reket kikapta Karsai kezéből. Haragvó Mátyás Kovács Gá­borral civakodott hasonló formában. Egymás kezéből rángattak ki egy jó karban lévő kereket. Az egész rakásban két-há- rom jó kerék volt, s ez járt kézből kézbe, a rosszakat senki sem háborgatta. A ve- szekedőket közben a kíván­csiskodó falusiak és a búcsú­ról ott maradt idegen ven­dégek tömege vette körül Mindenki kuncogott. VÉGÜL MÁR odáig fajult a dolog, hogy Haragvó Mátyás azt állítot­ta, hogy neki három kereke veszett el, pedig valójában udvarából csak egy rossz kereket gurítottak ki a cim­borák. Szó szót követett, s egy vá­ratlan pillanatban megtör­tént a »jeladás« a tömegve­rekedésre. Haragvó Mátyást Geréb Vince úgy vágta po­fon. hogy az a kezében lévő kerékkel együtt belegurult az árokba. Ez a pofon való­ban mintha csak jeladás lett volna, a többiek is egymás­nak estek. Mimdeniki ütött mindenkit. A kocsikerekeket senki sem bántotta, a ká­rosultak egymással voltak el­foglalva. A HÁROM CIMBORA pedig az egyik vén hársfa alól boldog vigyorral szem­lélte a kerekekért folyó ádáz küzdelmet, amelynek jó 10 perc múlva a falusiak köz- beavatkozása vetett véget. Rozsos Laci, mint aki jól végezte dolgát, hazafelé bak­tatva a »csatamezőről« csak úgy foghegyrol dörmögte barátainak: — Hát azért va­lami búcsúi meglepetést mégiscsak sikerűit összehoz­ni, ha 'kissé megkésve is. — Ami késik, nem múlik — 'kontrázott rá társa. S azóta ebben a faluban búcsúkor az a szólásmooindás járja, hogy reggelre valakinek hiányozni fog egy kereke. S legtöbbször, ha nem is kocsikerék, de valami más­fajta kerék elgurul. WIRTH LAJOS I ADÁS-YÉTEL Pázmány Péter u. 38. sz. lakó­ház, gazd. épülettel, 860 négyszög­öl telekkel, esetleg 3 részben é> 2 erdei jog idei fajárandósággaJ eladó. Tárgyal: Vizéli helyszínen vagy dr. Sárközy ügyvéd. Május u- 18. ________________________(3031 J ókarban lévő szövőszék olcsó áron, sürgősen eladó. Cím: Dom- bal József, Somogyjád. (3051) Bebugatott törzskönyvezett Corn- wald kocák, koca-süldők eladók. Hunyadi János u. 44. (413) Házat vennék életjáradékra. Cím a Kiadóban.____________ (416) B eköltözhető, Nagyatádon, Pe­tőfi u. 56. sz. alatti ház, 2 szoba, konyha, előszoba, melléképület­tel, 760 négyszögöl telekkel eladó. _______________________ («5) E ladó 1 db 3 tonnás, 6 hengeres kanadai Fcrd teherkocsi, üzemké­pes állapotban van. Megtekintés és bővebb felvilágosítás a szövet­kezetnél. Bslatonboglár és Vidéke Körzeti Földmüvesszövetkezet Igazgatósága. (370) ÁLLÁS 7 hónapos gyermek mellé gon­dozót keresek, teljes ellátással. Varga Béláné, Szülök. (420) Vegyesbolt-vezetői állást keresek: (nem élelmiszer) április 15-re. Ajánlatokat »Erkölcsi van« jeligé- re, Somogyvár, posta, (422) A Kaposvári Baromfifeldolgozó Vállalat megbízható, portási mun­kakör betöltésére alkalmas férfi munkaerőt keres. Jelentkezés: Bamevál, Hútőház mellett. (3044) Nagyobb gyakorlattal rendelkező patkoló-, gépész-kovácsot kere­sünk, fonyódi járás, Hollád köz­ségbe. Lakás, műhely, vetemé­nyeskert, 800 négyszögöl jól elké­szített szántó biztosítva. (438) VEGYES Iparosszékliázban 29-én, szomba­ton 7 órától táncestélyt rendezünk. Szeretettel vár mindenkit a ren­dezőség. Belépődíj 6 forint. Attala községben (Somogy me­gye) március 30-án országos ál­lat- és kirakodóvásár lesz. (412> SOMOGYI NÉPLAP Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: az MSZMP Megyei Végrehajtó Bizottsága. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin üt 14. — Telefon: 15-10, 15-11. Kiadóhivatal: Latinka S. u. 2/a. Telefon: 15-16. Somogy megyei Nyomdalp. Váll. Nyomdáért felel: László Tibor. Hirdessen n Somogyi Néplapban Adás, vétel, állás, lakás, ingatlan eladás, csere és más, egyéb vonatkosású hirdetései BIZTOS SIKERREL JÁRNAK DÍJ szavanként hétköz­és ünnepnap 2 Ft. (A kéz­APRÓHIRDETÉSI nap 1 Ft, vasárnap dő szó kétszeres.) Keretes hirdetés VASTAG BETŰVEL SZED­VE hétköznap 2,50 Ft, vasárnap és ünnepnap 3 Ft mm-hasábonként. Hirdetését mindennap felvesszük reggel 8 órá­tól du. 5 óráig a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalatnál Kaposvár, Latinka S. u. 2/a. Te­lefon: 15-16. Vidékiek apróhirdetéseiket feladhatják lev - lezőlapon ugyanerre a címre, a hirdetés díjá­nak egyidejű feladásával. A Népszabadság c. országos napilap részére is veszünk fel hirdetéseket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom