Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-18 / 41. szám

„vi^' K 0/V ^ o tu VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! rs’SSV-, .,r. AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 41. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1958. február 18, Mai számunk tartalmából: Földművesszövetkezetek életéből Fél évszázad a vörös kakas ellen Akarat kell kossá Erdész-napon Zamárdiban Ebben ats évben több mint 6 millió forint költséggel épülnek új iskolák Megyénk iskolahálózata eb­ben az évben 5 új iskolával és három bővítéssel, összesem, több mint hatmillió forint beruhá­zással fejlődik. Ezenkívül hat­millió forint költséggel újab­bak építéséhez kezdenek. Csokonyavisontán, , Somogy- szobon, Balatonföldváron négy- tantermes, egy tanítólakásos, emeletes, új iskolákat építe­nek, míg Pamuk kéttantermes, egy tanítólakásos, Öreglak egy- tantermes és egy lakásos új iskolát kap, Kadarkúton egy kéttantermes iskolabővítés lesz, melyet emeletes megol­dással készítenek, Pusztaková­csi községben kéttantermes, míg Karádon háromtantermes bővítés lesz. Valamennyi épít­kezés ez év nyarán és őszén fejeződik be, legkésőbb az új iskolai év megnyitásáig. Ezenkívül még ez évben megkezdik Tabon a négytan­termes, tomatermes új gimná­zium építését, továbbá Kapos­várott egy négytantermes isko­labővítést, Szöllősgyörökön pe­dig egy négytantermes új is­kolát, összesen mintegy hat­millió forint költséggel, melyek a jövő évben kerülnek átadás­ra. Fásítási hónapokat rendeznek tavasszal több mint 66 millió csemete, suháng és sorfa vár elültetésre Az idén március 10..-—április 10. között először rendez az Országos Erdészeti Főigazga­tóság fásítási hónapot. Az ál­lami erdőgazdaságok az egész ország területén fásítási ün­nepségeket tartanak és ekkor osztják ki a kitüntetéseket. Már elkészült 300 arany fale­velekkel díszített érem az egyéni fásítók részére, továbbá 50 bronz emlékplakett, amely- lyel a kerületi fásítókat — köz­ségi tanácsokat, iskolákat, út­törő csapatokat — jutalmazzák. A csemeték átvétele alkalmá­val a fásítók röplapokat is kapnak, az ültetésre vonatko­zó szakmai tanácsokkal. Tavasszal összesen több mint 66 millió csemete, suháng és sorfa vár elültetésre. Ebből kö­zületi területeken — községi területeken, vízárterek stb. — 61 millió, utak, vasutak, víz­folyások mentén 600 000 cse­mete, az egyéni gazdák terüle­tein mintegy 3,5 millió cseme­te, valamint 1 300 000 suháng és sorfa várja a fásítókat. A csemeték, suhángok és sorfák túlnyomórészt gyorsan növő fafajok (akác, nyár), me­lyek 30 év múlva már hozzá­vetőlegesen 35 millió köbmé­ter faanyagot adhatnak. 'társadalmi munkával növelik Öreglakon a kösségfeji esst ési alapot Az öreglak községhez tarto­zó Baráti-hegyen és Nagy-he­gyen több mint 150 család la­kik 3—4 kilométerre a falu­tól. A helyi népfront-bizottság kezdeményezésére e két hegy villamosítását és bekötőúttal való ellátását a 'tanácsülésein megszavazott 15 Iszázalékos községfejlesztési alapból vég­zik el. Az öreglakialk a 'községfej­lesztési alapot társadalmi munkával is igyekeznek növel­ni. Baráti-hegyen épülő egy tantermes, tanítólakásos iskola építkezéséhez — amely 400 ezer forintos beruházással ké­szül — szükséges építőanyag, tégla, stb. fuvarozását a falu lakossága társadalmi munká­val végzi, s ezért a vállalattól kapott harmincezer forintot a villamosítás befejező munkái­hoz használják fel. így ennek a hegynek a több mint 200 ezer forintos villamosítását tel­jesen községfejlesztési alapból valósítják meg. A Nagy-hegyhez vezető út kövezését is még ebben az év­ben megkezdik, s a hegy több mint 80 lakóját ugyancsak be­kapcsolják a villanyhálózatba. Barát-hegyen még a tavasz fo­lyamán, Nagy-hegyen a nyá­ron kigyúl a villanyfény, s el­készül a bekötőút. KÉT HAZAI HÍR A februártól áprilisig tartan­dó mezőgazdasági szakmunkás vizsgákra eddig több mint 3000 mezőgazdasági dolgozó jelent­kezett. Országosan 870 állatni gaz­dasági traktoros-gépész kérte vizsgárabocsátását, 450-en je­lentkeztek a szántóföldi nö­vénytermelői, 440-en pedig a szarvasmarhatenyésztői szak­munkás vizsgára. Az MTI munkatársa érdek­lődött az országos villamos­energia felügyeletnél, lépést tart-e az elektromos hálózat fejlesztése háztartási gépekés a televízió vevőkészülékek szá­mának szaporításával és mi­lyen tervek vannak az igények kielégítésére? — Vidéken, kü­lönösen Borsod megyében, a Balaton környékén és az or­szág déli részén válik szüksé­gessé a hálózatbővítés — hang­zott a válasz. — A következő években ez is fokozatosan megtörténik. Mindaddig azon­ban, amíg a teljes háromfázi­sú hálózat ki nem épül minde­nütt, állandóan számolni kell bizonyos számú háztartási gép és televízió bekapcsolási igény elutasításával. Növényvédelmi előadások A Hazafias Népfront mezö- gazdaági bizottsága, amikor megalakult, elhatározta, hogy segítséget nyújt a megye föld­művelő lakosságának a nö­vényvédelmi munkálatokhoz. Eddig Baté, Gige, Szülök és Jákó községekben tartottak nagy érdeklődés mellett előa­dásokat. Úgy tervezi a Hazafi­as Népfront mezőgazdasági bi­zottsága és a Növényvédelmi Állomás, hogy még a megye húsz községében tartanak ha­sonló jellegű előadásokat. Ünnepségek a szovjet hadsereg alakulásának évfordulóján Február 23-án lesz 40 éve, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vívm ányainak megvédésére mun­kások, parasztok tíz- és száz ezrei ragadtak fegyvert, s alakították meg a Vörös Ha dsereget, a szovjet nép hadseregét. Barátainkat, íegyvertársu rakat köszöntjük e napom A KISZ megyei bizottsága, és a Magyar-Szovjet Baráti Társaság együtt készül e nap méltó megünneplésére. Ka­posvár üzemeiben, a megyé ben mintegy 50 helyen tar­tanak előadást, ahol a Szovjet Hadsereg megalakulását, harcait, a magyar nép hads öregének, a néphadsereghez fűződő, vérrel megpecsételt fegyverbarátságának jelen­tőségéről fognak beszélni. Budapestre érkezett a negyvenéves szovjet hadsereget köszöntő csillag-staféta ifjúsági nagygyűlés a Néphadsereg Központi Tiszti Házában A szovjet hadsereg fennállá­sának közelgő negyvenedik év­fordulója tiszteletére a néphad­sereg KISZ-szervezetei szom­baton csillag-stafétát indítot­tak Nagykanizsáról, Zalaeger­szegről, Miskolcról és Békés­csabáról. A staféta vasárnap érkezett Budapestre. Ez alka­lomból a Magyar Néphadsereg Központi Tiszti Házéiban ifjú­sági nagygyűléssel egybekötött ünnepséget rendeztek. Délután 3 órakor jelezte a harsona a staféta megérkezését. A stafé­ta tagjai felsorakoztak a szín­padon, ahol az elnökségi asz­talnál helyet foglalt a tábor­noki kar több tagja, a legki­válóbb kiszista harcosok és tisztek. A magyar és a szov­jet himnusz elhangzása után Kis Lajos alezredes mondott ünnepi beszédet. A beszéd után átadta a sta­fétáknak a néphadsereg KISZ- szervezetének díszes staféta zászlaját. A KISZ Központi Bizottsága nevében zászlót nyújtott át Eperjesi László, a KISZ Központi Bizottságának titkára is. Ezt követően a hon­védségi KISZ-szervezetek, a budapesti KISZ-bizottság, a társ fegyveres testületek, az egyesített tisztiiskola, a kato­nai iskolák, majd a különböző Baráti találkozó a TTIT-bc n A TTIT és a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság közös ren­dezésében február 22-én dél­után 5 órakor a TTIT helyisé­gében baráti találkozót rendez­nek a város értelmisége és a szovjet helyőrség katonái kö­zött. alakulatok KlSZ-szervezatei- nek képviselői kötöttek szala­gokat a két zászlóra, amelye­ket a stafétabotokkal együtt hétfőn visznek tovább a szov­jet határ felé. A néphadsereg egy harcosa felolvasta a hadsereg KISZ- szervezeteinek üdvözlő levelét, amelyet' a szovjet . hadsereg komszomolistáinak küldenek. Ezután a hazánkban tartózko­dó szovjet csapatok komszomo- listáinafc képviseletében Pop­kov alezredes szólott a nagy­gyűlés részvevőihez. MŰSOROS BÉKEBÁL Nagy a készülődés a Ha­zafias Népfront megyei Bé- keöizottságánál és a Magyar- Szovjet Baráti Társaság me­gyei elnökségénél. Március 1-én közös békebált rendez­nek a Béke Szálló nagyter­mében. Mindannyian nagyon szeretnék, ha ez a megmoz­dulás, — a békeharcosok mű­soros táncos bálja jól sike­rülne. A műsort az Országgá Pénzügyőr zenekar szolgál­tatja. A zenekar műsorát magyar és szovjet operettek­ből állították össze. A tánc­zenét ugyancsak az Orszá­gos Pénziigyőrzenelzarból alakult tánczenekar szolgál­tatja. A békebálcm tombola is lesz. Ennek érdekessége, hogy minden második jegy nyer. A nyereményeidet a Textilművek, egy siófoki kis­iparos, Nagy Ferenc tabi Népművész, az Agyagipa.ro- sok Szövetkezete és más bé­keharcosak) adják össze, hogy ezzel is elősegítsék a bélcebál sikerét. A bál bevételéből a béke- bizottság és a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság legjobb aktivistái tesznek majd az országban és külföldön uta­zásokat. Emelkedő takarékbetét — javuló élet Az 1957-es esztendő a gaz­dasági konszolidáció és az életszínvonal lényeges emel­kedésének éve volt. A lakos­ság megnövekedett jövedel­méből nemcsak vásárlásra for­dított sokat, de ezen belül nőtt a nagyobb értékű árucik­kek kelendősége is. Emelkedett a lakosság meg­takarításainak összege is. Egy­re többen akadnak olyanok, akik nagyobb összegű kiadá­sokra tartalékolják pénzüket — házépítés, motor, gépko­csi stb. vásárlására — s ezért pénzüket takarékbetétben gyűjtik össze. A takarékbetétállomány 1957-ben országosan több mint 133 százalékkal emelkedett. Somogy megyében is egyre többen akadnak olyanok, akik megtakarított pénzüket ta­karékban gyűjtik össze. 1957- ben a takarékbetétállomány Somogy megyében 218 száza­lékkal növekedett. WVVVVYYVYVYYVVTVVVVYVVVVVYYVYVVVYYVVVVYVVYY YTYY YYYYYYYY7YYYYYYYY1 Házépítés saját pénzből Az állami lakásépítési program mellett államunk kölcsönnel támogatja azokat, akik saját otthont kívánnak építeni. 1949 óta 70 000 lakás épült már állami kölcsön se­gítségével, ebből . negyven­ezer az általános lakásépítési akció keretében. 1957-ben egyedül az általános lakás- építési akció keretében tizen­ötezer család épített saját há­zat az országban.-Baromfiállományunk álta­lában fejlesztendő, főleg a na­gyobb tojáshozam és a jó mi­nőségű hús irányában« — mondja ki többek között a párt agrártézise. Az országban s ezen belül Somogybán sem tettünk meg mindent a barom­fi-tenyésztés érdekében. Aka­rattal, törődéssel könnyen jól jövedelmezővé tehetjük me­zőgazdaságunknak ezt az üzemágát. És ez is a cél. A megyében jelenleg három tanácsi és egy MÉSZÖV keze­lésben lévő keltetőállomás mű­ködik. — Mennyi naposcsibére szá­míthatunk ebben az évben? — kérdezzük a kaposvári Ba­romfikeltető Állomás vezetőjét. — Egy milliónál is többre. A md tervünk 400 ezer — mondja Csonka Imre. — És ez elegendő? — Igen. Ki tudjuk elégíteni a megnövekedett igényeket — kapcsolódik a beszélgetésbe Puszta József törasállatte- nyésztő. — Keltető állomásain­kon 1958-ban keréken 600 ezer magyar sárga csirke lát napvi­lágot. Dunántúlon ezt a faj­tát akarjuk uralkodóvá tenni. Az ország,, a kereskedelem és nem utolsó sorban a klíma követeli ezt. Ha a keresett áru egységes, akkor még többet fi­zetnek érte, márpedig a ma­gyar sárga baromfi keresett cikk a világpiacon. Hogy nagy BESZÉLQETÉS BAROMFITENYÉSZTÉSÜNKRŐL A KELTETÖQÉP MELLETT tételben tudjuk exportálni, és a hazai szükséglet se szenved­jen hiányt — ezért fontos ne­künk somogyiaknak is vér- és fajtiszta (magyar sárga) csir­kékkel ellátni tsz-einket, álla­mi gazdaságainkat és egyéni parasztjainkat. — Különösein a termelőszö­vetkezetek teheitnck hókat a baromfi-tenyésztés fellendíté­séért — viszi tovább a gondo­latot Pusztai József. — Jelen­leg csak hat tsz-nek van törzs- állománya. Ennek .tálén egyik Oka az, hogy most kezdenek áttérni a baromfi-tenyésztés nagyüzemi módszerére. Példa erre a répáspusztai Első öté­ves Terv Tsz, meg a somogy- iádi Augusztus 20. A répásiak 500 csirkére, 400 kacsára és 200 pulykára Jelentették be igényüket. A somogyjádiak pe­dig 2000 darab naposcsibét — ezret hizlalásra, ezret tenyész­tésre kértek. — Egészen úttörő jellegű munkát is végzünk ebben az évben. — És pedig? — Van egy batériánk (ket­reces csibenevelő) — magya­rázza Csonka Imre — ahova berakjuk a naposcsibéket és mi magunk neveljük. Ilyen előnevelt csirkékre csak a ter­melőszövetkezetek tarthatnak igényt. így is segítjük a ba­romfi-tenyésztéshez megfelelő adottságokkal még nem ren­delkező tsz-eket. A batéria csak 500 férőhelyes. Nagyobb és több kellene, mert »-rende­lésből« nincs hiány. — Mintaközségek, termelő- szövetkezetek kitűnő összeté­telű takarmányt vásárolhat­nak a baromfiaknak. Az eledel emészthető fehérje értéke 20,9 százalék — olvassa le a kezé­ben lévő papírról Pusztai Jó­zsef állattenvésztő. Szinte ész­revétlenül helyi problémákra terelődik a szó. — Most helyeztük üzembe a 80 000 férőhelyes modem 'kel­tetőgépet — dicsekedik az igazgató. — 94 ezer forintért vettük, de saját pénzen. Men­jünk, megmutatom ... Számta­lan előnye van ezeknek —1 mondja — miközben belépünk a keltetőbe. — Kevesebb és könnyebb a munka, jobb az automata szerkezet, a tárolta­tó berendezés hozzáférhető és ha nincs villany, petróleum­mal is működik — sorolja a hozzá nem értők számára ti­tokzatos gép előnyét. És még egy: ha a kívántnál alacsonyabb vagy magasabb a hőmérséklet, jelzést ad a gép. A régiek tisztítása, fertőtlení­tése több időbe került. Ilyen korszerű gépek kellenének minden keltető állomásra. — Nekünk már van új gépünk, de megfelelő keltető házunk nincsen — szomorodik el Cson­ka Imre igazgató tekintete. — Nem csak ez a probléma. Gondot okoz a szakember kér­dés is. Bár kap a megye két tanácsadót és két keltetésveze- ,tő helyettest, de ez nem min­den: nagy szükség van szak­mai felvilágosító munkára. Sök-sok előadás, tanfolyam szervezés vár a szakemberek­re. Az előrelépésnek ez az egyik feltétele — mondja el­gondolkozva Pusztai József. Hiába rendelkezik a megye ki­tűnő tenyészanyaggal, ha nincs aki felnevelje a csirkéket, ör­vendetes, hogy napról napra nagyobb az érdeklődés a házi szárnyasok iránt. Nem túlzás, hanem igazság az, hogy 200 ezer csirkének van gazdája. — Mikorra várható az első eresztés? — 21 nap múlva. Ennyi a keltetési idő. Éppen ma rak­Samogy megyében is sokan * veszik igénybe az állam segit- tuk be az első turnust. 25—30 J ségét. 1957-ben 573 ház ké- ezeír körül van az-egyszeri ka-j5ZÜlt el annyira, hogy teiTaj­pacítás. Lehetne több is, de i , . , , . éli, • - „ , ’ . , 5 donosaik az ev vegere már így jobb, mert — a szezon ide- J , jén — minden héten tudunk \saját otthonaikba költözhettek »friss« csibét adni a vevőknek. 1 be. Egy hetesnél idősebb tojást 2 ________ „„m,,,,,, ■ ___ m ár nem .teszünk a keltetőbe. Nem szabad, hogy torlódás le- •« gyen: hiába keltetnénk egy-« szerre 50 000-et, ha a másik hé- j ten meg nem lenne, csak tíz * ezer tojás, s a vevők meg ép- < pen akkor jönnének a csirke- j kárt Ügyelünk a kereslet és J a kínálat egyensúlyára. Megnyílt az ázsiai és afrikai nők konferenciája — Ki viszi az mányi? Colombo (TASZSZ) Colom- •boban február 15-én a város első szállít-; legnagyobb 'szállodájában, a ; Grand Orientál hotelben meg­— A somogygieszti Uj Baráz- .‘.kezdte munkáját az ázsiai és da Termelőszövetkezet és más ' afrilkai nök konferenciája, tsz-ek, meg a tangazdaság ko- < , , , pogtat értük. ^amelyet India, Ceylon, Indo­— Nemcsak csirke után ér- jnez^a, Burma és Pakisztán nó- defclődnek, ha lenne kacsakel- 'szervezeteinek Ikezdeményezé- tetőnk (más megyéknek: Ba- 'sőre hívtak össze. A konteren- ranyának, Veszprémnek van), * cia munkájában 18 ázsiai és legalább 50 ezer kacsának is ■ attikai ország képviselője, a Kínai a akadna gazdája. |felsoroltakon kívül a — De nem lehet mindent i Népköztársaság, Egyiptom egyszerre. Ebben az évben ihá- JVietnami Demokratikus Köz- romszorosára emeljük a ba-«társaság, Japán, a Mongol romfi törzsállományt. És jö- jNépköztársaség és más orszó- vőre megint lépünk egyet elő-«gok küldöttei vesznek részt, re. Lépésről-lépésre így jutha-<Az Unesco és a többi nemzet i tunk közelebb a célhoz —^közi nőszervezet megbízottal mondják búcsúzóul. ^megfigyelőként jelen vannaki G. S, .a konferencián.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom