Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-02 / 28. szám

8&ÜQGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1958. február 2. Eredmények — tervek a Gépjavító Vállalatnál A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat 105 százalékra telje­sítette 1957. évi tervét. Az el- Leniforradalom erősen éreztette hatását az első negyedév ter­melésén, főleg közszükségleti cikkeket gyártottak. Tizen­négyezer darab éttermi asztal és szák készült az elmúlt esz­tendőiben, a V asnagykereske­delmi Vállalataak 500 darab szánkót gyártottak, csináltak ezenkívül kiskályhákat is. Természetesen a vállalat fő­ként a mezőgazdasági igények kielégítésével foglalkozott. Nagyfontosságú a pótalkatrész gyártás. Tavaly ezer darab vetőgéphez készítetitek pótal­katrészeket. Az állami gazda­ságokban és termelőszövetke­zetekben keresett cikk a vas­vázas tároló. Ebből 50 darabot készítettek. A vállalat tavalyi eredmé­nyei azt bizonyítják, megvan az alapja annak, hogy idén még jobb eredményeket ér­jen el a Mezőgazdasági Gép­javító. Az 1957-re tervezett válla­lati eredményt 33,3 száza­lékkal szárnyalták tűk Az egy főre eső termelési ter­vüket 105,1 százalékra tel­jesítették. A béralap-felhasználásnál ér­demes megemlíteni, hogy a , . , 100 forint termelésre eső tér- emelm a Mezőgazdaság, Gép rnélési értődi százalékban Ici­kell arra, hogy ezen a téren is javulás álljon be. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat a kormány határoza­tának értelmében a mezőgaz­daság fejlesztését segíti az 1958-as évben. A vállalat ter­vében szerepel a mezőgazda­sági gépek korszerűsítése. Me­gyei viszonylatiban kisebb me­zőgazdasági gépeket gyárta­nak, például gabonatöltő kis­gépeket (zsákotokat). Tovább­ra is készítenek csővázas épü­letelemeket, pótalkatrészeliet. Az anyagtakarékosság te­rén még van tennivaló. Az anyagnormákat felül kell vizsgálni, mivel sok he­lyen még nagyfokú laza­ság tapasztalható, pedig kemény forintokat te­het megtakarítani, ha ésszerű­en használnak fel minden da­rab anyagot. Nézzünk meg egyetlen egy adatot: 246 da­rab hullámlemezből 144-et használtak csak fel, s ezzel 331 200 forintot takarítottak meg. Továbbra is foglalkozni kell a munka ésszerűsítésével. A negyedik negyedévben sok he­lyein lerövidült az eaves alkat­részek gyártásának ideje, mi­vel a munkát ésszerűbben szervezték meg. 1958-ban magasabbra kell javító Vállalatnál is a techno­fejezve 106,3 százalék. Eves vi- színvonalat gazdasága­szonylatban nem volt baj az anyagmentes termelési érték­kel, de a harmadik és negye­dik negyedévben bizony az amyagisényes munka jutott túlsúlyba. Az idén vigyázni I sabban kell termelni, s akkor nem kétheti nyereség kerül ki­osztásra jövőre, hanem jóval több. A pártszervezet az utóbbi időben sokat segített a vállalat vezetőségének ab­ban, hogy a termelést emelni tudják. \ jövőben továbbra is támo­gatják a vállalat Vezetőit. Kö­zös erővel elérhetik, hogy nö­vekedjen az üzem termelé­kenysége, megjavuljon a mun­ka minősége, s gazdaságosab­ban termeljen a vállalat. Az 1958-as évben nem fej­lesztik tovább a meglévő géo- parkot, mivel a vállalat elég korszerűen van felszerelve, hanem a meglévő géoek jobb kihasználására fektetik a fő- súlvt. Az üzem dolgozóinak az ed­diginél sokkal jobban át kell érezniük azt, hogy jobblétük rajtuk is múlik azzal, hogv ta­karékoskodnak. a munkagépe­ket nem rongálják, a szerszá­mokat nem dobálják szana- széjiel. saját életszínvonaluk emelését segítik elő. 1958-ban a vállalat vezetősé­ge bevezeti azt. hogy csak megfelelő minőségű munkáért fizetnek ki megfelelő bért. A bércsalók ellen pedig a tehető legszigorúbban fellépnek. A vállalat 1957-ben 300 000 forintot költött szociális beruházásokra. TJj, korsze­rű fürdőt és öltözőt, kul­túrtermet, hat szobás munkásszállást létesítet­tek dolgozóiknak. A Mezőgazdasági Géniavító Vállalat szeretne munkaver­senyt Indítani, melynek fő iw-ttja a gazdaságosság lenne. Mivel Kanosvárott több vas- ioari vállalat is van, ösztönző hatással lenne a munkásokra egy ilyen munkaverseny. JÓ LENNE A GÉPESÍTÉS Ősi tégla módszerekkel készül a a Balatonboglári Tégla­gyárban —i kézi vetéssel. Somogybán három kézivetée- sel dolgozó gyár működik már csak, a többi üzem gépek­kel készíti az építkezés leg­fontosabb anyagát, a téglát. A nóta azt mondja: «én a tégla­gyárban lakom, téelaporos a kalapom-«. Dehát ilyenkor té­len nincs téglagyártás, nincs téglapor, nyáron meg senki sem hord kalapot, télen i<= csak sapkát, ezért hát — ahogy itt mondják — el kell hin­nünk, hazudott a szövegíró. A gyár törzsgárdája — mely tizenegy emberből áll — té!er is dolgozik. Most termelik ki a téglagyártáshoz szükséges földet, amiből aztán a vetőhe­lyeken április etején, amikor kz idény megindul, az asszo­nyok ügyes keze téglát for­mai. 'Pintér Pál telepvezetővel beszélgetünk a gyár életéről, munkájáról: — Tavaly gyártott ai mennyi tizem? téglát lelő, bírná a gépi gyártást, csak a földünkkel van egy kis baj. Nagyon homokos, mer kevés is, mindig igényelni kell hozzá. Pedig a gyér két és félmillió téglát gyárthatna évente, ha felszerelnék a szük­séges gépeket; — Mi szükséges ahhoz, hogy az ősi kézivetést szám­űzhessék a telepről? — Szükség tenne egy 450- ?s présre, egy negyven lóerős motorra, egy törőhengerre. Kézierővel naponta tízezer téglát gyártunk, de prés be­állításával huszonkéíezen-r emelkedne a napi termelés. A gépesítés a termelés emelke­désén kívül a minőség javí- 1 ását is elősegítené. Persze ehhez keret is kellene! — Hova szállítják a gyárban termelt téglát? — A helyi nagy szükséglete­ket elégítjük ki; Itt a Balaton parton nagy építkezések foly­nak. Sokan építenek családi házat, nyaralót, s így nem mellékes az, hogy olcsóbban szerezhetik be nálunk a tég­lát, mint a TÜZÉP-telepen. Az utóbbi helyen ugyanis a szállítási költségeket is fel­számolják. A Balaton-part fel­vevőképessége két-három mil- 1 ió tégla. A jelenlegi termelés ennek az igénynek a felét sem képes kielégíteni, de a gépesí­tés után már csaknem fedezd tudná gyárunk a szükségle­teket. A gépesítés lehet még az idén megvalósul a Balaton- boglári Téglagyárban. A Bá­nya és Építőanyagipari Egye­sülés igazgatója úgy nyilatko­zott, hogy idén már megkez­dik a kísérleti gépi gyártást Bogláron, ha engedi a keret. Az intézkedéseket már meg­tették erre vonatkozólag. Jó lenne, ha sikerülne a gé­pesítés! Több tégla ejutna a Balaton-parton az építkezők­nek. Műszak ufón Megszólal a gyári sziréna. Vége a mű­szaknak. Mindenki siet az öltözőbe, majd ki haza a családjához, ki moziba, ki tanfolyam­ra. Nézzünk egy kicsit körül: mit csinálnak műszak után a Nagyatádi Fonalgyárban a dolgozók. A mosdóban a munka során lerakódott szennyet dörgölik testűikről a munkások, s közben arról beszélnek, ki hova megy dél­után, ki mivel -tölti a szabadidejét. — Na, te koca vadász; ma nem ijeszted meg a nyulakat? - ugratják Somogyvári Fe­rencet. A megszólított csendlesen mosolyog mun­katársai tudatlanságán, hisz rég tilos nyálra vadászni, csak a dúvadakat tehet tepufogitabni, ha sikerül őket puskavégre kerítem. — A gyerekeket viszem moziba — feleli kisvártatva. A gyerekek, a IV. osztályos Fer- kó és a II. osztályos Magduska azóta már biz­tos a készülődés lázában ég, alig tudja ki­várni apu hazaérkezését. A női öltöző sose csendes. A fonalgyári lányoknak alaposain felvágták a nyelvét, legalábbis a férfiak ezt állítják. Tóbi Erzsébet már a kabátját akasztja le az öltözőszekrény fogasáról, de még mindig lázasan magyarázza barátnőinek, milyen is lesz az a terítő, amit hongol. Majd hazamegy, tesz-vesz a háztar­tásban, kézirminkázgat. Aztán ha eljön a kedd és péntek este, tán-cprábára megy a gyárba. Ilyenkor vígan ropja a táncot, tip- pent-toppant, fordul, libben, hullámzik a szoknya rajta, feje kecsesen hajlik a zene üte­mére. Berta Mária tíz éve dolgozik a gyárban. Amint a műszaknak vége van, hazasétál. El­végzi otthoni munkáját, majd a rádió mellé ül, s hallgatja a zenét, színdarabot, előadást, ami jön. A keze azonban ilyenkor se marad tétlen, villámgyorsan mozgatja a csillogó kötőtűket. Aztán este, ha jó filmet adnak a moziban, oda is elmegy. Dömötör Mária szeret szórakozni. Szom­bat esténként úgy rajzanak körülötte a fiúk a bálban, mint a méhek. Kézről kézre adják, viszik, forgatják. Igaz, most még forgathatják, nincs férjnél. Nemcsak Nagyatádon, Kaposvárott is nézzünk körül, például a Finommechanikai Vállalatnál. Vándor Gyula csendes, szolid fiú. Táncol­ná nem jár, de a könyveket annál szívesebben bújja. Tanulnia is sdkat kell, mivel barátjá­val, Horváth Lászlóval, két tanfolyamra is jár. Először is most tanulják a gépkocsiveze­tést, másodszor eljárnak a Szabadegyetem vil- lamosápari előadásaira. Horváth László szereti a jó filmeket, a táncolást se veti meg, más temperamentumú, mint barátja. Műszak után. Mindenki siet valahová, mindenkinek van elfoglaltsága. A fiatalok várva várt légyottokra mennek, ahonnan mo­ziba viszik a kipirult arcú lányokat, a családo­sok a nehezebb házi feladatok megoldását ma- gyarázgatják iskolás gyermekeiknek, sokan olvasnak, tanulnak, olyan is akad, aki pihenni hever le a sezlonra. Műszak után. Ezernyi vál­tozata az időtöltésnek, s ebből oly kevés, amit megmutattunk. LAJOS GÉZA HÍREK rí htfis-eh ÉLETÉBŐL Üjtípusú egybeszabott íe- jőkannát tervezett Küszter Imre, a Tabi Műszaki KTSZ dolgozója. A lean na előnye, hogy könnyen tisztítható, erő­sebb a réginél. A székesfe­hérvári, győri, veszprémi nagykei-eskedclmi vállalatok szívesen vásárolnak a Tabi Műszaki KTSZ új árujából. * * * A Kaposvárt Bőripari KTSZ cipőipari szabásztanfo- 1 vamot indított Varga Lajos szabász vezetésével A tanfo- 'yam- n nemcsak iparitasnu- lók, hanem tanulni vágyó szakmunkásak is részt vesz­nek. * * * 4,2 százalékos átlagered­ménnyel vizsgáztak a ktsz el- nölü tanfolyam haladó tago­zatának hallgatói a pénz- és hitel ügyi kérdésekből. A ha­ladói okú tanfolyam időtarta­ma tíz hónap. A tanfolyamon 22 szövetkezeti elnök vesz részt. A hallgatók elsajátítják a szövetkezetek vezetéséhez szükséges ismereteket, jogi és munkaügyi alapfogalmak­kal ismerkednek meg. * * * Hatvankétezer darab férfi­inget, ötezer darab női ruhát, nyolcezer darab ágyneműt és sok egyéb árut készített a kaposvári Fehérnemű KTSZ az elmúlt esztendőben. A szö­vetkezet évi nyeresége 824 ezer forint, ami a tavalyi 98 000 forintos nyereséghez viszonyítva a KTSZ jelentős fejlődését bizonyítja. Kint vagyunk a vízből.. Az óvilág két világcsodát ismert. Századunk legna­gyobb csodájának azonban a nagyatádi fürdő ígérke­zik. Három éve építik, de a «monumentális" munka — úgylátszik — sohsem fejező­dik be. Fáraók félkczzel fel­építettek ennyi idő alatt né­hány csipp-csupp piramist. Nagyatád az ígéretek földje, folyton ígérik a fürdő meg­nyitását, de mindig eltol­ják, no nem egy-két hónap­pal, de fél évekkel is, a be­fejezés időpontját. Meggon­dolva, hogy Nagyatádon egyelőre még kevés helyen van fürdőszoba, nem csodál­kozhatunk a felháborodá­son és elkeseredésen. Az aranyat érő 40 fokos melegvíz pedig hiába folyik három éve, három forrásból. A nagyatádiak elirigyelték a mohamedánok szent szer­tartásait. Hetente Csoko- konyavteontára zarándokai­nak hosszú sorokban a fel- üdülő fürdés elvégzésére. Ál­lítólag nemsokára meg­nyílik a fürdő, igaz, hogy egyelőre csak a régi része, nehogy megártson az- öröm a lakosságnak. Ma még csak révedezni lehet a kö­vetkező Kosztolányi soron: «fürödtünk álmosan a gőz­fürdői habban", de hogy mikor lesz ebből valóság ha diák fogják fürdőjüket, megnyílik. Ki beszél ma arról, hogy a paradicsomba szeretne jutni. A vágyálom netovábbja a fürdőbe jutás. Ha jobb len­ne a közlekedés, talán még a Delphi jósdába is elmen­nének, hogy a mindentudó jósból kiszedjék, ugyan meg- nyilik-e a XX. században a fürdő. De az elmenetelre nem lévén mód, szegény nagyatádiak kint vannak a vízből, pedig inkább benne szeretnének lenni, ahol győ- nyörittasan idézhetnék a ré­gi latin mondást: «In balneis salus", «Fürdőben az üdvös­ség«, de ehhez üdvös lenne végre befejezni az építke­zést, hogv valóban ott lehes­senek a három éve készülő fürdőben. ! Újabb korcsoportokat oltanak gyűrne*bénulás J ellen j| A járványos gyermekbénu- >lás súlyos fertőző betegség. t Láz, főfájás, végtagfájdalmak, f torokfájás, emésztési zavarok i után pár nap múlva a beteg- inél bénulás lép fel, mely leg- i gyakoribb az alsóvégtagon, de i máshol is jelentkezhet. A gyermek nem tud lábraállni, Nagyatádon, azt még a jóég Lábát vagy kezét nem emeli. sem tudja. Pedig a hinduk nem veszik körül olyan ra­jongással szent folyójukat, a Gangest, mint a nagyatá-| ti— Tervünk egymillió darab! tagtet irt elő, mi ezt 121 000! darabbal túlteljesítettük. f t ti — Mi a gyár terve az I9E8- * as évben? . — A terv ugyanannyi tég-f lát ír elő, mint előző években,! de reméljük, sikerül megint? túlteljesítenünk. Sajnos, a | kézivetés elmaradott, nem le-J hét emelni a termelést úgy,? mint ott, ahol gépek váltót-? ták fel az embert. Nem mai épült ez a gyár, van vagy hét- I ven éves. S ahogy mi dolgo- J zunk, arról csak azt mondha-j „ tóm, száz évvel ezelőtt is így X az iß. ~hát nincs itt«, mégis csinálták a téglát. > megmozdul. Előbb azonban ? végigszalajtja tekintetét ra- - Ml lenne, ha gépesítenék S kodótáraai arcán. a Balatonboglári TCqlagyá- ; rat? L_ Könnyebb a vellát forgatni Megriad, amikor a nevét hallja. Tétován nézdel. Kér­ges tenyerét végighúzza pu- fajkája ujján. Ránt egyet a bajszán, mintha ez tenne a legfontosabb teendője. Ami­kor másodszor hangosabban, kérdőn ejtik: Orsós János?, hogy még utána kívánkozik ^ßiKanxLhf^mJiL — A lehetőség meg van rá, j a kemence kapacitása megfe- j .'V * ___________ __ : : B iztató szemvillanásokkal ösztökélik, menj csak bátran. Odajön az asztalhoz. Zavartan bámulja az eléje tett ívet, hitetlenül forgatja a kezébe nyomott töltőtollat, ugyan mit csinál­jon Ö ezekkel. «írja alá« — hallja, de mint­ha valahonnan távolról jön­, — Mezőgazdasági kisgépek : . .. ____ v ásárlására jelentős összegű J ne a sző. kölcsönt kap a kutasd földmű- • «Nem tudok írni« —ejti ki vessző vetkezet. A kölcsönből j bocsánatkérőn, az idén 2 db vetőgépet, burgo- j « Tegyen akkor keresztet.« nyaporlasztó gépet és gyű- • Nekifekszik az asztalnak, mölcsfa permetező gépet vá- • könyökét nekitámasztja, las- sárolnak. 1 san klizad egy keresztet. Fel­lélegzik, még a homlokáról is vidámabban törli le az elő­settenkedő izzadságcseppet. «Na még egyet« — biztatják. Nekiveselkedik a szokatlan munkának. Mérgesen hüppög, talán még a hetedizigleni le- származottait is pokolba kí­vánja az hús kifundálójának. De végül is kész az aláírás. «Na, János, ugye mégis­csak könnyebb a vellát for­gatni« — rebbenti fel az igazgató ismert hangja. Helybenhagy ólag bólogat: «úgy a«. A minisztériumi em­berek felé is biccent esyet. Amikor kezébe nyomják a hosszúkás borítékot a juta­lommal, mosoly szalad az arcára. Keményen megszo­rítja az igazgató odanyújtott kezét. A párttitkár hevesen magyarázza a minisztériu­miaknak, egyszer látnák csak, hogyan forgatja a villát Or­sós Jáno6. Egyik délután 630 mázsa szenet rakott ki a va­gonokból egymaga. Minden­ki meghökkenve néz Orsós Jánosra, aki már társai háta- mögül pislog elő. Aztán más neveket olvasnak a listáról. Orsós János megkönnyebbül. Mégiscsak más az, amikor dolgozni kell.Ott mutatja meg Igazán, milyen ember is ő. 2. Hogy unokáink is tudják Barna bőrű nő guggol a földön. Előtte kerek kő, bú­zát tör. A Krisztus előtti har­madik évezredből csöppent ide a XX. század közepére ez az egyiptomi nő, hogy letűnt idők munkamódszereit mu­tassa meg, habéi’ képen. Az­tán szélmalmok szertelen le­begő vitorlákkal, csobogó malmok, malomipari ©épek láthatók a vajszínű tablókon, melyeket Hegedűs Antal, a Nagymalom igazgatóhelyette­se állított össze. Az utolsó tablón a barcsi pneumatikus malom látható. Ez már a legmodernebb felszerelésű. A gyermekbénulás ellen megvéd a védőoltás. Somogy megye területén a gyermekbénulásos megbetege­dések megakadályozása céljá­ból 1958. február hó 10—23 között védőoltásban részesül­nek mindazok, akik 1940. ja­nuár 1—1957 február 28 kö­zött születtek és még eddig nem részesültek ilyen oltás­ban. Oltásra kerülnek azok a ka, feledésbe merülnek az | gyermekek is, akik az elmúlt egyes iparágak kezdeti lépé-|év folyamán valamilyen okból sei... Emlékeztetni kell a | kifolyólag a gyermekbénulás múltra, arra, honnan indul-?,-lton eddig csak egyszeri ol­tunk el — magyarázza lelke- ♦ tásban részesülhettek, sen Hegedűs elvtárs. — Ná-t . . , lünk a malomban előadáso-í ^ védőoltásokat az egész or- kat is tartunk. Legutóbb a} 37'6* területen végzik, így a vi­Olyan jó elgyönyörködní: ezekben az ízléses táblákban, Igaz, hogy értette a dolgát,; aki összeállította, nemhiába iparművéz. — Ahogy fejlődik a tecihni­malomgépgyártás fejlődését ismertettük. A tablóknak na­gyon nagy sikere volt. most küldjük Pestre, aztán külön­böző városokban vándorkiál­lítást is szervezünk. Lelkes, kutató ember He­gedűs elvtára. Bújja a régi könyveket, keresi-kutatja, mit szedhet össze a régi mol­nárokról, malmokról, malom­ipari gépekről. Több ilyen törekvésre lenne szükség más iparágakban is, hogy az atomkorba beleszülető gyermekeink leszármazottai is olvashassák, hogyan ju­tott el az egyiptomi búzatö­réstől a pneumatikus gépekig a malomipar. — Ig­eieken tartózkodók a védőol­tást a tartózkodási helyükön kapják meg. Felhívjuk a szülők figyel- I mét, hogy a Magyar Hirdető j plakátjait mind a városban, mind vidéken kísérjék egye­temmel, mert az oltások el­mulasztása az érdekeltekre helyrehozhatatlan hátránnyal í járna, annyival is inkább, | mert a védőoltás végrehajtá- i sához a jelenlegihez hasonló alkalom előreláthatólag nem lesz. Somogy megyei Közegész­ségügyi. járványügyi Állomás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom