Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-06 / 31. szám

Csütörtök, 1958. február 6. 5 SOMOGYI NtPfcAr Pedagóguslakásokat 1 Egy héttel ezelőtt cikket ír­tunk «-Hivatás, vagy ugródesz­ka« címmel. Kifogásoltuk, hogy különösen fiatal tanító­ink idegenkednek a vidéki tar­tózkodástól, s szívesebben jár­nak ki tanítani a közeli közsé­gekbe. Irtunk e káros gyakor­lat népművelési munkára való hatásáról. Az okok boncolgatá­sa közben megemlítettük, hogy a kijárást sokszor a lakáshiány indokolja. Most, mintegy előző cikkünk folytatásaként erre a rendkívül elhanyagolt dologra szeretnénk felhívni a figyel­met. Kevés a pedagóguslakás. Igaz. és sajnálatos tény. • A meglévő tanítólakások többsége még felszabadu­lás előtt épült a felekezeti iskolák tövében. Ha a múlt rendszer urainak és politikájának érdeke volt, hogy a tanító a faluban élje le életét, mennyivel inkább ér­deke a mi rendszerünknek! Általánosságnak tűnik a meghatározás, de mégis igaz: 12 év tapasztalata igazolja, hogy fő törekvésünk a nép fel­emelése, műveltségének, igé­nyeinek növelése, hogy ne le­gyen különbség kultúrában fa­lu és város, paraszt- és mun- teásambar között. S e törekvést csakis pedagógusaink tudják valóraváltani, kultúrát, igé­nyességet, érdeklődést és isme­reteket csepegtetve az embe­rekbe. Ha végigjárnánk Somogy falvait, sok elgondolkoztató ta­pasztalatot gyűjthetnénk. A községekben általában egy pe­dagóguslakás van, amit az egy­ház építtetett közel a papiak­hoz. Ha három felekezet, s an­nak három iskolája volt a fa­luban, akkor három tanítóla- kást is találunk ott. Ezek az épületek ma is állnak, tanítók laknak -benne. De hol van a többi? Nem arról van szó, hogy a felszabadulás óta nem építettünk tanítólakásokat. De közel sem olyan arány­ban, ahogy nőtt pedagógu­saink száma. Gondoljunk csak arra, hoigy míg 1945 előtt mintegy 800— 850 elemi iskolai tanító műkö­dött a megyében, most az 1957- es adatok szerint 1785 általá­nos iskolai tanító és tanár ok­tatja gyermekeinket Óriási változás ez a múlttal szemben, s az újonnan épült lakások száma mélyen alulmaradt. Csak néhány számadatot. Böhönyén 17 nevelővel szem­ben kiét szolgálati lakás, Mesztegnyőn 11 tanító és 2 la­kás, Fonyódon 17 nevelő és két lakás van. Lengyeltótiban 16:1, Andocson 10:2, Kétihelyen 15:3 a nevelők'és pedagóguslakások aránya. Igaz, hogy ezekben a községekben több tanító saját MHMIM házzal, vagy főbérleti lakással rendelkezik. A pedagóguslaká- sok száma mégis rendkívül alacsony, semmi szín alatt sem elégíti ki a szükségletet. Számos iskola létesült már a megyében, ahol «elfelejtet­tek« tanítólakásoikat építeni. Most már legalább eljutottunk odáig, hogy az új iskolák tí­pustervében a pedagóguslakás ts szerepel. De ez kevés. Mi lesz ott, ahol megfelelő isko­laépület áll rendelkezésre, de lakás nincs? Óriási összegekkel építünk kultúrotthonokat. Kellenek ezek,' fejlődésünk, törekvésünk legfőbb bizonyítói. Építünk gondnoki lakásokat is. De pe­dagóguslakást kevésbé, pedig nagyobb szükség lenne rá. Van mód, van lehetőség ar­ra, hogy enyhítsük a gondokat. Csak nem kellene mindenkor állami beruházásokra, állami támogatásra várni és hivat­kozni. Az állam anyagi erejé­hez mérten épít lakásokat a legrászorulóbb helyeken. De Somogybán és mindenütt a he­lyi vezetőikre, a községi taná­csokra vár a kezdeményezés. Községfejlesztési járulékból építünk kultúr házat, orvosi la­kást, utakat, hidakat, járdákat, kutakat és így tovább. Nagyszerű dolog, amikor a falu népe saját erejéből terem­ti meg fokozottabb igényeinek kielégítőit. De miért nem gondolnak ar­ra, hogy pedagóguslakást is építsenek a községfej­lesztés összegéből? Panaszukat számtalan helyen hangoztatják: évenként változ­nak a tanítók, nem lehet rájuk számítani, nem lehet várni tő­lük azt, mi hivatásukból fa­kadna. De vajon mérlegelték-e, hogy mennyiben teremtették meg a lehetőséget ehhez? Hogy biztosítanak-e olyan körülmé­nyeket, meJyek vonzzák a ta­nítót, s elhatározást érlelhet­nek benne, hogy az adott fa­lunak szenteli életét, ott akar nyugdíjba vonulni? Igazságtalanság lenne elhall­gatni, hogy vannak ilyen kez­deményezések is a megyében. Gondoljunk csak Nagyberkire, ahol áldozatok árán — az épü­lő két pedagóguslakás egyikét a falu erejéből építették. Hogy a kaposvári járásban idén 955 500 forintot fordítanak tanterem, óvoda és tanítólakás építésére a községfejlesztési járulókból. Nyimben 140 000 forintból építettek fcultúrott- hont, s ez ds bizonyítja: van­nak anyagi eszközeink falun, hogy a sok más szociális léte­sítmény mellett tanítólakáso­kat is építsünk. Művelt falut, művelt népet akarunk. S a tanítót, kit az állam küld oda, hogy való- raváltsa céljainkat, meg keli becsülni. Sokat vá­runk tőlök, de adnunk is kell cserébe. Olyan körülményeket, hogy jól érezze ott magát, jövőt lásson az adott faluban, legyen, mi megerősíti hivatástudatát. S ha tanácsüléseken szóbakerülne a pedagóguslakások ügye, nem hisszük, hogy valaki is sajnál­ná forintjait, hogy valaki is ellenezné a helyi kezdeménye­zést. Világhírű a csehszlovák gépgyártás A népi demokratikus Cseh­szlovákia gépgyártása évről év­re újabb sikereket ér el a vi­lágpiacokon. Ma már alig akad a világon olyan ország, ahol ne ismernék a kiváló csehszlo­vák gyártmányú gépekeit. Nem véletlen, hogy a tavalyi bmoi ÍII. gépipari kiállításon csak­nem 8 ezer külföldi vendég vett részt, 70 különböző or­szágból. Brncban megfordultak a kapitalista országok legjelen­tősebb kereskedői, szakembe­rei. Ezen a kiállításon is a csehszlovák gyártmányú meg­munkálógépek aratták a leg­nagyobb sikert. Jóllehet a ka­pitalista Csehszlovákia a má­sodik világháború előtt jófor­mán alig exportált megmun­kálógépekeit, jelenleg csaknem az egész világ érdeklődik a népi demokratikus Csehszlo­vákia megmunkálógépei iránt. A Strojexport nevű külke­reskedelmi vállalat 1957-ben 90 külföldi országba 10-szer több megmuinkáiógépet expor­tált, mint az egykori tőkés Csehszlovákia. Hogy milyen hírnévnek örvendenek a cseh­szlovák megmunkálógépek a kapitalista országokban, arról 'egkézzelfoghatóbban tanúsko­dik Nyugat-Németország pél­dája, amely 1957-ben 1955-höz viszonyítva megkétszerezte a csehszlovák megmunkálógépök importálását. Hollandia 25 szá­zalékkal, Dánia és Belgium pe­dig körülbelül 60 százalékkal több csehszlovák megmunkáló- gépet vásárolt. Az elmúlt év folyamán jelentős mennyiségű csehszlovák megmunkálógépet szállítottak a tengeren túlra is, így például Mexikóba, Uru- guayba, Kanadába, Ausztrá­liába, Egyiptomba, Libanonba, Törökországba, Indiába, Bra­zíliába stb. Különösen jó hír­nevük van ezekben az orszá­gokban á kompresszoroknak és a diesel-motoroknak. :!!i!iiiiii!!!!jiiiiiiiiiiiiiii;!iiiiiii!n!iiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiii!iiiiii!i!i!iiiiiiiniiniiiiiiifliiiiiiiii!iiiiiiiinniiiyiniiiii!iiiii!i!iii!iiiiiiiiHiiniiiKii>iiiiiiiiinii!i'|i»iiii:!i:!iini NAQY LAJOS : AZ OPERETTELÖADÁS* Kis természetrajzi tanulmány Az operettelőadás­hoz több tényezőre van szükség. Először kell hozzá egy in­tézet, amelyet rövi­den színháznak ne­veznek. Másodszor tagok kellenek, úgy mint férfi tagok és női tagok: az utób­biakat olyan társa­ságban, ahol hölgyek is vannak jelen, szín­művésznőknek mondják. Harmad­szor kell a darab, amely két részből, szövegből és zené­ből van összekompro­mittálva. Negyed­szer loell két elegáns ti riember, ezek a szerzők, az elsőt Ady és Babits iránt való frocliból írónak, a másodikat, mivel az a szegény Mozart, Bizet és Verdi úgy is meghaltak, tehál * Most lenne 75 éves, a modern rea­lista elbeszélés ma­gyar mestere. Nagy Lajos. Ez alkalomból közöljük karcolatét. nekik már úgy is mindegy, zeneszerző­nek nevezik. Ötöd­ször kell hozzá a gróf. A gróf a pá­holyban ül, és »tisz­telője« a. primadon­nának. Az egész elő­adás a gróf ked- véiétrt történik, a grófért van a szöveg, a melyben előcsiklan- düiísul Iaz mcifinci kinci versincikék a szerelemről csenge- nek-bonganak, nekik mutatja meg a pri- trpdomlfi, [hogy tcu- xVily óta hogy meg­vastagodott a comb­ja (lásd második pont: kellenek a női tagok); a grtffhoz szól a zene, helye­sebben tzene, amely­nek friss ' •ütemei behatolnak a gróf fiilén át a fejébe, és ott forrásba hozzák a vizei. Az előadás lefolyá­sa az, hogy a vak zongor őrmester, il­letve a tzene meg­adja a jelt, mire a primadonna bevonul, elkezd mozogni, si- kongani és mutogat­ni. A nézőnyáj nó­táig jai majd meg-> őszülnek az irigység­től, hogy a prima­donna milyen egy szép és kedves és elegáns, és hogy ezért van neki az a gazdag, tulok pofájú grófja a tűzzel a fe­jében, ott a páholy­ban; a nézőnyáj fér­fitagjai lihegnek a vágytól, pirulnak, fújnak, tapsolnak — előadás után pedig azok, akiknek még van egy csöpp eszük, miközben egyedül, vagy b. nejükkel ha­zafelé totyognak, csendesen káromkod­nak, akik pedig már egészen hülyék, azok még mindig mondogatják, hogy óhh millen bálos i'olt az a Príma Don­na, mint meztelen szerzetes, kis tövig érő tiillszoknyácská- jában. Persze, hiába már a káromkodás, hiába a folytatólagos és utólagos rajongás, Primo. Donnát a gróf, kinek a fejében a víz már egészen felforrt, már viszi gyorsan az autójában hazafelé. Reggelre a gróf halálra fárad, fejé­ben a víz null fokra hűl le, amit a mű­vésznő arra használ fel, hogy a gróftól neki járó havi hit- bizományt ezer ko­ronával emelje. Este, hogy a gróf a fá­radságból új életre keljen, ismét előadás történik', az intézet­ben, irodalommal és zenével, új nézőnyáj jelenlétében, a gróf élvez, a nyáj lelken­dezik, a művésznő iparkodik, író úr és ■zeneköltő úr karon­fogva távoznak, az utcán találkoznak a szemközt jövő Dosz­tojevszkijjel és Beet- hoviennel, és várják, hogy azok nekik elő­re köszönjenek. <iiuiiuiiuiUliltiiiiííiiiiíiiimiiiiiiiiiiumiiiuuuuuiimiiiiiiiiiiiiii!iiiHiii!iimu!iuuiiiiiiiiiuiiuuiuiiiii)iiuiii!i!iiUiililiuitttk* Dőri, Füzesi és Tóbi a Dózsa ökölvívó válogatottal Varsóba utazik A jövő hét folyamán nagy nem­zetközi ökölvívó sportesemény színhelye lesz a lengyel főváros. Itt adnak találkozót egymásnak a népi demokratikus országok bel­ügyi sportköreinek ökölvívó vá­logatottjai. s egy torna keretében döntik el. hogy melyik országban legfejlettebb a belügyi dolgozók ökölvívó sportja. A versenyen a magyar színe­ket a Dózsa ökölvívó válogatott­ja képviseli. A Dózsa válogatott­ban három kaposvári öklöző ka­pott helyet: Dőri, Füzesi és Tóbl. A versenyzőik február 10-én in­dulnak útra Kaposvárról a fő­városba. majd onnan Varsóba. A Somogy megyei ökölvívó tá­bor nagy érdeklődéssel kiséri majd a kaposvári öklözök újatoh .«juo.ciközi szereplését. Különö­sen kíváncsian várjuk Tóbinak, a rohamosan fejlődő fiatal nagy­atádi öklözönek első nemzetközi szereplését. Azt reméljük, hogy Tóbl a varsói viadalon is helyt­áll majd. Vasárnap rajf a területi ökölvívó csapat-bajnokságban Február 9-én megkezdődik a területi ökölvívó csapatbajnokság küzdelemsorozaía, amelyet a MOSZ eléggé helytelenül NB li­nók kiáltott ki. E versenyekről azt kell tudni, hogy az egyes területek győzte­sei később körmérkőzésen dön­tik el a vidéki bajnokság sorsát és a vidék bajnoka részt 1 vesz majd az év végén az ökölvívó NB I. csapatbajnokság küzdel­meiben. A Dózsa öklözök most érkez­tek el az idei programdús ver­senyév e'sö lépcsőfokához. Ez alkalommal a kaposvári öklözök a Szekszárdi SC csapatát látják vendégül. Ahhoz azonban, hogy a K. Dózsa területi bajnok le­gyen. eredményesen kell helyt­állni a szekszárdiakon kívül a Dombóvári VSE, a Pécsi VSK, a Komlói Bányász é9 a Bajai Építők csapatával szemben is. Úgy vél­jük, hogy ha a kerületben nin­csenek is nagynevű ellenfelek, e viadalokat helytelen volna lebe­csülni. mert az ökölvívó szárító­ban az elbizakodottság különö­sen könnyen megbosszulhatja ma­gát. A szekszárdi csapat egyébként egyik legnehezebb ellenfél lesz, mert hisz a csapatban két Ifjú­sági válogatott ökölvívó Is sze­repel: Dorogi és Kálmán. Mindkét öklöző ugyan kinőtt már az ifi sorból, de még ifjúsági korukban is nem egy esetben felnőtt ver­senyzőket győztek le mindket­ten. Mint Szegfi László edzőtől meg-' tudtuk, a Dózsa legjobb csapatá­val veszi fel a küzdelmet a va­sárnap délelőtt 11 órakor kezdő­dő csapatbajnoki mérkőzésen, amely a Dózsa sportcsarnokban kerül megrendezésre. A csapat a kővetkező versenyzőkből kerül ki: Makk, Nyári. Illés, Nachladel. Tóbi, Hegedűs. Füzesi. Hergert. Dőri, Miktei, Rlba, Gerber, Papp. Dunajecz, Bednanics, Dévai. Mi a Dózsától győzelmet vá­runk. Az ökölvívó CSB sorsolása I. forduló, február 9: K. Dózsa—Szekszárd Dombóvár—PVSK Komló—Baja II. forduló, február 23: Szekszárd—Baja PVSK—Komió K. Dózsa—Dombóvár III. forduló, március 10: Dombóvár—Szekszárd Komló—K. Dózsa Baja—PVSK IV. forduló, április 27: Szekszárd—PVSK K. Dózsa—Baja Dombóvár—Komló V. forduló, május 11: Komló—Szekszárd Baja—Dombóvár PVSK—K. Dózsa BudapesN^Kaposvár = 2 óra 46 perc Egy sportrekord nyomában a dunántúli sport galambászok vetélkedésén Egy bajnoki NB H-es labda­rúgó mérkőzésnek is dicsére­tére válna Így február elején, ha arra 2500 néző volna ki­váncsi. A dunántúli sportga- lambászok versenyén pedig ennyi fizető néző volt. (Itt ugyanis nincs annyi ingyen páiyabelépő, mint a labdarúgó mérkőzéseken.) Tehát mint a nézőszám is elárulja, nem kis sporteseményt ígért Dunántúl legjobb sportgalambászainak kétnapos kaposvári vetélkedé­se. Bevallom őszintén, hogy hosszú időn ét magam sem ér­tettem, hogy mi köze van a golambtemyésztésnek a sport­hoz. De ahogy ezen a galamb- kiállításon megismertem a sparigalambászokat. láttam a jelent, vagy hivatalos jegyző­könyvek alapján regisztráltam korábbi versenyeiket, akkor e kétkedésemért utólag kell tö-_ lük bocsánatot kérni. Nem, nem olyan verseny ez, mint mondjuk az atlétika, az úszás, vagy a legnépszerűbb sport, a labdarúgást. De abban .igenis van valami versenysze­rű. hogy e természet alkotásá­nak eme kis gyöngyszemeit, a galambokat, az ember alkotó ereje szinte tetszés szerint for­málja át. Hogy ebben a ver­senyben ki a legügyesebb, ki tud legtöbben produkálni, arra feleletet adott a kaposvári ga­lambkiállítás Is. ahol nem ke­vesebb, mint 450, negyven kü­lönböző fajta galamb került be­mutatásra. Melyik volt a legszebb? Ki tudná ezt megnyugtató módon eldönteni. De meddő is volna a vita, mert hisz mindegyik a maga fajtájára esküszik. Á kü­lönleges fajokra is specializál­ják magukat a sportgalambá- szok, akik közül az egyik az angol hegyes, a másik a ma­gyar hegyes, a harmadik az angol parókás, vagy a páva. negyedik a Carrier, az ötödik o máltai, ki tudja hányadik pe­dig a szegedi keringő, a ke­leti pergő, a francia fodros, vagy a hannoveri fodros fajtá­nak mester tenyésztője. A pos­tagalamb? Ezeknek tenyésztői természetes e fajtákra büsz­kék, s mondják, hogy a posta­galamb a galamb tenyésztés igazi magasiskolája. Hálán van ts ez állításban valami. A kis kalitkákban nyu­godtan pihenő, vagy idegesen forgolódó madárkák eredmény- táblái Is ezt mutatják. Mert hát 2 óra 46 perc alatt megtenni a Budapest—Kaposvár távol­ságot, ugyebár a legjobb gép­kocsi számára is ragyogó tel­jesítmény. Kárpáti Mátyás postagalambtenyósztő egyik ga­lambja pedig ennyi idő alatt abszolválta e távot. Hogy ez nem egyedülálló és kiugró Cel- jesltmény, arra bizonyíték, hogy Simon Kálmán postaga­lambjai közül is az egyik mind­össze 6 perccel ért el rosszabb teljesítményt, azaz 2 óra 52 perc alatt tette meg a Budapest — Kaposvár utat. Egy másik galambja pedig 2 óra 53 perc alatt érkezett meg a főváros­ból a kanosvárt 1 galambdúcba. Nemde tehát vian sport a gia- larobászatban is Ezt bizonylé Ja a postagalambok cseppet sem lebecsülendő teljesítmé­nye. És móg valami. Kedves ol­vasó. ha valaki kételkedni pró­bál a galambászok sportember mivoltában, az látogasson be egy ilyen kiállításra. Ott meg* győződhet, hogy e sportembe­rek a maguk sportágának leg­alább olyan fanatikusai, mint a Kinizsi, vagy a KMTE szur­kolók. Aztán a sportgalambá- e«ok 9aját galambjukra leg­alább oly büszkék, mint «z imént említett szurkolók néme­lyike a csapat egy-egy élvonal­beli játékosára. Én eldöntöttem már magam­ban a vitát. De úgy gondolom, hogy az a két és félezer em­ber, aki szemlélője volt a ka­posvári sportgalambászok Ver­senyének, szintén velem együtt döntött. Aki nem hisz nekünk. az keresse fel otthonában a galambászokat. vagy várjon a legközelebbi kiállításig. Akkor ö is beáll azoknak a táborába, akik velünk együtt gratulálnak a Kaposvári Galambsport Egye­sület valamennyi tagjának lel­kes munkájáért. A legutóbbi nemzetközi versenyen elért szép sikerekért. S meggyőződ­het -arról, miként mi is a műit vasárnapi kiállításon, hogy sportgalambúszaink sikere nem volt véletlen. (—ács) A kaposvári galambkiállítás nagydíjas győztesei Csapó Zoltán: magyar begyes, Kérpáthy Mátyás és Simon Kál­mán: posta, Benedek Gábor és Horváth József: magyar házi, Dezső Pál és Magyar Géza: an­gol begyes, Glmesi József: Car­rier, Balogh Imre és Rácz Jenő: szegedi keringő. Vörös Géza; ke­leti pergő, Kalota László és Kiss László: angol parókás. Kalota László és Tatai József: páva, Kiss László: francia fodros. Kalota László- hannoveri csapos. . Biztatón mozogtak a csurgóiak Nagykanizsai Bányász—Csurgói Petőfi 4:2 (2:1) Csurgó, 400 néző. Vezette: Nyá­ri József. Havas, mély talajon került sor az idény első mérkőzésére Csur­gón. Nem sokkal a kezdés ut'án élénkké vált a játék, az NB Ii-es csapat harcolt ki némi fölényt. Feltűnt, hogy az idénykezdet el­lenére is mindkét csapat elég jó erőben van. Az első gólt a ven­dégek szerezték, amikor a 14. percben Kis-Gaál a hatosról véd- hetottenül lőtt a hálóba. Nem sok­kal később Horváth révén kettő­re nőtt a kanizsai gólok száma. De aztán feljött a csurgói csapat Is és nem sokkal a befejezés előtt Bata szépített. 2:1. Szünet után az első eseményt az a 11-es jelentette, amelyet Lervencz a kapufára lőtt. A kanizsaiak bal­sikere fellalkesltette a csurgói csapatot, amely néhány veszélyes támadást vezetett, s az egyik tá­madás befejezéseként Nagy II. | megtalálta az utat' a kanizsaiak . kapujába. 2:2. Kiegyenlítettek te­hát a csurgóiak, s ebben az idő­szakban a mezőnyben teljesen I egyenrangú volt a csurgói együt­tes. Az utolsé negyedórában azonban kitűnt, hogy az NB H-es Csapat már előbbre van a felké­szülésben. Előbb ugyanis Hor­váth, majd Bencze lövései nyo­mán jutott a labda a csurgói há­lóba, s alakult ki a 4:2-es Vég­eredmény. Ha azt vesszük figyelembe, hogy mindkét csapatnak ez volt az első idei mérkőzése, akkor azt mondhatjuk, hogy határozot­tan jó volt az idénykezdet. Mind a kanizsai, mind pedig a csurgói csapat helyenként tetszetősen ját­szott. Csupán az erőnlét döntött végül is. s csak ezért maradt alul NB Ii-es ellenfelével szemben a Csurgói Petőfi csapata. A leri'iiirüpluhdit II. fordulója Vasárnap már »nagyüzem« volt a Táncsics Gimnáziumban a toremröplabda torna második fordulójában. Ez alkalommal már megérkeztek a vidékiek is, aki­ket Somogyvár és Somogyjád csapata képviselt1. A találkozók általában szép és színvonalas mérkőzéseket hoztak. Már most, a torna kezdetén azt lehet állí­tani. hogy a torna betölti hiva­tását. Kitűnik ugyanis a verse­nyeken, hogy számos jóképességű röptabdázónk van a megyében. De azt is látni lehet, hogy sokan vannak Somogybán, akik szere­tik ezt a szép sportot. A forduló eredményei: Férfi mérkőzések: Tűzoltók—Mélyfúró Váll. 33:29 Táncsics G. i --Cukorgyár 32:23 K Honvéd—Sornagyvár 48:20 K. Honvéd—Textllrriűvok 27:39 Taszári Honv.—Somogyjád 71:7 Táncsics G. II.—Téglagyár 31:22 Textilmüvek—Somogyvár 61:16 Női mérkőzések: KMTE—Textilmüvek II. 48:16 Leánygimn. II —Somogyjád 40:22 Leányglmn. I. — Toxtilmúvek 1. mérkőzésre az utóbbiak nem áll­jak kt(?). A két pontot a leány- gimnozisták kapták. így tippelnek a különböző lapok A—Népsport, B — Népszabadság, C—Nénsz-ava. D—Magyar Nemzet* E—Somogyi Néplap. ABC 1 1 X 1x2 1 x 1. AtaLaata—Lanerossri 1 2. Florentine —Bologna x 2 1 3. Genova—Juventus x 1 12 2 4. Lazio—Internazionaie xl2 lx 1x2 5. Padova—Roma 1 1 1 x 6. Spaal—Udinese 1 1 x x 1 7. Torino—Napoli 1 x 1 1 x 8. Verona—Saímpdoria 1 x x 2 1 9. Lens—St. Etienne x 1 1 1x2 10. RC Paris—Valenciennes 1 11. Marseille—A.les 1 x 12 1 x 12. Moaiaco—Lille 12 1x21 Pótmérkőzések: 13. Reim?—Soehaux 1 x 12 1 14. Lyon—Toulouse 1 1 15. Nimes—Sedan 111 W. Metz—Nice lxl 1 D 1 x 2 1 v' 2 X ’A 1 1 1 1 X 1 1 2 1 x x 2 1 x 1 2 1 1 l E 1 1 2 x 1 x 1 1 i 2 x 1 I X 1 l 2 l l l l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom