Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-06 / 31. szám

ÚTTÖRŐ HÍRADÓ fVf r?YY?fVTf fff ff fTfTWWfVTfVfff ff ff ff fffffff ???▼▼?¥▼▼▼??*▼▼•* « » v f f ♦ ♦ f * f f f f f f f f f f f f f ff f f f f f f f f f f'ff f ff f f f f f f f f f f f ff? Vf f f f f f f f ff f f f f fftffff ff f f f f r»l KLUB-DÉLUTÁN, ÚTTÖRŐÉLET JUayya rátádon V idám zsibongás tölti be a termet. A gramofon hangjaira néhányan táncol­nak, a padokban izgalmas sakk-csata dúl, malomjáték­kal vetélkednek a pajtások. A büfében egyik sarokban cu­korkát, málnaszörpöt, szend­vicset adnak el, vásárolnak az úttörök. Klubdélutánjuk van a magyaratádi úttörők­nek. Klub. Kicsit tág nekünk ez a fogalom. Az egyik osztály- termet alakították át úttörő­szobává a pajtások. A falon jelszavak, őrsi jelvények a Kitüntetett úttörővezetők Az úttörő-mozgalomban végzett kiváló munkájuk jutalmául és elismeréséül megyénkben, az alábbi elv­társak Icapták meg 1957. évben a »Kiváló úttörő ve­zető« kitüntést és a vele járó 1000 forint pénzjutal­mat: Nagy Károly, a megyei el­nökség elnöke, Csapó Sándor, Kaposvár úttörő-ház igazgató, Csanádi Izabella, Marcali csapatvezető, Tari Jánosné, Lengyeltóti, tanítónő, Paál Oszkár, Somogygcsz- ti, a szervező testület elnöke, Ambrus Zoltán, Iharosbe- rény, csapatvezető, Szilágyi János, Torvaj, csapatvezető, Kiss Bertalan, Barcs, ta­nár, Stamler Imre, Felsőbogát, csapatvezető. Ezúton is leöszöntjűk a ki- tüntet eitelst és munkájuk­hoz továbbra is jó egészséget és sok sikert kívánunk. sarokban. S a klub legfőbb kelléke: egy mikrobarázdás lemezjátszó és rádió csillog a kis asztalon. Ezt a pajtások gyakran simogatják tekinte­tükkel, kezükkel is. A néhány társasjáték, sakk, malom, do­minó, romi, sportkártya ke­vésnek bizonyul, a játszóit kö­rül népes nézőcsoport alakul ki. Látszatra milyen természe­tes, hogy a pajtások klubdél­utánt tartanak. Pedig csak be- ’e kell lapozni a csapat nap­lójába, s kiderülne, hogy nem :s olyan egyszerű ez. A koraősszel lezajlott pró- bázások, kirándulás, akadály- verseny, főzőverseny, novem­ber 7-i harc játék után beszo­rult a csapat a tanterembe. Mi lesz a télen? Hogyan tudjuk élénkké, változatossá tenni e csapat életét. Tarr igazgató bácsival, szervezőtestületühk elnökével beszélgettünk a klub, az úttörőszoba megte­remtéséről. Ehhez viszont tudtuk, sok pénz kell. De honnan? S jött a segítség. Egyik nap közli az igazgató bácsi, hogy a tátomi állami gazdaságban mód van pénz­keresésre. Mérgezni kell az egereket. A csapat vállalta a munkát. Kicsit már csípős volt ugyan az idő november elején, több pajtás kényeske- dett is, de a példamutatók ke­ményen dolgoztak. Helytállás­ból próbáztak. Egyik alka­lommal 80 holdon végeztünk mérgezésit, keresetünk 1400 forint volt. S munka közben jön meg az étvágy. Kértük a gazdaság vezetőjét, még egy alkalomra hívjon meg ben­nünket, mert akkor meglesz a pénzünk a gramofonra és a rádióra. Munka volt és egy fél napi kivonulásunk újabb forintokkal gyarapította a kö­zös vagyonúnkat. 800 forintot kerestünk. A községi tanács 400 forintot adott, s ha szűkén is, de megvolt a pénz. Megvá­sároltuk a gramofont és a rá­diót. 1100 forintért rádiót vet-: tünk. 900 forintos, legújabb típusú mikre barázdás lemez­játszót, amelynek 200 forintért mi csináltattunk dobozt. Sze­rényen tehát még lemezekre, társasjátékokra is maradt pénzünk. így lett klubhelyisé­günk. Persze ennek tartalommal való megtöltése nem olyan egyszerű. Nem merülhet ki a klubélet csak szórakozásban. S a tervek, ha jók is, nem könnyű megvalósítani. Az őrsi foglalkozások ala­pozzák meg most a klubnapok tartalmát. Műsorral készülnek, színdarabot tanulnak a pajtá­sok. Egyben a próbázás elmé­leti tételeit is teljesítik. S ha munka után kedvük kerekedik, rophatják a táncot, szórakozhatnak. L assan hagyománya is lesz a csapatnak. Rá­szolgáltak a pajtások ősszel szerzett hírükre. Az örökség, mely az utódokra száll, büsz­keséggel tölti el őket. A vö­rös nyakkendő becsületéért megküzdőitek, méltán viselhe- tik. Ott van soraikban Szűcs Jancsi pajtás, a »kiváló úttö­rő« jelvény boldog kitüntetett­je. Fakult attöronyakkendő- jét labdarúgás közben sem teszi le, s ha hét végére meg- gyűrődik, hétfőn tisztán, va­sal tan ott látjuk ismét a nya­kán. tél munkában telik el s mire megjön a ta­vasz, a nyár és kiröppenhe­tünk ismét a szabadba, lelke­sedésben sem lesz hiány. Horváth János csap. vezető, Magyaratád 1034-es Móricz Zsigmond úttörőcsapat. A Hogyan készülnek csapataink a járási úttörő táborra? A nagyatádi járási úttörő elnökség járási úttörő-tábor létesítését tervezi. A tervet csapataink nagy lelkesedéssel fogadták. Csapatvezetőink ígéretet tettek, nogy minden se­gítséget megadnak a tábor létesítéséhez. Több csapat máris küldött használt bútorokat és minden csapat pénzzel is hozzájárul a tábori felszerelések beszerzéséhez. így a nagyatádi •iskolából 14 széket, 2 padot, 2 asztalt, a lábodi iskolából 10 padot kaptunk. Ezek a bútorok javításra szo­rulnak, a padokból pedig átalakítással más tábori felszere­lést készít a lábodi úttörő-csaaat barkácsoló szakköre. A kutasi Iskola úttörői jelmezes karnevált rendeztek, amelynek bevételét, 400 forintot, az úttörő táborra fordít­ják. A lábodi úttörő-csapat ezer forintot ajánlott fel a tá­bor javára. A járás többi úttörő csapatai is rendezvénye­ket tartanak, melyek bevételét szintén a tábor felszerelésé­re fordítják. Az iskolákon kívül tomegszervezetek is hozzájárulnak a tábor létesítéséhez. A nagyatádi KíSZ-szervezet 500 fo­rintot ajánlott fel. A községi tanácstól egy fenyőfa rönköt kaptunk, amelyből az erdőgazdaság és a Lábodi Állami Gazdaság padokat készít. Csapatvezetőink és csapataink lelkes munkája biztosí­ték árra, hogy a nyár folyamán a ikivadári járási úttörő­táborunkat létrehozzuk és pajtásaink mintegy 10 százaléka kellemesen tölti el nyári vakációját. Tamás Lajos járási úttörő-titkár. örömmel közöljük Tamás elvtárs levelét, s azzal a re­ménnyel, hogy a nagyatádi járás úttörő csapatainak a nyá­ri tábor megszervezésére Irányuló jó munkája más járá­sokban is 'követésre talál. »OOOOOOOCDOeOOQOOeOOOOOOOGXDOGOOOOOOOOOOOOOC T eremkézí labdáznak az úttörők A szabadságparki iskola tornatermében minden szer­dán és pénteken az Uttörőház kézilabda szakköre tart ed­zést. Már aa utcán a járó­kelők hallhatják, hogy csattan a labda a kapufán és mint bíztatják egymást a pajtások. A »közönség« elismeréssel nézi »Kutyás« egy-egy nagy­szerű védéséé. Eismerően bó­logatnak, mikor a »kis Mar­tin« levegőbe úszva lövi há­lóba a labdát. Szép ez a sport — bomba- lövések, gyors elfutások, pa­rádés 'védések. A bajnokság lebonyolításához viszont nines megfelelő terem (illetve van. de azt nem bocsátják a terem- kézilabdiázókj rendelkezésére.) A februárban lebonyolításra kerülő teremkézilabda világ*­bajnokság tiszteletére a ka­posvári úttörők játszottak egy mérkőzést, leszűkített lét­számmal a szabadságparki is­kola kisméretű tornatermében. Ilyen körülmények között a játék szépsége nem tudott ki­bontakozni, de még így is ér­dekes és jó mérkőzést játszot­tak a fiúk. A Táncsics Gimnázium el­ső osztálya, azok, akik tavaly a szabadságparki iskola ta­nulói voltak, az Uttörőház vá­logatottja, majd a Szabadság- parki iskola vegyes csapata el­len játszottak. Eredmények: Táncsics G. — Úttörő vál. 10:12 (10:4), Sza- badságpai-ki isk. vegyes — Táncsics G. L o. 16:8 ( 10:3) Tarnócai István tostnev, tanár Képrejtvény CM LEÁNYMUNKA MARCALIBAN 3. 1 f° A legfontosabb feladatnak tekintettük a közösségi élet metgeremtését. Ebben legjobb segítőink az őrsvezetők. A többnapos kísérlet után meg­állapíthatjuk: az őrsvezetők nemcsak az úttörőcsapatnak, hanem az iskola belső életének is mozgató erői. A nyolcadikos lányok vezetik az alsó osztá­lyok őrseit. A kispajtások tisz­telik vezetőiket. Nem túlzás, ha szép eredménynek könyvel­jük el a szünidő lelkes úttörő tevékenységét: két lány vezet­te a szünidőben az ifjúsági löriyvtárat. Hetenként három- •,zor adták ki a kívánt olvasni­valókat. Jégpálya is készült a szün­időben. Készítésénél ott talál­hatók a kislányok éppen olyan számban, mint a fiúk. Az úttörőélet a szünidőben is folyt. Örömei, szórakozásai mellett a próbázások jelentet­ték az izgalmat, a munkát a csapat tagjainak. A próbázá*- sikerrel végződött. A leányok­nak végtelenül tetszett a fel­adat. A terep nehéz volt, köny- . nyitást keveset kaptak, csupán valamivel kisebb területet kel­lett lemérniük. Általános fel­adatok voltak: temlatszámítás, út jel szerinti haladás. A he­gyes-dombos területen állomá­sokat állítottunk fel, ahol a tanfolyam alatt szerzett ta­pasztalatokról kellett számot adni. A próbázásokból megál­lapíthattuk, hogy a leányok nem maradnak el a fiúktól. Mivel szeretnek foglalkozni a lányok? 1. Kézimunkával. Az iskolában három szakkör mű­ködik. Az úttörők szépen mun­kálkodnak a kézimunka szak­körben. A két hetedik, osztály leányai elkészítik a szünidő vé­gére osztályuk díszmunkáját, iiárom ablak drapériáját ma­gyaros nógrádi hímzéssel. Egyébként az osztálynapló , is magyaros mintájú az iskola minden osztályában. 2. Rendet teremteni. A lányok nem tűrik a virágtalan termet, a szeme­tes padlót, az üres faliújságot. Elsősorban a leányok az osz­tály őrei. Hozzá szoktatták a fiúkat a tisztasághoz. Szégyen a piszkos köröm, a sáros cipő. 3. Meglepetéseket szerezni. A lány-úttörők Mikulás-estet ren­deztek az alsó tagozat tanulói­nak. A karácsonyi ünnepély sikeres megrendezése elsősor­ban az úttörőknek köszönhető. 4. Bábjáték. Bábszakkörök alakultak. Előadás nem Volt, csupán a próbák folynak. Év végére már a kispajtások szó­rakoztatnak előadásaikon. Van a csapatnak vágya is: csapatotthon. Jelenleg a műve­lődési házban kaptak szobát az úttörők. Ez azonban ideiglenes megoldás, hiszen a szobára szüksége van a kultúrháznak. Úttörőink szeretnének olyan otthont, amit, ízlésüknek meg­felelően rendeznének be és ahol igazán otthon érezhetnek magukat. Paál Lászlóné tanár, a leánymunka felelőse, Marcali I LEGYÜNK AZ ÉLET KERTÉSZEI... Mennyi és mennyi szó esik mostanában a nevelésről! So­ha nem vagyunk megelégedve gyerekeinkkel, mindig a ne­veléssel van baj. Nehéz is a nevelőmunka. Nekünk a leg­fontosabb eszközünk a szere­tet. Mi is legyünk az élet kertészei! Ne forduljon elő az, mint egyes diákotthonok­ban lévő diákokkal, akik nem fogadják szívesen látogatóba érkező szüleiket, mert azok egyszerű parasztemberek. Van olyan egyetemista, ki szintén szegyein paraszt szüleit. Itt nem a neveléssel van hiba? De igen. Ezért szerintem kis­diák korban kell megadni az alapot. Nagy szeretetve van szükség ahhoz, hogy az érzelem tükré­ben jól kovácsolódjon és szo­kássá váljon az ember ember által való megbecsülése. A fent említett példa elitél­Sokszor panaszkodunk, pe­dig egyesek hányszor rosz- szul cselekednek. Egy pohár vizet megfertőzhet egy cseppnyi méreg. A nevelés­sel nem így vagyunk? Van aki nem tudja az »előre« szó­ban milyen értelem van, kik használták stb. Csak egy meggondolatlan kifejezés­sel rengeteget árthatunk. — Viszont egy kis fűszer is helyrehozhatja az ételt. A neveléssel is így vagyunk. Le­het, hogy éppen a Pajtás olvasása közben) tudja meg­szeretni szüleit a gyermek, vagy megismerni< az igazsá­got, ragaszkodni hazájához, mikor éppen látja külföldön élő pajtásainak gyötrelmeit, akik romantikus vágyból ki­mentek, s ezerszer, meg ezer­szer leírják, hogy csak még egyszer haza mehetnének. A gyerek csak akkor adja ni való, de meg kell if jusd- egész lelkületét a munkának, gunkat tanítani mások meg­becsülésére. Hogyan lehetsé­ges ez? Sok szó esik a poli­technikai nevelésről is. Csak az tudja megbecsülni a »pa- rasztmunkát«, aki meggyőző­dik annak nehézségeiről, mi­kor neki is hull a homlokáról_ a veríték. Sok szülő pedig ott hibázik, mikor nem adja meg az isko­la, vagy az úttörő iránti tisz­teletet. Nagyon sok könnyel­mű kifejezést hallottam: »-Ah úttörő!« De hányszor hallottam a hátborzongató, udvariatlan, modortalan kamaszok meg­jegyzését: »na, csak törjétek az utat« — gúnyosan, vagy »előre« köszönésre »hátrá«- val válaszoltak. (Viszont egy kicsit biztató, hogy mostaná­ban nem ütötte meg ilyesmi fülemet. ha meggyőződésből teszi. Sokszor mást hall az iskolá­ban és mást otthon. Ez nem helyes, úgy is rosszra hajló a természete. (Mert nehezebb jónak lenni, de könnyebb rossznak.) Te kedves édesapa és édes­anya! Te nem örwlnéfL, ha örpg napjaidra békében, megbecsülésben lehetnél gyermekednél? Te nem örül­nél, ha gyermeked legalább nagy ünnepkor, névnapodkor, születésnapodkor megajándé­kozna egy meleg ruhával, unokád pedig szép csokor virággal? Rajtad áll, hogy így le­gyen! De most légy okos, tegyél egy kicsit, ne becsüld le azt a helyet, ahol jót tanul gyer­meked. Te is köss neki bok­rétába szeretetet, hogy öreg napjaidra viszonozhassa, ne következzen be az, mitől so­kan félnek. Mert nevelésünk legfonto­sabb eszköze a szeretet, mi is legyünk az élet kertészei: szülők, iskola, úttörő, min­denki. Csak így érünk el ered­ményt, csak így lesz, így te­rem édes gyümölcs, így lesz nevelésünk is gyümölcsöző. NAGY GYULA úttörő csapatvezető Csokonyavisonta Mit játsszunk? 1. Egeres: Leányok, fiúk egyaránt játsszák. Nagyon kedvelt já­ték. Két kört alakítanak, egymás kezét fogva. Az egyik belső a másik külső kör. Mind a két körnél van egy kapu, hol a kézfogás meg­szakad, de ellenkező irányban. Hármain játszanak a kör- bem: egy egér és két macska. Az egér benn a körök valamelyik részén tartózkodik, várva a kergetését, a macskák pedig a kör külső kapujánál állva kezdik a fo­gást. Az egér futkos, a macskák utána, hogy elfogják. A fogást megnehezíti az, hogy a macskák csak a kapukon járhatnak, az egér azonban a körben állók kezei alatt is. Ha az egeret megfogják, a megfogó lesz az egér, az pe­dig kiáll macskának. (Surd, Somogy megye) 2. Mi a foglalkozásuk? Csapatban összeállnak.. Hárman félrevonulnak, s meg­állapodnak abban, hogy ki milyen mesterember legyen, s miként utánozzák mómajátékuikkal. Ök a vándorok. Az­után a csapathoz vonulnak, ahol egyik azt kérdezi tőlük, hogy mi a foglalkozásuk? Erre az egyik néma jelét adja foglalkozásának, s addig faggatják őket sorban, míg mindegyik foglalkozását el nem találják. (Kaposmérő, Somogy m.) 3. Kering az orsó. Körbe állanak kézfogás nélkül. Középen a bíró. Egy­szerre mondják helyben állva: Kering az orsó Eltörött a korsó Ránk esik a cserepe Az utolsó »pe« szőtagnál a körben állók egyszerre le­guggolnak; Aki utoljára guggol le köztük, s a bíró rajta­kapja, zálogot fizet. PAJTÁSOKNAK ÜZENJÜK: Falud! Miklós őrsvezető paj­tásnak, Balatonszemesre. Levele­det, amelyben az őrsöd részére küldött könyveket köszönöd, meg­kaptuk. Nagyon örülünk, hogy őr­söd szép eredményeket ér el. Ha időnk lesz. meglátogatunk ben­neteket. Koppány Sarolta pajtásnak, Ka­posvárra, a Cseri üti iskolába. A »Téli séta az erdőiben« c. íráso­dat megkaptuk. Stílusa nagyon szép, még csak arra kell töreked­ni. hogy a szép stílus mellé ke'lfi tartalom is párosuljon. Reméljük, rövid időn belül ilyent is kül­desz, s ml boldogan közöljük. Bányai Piroska, Balatonkllitl. Szeretnénk, ha részletesen beszá­molnál farsangi rendezéseitekről. Ha beszámolód jól sikerül, kö­zöljük az újságban. Tóth Gabriella és Dobos Ilona őrsvezető pajtásoknak, Kaposvár­ra, a Cseri úti iskolába. Cikkete­ket, amely szépen megfogalma­zott és tartalmában is Jő volt. múlt heti számunkban közöltük, írásaitokat ezután is várjuk. Mindkettőtöknek további jő mun­kát kívánunk. KÉRDEZZ — felelek Őrsvezetői tanácsadó Kolics Pál őrsvezető pajtásnak azt tanácsoljuk, hogy kérdéseivel forduljon az Úttörő Szövetkezet­het: Budapest. V. kér., Beloian­nisz u. 16. sz. Az általad keresett tárgyak itt beszerezhetők. Tadod a földrajzot ? Fejtsd meg \ i 2 S| 4 5 6 jjiiii 7 s::::: 8 10 |. |ÜI íi 12 13 !i| ... 14 :::nií 15 :::::: 16 17j 18 ”1 !!:::•! 20 21 i i i ,r 21. ha­Vízszintes: i. Megyeszékhely Dunántúlon. 7. Eszék betűi ke­verve. 8. Sarkad határai. 10. RRÖ. 12. Majdnem Jenő. 14. Azo­nos magánhangzók. 15. Bács me­gyei nagyközség. 16. öreg. Í7. LE. 18. A nagy hideg okozza. 19. Kerti munkát végez. 20. Visz- sza: dél-amerikai lánchegység. 21. Hatalmas vasiparral rendel­kező északi városunk. Függőleges: 1. Szép város a Duna kanyarban, Mátyás király kedvenc tartózkodási helye. 2. Kétjegyű mássalhangzó. 3. Visz- sza: fontos fém. 4. Dél-amerikai állam, 5. Kör betűi keverve. 6. Leggyakoribb kötőszónk. Q. Visz­sza: észak-európai sziget az At- lanti-óceánban, fővárosa a füs- tőlgő öböl. 11. Ország Közép- Európában. 13. Vissza: a birkó­zás egyik alapfeltétele. 14. örea hölgy. 16. Hibás névelővel egyik nagy magyar költő. 18. A rágás eszköze. 20. A kas szélei. Beküldendők: vfzsz. 1 i* fngg.1, 4 és 11. Beküldtel táridő: 1958. febr. 15. Legutóbbi képrejtvényünk helyes megfejtése: ' 1. Egyedül. 2. Gátló körülmény. 3. Levező. Könyvjutalmat nyertek: Böna .József, Gálosfa, Esze István, Kaposvár Plokity József, Kaposvár. Legutóbbi keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Ady Endre, A grófi szérűn, Dó­zsa, Csák Máté, Jelkép, Paraszt, Könyvjutalmat nyertek: Szörcsök Éva, Zákánytelep. Balogh Piroska, Kaposvár. A legutóbbi számunkban meg­jelent cikkükért könyvjutalmat nyertek: Dobos Ilona. Kaposvár. Cseri úti Iskola. , fo'h Gabriella, Kaposvár, Cseri úti iskola.

Next

/
Oldalképek
Tartalom