Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-16 / 13. szám
AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 13. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1958. január 16. Mai számunk tartalmából: Hruscsov válaszai a Dansh Folkestyre szerkesztőjének kérdéseire Sajtóankét a Finommechanikai Vállalatnál IFJV FIQYELO Megnőtt a földforgalom az elmúlt esztendőben a csurgói járásban, erről beszélnek a járási tanács nyilvántartásai. Halomszámra való adás-vételi szerződés, illetve ehhez való ilyen-olyan kérelem, bizonyítvány gyűlt össze az irattárban. Mert azért kötöttségek most is vannak, különben ki tudná meggátolni, hogy egyesek saját családjuk munkaerejét meghaladó mértékben, spekulációból 40—50 holdszám vásárolják össze az elszegényedett, vagy megszorult parasztemberektől a földet. A rendelet szerint a földműveléssel élethivatás-szerűin foglalkozó családok földbirtokának felső határa a vásároddal .egviitt nem haladhatja meg a 25 holdat. A csurgói járásban tavaly 533-an fordultak eladási, illetve vásárlási engedélyért a járási tanács mezőgazdasági osztályához. Érdemes belelapozni a nyilvántartásba, kik adtak és kik vásároltak földet. Kitűnik, hogy igen sok a berzencei vásárló ember. So kan közülük vesznek, hanem házat is, méghozzá telekkel együtt Csurgón, a járási székhelyen. Zsír János Berzencei három és fél holdas kisgazda további 3 hold 459 négyszögöl szántót és 192 négyszögöl szőlőt vásárolt az adás-vételi okiratok szerint ötezer forintért. Nemcsak a kisgazdák gyarapítják földterületüket, a vásárlók között találni középparasztokat is. Ilyen özv. Kiss Istvánná sandi lakos (Iharosberény határában fekszik a föld) 13 és fél hold birtokához úja’bb két kataszteri parcellát ragasztott, ennyivel fogyott özv. Horváth Sándomé vagyona, erszénye pedig hétezer forinttal dagadt. Bár tudjak, hogy a vásár kétoldalú, az egyik gazdagodik, a másik tönkremegy, a földforgalomnak mégis van egy jellemzője: még pedig az, hogy nagyobb becsületet kapott a föld a parasztembertől. Új repülőgéptípust próbáltuk ki Szovjetunióban Krasznodar (TASZSZ). Kedden a Moszkva-kömyék egyik repülőteréről újabb kísérleti útra indult az II—18 Moszkva típusú repülőgép. A gépen a személyzeten kívül laptudósítók, valamint filmhíradó- és televízió operatőrök is helyet foglaltak. A gép 8000 méteres magasságban tette meg a több mint 1200 kilométeres távolsá- nemcsak földet got. A repülőút két óra 13 percig tartott. A gép átlagsebessége 640 kilométer óra volt A gépet Vlagyimir Kokkinalki, az ismert szovjet berepülő-pilóta vezette. A kaukázusi és a Fekete-tenger melléki repülőutak- kal befejeződik az II—18 Moszkva kipróbálása és az év második felében a sorozatgyártásban készült gépek bekapcsolódnak a Szovjetunió légiforgalmába. Egy nap kereskedelmi statisztikája A Nagyatádi Járási Tanács kereskedelmi felügyelője január 10-cn k6t kereskedelmi egységnél statisztikai felmérést tartott. A Somogy megyei Népbolt Vállalat 37. sz. vas-műszaki üzletében ezen a napon 449 vevő fordult meg. Ebből 223 vevőt teljes mértékben ki tudtuk szolgálni, 52 vásárlót csak részben, és 164 vásárló volt olyan, aki nem kapta meg a kívánt árut. A napi forgalmuk 6000 forint volt, Mik azok a cikkféleségek, melyeket kerestek, de nem kaptak meg a vevők? Ezen a napon gaz- dá'a akadt volna egy Pannonja motorkerékpárnak. Sokan kerestek fűrészlapot, csillárt, fűtőt, villany vasalót, mosógépet, motorkerékpárköpenyt, kerékpárláncot, zsírosbödönt és több edényféle- séget Is. A 17. sz. Ruházati Boltot 300 fő kereste fel, s közülük 140 főt teljesen, 40-et csak részben szolgáltak ki, 60 fő do Iga vég esetlenül távozott a boltból, összes forgalmuk 24 532 forint volt ezen a napon. Felnőtt- ás gyermek-melegítőt tízen is kerestek, gyermeknadrág, férfi bőrkesztyű, női ballonkabát, fcrfi boxcsizma és még több rövidáruféleség hiányzik az üzletből. Nem hiábavaló ilyen felmérést máskor is csinálni, különösen, ha a statisztikából okul is a kereskedelem és az ipar. Sajtóankét a Finommechanikai Vállalatnál Az újságíró mindig örül anaak, amikor munkájáról, írásairól véleményt mondatlak azok, akiknek ír. A kommunista sajtó egy lépést ■ sem tehet a dolgozók véleménye, javaslata segítsége nélkül. Legjobb alkalom az ilyen találkozásra a sajtóankét, ahol egy-egy gyár, vállalat, szövetkezet, vagy falu egésze bírálja a lapot. Ilyenkor nagyon sok helyes1 és megszívlelendő, ötlet hangzik el, sok bírálat talál közvetlen utat, mivel egyébként talán nem fogott volna tollat és papírt a dolgozó, hogy megírja az újságnak. Mint a vízcsap, melyben ott a víz, csak csavarni kell egyet és már zúdul is, olyan a sajtóankét is. Csak »-csavarni« kell egyet és már zúdul is a sok hozzászólás. bírálat, ötlet javaslat, kérelem. Ezen a héten a Finommechanikai Vállalatnál lesz nagyszabású sajtóankét, hogy az eddig felhalmozott kérdéseket, problémákat napfényre hozzuk. S hogy lesz ezernyi kérdés, mondanunk sem kell! »Miért ír keveset a Somogyi Néplap az üzemről? Miért nem írta meg a lap ezt és ezt...« — szegezték oda az újságírónak e héten is a kérdést, amikor kintjárt az üzemiben. Most aztán lesz mód arra, hogy mindenki szót kapjon, mindenki elmondhassa a véleményét. Dehát addig is mindenki gyűjtse a mondanivalót: péntek délután negyed ötkor elmondhatja a saj- tóankéton, melyet •Csákvári János, a Somogyi Néplap helyettes szerkesztője tart. Somogy megye kereskedelmi munkájának fejlesztéséről A belkereskedelmi minisztérium Somogy megyében a helyszínen vizsgálta meg a kereskedelmi szervek és vállalatok munkáját. A vizsgálat feltárta a megye áruforgalmát maghatározó tényezőket, amelyekből következtetni lehet a megye 1958. évben várható áruforgalmára is. A vizsgálatról és a határozatokról kedden jelent meg hivatalos tájékoztatás. Ebből kiderül, hogy a megye parasztságának jövedelme az elmúlt év első háromnegyed- évében növekedett, ami a begyűjtési rendszer megszüntetéséből is következik, a kiskereskedelmi forgalom 1957-es első háromnegyed évben 10,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ezen belül is a vegyes iparcikkek forgalma emelkedik ki. Az élelmiszer-forgalom visszaesett, ami a parasztság foko- zottab önellátására mutat. A vizsgálat feltárta a megye kereskedelmi életében lévő hiányosságokat és határozatot hozott ennek orvoslására. Javítani kell az áruelosztást és növelni a választékot. Indokolt a megyében a vendéglátóipari hálózat fejlesztése, főleg a peremrészeken. Ugyancsak javítani kell a megye balatoni részének kereskedelmi munkáját is. A jövőben itt is gondot fordítanak az új kereskedelmi módszerek bevezetésére és a kereskedelmi dolgozók szakképzettségének fokozására. 8 KPVDSZII. kongresszusa előtt Kedd délután 2 órakor röp- gyűlésre jöttek össze a MEZŐÉRT központjának dolgozói. A hivatali helyiség, mely a gyűlés színhelye volt, zsúfolásig megtelt. Tóth Józsefné, a szak- szervezet elnöke nyitotta meg a gyűlést. A beszámolót Vörös Lajos’, a KPVDSZ területi bizottságának tagja tartotta. Vörös elvtárs kiemelte a KPVDSZ január 20—21-én tartandó II. ’ kongresszusának jelentőségét, kitért arra, miért nem ülhetett össze 1956. október 24-én a kongresszus. Elemezte, milyen jelentősége volt a hatvan éves múlttal rendelkező szakszervezet életében egy-egy kongresszusnak. »A mi kongresszusaink mindig is kihatottak társadalmi, gazdasági ‘ életünkre. Emlékezzünk vissza az 1952-es kong- esszusra, amikor a kereskedelmi, pénzügyi, vendéglátóipari dolgozók elhatározták, hogy egy szakszervezetbe tömörülnek, mennyire .kihatott ez szervezeteink életére. 1956' októbere válságot hozott a mi szak- szervezeti mozgalmunkban is. Szervezeteink egyideig nem találták meg helyüket az építő munkában. Most azonban már bízvást elmondhatjuk, hogy magunkra találtunk, s tavaly hatalmas fejlődésem mentünk keresztül. Az idei óv jelentősége számunkra, hogy ezt az esztendőt kongresszussal kezdjük — mondta Vörös elvtárs, majd így folytatta: — Minden dolgozóban az a kérdés merül fel, mit várhatunk ettől a kongresszustól? Legelső, amit meg kell mondani: béremelés nem várható, nem is kívánható a jelenlegi gazdasági helyzetben. Azt azonban elmondhatjuk, hogy bérfeszültségekkel és nagyobb eltérésekkel mégis fognak a küldöttek foglalkozni. A mi második kongresszusunk inkább politikai jellegű. Feladata, hogy gazdasági és politikai munkánkat megszilárdítsa. Irányt mutat abban, uogyan dolgozzunk az elkövetkezendő időben. Elvárjuk a kongresszustól, hogy növelje szakszervezetünk átütő erejét, összekovácsolja, politikailag nevelje 180 ezres tömegeinket. Elvárjuk azt is, hogy könnyítsen a dolgozó nők helyzetén, napirendre tűzze az ifjúság kérdéseit. Ezenkívül még seregnyi kérdést megtárgyalnak a kongresszusi küldöttek — fejezte be rövid beszámolóját Vörös elvtárs. Tóth Józsefné, a szakszervezet elnöke hozzászólásában' megemlítette, 'hogy jó lenne, ha a munkaruhák kihordási idejét a szakszervezet szabná meg, mivel a műhelyek dolgod zóinak, a rakodó-, átvevő munkásoknak nem elegendő egy évre a munkaruha, egy fél év alatt leszakad róluk Szóvá tette azt is, hogy a rao- torosok, akik tudvalevőleg még decemberben is járják a megyét, csak egy esőköpenyt kapnak. Legalább egy gumicsizmát és bekecset kellene engedélyezni még nekik. A dolgozó nőket érintő kérdések is helyet kaptak a gyűlésen. Főként a háztartási gépek és kaposvári viszonylatban a gáztűzhelyek beszerzésének nehézségeit említették. meg. Felvetették, az igazságosabb premizálás kérdését is ,a dolgozók. Egyformán kapjon mindenki prémiumot* fizetése arányában — hangzott el a javaslat. A kiküldetési díjúk-. kb- füli eltérést is elmondták. Nem’, találják igazságosnak,'hogy aki egy hónapban nyolc napnál többet van kiküldetésben, kövesebb díjat kap. Említést nyert még az is, hogy a káló meghatározásába a szakszervezetei is vonják be, mivel például a burgonyánál és almánál igen alacsony. és ezt a kirendeltségvezetők, raktárosok saját zsebükön érzik meg.. KÉT RÖVID KISZ-HÍR A Textilművek kiszistái a termelés elősegítése érdekében brigádok szervezését határozták el, illetve kezdték meg. * * * A város kiszistái közül eddig több mint negyvenen vállalták az úttörő csapatok segítését. Téli napok a falvakban 1. Az út porát magába s.... az eső. Áttetszőén tiszta a levegő. Az egymás mellé simuló dombok nyugalmat, békés csendet pihegnek. Tél van, de milyen tél!... Csak a naptár utal erre, a természet viszont rácáfol. Itt-ott már kidugja a földből fejét a vetés. A gazdák aggodalmasan szimatolnak a levegőbe, kíváncsian kémlelik a derűs égboltot, hátha leesik a régen várt hótakaró. De semmi jel. Délután szitáló eső szemerkél, s aztán, amikor szétterül az éjszaka a Zselic- ségen, sziporkázva ég az ég alján az esthajnalcsillag is. A falvakban mindenütt nagy csend és nyugalom honol. Ez csak a látszat. A házakban, a portákon mindenütt akad, vagy akadna munka, ha a gazda utánanéz. A kocsi rohan egyik faluból ki, a másikba be. Mindenütt probléma problémát ér, vagy eredményekről tanúskodnak a rövid beszélgetések. 2. A város, Kaposvár tőszomszédságában, két domb közé ékelt völgy oldalában hosz- szan nyúlik el Kapos,szerdahely. Ä nap delelőn jár. Jólesik ez a kis meleg, szinte tavaszt érez az ember. Ennek ellenére a tanácsházán Simon Ferencné tanácstitkár _ azért jól megpakolja a mokány kis kályhát. Pattogva ég a száraz fa, enyhe meleg issza be magát a szobába, ahol beszélgetünk. — Sok mindént csinálunk mi ezekben a napokban. A legtöbb szó most a villamosítás körül forog. Belekerül ez — s pontosan diktálja az ösz- szeget —- 384 580 forintba, összesen 105 házban gyullad ki nemsokára az áldásos fény. Egy-egy háznál a bekapcsolás 2500 forintba kerül. De minden gazda ezer forinttal járul hozzá ehhez. — Szóval nem mindenki él a lehetőséggel? — Nem, nem bizony — feleli. — Sokan kimaradtak. Olyanok például, mint Bencs Ferenc 10 holdas gazda, aki visszautasította a segítő kezet, Akadtak olyanok is, a|pk feliratkoztak, kérték a villanyt. Viszont, amikor már fizetni kellett volna a hozzájárulást — visszaléptek. Sum- ma-summárum 30 ház marad •ki ebből a nagyszerű dologból. Épül, szépül, gazdagodik a falu. Utcái rendezettek. Csali a Petőfi utcában 8700 forintot költöttek járda építésére. Ehhez járul még 7100 forint értékű társadalmi munka és 2900 forint értékben adtak helyi anyagot. Uj földműves- szövetkezeti üzletház büszkélkedik nyomban a falu elején. Több mint 200 000 forintot költöttek rá. Gyarapszik a kultúrterem is. Most vásároltak 5500 forintért 70 darab széket. Nem nagy, alig 700 lelkes a község, de szorgalmas, dolgos emberek lakják. — S a tanácstitkár hogy érzi itt magát? ... Mosolyog a fiatalasszony, gondolkodik egy pillanatig, aztán kertelés nélkül rávágja: — Kitűnően... Jó látni, hogy a munkának eredménye van. — S a tervek? — Elsősorban új tanácsházát akarunk... Rá is fér a községre. A jelenlegi épület korszerűtlen, itt-ott a falait már meg kellett támasztani, nehogy kidőljön. Az elnök és a tit!cár irodája is egész kicsi, hogy két íróasztal, meg egy szekrény is alig fér el benne. Remélhetőleg ez a terv is hamarosan valóra válik. 3. A dombtetőről, az útról belátni a faluba, Patcára. Egyetlen utcája is lucskos-sáros. Hát még az udvarok, a kertek! Két szóval lehet jellemezni a falut: nagy a rendetlenség. A 28-as számú ház kerítése kidőlve — pedig kőből van. Akármelyik portára nézett be az ember, mindenütt széttúrt trágyadombot, szanaszét heverő gallyfát és kuko- ricakórót, a sárba beletaposott szalmát, az eresz alá hányavetien odadobált háncsot látott. A közmondás azt tartja: »-Akinél rendben van a trágyadomb, az takaros, gondos gazda is«. Ez nem mondható el a patcaiakról. S hogy tovább menjünk, a nemtörődömség, az előrelátás hiánya kiütközik a gazdálkodásban is. Azt tartják, hogy azon a vidéken nem lehet mélyszántam. Régi, elavult felfogás ez. Papp Sándor elvtárs — vb-elnck, országgyűlési képviselő — bebizonyította, hogy lehet. De bebizonyította azt is, hogy a cukorrépa is jól megterem itt. — Mit kell tenni? — magyarázta. — Hát először is el kell végezni a tarlóbuktatást. Utána jó friss trágyát a földnek. Ősszel következik a mélyszántás és tavasszal a simítózás. — így lehet — vágta rá egyikük. Persze, csak meg kell csinálni, mint ahogy Papp elv- táns megcsinálja. Dehát köny- nyebb csökönyösen ragaszkodni valamihez, mint előre lépni egyet. Pedig ezt kell csinálniuk a patcaiaknak, hogy nagyobb legyen a föld hozama. 4. Töröcskén a magasan húzódó út mentén tornácos, teraszos kis ház áll. Ez a tanácsháza. Kicsi, de takaros. Nemhiába asszony, Tóth La- josné a vb-elnök, itt... Nagy panaszuk van, elsősorban a taxivállalatra: S meséli: — Az újév első napján sürgős segítségre lett volna szükség. Herkovics József lova megbetegedett. Állatorvos viszont nem volt a közelben. Telefonon kértük a taxisoktól, adjanak egy kocsit, hogy kihozzanak egy orvost a városból. Nem adtak. A ló ki is szenvedett... Vagy mi történt az egyik napon? Hajnalban Mózsi Ist- vánéktól nagysietve sürgetik: hívjanak azonnal orvost, mert beteg az öreg. Hiába csengettek azonban a központba, senki rá se hederített. Pedig úgy tudjuk, éjjel is van szolgálat, s ilyen esetben kötelesek fogadni a hívást. Csak 9 óra után tudtak intézkedni. Ugyanez történt egy szülésnél is. Mentőket akarták hívni Orsós Jánosnéhoz, hogy kórházba vigyék. De ez nem sikerült a telefonközpont késedelme miatt. Két javaslatot tettek. Az egyik: a taxiállomáson állandóan legyen benn egy-két kocsi, amit csak ilyen sürgős eseteikre engedjenek ki. A másik: _ a telefonközpont dolgozói pedig lelkiismeretesebben végezzék munkájukat. Tervek fogannak, tervek születnek Zselickislakon is, ahol Fetzer Ferenc tanácstitkár így beszél: — Hídmérleget akarunk építeni a községfejlesztési alapból. Persze villany is kellene. Amíg erőnk lesz hozzád addig apróbb feladatoknak teszünk eleget. így a Dóasa György utcát kövezzük ki és a kultúrházfoan a színpadot bővítjük. 5. Erdő mögött kanyarodik az út Zselicszentpálra. A ta- nácsirodán petróleumlámpa ég. Nagy vita szűrődik ki, az ajtó mögül. A legeltetési bizottság új vezetősége tárgyal. A régit le kellett cserélni, mert nem dolgoztak kielégítően. A munka sok. Hozzá kell látni a legelőkön a kutak rendbehozásához, fel kell javítani az apaállatok kondícióját, mert elég rossz bőrben vannak. S még egy sor más feladat vár megoldásra, hiszen a régi vezetőség mindezt elhanyagolta. 6. Amerre mentünk, amerre jártunk, volt mit látni, tapasztalni. Most van idő a felkészülésre, arra, hogy tavasz- szal minden gazda újult erővel lásson munkához. Persze az elkövetkező hónapokban ott nem lesz fennakadás a munkában, ott tudnak egye* erőteljesen előre lépni, ahol ezeket a csendes téli napokat Jól kihasználják, gyümölcsözően hasznosítják. Tóth Peremi
