Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-16 / 13. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1958. január 16. Hruscsov válaszai a Dausk Folkestyre sxcrkesztőjének Moszkva (TASZSZ). Sinn- back, a Dansk Folkestyre cí­mű dán láp szerkesztője azzal a kéréssel fordult Nyikita Hruscsovhcz, az SZKP KB el­ső titikárához, hogy válaszoljon néhány kérdésére. Hruscsov arra a kérdésre válaszolva, milyen hatással volna atomrakéták Norvégiá­ban. és Dániában történő el­helyezése a skandináv—szov­jet viszonyra, Hruscsov ezt válaszolta: Ez nagy kárt okoz­na a Szovjetunió és e két or­szág kapcsolatainak. A NATO vezetői voltaiképpen nem is rejtik véka alá, hogy ez a tö­megpusztító fegyver a Szovjet­unió és más bókeszerető orszá­gok ellen irányul. E fegyver­nek az említett országok terü­letén való elhelyezése termé­szetesen kitenné Dániát és Norvégiát a visszaütés veszé­lyének, sőt Eszak-Európa más országai is veszélyes helyzetbe kerülnének, mert fokozódna az atomiháború kiterjedésének veszélye ezen a hagyományo­san békés területen. Atom támaszpontok megte­remtése Dániában és Nor­végiában közvetlenül érin­tené Svédország és Finnor­szág biztonságát és szuve­rén jogait is. Aligha téte­lezhető fel, hogy a svéd és a finn nép közömbösen né­zi ezt a perspektívát, Hruscsov megelégedéssel emlékezett meg a dán és a norvég miniszterelnöknek a kö­zelmúltban tett nyilatkozatai­ról. A két miniszterelnök ha­zája érdekeinek figyelembe­vételével elutasította az atom­fegyverre, s a rakéta-lőterekre vonatkozó ajánlatot. Ez csak helyeselhető, mert ez a lépés elősegíti nemcsak a Szovjet­unió és e két ország kapcso­latainak javítását, hanem az egész nemzetközi helyzet jobb- rafordulását. is. Arra a kérdésre, milyen in­tézkedéseket tenne a Szovjet­unió, ha Dánia és Norvégia te­rületén mégiscsak elhelyezné­kérdéseire nek atomfegyvert, Hruscsov ezt válaszolta: Az az álláspont, amelyet e két kormány jelen­leg elfoglal, remélni engedi, hogy az adott kérdésnek a to­vábbiakban is csaik elméleti jellege lesz. De ha a dán és a norvég kor­mány enged a külső nyo­másnak és hozzájárul, hogy területén atomfegy­vert helyezzenek el, akkor a Szovjetunió természete­sen megteszi a megfelelő intézkedéseket. A dán újságíró ezután meg­kérdezte, lehetséges-e, hogy a szovjet vezetők hivatalos lá­togatást tesznek Skandináviá­ban. A Központi Bizottság el­ső titkára emlékeztette az új­ságírót, hogy a szovjet veze­tők már kedvező nyilatkozatot tettek e látogatásra vonatko­zólag. A látogatás időpontjá­nak kérdésé kétoldalú meg­egyezés tárgya. Hruscsov a dán újságíró kérdésére kifejtette, hogy a szovjet mesterséges hol­dak felbocsátása erősen megváltoztatta a szocializ­mus és a kapitalizmus erő­viszonyait a szocialista or­szágok javára. Ezután kifejtette e változás politikai, katonai és gazdasági jelentőségét egyaránt, s hang­súlyozta: a Szovjetunió a jö­vőben is megtesz mindent a nemzetközi feszültség enyhíté­se, az államok baráti kapcso­latainak, a békés együttélés a bizalom megszilárdítása alap­ján való fejlesztésére. Arra a kérdésre, hogy meny­nyi idő alatt érheti el a Szov­jetunió az amerikai életszín­vonalat, az SZKP Központi Bizottságának első titkára rá­mutatott, hogy a legutóbbi időkben a szovjet emberek életszínvonala jelentősen emel­kedett. Ezután összehasonlítot­ta a Szovjetunió helyzetét az amerikai helyzettel, s megál­lapította, hogy a Szovjetunió lakosságának életszínvonalá­Gaillard francia miniszterelnök válaszolt Bulganyin marsallnak Párizs (Reuter). Moszkvában kedden este nyújtották át Gaillard francia miniszterel­nök válaszát Bulganyin mar­sall levelére. Gaillard miniszterelnök vá­lasza nagyjából ugyanazokat a főbb pontokat tartalmazza, mint Eisenhower levele. Nem tesz azonban említést az ame­rikai levélben felhozott bízó ny«s kérdésekről, mint pél- ’eveiére. dául a jaltai értekezletről, ehelyett azonban utal egyes speciálisain francia érdekekre, így például Algériára. Gaillard levele lényegében kitér a második Bulganyin le­vélben foglalt összes főbb pontokra is. Hír szerint azon­ban a francia kormány nem zárja ki egy külön válasz le­hetőségét Bulganyin második A „Göttingeni nyilatkoxat“’Ot aláíró tudósok előreláthatóan ismét a% atomfegyverkexés ellen foglalnak állást Berlin (MTI). Fritz Strass- mamn, a híres göttingeni nyi­latkozat 18 aláírójának egyike, az újságírókkal közölte, kilá­tás van arra, hogy a göttinge­ni 18-ak a közeli napokban is­mét egyértelműen az atom­fegyverkezés ellen foglalnak állást és erről újabb kiáltványt adnak ki. »Figyelmeztetni kell és a jövőben is nyomatékosan figyelmeztetni fogunk a ve­szélyekre, ha a helyzet to­vább éleződnék — mondotta. — Sem közvetlenül, sem közvet­ve nem járulhatunk hozzá atombombáknak és atomlöve­dékeknek nyugatnémet terüle­ten való tárolásához és ennek következtében az amerikaiak­nak sem engedhetjük meg, hogy a szövetségi köztársasá­got atomfegyver raktárukká tegyék.« ban nincsenek olyan éles kü­lönbségek, mint az Egyesült Államokban, mert náluk meg­szűntek a kizsákmányoló osz­tályok, felépült a szocializmus és a szovjet nép most a kom­munista társadalmat építi. A Szovjetunióban nincs munka­nélküliség. Hruscsov ezután hangsúlyoz­ta, megvan a lehetősége an­nak, hogy a Kelet és a Nyugat ifjúsága között a kapcsolatok sok hasznos formája alakuljon ki. A VIT pl. jó hagyománnyá vált és nagyon népszerű a vi­lág ifjúsága körében. De nem ez a találkozások egyetlen for­mája. A szovjet ifjúsági szer­vezet ebben az évben nemzet­közi ifjúsági táborozást, nem­zetközi szemináriumot akar rendezni. Ez utóbbin az atom­energia békés felhasználását tárgyalnák meg. A Központi Bizottság első titkára ezután Skandinávia és a Szovjetunió jelenlegi kapcso­latait értékelte. A skandináv—szovjet ba­ráti kapcsolatok fejlesztése elősegítheti a Baltikum békéjének megszilárdítá­sát. Ez az itteni országoknak kö­zös érdekük. Ennek a közös érdekeltségnek most különö­sen nagy fontossága van, mert a NATO vezető országainak uralkodó körei nem törődnek a skandináv országok békés hagyományaival és nemzeti érdekeivel, makacsul ragasz­kodnak a terület militarizálá- sára irányuló terveik megva­lósításához és ezzel kiélezik az itteni helyzetet. A béke meg­szilárdításának itteni felada­tával nehezen egyeztethető össze pl. az is, hogy Dánia részt vesz a Balti-tengeri ha­ditengerészeti parancsnokság megalakítására irányuló ter­vekben. A Szovjetunió kész arra, hogy sokoldalú baráti kap­csolatokat fejlesszen ki a skandináv országokkal, az ismert elvek alapján. A szovjet kormány a skandináv országokkal való kölcsönösen előnyös, megkülönböztetés nél­küli kereskedelem fejlesztését kívánja. »Úgy véljük, a skan­dináv országok és a Szovjet­unió kapcsolatainak erősítése hozzájárulna ahhoz, hogy Észak-Európát az igazi tartós béke övezetévé tegyük« — fe­jezte be nyilatkozatát a Köz­ponti Bizottság első titkára. Az amerikai szenátus hadikészenléti albizottságának hétfői ülése Washington (TASZSZ). Az amerikai szenátus hadikészen­léti albizottságának január 13-i ülésen felszólalt David Sar- now, a Radio Corporation of America rádiótársaság vezető­je. A korábbi felszólalókhoz hasonlóan ő is kénytelen volt beismerni, hogy az Egyesült Államok sok tudományos és műszaki ágban komoly mér­tékben elmaradt a Szovjetunió mögött. Samow a legnagyobb nyugtalansággal nyilatkozik arról, hogy a Szovjetunióban a tudományos haladás sokkal gyorsabb ütemű, mint az Egye­sült Államokban. Igyekezett úgy beállítani a dolgot, mintha a Szovjetunió tudományos és műszaki eredményei »veszé­lyeztetnék« az Egyesült Álla­mokat. Samow militarista progra­mot terjesztett elő, amely ki­látásba helyezi az Egyesült Ál­lamok katonai potenciáljának további növelését. Javaslatai előirányozzák to­vábbá az Egyesült Államok tu­dományos életének militarizá- lását. A Radio Corporation of America vezetője (beszédének befejező részében megállapí­totta, hogy javaslatai az Egye­sült Államok amúgyis felduz­zasztott katonai költségvetésé­nek számottevő növelését te­szik szükségessé. Ehhez — és ezt nyű lan kimondotta — vagy újból emelni kell az adókat, vagy emelni kell az Egyesült Államok államadósságának legfelső színvonalát. A Liberation a kilencezer tudós felhívásáról Párizs (MTI). A Liberation vezércikkében foglalkozik a kilencezer tudós felhívásával. Ez korunk egyik legszenzá­ciósabb eseménye. A világ- történelemben először fogott össze közös akcióra az embe­riség élcsapatába tartozó ennyi ember. Parancsoló kötelessé­güknek vélték, hogy Id lép je­nek laboratóriumaik csend­jéből, leszálljanak katedráid­ról, mert annyira elviselhetet­lenné vált számukra az az aggodalom, amelyet az oktalan őrültségek láttán éreznek. 1 700 amerikai tudós sem habozott odaírni nevét 210 szovjet kollégája mellé. Az Egyesült Államok elitjének gesztusa megmutatja, meny­nyire változnak a dolgok. Mindez reménnyel tölt el ben­nünket. Kétségtelenül a leg­mélyebb visszahatása lesz or­szágunkban és kormányukra is tettüknek, kormányukra, amelynek hivatalos politiká­ját ezennel teljes becsületes­ségükkel helytelenítik. Felhívásuk azonban — foly- j tatja a lap — nemcsak arra j korlátozódik, hogy megállít­sák az atomkísérleteket. Azt akarják, hogy ez csupán az első lépés legyen e szörnyű fegyverek tökéletes felszámo­lása felé, amelyeket pedig az ő felfedezéseik nyomán al­kothattak meg a katonák. Ha évente néhány, kísérleti rob­banás súlyos veszélyekkel jár, milyen hatása lenne száz és ezer nukleáris robbanásnak konfliktus esetén? Meg kell hallgatni felhívásunkat és ki kell erőszakolni, hogy a felhí­vás meghallgatásra találjon. A XX. század emberének nagy­szerű hatalma ne szolgáljon többé az ős-Iények agyával rendelkező tábornokok és a XVI. századbeli inkvizitorok szívével rendelkező miniszte­rek összeesküvésére. A TASZSZ Macmillan karacsi sajtóértekezletéről Karacsi (TASZSZ). A Kara- csiban tartózkodó Macmillan angol miniszterelnök hétfőn a pakisztáni elnöki palotában sajtóértekezletet tartott. Nyi­latkozatában a legmagasabb szintű tárgyalásokra vonat­kozó szovjet javaslatot érintve kijelentette, hogy mielőtt vá­laszt adna Bulganyin üzenetei­re, össze kell hangolnia a választ »országok nagy cso­portjával«. . Macmillan a továbbiakban hangoztatta, hogy a magas­szintű értekezletet alapos nT’rrrrrTTfTTTTTTrtVTTTTVT'rTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTWTTVTTTTVTTTTTTTVTTTTTTTT r*TTTTTTTT»TTTTTTTTt ŰJ UTAKON JÁR A NOWY SACZI TANÁCS A Nowy Saczi járási és vá­rosi tanács élenjár abban a mozgalomban, amely a taná­csok hatáskörének kiterjeszté­séért folyik és amelynek ered­ménye az új: tanácstörvény- tervezet. A Nowy Saczi-ak an­nak idején javaslattal fordul­tai: á pártihoz és a kormány­hoz. a tanácsok hatáskörének kiterjesztésére vonatkozólag, és a maguk területén hozzá is láttak, hogy bebizonyítsák mennyi mindent érhet el a tanács, ha meg van a módja, hogy igazán gazdája legyen a maga területének. A Nowy Saczi-ak most me­int, valami újban törik a fé- üket. Ezúttal a tanácsappará­tust akarják egyszerűsíteni és jobbá tenni, méghozzá oly mó­don, hogy a járási és a városi tanács egy-egy osztályát egy­beolvasztják. Elsősorban a járási és városi tervbizottsá- gbt akarják összeolvasztani, hogy a városi és a járási ter­vezés ne járjon, mint eddig, külön utakon, összeolvasztják a kulturális és népművelési osztályokat is, méghozzá úgy, hogy a városi tanács veszi át ezt a területet, mert annak kultúrháza is van és sok kép­zett kádere is. Az összeolvasz­tott mezőgazdasági osztályt viszont a járási tanács veszi át Az egyszerűsítés másik for­mája. hogy összeolvasztják a kereskedelmi osztályt az ipari osztállyal, azután összeolvasz­tanak egy csomó járási ke­reskedelmi központot. Azt vár­iák. hogy egyetlen nagykeres­kedelmi központ olcsóbban és jobban intézi az áruellátást, mint amikor külön központja van a ruhának, a textilárunak, a kozmetikai cikkeknek stb. Az összeolvasztással csökken­tik a státuszok számát, a meg­maradókra máris több fizetés jut és így jó szakembereket alkalmazhatnak. Ennek máris megvan az eredménye, mert amióta közgazdász szakember vette át a vendéglátóipar ve­zetését. a deficites Nowy Saczi vendéglők mind nyereséggel dolgoznak. előkészítő munkának kell megelőznie. A meg nem támadási egyez­ményről feltett kérdésre vá­laszolva Macmillan egy ilyen egyezmény megkötése mellett foglalt állást, de kijelentette, hogy egy ilyen egyezményt formális intézkedésnek tart. Macmillan sürgette a NATO, a SEATO és a bagdadi tömb egyesítését. A Pancsa Silát, a békés egymás mellett élés elvét úgy jellemezte, mint »a problémák megoldásának ide­alista megközelítési módsze­rét«. A Times of Karachi erre cé­lozva gúnyosan megjegyezte: »Macmillan semmi ellentmon­dást nem lát abban, hogy Del­hiben a Pancsa Silát támogat­ta, Karacsiban pedig a SEATÖ-t és a bagdadi töm­böt«. Idő járásjelentés Várható időjárás csütörtö­kön estig: változó felhőzet, né­hány helyen kisebb eső. Mér­séklődő északi, északkeleti szél. A hőmérséklet kissé csökken. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet csütörtökön: 2—5 fok között. Amerika háború esetén nem sok szövetségesre számíthat Washington (TASZSZ). Cla­rence Cannon, az amerikai képviselőház megajánlás! bi­zottságának demokrata párti elnöke kedden hangoztatta, hogy a Szovjetunióval való háború esetén az Egyesült Ál­lamok nem támaszkodhat a legtöbb szövetségesére. »Szö­vetségeseink — mondotta — kevés kivétellel nyitva hagy­ják a hátsó ajtót és az első nyugtalanító jelre olyan siet­ve távoznának, hogy magúikkal vinnék az ajtókilincset is.« Cannon hangoztatta továbbá, hogy a szövetségesek kibúvá­sára alkalmas cikkelyekkel rendelkeznek szerződéseikben és az összes külföldi amerikai szárazföldi támaszpontok bér­let tárgyát képezik, s ezt a bér­letet előzetes értesítés nélkül is fel lehet mondani. A francia nem*etgyíiié* ülése Párizs (MTI). A francia nemzetgyűlés az új évben ked­den ült össze első ízben. Az első nap máris parlamenti vi­hart hozott. A nemzetgyűlés­ben is kirobbant az az elége­detlenség, amelyet országszerte keltett a kormánynak az a költségvetési intézkedése, hogy az első világháborús fronthar­cosok minimális összegű kegy­dijának kifizetését az év végé­re halasztotta. Gaillard miniszterelnök fel­szólalásában kijelentette: a kormány nem egyezhetik bele ez év utolsó napjaiban meg­szavazott költségvetés által előírt intézkedés visszavonásá­ba. Az ülés felfüggesztését kérte, hogy Coty köztársasági elnöktől rendkívüli miniszter- tanács összehívását kérhesse. Szándékában áll ugyanis a frontharcosok ügyének tárgya­lását előíró napirend elutasítá­sa érdekében a bizalmi kér­dést felvetni. Ezt azonban csak a minisztertanács előzetes fel­hatalmazása alapján teheti meg. Az ülést felfüggesztették. Párizs (AFP), A miniszterta­nács felhatalmazta Gaillard miniszterelnököt a bizalmi kémes felvetésére. A bízaimi kérdésben a szavazat-indoko­lások csütörtök reggel kezdőd­nek meg. A szovjet kormány jegyzéke Portugália kormányához Moszkva (TASZSZ). A szov­jet kormány jegyzéket intézett Portugália kormányához és ebben egyebek között a kö­vetkezőket állapítja meg: A jelenlegi viszonyok kö­zött nemcsak a nagyhatalmak, hanem minden más ország is köteles megtenni a lehető leg­nagyobb erőfeszítést a nem- zetközi feszültség enyhítésére. A szovjet kormány véleménye szerint a portugál kormány elősegitheti a nemzetközi fe­szültség enyhítését és a béke megszilárdítását. Jelenleg bi­zonyos változás állapítható meg sok állam, köztük a NATO-ors2ágok kormányainak álláspontjában is, ez arról ta­núskodik, hogy az illető kor­mányok elismerik: szükség van a Nyugat és Kelet orszá­gainak tárgyalásaira. Ennek alapján, valamint tekintetbe véve azt az általános követe­lést, amely a vitás kérdések­nek tárgyalások útján való megoldására irányul, a szov­jet kormány javasolja: két­három hónapon belül a veze­tő államférfiak üljenek össze tanácskozásra és ezen vegye­nek részt más kormányfők is. Ha a nyugati hatalmak, köz­tük Portugália is a nemzet­közi feszültség enyhítését, a hidegháború megszüntetését kívánja, akkor feltétlenül tá- mogatniok kell a legmagasabb szintű értekezlet összehívásá­ra vonatkozó indítványt. A szovjet kormány jegyzé­ke kifejezi azt a reményt, hogy a portugál kormány ked­vezően ítéli meg a szovjet kor­mánynak a nemzetközi fe­szültség enyhítésére irányuló javaslatait. ANKARA (AFP). Az Antatolia hírügy­nökség athéni tudósítója kö­zölte, hogy Makariosz érsek beutazási engedélyt kért Tö­rökországba. E feltűnést keltő hírt a török külügyminiszté­rium is megerősítette. PÁRIZS (AP). A francia kormány nem ismeri el az indonéz kor­mány elhatározásának törvé­nyességét, hogy »belső vizek­nek« nyilvánítja az indonéz szigetvilágot környező összes tengeri térközöket, amelyekre ugyanazok a szabályok érvé­nyesek, mint a felségvizekre. Mint mértékadó körök közöl­ték, Franciaország djakartai nagykövete január 9-én lépést tett ebben az értelemben. BERLIN (MTI). Erhard nyugatnémet gazdaságügyi miniszter be­szédet mondott a bajor rádió­ban. Beszédében teljesen egy­értelműen a nyugatnémet fegy­verkezés érdekében történő nagyobb erőfeszítésekre szó­lította fel a dolgozókat. LUXEMBURG (Reuter). Az európai közös­ség három vezető gazdasági személyisége — Hallstein pro­fesszor, a közös piac nyugat­német vezetője, Paul Finet, a szén- és acélközösség belga el­nöke és Louis Armand, az Euratom francia vezetője — kedden tanácskozásra ült ösz- sze Luxemburgban annak el­döntésére, hogy hol és miként kezdjék meg az európai kö­zösség Itat tagállama nemzet- gazdasága összeolvasztásának munkáját. PÁRIZS (MTI). Noha beállt a tél és a hegységekben havazik, hét­főn Algériában három helyen is voltak harcok. Újból több egyéni merényletről érkezett hír Algéria több városából: Bougie-ben egy halott és egy .sebesült, Mostaganemben 10 sebesült, Menervllleben egy halott volt a merényletek ál­dozata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom