Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-15 / 12. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1958. január 15. Biztató kilátások a nemzetközi helyzetben Moszkvai vélemények Moszkva (MTI). Bár a szov­jet sajtó még nem közöl hosz- szabb kommentárokat Bulga­rin miniszterelnöknek a NA­TO kormányfőihez intézett üzeneteivel kapcsolatban, moszkvai politikai körökben megállapítják, hogy az üzene­tek fogadtatása kedvezőnek mondható. Az eddigi jelekből, a nyugati politikai személyisé­ge*: és megfigyelők állásfog­lalásaiból nyilvánvaló, hogy a szovjet miniszterelnök javas­tatait' nagy figyelemmel fogad­ták a NATO-országokban. Moszkvában rámutatnak ar­ra, hogy a Szovjetunió leg­utóbbi békés kezdeményezései következtében a nemzetközi helyzetben bizonyos fokú eny­hülés állt be, megjavultak a kilátások az esetleges tárgya­lások megkezdésére. A szov­jet lépések a világ közvélemé­nye előtt mind jobban elszige­telik a csúfosan megbukott erőpolitika felelevenítésére iránvuló kísérleteket. Ebből a szempontból Moszk­vában rendkívül kedvezőtlenül ítélik meg Dulles legutóbbi ál­lásfoglalását, amikor is a szov­jet kezdeményezéseket egysze­rű ’propaganda-fogásnak« mi­nősítette. A szovjet megfigyelők rámu­tatnak arra, hogy az erőviszo­nyok politikai és katonai téren egyaránt a szocialista orszá­gok javára tolódtak el. A Szov­jetunió ennek ellenére nem tö­rekszik arra, hogy valamuele erőpolitikát folytasson, sőt szá­mos intézkedéssel, javaslattal kívánja elősegíteni a nemzet­közi feszültség enyhülését. A szovjet hadsereg létszámának újabb csökkentését, a legfelső szinten tartandó értekezletre irányuló kezdeményezést csak a Szovjetunió elvakult ellensé­gei, a hidegháborús elképzelé­sek gyógyíthatatlan betegei nevezhetik «-propaganda-fogás­nak«. 44 ország 9235 tudósa beadványban követelte az atombomba kísérletek megszüntetését New York (MTI). Az AP je­lenti: Dr. Linus Pauling ame­rikai Nofoel-díjas tudós 44 or­szág 9235 tudósa nevében be­adványt intézett Dag Hommar- skjöldhöz, az ENSZ főtitkárá­hoz, amely nemzetközi egyez­ményt sürget a nukleáris bom­bákkal végzett kísérletek be­szüntetéséről. A kérelmet alá­író 9235 tudós közül 36 Nobel- díjas. Pauling újságírók előtt Kijelentette, hogy a beadvá­nyok aláírói "a világ tudósai többsedének véleményét kép­viselik«.-A sugárzás mennyiségének növekedése világszerte árt az emberek egészségének... A jövő emberöltők során a sú­lyosai gyengeelméjű gyerme­kek számiának növekedésére fog vezetni«. A petíció szerint, amíg ezek a fegyverek csupán három ha- talojm kezében vannak, ellen- ártóátUcről a megegyezés meg­valósítható. Ha a kísérletek folytatódnak, s a fegyverek még több kormánynak kerül­nek birtokába, jelentősen nö­vekszik majd a nukleáris há­ború kitörésének veszélye. A petíciót többek között a következő Nobel-díjas tudósok írták alá: Bertrand Russel, Lord Boyd­orr (angol), Bom W. Heisen­berg, Otto Hahn (német), Fre­deric Joliot-Curie, Albert Schweitzer (francia), Linus Pauling, Harold Urey (Egye­sült Államok), N. N. Szernjo- nov (Szovjetunió). Az aláírók között szerepel az amerikai tudományos aka­démia 101, a londoni Royal Society 35 és a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának 216 rendes, illetve levelező tag­ja. A petíciót 1141 japán tudós írta alá. (MTI) Nagy-Britannia Kommunista Pártja Végrehajtó Bizottságának ülése I London (TASZSZ). Nagy- Britannia Kommunista Párt­ja végrehajtó bizottságának ülésén John Campbell, a Daily Worker szerkesztője megálla­pította, hogy az események je­lenlegi alakulása kedvező hely­zetet teremt a haladó erők bétoeharca számára. Hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió pozitív javaslatainak ellen- súlyozására a nyugati hatal­maik. igyekeznek összezavarni a helyzetet. Campbell rámuta- tofct arra, hogy a Szovjetunió következetes’ harcot vív az ér- demibeli tárgyalásokért. Ki­jelentette, hogy a szovjet kor­mány által előterjesztett ja­vaslatok elfogadhatók a világ minden népe számára. Áttérve Nagy-Britannia gaz­dasági helyzetére, Camobell mágál’api tóttá, hogy a jelen­legi nehézségek és az infláció Kedden kezdődik az Humántté elleni per Párizs (MTI). Kedden kez­dődik a párizsi 17. toüfiitető-bí- róság előtt az Humamiité ellen indított per. 1957 márciusában a Francia Kommunista Párt lapja a náci megszállás idején kivégzett francia vértanúk 14 fiának a köztársaság elnöké­hez intézett, nyílt levelét kö­zölte. A mártírok fiai e levélben kifejtették, hogy hívek apjuk emlékéhez, nem hajlandók ka­tonai szolgálatot teljesíteni Speidél parancsnoksága alatt, aki apjuk gyilkosainak bűn­társa. A nyílt levél közlése miatt indítottak eljárást a Francia Kommunista Párt lap­ja ellen. A baloldali sajtó, az Huma- nité és a Liberation rámutat, hogy ebben a perben tulajdon­képpen Speidel ül a vádlottalt padján. KAIRÓ (Reuter). Nasszier hétfőn megkezdte tárgyalásait Szu- karno indonéz elnökkel, aki hathetes körutazása sortul va­sárnap érkezett Indiából Kai­róba. alapvető oka az óriási fegy­verkezési kiadásokban, vala­mint! a konzervatívok népel­lenes politikájában található meg. Ezért Harry Pollit, Nagy- Britannia Kommunista Párt­ja végrehajtó bizottságának elnöke rámutatott arra, hogy az egész országban ki kell bontakoztatni a harcot »az élethez és a munkához való jogért«. Az indonéz kormány elutasította az ENSZ-hez intézett holhnd tiltakozást New York (Reuter). Az in­donéz kormány hétfőn elutasí­totta az indonéziai holland ál­lampolgárokat és holland ér­dekeket érintő intézkedésekkel kapcsolatban decemberben az ENSZ-hez intézett holland til­takozást. Alu Sastroamidjojo, indonéz nagykövet, Hammarskjöld fő­titkárhoz intézett levelében a többi között rámutat: »Nom Indonézia, hanem Hollandia az, amely a valóság­ban ismételten megsértette az ENSZ tekintélyét. Az indonéz kormány ezért elutasítja a holland kormány tiltakozását és ezennel maga részéről til­takozik Nyugat-Irian további, törvénytelen holland megszál­lása ellen.« Hollandia kész tárgyalni a szovjet javaslatokról Hága (AP). A holland kor­mány szóvivője hétfőn közöl­te, Hollandia kész tárgyalni a szovjet javaslatokról az 1955-ös genfi értekezlet irány­elvei alapján, amelyek a né­met újraegyesítést »szabad vá­lasztások« útján kívánja elér­ni. Hivatalos holland körök sze­rint a javaslatokat nem lehet megvizsgálni, sem megvitatni anélkül, hogy ne tárgyalnának egy általános biztonsági terv­ről. Bulganyin üzenete a török, a holland, a svéd, az afgán miniszterelnökhöz és az osztrák kancellárhoz Moszkva (TASZSZ). Bulga- nyin szovjet miniszterelnök üzenetet intézett Menderesz török miniszterelnökhöz, Drees holland, Erlander svéd, Mu- hammed David afgán minisz­terelnökhöz, valamint Raab osztrák kancellárhoz. Bulganyin a török minisz­terelnökhöz intézett üzeneté­ben egyebek köri a következő­ket mondja: a NATO decem­beri párizsi értekezlete meg­mutatta, hogy egyes kormá­nyok mennyire nem szívesen fogadják a népeknek azt a kö­vetelését, hogy a nagyhatal­mak tárgyaljanak a legfonto­sabb nemzetközi kérdésekről. A szovjet kormány sajnálattal és csalódással látja, hogy ezek között az országok között van Törökország is, amely a Szov­jetunió számára érthetetlen módon arra törekszik, hogy megelőzze a többi NATO-or- szágot külföldi atom- és raké­tafegyvereknek a saját terüle­Űsszehíviák-e az ENSZ-et a leszerelés érdekében? New York. (Reuter). Illeté­kes ENSZ körökben a Reuter tudósítója előtt hétfőn este kijelentették, nagy a lehető­sége annak, hogy a közgyűlés rendkívüli ülésszakát össze­hívják új leszerelési vita meg­tartására. Az említett körök szerint harminc küldöttség tá­mogatja a rendkívüli ülésszak gondolatát, az egyszerű több­ség (82-ből 42) elég lenne ah­hoz, hogy a közgyűlést össze­hívják. Angliának és az Egyesült Államoknak az a véleménye, hogy a rendkívüli ülésszaktól nemigen lehet várni, hogy jobb eredményre jut, mint a rendes közgyűlés hat hétig tartó vi­tája, azonban úgy hiszik, hogy sem Anglia sem pedig az Egyesült Államok nem el­lenezne semmilyen határozott lépést, amely a rendkívüli ülésszak összehívására irá­nyul. Sir Leslie Munro, a közgyű­lés elnöke hétfőn egy órás megbeszélést folytatott Ham­marskjöld! főtitkárral éí úgy tudják, hogy a zsákutcába ju­tott leszerelési kérdésről be­széltek. tén való elhelyezésében. Ez csak azzal magyarázható, hogy Törökország nyilván nem szá­mol teljesen e veszélyes lépés igazi jellegével. Bulganyin üzenete ezután hangsúlyozza: a szovjet kor­mány arra törekszik, hogy va­lóban jószomszédi és baráti vi­szonyt, kölcsönös megértést és bizalmat teremtsen a Szovjet­unió és Törökország között, ezért reméli, hogy Törökor­szág kedvezően fogadja a szov­jet javaslatokat, s a tanács­kozásban való esetleges rész­vétele elő fogja segíteni a bé­ke megerősítését, a szovjet— török jószomszédi kapcsolatok kialakítását. Drees holland miniszterel­nökhöz intézett üzenetében Bulganyin örömmel állapítja meg, hogy az egyik legbefolyá­sosabb holland párt az atom­fegyver kísérletek eltiltása mellett foglalt állást. A szov­jet miniszterelnök kifejezi azt a reményét, hogy a szovjet kormány javaslatai megértés­re és támogatásra találnak Drees miniszterelnöknél és kormányánál. Erlander svéd miniszterel­nökhöz intézett üzenetében Bulganyin hivatkozik arra, hogy Svédország már régóta semleges politikát folytat és ez határozottan elősegíti a békét, különösen Észak-<Európaoan. A Raab kancellárnak kül­dött üzenet hangoztatja: »Vé­leményünk szerint az Európa közepén, két hatalmi csoporto­sulás között fekvő semleges Ausztria már e helyzeténél fogva is feltétlenül érdekeit a béke megóvásában, az osztrák kormány a javasolt tanácsko­záson való részvételével jelen­tősen hozzájárulhatna a nem­zetközi feszültség enyhítésé­hez, s az államok közötti biza­lom helyreállításához«. Az afgán miniszterelnökhöz intézett üzenet emlékezteti a miniszterelnököt arra, hogy a szovjet kormány javaslatai sok tekintetben megfelelnek azok­nak az elveknek, amelyeket az ázsiai és az afrikai népek ér­tekezlete elfogadott. A szovjet kormány ennek, valamint az afgán kormány következetes semleges politi­kájának alapján is reméli, hogy a miniszterelnök kedve­zően fogadja a szovjet javas­latokat. (MTI) BELGRAD (TANJUG). Sukamo indo­néz köztársasági elnök, aki jelenleg Kairóban tartózkodik, fogadta Joszip Gyergya kairói jugoszláv nagykövetet és megbeszélést folytatott vele küszöbönálló jugoszláviai lá­togatásáról. Várható. hogy Sukamo elnök magánlátógatás- ra e hét végén Belgrádiba érkezik, ahol megbeszélést folytat Tito elnökkel. PRÁGA (TASZSZ). A nyitrai területi bíróság tárgyalta annak a 32 tagú államellenes kémcso­portnak az ügyét, amelyet Ja- rovszlav Vod'icska amerikai ügynök szervezett meg. A. J. Vodicskának nyújtott segítsé­gért, a vele való együttmű­ködésért, a bíróság Vlagyimir Kialát 12 évi börtönre. Pe- zider Gregust 10 évi börtönre, a többi vádlottat periig 1—7 évi szabadságvesztésre ítélte. Adalékok a nemzetközi politika eseményeihez Forrong Nigéria — az álomkór földje NIGÉRIÁBAN, a brit birodalom legnagyobb gyarmatá­ban már hosszabb ideje feszült a helyzet. Az angol kormány ezért bizottságot küldött ki Nigériába az elégedetlenség okai­nak kivizsgálására. Londonban hivatalosan ugyanis azt ál­lítják, hogy a nyugtalanságot egyes kisebb területek, vagy törzseik arra irányuló törekvése okozza, hogy elkülönülje­nek a Nigériai Föderációtól, s megteremtsék a maguk ön- kormányzati vagy független területét. Furcsa és egyedülálló Nigéria közigazgatási-áliami be­rendezése. Az ország egy része autonom terület, másik ré­sze pedig gyarmat. Kelet- és Nyugat-Nigéria bizonyos re­gionális kérdéseikben önkormányzattal rendelkezik az 1957 augusztusában Londoniban megtartott, úgynevezett »nigériai értekezlet« óta. A területileg legnagyobb Észak-Nigéria tar­tomány azonban továbbra is gyarmat marad egész 1959-ig. Emiatt az egész Nigériai Föderáció nem változtathat jelen­legi gyarmati státuszán. Egészen 1960-ig, sőt talán 1961-ig várnia kell teljes függetlenségére. Ilyen sajátságos, fél-ön­kormányzathoz hasonló rendszer nem található sehol a vi­lágon. Ezt a kompromisszumos megoldást eredetileg 1953- han javasolták, de csak a múlt évi londoni értekezleten hagy­ták jóvá. Ilyen megoldást azért hoztak, mert Nigéria leg­gazdagabb északi tartományának politikai vezetői nem akar­tak oly gyorsan önkormányzatot, mint Kelet- és Nyugat-Ni­geri a vezetői. Másrészt az említett megoldásra az adott okot, hogy Nagy-Britannia nem volt hajlandó teljesítem Kelet- és N.vugat-Nigériának ári a követelését, hogy 1956-ban teljes függetlenséget biztosítson számukra. A Nigériai Föderáció roppant térsége Közép-Afrikában 877 000 négyzetkilométer, több mint 32 millió lakossal. Fő­városa Lagosz, amely egyben fontos kikötője is az ország­nak az Atlanti-óceán partján. Nigéria földje igen termé­keny. Mezőgazdasági termékei közül legjelentősebb a gyapot, a kaiké, a mogyoró és az étolaj. Ezenkívül dús szén- és vas­ércbányákkal is rendelkezik. Az utóbbi időben olajlelőhelyek­re bukkantak, sőt uránium-ércet is találtak. E nyersanyagok kivitele 1956-ban mintegy 400 millió dollár értékű volt, de az ország behozatala is ezen összeg körül mozog. Nigériát a portugálok fedezték fel a XV században. Nagy-Britannia 1885-ben vette át a területet, amelynek 1900-ban a gyarmati protektorátus státuszát adta. Nigéria az ellentétek földje, az őserdők, a mocsarak és a sivatagok ha­zája. Nigériában még mindig szörnyű pusztítást okoz az álomkór, legelmaradottabb lakossága az északi mohamedán­lakta vidéken él. A mohamedán vallású nigériaiak asszo­nyai még mindig fátyolt viselnek. Nigéria fő problémája, az angolok állítása szerint, egyes kisebbségi törzseiknek az a törekvése, hogy függetlenségük biztosítása után ne kerüljenek a bennszülöttek három leg­nagyobb csoportjának uralma alá. A Joruba, a Hansza-Fu- lani és az Ibo csoportról van szó. Igaz, hogy a három nigé­riai föderális egység mindegyikének különböző néprajzi cso­portokhoz és törzsekhez tartozó lakosai vannak és mind­egyikük közös ügye, hogy egyesek angolul beszélnek, de sen­ki sem beszéli a másik törzs nyelvét, amint azt szellemesen feltüntetni igyekszik a Manchester Guardian. A kisebbségi törzsek szóbariforgó követeléseit azonban, úgy látszik, egy bizonyos oldalról sugallták, amelynek nem felel meg, hogy a bennszülöttek egyesüljenek és az ország belső rendszere kérdésében egységesen lépjenek fel. Ezenkívül az is kétség­telen, hogy az említett kisebb törzsek követeléseit a hatal­mas kakaó-, gyapot és amerikai-mogyoró ültetvények angol tulajdonosai is ösztönzik. Annak érdekében, hogy a dolog még bonyolultabb le­gyen, az egyik tartomány törzsfőnökeinek egy csoportja nem ismeri el sem az önkormányzat, sem a föderáció hatal­mát. Ez a csoport egyszerűen azt állítja — és ebben az an­golok támogatását is élvezi —, hogy tartománya annak az egyezménynek alapján, amelyet Viktória királynő képviselői aláírtak, angol protektorátus, ennélfogva a csoporthoz tarto­zó törzsfőnökök önállóan oldják meg kapcsolataikat Nagy- Brita-miával. Annak ellenére, hogy az angol gyarmati igazgatás köte­lezettséget, vállalt Nigéria függetlenségének — éppúgy, mint más angol gyarmatok függetlenségének — fokozatos előké­szítésére, tény, hogy a tengerparti vidékek kivételével az ország lakossága még mindig a legkezdetlegesebb életet éli a törzsek keretében és főként vadászattal, valamint közép- korias földműveléssel foglalkozik. A kisebbségi törzsek az említett jelenség, valamint a kulturális és gazdasági elmaradottságuk ellenére azonban nem tanúsítanak ellenséges magatartást a független Nigéria megteremtésének gondolatával szemben sem. Bármennyire is éles jelleget ölt az egyes törzsek között folyó belső harc, s tekintet nélkül a törzsek egymás közötti területi viszályainak motívumaira, a nigériai törzsek egységesek abban a köve­teli lükben, hogy Nigéria különüljön el a brit birodalomtól. Most közvetlen célként tűzték ki a független Nigéria meg­teremtését a brit nemzetközösség keretében. NAGY-BRITANNIA azonban még mindig tétovázik a nigériai követelésekkel kapcsolatban és megnehezíti Nigéria függetlenségének útját, mert — éppúgy, mint más gyarmat­tartó hatalmak — úgy vélekedik, hogy a független Nigéria példát szolgáltathatna az afrikai kontinens más néger or­szágainak fejlődésére, s arra, hogy ezáltal megváltoztassa azoknak a kapcsolatoknak egész egyensúlyát, amelyek a gyarmattartó hatalmak képviselői és a bennszülöttek között kialakultak. DJAKARTA (Uj Kína). A délszumátrai helyi törvényhozói választá­sokon az egyes pártok a kö­vetkező szavazatokat kapták: Masjumi párt 547 288, Indo­néz Kommunista Párt 223 802, Indonéz Nemzeti Párt 188 53C, Muzulmán Szövetség Pártja 123 655, Nemzeti Unió 112 582. A kommunista pártra 56 739-el több szavazatot adtak le, mint a legutóbbi választásokon. HÁGA (Reuter). A holland kormány elvben« beleegyezett raké­ta támaszpontok létesítésébe holland területen, ha az szük­ségesnek bizonyul. OTTAWA (AFP). A béke Nobel-díj.ial kitüntetett Los ter Pearson saj­tóértekezletén kijelentette: Eisenhower elnök Bulganyin marsallnak adott1 válaszában ■helyes irányvonalat követett, mert jelezte, hogy Nyugat haj­landó tárgyalni anélkül, hogy feltételeket szabna.« A volt kanadai külügymi­niszter ismételten megerősítet­te azt az óhaját, hogy a tárgya­lásokat folytassák »a NATO nevében«. TEHERÁN (AFP). Maxwall Taylor tábor­nok, az amerikai hadsereg ve­zérkari főnöke Bagdadból Te­heránba érkezett. A tábornok a sahhal és az ország katonai vezetőivel megbeszélést foly­tat, majd egyrészt az Irán­nak nyújtott amerikai katonai segéllyel összefüggő kérdések­ről, másrészt az iráni had­sereg mellé kinevezett ameri­kai tanácsadók tevékenységé­ről. UJ-DELHI (MTI). Biztos forrásból kö­zölték — jelenti az AFP —, hogy dr. Graham, a Biztonsá­gi Tanács kasmiri megbízott­ja semmivel sem jutott előbb­re azon a megbeszélésen, amelyet hétfőn délután Neh­ru indiai miniszterelnökkel és Krisna Menőn hadügyminisz­terrel folytatott Kasmír ügyé­iben. Nehru támogatja Bulganyin marsall indítványát Uj Delhi (AFP). Nehru az AFP tudósítójának adott nyi­latkozatában helyeselte Bulga­nyin marsall javaslatait a csúcsértekezletre vonatkozóan. »Már többször jelentettem ki nyilvánosan, hogy szükséges egy ilyen értekezlet — mon­dotta. — Ilyen vagy olyan for­mában létre kell jönnie, mert a helyzet megköveteli«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom