Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-12 / 10. szám

.SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1958. január 12. Bulganyin újabb üzeneteinek amerikai sajtóvisszhangja New York (TASZSZ). A New York Times iondoni tu­dósítója kifejti, hogy a nyu- ga t-európai diplomaták véle­ménye szerint a Szovjetunió­nak a nyugati hatalmakhoz Intézett újabb üzenetei, ame­lyek a legfontosabb kérdé­seit megvitatását javasolják, erős diplomáciai pozíciót sze­reztek a Szovjetuniónak. ►‘A NATO-országok egyik diplomatája kijelentette, hogy a szovjet javaslatok átfogó voltuk -miatt nehézségeket tá­maszthatnak a nyugati szövet­ségesek egymásközti viszonyá­ban. Azokra a kormányokra, amelyek esetleg nem akarják a demilitarizálást Közép-Euró- pában, nagy hatást gyakorol­hat az atomfegyverei sértetek beszüntetésére irányuló indít­vány.« A tudósító helyt ad annak a véleménynek, hogy az Egyesült Államok nem lesz hajlandó bevenni a népi Kínát a Nyu­gat és Kelet képviselőd közöt­ti tanácskozás részvevői kö­zé. ►►Mindamellett — írja — diplomáciai körökben kijelen­tik, hogy az európai népek esetleg rosszallni fogják, ha az amerikaiak elvetik a hábo­rú és a béke legfontosabb kér­déseinek megvitatását, csupán azért, mert az Egyesült Ál­lamok kormánya nem ismeri el a Kínai Népköztársaságot.« *-A Nyugat ügye iránt két­ségtelenül odaadó diplomaták egész sorának véleménye ab­ban foglalható össze — írja a tudósító —. hogy a szovjet jegyzék elsőrendű fontosságú diplomáciai probléma elé ál­lította a szövetségesek kor­mányait,. E diplomaták alap­vető véleménye szerint, ami­kor a Szovjetunió őszinte óha­ját fejezi ki, hogy a legmaga­sabb szinten tárgyalják meg a legfontosabb kérdéseket, ez­zel tulajdonképpen a nyugati országok közvéleményében uralkodó hangulatnak is kife­jezést adott.« A New York Herald Tri­bune washingtoni tudósítója Bulganyin miniszterelnöknek Eisenhower elnökhöz intézett újabb üzenetét kommentálva kijelenti, hogy az üzenet «-egy legmagasabb színtű értekezlet összehívásának lehetőségéről beszél, függetlenül attól, tet­szik-e az Egyesült Államok­nak.« Az Associated Press hír- ügynökség diplomáciai szemle­írója közű, hogy «-washingtoni hivatalos körökben behatóan tanulmányozzák Oroszország legutóbbi üzenetét, amely áll­hatatosan követeli, hogy hív­ják össze a Kelet és Nyugat képviselőinek legmagasabb- színtű értekezletét a legfonto­sabb kérdések megvitatására, i óllelhet e körökben hidegen fogadják e követelést.« ►>A( Fehér Házban és a külügyminisztériumban nem mutatkozik semmi jele annak — írja a tudósító —, hogy az Egyesült Államok meg akarná változtatni politikájának alap­vonalát, amelynek értelmében ellenzi, hogv a jelen körül­mények között újabb legmaga­sabb? zrn tű értekezletet hív­janak Össze.« Mint a szemleíró jelentésé­ből kitűnik «washingtoni hi­vatalos körök attól tartanak, hogy a Szovjetunió legújabb üzenete olyan újabb reménye­ket kelthet Európában, hogy most lehetne valamit tenni a ousztító atomháború veszélyé­nek csökkentésére« A Pravda vezércikke Bulganyin üzenetéről Moszkva (TASZSZ V A Prav­da szombati vezércikkében Bülganyinnak Gaillardhoz, Zo­lihoz, Adenauerhez, valamint likseBhowerhez és Macmillan- hez intézett üzeneteit kom­mentálja. A szovjet kormány — írja vezércikkében a Pravda — azt javasolja, hogy a legközelebbi két-három hónapban tartsák meg a vezető államférfiak ma- gasszintű tanácskozását a kor­mányfők részvételével. Ezen a tanácskozáson megvitathatnák a nemzetközi élet halaszthatat­lan és megérett kérdéseit. A vezércikk ezután megjegyzi, hogy a szovjet kormány üze­neteiben kifejtett eszmék a béke megszilárdítására törek­vő emberek millióinak benső­séges gondolatait és várakozá­sait tükrözik. Ha a nyugati ha­talmak —- szögezi le végül a Pravda — hallgatnak a józan észre, és elfogadják a szovjet kezdeményezést, akkor a vilá­gon minden ember megköny- nyebbülten lélegzik fel abban a reményben, hogy a békének és a népek barátságának nagy eszméje diadalmaskodik. Gheorghe Maurert választották meg a Román Nagy Nemzetgyűlés elnökségének elnökévé Bukarest (MTI). Dr. Petra Iroza, a Román Népköztársa­ság Nagy Nemzetgyűlése cl- lőkségénék elnöke elhunyta itpn a Nagy Nemzetgyűlés el- töksége január 11-éré össze- u'tóa a képviselőket Szombaton reggel 9 óra előtt sár benépesedtek a padsorok, élen voltak a d'r. Petru Groza emelésén részt vett külföldi lüldöttségek tagjai is, köztük )obi István, dr. Münnich Fe- enc és Keleti Ferenc buka- esti nagykövet. Megjelentek z elhunyt dr. Petru Groza s.riádtagjai is. Az ülést Constantin jscu, a Nagy Nemzetgyűlés Inöke nyitotta meg. Meg- mlékezett dr. Petru Groza ervadhatatlan történelmi ér­eméiről. Hangoztatta, hogy íroza egész életét a nép rdekelnck szolgálatába állítot­i. A képviselők és a meghívot- ik egyperces felállással adóz­ik dr. Petru Groza emlékének. Pirvulescu elnök ezután me­leg szavakkal üdvözölte a dr. Petru Groza temetésén részt vett külföldi küldöttsé­geket. Előterjesztette a Nagy Nemzetgyűlés elnöksége új elnökének megválasztásáról szóló törvényjavaslatot, ame­lyet a Nagy Nemzetgyűlés egyhangúan el is fogadott, majd átadta a szót Gh. Gheor- ghiu-dej-nek, a Román Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának, aki a Nagy Nemzetgyűlés elnökségének is tagja. Obeorgiu-dej Gheorg- ko Maurert, a jelenlegi kül- űgrninásetert, a Nagy Nem­zetgyűlés tagját javasolta a Nagy Nemzetgyűlés elnöksé­gének elnöki tisztébe. Mivel más javaslat nem hangzott el, az elnök elrendelte az előké­születeket a titkos szavazásra. » * * Legfrisseb hírek szerint a Nagy Nemzetgyűlés egyhangú­an választotta meg Gheorghe Maurert. Kanada fölött is átrepülnek atombombás amerikai repülőgépek Ottawa (Reuter). A kanadai irügynökség pénteken egy agasálkísú személyiségre hi- itkoeva jelentette, hogy ame- kai repülőgépek esetenként ásbeli engedéllyel, atom-, így hldrogénbombákat visz­ik magukkal kanadai terület feletti repüléseikre. A bom­bák «hatástalanítva« vannak. Az amerikai kormány min­den egyes esetben hivatalos engedélyt kér Kanadától. Az engedélyt mindenkor egy mi­niszternek kell aláírnia. Atomfegyverek a nyugatnémet hadsereg kezében ? Berlin (MT). A bonni Poli­tisch-parlamentarischer Pres­sedienst tudósítása szerint «A nyugatnémet hadseregnek a NATO hatáskörébe rendelt csapattestei a Rajna körzeté­ben már most olyan szorosan együttműködnek az amerikai csapatokkal, hogy gyakorlati­lag úgy lehet tekinteni őket, mint amelyeket bevontak az amerikai csapatok atomfegy­verkezésébe.« E szoros együtt­működés útján — mint a lap írja — a nyugatnémet NATO csapiatok bármikor atomfegy­verekkel is rendelkezhetnek. A bonni hadügyminisztérium ve­zető helyein megerősítik, hogy Strauss hadügyminiszter «min­den eszközzel támogatja ezt a becsúszó atomfegyverkezést«. A hadügyminisztérium így meg akarja kerülni a nyugat­német lakosságnak az atom­fegyverkezéssel szemben ta­núsított ellenállását. Az amerikaiak „űr háborúra“ készülnek Washington (AP). Az ame­rikai hadügyminisztérium új szervet létesít az «űrháború« fegyvereinek tervezéséhez. Lehet, hogy az új szerv költ­ségvetése megközelíti majd az 500 millió dollárt. Eisenhower elnök a kong­resszushoz intézett levelében röviden ismertette, hogy mi lesz a feladata az ARP A nevű szervnek, amelyet Mcelroy hadügyminiszter most szervez. Az elnök szerint a hadügymi­niszter ebbe a szervbe egye­síti majd «mindazokat a raké­ta-elhárítással és a műholdak­kal kapcsolatos technológiai kutatásokat, amelyek a had­ügyminisztériumon belül foly­nak.« ^MCtvelödóe Vasárnap Csl’jy Gergely Színház: Szir­mai: Mágnás Mislka. Du. fél 8 órakor. Victor Hugo: A királyasz- szony lovagja. Este fél 8 óra­kor. Vörös Csillag: Huszárok. 3, 5, 7, 9 órakor. — Matiné fél 11 órakor: Utazás az őskorba. Szabad Ifjúság: Két vallo­más. 3, 5, 7, 9 órakor. KIOSZ Béke-mozi: Berlini románc. 4, 6, 8 órakor. A Nagyatádi Járási ; ; Művelődési Ház ► filmszínházának műsora: * • 12«5n Prolog. Szovjet film. I ► Előadás kezdete 3, 5 7 órakor. ! * Matiné: 10 órakor: Körhinta. ! Hippi-Rónai Múzeum: Gsré- gészati, várostörténeti, népraj­zi, természettudományi kiállí­tások és a Rippl-Rónai emlék­kiállítás. Nyitva: 10—14 óráig. Hétfő Vörös Csillag: Huszárok. 5, 7, 9 órakor. Szabad Ifjúság: Graciela. 4, 6, 8 órakor. Megyei Könyvtár: Könyv­kölcsönzés és olvasótermi szol­gálat 13—19 óráig. Ifjúsági Könyvtár: Könyv­kölcsönzés 13—18 óráig. — A Hazafias Népfront bala­tonmáriafürdői szervezete ja­nuár 5-én nagysikerű kabaré­estet és táncmulatságot rende­zett. A Bakos Ernő népfront­elnök által szervezett rendez­vény tiszta bevételét a Vörös- kereszt javára fordítják. Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: felhős idő, sokfelé eső, havaseső, a hegyekben hó, mérsékelt délkeleti, déli, ' a Dunántúlon élénkebb délnyu­gati, nyugati szél, a nappali felmelegedés kissé gyengül. Az éjszakai hőmérséklet alig vál­tozik. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet-vasárnap 2— 5 fok között. Nemzetközi Szemle .„«••i.tniuiiimiiiiiiiiiiiiHiiiimilllllllUMilllHUIIIIIIimilllllllUlllllifmiillHIilillllllllllllillllllllilIlllIIIIIIHIIIIlll HÁROM ÚJESZTENDEI BEKÖSZÖNTŐ Még alig két tucatszor járt körbe a kismutató az óra szám­lapján ebben az esztendőben — s a nemzetközi élet az idén máris egy egész sor nagyfon­tosságú eseménnyel gazdago­dott. Ezekben a napokban meg­szólalt a világ három nagyha­talmának egy-egy vezetője: előbb Macmillan, majd egy napon, csaknem ugyanabban az órában Bulganyin és Eisen­hower. Macmillan angol miniszter- elnök január 4-én pártpoliti­kai beszédet tatott az angol rá­dióban; Eisenhower amerikai elnök január 9-én a kongresz- szus két házának együttes ülé­sén mondotta el erre az évre szóló üzenetét; Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke pedig ugyanezen a napon újabb levelet küldött Eisenhowernek, Macmillan- nek és még 17 más kormány­főnek. Három újesztendei bekö­szöntő: egyúttal három külön­böző állásfoglalás is a mai nemzetközi helyzetet, a világ jövendő sorsának kialakítását illetően. Enyhülés Londonban Vessük először vizsgálat alá Macmillan beszédét! Kezdjük rögtön azzal, hogy ez a beszéd nagy feltűnést keltett nyuga­ton, s ami például az ameri­kai vezető köröket illeti: Mac- mülan néhány elképzelése nagy megdöbbenést okozott so­raikban. Mi volt ennek az oka? Igaz ugyan, hogy Macmillan ez alkalommal is úgy emlegette a NATO-t és az atomfegyvert, mint «a biztonság legjobb ga­ranciáját«, s igaz az is, hogy a Szovjetunió külpolitikáját, magatartását értékelve, Mac­millan most is eltorzította a valóságot. Ezt a beszédet azon­ban mégis pozitívan kell érté­kelnünk, mert az utóbbi esz­tendők alatt angol miniszter­elnök szájából most hangzott el először az a javaslat, hogy a világbéke fenntartása céljá­ból ünnepélyes meg nem táma­dási szerződést kell kötni a Szovjetunióval. Ez pedig ' — amint amerikai hivatalos kö­rök hűvösen, sőt fagyosan megjegyezték — «nagymérték­ben eltér Nagy-Britannia ko­rábbi álláspontjától«. Vajon mi késztette Macmil- lant, hogy éppen most rukkol­jon ki ezzel a javaslattal? Elsősorban: igen valószínű, hogy Macmillan béküléke- nyebb irányban nyomást akart gyakorolni az amerikai külpo­litikára, hiszen ismeretes, hogy az Egyesült Államok vezetői most készülnek válaszolni Bul- ganyinnak még a múlt év vé­gén, közvetlenül a párizsi NA­TO értekezlet előtt küldött le­velére. A nyugat-európai köz­hangulat alakulására minden­esetre jellemző, hogy egyné­hány héttel ezelőtt Párizsban Macmillan azok közé a kor­mányfők közé tartozott, akik leginkább beadták derekukat az amerikai követeléseknek, különösen ami a középhatósu­garú rakétatámaszpontok eu­rópai építését illeti. Most pe­dig Macmillan is jónak látta, hogy az amerikai vezető kor­mányférfiak előzetes értesíté­se nélkül, nyilvánosságra hoz­zon egy olyan programot, amelynek lényeges eleme a Szovjetunióval való megegye­zés. Ez egyúttal megerősíti azt az irányzatot is, hogy a nyu­gati világon belül Anglia nem elégszik meg a másodhegedűs szerepével, s arra törekszik, hogy legalábbis egyenrangú partnere legyen Amerikának. Másodsorban: Angliában 1959 folyamán választások lesznek, s ami a mostani köz­hangulatot illeti, azzal min­denki egyetért, hogy jelenleg munkáspárt Macmillan sokkal jobbak a kilátásai, mint pártjának, a konzervatív párt­nak az esélyei. Bizony, az an­gol választópolgár megunta a konzervatív, tory kormány so­rozatos külpolitikai kudarcait (gondoljunk például az 1956-os őspi szuezi vereségre és a bo­rotvaélen táncoló ciprusi hely­zetre), s jobban bízik a mun­káspártban, amely az atom­fegyver-kísérletek azonnali megszüntetését és nemzetközi csúcsértekezlet megtartását ígéri kormányra kerülése ese­tén. Nos, Macmillan már most iparkodik visszaédesgetni azo­kat a szavazókat, akiket a munkáspárt elcsábított a kon­zervatívoktól. Harmadsorban: nyugaton is egyre többet beszélnek arról, hogy Macmillan talán még az idén ellátogat Moszkvába, hogy visszaadja Hruscsov és Bulganyin két esztendővel ez­előtt történt angliai látogatá­sát. Ez a mostani pozitív javas­lata mintha Macmillan moszk­vai útjának előkészítését, egyengetését is szolgálná. Még a Sunday Dispatch, ez a jobb­oldali angol lap is így ír erről a kérdésről: «Macmillan támo­gatást igyekszik keresni a Szovjetunió új megközelítésé­nek tervéhez, akár tetszik ez az amerikaiaknak,, akár nem. Az lesz Macmillan sorsdöntő órája, amikor elfogadja a moszkvai meghívást. Ha a mi­niszterelnök mosolyogva jön haza Moszkvából, akkor a to- ryk mindent elsöprő választási győzelmet fognak aratni«. Negyedsorban: arról sem sza­bad megfeledkeznünk, hogy Macmillan ezt a beszédet öt­hetes és harmincezer mérföl- des külföldi útjának előesté­jén tartotta, jelenleg például már Indiában tartózkodik, s még beutazza a brit nemz-stkö- zösség jónéhány országát. El­látogat például Ausztráliába, Ujzéiandba, Pakisztánba, Cey­lonba, a Szingapúr korona- gyarmatra is. Macmillan azóta már találkozott és tanácsko­zott is Nehruval, s mivel ezen a megbeszélésen ismét szóba- került Macmillan-nek a meg nem támadási egyezményre vo­natkozó terve, ez bizonyossá teszi, hogy Macmillan ezzel a javaslatával a többi közt arra is törekedett, hogy az úgyne­vezett bandungi országokban kedvezően fogadják látogatá­sát. Washingtonban nem enged a fagy? Egészen más hangot ütött meg Eisenhower hosszú, több mint ötezer szavas üzenetében. Most, amikor nyugaton, köze­lebbről Amerikában is egyre több politikus és közéleti sze­mélyiség foglal állást a hajlé­konyabb politika, a békés együttélés Uyen vagy olyan formában történő megvalósítá­sa mellett (Eaton gyáros, Hearst sajtókirály, Kennan volt diplomata, sőt Stasscn, az elnök leszerelési tanácsadója is), Eisenhower továbbra is a régi, divatja múlt dallamot pengette lantján. Nyolcpontos programjában mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy «erő út­ján kell megvédeni biztonsá­gunkat«. Érthető, hogy nyugaton is igen sokan — mindenekelőtt az egyszerű emberek, de a jó­zanabb államférfiak és újsá­gok is — csalódott hangon em­lékeznek meg erről a beszéd­ről, hiszen ebben egy árva szó sincs arról, hogy így vagy amúgy, de meg kell tárgyalni a Szovjetunió képviselőivel együtt a világ sorsát. Ilyen kö­rülmények között valósággal gúnyos csengése van Eisenho­wer ama «békejavaslatának«, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió működjék együtt — a malária leküzdésében! Ez aztán «békeprogram« a javá­ból! Most, amikor az egyének, a családok és a nemzetek éle­tét háború fenyegeti, s most, amikor e veszély elhárítását várják a népek a felelős ál­lamférfiaktól, az amerikai el­nök nem lát más lehetőséget a Dulles sajtóértekezlete Washington (Reuter). (AP). Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint Dulles pénteken sajtóértekezletet tartott. Ki­jelentette «nem ellenzi a talál­kozókat a Szovjetunióval. Nem hiszi, hogy két, vagy három hónapon belül csúcsértekezle­tet kellene tartani, ha csak az értekezletet megfelelően elő nem készítik és ésszerű biz­tosíték nincs arra, hogy az valamilyen kívánatos ered­ményt hoz.« A külügyminiszter elutasí­totta Bulganyin miniszterel­nöknek azt a javaslatát, hogy atommantes övezetet hozzanak létre. Kijelentette, ►»fölöttébb valószínű«, hogy a nyugati or­szágok ismét megkezdik majd a zsákutcába jutott leszerelési tárgyalásokat a Szovjetunió­val. Leszögezte: az Egyesült Államok nem lép be a bagda­di paktumba. Pénzügyi se­gélyt nyújt majd Indiának hogy segítsen Nehru miniszter­elnöknek újabb ötéves gazda­ság-fejlesztési terve végre­hajtásában. Közölte, hogy az Egyesült Államok kész együttműködni Franciaországgal, hogy segít­séget nyújtson pénzügyi ne­hézségeinek megoldásában, mi­vel »a francia gazdaság izmos és egészséges«. Dulles kijelentette továbbá, arra számit, hogy Latin-Ameri- ka «az orosz gazdasági offen- zíva célpontjává válik«. Szovjetunióval való együttmű­ködésre, mint az ilyen, önma­gában egyébként szép, de még­iscsak tizedrangú problémának a közös megoldását. Mosshva a derült, napsütéses jövőért Ami tehát a béke ügyét il­leti, semmiképpen sem lehet azt állítani, hogy itt Amerika bármilyen kezdeményező sze­repet is játszana. A múlt hét eseményei is azt mutatták, hogy a béke ügyének leghűsé­gesebb védelmezője továbbra is a Szovjetunió. A Szovjet­unió a napokban bejelentette, hogy újabb háromszázezer fő­vel csökkenti hadseregének létszámát s ezzel az előző esz­tendőkben végrehajtott egyol­dalú csökkentéseket is beszá­mítva, immár mintegy két­millió embert adott vissza a békés építőmunkának. A hét másik nagyjelentőségű szovjet lépése az volt, hogy csütörtö­kön Bulganyin újabb üzenetet küldött 19 kormányfőnek. Ez méltán megérdemli a békeüze­net elnevezést. A Szovjetunió kormánya pontról pontra fel­sorolja, hogy véleménye sze­rint milyen problémákat kel­lene megtárgyalni egy új ke­let—nyugati közös értekezle­ten. Ami pedig az értekezlet jel­legét illeti, Bulganyin itt úgy foglal állást, hogy gyűljenek össze a NATO és a varsói szer­ződés országainak miniszterel­nökei, s kössenek meg nem tá­madási egyezményt. Bulganyin tehát támogatja és «konkreti­zálja« Macmillan említett ja­vaslatát. Jellemző e szovjet lé­pés visszhangjára, fogadtatásá­ra, hogy például a pénteki an­gol újságokban az újabb Bul- ;anyin-levél erősen «elnyomta« Eisenhower üzenetét. Az amerikai vezető körök nakacssága — amelyet Eisen­hower mostani üzenete oly nyilvánvalóvá tett —, azt mu­tatja, hogy nem lesz könnyű tárgyaló-asztalhoz kényszerí­teni ezeket a tengerentúli el­fakult politikusokat. A szov­jet diplomácia azonban, amely mögött ott van az emberiség többségének békeakarata, már nehezebb diót is fel tudott tör­ni. Mindenesetre: annyira ki­rívó a különbség ez egy napon történt szovjet és amerikai ál­lásfoglalás hangneme, Eisen­hower és Bulganyin programja között, hogy ezt még a vak is látja, s ez szerte a világon újabb híveket szerez a szovjet békepolitikának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom