Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-12 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Mai számunk tartalmából: AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XV. évfolyam, 10. szám. Ara 60 FILLÉR Vasárnap, 1956. január 12. Ki hogyan Iái ja? A tekintélyről, melyet nem lehet megvásárolni... A kisasszondiak sikere Irodalom, művészet, népművelés Megalakult a barcsi gazdakör ■ IkAAAAAAAAAkkAAAkAljLALÁAAAAkAKAA. ► Régi vágya teljesült a bar­csi gazdáknak, mikor a múlt év decemberében megalakult a gazdakör. Sokszor hallot­tak már addig is arról, hogy milyen hasznos szórakozást és tanulást jelent a gazdakör, de csak most, miután a föld­művesszövetkezet magáévá tette ezt a kérdést és a Béke utcai italbolt mellett szép ter­met bocsátott rendelkezésre, látták meg igazán a gazdakör fontosságát. Ebben a helyi­ségben találkoznak esténként, s beszélik meg a világ esemé­nyeit, a maguk kis problé­máét, melyek leginkább a pa­raszti élettel, a termeléssel függnek össze. Sok hasznos dolgot hallanak meg Gyurá- kovics Ferenctől, a szövetke­zet agronómusától, aki elő­adásokat tart a belterjes gaz­dálkodásról Legutóbb a földi­fog­mogyoró termesztésével lalkoztak. Az alapszabályt a földmű­vesszövetkezet készítette el a gazdakör részére. S ez úgy látszik, jól sikerült, mivel a gazdakörök megyei értekez­letén a barcsi alapszabályt fo­gadták el mintának. A téli tervek szerint még sok elő­adást és vitaestet tart a bar­csi gazdakör. Levél Csurgóról t a csurgói járásban \ tavalyinál kétszer akkora földön termelnek cukorrépát az ötvöskónyi parasztok A nagyatádi járásiban de­cember 31-ig az előirányzott 224 kh. cukorrépára megkötöt­ték a termelési szerződést. Öt­vöskónyi községnek például 15 kh-ra kellett volna szerződést kötni. A falu gazdái azzal a ké­réssel fordultak a Kaposvári Cukorgyárhoz, hogy a jövőben a cukorrépát helyszínen vegye át. A gyár vezetősége helyt adott kérésüknek. Az ötvösiék így aztán nem 15, hanem 30 kh-ra kötöttek szerződést. Nagyatád nem tudta telje­síteni tervét, mert a henézi gazdák elzárkóztak a szerző­déskötések elől. Pedig Henéz- ben is szeretik az édeset, vá­Közel 40 milliárd dollár katonai célokra Washington (Reuter). John­son szenátor az amerikai sze­nátus felkészültségi albizottsá­gának demokrata párti elnöke pénteken este közölte, hogy Eisenhower elnök hétfőn a kongresszus elé terjesztendő költségvetéséiben 39 milliárd 500 millió dollárt kért katonai célokra. sárolna'k cukrot, nem is keve­set. Jó lenne, ha követnék az ötvösiék példáját és még köt­nének szerződést. Lábod és Görgeteg ugyancsak nem tett eleget az előirányzatnak. Arra hivatkoznak, hogy nem megfe­lelő a talaj cukorrépatermelés­re. Pedig nem így van. Ott is megteremne néhány hold ré­pa, s ők is segítenék cukorter­melésünket. Lottó-tájékoztató A második játékhéten, nem végleges megállapítás szerint 2 632 759 lottószelvény vett részt a játékban. Eddig öttalá- latos szelvény nincs. A nyertes szelvények darabszáma és a nyeremények összegei a kö­vetkezők: négy találatot 17 fogadó ért el, nyereményük egyenként 116 151 forint. Há­rom találatot 1193 darab szel­vényen találták, a nyeremény 828 forint. Két találatos szel­vény 45 226 darab van, a nye­remény 21 forint. A közölt számadatokban még történ­etnek változások. A jó talaj- és gépi munka — nagyobb terméshozam Kedves Elvtársak! Pártunk és kormányunk határozott célja a mezőgaz­daság szocialista átszerve­zése. E feladatot pártszerve­zeteink s számtalan, a párt politikájával egyetértő pár- tonkívUli dolgozó magáévá tette. A járási tanács végre­hajtó bizottsága, a járási nács, s több községi taná­csunk dolgozói az utóbbi he­tekben eredményes munkát végeztek. A járási párt-vb a sikeres munkáért: a perdóci Uj Esztendő Tsz megalakítá­sáért és más termelőszövet­kezetbe történt új belépők szervezéséért, a járási ta­nács vb-nek, a járási tanács mezőgazdasáqi osztálya dol­gozóinak, Berzence, Somoqy- udvarhely, Csurgó, Gyéké­nyes, Somogycsicsó kommu­nistáinak és azon elvtársak­nak, akik a termelőszövetke­zetek szilárdítását és szerve­zését elősegítették, köszöne­tét fejezi ki. Kívánja, hogy az elvtársak, úgy, mint az utób­bi napokban, további sike­reket érjenek el. Elvtársi üdvözlettel: re- ► ta- t RUDICS JÓZSEF első titkár A szennaiak kívánsága Azt a lelkesedést, akaratot, ami a szennai­akat fűti, nehéz leírni. Bárkivel beszél az em­ber, az első szava a villany. Villany lesz Szen­nán is. Nyugdíjba lehet helyezni a petróleum- lámpákat, a mécseseket, hiszen helyüket az áldásos fény váltja fel. Ha társadalmi mun­ka kell, megmozdul az egész falu. így .termel­tek ki például már — minisztériumi enge­déllyel — 160 villanyoszlopot. Minden vágyuk, hogy tavasszal bekapcsolják a községbe a vil­lanyt. Tudják, hogy előbb Kaposszerdahelyen történik meg a villany bekapcsolása. Viszont azt kérik, hogy Szerdaheiy után óik következ­zenek. íme tolmácsoljuk a kérést. Reméljük, Áramszolgáltató Vállalat méltányolja is. az Megzabolázzák a Berki-patakot A falu alatt, Kaposszerdahelyen, szétterülő völgy közepén folyik a Berki patak. — Sok galibát, bajt okozott ez nekünk minden évben. Ha egy kicsit megduzzadt, ki­lépett medréből, elöntötte a kis völgyet, elvit­te, tönkretette a szénatermést — mondja Si­mon Ferencné, a tanács titkára. Aztán moso­lyogva teszi hozzá: — De megzabolázzuk. Már hozzákezdtünk a patak medrének mélyítéséhez. Odaint az ablakhoz és meg is mutatja, mi­ről beszél. — A fedezet? — kérdezzük. — Az is van — feleli. A gazdák holdanként 100 forintot fizettek be a munkálatok díjaként. Másszóval: akinek ahány hold rétje van, any- nyiszor 100 forintot. Dicséretes dolog. 5200 könyvet vásároltak negyed ér alatt a nagyatádi járásban (Tudósítónktól.) A múlt év ápriliséban vet­ték át a földművesszövetkeze­tek a Könyvterjesztő Vállalat­tól a könyvárusítást azzal a céllal, hogy a községi szövet­kezeti boltokon keresztül még több könyvhöz jusson a falvak lakossága. A földművesszövet­kezetek annak idején nem szí­vesen vállalták ezt a többlet- munkát, azóta azonban véle­ményük megváltozott. Erről beszélgettünk Csordás János elvtárssal, a nagyatádi FJK el­nökével. Az elnök elmondta, hogy fe­lülvizsgálták a falusi bizomá­nyosokat és a nem megfelelő­ket leváltották, helyettük úja­kat bíztak meg. Jelenleg 21 falusi bizományos van a járás­ban. Csordás elvtárs elmon­dotta, hogy a múlt év utolsó negyedében 5200 kötet köny­vet, 76 821 forint értékben ad­tak el a járásban, s ebből 26 000 forintot a falusi bizomá­nyosok forgalmaztak. Szívós János segesdi bizományos egy­maga 7394, Hász Ádám mikei bizományos közel 2000, Huber József kúntelepi bizományos 1920 forint értékű könyvre szerzett gazdát. A falusi olvasók körében a legnépszerűbbek az Olcsó Könyvtár kötetei, valamint a Meqi>aló*uió téli proqram Négy hónap alatt 12 községben szakelőadás A Csurgói Járási Tanács mezőgazdasági osztályának szervezésében januártól ápri­lisig 12 községben tartanak különböző beosztású szakem­berek —- agronómusok, állator­vosok, tanárok — meghatáro­zott időpontban előadásokat, aszerint, mely községnek mi­lyen a jellegzetessége. Míg pél­dául januárban Berzencén, Iharosban, Inkén, Gyékénye­sen a takarmánytermesztésről hallanak a gazdák szakmai út­mutatást, addig Porrogon, Ör- tiloson — itt sok a szőlő és gyümölcs — a szőlőtermesztés tudományos módszereit ismer­tetik a termelőkkel; Porrog- szentkirályon pedig állategész­ségügyi ismeretek tanítása lesz a napirenden. Vagyis most nem egységes kaptafára húzták a vidék oktatását, hanem a jel­leg, a helyi sajátosság, a gaz­dák kívánalma dönti el: mi­ről akarnak hallani, tanulni. Azokban a községekben, ahol aprómagtermesztés is folyik, ott erről szóló előadásokat is beiktattak. Berzencén a helyi párt- és tanácsszervek külön téli programot készítettek, ott minden csütörtökön lesz vala­milyen összejövetel a gazdák­nak, amikor a párt agrártézi­seiről és másról tartanak po­litikai előadást. A politikai előadásokat nem számítva, a négy hónap alatt 84 szakmai beszámolót tarta­nak a csurgói járás 12 falvában. Kincses Könyvek sorozat. Amint Csordás elvtárstól meg­tudtuk, még több könyv is gazdára talált volna, ha meg­felelő mennyiség állna rendel­kezésre. Sajnos, az ellátás nem kielégítő, s a raktárak és köny­vesboltok kiürültek. Sok jó és olcsó könyvet várunk a ki­adóktól az új esztendőben — ezzel búcsúzott Csordás elv­társ. • Szép forgalmat bonyolítottak le a járási népkönyvtárak is. A járás 21 népkönyvtárának 3921 olvasója közel 50 000 kö­tet könyvet olvasott az elmúlt évben. A könyvtárak állomá­nya tavay 1556 kötettel szapo­rodott. A népkönyvtáraikban ma mintegy tízezer kötet könyv áll az olvasók rendel­kezésére. Könyvtáraink több helyen tartottak könyvankéto- kat, irodalmi előadásokat is. Öröm látni, hogy a falu népe egyre közelebb kerül a könyv­höz, a tudás forrásához. Jéggyár épül Barcson Több éven keresztül okozott kellemetlenséget a barcsiak­nak, hogy nyár vége felé, ami­kor már a jégvermek kifogy­tak, nehézségekbe ütközött a hús, sör és egyéb élelmicikkeik tárolása. A földművesszövet­kezet, hogy ezen a hiányossá­gon segítsen, még a múlt év­ben 86 G00 forintért jégyártás- hoz szükséges gépeket hoza­tott Budapestről és az idén 200 ezer forintos beruházással felépíti a jéggyárat a földmű­vesszövetkezeti áruház udva­rán. Az építkezéseik előrelát­hatólag április végéig elkészül­nek és a számítások szerint a gyártott jég nem csupán Bar­csot, hanem az egész járást el fogja látni megfelelő mennyi­ségű jéggel. — A magyar internaciona­listák a Nagy Októberi Szocia­lista Forardalomban 'címmel Györkei Jenő, a Hadtör­téneti Intézet tudományos munkatársa tart előadást ja­nuár 17-én a nagyatádi járási művelődési házban. A marcali járás mezőgaz­dasági osztályának egyik iro­dájában, a sávolyi Uj Élet Termelőszövetkezet 1958. évi terve fölé hajolnak a fejek. Kristóf Jenő járási főagronó- mus, Gál József tsz-elnök és Harmath János, a sávolyi körzet mezőgazdasági felügye­lője közösen veszik fonto­lóra: hogyan lenne jobb. — A 30 holdas legelőre szükség van, ha teheneket ha tinókat vásárolunk is — mondja Harmath János. — Adják nekünk a volt Sza­badság Tsz rétjét. — Meg­kapják, ne aggódjanak — nyugtatja meg a főagronómus Gál Józsefet. — Van 100 ezer forintunk állatvásórlásra — folytatja az elnök, tizenkét fejőstehenet akarunk venni, de jókat. Ha nem kapunk hozzáértő tehenészt, csak ak­kor kötünk a jászol elé ti­nókat. A tehén nemcsak trá­gyát készít, de tejet is ad és utódot nevel. Ha meg felhizlaljuk a tinókat, egy­szerre üres lesz az istálló. — Nemcsak a sávolyi tsz- ben tartják fontosnak a szarvasmarha tenyésztést, a jó fajták szaporítását. Az egész járásban minden te­nyésztésre meg nem felelő tehenet hizlalásra fogunk. — Ez a szándék, ettől nem tágítanak — mondja a főag- ronórnus. Számban elegendő szarvasmarha van, de a mi­nőség nem kielégítő. A járás valamennyi tsz- ében készülnek az 1958. évi tervek. Múlt év december 13-ig minden szövetkezet (9 van a járásban) bemutatta bírálatra a mezőgazdasági osztálynak. Itt aztán javasla­tot fűztek hozzá — figyelem­be véve a járás célkitűzéseit, s az illető tsz lehetőségeit stb. S a tervek a módosítási ja­vaslatokkal együtt a tsz tagsága elé kerülnek sza­vazatra. A marcaliak nem akarnak lehetetlent, de sem­mit sem hagynak kihaszná­latlanul és állandóan a »ho­gyan lehetne többet-« — egy­szóval az előrehaladás útján menetelnek. A marcali járás földje tápanyagban szegény talaj. Itt csak a modern ag­rotechnika segíthet — felis­merték, s rájöttek erre. A jó gépi munka, a szervezett­ség, a műtrágya használata és a szakmai támogatás hozott is eredményt. A fejlődést mérő grafikon görbéje fel­felé emelkedett. Ezt illetően a megyében a marcali járás került az élre. íme bizony­ságul a legutóbbi két év já­rási átlaghozama. 1956 1957 Búzából * 6,3 3,6 Rozsból 6.6 7,5 őszi árpából 7,7 12,7 mázsa. Könyvkultúra a barcsi járásban Az ünnepek előtt igen nagy forgalmat bonyolított le a barcsi könyvesbolt, s így a negyedik negyedév 78 000 fo­rintos bevétellel zárult. De nemcsak az üzletben folyt a vásárlás, hanem a boltnak a járás különböző községeiben 52 bizományosa működik, akik ez idő alatt iskolákban, tanácsházán, egyéb helyeken könyvkiállításokat rendeztek, sőt házhoz vitték a jó könyvet. Arató Béla babócsai bi­zományos egymaga kilencezer forint értékű Jtónyvet adott el. Komlósd községnek mindössze négyszáz lakosa van. mégis 1300 forint értékű kön yvet vásároltak. Rinyaújlak és Csokonyavisonta is összesen 3 400 forint értékben vá­sárolt könyvet. Leginkább a szépirodalmi, az ifjúsági és a mezőgazdasági szakkönyvek érdekelték az olvasókat. A Barcsi Fűrészüzemben Dómján Lajos, az üzem dolgozója rendezett könyvkiállítást és adott el hatezer forint értékű könyvet. Ezen belül a tsz-ek javára billent a mérleg, elhúztak az egyéniek mellett. Egyet emlí­tünk csak: búzából a terme­lőszövetkezetek 11,02 má­zsás átlagot értek el, az egyéni gazdálkodóké alatta maradt a kilencnek. csak 8,5 mázsa volt az átlag. A jó talaj- és gépimunka előnye mindenütt megmutat­kozik — mondja ujja közt ce­ruzáját forgatva Harmath Já­nos. — Körzetem egyik köz­ségében összehasonlítottam a tsz-ek és a kisgazdaságok cséplési eredményeit. A kö­vetkező az arány: 10,75 má­zsa: 14,50 mázsa — a szövet­kezet javára. Nem véletlen ez! Annak a volt tsz-tagnak, aki kilépéskor a szövetkezet vetéséből kapott — 2 000 ölön 30 mázsa búzája termett. Hát ennyit tesz az agrotechnika. — A szenyéri Uj Élet bú­zából 14,4, rozsból 15,9, a pusztakovácsi Dimitrov őszi árpából 16,1, zabból 14,8, a böhönyei Szabadság tavaszi házából 16,1 mázsát termeli holdanként. Még egyszer mondjuk: nem véletlen ez a: eredmény! Bár az egyéni gaz­dák jó része is lehetőségei­hez, adottságaihoz mértei igyekszik kis parcelláin al kalmazni a gépeket és a mo­dem mezőgazdasági tudó mány egyéb vívmányait, d> jellegénél fogva a jól műkő dő tsz-eknék már most sem a jövőben pedig még inkábl nem lehet versenytársa. marcali járásban egyre töb az olyan kívülálló, akinél van lova, de mégis traktorra szántat és nem sajnálja föld jeltől a talaj által annyir igényelt foszfor és más tai talmú műtrágyát. Főleg a ts2 ékből kilépett, most egyéni leg dolgozók hasznosítják szövetkezetben látottakat.. D m'ás, a közösben még soh nem termelő parasztok is Sávolyon például !9í őszén használtak először szí perfoszfátot, örvendetes }< lenség ez — mondja Kristi Jenő, járási íőagronómu 1951—52-ben a tsz-ek és e egyéni gazdák mindösss 3 120 mázsa műtrágyát has: náltak fel a járásban. 1955 56-ban már 4 840 mázsa f< gyott el. Az elmúlt évben p< dig kereken 10 ezer. Az elő; esztendőben holdanként esi pán 30—50 kilogramm műt?” gyát használtak fel. 1957-br átlagban 150 kilót szórtak holdanként a tsz-ek és ; egyéni termelők. A járás ga: daságilag leggyengébb te melőszövetkezete is 141 kill használt fel holdanként. A pusztakovácsi Dimitrov han műtrágyázása kísérlete folynak. — Kíváncsiak vi gyünk, például mennyi káitsi ra van szüksége a vályoga homokos talajnak — folyta ja a főagronómus. S o mogyszen tipá lo n egy-c,r holdra öt féle adagolásba foszfát, káli, nitrogén ta talmú műtrágyát szórbun Az egyik kísérleti parcella egy holdra 200 kilogram- szuperfoszfát, 120 kilogram kálisó, 60 kilogramm péti: került. A szuperfoszfát men; nyiségváltozásának megf- lelően négy esetben csőkké- tettük, vagy növeltük a m sík két műtrágyafélék men; nyiségét is. Az öt közül val melyik adagolási mód csí beválik. Elárulja a tál! mennyi is kell neki. Foglalkozunk azzal is. h így an csökkenthető az ö költség különböző talajmu káknál. Próbálkozunk sekélyműveléssel: a burgon, után mélyszántás kihagyás val búzát vetettünk — kfsé leiképpen. így a szántás fordított pénz megmara csupán a tárcsázásért járó í rintokat kell kifizetni. A község gazdasági f< ügyelői kamatoztatják szak: méretükét: a termelésben v ló jártasságuknak hasznát \ szik a tsz-ek, egyéniek eg aránt érzik. Szatudásuk a te melőszövetkeaetek terv> szítésnél is gyümölcsözik. A tsz-mozgalom nyorr hacvott az emberek ielkébi Samogyszentpálon, Kürti pusztán 4—5 családdal gj rapodott a szövetkezet. N mesdéden 12 család kezde — most meg 20 család d gozik a közösben... Az erőfeszítések nem v tak hiábavalók, az idén tavalyinál is gazdagabb aj tás lesz a marcali jári ban. GÖRÖLÖS SAND<

Next

/
Oldalképek
Tartalom