Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-11 / 9. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1958. január II. Nyugatnémet monopolisták a nyugat-európai közösségek élén Berlin (MIT). Hajmai Kor­iéi, az MTI berlini tudósítója na. Walter Hallsteiat, a bonni jormány külügyi államtitkárát íz úgynevezett európai gaz- iáSfigi közösség elnökévé vá- asztották. Emlékezetes, hogy néhány '.ónappal ezelőtt René Mayer, i Montan-Unió akkori elnöke «mondott tisztségéről és egy- íttal javasolta, hogy a külön- >öző nyugateurópai csoporto­sulásokat helyezzék egy újon- ian létesítendő össz-európai bizottság hatáskörébe. Poli- ■ikai megfigyelők úgy érté­seitek René Mayer lépését, íagy Franciaország magának gértyli az össz-európaá bi- v>bfgág elnöki tisztét, s ennek cejeSsn a fifoataa-Unió el- löksógét hajlandó átengedni -Jyugat-Németország képvi­selőjének, névszeriat Franz Etzelnek, a Montan-Unió fő­hatósága akikori alelnökének. A francia sakkhútós sok vitá­ra és találgatásra adott alkal­mat, a nyugatnémet monopó­liumok azonban nem kapták be a csalétket: Et«el nem pá­lyázott a Mantan-Unió elnöki tisztére, sőt a nyugatnémet vá­lasztások után a bonni kor­mány pánziígyiminisztere lett, s így elhagyta az »európai« színpadot. A csendes felszín alatt azonban fojtogató harc dúlt az úgynevezett kis Euró­pát alkotó országok monopóli­umai között. HafLstein elnökké választása e harc eredményé­nek tekinthető. Semmiképpen s<im hagyható figyelmen kívül, hogy éppen Nyugat-Németo-r- szág képviselőié lett rangban az »első európai ember, aki valamennyi nyugat-európai gazdasági csoportosulás kulcs­pozíciójába került.« Hallstein a nyugatnémet nagytőke bizalmi embere, aki Adenauer szőkébb környezeté­hez tartozik. Nem is olyan régen Hallatéin még a NATO úgynevezett védelmi bizottsá­gában a kelet elleni katonai támadás szószólója volt. Ott állt — a nyugatnémet nagy­tőke megbízásából — a külön­böző »európai« szervezetek és csoportosulások bölcsőjénél is. Ügy emlegethették Hallsteint Adenauer és Spaak mellett — az »európai gondolat egyik tartóoszlopaként«. Hallstein elnökké választása tehát a nyugatnémet monopoltőkének a nyugat-európai hegemónia felé történt előretörését jelen­ti. Ennék további bizonyítékai is vannak. íme: a Montan- Unió alemöke is legfőbb irá­nyító bizottságának tagja lesz Franz Blücher, volt bonni al- kancellájr, az Euratom vezető bizottságának tagja lesz Kre- keler, Nyugat-Németország je­lenlegi washingtoni nagyköve­te, az I. G. Farben bizalmi emberei, az úgynevezett euró­pai Parlament elnöke a nyu­gatnémet Furier — s a névsort tovább lehetne folytatni. A Krupp-, a Flick-, a Thys­sen-konszern és az I. G. Far­ben diadalt ül: ismét ők ke­rültek Nyugat-Európa élé’r Míg Speidel tábornok a NATO katonai parancsnoka, addig Hallstein és társai — a feltá­madt német rabló-monopóliu­mok — kezében egyesült a gazdasági hatalom. {Angol atomtudó a a nukleáris sugárzás veszélyéről Oxford (Reuter). A nukleá­ris, sugárzás és a közegészség­ügy kérdéseivel foglalkozó ox­fordi nemzeflkifai értekezleten N. G. Stewart angol atom tu­dós csütörtökön kijelentette, hogy jelenleg 7,5-seer annyi Strontium —90 található a le­vegőben Nagy-Britannla fölött, mint 1954-ben. Bulganyin miniszterelnök üzenete Eisenhower úrhoz, az USA elnökéhez Moszkva (TASZSZ). N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke üze­netet intézett D. Eisenhower- hez, az Egyesült Államok el­nökéhez és H. Macmillanhoz, Nagy-Britannia miniszterelnö­kéhez, az északatlanti szövet­ség és a varsói szerződés tag­államai, valamint az említett államcsoportosulásokba nem tartozó néhány ország állam- férfiai tanácskozása összehívá­sának kérdésében. A jegyzékben, amelyet a Szovjetunió washingtoni nagy- követsége január 9-én nyújtott át az Egyesült Államok kül­ügyminisztériumának Eisenho­wer elnökhöz való továbbítás végett, N. A. Bulganyin meg­említi, hogy korábbi, december 10-i levelében már kifejtette a szovjet kormány elképzelé­seit a nemzetközi együttműkö­dés kiépítésére és az általános béke megszilárdítására irányu­ló első lépésekről és felhívta a figyelmet a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa 1957. december 21-i határozatában foglalt ja­vaslatokra. Bulganyin rámutat, hogy nemcsak a szovjet és az ame­rikai nép, hanem a világ min­den népe elvárja a két ország kormányától, hogy a lehető legnagyobb igyekezettel kutas­sa az államok közötti viszony enyhítésének, s a gigászi mé­reteket öltött háborús készü­lődések beszüntetésének útjait, amidőn a hidegháború és a szó legszorosabb értelmében vett háború közötti határ in­gatag, s bármely napon eltűn­het. Bulganyin rámutat, hogy mindennek fő oka abban ke­resendő, hogy nyomban a má­sodik világháború befejezése után nem sikerült olyan tár­gyalások útjára lépni, amelye­ken kellő megértéssel figye­lembe vehették volna a felek jogos érdekeit és kellő türe­lemmel és állhatatossággal ösz­szeegyeztetett határozatokat hozhattak volna. Sajnos, nyu­gati vezető körökben az a né­zet hatalmasodott el, hogy az erőre, főképpen az atomfegy­verre támaszkodva — s ennek gyártásában az Egyesült Álla- mpk bizonyos ideig fölényben volt —, rá lehet bírni a másik felet, egyezzék bele a háború befejezése után keletkezett vi­tás kérdések rendezésének olyan feltételeibe, amelyek összeegyeztethetetlenek létér- deikeivel, nemzetközi tekinté­lyével, s végül a támadók fe­letti győzelem közös ügyéhez való hozzájárulásával. Az üzenet ezután rámutat: jóllehet a NATO-tanács nem­régi ülésszakán hozott határo­zatok azt a nyilatkozatot tar­talmazzák, hogy ezt a szövet­séget sohasem fogják felhasz­nálni támadó célokra, az észak­atlanti szövetség — ismeretes ott az Egyesült Államok bizo­nyos befolyása — minden gya­korlati lépése a nemzetközi fe­szültség fenntartására, sőt éle­zésére, a fegyverkezési hajsza folytatására, sőt fokozására irányul. Az üzenet hangoztat­ja, hogy jelenleg teljesen meg­érett minden feltétel arra, hogy az államok vezető személyisé­gei egy asztalnál találkozhas­sanak, s egyesítsék minden erejüket döntő fordulat eléré­sére a javulás felé a nemzet­közi helyzetben. Ebben a levélben — hangoz­tatja N. A. Bulganyin — meg­küldöm önnek a szovjet kor­mány javaslatait a nemzetközi feszültség enyhítésének kérdé­sében. E javaslatok szerint két- három hónapon belül összehí­vandó az északatlanti szövetség és a varsói szerződés tagálla­mai, valamint ezen államcso­portosulásokba nem tartozó országok vezető személyiségei­nek tanácskozása. N. A. Bulganyin emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió a ma­ga részéről több lépést tett a hidegháború kiküszöbölése és A francia—nyugatnémet—olasz közös fegyverkezési tervek Párizs (MTI). A Combat című párizsi lapban Victor Vivant beszámol a francia—nyugatné­met—olasz közös feigyverkezési terveik állásá­ról. A. szaharai Gomb—Beeohar kísérleti telepé» a ivukétalubérleteiket közösen végzik — írja többek között a lap. A nyugatnémet ttadügy- nüniszibérium egyre több mérnököt alkar kikül­deni ide. A »Sfecmas 4200« és az »Ss 10« jel­zést! francia, valamint a »W« jelzésű olasz lövedékhez hasonlóan a nyugatnémetek is elő­állítanak hamarosan egy lövedéket. Ami az atorribombagyártást illeti, Németország nagy reményeket ffiz a bajorországi Maxhütten ter­meléséhez. A nyugatnémetek kölcsön formá­jában 12 kiló U. 285-öt kapták Amerikától, de a Maxhüttentől nyolc tonna uránt remélnek és ebből a mennyiségből 48 kiló U. 235-öt tudnának előállítani. Az első kísérlett központ Karlsrulheben már működik. Köln, Hamburg, Frankfurt és München három amerikai és két angol atomreaktort fog kapni — írja Vic­tor Vivant a Combat-ban. A francia újságíró csupán arról hallgat, hogy a német atombambagyártási tervek ho­gyan egyeztethetők össze a párizsi szerződések ama szakaszával, amelyek megtiltják, hogy Nyugat-Németország atomfegyvereket gyárt­son, ó í í i 0 Plzeni Lenin művekben ieieplezték Lenin szobrát Prága (MTI). A Plzeni Lenin művekben január 9-én lelepleznék Lenin szobrát. Az üzem 1951 óta viseli Lenin nevét. A leleplezési ünnepségen részt vett Anto­nin Novotny köztársasági elnök, a központi bizottság első titkára, valamint I. T. Grisin, a Szovjetunió prágai nagykövete is. Novoitny köztársasági elnök beszédet mon­dott a leleplezési ünnepségen. Bevezetőben Lenin nagyságát méltatta, majd a nemzet­közi politika kérdéseiről szólt. — Határozottan állást foglalunk a Szovjet­unió bákejavaslatai mellett, amelyek az egész világ békeszerető embereinek támogatását élvezik — mondotta a továbbiakban. — Új­ból kijelentjük, -hogy hajlandók vagyunk lemondani az atomfegyverekről és így hoz­zájárulni a mindkét német államot, Lengyel- országot és Csehszlovákiát magában foglaló atomfegyvermentes övezet megteremtéséhez. Beszéde végén hangsúlyozta, hogy Cseh­szlovákia minden olyan lépést támogat, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére irányul, ugyanakkor azonban tudatában van annak, hogy az ország biztonságának záloga a Szov­jetunió vezette erős és egységes szocialista tábor. a megbékélés felé, s felsorolva ezeket a lépéseket, kijelenti: ha a nyugati országok is ha­sonló lépéseket tennének, ez nagy hozzájárulás lenne kez­detben a hidegháború felszá­molásához és a vitás kérdések rendezéséhez, hogy döntő meg­oldáshoz jussunk, -minden or­szág fegyveres erőinek csök­kentéséhez és a teljes leszere­léshez. Az üzenet végezetül a kö­vetkezőket hangoztatja: — Genfi találkozásunk meg­győzött, mennyire létfontossá­gúak Önnek a béke sorsának kérdései, s szintén hiszem, hogy ön komoly figyelmet szentel a szovjet kormány ja­vaslatainak. Hiszem, hogy a vezető államférfiak tanácsko­zását, s a jelenlegi nemzetközi feszültség enjdiítéséhez ha­laszthatatlanul szükséges lépé­sek megtételét célzó szovjet kormányjavaslatok kellő meg­értésre találnak az Ön kor­mányánál. Bulganyin hasonló üzenetet küldött Macmillanhez, Nagy- Britannia miniszterelnökéhez is. 4ÄÄ / — Csiky Gergely Stínház: Vic­tor Hugo: A királyasszony lo­vagja.. Este 7 órakor. Vörös Csillag: Huszárok. 5, 7, 9 órakor. Szabad Ifjúság: Mi igazga­tónk. 4, 6, 8 órakor. ♦ ? t A Nagyatádi Járási 2 I Művelődési Ház filmszínházánál« műsora: ♦ 11 — 12-én: Prolog. Szovjet* film. BKSadások kezdete hét-í köznap 5. 7, vasár- és üii-* • neppiap 3, 5. 7 órakor. ♦ Rippl-Rónai Múzeum: Vá­rostörténeti, ŐKrégászett, nép­rajzi, természettudományi kiál­lítások és a Rippl-Rónai em­lékkiállítás. Nyitva: 15—19-ig. Megyei Könyvtár: Könyv- fcöIcsSnzés és olvasótermi szol­gálat 18—19 óráig. Ifjúsági Könyvtár: Könyv- -kölcsöTlWfe 13—18 óráig. YORK (Reuter) Harry Brotherton, á hajógyári és gépipari mun­kások szakszervezetei szövet­ségének elnöke csütörtökön ki­jelentette, hogy a szövetség hajlandó küldöttséget menesz­teni a Szovjetunióba vagy Kí­nába, illetve szovjet vagy kí­nai küldöttséget vendégül lát­ni Angliában. BRÜSSZEL (Reuter) A belga délisarki expedíció csütörtökön befejez­te támaszpontjának megépíté­sét, amgly 16 kilométerre van a tengerparttól az antarktiszi kontinens belsejében. A tá­maszpontot a belga király ne­véről »Baudouin király tá- maszpont«-nak keresztelték el. A 16 tagú expedíció, amely­nek vezetője de Gerlache szá­zados, a telet geofizikai meg­figyelésekkel fogja tölteni, ta­vasszal pedig fel akarja de­ríteni azt a hegyláncolatot, amely a feltevések szerint a támaszponttól kb. 200 kilomé­terre délre húzódik. PÁRIZS Párizsból csütörtökön este indult haza az új esztendő el­ső magyar hazatérő disszidens csoportja. A csoport 33 főből áll, köztük két fiatalkorú és három gyermek. A párizsi ma­gyar konzulátuson egyre több hazavágyó disszidens kopogtat. Az új óv első napjaiban több mint 30-an jelentkeztek haza­térésre. * * * Prága (MTI). Az ókomáromi magyar területi színház az elmúlt évben- hat új darabot mutatott be, s 205 előadást tar­tott Komáromban, valamint Szlovákia más magyarlakta városaiban és falvaiban. Idén Schiller: Ármány és szerelem cimű drámája lesz a színház első bemutatója. A darabot Lendvay Ferenc, a pécsi Nem­zeti Színház főrendezője ren­dezte vendégként. Lendvay az évad végéig működik az óko­máromi színháznál. Az évad tavaszi felében még három bemutatója lesz a magyar együttesnek. A magyar szín­ház rövidesen új épületet kap. 400 férőhelyes nézőtérrel és korszerű színpaddal. Időj árásj elentés Várható időjárás szombaton estig: felhőátvonulások, több helyen eső, a magasabb he­gyekben havas eső, havazás. Elénk, időnként erős nyugati, északnyugati, holnap délnyu­gati szél. A hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet szombaton: négy—hét, nyugaton helyen­ként hét fok felett. Az amerikai magántőkéhez utalják as elmaradott országokat London (MTI). A Scotsman washingtoni tudósítója hosz- szan fejtegeti, hogy súlyos aggodalmat keltett az Eisen- howier-kormány külföldi se­gélyprogramjának csekély ösz- szege és általános feltételei. A Szovjetunió jelenleg óriási elő­nyöket szerez segélyprogram­jából, amelyet mindenkinek felajánl, még az Egyesült Államok szövetségeseinek is ás amelyek ellenében semmi­féle ellenértéket nem kér a segélyezettektől, még világ­nézeti kötelezettségvállalást sem. Az Egyesült Államok külföldi segélyprogramja vi­szont a legnagyobb előnyben részesíti a katonai szövetsége­seket és így bünteti a sem­legességet A kormány szóvi­vői beismerik a segélyprog­ram fogyatékosságait, de azt mondják, ha elfogyott a se­gély, az elmaradott országok igyekezzenek amerikai ma­gántőke beruházások után ku­tatni. Nixon ezt tudvalevlőleg ellenzi, azoin az alapon, hogy az amerikai tőke mindig ked­vezőbb feltételű és biztosabb befektetési módokat talál a Nyugaton. Azt is mondja Nixon, hogy a Szovjetunió két és fél százalékos kamatozású fejlesztési kölcsönei, amelye­ket termékekben és nem ke­ményvalutában fizetnek vísz- sza, sokkal vonzóbbak, mint az amerikai tőkeberuiházólcéi, mert ezek legalább 5 száza­lék kamatot és azt a jogot követelik, hogy tőkéjüket bár­mikor kivonhassák. De Nixon ezt csak bizalmas beszélgetés­ben jelentette ki, mert az amerikaiak még a vallásos meggyőződés buzgalmával hir­detik, hogy minden idegen or­szág a legjobban jár, ha az Egyesült Államok magántőké­jére bízza a maga fejlesztését. Atomhajtású tengeralattjárók a tudományos kutatások szolgálatában Moszkva (TASZSZ). Moszk­vában nemrég füzet jelent meg »az atomhajtású tenger­alattjárók« címmel, Ivan Bi- hovszkij tollából. A füzetben Bihovszkij, aki maga is hosszabb ideig szol­gált tengeralattjárón, idézi Nyikolaj Gudcov akadémikus és Grigorij Pokrovszkij pro­fesszor, neves szovjet tudósok több megállapítását. Szerintük az atomhajtású tengeralattjá­rók támaszpontként használ­hatók fel a tudományos kuta­tásokat folytató óceánográfiai expedíciók számára. Atommeg­hajtású tengeralattjárókkal a jégtakaró alatt el lehet jutni az Északi- és a Déli-Sarkvi­dék központi részébe és végül, egész éven át közlekedni te­het az Északi Jeges-tengeri útvonalon. Bihovszkij rámutat arra is, hogy az atommotorral hajtott tengeralattjárók számításba jöhetnek halász-, sőt cetya- dászhajók szerepében is. Az atommeghajtású tengeralattjá­rókat fel lehet használni víz alatti kábelek lefektetésére és más víz alatti munkák el­végzésére is. A füzet írója befejezésül hangsúlyozza, hogy az atom­energia nagy lehetőségeket nyit meg a tengeralattjárók békés célokra való felhaszná­lására is. Vége felé közeledik a „ Pamir “-ügy tárgyalása Berlin (MTI). A lübeoki ten­gerhajózási hivatal képviselői előtt immár negyedik napja folyik a »Pamir« vitorlás is­kolahajó katasztrófájának vizs­gálata. A hajó — mint jelen­tettük — 1957 szeptemberében az Azori-szigetek közelében vi­harba került és elsüllyedt, a fedélzetén tartózkodó legény­ségéből és tengerészkadettek- ből csupán hatot sikerült meg­menteni. Tengerhajózási szakértők, hajóskapitányok, meteorológu­sok, valamint a katasztrófát túlélt hat tengerész vallomá­sai alapján kezd kialakulni a súlyos szerencsétlenség képe. Amint a vallomásokból és a szakértői véleményekből kide­rül, a »Pamir« nevű négyárbo- cos vitorláshajót utolsó útján nem saját kapitánya vezette, aki jól ismerte a hajót, hanem egy másik hajóstiszt, aki már legalább egy évtizede nem irá­nyított vitorláshajót.' A »Pa­mir« kapitánya betegen feküdt otthon. A vallomások szerint a hajó Dél-Amerikában — annak el­lenére, hogy csupán búzaszál­lításra volt alkalmasnak nyil­vánítva —, több mint ezer ton­na árpát vett fel. Az árpát a szakértők igen veszélyes hajó­rakománynak tartják, mert könnyű, könnyen ömlik a hajó egyik oldalára és ezzel lehe­tetlenné teszi a hajó kor­mányzását. Ezt csak tetézték még azzal, hogy a hajó egyen­súlyban tartására szolgáló úgy­nevezett mély tartályokat, me­lyekben 750 tonna vizet kel­lett elhelyezni, szintén árpa­rakománnyal töltötték meg. E rakomány súlya azonban csu­pán 450 tonna volt. így a hajó rendkívül ingatag járatúvá vált, s a rátörő viharban vi­szonylag könnyen felborult. Ez a 450 tonnás árpatöbblet 60 000 márka többletbevételt jelentett volna a hajózási tár­saságnak. így azonban gya­korlatilag ez volt az egyik alapvető oka a 80 tengerész pusztulásának. Igaz, hogy a hajó az utóbbi húsz óv legerősebb hurrikán­jába került, igaz, hogy ez a hurrikán eltért a meteoroló­gusok által megfigyelt úttól és oldalba támadta a hajót, de ha a hajó amúgyis gyenge egyen­súlyát a bűnös nyerészkedés miatt vállalt többletrakomány- nyal nem bontották volna meg, akkor esetleg 'kilátás lehetett volna megmentésére. Szakértő körökben felhívták a figyelmet arra is, hogy az 1905-ben épített »Pamir« már hosszú évek óta nem felelt meg a korszerű tengerhajózási kö­vetelményeknek és régen a ki­öregedett hajók temetőjében lett volna a helye. Egyes megfigyelők vélemé­nye szerint a hajót a hajóstár­saság azért tartotta még üzem­ben, mert több mint 2 milliós összegre biztosította és ezt az összeget a társaság nem kap­hatta volna kézhez, ha a »Pa- mir«-t kivonja a forgalomból. A »Pamir«-ügy tárgyalása előreláthatólag ma fejeződik be. RELFÖLDI Hl A tejipar arra törekszik, hogy a tejtermékek minél na­gyobb választékban kerülje­nek forgalomba. Most feje­ződtek be a kísérletek a fo­lyékony vaj és a tubusos krémsajt gyártására. A csoma­goló anyag beszerzése után rövidesen forgalomba kerülnek az újdonságok. * * * REK A pesterzsébeti óragyár ké­szítményei általában csak közvetve — például telefonköz­pontokba építve — kerülnek külföldre. Az idén azonban közvetlen export-rendelést is kapott az üzem. Hétszáz elek­tromos szinkron órát gyárt burmai rendelésre. 300 órát már elkészítettek, a többit pedig márciusig szállítják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom