Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-11 / 9. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KA PC'S ^ Mai számunk tartalmából: AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 9. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1958. január 11. Bulganyin üzenete Eisenhowerhoa, az Egyesült Államok elnökéhez Öregek lázadása Tudomány — technika EQÉSZHETI RÁDIÓMŰSOR a Berzeneéhez tartozó Perdócon megalakult az év első termelőszövetkezete: az U] Esztendő Uj, tettre serkentő elhatáro­zás született csütörtökön Per- dóeon, itt a déli végeken. Uj elhatározás, amely megforrósí- totta az itt élő embereket. Per- dóc és Lankóc-major hét— nyolc kilométerre van Berzen- cétől, s bizony ez a meglehetős távolság, az esős időkbeni rossz közlekedési viszonyok talán elég magyarázat arra, hogy a majorbeliek egy kissé önma­gukba gombolkozva élnek, ke­vesebbet tudnak a külvilágról. (Pláne azóta, amióta a honvéd­ség elköltözött innen, s .'távozá­sukkal egyidőben — nem tud­ni miért — az áramszolgálta­tást is megszüntették.) Persze azért az élet itt sem áll meg egyhelyben. Az idevalósiak sem akarnak beletörődi abba, hogy amit elkezdtek az öreg­apáik, abban haljanak meg ők is. Haj, de sokszor tanakodtak, beszélgettek erről a dologról az utóbbi hónapokban a perdóci és lanikóci Lovrencsies testvé­rek — egyikőj üknek sincs egy barázdányi földje sem, aztán latolgatták, hogyan, miiként le­hetne új utat választani. Ter­veikről, elgondolásaikról nem hallgattak a majorbeli társaik előtt sem. Kezdetben títikolóz- niok is kellett, nehogy maguk eile» hívják a szomszédokat. Közben hírt kapott a kezdemé­nyezésről a járás, s hamar ér­keztek segítőik. A járási embe­rek nagyon sokat adtak az ön­kéntességre, azért ott hagytak egypár belépési nyilatkozatot, hogy maguk a szövetkezni aka­rók agitáljanak. Persze ők sem maradtak veszteg. Meglátogat­tak néhány parasztembert, s kirajzolódtak előttük a leendő termelőszövetkezet körvonalai. A közgyűlés Csütörtökre tűzték ki az ala­kuló közgyűlést. Az egyik tag, Lovrencsies Lajos szobájában tartották. — Itt Perdócon 11 tag elhatározta, hogy termelő- szövetkezetben kíván gazdál­kodni. Megállapítom, hogy az alakuló közgyűlés határozatké­pes — mondja ki az első szava­kat Cseh Jenő, a járási mező- gazdasági osztály vezetője. Az­tán a jövő körvonalait rajzol­ja fel, egyelőre szavaikban. Ez a szövetkezet kiváló állatte­nyésztő gazdasággá válhat, földjei jók, sok takarmány termelhető, a piac távol esik, a legkifizetődőbb, ha a terményt lábon hajtják el innen. A fer­tőző állatbetegségéktől sem kell tartani. Marha, sertés, bir­ka mind sok pénzt hozhat. Ar­ról sem hallgat: most vannak még sokan, akik vajúdnak, ne felejtsék el, érték sérelmek a perdóciákat, ezeket el kell osz­latni bennük. Addig ne nyu­godjanak, amíg útjaik össze nem találkoznak. Következik az ünnepélyes akció: a keresz­telés, a vezetőségválasztás. — Legyen az elnök a Lov- rencsics Pista, jó gazda — mondják többen is, s szavaikat szavazatukkal is megpecséte­lik. A szövetkezetét meg, mivel a megyében ez az első az idén, kereszteljük Uj Esztendő Tsz- nek. Ez mindig emlékeztet bennünket, hogy jól kell gaz­dálkodnunk. Kisfaludy Károly zénés vígjátéka Segesden Évek óta fájó pontjuk volt megérdemlik a segesdiek, a segesdieknek, hogy\ nem hogy a megye minden más akad pártfogója, segítője a helységébe is eljusson. Példát kultúrmunkának, pedig lettek lehet venni a segesdi fmsz. volna sokan, akik szívesen kultúrcsoportról! dolgoztak volna mondjuk egy DÉVAI ZOLTÁN színjátszó csoportban. A közelmúltban aztán elégelték a segesdiek a sem- i A tagaké a szó, meg a ven­dégeké. — Mi szeretnénk, mihelyt zöld takarmányunk lesz, 10 te­henet, meg 15 növendékmar­hát vásárolni hitelen, kapha­tunk-e? Alkalmas-e birkate­nyésztésre ez a vidék? Mit szólnak a szakemberek: megte­rem-e itt' 'a tavaszi búza? — röpködnek a kérdések, s rög­tön választ is kapunk, s buzdí­tó ígéretet az itt lévő járási, községi vezetőktől, a berzencei Búzakalász Tsz elnökétől. — Az első év, induló év, nagy jövedelemre ne számít­sanak a tagok, azért jó, ha a háztáji gazdaságok tehermen­tesítik a közöst. Legyen min­den családnak tehene, sok ba­romfija, meg legalább egykét sertése. így könnyebben ú-tra- bocsátják az Uj Esztendőt. A kaposvári járás népkönyvtárosainak értekezlete Jövőt formáló tervek Az elnök, meg a Czili Jóska, egy-egy pár lovat visz be, a nyár előtt lesz marhaállomány, meg serféstöírzs is. A járás se­gít gazdasági épületek dolgá­ban. 30—40 hold földet zabbal vetnek el, s felülszórják füves- herével. Jövőre jó legelő lesz: A gépállomás 'minden géppel szolgálhat már, ha a kőrmös elül, ott a lánctalpas. Bogdán elvtárs, a gépállomás főag-ro- nómusa ismerteti, milyen ked­vezményeket ad az állam a tsz- nek. A szántásnál 30, az ara­tásnál 40—60, a szállításnál 3c százalékkal kevesebbért dolgo­zik a gépállomás, mint az egyé­nieknek. — Az első évben & szövetkezetnek jövedelemadót sem kell fizetni. Mindenki szól, aki itt van, 'tanácstitkár, párt­titkár, járási emberek. Egy tsz megszületett. Hat perdóci és lankóci parasztcsa­lád új életet kezdett. így tér­tek nyugovóra. Reggel nyolc óra után cseng a telefon a szerkesztőségben: Az este óta megsokasodtunk. 3 család már kérte felvételét közénk. Tizen­öten vagyunk. De többen is le ­szünk. Kívánjuk. Varga József Csütörtökön a kaposvári Megyei Könyv­tár értekezletet tartott a kaposvári járás nép- könyvtárosai számára, amelyre 33 népkönyv­táros gyűlt össze. Az értekezleten Kellner Béla könyvtár- vezető „Az 1958. évi népkönyvtári feladatok és módszertani problémák” címmel előadást tartott. Előadásában elemezte az elmúlt év gazdasági, politikai és kulturális eredmé­nyeit, majd részletesen ismertette a kapos­vári járás népkönyvtárainak 1957. évi hely­zetét és munkáját, vázolta az 1958. év fel­adatait. Az előadást hozzászólások követték. Ezek során a népkönyvtárosok számot adtak munkájukról. Több hozzászólás hangzott el a községi tanácsok segítségéről. A cserénfai és zselickisfaludi népkömyvtáros elmondta, hogy a taaáes segítségével a népkényvjá olvasószobához jutott. A helyi tanács tóufe gatásáról szólt a nagybajomi népkönyvtár© is. Viszont több hozzászólás hangzott el arrt: is, hogy a tanácsok több helyen közömbös sőt nemtörődöm magatartást tanúsítanak ; népkönyvtárral sezmben. A kisgyaláni népkönyvtáros a szpvje irodalom alkotásainak népszerűségéről saá molt be. Elmondotta hogy a kisgyslánlak cl szeretettel olvassák a szovjet írók műveli mint a világirodalom más nagy alkotásai i Az értekezletet a Megyei Könyvtár veze tője annak hangsúyozásával zárta te, hog a népkönyvtárosok igyekezzenek a helyi eifii segítségével hozzájárulni a hely, felszereié és könyvproblémák megoldásához. Korszerű fogorvosi rendelő a Textilművekben December 31-e óta működik a Textilművek fogorvosi rendelője. Az SZTK kihelyezett orvosa mindennap du. 3—6-ig tart ügyeletét. A vállalat dolgozói (elméletben tíz pere jut minden betegre) szívesen keresik fel új rendelőjüket, A múlt hónapban 150 fogfájós dolgozót kezeltek a Textílművekben. A rendelő az üzemi bizottság és Hosszú József megyei tiszti­orvos kezdeményezésére jött létre. Nagy segítséget nyújtott a kórház is, mivel teljes fogorvosi felszerelést bocsátott az üzem rendelkezésére. Róna Imre, a vállalat igazgatója is kivette részét a fogorvosi rendelő megteremtéséből. Azt is engedé­lyezte, hogy a dolgozók munkaidő alatt felkereshessék a fog­orvosi rendelőt. Nagy kedvezmény ez, ha meggondoljuk, hogy egyébként munka után kellene az SZTK-ba elmenni. Á Tex- tilművek minden dolgozója örül annak, hogy üzemen belül tehet fogat húzatni, tömetni, pótlást csináltatni. Bemulató a Csíky Gergely Színházban Pénteken este mutatta . be a kaposvári Csiky Gergely Színház prózai együttese Vic­tor Hugó: A kirélyasszony lovagja című öt felvonásos romantikus drámáját. Munkaerőmérlegeí készítenek a tsz-ek Az elmúlt években a terme lőszövetkezeti tervekben csal azt jelölték meg, hogy egy egy növény termesztésébe mennyi kézi munkára vai szükség és így irányozták el a szükséges munkaegységékei Az idén a szövetkezeti veze tők az éves terv kidolgozásé nál azt is megvizsgálják bog; összefüggéseiben hogyan aía kul a munkaerő hcljrzft arányban van-e az elvégzeraii munka a mozgósítható erők kel. Ilyen módon gondosan el készített .rauinttaorő-mértegge küszöbölik fei, hogy a munkál dandárjában egyes feladatot elvégzettemül maradjanak é bizonyos növényfajták a kél- lő ápolás hiánya miatt nt adják meg a jó termést. Villamosít Balatonmáriafürdő Kevés iyen hosszanelterülő közég van az országban, mint Máriafürdő: a hat szakasz egyenként másfél-két kilométeres. S vannak részek, ahol még nem ismerik a villany áldá­sait.. Ez a speciális helyzet kényszerítette a községi tanácsot, hogy a múlt évben ne sza­vazzon meg községfejlesztési alapot, hanem ehelyett társadalmi hozzájárulással villamo­sítson. Uj transzformátort és három és fél kilométeres vezetéket építettek a háztulaj­donosok által felajánott 700 és a telektulaj­donosok által felajánlott 300 forintokból? vala­mint az állami támogatás segítségévek 1958- ban is csupán 5 százalékos a községfejlesztés: hozzájárulás, viszont tovább folytatják e villamos vezetékek építését. Most újabb égj kilométeres szakaszon vezetik be a villanyi Balatonmária község területén. miitevést, a -község pedagógu- jj sai összefogtak a földműves-% szövetkezet dolgozóival, meg- A alakították mintegy másfél hó-A Bekopogott a jólét­nappal ezelőtt a kultúrcsopor-A ÚGY CSATTANT A HÍR szövetkezet tagjai között, mint az istennyila, ha nyári tot. 3 Kisfaludy Károly: Csalódá- A llLLLlk lka sok című zenés víg játékát vet-A zápor szánt a vidéken. Az ték elő, s miután mindenki-* emberek döbbenten néztek nek megtetszett ez a darab,* egymásra, még a munka is próbálni kezdték. j csökkent egy fordulóra. Január 5-én este mutatták A — De a kutya hét... — a be először a faluban. Mint- 5 szó másik felét falhozkent egy hármoszáz főnyi közön- 5 sapka kíséretében olyan hir- ség szorongott a nézőtéren a< télén harapta el egyikük, kttltúrotthonban. Mindenki ki- * mintha ajtó közé szorult vol- váncsi volt, milyen színészek* na az ujja. a szereplők, akik a civil élet-* Egyébről sem esett szó, ben könyvelők, boltvezetők, J mint az elnökről. Kis csoport- adminisztrátorak és kereske- A tok verődtek egybe. S delmi tanulók. 3 mint ahogy ilyenkor szokás, Akárhány nézőt megkérdez-A a vitában mindenki^ adagolt hetnénk, hogy bizony nem* e%y keveset a fantáziájából okozott számára csalódást a* úgy, hogy mire a falut is -Csalódások« előadása! A se-* keresztülfutotta a beszédtéma, gesdi színjátszók bebizonyítot- J Kaposfüreden mindenki job- ták, hogy nemcsak a minden-A ^an bidta a másiknál, mi a szép sorjában, keményen csattant az elnök, Tóth János fején, akinek sorsáról döntött a tagság. Úgy ült ott, mint akinek nincs rendben a szé­nája. Volt is rá oka. Látha­tóan reszketett a keze, ami­kor sűrűn emelte szájához a vizespoharat, öblögetni ki­száradt torkát. Pedig nem be­szélt, dekát az izgalom, a le­leplezés. .. napi munkában állják meg a 5 helyzet. Nem sül ki a szeme?.. .— helyüket, hanem a »világot A , „ jelentő deszkákon« is. A dugták össze a fejüket az A szereplők egytől egyik ki-A •asszonyok. tettek magukért. Hasonlókép-A ~ Hogy egjen meg a keze! pen a zenekar is, mely a köz-A ~~ szórták az «-áldást« más- ség pedagógusaiból verbuváló-A felől. dott. Nagyon tetszettek Huszár A — Ebből vihar lesz — be­Tibor díszletei. * szélték a férfiak. íme, a «Csalódások« siker- _ Érzem a szagát — köp híre eljutott Kaposvárra. És * egyet a másik.----— ■wwi-------------~ Nem kell időjósnak lenni A ahhoz, hogy meg érezzék, íz- Ujév napján alakult meg j leljék a rendkívüli közgyűlés Balaton-berényben a Hazafias < közeiét. Zsongott a terem, Népfront bizottsága. Az első j mint a méhkas. Senki el nem gyűlést január 11-én tartják j maradt volna erről az ese- meg, melyen a 36 bizottsági : ményről. A füstöt vágni lé- tag megválasztja a vezetőséget. * betett — vágta is a szó, ami NAGY BŰNT KÖVETETT EL az elnök. Minden tag zsebéből egyenként több mint 12G0 forintot emelt ki olyan észrevétlenül, hogy csak ak­kor kaptak észbe, amikor a könyveik ellenőrzésekor 20 000 forint sikkasztás kibukott. Mérges az ember még akkor is, ha csak egy tízest tesz el, hogy végül nem találja. Érthető tehát a tagság felhá­borodása, mert zárszámadás­kor ennyivel kevesebb jutott egy munkaegységre. Amikor véget ért a közgyű­lés, az elnök lesunyt fejjel, padlóra menesztett tekintet­tel szaporán szedte a lábát kifelé. A termelőszövetkezetben megnyugodtak a kedélyek, el­simultak az ügy kavarta hul­lámok, de a kérdés még bennük él: — A felelősségrevonás miért marad, várat magára oly sokáig. Bartal elvtársban, a tsz egyik tagjában is ekként ágaskodik a kérdés, amikor cuppogva tapossuk a kora reggeli esőtől sárrá lett port. Igencsak vigyázni kell, hogy a félcipő megbirkózzék a tócsák közti vendégmarasz­taló sárral. Betérünk a por­tára. Kerítés még nem öleli körül a házat, szabad a ki­bejárás. A tágas, tekintélyes családi ház szinte uralja a környéket. Vakolatlan falai stejjen berendezett lakást ta­karnak. A tűzhely körül csen­des, halkbeszédű asszony fog­lalatoskodik. Mitagadás, zsörtölődik, korholja az urát, hogy ilyen későn — déltájt — megy haza reggelizni. Nem­sokára jóízű illatot lehel a serpenyő — sül a friss há- zikolbász, betetézve néhány tojással is. S amíg két falat között húzódik az idő, csör­gedezve ered meg Bartal elvtárs szava is: — Megvan nekem minde­nem. Csak egy nincs: ele­gendő pénzem. Ha nem tör­ténik ez a sikkasztás, egészen más tenne a helyzet. NAGYOKAT NYEL, idő­közben belekóstol a saját-ter­mésű borába is, aztán be­szél: — Jól élek. — S hogy érez- két világot és életmódot, tesse szavai súlyát és azt a ahonnan elindult és ahova el­ért, tagoltan, nyomatékosan mondja: — Cseléd voltam. Gyermek­korom a lelencben telt el. Itt megakad. Önkéntelenül is az emlékek közé tévednek gondolatai. Minek ilyenkor zavarni. Minek, -hiszen a cse­lédsors nem volt leány-, vagy legényálom. Hajnalban kelni, amikor még a nap is pihen és akkor feküdni, amikor a nap' már régen lement Dol­gozni végki merülésig — éh­kopra — gyakran üres gyo­morral. Nyomorogni, tengőd­ni a cselédviskóban, sokszor betevő falat nélkül. Ez volt a cselédsors. Mély sóhaj szakad keb- lébőL Bekattantja a bicskát és úgy mondja: — De az a világ már el­múlt. — Dehát mégis csak hozott a konyhára a szövetkezet pénzt is? — kockáztatom meg a kérdést. — Persze, hogy hozott, hogy­ne hozott volna! — szalad fel a szemöldöke, de többet nem szól. Nem is firtatom tovább a dolgot. El is felejtettem ezt a kis szóváltást, amikor ké­sőbb Törekes László, a tsz új elnöke mondja el: — A Bartal is például 10 670 forintot vett fel kész­pénzben. Ott van a barátunk is, erre felkapja a fejét, zavar­tan köhint, mint akinek hir­telen dolga akad, s kimegy. Nagysokára jön csak vissza. Ezalatt sok minden szóba kerül. Az új elnök jóvágású fiatalember, mindenféle se­gédeszköz, kimutatás, feljegy­zés nélkül csak úgy fújja az adatokat, mint a karikacsa­pás. — Egy munkaegység érté­ke 47,60 forint volt. Aki igyekezett egész esztendőben, volt mit hazavínnie. RÖPKÖDNEK A SZÁM- ADATOK, alig győzöm je­gyezni. Az elnök úgy ismerj a szövetkezet belső életét még az emberek gondját, baját is, mint a tenyerét Amit elmond, az inkább terv, megvalósítandó elgondolás. — Legfőbb elhatározásunk a -belterjes gazdálkodás. Úgy tervezzük, hogy tíz szarvas- marhát hizlalásba fogunk. Számításaink szerint ez 30 ezer forint többletjövedelmei jelent majd. Több pillangóst is vetünk. 1949 óta csak egy­két hold volt ebből, tavaly már 21 hold, az idén még tíz holdat csapunk hozzá. Aa a célunk, hogy ez évben egy munkaegységre legalább 60— 62 forint jusson. A lehető­ség meg van rá. Tegyük hozzá — az akarat is. S mire beoson a faluba aa éjszaka, csönd telepszik a tsz tanyájára. Annál nagyobb a jókedv a tsz könyvednél, ahol disznótor van. Már aa asztalon párolog a friss hús, kolbász, hurka? amikor ka- ronfo-g a szíves házigazda és asztalhoz ültet. Kicsi lánya is ott sündörög, csacsog, beszél, kedvesen, kel­lemesen. HAZAFELÉ MENET egy­két kutya vafkkant még, az­tán a ködös éjszakába vé&s} a falu, Kaposfüred. Tóth FerenG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom