Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-31 / 26. szám

A KORAI CSIBE KELTETÉSRŐL ?nvyfTnmffyvyyyyf?yfffmnffmyff?fffmyTmvffnfyffyffmffVfTf vvy?yfyyTTTy?fym» FÉRFIAKNAK tmH kinőtt szakai tud ! — Nem gondolod, hogy e' illene kezdened végre a bo- -tválkozást, ha idejében oda rarsz érkezni? Valljuk be őszintén, a fér ak 99 százaléka igen sava ni képet vág az ilyen felszó sás hallatán. Reménykedő ozdulattal emeljük az ól nkhoz a kezünket, dörgő nk egyet rajta, — hátha nem vagyunk olyan borzasztó őrösek, elhalasztjuk talán ezt naponta megismétlődő apró s gyötrelmet [ „rézszakállú férfi“ A borosták sercegése, az ap- i kis szőrszálak szúrása azon- m könyörtelenül hirdeti: is- ét kinőtt a szakállunk. Lehet erről az állandóan egismétlődő műveletről, amit 1 férfiak több-kevesebb kín ■dással állandóan végzünk — ég valami újat mondani? Kezdjük mindjárt az elején >kan nem is sejtik, amikor e orotválkozó tükörbe pillant- 1 ábrázatukat méregetik ogy a sűrűn serkenő kis szőr álacskák mindegyike száraz lapotban ugyanolyan kemény i szívós, mint az azonos mé -tű vörösréz huzal. Hogy ez‘ keménységet megszüntethes ik, vizet kell juttatnunk a fiacskákba. A legnagyobb részben (kb ) százalékban) keratin áll"' lányú szőrszál könnyedén el yeli a vizet, de usvanúg' üveszi a bőr faggvúmirigved 31 kiszivárgó zsiradékot is. A borotválkozást megelőz'" tosdás és S70rnmon'i7fS tja a szőrszálak zsírtar- ilmát és vizet juthat a hei e. A szappanos vízben a zsí idék emulgálódik, azaz mik iszkopikus nagvságú kis csep ecskékre bomlik. A zsiradé ot és a hozzátapadt persze íecskéket, tehát a piszkot a arotválkozást minden esetben megelőző mosdás leöblíti. nagyrészben Téli l-udnivalók Az ésszerű táplálkozás té­li időkben nagyban hozzá! >• rulhat a meghűléses, fertő zéses betegségek megelőzésé hez. Eközben nem szabad egyoldalú elméletek alapján irányitani a táplálkozást, ha- „ nem elsősorban arra töreked- j jünk, hogy étvágyunk, ízIé-{ sünk kielégül jön. Amitől un-fiacskája> akit Hogy nyúlik meg i szu kai l'! A mosakadást követő szap- oanozás során az esetleg visz szamaradt zsiradék és szeny- lyezödés is kiválik a szőrszá- akból, és helyébe víz nyomul. A vízzel telítődött szálacskák eb. 15 százalékkal megnyúlnak ős levágásukhoz mintegy 75 izázalékkal kisebb erő szűk séges. A megfelelő szappanozás a borotvapengét is síkossá, köny- nyebben csúszóvá teszi. A bo- otvaszappan a rendes mosdó- zappantól elsősorban abba'-’ különbözik, hogy habja na- 'yobb térfogatú, több vizet tar ialmaz, nehezebben szárad, lényegese» kevesebb a lúgtar­talma, és ezért kevésbé izgatja » borotválkozás következtében számtalan, parányi kis sérülé­seket szenvedő arcbőrt. Miért kedvelllc annyi sokan a nem habzó borotvakrémet? Ezek általában jobban kí­mélik az arcbőrt, mert men­ések a szappan bőrizgató al­katrészeitől Hátrányuk, hogy kevésbé puhítják a szőrzetet mint a habzó krémek, vagy a szappan. Ezért használat előtt ;en fontos az alapos mosdás’ Másik hibájuk: magasabb sav- artalmiuk hamarabb tönkre eszi a penge élét. Az alapos szappanozás a bo- •otvapenge éléttartamát jelen- ókenyen meghosszabbítja. Ha fIdául szárazon borotváljuk szakállunkat egy éles pengével az élesség már egyszeri borot 'álkozás után elvész. Ugyanezt a pengét, ha a borotváló s‘ oyolc-tíz percnyi szappanozás előzi meg, ötször is használhat- hatjuk élesítés nélkül. Meddig é'es a penge ? Ez attól függ, milyen maga a szakáll. Az egyes növésű, véko­nyabb és sötét színű szálak el ávolítása könnyebb, mint az ősz vagy göndörödő szálaiké Különösen az utóbbiak jelente­nek nagyobb problémát, meri a bőr felszínéhez viszonyítva kisebb szögben emelkednek ki mint az egyenesen növő szálak. \ normális kiemelkedési szöf kb. 30—60 fok között ingadozik. \ bőrre fekvő szálaik leborot válásakor elkerülhetetlen a fel­hám Jelentékeny részének le­vágása. Bármilyen óvatosan igyekezünk is eljárni, a bőrfe­lület mindenképpen megsérül. Egy-egy borotválkozáskor a levágott szőrszálakkal meg­egyező tömegű bőrt is lekapa­runk magunkról. így nem cso­da hát, ha utána többé-ke- vésbé erős bőrégést érzünk. Csak szőrmentében Úgy szól a közmondás, »ki korán kell, aranyat lel«. Ez a mondás a gondos háziasszony számára februárban úgy módo­sul, hogy aki korán ültet kot- lóst választ ki az ültetésre, meri a csibékre, ha ügyel, azokat gondosan neveli, korán is tud rántott csirkét tálalni a család számára. Mindenekelőtt megfelelő kot- lót választ ki a ültetésre, mert nem minden kotlóstyúk alkal­mas az ülésre. Nem jó az a kot- lós, amelyik feltöri a tojást és megeszi annak tartalmát. Nem jó az a kotló, amelyik rossz csibenevelő, ügyetlen, taposó, nem jó kaparó. Hasonlóképpen nem alkalmas keltetésre, csibe­nevelésre a kevés tollazatú tyúk, hiszen az ilyen kotlós nem takarja be a tojásokat és így azok könnyen kihűlnek. Nem tanácsos olyan kotlóst sem 8—10—15 napja kotlik, mivel annak kotlási láza már nem lesz elégséges a 21 napi kottás­hoz. Az is fontos, hogy megfelelő tojásokat rakjunk a kotlós alá, ügyeljünk arra, hogy a tojást tároló helyiség hőmérséklete 5 C fok alá ne süllyedjen, mert az ennél alacsonyabb hőmér­séklet már ártalmas a tenyész­tő jásra. Csak azokat a tojásokat hasz­náljuk keltetésre, amelyek egészséges tyúkoktól származ­nak. A zárt, kopár helyiségben tartott baromfik tojásai azért nem alkalmasak keltetésre, mert a vitaminhiány következ­tében a tojás életereje csökken, az Ilyen tojásba a csibék rend­szerint idő előtt befulladnak. A keltetésre felhasznált tojások­nak frisseknek kell lenniök, ál­talában kéthetesnél idősebb to­Ajánlatos a borotválást a szőrzet növekedésével meg­egyező irányban végezni. So­kan vannak persze, akik ezt nem tartják be, de a legtöbb embernél, ha nem »szőrmen­tében« borotválkozik, kelle­metlen következmények je­lentkeznek. A szőrszálak ugyanis túlságosan rövidre vágódnak, behúzódnak a bőr alá és növekedésük izgatja a felszínt. Könnyebb esetben csupán némi viszkető érzés jelentkezik néhány órával a borotválkozás után, de ezek a bőr alá növő szálacskák pattanásokat is okozhatnak. A könnyen fertőző kis pattaná­sok pedig sokszor igen kelle­metlen bőrbetegségek kiinduló pontjai lehetnek. Ezért borotválkozás előtt mindig gondosan vizsgáljuk meg arcbőrünket és amennyi­ben egy-két pattanást ve­szünk észre, azt óvatosan ke­rüljük el borotvánkkal, mind­addig, míg le nem szárad. He gennyes szőrtüszők nagvoh1- területre terjednek ki, azon­nal forduljunk orvoshoz. A borotválkozás sikerének egyik legfontosabb feltétele hogy a penge helyes szögben feküdjék a borotválandó felü­letre. Ez elsősorban a borotva­készülék pengefogó fejének megfelelő kiképzésétől függ. Ue magát a készüléket is al­kalmas módon kell tartani. A kis szá’acskák elvágása köny- nyebb, ha a borotvát nem szorítjuk rá túlságosan a bőr­re. Ne feszítsük túlságosan az arcbőrt. Végül még meg kell cáfo’ mmk egy általánosan elterjed évhitet, hogy a gyakori bo -otválkozás sietteti a szőrszá ak növését! Igaz, hogy köz vétlenül borotválkozás utár gyorsabb a növekedés, de e: :ésőbb lelassul és nem halad- a meg az átlagos napiVj—1 millimétert. tojásra ültetni, amelyik márjást ne tegyünk a kotlós alá. SZÖGLETES CSILLAGTERlíő íróasztalra, éjjeliszekrényre kisasztalra egyaránt alkalmas. 100-as fonalból 12-es tűvel ká- szül. 1. sori 12 láncszemből gyűrűt készítünk. Második sor: A gyűrűbe 24 rö­vidpálca kerül. Harmadik sor: 5 láncszemet 2 háromráhajtásos pálcával egyszer­re fejezünk be, majd 10 láncszem 3 egyráhaltásos pálca egyszerre befejezve Ismétlődik a soron végig. Negyedik sor: Az előző sort ro- vldpálcákkal körülho-goljuk. Min­den Ívbe 13 rűhdpáíca kerül. Utána eltépjük a fonalat. ötödik sor; Az Lek csúcsára 5 rövidpálca kerül, az ívek közé 10 láncszem­métel'ük. A csillagokat a minta szerint a csúcsoknál 1 rővldpál cával kapcsoljuk össze. Összekötő csillag: 1. sor: 16 láncszemből qyűrűt készítünk. Második sor: A gyűrűbe 32 rfr videálca kerül. Harmadik sor: 7 rövidpálca, után 20 láncszem következik, majd 1 rövidpálca kihagyásává, ismétlődik a minta. Neqyedik sor: 5 rövldpálca után 10 láncszemet 1 rövidpál­cával az előző sor láncívelbo öl­tünk. majd 10 láncszem után Is­mételjük. ötödik sor: 3 rövidpálca és 10 láncszem váltakozik. Hatodik sor: Az ivek csúcsára az élező sor második pálcá.ától három rövid pálcát horgolunk, 6 láncszemet 1 rö. idpálcával a tíz- láncszemes Iv közepébe öltünk. 6 láncszem után körbe ismételjük a mintát. Hetedik sor: 1 rövidpálca, 6 láncszem, 3 rövidpálca és 6 lánc­szem változata alkotja a sort. A sor végén 1 háromráhajtásos pál­cát az előző sor röviapáicájába öltünk. Nyolcadik sor: 16 láncszem és z előző sor rövidpálcái felett 5 ö/idpálca váltakozik körbe. Kilencedik sor: 11 láncszem itán kétszer kettő, egymástól 3 ancszemmel elválasztott kétrá- ajtásos pálcát horgolunk. Újabb 11 láncszem után 3 rövid pálca következik és ismétlődik a minta. Tizedik sor: 15 láncszem után l egymástól 5 láncszemmel elvá­lasztott kétráhajtásos pálca kerül -z előző sor t-áromláncszemes ivébe, maid 15 láncszemmel és 1 rövidpálcával a mintát körbe la­Hatodlk sor: 1 rövidpálca után 10 láncszem következik 1 rövid­palca.al az előző sor 1 rövid pálcájába, majd 7 láncszem l rövidpálcával az utolsó pálcába 10 láncszem után a minta Ismét­lődik. A kapcsolást uqyancsak rövidpálcával végezzük. Szélcsipke: Első sor: A csillaqok szabac csúcsánál kezdve 1 rövidpálcát ét 15 láncszemet horgolunk. 1 ré hajtásos pálcával a csillag tizen- ötszemes láncíveloe, majd Ismét 1 háromráhajtásos pálcával a kö vetkező láncfvbe öltünk, 14 lánc­szem 1 rö<idpálcával a két csil­lag összefogott csúcsára kerül. A sort 7 láncszemmel és 1 nógyrá- hajtásos pálcával fejezzük be. Második sor: 14 láncszem, 1 rö­vidpálcával kerül az előző sót Leibe. A két csillag összefogott csúcsa felett 2 rővidpálcát horgo lünk. A sarokív 20 láncszemből áll. Harmadik sor: 14 láncszem 1 rövlöpálcával váltakozva. A sarok- ívbe kstszer 14 láncszem kerül. Nem tanácsos felhasználni a megfázott, megfagyott tojáso­kat sem. Az is szabály, hogy olyan baromfitól vegyünk te- nyésztojást, amely teljese« egészséges. Nem szabad a té­ny észtojásokat megmosni sem, inkább puha ruhával tisztítsuk meg a piszoktól, de véres tó­éit meg semmi képpen se te­gyünk a kotlós alá. A megvasta­godott, durva szemcsézetű to­jások nem alkalmasak a kelte­tésre. Legjobb 5—5,5 dekás to­jást tenni a kotlós alá, az 9 de- kásnál kisebb tojásból nagyon apró csibe kelne ki. Természe­tesen a rosszul táplált, sovány, hidegtől, élősdiektől agyon- ■anyargatott tyúk tojásaiból hiányoznak azok az anyagok, amelyek az egészséges, életké­pes csibe neveléséhez szüksége­sek. Csak a jól takarmányozott, tisztán tartott baromfik tojásai­ból várhatunk jó, egészséges csirkéket, tehát a tenyésztojás kiválogatásakor a baromfik megfelelő takarmányozásra is gondoljunk. GYEREKSZÁJ... Pityu szomszédasszonyunk­kal, az öreg Robinyák nénivel beszélget. — Robinyák néni, maga csak egyedül van. magának nincsen oácsija? — Nincs, kisfiam, meghalt. Pityu sündörög kis ideig az Öregasszony mellett, aztán így >zól: — Robinyák néni, magának <ok pénze van, mért nem vesz egy bácsit magának? Kis szánkó, nagy szánkó Csilingel a nagy szán, öreg kocsis hajtja, szembú jön a kis szán, Lacika ül rajta. öreg kocsis lenéz az apró legényre, aki meg felnéz ép a cslllnqelésre. — »Ne cseréljünk szánkót?« — kérdezi nevetve, Lacika csak ámul. mit is felelhetne? SZABÓ IBOLYA NŐTANÁCSOK HÍREI — Nőtanács alakult Szőke­lenesen. Az asszonyok elhatá­rozták az alakuló ülésen, hogy szabó-varró és sütő-főző szak­köröket indítanak be. A sütő- őző szakikör vezetését az isko- aigazgató felesége vállalta. — A Donner! Nőtanács asz- zonyai szabó-varró tanfolya­mot indítottak 35 hallgatóvaL Az asszonyok nagy igyekezet­tel tanulnak és azt tervezik, hogy kiállítással fejezik be a lanfoJyamot. Volt az öreg Télnek »No, most mit est­Sietnem vote.. Ä; “ Télen több zsírt, vajat, Olyan hencegi gyerek Lám, hogy a kész. tonnát együnk és ha nem áU:üoW. hogy nincs száj, TF K TF Ff^<F tyű nem megy jel, a rendelkezésünkre kellő {amely elmondhatni, ILL. L-7 I LLLWINL paraszt ütni kezdte mennyiségű gyümölcs, akkor • nfTlc-s fül’ amely vé- , egy hasáb fával. segítsünk a \itaminbevitelen íűtg hallgathatná, amit ' ÍjItVUn mese — Kipp-kopp, csattog­olyképpen, hogy együnk: róla tudunk. Ha őt tak az ütések a kész• nyers hordós káposztát, ká- • hallgat ja az ember, magában —, ezer ta- legzenl se hagyja. vagy te! Ne fitogtasd Telecske erre a lábát Telecske a parasztot, tyűn. Jaj-faj, kiabált pos7,tatorzsát, csipkeízt, szó-Sozi gondolhatná, ná- karóba is becsavar- _ Hajts — kiált az a te naB’J erődet, me- kezdte jeges lehelle- míg elfáradt. »Na jól benne Telecske. pogássunk C-vitamin tártál-■ la okosabb, erősebb hatod magad, mégse uraság —, hajts gyor- készség tőled ezzel di- tével zsibbasztani. van — gondolja —, ügy elverte a pa­mú cukorkát és igyunk tér-1 nmes még egy a vi- menekülsz meg tő- sasban; ’ csekedni. Igaz: meg- Leugrott a paraszt a mindegy, csak lefőz- raszt Telecske félol­melói bort. j légon. Egyszer is mit le™! Az öreg apám, csakhamar abba- /ogyaszíottál egy kö- szánról, futott a ló lek. Csontig fagyaszt- dalát, hogy az se holt, hanntsi * utnháiáot »I vér táraságot, belebúj- mellen, hogy ne fáz- lo-k, amikor hazafelé se eleven nem volt, vesztette ‘a° Imngját. M a msleg subába. zon. mész!« mikor előbújt. Az uraság, mire a birtokára érkezeti, félholtan szedték le °íí megv 021 a kocsiról. tő­apám, vesz a fejébe Telecs- lehet még az orrod A célszerű ruházkodás is; ke: hegyét se tudta volna fontos kérdés. Az egészségtani! »Megöregedett az vörösre csípni, én kézikönyvek mindenféle ruha- j apám! Rosszul csinál- azonban úgy átfa- anyaggal foglalkoznak, hogy:ja a dolgát. Én fiatal gyasztalak, hogy melyik miért jobb és egészsé-. és erős vagyok — sok- örökké megemlege- gesebb a hőgazdálkodás szem- kai jobban erükbe fa- led. Nem segít rajtad pontjából, stb. Itt most csak a gyasztom a vért az a suba, se a meleg lényegre szorítkozunk: leg- embereknek! Senki se takaró!« fontosabb a láb és kéz mele- menekülhet előlem, Odalibbent Telecs- gen tartása, valamint a test senki se bír veiem: kg az urasághoz és átnedvesedésének meggátlása. mindenkit legyőzök!« nosza kezdi táncol- Nem a törzset kell prémekbe előbújt. De olyan nagy vala- „No — gondolta A bánhoz futott, A paraszt hazain­mi ezl Hát ide süss. Telecske — várj csak! me0látta a kesztyűt, dúlt, viszi a fát, na­Ott megy azon a gir- Majd belédfagyasz- belebú}t. Ül csend- gyokat rikkant lová­hes lovon az a so- tom én a lelkesedést ben és hevet magá- ra. Telecske meg oda­vány paraszt, likas az erdőben! ban: sántikál az an iához Telecske hazasietett subácskába. Látod7 »Meglátom, hogy jajveszékelve. Amint apjához, az öreg Tél- _ ühiim. Megérkezett a pa- veszi ae öreg Tél nádija, az erdőbe. Próbáld “b megjegesediek, hogy ~ N°, «*» van, fiam, Na, ki vagyok. csak msg ^ megt^n- nvöiáikat nyárfákat bele se tud^° duQni az Telecske- ™ár menni Na, ki vagyok7 Hogy coltatni. Ha megfa- ^5,“ _ _ /„„Ti*: ujját!« Telecske se tudsz? f Elindult hát Telecs- tatul: bebújik a ta- « vagyon: nagy altatni. Ha megfa­námí ke, hogy keressen va- karó alá, belenyúl }e- 9 V asztad - eüsme- jobbm.balTa 1 Telecske továbbra -Belefáradtam a lakit, akibe belefa- ges mancsával a su- ,l eZ?„rem> ho9V te vagy az ____is ott üldögélt a pa- PaTaszt fagyasztásába. m e9\:t mil - viaszolt Te- b°l « kezét, hol alá- 7csak a$tJtta n anhÁhn i___t. _ n ........ hn.t Zr/rm/r ol huyhn-hld .. ** t ünk vissza naavatváink ér- e9V szán közeledik. Ráparancsol az lVent mele9 subába iec!ik€ _ Egy szem- bat el> fát. ° Jól tánlált ló h.iízMi. urasán a. szolgájára, bújtam bele. Te pninntás alatt jéggé a nnBériáho gyorsabban u9Van be}e 8em tud- fagyasztom a porosz­bőrkabátosok mindig náthá’ fLk!) h^vL\áb^k2vűróí «ÄÄT« Teltet, bä ujjdbääbeikähel h°°V megfagyasztot- erősebb."" ” "" ” uDe Telecske nem raszt ke~szty1i^ - Hát aztán miért ken gondoskodni A nyakra Bipp-hopp az úton a gallérba, csavargat- e9V uraságot. _ Nem mgy hagy neki nyugtot: ml kesztyű gazdá- őbégatsz olyan pana­keYl gondoskodni. A nyakra tprem £s 1AUn híWMf nrrát Nézd csak mea. mi- _i. ------m. hol a kezet, hol a Iá.- . y . Lya VUMU ---------------- ^ t ekert sál he’yett inkább tér­melegí'ó““ !T?y^'iiyugS-. ló húzza, arazíg a szolgájára, be‘” Ä S/ÄnnyeniíTA'í.“ Ä . JUT*" Ä « ,<„* »■ Ä letkezik meghű’és. Hölgyeink- leg prémbundát visel - Hej, az anyád - baba! Te ne™ tudnád Felröppent, szállt a nek még eev külön tanácsot 1 és a lábát jó meleg kiált -, megfagyok! " uraságot meg- paraszt nyomában, zott a paraszt a bal kell adnunk: ne szégyelljék az takarók védik a hi- Telecske erre még táncoltatni. Én belé- utólérte, nekiesett és tával, annál jobban ™ost akár haza is me­átiagnál kissé hosszabb szán! degtől. jobban megugratja, fogyasztottam a próbálta táncoltatni: vágta a fát. Úgy be- hetek! meleg nadrágot, mert a r>öi: Ránéz Telecske a< még nagyobbat csa- szuszt! hói egyik, hol másik leizzadt a munkába, Veszi a paraszt a higiénia szempontjából ez uraságra, elmosolyo■ vargat az orrán, meg- Elmosolyodott az oldalról támad rá, de hogy még a kesztyű- kesztyűjét, fel akarja sokkal hasznosabb, mint a.tfik. fagyasztja az ujjait öreg Tél és így szólt: a paraszt rá se hede- jét is levetette. venni, hát mintha nvlnn »hin nm nnrirfnltn léc* Táti. Jrthnn rnón IS- «« tJnnu h.Pfí./*Of]Á vito+i ívtant t fnttShU ArlrUn mnh nmnvi/t nnáhÁÍ tavim* 7 stino 1*1 A va Minél jobban erői- m£Adl9 n^l9f°^tt’ ködött Telecske, an- ^L, 9 * lt a nál erősebben dolgo■ szosan? — Hisz elverte a féloldalam ez a pa­raszt! — Ebből tanulhatsz, Telecske: a léhHtS ~.°.~,m0nTia táraságokkal nem nagy vicc elbánni, de a parasztot soha sen­ki nem győzheti I«. Fordította:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom