Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-23 / 19. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1958. január S3. 4deuan«r válasza Bulg'anyin üzenetére Bonn (T,ASZSZ). A Német Szövetségi' Köztársaság kor­mányának tájékoztató és saj­tóosztálya közzétette Adenauer kancellár válaszát Bulganyin IŐÖ7, december 10-i üzenetére. Adenauer kancellár válaszá­ban megelégedését fejezi ki afelett, hogy a Szovjetunió kormánya hajlandó megtenni minden lehetőt a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztár­saság közeledése és kölcsönös megértése, valamint a feszült­ség enyhülése és a béke fenn­maradása érdekében. A bonni kormányfő kijelenti, hogy »a szövetségi kormányt komoly óhaj hatja át e célok elérésének elősegítésére«. Mégis, nyomban ezt köve­tően a nyugatnémet kancellár igazolni próbálja a NATO fennállását és e szervezet ál­lítólagos békés jellegére hivat­kozik, a leszerelési tárgyalá­sok kudarcáért pedig a Szov­jetuniót igyekszik felelőssé tenni. Adenauer azokat a ja­vaslatokat ismétli, amelyeket Eisenhower elnök Bulganyin- hoz intézett válaszában vetett fel és kijelenti, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya teljesen egyetért e ja­vaslatokkal. Ugyanakkor el­utasítja az a tomfegyvérmentes európai övezet tervét azzal az indokkal, hogy ez »csupán ré­sze a problémának«, Adenauer elutasítja azokat a javaslatokat is, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság a német egység helyreál­lításáról és a két német állam szövetségének megalakításáról egymással tárgyaljon. Adenauer azt javasolja, hogy zárják le az üzenetváltást, mert ez — szerinte — «nem alkal­mas módszer az elvi nézetel­térések tisztázására«. Ehelyett azt ajánlja, hogy a kétoldalú diplomáciai tárgyalásokra tér­jenek át. Az 1955-ös moszkvai tárgyalások sikerére utalva Adenauer kijelenti: A Német Szövetségi Köztársaság kormá­nya kész «felhasználni minden más, sikerrel kecsegtető ki­induló pontot, hogy közelebb jussanak a két ország feszült viszonyának kiküszöbölésé­hez«. Ez a készség a leszere- 1 ési és biztonsági kérdések egészének tisztázására is vo­natkozik — jelenti ki válaszá­ban Adenauer. Adenauer nem ellenzi ugyan nyíltan a kormányfői értekez­let összehívását, de lényegében elutasítja ezt a szovjet javas­latot. Ehelyett hosszadalmas diplomáciai előkészítő tárgya- 1 ásókat javasol, amelyek «ké­sőbb a külügyminiszterek ér­tekezletén esetleg odáig fej­lődhetnek, hogy a kormányfők elé már világos megoldási mó­dozatok kerülhetnek«. Kanadai válasz Bulganyin üzenetére Ottawa (AP). Diafenbaker kanadai miniszterelnöknek Bulganyin marsall december !3-i levelére adott válaszát a mút hét végén átadták az ottawai szovjet nagykövetsé­gen. Levelében Dief enbaker kö­zölte a Szovjetunióval, hogy Kanada szívesen vendégül lát­ja a csúcsértekezletet, ha Ke­let és Nyugat megállapodik ilyen értekezletben. Izrael válaszolt Bulganyin üzenetére Jeruzsálem (AFP). Golda Meir asszony, izraeli külügy­miniszter keddi« délután fo­gadta Alekszondr Abramov szovjet nagykövetet és átadta neki az izraeli kormány vá­laszát Bulganyin marsall üze­netére. Az izraeli válasz szö­vegét később hozzák nyilvá­nosságra. Ostromállapot Venezuela fővárosában Bogota (APP). A venezuelai rádió Bogotában lehallgatott keddi Gmt 21,00 órás adásában bejdentötte, hogy a súlyos za­vargások miatt, amelyek ked­den Caraoasban zajlottak le. a venezuelai kormány ostrom- állapotot és Iájárási tilalmat rendelt el az ország egész kerületére. Washington. Washingtonba sr.ke.zatt értesülések szerint kedden délután utcai harcok folytak Venezuela fővárosá­ban. A harcoknak halálos és sebesült áldozattá vannak. Cancasban rendőrök és ka­tonák rálőttek a tömegre, amely tüntetett a kormány el­len, ment az elrendelte az általános sztrájk betiltását. Autóbuszaikat felgyújtottak és a tömeg néhány üzletet be­zárásra kényszerített. Több letartóztatást fogana­tosítottak kormányellenes sztrájk-felhívás miatt. Ezt a kiáltványt 88 legtekintélyesebb személyiség írta alá, köztük volt miniszterek is. Washing­tonban nagy nyugtalanság uralkodik a caracasí helyzet miatt. Amerikai tábornok a vegyi és bakteriológiai háborút propagálja New-York (TASZSZ). Az merikai lapok januári számai gén sok militarista Ciliket kő­éinek, amelyet nyilván a Pen- agon sugalmazott. E cikkek zerzői eíkraszáltnak azért, tőgy a háborúban tömegpusz- itó fegyvert használjanak. A ) adügyrninksztérium hivatalos apja pl. William Creasy ve- %őxnagynak, az amerikai ve- Syihadtest parancsnokának cik- cót közűi. A vezérőrnagy nyü- ah .elemzi a tömegpusztító égyver használatának jelen- őségeit. Cinikusan propagál- á a legújabb vegyi és bakteri- kűgiai pusztító eszközöket. A lilikből kiderül, hogy a tábor­nokoknak leginkább az tetszik, hogy ez a fegyver csupán... a Ülcosságot támadja meg. de sér­tetlenül hagyja a különféle be­rendezéseket. «Ez a fegyver — ít|a a tábornok — a legkisebb pusztítást okozza, mert nem rombolja le a berendezéseket, haijfem az emberekben okoz kárt, akik a berendezéseket használják és irányítják... A hatásfokát szabályozhatjuk, ha megfelelőképpen választjuk mag a kémiai, bakteriológiai, radiológiai háború eszközeit, és ezeknek koncentrációját.« Az AP hírmagyarázója kom­mentálja a tábornok cikkét és megjegyzi: bizonyos amerikai katonai körökben foglalkoznak azzal a lehetőséggel, hogy a jövendő háborúban vegyi, bak­teriológiai fegyvert használnak. Időjárási elentés Hideg idő, újabb havazások. Várható időjárás csütörtökön estig: délnyugat felől növekvő felhőzet, főleg a Dunántúlon több helyen havazás. Mérsé­kelt délkeleti, déli szél. Az éj­szakai lehűlés nyugaton kissé mérséklődik, keleten fokozó­dik. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet csütörtökön délnyugaton nulla—mínusz 3, máshol mínusz 3—mínusz 6 fok között. IELENTÉSEK SOROKBAN OTTAWA (Reuter) A kanadai parla­ment kedden döntött a kor­mány ellen benyújtott két bi­zalmatlansági indítvány fö- 'ött. A parlament a szociálde­mokrata párt indítványát 221 szavazattal 24 szavazattal szemben, a liberális párt in­dítványát pedig 159:95 szava­zataránnyal utasította el. NEW YORK (Reuter) Henry Cabot Lodge, az Egyesült Államok állandó ENSZ küldötte, január 28-án hagyja el New Yorkot, hogy Eisenhower elnök személyi küldötteként baráti látogatást tegyen Iránban, Afganisztán­ban, Pakisztánban és Indiá­ban és átadja Eisenhower le­veleit az illetékes államfőknek. KAIRÓ (Reuter) Favzi egyiptomi külügyminiszter kedden az egyiptomi parlamentben el­hangzott kérdésekre válaszol­va kijelentette, Egyiptom so­hasem engedné meg, hogy hid­rogénbombát szállító, vagy más idegen repülőgépek enge­délye nélkül szálljanak terüle­te ízlett WASHINGTON (TASZSZ) Hétfőn a washing­toni szovjet nagykövetségen nagyszabású fogadást rendez­tek abból az alkalomból, hogy hazautazik G. N. Zarubin, a Szovjetunió washingtoni nagy­követe. A fogadáson megjelen­tek az amerikai külügyminisz­térium képviselői, kongresszu­si tagok, a diplomáciai testület és az amerikai főváros közéle­tének számos képviselője, va­lamint az amerikai és külföldi újságírók. PÁRIZS (MTI) A francia sajtó tartóz­kodóan tárgyalja a SLovenija fegyverrakományának elkob­zását. Az Humanité és a Lifoé- ration egyaránt rámutat arra:, íme, Ide vezet az algériai há­ború. Ez az esztelen háború sodorja Franciaországot ismét újabb és újabb kalandokba. PÁRIZS Az Algériában pusztító ár­víz összesen 60 halálesetet oko­zott. A halottak között tíz francia katona van. 15 személy eltűnt. Az ár sokhelyütt el­mosta és elvágta a vasútvona lakat. Ez történt a híres kő- olaj-vasúttal is, amelyen Bisk­ra és Touggourt között a for­galom megszakadt. ÁzázketüEtt óméi ezelüti szüle tett NtemUial C tendhal valamennyiünknek, akik sze- _ retjük a könyvet, régi barátunk és ismerősünk. De kevesen tudjuk róla, hogy családi neve Henri Beyle volt e kitűnő francia írónak és 1783. január 23-án született Grenob- lebam. Ma, amikor születésének százhetvene­dül évfordulóját ünnepeljük, nem árt felidéz­ni emlékezetét. Henri Beyle szülővárosának forradalmasi- tott iskolájában nevelkedett, fiatalon került Párizsba és ismerkedett meg a francia fel­világosultak materializmusával és szkepti­cizmusával. Csakhamar lelkes híve lett a ja­kobinusoknak. Később részt vett Napoleon hadjárataiban, szemtanúja volt a francia «gloire« felragyogásának és halványulásának, a francia seregek oroszországi pusztulásának. Milánóban élt 1814— 1821-ig, ahonnan az osztrák rendőrség kiutasította azzal a megoko- lással, hogy együttműködött orosz forradal­márokkal. Francia író azonban nem volt még nagyobb szerelmese a kék egű, forradalmi tüzeket rej­tegető Itáliának, mint Henri Beyle, azaz Stendhal. Az 1830. évi júliusi forradalom után ismét visszatért Olaszországba, illetve Trieszt­be, kinevezett konzi ilként, de -mert Metternich nem adta meg számára az «exeguaturt«. a pápai államiban lévő Civita-Vecchiában tele­pedett le. Innen gyakran szökött meg Rómá­ba és Párizsba. Ez utóbbi helyen érte a halál is 1842. március 22-én Sírkövére ezt vésette: »Vise, serisse, amo.« (Élt, írt, szeretett) Művei közül, melyek között számomtartunk festészeti és zenetörténeti írásokat és itáliai krónikák nyomán írt novellákat, 1839-ben jelent meg a Pármai kolostor című regénye. Stendhal ma világszerte népszerű író. Am életében nem tartozott a népszerűek közé. Legnagyobb sikere korában az volt, hogy lel­kesedésre gyújtotta Balzacot Pármai kolosto­rával. Barátai nem voltak, egyedül Merimée- vel tartott kapcsolatot a korttársak közüL Stendhalmak természete volt a bújkálás, a gyanakvás, másak ugratása. Műveinek sikerét mégis megjósolta és'szinte naptári pontosság­gal 1880-ban fedezték fel írói zsenijét, mint ahogy már azt előre megmondta. Stendhal ol­vasott íróvá lett, s ami még fontosabb: az írókra tett hatása ebben az időben kezdődött. A francia naturalisták ettől fogva atyameste­rüket tisztelték benne. Stendhal lett szá­mukra a polgári kritikai realizmus egyik első francia képviselője. Gorkij azt mondta róla: «Stendhal volt az első író, aki úgyszólván a burzsoázia győzel­mének másnapján látta meg és rajzolta meg a polgári társadalmat, a polgári társadalom el­kerülhetetlen belső rothadásának előjeleit.« Stendhal sikerének magyarázata részben a fent idézett irodalom-történeti tény, másrészt az, hogy egyéniségébe közel száz esztendő irodalomtörténete sűrűsödött össze. A XVIII. század gondolkodóitól indult el. Materialista és nem érti a vallásos embert. Az ember az ő megismerésében csak észből és szenvedély­ből áll. Ezt elemzi minden művében, s vala­mennyi regényének ő a hőse. Stendhal ugyanabból a lelkiállapotból in­dult él, mint a Napoleon bukása utáni idők megrajzolói, akik szintén izgalmasnak talál­ták a «század betegségét«, az egyéniség prob­lémáját. Csakhogy ők, (Chanteau, B. Constant, Musset) egyedül a megtört-energia bemutatá­sára voltak képesek, együtt szenvedtek, vé- reztek el hősei ekei. Stendhal viszont sajáto­san romantikus líraiságával, kegyetlen igaz­látásával és mondásával a munkálkodó energia írójává vált. 1831-ben jelent meg híres társadalmi re­génye. a »Vörös és fekete«. Hőse Julién So­réi kivételes tehetségű parasztfiú, akinek életrajzában Stendhal a restauráció korát raj­zolta meg. Julien, mint a «harmadik rend« tagja, Napoleon bukása után, mint az érvé­nyesülés eszközét, csak a papi talárban, vagy a vörös katonai egyenruhát választhatja. So­réi. akárcsak megalkotója, illetve konstruá- lója, Stendhal — a lázadó szemével nézi korá­nak társadalmát, amely őt lángelméjével kép­mutatásra, kicsinyes, méltatlan harcokra kény­szeríti. Akaratereje félelmes, de néha elra­gadja valami szentimentalizmus, elsodorja a szenvedély és romantikus hőssé válik: öl és meg akar halni. Kevésbé olvasott — inkább filmről ismert Stendhal másik nagy regénye, a Pármai kolos­tor. Itt jelentkezik először írásművészetében az irodalmi imressziottizmus: azt ábrázolja, amit hőse, Fabrice del Doago érzékel a Szent- szövetség korának Olaszországéban. A harmadak nagy regény, a «Vörös és fe­hér« méltán vetekszik kedvességben a «Vö­rös és feketével«. Stendhal e regényében egy polgárkirályság korabeli fiatalember, Lucáén Leuwea életéi mead ja eí. M a. amikor Stendhal születésének száz­hetvenedbe évfordulóját ünnepeljük, ünnepelhetnénk-e szebben, mással, mint az­zal, hogy felidézzük önarcáról mintázott hő­seit: Julien Soréit, Fabrice del Dorogot és La­cién Leuwent, akiket szeretünk, s akiket jó barátainknak tartunk. — H — CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Szovjet hivatalos álláspont a bagdadi paktum államainak értekezletéről Utolsó előadás! Ma este 7 órakor VICTOR HUGO: nnm Ki rá 3 yasszony lovag ja Eomantfkus dráma Csak egy napig! Január 23-én, péntek este 7-kor LEHÁR: LUXEMBURG GRÓFJA Nagyoperett 3 felvonásban René: Gálffy László Csak egy napig! Január 25-én, szombaton este 7-kor PRIESTLEY: Váratlai vénig Bűnügyi dráma Goole felügyelő: Pusztay P. Moszkva (MTI). L. F. Hji- esov, a Szovjetunió külügymi­nisztériumának szóvivője ked­den délután sajtóértekezleten ismertette a Szovjetunió állás­pontját a bagdadi paktum ál­lamainak janaiár 27-én Anka­rában kezdődő értekezletét il­letően. Mint Iljicsov mondotta, a bagdadi paktum részvevőinek értekezlete olyan körülmények között ül össze, amikor világ­szerte mind jobban tért hódí­tanak a békés egymás mellett élés eszméi és a népek mind erőteljesebben követelik a Ke­let és Nyugat közötti tárgya­lásokat. A továbbiakban utalt a Szovjetunió legutóbbi béke- kezdeményezéseire. Ezután arról szólt, hogy az Egyesült Államok bizonyos körei a Szovjetunió javaslatai ellenére a nemzetközi feszült­ség további kiélezésére töre­kedtek. Tények bizonyítják, hogy esek a körök a nemzet­közi helyzet enyhülése esetén azonnal új kísérleteket tesznek a feszültség fokozására. Ezek ^Művelődés / Csiky Gergely Színház: Vic­tor Hugo: A királyasszony lo­vagja. Este 7 órakor. Vörös Csillag: Fájdalom nél­kül. Francia film. 5, 7, 9 óra­kor. Szabad Ifjúság: Anya. Szov­jet film. 4, 6, 8 órakor. KIOSZ Béke-mozi: Első szá­mú közellenség. 4, 6, 8 órakor. Rippl-Rónai Múzeum: Vá­rostörténeti, ősrégészeti, nép­rajzi, természettudományi ki­állítások és Rippl-Rónai em­lékkiállítás. Nyitva 15—19 óráig. Megyei Könyvtár: Könyv­kölcsönzés és olvasótermi szol­gálat 13—19 óráig. Ifjúsági Könyvtár: Könyv- kölcsönzés 13—18 óráig. közé tartozik azt is, hogy Dal- les, az Egyesült Államok kül­ügyminisztere részt vesz az ankarai értekezleten', bár az Egyesült Államok formálisan nem tagja a bagdadi paktum­nak. Washingtonban nem tit­kolják, hogy Dulles utazásá­nak célja: feleleveníteni a bagdadi katonai paktum tevé­kenységét, amelyet a gyakor­latban már az Egyesült Álla­mok irányít. Az Egyesült ^Ál­lamok politikájának célkitűzé­se a hidegháború további fenn­tartása, a fegyverkezési ver­seny fokozása', a NATG>-ban és más katonai1 paktumokban részvevő államok katonai költ­ségvetésének növelése. Iljicsov ezután hangsúlyoz­ta, hogy a bagdadi egyezmény katonai szervezet, amelynek agresszív és terjeszkedő célki­tűzései vannak a Közel- és Közép-Keleten. A szóvivő ez­után élesen bírálta a bagdadi tömbben részvevő országok tá­madó politikáját és hangsú­lyozta, hogy a törekvések mö­gött az Egyesült Államok áll. A bagdadi tömb gyarmatosító törekvései még azoknak az ál­lamoknak egy részét is fenye­geti, amelyek részt vesznek ebben a tömbben. Az a tény, hogy a bagdadi egyezmény részvevőinek háborús ■ tervei lelepleződtek, magával hozta a tömb meggyengülését. Az Egyesült Államok, Anglia és Törökország azonban most új élettel kívánja megtölteni ezt a háborús csoportosulást, új tagokat kíván abba bevonni, mindenekelőtt Libanont és ■Jordániát s ebből a célból nagy nyomást gyakorol rájuk. Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy a Közel- és Közép-Keleten a bagdadi egyezményben részvevő orszá­gok területén atomfegyver- és rakéta-támaszpontokat létesít­senek Világos tény mutat ar­ra, hogy az amerikai értekez­letnek, különösen pedig Dul­les részvételének még egy cél­ja van: összekapcsolni az ag­resszív katonai tömböket, a NATO-t, a bagdadi egyezményt és a SEATO-t. Iljicsov kifejtette, hogy kü­lönösen Törökország álláspont­ja figyelemre méltó. Törökor­szág kormányának képviselő­je különösen agresszív állás­pontra helyezkedett a NATO decemberi ülésén. Követelte a fegyverkezési verseny további fokozását, -Törökország atom- és rakétafegyverekkel történő ellátását. Világos, hogy a Kö­zel- és Közép-Kelet országai számára súlyos veszélyt jelen­tene, ha atomfegyvereket é6 rakétakilövő támaszpontokat helyeznének el Törökország területén. Az ilyen intézkedés nemcsak a szomszédos orszá­gokat, hanem más államokat is súlyosan veszélyeztetne. «A Közel- és Közép-Kelet­nek békeövezetnek kell lennie és erre meg is van minden le­hetőség« — mondotta Iljicsov, majd arról beszélt, hogy a bagdadi egyezmény szerzői megkísérlik ennek megakadá­lyozását. Ezt a célt szolgálja az ankarai értekezlet is. A Szovjetunió vezető körei szük­ségesnek tartják, hogy felhív­ják a bagdadi egyezményben részvevő országok kormányai­nak figyelmét: ezért a politi­káért, valamint az ilyen poli­tikából származó követelmé­nyekért minden felelősség rá­juk és az Egyesült Államok kormányára hárul. * * * A TASZSZ-iroda kedden es­te nyilatkozatot tett közzé á küszöbönálló ankarai értekez­letről. A nyilatkozat tartalmi­lag azonos Iljicsov fent ismer­tetett nyilatkozatával. Jegyek előre válthatók, szelvények beválthatók: színházi jegyirodában. Telefon: 11-03.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom