Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-23 / 19. szám

Csütörtök, 1958. január 23, 3 SOMOGYI NÉPLAP Lesz-e vízhiány az Idén ? Sokrétű feladatot lát el a Víz- és Csatornamű Vállalat. A víz szolgáltatás, szennyvíz elvezetés, csatornák karban­tartása, állandó és idényfür­dők üzemeltetése, víz és csa­torna bek apcsc I ások, kútfői újí­tások, víz- csatorna-, szemét-, kéményseprődíjak beszedési képezi a vállalat fő feladatát Legfontosabb azonban mégis a víz szolgáltatás és a fűnk üzemeltetése. A vízszolgálta­tást 1957-ben 101,8 százalékra teljesítette a vállalat. Meg kel mondani azonban, hogy Kaposvár vízellátása nem a legrózsásabb. Tavaly a júliusi kánikula ide­jén kényszer intézkedéseket kellett hozni, hogy biztosítani tudják a lakosság vízellátását. Betiltották a kocsimosásokat, leplombálták a kerti csapokat, hogy na ivóvizet használja­nak locsolásra, az üzemeket pedig önellátásra kérték fel. A Barnevál, a Téglagyári Egye­sülés Arany utcai telepe, a Ke- feüzem, a Vaskombinát meg is tette ezt, a Vágóhíd pedig csök­kentette fogyasztását. Uj kuta­kat is fúrtak, no meg az idő­járás is kedvezett. A vízellátás biztosítása érdekében idén is kényte­lenek ezeket a korlátozá­sokat a május 15-től szep­tember 15-ig terjedő idő­szakra megtenni. Az IKV úgy tud a takarékos­ságban segíteni, ha jobban fe­lülvizsgálja a vízhasználatot é: azonnal megjavítja a csöpögi vízcsapokat, csőrepedéseket. A városi tanács vb sok se­gítséget nyújt a Víz- és Csa­tornaműveknek anyagbeszer­zésben, gazdaságilag is támo­gatja. Megvan a remény, hogy 1958-ban nem lesz komoly víz­hiány, főként, ha kedvez a: időjárás és megfelelő lesz a: áramszolgáltatás. A vízigén: állandóan nagyobb, egyre-más ra történnek a bekapcsolások de a kapacitás-bővülés ebbe mérten nincs biztosítva. A Csá szár-réten két próbafúrást vé­gez a vállalat 1 200 000 forin­tos beruházással. Persze az eredmény még kétséges. Nem dő. Ha a tavalyi látogatottsá­got nézzük, azt állapíthatjuk meg, nem volt kár a gőzért, a kádfürdőben 11 985-en, a gőz­fürdőben 39 735-en, összesen 51 720-an fürödtesk. Ez a szám 4605-tel haladja meg az 1956-os statisztikát, mivel tavalyelőtt 'tekintetbe véve az edlenforra- lalom okozta kiesést) 47 115-en ■/ették igénybe a fürdőt. A gőzfürdő elavult. Korszerű, új 'ürdőre lenne szüksége Kapos­várnak. Idén újra kicserélik tgyan a régi kazánt, de a be- 'ogadófeépességet ez nem befo- yásolja. Jelenleg túlzsúfolt a Tirdő, de ez nem annak kö­vetkezménye, mert csak három nap üzemel, hanem azért, mi­vel mindenki szombaton akar fürödni, a pénteki és a vasár­napi forgalom alatta marad a tervezettnek. Ha megnézzük a negyedéves statisztikát, azt ta­pasztaljuk: pénteken 1959-en, szombaton 3860-an, vasárnap 7220-an filrödtek négy hónap alatt. Ha arányosan oszlana meg a fürdőt igénybe vevők száma a három napban, semmi zsúfoltság nem lenne. Sokan azt javasolták, tartson nyitva a fürdő egész héten, de ez sem megoldás, mivel igen magas többletköltséget jelentene és a fürdő így is veszteséges. A vállalat négy díjbeszedő­vel bonyolítja le a víz-, csa- .orna-, szemét-, kéményseprő- iíjak beszedését. Ha a válla- atnak a piac környékén lenne így helyisége, ahova a bevásá­rolni járó asszonyok behozhat­nák a díjat, sok felesleges munkától mentesítenék a vál­lalatot. Jól dolgozik a közösségért az új várfal vai tanács A kaposvári járás községi tanácsai közül jó munkájával kiemelkedik az újvárfalvai ta­nács. A község vezetői és ta­nács tagjai mindig megtalálják ás megoldják a falu fejlődésé­nek legfontosabb problémáit. A legutóbbi tanácsülésen például —• ahol a község lako­sai is nagy számban voltak je­len —, elhatározták, hogy a nadalosi külterületen is közös erővel építenek kultúnházat. Héttagú bizottságot alakítottak, amely megszervezi a munkát, melyet nemcsak a külterüle­tiek, hanem az egész falu népe segítségével végeznek majd társadalmi úton. MÁSODSZOR is elment Hetzer Mihály elvtárs, felsőmocso- ládi tanácselnök Ecseny községbe. Pártmeg­bízatását akarta teljesíteni: Előadást tartani a község gazdáinak pártunk agrártéziseiről. Hetzer elvtárs a feladata jelentőségét ismer­ve, mindkét alkalommal lelkiismeretesen fel­készült az előadásra, napokat elvéve szabad­idejéből, olvasott, jegyzeteit. De most, amikor a napokban második alkalommal ment el Ecsenybe, ugyanúgy járt, mint először: Az előadást nm tudta megtartani. Úgyanis az ecsenyi kommunisták úgy gondolták, hogy a hallgatóság megszervezése helyett egyszerűbb módon oldják meg a feladatot. Tartsa meg Hetzer alvtárs az előadását a mozielőadás előtt, a filmvetítésre váró közönségnek. Erre Hetzer elvtárs nem volt hajlandó, mire az elő­adás másodszor is elmaradt. Hetzer Mihály elvtárs helyesen cselekedett, amikor az előadást ilyen körülmények között nem tartotta meg. A moziba ugyanis nem azért mennek az emberek, hogy előtte, vagy közben előadást hallgassanak. Különben is az ott lévő gyerekek lármája, zsivaja bizonyára zavarta is volna az előadását. Tanuljanak ebből az esetből az ecsenyi kommunisták, s a jövőben ilyen fontos elő­adást ne akarjanak összekapcsolni filmvetítés­sel, mert így az előadás nem érheti el célját. Szervezzék meg most már az előadást olyan időpontban, amikor az a legmegfelelőbb, hogy a község lakói is meg tudjanak ismerkedni a párt agrártéziseivel, s az előadó felkészülése se vesszen kárba. Persze, az előadás másodszori elmaradásá­ból Hetzer elvtársiak is tanulnia kell. Ugyanis a Kaposvári Járási Pártbizottság vezetői el­mondották, azzal adták az előadás megtartásá­ra a pártmegbízatást, hogy az előadók menje­nek ki egy-két nappal előbb a községbe, s maguk szervezzék meg a hallgatóságot. Nem tudjuk, Hetzer elvtárs így járt-e el? Ha nem, akkor nemcsak az ecsenyi kommu­nisták, hanem ő is mulasztást követett el. A jövőben ilyen vagy más előadásra Ecsenyben, de másutt is úgy készüljön, hogy a szervezést ő maga is segítse. Menjen ki egy-két nappal előbb a községbe, beszéljen a kommunisták­kal, a tanáccsal, s más tömegszervezetek veze­tőivel, s együtt végezzenek olyan szervező munkát, hogy a párthatározat végrehajtását ne kelljen még egyszer elhalasztani. KAPOSVÁRI 0 Igen örvendetes és jó do­log, hogy a város legtávolab­bi részeit a belvárossal autó- buszjárat köti össze. Sok időt és fáradságot kímélhet­nek meg ezzel a dolgozók. Van is utas bőven. Mégis szóvá kell tenni egy dolgot, ami gyakran bosszúságot, ta­nácstalanságot okoz különö­sen a vidékieknek, akik csak akkor jönnek be a városba, ha halaszthatatlan ügyeik ide szólítják'<■ Leszáll a vo­JEGYZETEK jlatról, kilép az állomás épü­letéből, s beleütközik az autóbuszba, amelyen ez a felírás olvasható: »helyi já­rat». — No jó, helyi járat, de merre megy, a város melyik két pontja között közlekedik? — teszi fel önmagának a kér­dést az utas. Lehet, hogy a kaposváriak tudják, melyik kocsira ülje­nek, ha a Textilművekbe akarnak menni. De az a va­laki, aki tegyük fel a Cukor­gyár irányába igyekszik — milyen bosszús, ha éppen nem erre, hanem egy másik kocsira száll fel. A legjobb esetben megkérdezi a ka­lauzt, merre megy a kocsi? De a kalauznak van elég dolga amúgy is. Miért ne se­gítsünk az ő kényelmén is, ha lehet. Persze, hogy lehet! Csupán egy táblát kell a ko­csi oldalára kiakasztani, mondjuk ilyen felírással: »Helyi járat. Közlekedik a vasútállomás és a Textilmű­vek , között.-» Nem nagy dolog, s úgy gondoljuk, ésszerűbb is. hanem az, hogy amikor már észrevette a vendéget, ne várakoztassa feleslegesen. 3. 2. í biztos, hogy kién belép a kéi I a lat az elmúlt évben foko­új kút a vízellátásba. A tanácf biztosítson minél nagyobb ösz- szeget újabb és újabb fúrások­ra, mert ha nincs is jelenleg veszélyes helyzetben Kaposvár tg is állam’' bővíteni kell a kapacitást igényekhez mérten, A lakosság azzal segíthet csak, hogy minden csepp vízzel takarékoskodik, nem pazarol hiába. A Víz- és Csatornaművek i1 inttal szemben, 80 forint volt, kezelésében dolgozik a gőzfür-f, t mely bői 45 forint a kész­Érdekes adatok megyénkből Megyénk téglagyárai a núlt évben 72 millió téglát jutottak elő. Ez a mennyiség aajdnem 1800 családiház fel- pítéséhez elegendő. A Somogy' megyei Finom- nechaníikai és Gépjavító Vál mttabb mértékben állított elő gyermekjátékokat; gyermek- ocsiból például 8 000 dara- >ot, három kerekű kis-kerék­veszélyes helyzetben fhaP°“':d (| tárból csaknem 12 ezer dara­vízellátása, mégis állandóan húzókocsiból 50 darabot bővíteni kell a kapacitást készítettek. A ráksi Uj Élet termelőszö­vetkezetben az egy munkaegy­ségre jutó részesedés — belső íunkaegységek számítása lapján — az előző évi 66 fo­pénz. Egy tag részesedése — júniusi taglétszámra átszámít­va — 17 871 forint volt (eb­ből készpénz 10143 Ft), 29 százalékkal több, mint 1956. évben. Az egyéni gazdaságok 1957. évben 107 ezer mázsa mű­trágya kiutalást kaptak, 93 szer mázsával többet, mint az előző évben. Különöskép­pen növekedett a nitrogén­műtrágya kiutalása (78 ezer mázsa), amely közel tizen­kétszerese az előző évinek. A foszforműtrágya kiutalása (22 ezer mázsa) ötszöröse, a káll- műtrágy'áé (7 ezer mázsa) há­romszorosa az 1956. évinek. 1957. évben a megye terü­letén összesen 558 lakást bontottak le, néggyel keve­sebbet az előző évinél. A bon­tások 91 százaléka a lakások avultsága miatt vált szüksé­gessé. Az így megszűnt laká­jok kétharmad része egyszo­bás volt. Az elmúlt év folyamán 454 házasságot bontottak fel, vagy érvénytelenítettek a megyé­ben. Ezeknek egyharmada olyan házasság volt, amelyből agy gyermek, egyötödéből pe­dig kettő, vagy több gyermek született. Hatvannyolc válás esetében a házasfelek 20 év­nél tovább éltek együtt. Megyénk tüdőbeteggondozó f Intézetei a múlt év folyamán^ ‘óbb minit 80 ezer esetben vé-J geztek tüdőszűrő-vizsgálatot. * Kaposváron a Kossuth té­ren, előkelő helyen áll a vendéglátóipari vállalat köz­ponti falatozója. ízletes fa­latokat fogyaszthat itt a ven­dég. Általában a kiszolgálás is udvarias. Tumultus leg­feljebb csak a pénztárnál van. Az étel és ital kiszol­gálás gyors és pontos. Még!s előfordul, hogy bosszankodni kénytelen az ember. Egy al­kalommal gulyáslevest és sertéssültet kértem. A biok- kot annak rendje és módja szerint megkaptam. Odaállok a pulthoz és türelmesen vá­rok. A kiszolgálónő a szom­szédos pult mögött könyö­köl és ír. ügy láttam, leve­let. Gondoltam, majd észre­vesz. De nem! Kénytelen voltam odamenni hozzá, s szólni. Nem az a baj, hogy ha akad egy kis ideje, nincs nagy for­galom, akkor esetleg levelet ír, vagy belelapoz az újságba, Ebéd után, van aki lepihen és alszik egyel, mások sétára indulnak, kinek hogy esik jobban. Az elmúlt vasárnap én sétára adtam a fejem. Gyönyörű, napfényes idő volt Az utcäkpn jókedvű emberek bandukoltak beszél­getve, viccelődve. De ezid.ő-. tájt sok kis apróság hang­jától, zsivajától is hangosak voltak az utcák — különösen a színházpark. A padokon öreg nénik sütkéreztek a ta- vaszias napfényben, a férfi­ak — korra való tekintet nél­kül — többnyire újságot ol­vastak, Vagy beszélgettek. A gyerekek, s szüleik pedig a színházból tódultak kifelé. Előadás volt. A »Hófehérke és a hét törpe» örvendeztet­te meg 2 órán át a virgonc csöppségeket. Aztán vége- hossza nincs ilyenkor a be­szédnek. Ott haladt el mellettem egy két-három év körüli szöszke kislány. Nagy hév­vel, gyermeki okossággal magyarázta anyukájának: — Tudod, anyu, Hófehérké­nek olyan hosszú, nagy fe­hér hálóinge volt... Aztán elhaladtak, a gyer­mek tovább beszélt, de sza­vát érteni az egyre növekvő távolság miatt már nem le­hetett. Szép, kedves, hangulatos vasárnap volt. (tóth) tTTT7777T7TTT»VyT7yTTTTTVTTTTTTTTyT7777yVT7TT7TTT7TTTV77T»7T7T77TTVTT7TT7T7TTTTYTT7TMTTTTTT777»TTTTTTf7TVT7T?yT77TTTTTTrrT7T7TT7TTrTrTTTT?TT7TV7V7VTTTVTT7TyTTTTVVYTVT77'r, TTTTTTTTTTTT TTTT7TT S zilva Gyuláné több mint egy hónap óta reggelenként útra kél Somiban, s hosszú kilométereken tapossa a sarat, havat új munkahelyéig, Nagyberényig. A sötétedésbe hajló szürkület veti haza. A fárasztó gyaloglásnál is nehe­zebb terhet cipel lelkében: a méltánytalanság okozta kese­rűség nyomasztó érzését. Lakhelyén csaknem öt évig tanács- titkár volt, s most a nagyberényi tanács irodakezelője. Miért került néhány lépcsőfokkal lejjebb a hivatali beosztás rang­létráján? Választ keresve fagassuk a múltat. Kisbárapátiban kezdte pályafutását adminisztrátorként 1952-ben Fiadon, majd rá egy évre Somiban megválasztották tanácstitkárnak. Kötelességét híven teljesítette — éppen azért váltotta le az ellenforradalom. Egy esztendővel ezelőtt férjét is érintette a létszámcsökkentés. Szilva Gyula letette a hen- tesbárdot és kezébe vette a kapamyelet. Amint mondja, öt hold földet bérelt 1957-re a somi és ádándi tartaléktőidből. Kellett a pénz élelemre, a ruhára, a bútorra a fiatal házas­párnak. A gépállomás traktora szántotta, Szilváék maguk művelték a bérföldet. Hétközben a férj egyedül, vasárnapon­ként feleségével együtt kapálta a kukoricát, répát. Lemond­tak a kényelemről, pihenésről, főtt ételekről, csakhogy gondos ápolást adhassanak a növényeknek. Áthágták-e államunk törvényeit? Kétségtelenül. Jóllehet a férj nevén szerepelt a 'bérlet, de neki sem volt joga egy holdnál többet hasznosítani a tartalékföldterületből, mert a mezőgazdálkodással nem élethivatásszerűen foglalkozik. Idő­leges munkanélkülisége talán magyarázza, de nem szente­sítheti az ilyen mértékű földbérlést. Az sem rendjénvaló, hogy az ö-t holdból egy hold a helyi orvos nevén szerepelt, aki Szilváék javára lemondott e föld hasznosításáról. És leginkább kifogásolható az a tény, hogy a tanácstitkár, aki jó ismerőié a remdeleteknek, nem készített adóbevallást a tartalékterületről. Mi történt e nyilvánvaló hibák elkövetése után? A műit nyáron az egyik tanácsülés kemény _ bírálatot mondott a dologról. Később egy járási és községi vegyesbi­zottság járta be a határt, s felmérte Szilváék hétfőid jót. De nekik nem szóltak. így a t-anácstitkárnőben joggal támadt fel a kétkedés a bizottság munkájának elfogulatlanságát, ér­dektelenségét illetően. Ebből az egyoldalú kivizsgálásból szár­mazó jelentés eljutott a járási tanácshoz. Onnan pedig jött Szilva Gyula címére a 3 160 forintos adóról szóló fizeté­si meghagyás és az értesítés ugyanekkora összegű bírságról az adóbevallás elmulasztása miatt. Ez ellen fellebbeztek, de a megye jóváhagyta a járás törvényes intézkedését. T elt, múlt az idő. A Tahi Járási Tanács VB vezetői tudtára adták Szilva Gyuládénak, hogy fegyelmit indítottak ellene. Két járási vb-tag beszélt a somi tanács­Ä paragrafus és az ember titkárral, majd megküldték neki a határozatot: írásbeli meg­rovásban részesítették a szocialista erkölcs megsértése'miatt. Indokolás: 8 kh. állami tartalékföldet bérelt, holott állami alkalmazott csak 1 holdat használhat. Súlyosbító körülmény: az adóbevallást elmulasztotta és kishaszonbérleti szerződést nem kötött. (!?) Enyhítő körülmény: eddigi jó munkája, ezért nem részesül a legsúlyosabb büntetésben. Itt tépjük el az események fonalát és fűzzünk a dol­gokhoz néhány megjegyzést. Előre bocsátjuk: volt helye a feldősségrevonásnak. A pénzbírság kivetése adócsalás miatt — helyes intézkedés. De bármennyire tiltja is a törvény az 1 holdnál nagyobb föld használatát állami alkalmazottak ré­szére, mégsem volt emberséges dolog figyelmen kívül hagyni, hogy nem a tanácstitkámő, hanem a munkanélkülivé vált férje volt a haszonbérlő. Ám fogadjuk el igazságnak, hogy a házasiársak mindketten, sőt a feleség elsősorban felelős s történtekért. Mindent egybevetve ebben az esetben a meg­érdemelt írásbeli megrovás kiszabásával pontot kellett voLna tenni az ügy végére járásnál és községnél eyyaránt. Hiszen a törvénytelenség feltárását annak helyrehozása követte Kívánatos lett volna tehát nyugvópontra juttatni Szilva Gyula, illetve felesége szabálytalan földhasználatát. Erre an­nál is inkább meg volt az indok, mivel a fegyelmi határozat­tal ellentétben — saját bevallásuk szerint — nem nyolc, ha­nem öt hold földet béreltek Szilváék. És ami szintén fontos, s a határozat kétségtelenül eltér a valóságtól: érvényes kis­haszonbérleti szerződést kötöttek Szilváék a somi és ádándi tanáccsal. Ezeket az okmányokat senki nem kérte tőlük; még a fegyelmi ügy kivizsgálói sem! Pedig megvannak, s hivata­losak, mert egyiket Varga József somi, a másikat pedig Sápi János ádándi tanácselnök irta alá, s ráütötték a tanácsok körbélyegzőit is. Pedig nekik is illett volna tu őrnek, hogy Szilváék jogosulatlanok öt hold föld használatára. S zilva Gyuláné a pénzbírsággal és a fegyelmi határo­zattal lezártnak vélte ügyét. Ám tévedett, mert a túlzott szigor valójában csak ezek után kezdte vele járatni kálváriáját. Pánczél Lajos járási tanácstitkár az ősz végén megjelent a somi vb rendkívüli ülésén. Javasolta Szilváné- nak, mondjon le. Ám Ő nem fogadta meg ezt a »jó tanácsot«. Erre a járási vezető közölte vele: nem maradhat a helyén, át kell mennie Nagyberónybe a tanácshoz gazdálkodási elő­adónak. Ez a lefokozás havi 160 forintjába került. Látta, hogy tarthatatlan a helyzete, ezért írásban kérte: engedjék meg, hogy rendes évi szabadságát a régi fizetése mellett töltse le. November végén megkapta az elutasító választ: szabad­ságolási kérelmét nem teljesítik, mert munkaviszonya 1957. december 1-ével megszűnik. A felmondási idő alatt munká­jára nem tartanak igényt. — Szabályos felmondó-levél he­lyett ilyen papírt küldtek neki. Hivatkozás a Munka Tör­vénykönyve megfelelő rendelkezésére? Ugyan, mire jó az? — vallja ez az írás. Szilváné megfellebbezte ezt az intézke­dést a járási tanács szakszervezeti egyeztető bizottságához. A válasz még mindig várat magára. Lejárt a felmondási idő. Bement a járáshoz, hogy meg­tudja, mi lesz a sorsa. Oitt kiderült, hogy a somi tanácshoz elküldték már a kinevezését, amely szerint Nagyberényben lesz nem gazdálkodási előadó, hanem irodakezelő. 380 forinttal csökken a havi bére. Elfoglalta új munkahelyét. Munkakönyvét januárban vitte oda a posta. Elbocsátva - ezt írták abba. Alacsonyabb munkakörbe tették — fegyelmi eljárás nélkül. Nagyberényben gyanakvó tekintetek szege- ződnek rá. »Ha Somban nem volt jó, akkor nekünk sem kell« - egyesek nyíltan hangoztatják ilyen véleményüket. A járási tanácsnál nincs senki, aki felkeresné, mellé állna, megvédene az indokolatlan becsmérlésektől. így magára ha­gyatva, egyetlen meleg, emberi szó nélkül küszködik. Med­dig? Hát végtére is meddig hagyhatják parlagon heverni a tan ácsaonarátusbon szerzett szaktudását? Miért addig jó egy ember, ameddig kifogástalanul dolgozik? Ha először megbotlott, miért nem párosul a törvényes fegyelmezéssel a talpraállító, emberséges bánásmód? És végül is: a járási ve­zetők miért nem veszik újólag fontolóra korábbi döntésüket, abban az értelemben, hogy nem ütöttek-e túl keményen oda, ahol 'kisebb szigor is javulást hozott volna? Üdvös lenne is­mét megnézniük Szilva Gyuláné ügvét és az eljárási szabá­lyok, paragrafusok írott — és az emberiesség, méltányosság íratlan törvényeinek tükrében is. Szilva Gyuláné a megyei pártbizottságnál mondta el panaszát. Miseta György elvtárs és e sorok írója együtt vizsgálta meg a sérelmet. Nem beszéltünk a járási, tanács vezetőivel, de megismertük Kővágó Gyula eivtárs, járási párttitkár véleményét a dologról. Kővágó elvtárs szerint is eltúlozták a somi volt tanácstitkámő hibáját és mértéken felüli büntetéssel sújtották öt. E felismeréstől már csak egy lépés hiányzik a baj rendbehozásáig. Ennek megtétele a já­rási tanács elnökének, titkárának dolga. KUTAS JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom